Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-31 / 22. szám

úgy székfoglaló beszédével, mint: a tanácskozás tapintatos vezetésével, majd a küldöttségek fo­gadásánál kifejtett szeretetreméltóságával meg­nyerte a kedélyeket, ami élénken érezhető volt a Komlóban délutáni l/fi órakor kezdetét vett banketten, mely — utólagosan beösmerhetjük — sokkal „szerencsésebb? lefolyású volt, mint aminő lefolyásúnak 24 órával előbb aggódva hittük. A banketten 180 egyén vett részt, az étterem zsú­folásig megtelt, úgy hogy a kávéházban is kel­lett s/.ervirozni. —j A harmadik fogásnál Reiszig Ede főispán lendületteljes szavakban poharat emelt ő felsége a királyra s a királyi házra, mely pohárköszöntőt a társaság állva hallgatta meg és végezetül háromszorosan megéljenezte. Ezután Jancsovics Pál alispán a főispáni állásról, mint alkotmányunk gyöngyéről emlékezve meg, histó­riai reflexsziókkal telt szép köszöntőben éltette a vármegye uj főispánját. Reiszig főispán Békés: vármegye javára és közérdekére, mit vasakarat­tal óhajt előmozdítani, emelt poharat, de hogy ezt minél sikeresebben tehesse, kéri a megye közönségének jóakaratu támogatását, melynek jólétéért és nyugalmáért ivott. Fábry Sándor dr. főjegyző, Vasmegye küldöttségét és líolozsváry miniszteri titkárt éltette, kik elkísérték uj ott honába a főispánt. Horváth István szombathelyi prépost-plébános lendületes pohárköszöntőben mondott a megemlékezésért köszönetét. Nem uj otthonába kisérték el a főispánt, hisz úgy tudja, hogy széles Magyarországon minden magyarnak otthon kell, hogy érezze magát, hanem résztvenni óhajtottak az ernyedetlon munkásság megérde­melt jutalmazásán, mert Reiszig Ede a király és kormány e kegyét 21 évi szakadatlan, szülő me­gyéje előrehaladásának fáradozásán érdemelte ki, mert ép úgy, mint az eke-vasa megfényese- dik a folytonos munkában, ép úgy lett tündök­lővé Vasmegyében a főispán neve, kire poharát ürítette. Reiszig főispán Vasmegye fölvirágzására, Jancsovics alispán a honvédség és törvényszékre, Fábry Sándor a pénzügyigazgatóságra mondott köszöntőt. Oláh György főügyész emelt most po­harat és követve a régi magyar szokást, midőn uj törzsöt választottak, hogy a régi törzs fegyve­reit annak lábaihoz rakták, ő is a szeretet és tiszteletnek adózik és élteti e megye főispáni székét az utolsó évtizedekben a megye javára betöltött Beliczey Istvánt és Terényi Lajost. — Reiszig főispán meghajlik a régi törzs fegyve­reinek érdemei előtt. A tisztelet és szeretet nyil- vánulása pedig csak örömére szolgál, mert tény­kedései által azt a maga részére megnyerni szin­tén óhajtása — A megye tisztikara egészségére ivott. Tatai/ János az uj főispánt éltette, kit az orosházi járásban legelőször remél üdvözölni — Fábry Sándor dr. a főispán neje és családja, bátyja vasmegyei birtokosért ürítette poharát, a főispán pedig harsogó éljenektől kisérve, a haza javáért ivott. Ezzel a bankett, mely tekintettel arra, hogy előkészületek nélkül hevenyében, mondhatni utolsó órában rendeltetett meg, és ilyen körülmények között a felszolgálásnál elő­fordult némi kívánalmaktól eltekintve, becsüle­tére vált Gombos József vendéglősi ügyességé­nek, és a bankettel együtt a főispáni beiktatási ünnepély is véget ért. A képviselőtestület folyó hó 25-én délután Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt rend- • kívüli közgyűlést tartott, melyen a képviselők kis számban jelentek meg, úgy hogy a pótlak­tanya további emeletre építése tárgyában vég­érvényes határozat ez alkalommal sem volt hoz ható, és ezen építési ügy elintézésére ismét 30 nap közbevetésével újabb közgyűlés julius hó 6 ilc napjára tűzetett ki. — Az 1885. évi junius hóban választott városi képviselők mandátuma lejárván, részint halálozás és időközileg történt egyéb változások folytán választandó lesz az első kerületben (belváros) 9 rendes és 4 póttag, a második kerületben (nagymágyarváros) 10 ren­des, 4 póttag, a harmadik kerületben (kosár- oldal, kisváros, kisoláhváros) 6 rendes és 1 pót­tag. a negyedik kerületben (németváros) 6 ren­des, 4 póttag, az ötödik kerületben (újváros) 8 rendes, 4 póttag, a hatodik kerületben (nagy ólán város) 8 rendes és 4 póttag. A választási .eljárások ellen netalán felmerülendő panaszok elintézése czéljából az igazoló választmányba dr Berényi Armin és Keller Imre választattak meg. Az alsó-fehér-körösi ármentesitő-társulat április 25-én tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve tudomásúl vétetett. A május havi pénztári vizs­gálatról felvett jegyzőkönyv szintén tudomásul vétetett. A farkashalmi dűlőben és ennek kö­zelében levő tanyákon mintegy 60 tanköteles gyermek nem nyer iskolai oktatást, miért is a képviselőtestület a gazdasági szakosztály és ta­nács véleményéhez képest, e helyen még ez óv folyamán tanyai iskola felállítását határozza el. E végből Dobay János elnöklete alatt Miskucza György, Sánta János, Styr Pál, Rostás János és Illich Reinhart képviselőkből álló bizottságot küld ki, hogy érdekelt felek közbenjöttével az építendő iskola helyét jelölje ki. A városi tize­desek, hivatalszolgák és áosok évi 200—200 frt fizetésüket 240 forintra kérik felemelni. Daczára annak, hogy Keller Imre, dr. Follraann Jánoson kívül olyan városi képviselők, mint deres József, dal Sebestény és Kalló István is méltányosnak találták a csekély javadalmazású cselédek fize- 'tésének igazán mérsékelt mérvben kért feleme­lését, a többség sem a tanáos javaslatát, sem Keller Imre közvetítő indítványát, hogy t. i. a cselédek évi bére legalább 20 frttal emeltessék, nem fogadta el. Az ároatár és gyátni iratoknak Flukk Károly helyettes közgyám és pénztárnok­nak részére történt átadására vonatkozó bizott­sági jelentés, mely szerint az árvapénztár tel­jesen rendben levőnek találtatott, tudomásul vétetett. Végül a képviselőtestület esküdtszékké alakult át s a Laczkó Péter városi iktató s több városi képviselő között folyt személyes élű hír­lapi nyílttéri közleményt akarta bírálat alá venni. A bírálat meg is történt, de attól mégis elállot- tak, hogy verdiotet is mondjauak, mert ez már igazán nem tartozik a képviselőtestület hatás­körébe, a tárgy igy is osak azért vétetett fel pótlólag a sorozatba, mert azt 52 városi kép­viselő irta alá s igy nem lehetett kihagyni. — Egyébként sajtóbeli közleményeknek a képvi selő- vagy egyéb testület sem tanácskozó, sem határozatot hozó fóruma nem lehet. — Ezt az 1848. évi III. t.-cz. kizárólag esküdtszéknek tartja fenn. — A közgyűlés délután 5 órakor oszlott szét, Reiszig Ede főispán, Kolozsváry Sándor mi- niszt. titkár és dr. Fábry Sándor főjegyző kísé­retében pénteken délben Orosházára utazott, az ottani viszonyokról előleges tájékozást és köz­vetlen tapasztalatokat szerzendő. A főispán kí­séretévé! együtt tegnap délután visszaérkezett Gyulára. Űrnapját szokott áhítattal ünnepelte meg városunk kath. hitfelekezetü lakossága; a pro­cession, melyen Göndőcs Benedek apát és lel­kész vitte a szentséget, óriási nép vett részt; kivonult a helyben állomásozó honvédség egy díszszázada is; a lombsátrak, melyekben imák mondattak, igen szépen fel voltak díszítve. Az idő egész nap kedvező volt, nem ugyan olyan forró, mint máskor Űrnapján lenni szokott, de annál kellemesebb, úgy hogy a nép már kora délután ellepte az árnyat ugyan még mindig nem adó népkertet, hol azután késő éjjig nagy tömeg ben hull ámzott. Keresztszentelés a németvárosban. Kneifet János és Metz Eva házastársak a németvárosi templom elé egy 5 méter magas keresztet ké­szíttettek vallásos buzgalmuk jeléül, remek ki­vitelben carrarai márványból, melynek felszen­telése ma reggeli 8 órakor fog véghezmenni Göndőcs Benedek apát által, a ki ez alkalomra magyar szent beszédet tart. — Az úrnapi kör­menet utánna tartatik meg. Este Kneifel János és neje pazar lakoma adásával fejezik be a ke resztszentelési ünnepélyt. Óriási jégvihar vonult el városunk fölött folyó hó 23-án este 8 és 9 óra tájban, amilyenre nagy idő nem volt példa az elemi csapások kró­nikájában. Este 7 óra tájban kezdett sötétedni a határ Kétegyháza s Csaba felöl, csakhamar sűrű felhőzet verődött össze az égbolton, amelyre egy pár perez alatt esteli sötétség borúit. A pil­lanatig sem szünetelő folytonos égzengés, a fel­hőzet közé vegyült szürke, habos sávolyok mind­járt rosszat sejditettek, mindazáltal a gazdák reT ménykedtek, hogy talán még sem lesz baj, mert az esteli jégeső a lehető legritkább jelenségek közé tartozik. Ezen remény — fájdalom — hiú­nak bizonyult most; B| óra tájban óriás; erővel indult meg a jég. Tyúktojás nagyságú, érdes, hegyes szögletü jégdarabok, és pedig oly sűrűén és kezdetben meg eső nélkül is, hogy valóságos életveszély volt fedél alúl kimozdulni A jégesés — mi szintén példátlan eset — teljes húsz perczig tartott, leirhatlan rémületet keltve mindenkiben A rettenetes pusztulás képe csak vasárnap reggel tárult elő. A gyulai határban a város egész belterületén kívül, a szent-bene- dek-szabadkai, farkashalmi, kispéli, oláhnyomási, ökörjárási dűlők tetemes része, a németbenedeki s szlányi dűlők egészben el vannak verve, szá­mos gazdáé annyira, hogy búza- I árpavetése teljesen megsemmisült Nagy károk vannak még a sándorhegyi s kálváriái, kisebb az aranyági szőlőkben,, a kallóskerti s várii szőlőkben az idei termés egészen leszüretelve. A kétegyházil határ épen oly mértékben károsodott, mint a németbenedeki s szlányii. Kétegyházán — a vasúti indóház s kastély összes ablakait bezúzta a jég, mely egészen Kurticsig, sőt azon túl ter­jedt. Ily óriási földterületet elborító jégverésre senki sem emlékezik, a gyulai határban 12,000 katasztralis holdon felül eső földterületet sújtott A szenvedett kár megbecsülhetlen, az óriási csa­pást a gazdaközönség nagy része évekeu át meg fogja érezni, annyival is inkább, mert a vetések sehol sem voltak biztosítva; azok a gazdák is, kik rendszerint, biztosítani szokták vetéseiket, csak Orbán napján túl teszik, hogy a biztosítás mikéntjére nézve tájékozva legyenek. Ha a határ nagyobb részét sújtott óriási jégkatasztrófát leszámithatnók, a vetések állása kedvezőnek volna mondható. Számos helyen a féreg is nagy károkat okozott ugyan, sok gazda ki is szántotta e miatt őszi búzáját és tengerit vetett helyére, de ettől eltekintve, a május hó második felében volt bőséges eső sokat javított a helyzeten. A búza, árpa, kukoricza s kerti vetemények szemlátomást üdülnek és fejlődnek, a kaszálók és legelők is tetemesen javúítak. A hol jég nem volt s nem fog ezután lenni, a jó középterraés iránti remény, — egészen jó termés ki van zárva — fokozódik. A vasúti menetrendben junius hó elsejétől, tehát holnaptól kezdve lényeges változás megy végbe. Az első s főváltozás, hogy úgy Nagy- Várad, mint Csaba illetőleg Arad felé naponta háromszor lesz közlekedés. Nevezetesen Gyulá­ról indúl a vonat Nagy-Várad felé hajnalban 4 óra 50 perczkor, továbbá reggel 7 óra 44 perez kor, és délután 2 óra 56 perczitor. — Gyuláról Csaba felé indúl a vonat délben 12 óra 18 percz­kor, délután 6 óra 23 perczkor, és este 10 óra 14 perczkor. Az úgynevezett táblai vonatnak Nagy-Váradra jőve közvetlen csatlakozása lesz | gyorsvonattal, úgy hogy aki ./Gyulán '/,tS óra­kor vonatra ül, délután 2 órakor Budapesten lehet. A táblai vonat Aradra este 8 óra 45 percz­kor érkezik. Lényegesebb változás még, amit jó lesz különlegesen is megjegyezni, hogy Gyu­láról Csaba felé délben menő vouat egy teljes órával hamarább indúl, úgy hogy déli harang- szóra jó lesz kün lenni az állomásnál, viszont az esti vonat ugyanosak Csaba felé egy félórá­val későbben megyen. A „Magyar Hirlap-'-ot a főispáni változás eseményéből kifolyólag többszörösen misztifikálja az ő „külön tudósítóija, akiről nagy okunk van hinni, hogy nem is lehet gyulai ember, hanem va­lószínűleg a redakezió fővárosi helyiségében eszeli ki s írja meg tudósításait, melyek annyira magu­kon viselik nemcsak a tendenczia — mert ez még hagyján volna — hanem a roszúl értesültsóg bé­lyegét is, hogy nem képzelünk olyan gyulaiembu’t, aki például a pénteki lapban megjelent és úgy a gr. Wenckheim Frigyes, mint Terényi Lajos es gr. Alraásy Dénesre, vonatkozó s az utolsó betűig valótlan közleményt még juxból is meg­írhatta volna. Azon reményben, hogy a „Magyar Hírlap“ maga fog sietni tendencziózus közlemé­nyét visszavonni, részünkről a téves közlemény reprodukálásától és czáfolgatásátol tartózkodunk. Reményi Ede hegedűművész hírneves ha­zánkfia, Bodó Alajos zongoraművész kíséretében folyó hó 28-án Szarvason, 29 én Csabán tartotta igen szépszámú közönség előtt ha igversenyét. Gyulára a jeles művész tegnap délután 3 érni vonattal jött, az indóháznál a város és nőegylet képviseletében dr. Bodoky Zoltán üdvözölte több küldött élén. — A hangverseny tegnap este volt oly zsúfolt ház előtt, aminő csak a Blaha Lujza előadásai alatt volt a csarnokban; magáról a hangverseny lefolyásáról lapunk jövő számában. Hangversenyt követőleg Göndőcs Benedek apát és lelkész, nagynevű vendége tiszteletére fényes lakomát adott, melyre városunk számos előke­lősége volt meghiva. A vendégszerető apát ma délelőtt bucsulakomát is ád, melyre városunk előkelő hölgyközönsége van meghiva. A művész Gyuláról Mező-Túrra utazik, hol már ma este játszani fog. Meghívás. A hangverseny eredménye tár­gyában folyó évi junius 2-án délután 4 órakor, az árvaház nagytermében tartandó választmányi ülésre a választmányi tagokat megjelenni tiszte­iéi kérem. 5 Gyulán, 1891. május 30-án. özv. Fábry Mártonná, nőegyleti alelnök. Virághullás. A poétikus május virágfakasztó napjaiban bimbóhullásról kell fájó szívvel írnunk. Városunk közbecsülésben álló polgárát Sál Józse­fet és családját sújtja a nem ugyan váratlan, de azért- legkevésbé sem megnyugtató, tragikus csa­pás, hogy kedves gyermekük Sál Teréz, egy fe­lette rokonszenves, kedves leány, hosszas, súlyos szenvedés után jobblétre szenderült. Ritkán nyíl vánul a közrészvét oly meghatóan imposans alak­ban, mint ezúttal történt a sokat szenvedett fe- lejthetlen leányka halálakor és végtisztességén. Óriási közönség jelent meg a halottas háznál; az önkéntes tűzoltó egylet és iparos ifjúsági- egylet, melyeknek a mélyen lesújtott bánatos apa alparancsnoka, illetve elnöke, testületileg jelentek meg és koszorúkat is küldöttek, volt ezeken kívül is számos szép koszorú, egészen elárasztva a ravatalt és gyászkocsit. A lesújtó halálesetről kiadott családi gyászjelentés követ­kező : Sál József és neje Dunay Szidónia saját, valamint gyermekei: Ferencz, József, Margit és Ella; az elhunyt nagyanyja özvegy Sál Vil- mosné szül. Bekker Katalin, özvegy Fikker Fe- renezné szül. Merza Anna és Bauer Katalin, va lamint számos nagybátyja, nénje, unokatestvére és barátnő nevében szomorodott és fájdalommal telt szívvel tudatja a legkedvesebb gyermek, leg jobb testvér, unoka és unokatestvér Sál Tered­nek, folyó év május hó 24-én délután 6 órakor, életének 16-ik évében, a halotti szentségek áj- tatos felvétele és hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát A kedves, drága halott földi maradványai ugyancsak folyó hó 26-án délután 5 órakor a róm kath szertartás szerint a né­metvárosi családi sirkertben örök nyugalomra tétettek. Az engesztelő szent-mise áldozat folyó hó 27-én reggeli l/„8. órakor a róm. kath. nagy­templomban az Egek Urának bemutattatott. — A szeretet őr-angyala őrködjön a korán elhunyt felejthetetlen halottunk felett! — Halálozás. Nagy kiterjedésű tekintélyes családot, rokonságot és tisztelőket sújtja mély gyászszal Banner Józsefné Wieland Mária asz- szouynak, hosszas súlyos szenvedés után Béké­sen szülei házánál bekövetkezett gyászos halála. A boldogult 34 éves fiatal kedves nő, jó hitves, szerető anya és a társaságnak rokonszenves, tisz­telt tagja volt, kinek korai halálát bánatos fér­jén kívül 4 kiskorú gyermek és a megtört szü­lék mint legközvetlenebbül hozzátartozói szivük­ből gyászolják. Temetése hétfőu délután - volt a békési közönség impozánsan nyilvánult részvéte mellett Legyen a föld könnyű porainak, béke hamvaira, áldás emlékére. Lemondás. Hoffmann Mihály ügyvéd, tisz­teletbeli megyei ügyészi állásáról lemondott Eljegyzés. Dr. Salacz Oszkár szarvasi fiatal ügyvéd, tolyó hó 24-én jegyezte el Székács Ist­ván urad. igazgató Kedves es bájos leányát Me­lindát. Az ifjú jegyespár nagyszámú tisztelői s barátai őszinte szerencsekivánatukat fűzik a kö­tendő házassági frigyhez. Esküvő. Rosenthal Adolf fiatal kereskedő, folyó hó 26-án délelőtt 10 órakor vezette oltár­hoz a gyulai izraelita templomban bájos aráját Szmetán Flórát, özv. Szmetán Fülöpné kedves leányát. A kölosönös vonzalom kötötte házas­sághoz fogadja az ifjú pár legjobb szerencse­ki váuatuukat. Házasság. Dr. Miklovicz Bálint, Bánfalva közsjg újonnan választott orvosa, folyó hó 21-én vezette oltárhoz három hónappal ezelőtt elhalt elődje dr. C'hrenka Dániel özvegyét. A megyében csend és béke honol, mind­össze az orosházi járás néhány községében s utó­daiméban észlelhető némi mozgalom a cselédek és munkások között. Ez a mozgalom is abban találja m igyarázatát, hogy a napszámosok és uradalmi oseléd ;k egy részé ott akarja hagyni tűzhelyét és Temesmegyébeu szeretne letele­pedni, ahová állítólag olyan ajánlatokkal utálják ókét, melyeket — olvasva — sokkal fényesebb­nek tartunk, semhogy komolyan hinni tudnánk bennük. A mozgalom azonban nem nyilvánul közrendet fenyegető tényekben, és hogy miuden mozgalom osirájabau fojtassék el, abbau hatha­tósan működik közre Oláh György tiszti ügyész, ki az orosházi járásban a szabadságon levő Eördögh Lajos helyett a főszolgabírói hivatalos teendők végzésével van migbizva. A tiszti ügyész a terjedelmes járás minden községében és pusz­táján megjelent s praeventiv rendszabályokkal, tapintatos és ahol szükség volt rá, imponálóan erelyes fellépésével az arauylag igen rövid idő alatt is, mióta kün van, kivívta magának úgy a munkaadók, mint a munkások bizalmát. Csatár Zsigmond országgyűlési képviselő, kővetkező nyilatkozatot küldi be lapunk szerkesz­tőségéhez: „A „Béké<“ czimü hetilap mellékletén az én pünkösd másodnapi, délutáni óráiban tar­tott beszédemről olyan kicsiuylőleg, s annyira „mameluk“-irányú beszámolásról beszél valaki; hogy a város képviselőjét per „öreg“-nek -czimezi, hozzá gyanúsít, hogy én át akarok csapni a kor­mánypártba. — Tekintve a Békésmegyei mun­kászavarokra. a melynek csirái már-már Oyulán is mutatkozni akartak, nem lehetett hivatásom a szenvedélyek felkorbácsolása, mert többet ésszel mint erővel. Azt nem kifogásolhattam hogy az ország pénzügyei rendbehozattak. — Azt el kel­letett ismernem, hogy a mostani miniszterelnök a vármegyei közigazgatásban engedékeny volt és lehetővé tette, hogy a vármegyei közélet terén többé a családi politika nem uralkodhat, — azt is, hogy a képviselő választásba a megyei tiszt­viselők be ne folyjanak. Hát ezen elismerést most is fenntartom, de azért legyen meggyőződve a hírt író ur — hogy jobban szeretném a törvényt ezek fenntartása mellett a népképviseleti alapon szervezendő választás fenntartásával. — Ez irány­ban beszéltem Gyulán. No ha ez is kormánypárti nyilatkozat na erről beszélve azt lehet Írni rólam, hogy én „országos stiklit akarok ren­dezni“ úgy ez olyan természetű felfogásra vall, a melynek más kifejezést adni nem lehet, csupán azt, hogy e gyanúsítást és a gyanusitót „meg­vetem“ — Hogy fellépek-e ismét Gyulán, erre feleletet nem adhatok, mert ez a t. polgárok akaratától függ. De hogy én a „48-as“ politiká­nak hive vagyok és maradok, arról mindenkit biztosithatok. — Egy dolog bizonyos, és ez az: miszerint ha a kormány jó dolgot végez — azt elismeréssel fogadom. Ha ellenben a nemzet ál­lami függetlensége ellen fog véteni — mint a hogy tette most is a fegyverek visszaszállítása tárgyában, — a miért meg is támadtam a poli­tikáját, bennem mindig a nemzeti jogok Őrével fog találkozni s eljárását kitelhetőleg meggátolni iparkodom. — Ha azonban idegeim annyira el­tompulnának, a hatalmi vágy túlszárnyalná ha- zafiui elveimet, és vágy ébredne bennem a „Fej- bolinto Ba!int“-ok köze jutni — a magas rangért és nagy fizetésért, — az iránt megnyugtatok mindenkit, hogy lenne bennem annyi becsület, hogy mindenekelőtt — a zászlót a választóknak vissza adjam. — Harasztin 1891. május 27-én {Csatár Zsigmond, képviselő. — Készséggel kö­zöljük Gyula városa országgyűlési képviselőjének fenti nyilatkozatát. Egy körülményen nagyon cso­dálkozunk, hogy t. i. ő a beszámolójára vonatko­zólag hozott tudósítást magára nézve sértőnek találja. Hiszen épen abban emeltük ki „elisme- regre méltó tapintatát és higgadtságát“ pedig ezek olyan jelzők, a melyekre — meg fog bocsátani, de el kell ismernie — ő nem igen szokott al­kalmat adni s igy találkozni sem. Hogy általa- [nos hangja nem tette az ellenzéki, hanem inkább a kormánypárti beszámoló hatását, erről nem akarunk polemizálni, nem is szemrehányásképen irtuk — mert erre, mint nem politikai lapnak — jogunk sincsen, ennek elbírálását mi is a vá­lasztók elbírálása alá bocsájtjuk, és tiltakozunk a gyanúsítás szándéka és vádja ellen. Még egyet. Az aprehendált közleményben a város képvise­lője nem per „öreg“ hanem per „öreg úr“ van czimezve a mi pedig nagy különbség; az „öreg ár“ olyan ezrm lévén, a mely nem derogált Deák Ferencznek sem, akit — Csatár ur képviselő volt, tehát emlékezhetik rá, — hogy széles kö­rökben s különösen a sajtóban „öreg ur“-nak említettek. Szerk. Hock János és Bródy Sándor fővárosi írók, tepnap este újra felolvasást tartottak Orosházán a kereskedő ifjak meghívására. Az egylet ugyan­ekkor majálist is tartott. — Junialis. A polgári iskola növendékeinek az évi nyári kirándulása kedvező idő esetén ju­nius 3-án lesz a város erdejében (Rekkejinél). Melyre is a t. szülők, valamint a nagy közönség ez utón is méghivatik. Állategészségügy. Szeghalom község terüle­tén a sertések között orbánoz lépett fel járvány- szerüleg. — Az állategészségügyi óvintézkedések megtétettek. Tüzek a megyében. Szarvason, folyó hó 21- dikén Paluska János háza leégett, a hatóságilag felbecsült kár értéke 243 forint, a ház nőm volt biztosítva. Endrődön folyó hó 20-án Varján Te­réz 20Q frtra biztosított szőlőskerti házánál ke­letkezett tüzet hirtelen elfojtották. Csabán május 20-án Kesjár Mátyás örököseinek háza nádfódele hamvadt el. A kár 255 forint, biztosítva volt. P.-Szent-Tornyán folyó hó 18-án Jurenák Sán­dor földbirtokosnak 23 öl hosszú szalmakazlát emésztették el a lángok. A kár becsértéke 255 frt, biztosítva volt Mező-Bérényben május 15-én Cselovszky Pál háza teteje lön a lángok marta­léka ; az elöljáróság a kárt' 420 frtra becsüli, a ház nem volt biztosítva. A tűz keletkezésének oka egyetlen egy helyen sem volt felderíthető. — Verekedésért kisérték be a héten Szabó Sándor iparos segédet, ki is a népkertbeni sé­tája alkalmával nemcsak láb, hanem kar izmait is óhajtotta fejleszteni, s ezért megtámadta a más társaságban járó Gubicza Lázárt, s azt jól eldöngette; egy ott czirkáló rendőr -"Szabónak erő mutatványai tartására azonnal felajánlotta a város kapitánysági egyesét, és ezután nem a nép kertben, hanem fennebb említett carcerben fogja a Szabó testedző gyakorlatait tartani. — Korán érő gyümölcs. Mező-Berényben Bacsó Péter 18 éves ifjú szerolmi búbánat kö­vetkeztében öngyilkossá lett. A világosi országos vásír junius 6. és 7-ik napjain fog a folyó évben megtartatni. Eltűnt inas. Moző Berényben L-óth Ferencz pintér tanoncz még folyó hó 12-én megszökött gazdájától és azóta nyomtalanúl eltűnt. A vár­megye alispánja körözteti. Térzene Badé Pista zenekara minden hé­ten kétszer, még pedig hétfőn és csütörtökön este 7—9-ig a népkerti csarnok előtt térzenét fog adni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom