Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-05-31 / 22. szám
Isten áldását kérve tehát a vármegyére és tevékenységünkre a Gondviselésbe vetett bizalommal kezdem meg hivatalos désemet. m űkö Békés vármegye törvényhatósági bizottsá gának folyó évi rendes tavaszi közgyií léséről, május hava 25-én és következe i napjain. (Föispáni beiktatás.) A közgyűlési meghívó és annak megkez dési napja között oly váratlan incidens jött közbe, mely megyénk történetében ^minden bi zonnnyal páratlanul fog állani az idők végéig, mely váratlan esemény nem más, mint a közön ség előtt már ismeretes föispáni változás, —— melyből kifolyólag, mielőtt a közgyűlés tanac kozását megkezdhette volna, — az újonnan ki nevezett főispán, Reiszig Edének a főispánt székbe ősi szokás szerinti ünnepélyes beiktatását tartotta a vármegye közönsége. Tétényi Lajos Békésvármegye főispánja hivatalos állásától Ő Felsége által felmentetvén a közgyűlést Jancsovics Pál alispán mint elnök üdvözli, és a legközelebb elmúlt nehány nap alatt bekövetkezett nagy horderejű és minden bizonnyal igen fontos következményű változás megtörténtét rövid szavakban jelzé, mely után Dr. Fábry Sándor főjegyző felolvassa azon bel figyminiszteri leiratot, a mely szerint a király legfelsőbb kegy és elhatározásról értesittetik a vármegye közönsége, hogy Terényi Lajos békés- vármegyei főispán állásától felmentetik s helyébe Vasvármegye alispánja, Dr. Reiszig Ede nevez tetik ki főispánuá, — mely miniszteri leiratra, f vármegye közönsége Novak Kamill elnök, Grócz Béla, Haviár Dániel, Kontur József, Felier Béla és Szucsu Béla bizottsági tagokból egy küldöttséget alakit azon megbízatással, hogy az újon nan kinevezett főispánt a közgyűlésre meghívja I hivatalos székének elfoglalására, a vármegye közönsége nevében felkérje. Mielőtt azonban ezen küldöttség hivatásában eljárna, felolvas- tatik a m. kir. belügyminiszteri rendelet, mely szerint az újon kinevezett főispán Reiszig Ede, egyszersmind mint kormánybiztos is küldetett ki, — még pedig kivételes hatalommal felruházva — Békésvármegye területére, különösen a legközelebb felmerült munkás mozgalmak végleges megszüntetése végett. Ezen miniszteri rendelet, melyben a „kivételes hatalommal“ való felruházás, kissé élénkebb discussiora adott alkalmat, — azzal vétetett tudomásúl, hogy a vármegye közönsége erejéhez képest a legnagyobb készséggel kész támogatni, a munkás zavargások megszüntetésére kiküldött kormánybiztost hivatalos működésében I — és még egy tárgya volt az alispán elnöklete alatti tanácskozásnak, a távozó főispán búcsúzó levele, a mely époly lélekemelő, mint lehangoló volt a közönség minden egyes tagjára nézve; — lélekemelő volt, mert a távozó főispán, mint a vármegye szülöttje iránt, a szeretet, a vonzódás a legfrappansabb módon nyilvánításának kitörése pillanatában az igaz, a legmélyebb érzéssel párosult lehangoltság vett erőt a bizottság minden egyes tagján, hogy büszkeségét a megyei kormányzói székből távozni kénytelen látni. — miért is a legnagyobb lelkesedés közt mondja ki a vármegye közönsége, miszerint a távozó volt főispán, Terényi Lajos iránt eddig érzett rokon érzelme szűnni soha nem fog, s rövid ideig tartott kormányzói működése alatt a megyei közügyek érdekében tanúsitott elvitáz- hatlan érdemeit jegyzőkönyvileg megörökíti, mely kegyeletes határozatról értesittetni határoztatik. Ezek megtörténte után, a már fentebb jelzett küldöttség élén Reiszig Ede, Békésvármegye új főispánja a közgyűlés színe előtt megjelen s az alispán rövid üdvözlése után a hivatalos esküt Dr. Fábry Sándor vármegyei főjegyző előmon- datolása után — leteszi, és ősi szokás szerint a járási főszolgabirák által, a föispáni hivatalos székben háromszor felemeltetvén, megkezdé székfoglaló beszédét, melynek tartalma és előadása a közönségre más benyomást nem tehetett mint azt, hogy a királyi legmagasabb kegy újból oly kezekbe tette le a vármegye kormányzatát, bogy a jövőnek nyugodton nézhet elé. A sok helyeslés és éljenzéssel fogadott és lapunk első czikkéül egész terjedelmében közölt székfoglaló beszéd elhangzása után. Dr. fábry Sándor főjegyző következő szónoki hévvel elmondott szép beszédben üdvözölte a főispánt: az Eldorádót ígérő utopicus ábránd képeknek fogott az eddig minden mételytől megőrzött lel kekbe beojtott ragály, járványszerüleg terpdt az tova, mig végre fekélyként fakadt ki a vármr gye két nagyobb községében. Mélyen rejlő okoknak kell itt lenniök, m< yek ily sajnos tüneteket idézhettek elő I 1 bár a szenvedélyek e tünetei lecsilapu taknak látszanak is, csalódnék az, ki azt^ hinné hogy mert e tünetek elenyésztek, elenyészett kóros állapot is. Gyökerében kell elölni a bajt, mélyre ható elmével az okokat szükséges kikutatni, s orvo solni, hogy megszüntethető legyen az okozat. Méltóságodat a legfelsőbb kegy, hódolva szeretett Felséges királyunk legmagasabb ellia tározása ily nehéz küldetés teljesítésére s vár megyénk jövendő kormányzására küldötte ki. Nagy a feladat, mely osztály részéül ju tott, de nagy bizalmunk is, mely annak meg ezdésénél fogadja Méltóságodnak hosszú közigazgatási pályája az eredményekben dús tevékenység, melyet azon ifejtett a kormányzata alatt állott nagy kitér jedésű vármegyének országszerte elismert kitűnő administratiója, a törvény alkotás terén kellőleg méltatott előkészítő — munkálkodása, hazafiui erényei, kiváló egyéni tulajdonai, mind biztosi ékát képezik annak, hogy vármegyénk kormány zata pártatlan igazság szerető, bölcs és tapinta tos vezetés alá kerül. S meg vagyunk győződve, hogy Méltóságod kavatottsággal párosult éles látása a jelen helyzet bonyadalmai közepette is fel fogja ös merni a megoldás eszközeit, s tárgyilagos vizs álódással, atyai jóakarattal, de egyszersmind tyai szigorral is a bármely oldalról nyilvánuló túlkapásokat megszüntetve, meghonosítja közöt tünk az állandó, és biztos békét. — S hogy ez előbbi ; a terebélyről szóló hasonlatommal éljek felölelvén a közigazgatás minden ágazatát, védő arjai alatt biztositandja a nyugtot adó mene déket, hogy majdan a bekövetkező békés viszo ok közt a helyi kormányzat áldásos gyümöl cseit megteremhesse. Ily erős meggyőződéssel keblünkben üdvöljük Méltóságodat e vármegye föispáni székéin, s kérjük, hogy magas állásával egybekötött ehéz feladatának közepette támaszkodjék Méltóságod emez érzületeinkre; biztosítván, hogy emes működésében támogatni mindenkor kötelességünknek fogjuk ösmerni. Adjon a mindenség Istene erőt s egészséget Méltóságodnak, bogy nemzetünk s vármegyénk jólétére sokáig munkálkodhassék. Éljen I ! Méltóságos főispán ur ! Tekintetes törvényhatósági bizottság I A vármegye életében a legfontosabb mozza- natot képezi az, midőn alkotmányos formák mellett főispánja beigtatását végzi. Oly díszes a föispáni állás; a megye fejlődésével vagy hanyatlásával oly szervi össze függésben álló, annyira tágkörü, a közélet minden nyilvánulását, a társadalom minden rétegét, a közigazgatás minden ágazatát oly annyira felölelő annak hatásköre, hogy méltán hasonlítható a hatalmas terebélyhez, mely elárasztja gyökereivel a termő talaj minden rétegét, hogy erőt gyűjtve vészszel szembe szállni tudó törzsökébe, áldásos gyümölcsöket nyújtson a terebélye alatt enyhadó árnyat, biztos menedéket keresőnek. I ha mindenkor fontos mozzanat az, midőn a vármegye főispánt igtat be, különösen jelentőség teljes az ma, midőn rendkívüli körülmények tették indokolttá, hogy kivételes hatalommal felruházott főispánt igtasson be a vármegye közönsége. Valóban rendkívüli körülmények ! Békósvármegyének békés népét káros idegen befolyás — sajnos — téves irányba terelte. Idegen, önhasznukat leső izgatok csábos képeket festettek a földje rögénél tovább nem látó munkás népünk elé s annak fényhez nem Igokott szeme elvakult a fényes ígéretektől, hitt Ezekután vette csak kezdetét a rendes közgyűlési tanácskozás az uj főispán elnöklet« alatt, ki is azt megnyitódnak és megkezdettnek filvánitva, az alispáni rendszerinti jelentés ol- astatik. Az alispáni jelentésnek kétségtelenül a munkás mozgalmakról szóló része adott alkalmat hosszasabb és élénk vitára, mely nagy fontos- ságú ügyben felszóllaltak Beliczey István, Beli- ey Rezső, Haviár Dáuiel és Tatay János bízott sági tagok, mely felszólalások kétségtelenül ér dekesek, élénkek és figyelemre méltók voltak, mégis, ez idő szerint, az ügyben kifejlett vita meddőnek bizonyult, mert az elnöklő főispán kijelentette, hogy magának a munkás mo/.galmak eseményeiről, mint kormánybiztos annak mikénti lefolyásairól a helyszínén fog meggyőződést sze- ezni, I kijelentette, hogy az ügyben megtartandó izsgálat eredményének részletes ismerete nélkül, a vármegye közönsége — ezen — a vármegye közönségére oly nagy fontosságú ügyben érdemleges intézkedést nem tehet, érdemleges határozatot nem hozhat, igy tehát a vármegyei alispáni jelentés tudomásul vétetett. A közigazgatási bizottságuak az 1890. év Il-ik feléről bemutatott jelentése, amennyiben az annak idején a helyi lapokban egész terjedelmében közölve lett tudomásul vétetett. A vármegyei számonkérö széknek, a vármegyei tisztikar tevékenységéről, valamint a vármegyei árvaszéknek, az árvák szellemi és anyagi állapotát feltüntető rendszerinti jelentéseik, szintén tudomásul vétettek. A vármegyei közkórházi ,épitkezési költségek fedezésére pótlólag még szükséges l°/0 pótadó meg nem szavaztatik, mert az erre vonatkozó közgyűlési meghívó, a törvény értelmében 15 nappal előbb nem lett közölve a megye bizottsági tagokkal, de hogy a közkórháznál megkezdett és csak nem befejezés alatt álló nagyobb szabású építkezés akadályt ne szenvedjen, felha- talmaztatik a vármegye alispánja, hogy a köz kórházi alapból, a meg szükséges építkezési költségeket, mint előleg kölcsönt utalványozhassa mely előleg kölcsön, a szabályszerű kamatokkal együtt, a majdan e czélra megszavazott pótadóból lesz visszatérítendő. A tárgysorozatban felemlített két tisztviselői állás választás utjáni betöltésére nézve a can- didáló bizottság a következőleg alakittatik meg az elnöklő főispán által kineveztetnek: Kontúr József, Hegedűs Mihály és Dr. Zsilinszky Endre a közgyűlés által beválasztatnak : Keller Imre’ Haviár Dániel és Ladies György bizottsági tagok. Ezzel a közgyűlés, első napra befejeztetett • ezen befejezést követte, az uj főispán előtti szokásos tisztelgés, ki is a tisztelgő hatóságokat és testületeket a vármegyei székház kis termében fogadta, a tisztelgés a következő sorrendben történt : 1. A róm. kath. egyház, 2. A reform, egyház, 3. A két görög kel. egyház, I Az izraelita egyház, 5. A kir. törvényszék, 6. A kir. járásbíróság, 7. A m. kir. honvéd tisztikar, 8. A vármegyei tisztikar, 9. A. m. kir. pénzügyigazgatóság, 10. A m. kir. folyammérnökség, 11. A m. kir. állam építkezési hivatal, 12. A Gyula városi hatóság. 13. A Gyula városi elöljáróság, 14. A községi jegyzői kar, 15. A különböző testületek mely tisztelgések délután '/,2 órakor értek véget A megyei tisztviselők Jancsovics Pál alis pán és kir. tanácsos vezetése mellett tiszteleg tele. Az alispán üdvözlő beszédében Ígéretet tőn hogy a tisztikar hivatalos teendőit, szorgalommal lelkiismeretes pontossággal fogja teljesíteni, és közremüködend, hogy a főispán intencziói a köz- igazgatás iránt megvalósuljanak. De viszont azt kérte, hogy az esetben ha a tisztviselők ellen méltatlanéi és alaptalanéi vádak és rágalmak merülnének fel, védje meg a tisztikart az insul tusok ellen, és ahol szükségesnek mutatkozik, alkalmazza a szigort kérlelhetlenül. Ezen üdvözletre Reiszig Ede főispán következőleg válaszolt: Igen jól esik új állásában a tisztikar üdvözlete, továbbá annak önérzetes ígérete § ké- elme; székfoglaló beszédében nem azt mondotta, hogy a tisztikar szigorú bírája, hanem hogy igazságos bírálója lesz, és mindenkoron jóakaraté támasza az alaptalan gyanúsítások ellen. Hanem azt az egylet előre bocsátja, hogy az aki hivatalt vállal, feleljen meg kötelességének ; ezt a szót „lehetetlen“ nem ismeri, s hogy meddig tér jed annak a határa, azt ő határozza meg; senkitől sem kíván többet, mint a mennyit ő maga dolgozni fog; intézkedéseiben ellenmondást nőm tűr. A tisztikar jó barátja óhajt lenni, reméli, hogy kötelességét mindenki lelkiismeretesen tel -1 A községi pénztárak és alapok valamint gyámpénztáraik 1890. évi számadásaik. Számvevői felülvizsgálat alapján jóváhagyást nyertek, azonban több község ezúttal figyelmeztetve lett, hogy jövőre a költségvetés keretén túlköltekezést, csakis a vármegye jóváhagyása mellett eszközölhet. Szeghalom község képviselő testületének, egy adásvételi szerződés jóváhagyása iránt, valamint ezzel kapcsolatosan 125. esetleg 115 ezer forintnyi kölcsön engedélyezése iránti határozataik jóváhagyhatok nem voltak, az alakiságok be nem tartása miatt, nevezetesen, mindkét esetben a község képviselőtestülete, a törvény szabta névszerinti szavazást mellőzte, miért is ezen lényeges hiány pótlása végett, mindkét ügy vissza küldetett, és igy az ezen kölcsön ügyben Szívób Bálint és társai által beadott felebbezés — ez dő szerint tárgytalanná vált. Vesztő község tüzrendószeti szabályrendelete jóváhagyatik, ugyancsak Vésztő községének, vármegyei tüzrendószeti szabályrendelet módosítása iránti kérelmének, melyszerint a téli takarmány és tüzelő anyagnak, a községben tart- hatását engedélyezni kéri, hely adható nem volt, már csak azért sem, mert hason irányú felebbe- zések — miniszteri elutasító határozattal már elintézést nyertek; azonban tekintettel az ügy jesíteni fogja és a helyzet leplezetlen feltárását|fontosságára, raegbizatott a vármegye állandó vá mindenkitől elvárja. Gyula városa tisztikarát és tanácsát Dutkay Béla polgármester vezette a főispán elé, ki mint előtte való napon a vasúti indóháznál. ezúttal élénken hangsúlyozta, hogy Gyula városának közügyei iránt úgy is mint a város leendő polgára, a legnagyobb érdeklődéssel viseltetik és azokban részt is kér magának. A megye székvárosának, mely gyúpontja az intelligens elemek és kulturális törekvéseknek, jó példával kell előljárni a vármegye többi nagy községei előtt, hiszi reméli, hogy a vezetésre szükséges tényezőket itt fel is fogja találni. Ezen tisztelgést követte délután 2 órakor Komló“ szálloda éttermében rendezett banquette, melyen több pohár köszöntése által újra meg újra lett üdvözölve Békésvármegye uj fő- spánja. A rendes közgyűlés második napján 26-án eggel 9 órakor már sokkal kevesebb számban megjelent bizottsági tagok részvéte mellett a tanácskozás mielőtt kezdetét venné, az első nap hozott határozatok hitelesíttetnek, ezután elnöklő főispán, miután Oláh György t. főügyész Orosházára lett kiküldetése miatt jelen nincs, Haán Béla tiszteletbeli ügyészt kéri fel tiszti ügyészi helyettesül. A nyugdijjazás folytán megüresedett vármegyei alpénztárnoki állásra egyedül Kliment lyula — eddig is működött helyettes — adta be pályázatát, ki is ezen állásra közfelkiáltással egyhangúlag megválasztatott, kijelenti azonban a főispán, hogy állásának elfoglalási napjától számított egy év alatt, az állam számviteltani vizslát letenni köteles lesz, egy alkalommal elhatározza a közgyűlés, hogy Kliment Gyula helyettes alpénztárnoki működéséért 80 frt, Wieland Sándor helyettes könyvvezetői működéséért 150 frt jutalom díjban részesittessenek, mely jutalom dijak — miniszteri jóváhagyás után lesznek fo- lyóvá téve. A szarvasi főszolgabírói állás választás utjáni betöltése, belügyminiszteri rendelet folytán elhalasztatik. A vásár rendtartás tárgyában alkotott vármegyei szabályrendelet, a leérkezett miniszteri re.idelet értelmében módosítva elfogadtatott, s törvény szerinti meghirdetés után 4 egyenlő példányban jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjesztetni rendeltetik, hasonló értelemben lett elintézve a kereskedelemügyi miniszternek az úti biztosok érdekei ügyében alkotandó szabályrendelet tárgyában leérkezett rendelete, melylyel gyidejüleg tárgyaltatott a vármegye alispánjának, az úti biztosok, létszámának meghatározása iránt beadott jelentése, melyszerint a megye te- ületére 7 utibiztosi állás fog rendszeresittetni. A törvényhatósági mérnöki hivatal szervezése tárgyában alkotott szabályrendeleti javaslat módosítási ügyre, a közigazgatási szervezetnek küszöhön levő államosítása miatt, a napi rendről levétetik és levéltárba tétetni rendeltetik. Zólyom- és Mont vármegyék, valamint Somogy- és Szatmár vármegyék átiratai, Simor János herczegprimás elhalálozása alkalmából, a vármegye által kifejezett részvétre érkezett köszönő átirat — tudomásul vétettek. Somogy• és Vasvármegyék átirataira, Baross Gábor kereskedelemügyi miniszterhez hasonló szellemű üdvözlő felirat intéztetik, Békés vármegye részéről is, melyben különösen kiemeletnek a miniszternek a békésmegyei vicinális vasutak létre hozásánál kitűnt érdemei. Az állami tűzkár-bizlositási rendszer megvalósítása ügyében, Bars vármegye átirata sze inti hasonló szellemű felirat — az országgyűlés képviselőházához — elhatároztatik. A nemzeti zenede részére, a vármegyei köz- művelődési alapból 20 frt adomány kiutalványozása elhatároztatott. A gyulai kir, törvényszék elnökének megkeresésére megengedtetik, hogy a gyulai kir. törvényszék elhelyezésére szolgáló s a vármegye tulajdonát képező épületek udvarán 3 tüzmentes irattári szoba felépittethessék az állam költségén, azon megjegyzéssel azonban, hogy ezen újabb pitkezésekre nézve a vármegye közönsége csak az esetben vállal kártérítési kötelezettséget, ha azon épület 15 éven belül száll vissza a vármegye rendelkezése alá, s ekkor is a visszaadás idejében megállapítható érték erejéig. A vármegyei házi pénztár, valamint a közmunka alapból a múlt közgyűlés óta teljesített kiadási tételek a közgyűlés által jóváhagyattak, gy szinte a vármegyei pénztárak os minden gyébb pénzalapok havonkénti „véletlen“ vizsgálati jegyzőkönyvei, melyek szerint azok mindannyiszor rendben levőknek találtattak, jóváhagyólag tudomásul vétettek. tontossagara, megbizatott a varmegye állandó választmánya, hogy az ügyet tegye tanulmánya tárgyává, és az esetleg szükségesnek és czélszerü- nek mutatkozó módosításokra nézve, véleraényes javaslatát készítse el és terjessze be. Kétegyháza községének a vadházasságok meggátlása iránt alkotott és jóváhagyás végett beterjesztett szabályrendelete, azon indokból, mert ez, az egyéni szabadságot oly közelről érintő és esetleg csak is törvényhozás utján orvoslandó körülményeknek szabályrendeletileg korlátozásába bocsátkozni a megye közönsége magát hivatottnak nem tartja, jóvá nem hagyatott s tárgyalás alá sem vétetett. Ezzel a másodnapi tárgyalások befejeztetvén, az alpénztárnokká megválasztott Kliment Gyula a közgyűlés színe előtt a hivatalos esküt leteszi. Szerdán harmadik nap, az első nap hozott határozatok hitelesítése után K.-Ladány községének vásártér áthelyezése folytán kötött jog ügyletek, jóváhagyást nyertek. Gyula város szervezeti szabályrendeletében — némely pontok módosítására nézve a törvény- hatósági jóváhagyás megadatott, mely módosítások közzül a nagy közönséget közelebbről érdekli, hogy 2 városi orvosi állás rendszere- sittetik. Gyula városának a fogadó, vendéglő, bor- mérő és kávéháziparból alkotott szabályrendelet — a közbevetett felebbezés mellőzésével jóvá- hagyatik; — úgyszinte jóváhagyást nyer Gyulaváros tűzrendészeti szabályrendelete is. Gyula varosának a „magyar utczau egyenes vonalra kinyitása tárgyában hozott határozata jóváhagyatott. Léderer Lajos és társai fe- lebbezésének mellőzésével; azonban a határozat azon része, hogy ez ügyben a kisajátítandó ingatlanokra nézve végérvényes szerződést köthessen — hatályon kívül helyeztetett. Gyula városának a gyalog járdák építése iránt alkotott szabályrendelete s ez ellen egyes háztulajdonosok által beadott felebbezés hosszasabban s élénk vita mellett tárgyaltatik; — az állandó választmány határozati javaslata egész terjedelmében elfogadtatván, a bemutatott szabályrendelet — a felebbezés mellőzésével jóváhagyatott. Gyulaváros polgármestere ellen az 1889. évi költségvetés túlhágása miatt , ezúttal — a megejtett vizsgálat alapján — a fegyelmi eljárás alkalmazása mellőztetik, hanem utasittatik a város polgármestere, hogy jövőben a költségvetés keretén túl kiadásoktól tartózkodjék. Kondoros, Szarvas és Orosháza községek képviselőtestületeinek, a Szarvas-mezőhegyesi vasút segélyezése tárgyában törzsrészvények vásárolása iránt hozott határozataik jóváhagyást nyertek, s már ezúttal engedély adatott arra nézve, hogy a nevezett községek e czélra szükséges kölcsönt is vehessenek fel. Szeghalom község tűzrendészeti szabályrendelete csakis több rendbeli módosítással lett jóváhagyva. (Vége köv.) Hírek. A föispáni beiktatás a hét főeseménye. Magáról a megyeház termében lefolyt ünnepélyességekről a közgyűlési rovatban adunk tudósítást, e helyen az installácziót megelőző s követő eseményekről számolunk be. Reiszig Ede főispán 24-én déli vonattal érkezett a fővárosból Békésvármegyébe. Kíséretében voltak testvére Reiszig Alajos földbirtokos, Horoát István szombathelyi prépost, Szabó Ernő szombathelyi polgármester, Nagy Jenő Vasmegye főügyésze s Kolozsváry Sándor miniszteri titkár, ki a főispán mellé, kormánybiztosi megbízatása tartamára titkárnak van kinevezve. A szarvasi főszolgabíró s elöljáróság a főispánt Mező Túron üdvözölte, Gyomán Ro- hoska Mihály főszolgabíró, Mező Berónyben Braun József jegyző a körös-tarosai elöljáróság,. Békés- Földváron ifj. Jancsovics Pál főszolgabíró Békés városa elöljárósága elén. Csabára elébe utaztak Jancsovics Pál alispán, dr. fábry Sándor főjegyző s a megyei tisztikar több tagja. A vasúti állomásnál megjelentek Szemián, Sámuej főjegyző s Csaba városa elöljárósága. A megye székvárosába délután 3 órakor érkezett az uj főispán. A perronon Gyula városa tisztviselői s tanács tagjai élén Dutkay Béla polgármester üdvözölte. A bevonulás hosszú kocsisoron történt a vármegye házáig, hol is Terényi Lajos volt főispán fogadta utódját, már előlegesen felajánlva s rendelkezésre boosátva neki lakosztályait. Másnap reggel | székfoglaló közgyűlés volt, ahol is a főispán
