Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-06-14 / 24. szám
ottan újabb ápitlcezásek eszközöltetnek — á Tár megyei székház kis termeben rendezte be • Jelen voltak Keiszig Ede főispán elnöklete alatt : Jancsovios Pál alispán, Dr. Fábri Sándor főjegyző, Nagy Károly árvaszéki elnök, w Kovács István vármegyei főorvos, Gaszner Pál kir, pénzügyignzgató, Bánhegyi István kir wa felügyelő, Cziffra Imre kir. ügyész, Haviér Lajoi a kir. államépitészeti hivatal főnöke, Steinecke Gábor, 1 kir. folyammérnöki hivatal fon°k< Zlinszky István, közgazdasági előadó. Kaimé Mihály, Sziicsu Béla, Keller Imre, Dr. Zsilinszk Endre. Dr. Hajnal István. Ladies György, Yi dovszky János és Horváth Károly bizottság tagok. Az alispán rendszerinti havi jelentése tu domásul vétetett. „ 9J Több hadkötelezettnek kivételes nősülé iránti kérvénye a m. kiz. honvédelmi miniszter hez pártolólag lett felterjesztve. A kereskedelemügyi m. kir. miniszternél azon értesítő leirata, melyben tudatja a bízott sággal, hogy a gyomai vasúti köröshidnak vas hiddá való átépítése iránt az intézkedéseke megtette, s hogy ezen hid már a jövő évbei fel fog épülni, — tudomásul vétetett. A kir. ügyésznek rendszerinti havi jelen tése, — melyszerint a felügyelete alatt álló állami fogházakban az elmúlt május havában 10Í fi és 11 nő volt a rab létszám, és bogy 100£ munkanap után az állam részere 6 frt 20 kr, s munkásrabok részére 12 frt 68 kr. keresményösszeg folyt be, — tudomásul vétetett. A vármegye főorvosának — az egeszseg- ügyi állapotokat feltüntető havi jelentése — megnyugtatóig tudomásul vétetett. Az árvaszéki elnök rendszerinti havi jelentése tudomásul szolgált. Gyulaváros árvaszékének a gyámoltak es gondnokoltak ingatlanságainak vagyon értékét (végösszegben 314,670 frt 19 kr.) feltüntető ki mutatása a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztetett. A gyulai polgári iskola 1889/90. évi pénztári számadása 9493 frt 70 kr. bevétellel 1 ugyanannyi kiadással helybenhagyatik, — építkezési . alappénztára pedig 7798 frt 50 kr. bevétellel és 2953 frt 18 kr. kiadással helyesnek találtatván, felülvizsgálat és jóváhagyás végett a vallásminiszterhez felterjesztetett. A dobozi iskolai 48 frt adóhátralékból 4 frt 50 kr. behajtatván, 23 frt 50 kr. behajthat- lanság czimén töröltetik, a még fent maradó 20 frt hátralék behajtása iránt a járás foszolga bírája utasítva lett. A csabai járás főszolgabirájának nemleges jelentése alapján, újból utasittatik a főszolgabíró, hogy a csabai tanyai iskolák után kirovott országos tanítói nyugdijintézési járulék (108 frt) szigorú behajtása iránt, — fentmaradván a községnek a szabályrendelet értelmében aina visz- kereseti joga, melyet a tanyai tankötelesek szülői — mint szerinte iskolafenntartók — ellen érvényesíthet, felhivatik továbbá, hogy Csabán a második községi tanyai iskola felállítása ügyének miben állásáról a f. hó 30-ig jelentést tegyen. 1 A gyulai kir. pénzügyigazgatóságnak, az 1 adóügyi állapotokat feltüntető rendszerinti havi 1 jelentése, — melyszerint az elmúlt május hava- 1 ban az egyenes állami adók befizetésénél 15.380 frt 4 kr.-ral kedvezőbb, a hadmentességi adónál pedig 2825 frt 3 kr.-ral kedvezőtlenebb ered- i mény mutatkozott, — a múlt évi hason havi | befizetésekhez viszonyítva, — tudomását vétetett. (Elnöklő főispán egyéb hivatalos teendői végzése miatt az ülést elhagyja s az elnöki tisztet a vármegye alispánja veszi át.) A kir államépitészeti hivatalnak rendsze- rinti havi jelentése, — melynek tárgyalása során felhivatott, hogy a gyulai vasúti állomásnál egy, 1 I-8Ő osztályú váróterem felépítési tervezetét kó- i szitse el, s a melyben értesíti a bizottságot, hogy i a M.-Berény—k.-tárcsái kőút kiépítéséhez Weisz i Zsigtttond kir. Segédmérnolcöt | heti idŐtarfánlra kiküldötte, — tudomásúl vétetett. A békési járás főszolgabirájának, a járása beli útak helyreállítására kezeihez kiutalványo zott összegről bemutatott számadása 1202 frt 20 kr. kiadással belybenhagyatott. F.-Gyarmat községének, a békósvármegyei helyi érdekű vasútak 80—82. számú szelvényei között egy útátjáró engedélyezése iránti kérelme a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez pártoló lag felterjesztetett. A M.-Berény-k.-tarcsai kőút építésénél tel jesitett munkálatokért kiérdemelt III. kereseti kimutatás alapján Glasner és Eibesitz társvál lalkozó ezég részére egy, 20,000 írtról, — vala mint egy, 10,000 írtról szólló kötvénynek, j szerződés 3-ik § a d) pontja értelmében val kiadása, 5°/0 kamatozással, és az 1893. é\ június 1-je, illetőleg az 1893. évi novembe 1 je lejárattal — elrendeltetett. A gyulavárosi járdákhoz szállítandó 30,0(j0 darab tégla — a vámdij-szabályrendelet érteimé ben vámdijmentes és így Gyula város polgár mesterének ez irányban beadott kérelme tárgy talonnak s külön intézkedést nem igénylőnek tekintetett. A Gyula városa által építendő körgát czél jaira a törvényes kisajátítási eljárás foganatosi tása végett Hoffmann Mihály közigazgatási bi zottsági tag elnöklete alatt Jantsovits Emil, Dr. Zöldy Géza várm. bizottsági tagokból és Dr Deimel Sándor jegyzőből alakított bizottság kü detik ki, — ezen bizottság eljárási helyéül Gyula város közháza. — határidejéül 1891. év juliui nak d. e. 9 órája tűzetik ki, mely határozat ról az érdekelt közönség külön hirdetmény út ján értesittetni fog. Ezzel az ülés még az első nap déli 12 óra kor bevégződött. Alispáni jelentés. Békésvármegye közigazgatási bizottságáuak reudes gyű lésén 1891. junius 8-án. Méltóságos Főispán Ur ! Tekintetes közigazgatási bizottság ! A közállapotokról szóló rendszerinti jelentésemet a múlt május haváról az 1876-dik évi I. t -ez. 15 §-a értelmében tisztelettel a következőkben terjesztem elő : I Közegészségügy. A közegészség a múlt hóban többféle járványos bajok által volt megtámadva. így nevezetesen Gyomán, Mező-Berényben, Gyulán a kaparó járványosán, Békésen és Körös-Tárcsán pedig szórványosan lépett fel, Gyulán azonkívül roncsoló toroklobnak is felmerült öt esete, me lyekből 4 halállal végződött, Csabán az agylob öltött járványos jelleget a hónap vége felé, a 5 egbetegült közül 2 meghalt, 1 meggyógyult, 2 pedig még mindig gyógykezelés alatt áll. Az egészségügyi rendészetre egyébiránt kellő gond fordittatott. A járványos megbetegü- léseknél az óvrendszabályok mindenütt azonnal foganatba vétettek, a köztisztaságra kellő felügyelet gyakoroltatott, a közhelyek több ízben fertőztelenitettek, s az élelmiszerek több helyütt izsgálat alá vétettek. Az állategészségügy állapota szintén nem mondható kielégítőnek. — Gyulán és Gyomán ugyanis a takonykórnak fordultak elő esetei, Mező-Berényben, Szeghalmon és Vésztőn a gróf Wenckheim Antal örököseinek tulajdonát képező kertmegi pusztán pedig a sertés csürhékben a sertés orbáncz lépett fel járványszerüleg, lefolyása azonban meglehető szelíd volt. Az egyes állat megbetegüléseknél az állategészségügyi törvénybe előirt óvintézkedések mindenütt végrehajtattak, s azok foganatosítását a vármegyei és kerületi állami állatorvosok személyesen ellenőriztetik. — Engem nyakon ütni! nem volnék akkor Acsády Leó és huszár-főhadnagy. — No, hát Acsády Leó és huszárfőhadnagy úr, én mondom neked, hogy ha még egyszer a fejemhez nyúlsz : én nyakon ütlek. — Hahahal Azt bizony elszenvedném. Hanem azért, mivel neked kellemetlen, nem fogom tenni. De te viszont Ígérd meg, hogy tanulni fogsz. ■— Hát a kedvedért s tán mulatság kedvéért is ráadom a feje net. Nem folytathatták tovább, mert Ilonával az apját látták közeledni. Az öreg úr nem soká maradt, csupán jó reggelt kivánni jött. Pár perczig tréfálgatott az új asszonynyal, aztán tovább ment. Leónak is mennie kellett. Hogy leesett szegény Hona az égből Hát még mikor Leó elkezdte a tanítást: Ele jéiite érdeklődött, hanem aztán únni kezdte a dolgot, végre bevallotta magának, hogy az ő férjecskéje csinos huszártiszt ugyan, hanem a nagy tudományban kissé eszelős. Egyszer csaknem az ájulás fogta el, mikor Leó vagy tizenöt koponyát mutatott neki, a milyekről tanulnia kell; de ennek már határozottan ellene szegült. Ám tanul akármiféle csodabogarat elméletileg; de hogy ö holt emberek koponyáit forgassa kezében, olyan nincs. Szegény, ábrándos kis Ilona egészen el keseredett. Hanem mivel Leó különben l legjobb férjek mintaképe volt, ezt a2 egy bogarát előbb tűrte, majd lassan megszokta, végre mosolygott is rajta (úgy volt vele, mint mi a kaszárnyában). De meg volt is oka rá, hogy mosolyogjon, ez az ok egy piczike, kövérképü, kék szemű baba volt, kivel páros éltük második karácsonya beköszöntött. Egyszer a többi közt ismét elhívott Leó, hogy nézzem meg_a fiát, kivel mindig nagyra volt. Elmentem. Ölembe fogtam a kis gyereket, játszottam vele. aztán, a hogy illik, szépen lefektettem a kis kocsijába. — Mit csinálsz, istentelen 1? kiált rám Leó és szalad, oldalt fordítja a gyereket. — Hát miért nem volt jó hanyatt ? — Mert úgy elnyomják a fölfedezd tehetséget, pedig az eddig pompásan fejlődik a gyereknél. Elképedtem. — Nézd itt a tarkó fölött ezt a dudo- rodástl Itt van a fölfedező tehetség orgánuma. Ilyen volt a Kolumbus feje, ilyen a Schwarz Bertholdé, a Diaz Bertalané, a Gut- tenbergé, szóval: minden nagy fölfedező és föltaláló tehetségé. — Ezt az orgánumot ugyan még Gall és Spurzheim sem fedezték föl, de örökérdemü vizsgálódásaik nyomán én szauatosan meghatároztam azt. Azért nem engedem, hogy a gyermek hanyatt feküdjék. Ilona hamisan mosolygott, a miből magyarázat nélkül is megértettem, hogy mikor nincs itthon ez a bolondos, bizony mindig hanyatt fekszik a kis Leói... Hanem a kis Leó már négy éves, a tarkója fölött most is megvan a hatalmas dudorodás, csakhogy a szép szőke haja el- födi, Apja azonban gyakran megtapogatja s mosolyogva gondol a boldog jövőre. _^zerfél^t gondol, hogy mit is fedezzen hat föl a fiú: kormányozható léghajót; új gyilkoló szert, vagy valami olyat, mi a háborút lehetetlenné teszi; vagy épen még egv hatodik földrészt? B .... Vagy az apja bolondságát? Hum Lajos. II. Közbiztosság. A közbiztosság a múlt hóban leginkább a| Orosházán és Csabán május hó első napjaiban lefolyt munkás zavargások által volt megtámadva Ezekről már múlt havi jelentésemben részletesen megemlékezvén, ez úttal örvendetesen jelenthe tem, hogy e zavargások újabban sehol sem ismétlődtek, s a kormánybiztos főispán úr által elrendelt, és foganatba vett erélyes intézkedések folytán remélhetőleg nem is fognak ismétlődni A munkás mozgalmak egyébiránt Csaba község s az orosházi járás egyes községeinek határán túl nem igen terjedtek. Óhajtott ugyan a mun kás osztály Gyulán, Szarvason, Békésen, Szent Andráson es Kondoroson is munkás köröket ala kitani, de azok alapszabályaitól a jóváhagyás megtagadtatván, az alakulóban lévő körök önma guktól szétoszlottak. Vésztőn is tárgyalni kezd ték a munkások, — Békésről ismeretlen küldőtől nyert felhívás folytán — a munkás kör ala kitásának eszméjét, de a hatóság első közbelépésére az ez irányban megindult mozgalom ele nyészett. A közbiztosság állapota egyébként alig volt megháboritva. Május 7 én éjjel Bánfalván Szörényi Sán dór boltjába az ablakon behatolva 14 frt értékű szivart, pálinkát stb. lopott el Hegedűs József bánfalvi lakos, kit a csendőrség már vasárnap elfogott, 8 a kir. járásbíróságnak átadott. Mező Berényben a községi végrehajtót hivatalos mű ködése közben Schidt András és testvére megtámadták s bántalmazták. Az illetők a kir. bi- óságnál feljelentettek. Baleset folytán múlt ki özv. Aponyi Istvánná és Cs. Arany Sándor Gyomán, kik a Körösbe fulladtak, Gyulán ped:g Csóra Linka 7 éves gyermek, ki a Bárdos vizébe fulladt. Gyomán a múlt hó 14-én a Körösből kifogatott Nagy A. János 20 éves gyomai hadköte- cs hullája, ki tavaly október 20-án nyomtalanul eltűnt. A Körös iszapjából kifogott hulla rend- rileg felbonczoltatván, azon a külerőszaknak semmi nyoma nem találtatott, minélfogva valószínű. hogy nevezett véletlen baleset folytán vagy ngyilkossági szándékból jutott a Körös mélyébe. Öngyilkos lett Gyulán Búzás György, ki ösmeretlen okból felakasztotta magát. Tűz 18 ízben volt a múlt hónapban. Az ezen tüzeseteknél felmerült becsű szerinti kár 8291 frtot tesz ki, mely 836 frt híján biztosítás folytán mi-ud megtérült. Biztosítva nem volt 3 leégett épület. A kémények az e tárgyban fennálló szabályrendeletnek megfelelőleg havonként rendesen sepertettek. III. Utak, hidak védtöltések. Az utak a múlt hónapban általában jó karban voltak, az utkaparók azok javítgatásán folytonosan munkálkodtak. A Körös-Tarcsa-Mező-herényi ut kövezési munkálatai serényen, s a kövezés a jövő hónapban remélhetőleg befejezhető lesz. A sárréti h. é. vasút épitési munkálatai befejezésükhöz közelednek. A főszolgabíró jelentése szerint a vasút a közforgalomnak e hó vége felé átadható leend. A hidak és védtöltések általában jó állapotban vannak. IV. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat a múlt hónapban megvizsgáltam s rendben levőnek találtam. A járási főszolgabirák pedig jelentéseik szerint a községi ügykezelést vizsgálták meg. s különösebb intézkedéseket igénylő hiányokat nem észleltek. Az öngyilkossá lett sikkasztó békési fő- pénztárnok Pesly Alajos helyébe községi pénztárnokul Czira Gergely lett megválasztva. A phylloxera rendkivüli terjedése állapítható meg a gyomai, békési, gyulai és gyulavárii szőlőkben, egyéb helyütt a phylloxera terjedése lassú. Május 24-ikén az esti órákban nagyszemű jégeső vonult végig a kétegyházi, gyulavárii és részben a gyulai, valamint a gyomai határban, s gyulai, ké'egyházi és gyulavárii határban nagy kárt is okozott. Gyulán, 1891. junius 7-ón. Jancsovics Pál, alispán. Alispáni jelentés. Békésvármegye rendes közgyűlésén, május bő 25-én 1891 (Folytatás.) Gümőkórban meghalt 1166 egyén, 147-el kevesebb mint az előző évben, bélhurutban meg halt 1125, 30-al több mint 1889 ben. A vörheny 135 főnyi áldozatot követelt, 166 al kevesebbet, mint 1889-ben, a roncsoló toroklob 112 esetben ált a halál okává, 2 esettel többször, mint 1889-ben. Gyermekágyi láz csak 20 esetben ész- leltetett, mig 1889-ben 43. , Beoltatott a vármegye területén, az 1890. évben első Ízben 9415 gyermek. Újból ohatott 5832. összesen beoltatott ennélfogva 15,247, 498-al több mint az előző évben. Bonczolatok részint törvénykezési szempontokból, részint más rendőri czélokból eszközöltettek 43 esetben. fi ^v^en UJ gyógytár nem állíttatott tel, atruháztatott három személyjogu gyógytár. — Viszásságok megszüntetése végett hatóság beavatkozás szüksége nem mutatkozott. Működött az 1890. évben a törvényhatóság területén 55 orvostudor, 13 sebész, 17 állatorvos, 29 gyogytártulajdonos, 175 okleveles szülésznő. Közhelyiségek megvizsgáltattak 1210-szer. Iskolák megvizsgálásának száma 619. Az egészségre ártalmas tápszerek és italok megvizsgáltattak 1742 ízben. Egészségtelen lakások és ujonndrt épült házak inegszemléltettek 318-szor. Felügyelet gyakoroltatott 87 gyermekre. Csecsemő szoptatásra kiadatott 21 engedély kisdedek dajkálására. Hét éven aluli gyermekek gyógyítása elhanyagoltatott 622 esetben, a melyekből azonban az egyes járások főszolgabíróihoz csak 201 jelentetett be, mely viszásságnak megszüntetése végett az első fokú közegészség- ügyi hatóságokhoz megfelelő rendelkezés bocsáttatott ki. — A 201 eset közül legnagyobbrészt pénzbüntetés, részint szabadságvesztésre való ítélés történt 76 ízben, felmentés történt 125 esetben. A közkórház újraépítése az ősszel befejeztetett, a felszerelés és berendezés azonban még mindig folyamatban van. Az 1890. évben ápoltatott a közkórházban 663 beteg, 27,855 ápolási napon, 84 beteggel és 632 ápolási nappal több volt mint az előző 1889-ben. 11. Állategészségügy. A múlt év második felében az állategészség vármegyénkben kedvezőtlen volt, a mennyiben nagyobb hasznos háziállataink közül a csülkö- s ölen él, a ragályos száj és körömfájás vármegye- szerte járványszerüleg uralgott s daczára az óvés elfojtó intézkedések szigorú foganatosításának a betegség tovaterjedése nem volt megakadályozható. A betegség gyorsabb lefolyásának előmozdítására a mesterséges fütőzés vétetett foganatba ott, hol e betegség fellépett, s ezzel az is eléretett, hogy a beoltottaknál a betegség szeli- debb lefolyású lett. Egyéb ragályos kórok is mutatkoztak, de csak szórványosan, nevezetesen a lépfene Szeghalmon, a halasi pusztán több esetben. — Szarvason egy és Tót-Komlóson két esetben, mindenütt a szarvasmarha állományban. A veszettség is felmerült egy esetben sertésnél, még pedig Vésztőn a mágori pusztán. A ló állományban a takonykor mutatkozott egyes esetekben. Úgy a lépfenénél, mint a többi felemlített kórnál alkalmazott szigorú óv és elfojtó intézkedések kedvező eredményre vezettek. Az állategészségügyi rendészetre kellő gond fordittatott. Járványszerü megbetegüléseknél a vármegyei állatorvos mindenkor kiküldetett a helyszínére, s a fertőztelenités s az óvrendszabályok az 5 közbejöttével s leggyakrabban a kerületi állami állatorvos közbejöttével is vétettek foganatba. A lótenyésztés előmozdítása czéljából a múlt félévben is megalakittattak a fedeztető állomások, s e szerint a folyó évben 45 állammén van elhelyezve a vármegye területén. III. Lakásviszonyok, népesség. 1. A magyar kir. belügyminister úr a múlt év Il ik felében elrendelte az összes emberi lakásul szolgáló házak összeírását és megszémo- zását, hogy az 1890. évi IX i ez. folytán a folyó év első napjaiban' teljesített népszámlálás e részben biztos adatodra támaszkodhassék. A házak összeírása Békés vármegyében november hónapban lett foganatosítva, mely időben egyszersmind a házak az egész- vármegye területén uj számokkal is láttattak el. Összeiratott a vármegye területén összesen 44,115 emberi lakásul szolgáló épület, 5573-al több mint a mennyi az 1880. évi népszámlálás alkalmával volt. E szaporulatot tekintve, kitűnik, hogy Békés vármegye községei kiterjedésükben a lefolyt tiz év alatt feltűnően nyertek, s abból, hogy sok beépítetlen telek épült ki, mindenesetre á lakosság vagyo- nosodására lehet következtetni. 2. A múlt félév utolsó napjának népességi állapotát tünteti fel a folyó év elején foganatosított népszámlálás E szerint Békés vármegye lakossága 1890. deczember 31-én éjfélkor 257,888 lélekből állott. Ezen összeget viszonyítva a 10 év előtti népszámlálás eredményéhez, örömmel tapasztaljuk, hogy Békésvármegye népessége a lefolyt 10 év alatt összesen 28,131 lélekkel, s általában minden községében szaporodott. E szaporulat azonban bár jelentékeny, még sem oly mérvű, mint milyet biztosra lehetett volna várni. Az összos szaporulat ugyanis a lefolyt 10 év alatt 28,131 embert tesz ki, mi százalékban kifejezve 12-24°/0 ra rúg, vagyis átlag az évi növekedés l-22°/n. Ez Békésvárm'gyére nézve nem felette sok, ha figyelembe vesszük, hogy az idei népszámlálás adatai szerint az ország népességének átlagos növekedése 10—15°/0-ot tesz ki, amelybe azonban bele vannak számítva egyes szegény népü vidékek fogyatékai, s kevesebb százalékú növekedése is. Az 1880 tói 1890-ig terjedő időben vármegyénkben semminemű kül- lerjesebb járvány nem uralkodott, vármegyénk népességét semminemű csapás nem érte, — (az 1888. évi árviz maradandóbb károkat nem idézvén elő), a vármegye vajryonilag gyarapodott is, mi kitűnik abból, — mint fentebb is említettük, — hogy az építkezési kedv élénken nyilvánult, s mégis a népesség növekedése kevéssel nagyobb az országos átlagnál, holott azt túlszárnyalnia kellett volna, s kisebb, mint a hasonló viszonyokkal biró vármegyéké, mint pl. a szomszédos Csanád- és Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyéé, hol a népesség növekedése 19 87, illetve lö'öá^p-ra rúg, s kisebb, mint a Tisza-Duna közötti vármegyék általános szaporulata, melyek népessége 17-67°/0-al növekedett. Ha figyelembe vesszük, hogy a születések száma Békésvármegyében igen nagy, főleg a nagymérvű halálozásnak kell tulajdonítanunk a népesség növekedésének ezen viszonylagos csekély voltát. 8 másrészt, ha figyelembe vesszük, hogy a lefolyt 10 év alatt semminemű nagyobb ragályos betegségből eredő járvány nem volt, s ha az évi közegészségügyi statisztikánkból meggyőződünk arról, hogy vármegyénkben nem a felnőttek, hanem a gyermekek halnak rendkívül feltűnő számmal, be kell látnunk azt, hogy Bé-
