Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-19 / 16. szám

sokat fog tenni. A vidéken a közegészség javí­tása nem kis részben a közigazgatás javításának kérdése, mely épen a törvényhozás napirendjén van jelenleg. T a EL TJL gr 3T- Értesités. A gyulai közs. ismétlőiskola évzáró vizsgálata f. hó 19-óu d. u. 3 órakor fog megtartatni, még pedig az I-ső Il-ik fiú-, és a Il-ik leányosztályé a belvárosi róni. kath. iskola I -Il-ik, illetve leányosztályá­ban, az I-ső leányoszt.ílyé Gyóji Miklós ref. tanító úr iskolájában. E vizsgálatra a tanügy barátait tisz­telettel meghívja : az igazgatóság. Hírek. OváCZÍÓ. A közigazgatási bizottság hétfői ülésén Terényi Lajos főispán az ülés végén fel­említve ama körülményt, hogy huszonnegyedik' évfordulója van ama napnak, amelyen Jancsovics Pált a közbizalom alispáni székbe ültette, és azóta eme székben, fokozódó bizalommal és ra­gaszkodással mindenkor ellenjelölt nélkül egy­hangúlag megerősítette, lendületteljes szavakkal üdvözli az érdemekben megőszült férfiút, ékesszó­lóan fejtegetve munkáságát, a megye bölcs kor­mányzása 8 a vármegye közigazgatása színvona­lának emelése körül szerzett hervadhatlan érde­meit, szivéből óhajtva, hogy az Ég ura még so ká tartsa őt meg állandó jó egészségben a vár­megye élén. Az alispán könnyekig meghatva kö­szönte meg a szép megemlékezést, mig a bizott­ság tagjai a közszeretetben álló főispánnak szív­ből fakadó szép üdvözletét lelkes éljenzéssel tet­ték magukévá s ezzel a váratlanul történt, de igy annál közvetlenebbül ható szép ováczió vé get ért. A városi képviselőtestület rendes közgyű­lése, melynek tárgysorozatát fentebb közöljük, több napot Ígérkezik igénybe venni. A polgár- mesteri időszaki jelentés s a múlt évi pénztári zárszámadások önmagukba véve is nagy tanács­kozási anyagot nyújtanak, a körgát és a pótlak­tanya kibővítése pedig épen alkalmasak rá, hogy a vita áradatot megindítsák. A többi tárgyak is eléggé érdekesek, noha kisebb fontosságnak. A meghívóban utolsó pontnak felvett alispáni ha­tározatra nézve megemlítjük, hogy az alispán — mint az előrelátható is volt — a törvény vilá­gos rendelkezésével szemben nem adhatott he­lyet a képviselőtestület abbeli kérelmének, mi­szerint a képviselő választás és a tisztujitás a szervezet lejártán túl elhalasztassék. Aradi Gero színtársulata — noha a napot teljes biztossággal még nem állapíthatjuk meg — több mint valószínű, hogy folyó hó 25-dikén kezdi meg Gyulán előadásait. A társulat holnap Csabán játszik, a Csabán tartózkodás mindössze négy estére van tervezve és csak az esetben hosszabbittatnék meg még két nappal, ha a kö­zönség tömegesen látogatná a színházat. Lapunk múlt számában tett Ígéretünk beváltásául követ­kezőkben közöljük a tagok névsorát. Nők : Som-\ Ióné Vadnai Vilma operette és népszínmű pri­madonna, Török Irma, drámai szende, Jancsovics, Margit, koloratur operette és népszinmüénekes nő, Arányi Bella, drámai hősnő, társalgási sze­repekre, Kövesiné I. Mari, alt-operette és nép- szinmüénekesnő, Siposné D. Lina, anyaszeropek- re, Gondáné, anya és komika, Dorogi Laura, subrette-énekesnő, másodszende, Tárnoki Gizella, naiva és szende, Bercsényi Etel, Egyed Aranka, Egyed Maris, Farkas Lina, Ligeti Józsa, Mészá ros Luiza, Szabóné Katicza, Szakácsné Erzsi. Jeney Vilma. Kállay Julcsa, Takácsné, Takács Jolán, különféle segédszerepekre és kardalokra. Férfiak: Somló Sándor, társalgási jellemszere­pekre; Kozma István, operette-tenor és népszin­müénekes, Szakács Andor, hősszerelmes és drá­mai jollemszerepekre, Köoesi Albert, komikus és operette-buffo, Pécliy Kálmán, szerelmes és bon- vivant, Bódi János, drámai apa és jellemhőssze repekre, Dayka Balázs, operette és népszínmű bariton énekes, Tapolczai Dezső, szalonkomikus, szerelmes-naturburs, Nyilaséi Mátyás, burleszk- komikus és operette buffó-énekes, Szepesi Gusz­táv, kedélyes apa, Rózsa Dezső, társalgási apa szerepekre, Barna Izsó karmester, Takács Kál­mán súgó, Becsky Jenő ügyelő, Czakó Vilmos segédapa és kardalos, Hernádi János, Kassai Győző, Korcsek Pál, Kiss Ferencz, Parányi Adolf, Szabó Károly, Takács József, Temesvári Zoltán, Tordai Mihály, Vadász Lajos segédsze­repekre és kardalokra, Krémer Jenő titkár és ellenőr, Gonda Lajos pénztáros, Czigler Jenő diszmester, Babarczi András szertáros és szin- laposztó, Orosz István ruhatáros. Oly jeles tár­sulat, mely a mi igényeinket nemcsak kielégíti, hanem határozottan felülmúlja A bérletnek ed­digi szép sikere azonban feljogosít ama feltevés, re, hogy az igazgatónak ezúttal nem lesz oka megbánni, miszerint Gyulának előnyt adott Nagy- Beos kerek fölött, ahová pedig a legfényesebb ajánlatokkal hívták. — Az ujonczáilitás Szarvason a következő eredményt adta : Összeiratott az első korosztály ban 356, a második korosztályban 269, a har­madik korosztályban 275, összesen 900, ezek kö­zül az ujonczjutalékba besoroztatok 150, felül­vizsgálatra küldetett 49 hadköteles. Tribusz Gusztáv öngyilkosságára vonatkozó múlt heti közleményünkben feltételesen említet tűk, hogy az öngyilkosság valószínű indoka a letartóztatástól való félelem lehetett. Eme feite vésőnket a tény igazolta, mert a letartóztatási határozat már meg is volt hozva s Tribusz előtt meg is hirdettetett, midőn a szerencsétlen ember a letartóztatási végzést hozott vizsgálóbírótól ke vés időt kért sürgős magánügyei rendezésére s midőn ezt megkapta, a törvényszéki épület egy félre eső helyén agyonlőtte magát, a halál rög­tön bekövetkezett. Most már határozottan meg­állapítható az is, hogy Tribusz, Gyuláról folyó hó 8-án ama tudattal utazott el, hogy nem fog többé visszatérni; tisztába volt vele, hogy letar tóztartás vár rá és kihallgatását megelőzőleg meg is irta búcsú sorait, — a levélpapírt is még Gyu­lán vette meg hozzá — melyekben öngyilkossá­gát, mint a becsület követelményét jelzé. Kir. ügyész korában elkövetett sikkasztásai miatt tar­tóztatták le s akkori bűnös cselekedetei kerget­ték most öngyilkosságba. Nem tudunk eme tény fölött kommentár nélkül elsiklani. Hogyan tör-, ténhetett meg, hogy akkor, amidőn visszaélései­re (visszaélésnek kvalifikáljuk, mert nem tudjuk egyébnek) rájöttek, melyek miatt alkalmatlan­nak találták a kir. ügyészi állás további betöl­tésére, hogyan történhetett meg, hogy nem tar­tottak akkor beható vizsgálatot viselt dolgai fö­lött, és ahelyett hogy fegyelmi vizsgálatot indí­tottak volna ellene, sebbel lobbal siettek őt át­helyezni idegen városba, hol azután a sors sza­tírájáéi oly sikkasztási bünperek vizsgálóbirája lön, amely bűnökben önmaga is leledzett. Ha pedig már áttették bírónak, hogyan történhetett, hogy tovább is üldözték ama bünperrel, amelyért már áthelyeztésével meglakolt, hogyan történhe- tetett meg, hogy két esztendő múltán kellett arra rájönni, hogy nem volt elég büntetés az áthelye­zés, hogy még letartóztatásnak is kell történnie? Oly kérdések, oly problémák, melyek minden ajkon felvetődnek, de amelyekre senki se tud megnyugtató magyarázatot adni. A csabai népbank bukása. Tribusz Gusztáv vizsgálóbíró halála újabb komplikáczió a szen- zácziós bünperre, melyben Launer s Krnák és az első nyomokat észlelt vizsgálóbíró öngyilkos­sága után aligha fog most már a teljes való ki derülhetni. A törvényszéki elnök, a vizsgálat to­vábbi vezetésével Balogh Samu törvényszéki bí­rót bízta meg, kinek első ténye volt. a Csabán letartóztatott Bartóky László vezérigazgatónak a gyulai központi fogházba való átszállítása, ami csütörtökön kora reggel meg is történt. Bartóky vonakodott vasúton jönni, igy fedett kocsin szál­lították be kora hajnali órában; Horváth István fogházfelügyelő maga hozta át Gyulára. Lemondás. Dr. Bodoky Zoltán városi rend­őrkapitány lemondott a megyei tiszteletbeli fő­jegyzői állásról. Gátvédelmi szabályzat. A földmivelési mi­niszter az alsó-fehér-körösi társulat gátvédelmi szabályait jóváhagyta. Kinevezés. Terényi Lajos főispán a csabai főszolgabíró mellé Simay Frigyest Írnoknak ne­vezte ki. Doboz-Megyerre Széllé Árpid aradi illető­ségű okleveles tanitót választották meg pusztai tanítónak. A nagyváradi kir. táblához Ritoók Zsig- mond kir tanácsos, a nagyváradi ügyvédi ka­mara elnöke, tanácselnöknek neveztetett ki. Csaba városa képviselőtestülete elé Beliczey István községi képviselő, indítványt adott be, hogy a város a regále kártalanítási czimen ka­pott 352,436 forint váltsági dij alaptőkével köz­ségi takarékpénztárt létesítsen. Az eszmének ke vés barátai vannak, sokan pedig hevesen ellen­zik, nem tartván alkalmasnak erkölcsi testületet takarékpénztár alapítás és fentartására, egyelőre azonban a képviselőtestület bizottságot küldött ki szervezeti javaslat alkotására, s csak azután fog az ügyben érdemileg határozni. Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter a békési roszerdei olvasó-egylet alapszabályait jóváhagyta. A járványok krónikájából. A vármegye al ispánjához érkezett hivatalos jelentés szerint Csabán és Gyula-Váriban a kanyaró járvány teljesen megszűnt. Az ismétlő iskolákban a tanév bevégződ­vén, a nyilvános vizsgák, az iskolaszék határo zata következtében ma délután fognak meg­tartatni. — A békés-bánáti ref. egyházmegye ez évi rendes közgyűlését folyó hó 28 án fogja tartani [Iód-Mező-vásárhelyen. Tájékozatlanság és rosszhiszeműség. Csa­tár Zsigmond országgyűlési képviselő a kép­viselőház szerdai, folyó hó 15-iki ülésében a fő­városi lapok tudósítása szerint következő inter- pellácziót intézte a földmivelésügyi miniszterhez: „Van-e tudomása a t. miniszter urnák arról, hogy a Gyula városi fillokszeramentes szőlőkben ülte­tésre alkalmas szőlővesszök eladatása, illetve el­szállíttatása alispáni hatósági intézkedéssel elal­tatott? Fog e intézkedni, sürgősen, hogy az alis­páni tilalom megszüntettessék ? Téve tagadva, hogy van ok az ültetésre alkalmas szőlővesszők eladatását és elszállítását akadályozó ez intézke­désre? Vájjon helyeselhető-e az alispáni hatóság azon mulasztása, hogy ezen rendeletét csak akkor adta ki, a midőn megtudta azt, hogy egy általa családi tekintetből gyűlölt úri ember akart 12,000 darab szőlővesszőt szállíttatni. Egyáltalában véve Gyula város, illetve Békésvármegyóben, a hol szőlőbetegség nincsen, indokolt intézkedés-e az, hogy a terhes adók súlya alatt görnyedező pol­gárság egy tisztességes kereseti forrástól meg­fosztassék, csak azért, mert az alispánnak ez úgy tetszik ?“ Olvasva ezen interpellácziót, noha egy pillanatig sem volt kételyünk, hogy a tényállá­sok semmi esetben sem lehet olyan, aminőnek azt Csatar Zsigmond nem átallotta előterjeszteni s nem is az alispán iránt való tekintetből, mert őt ilyen alaptalan és rosszhiszemű inszinuáczió ellen igazán nem kell megvédeni, de mégis hogy a nagyközönség kételkedőbb része a miniszter által megadandó válaszig is tudomást szerezzen a való felől, utána jártunk a dolognak és hivata­los aktákból győződtünk meg a következőkről: az interpelláczió első pontja, hogy a Gyula városi szőlőkből a szőlővesszők szállítását egyáltalában eltiltotta volna az alispán, a valósággal me<r nem egyezik, mert az alispán a phylloxera zár alatt levő Mező-Berény községébe 200.U00 darab sző­lővesszőnél többre adott s/.állitási igazolványt és e szállítás meg is történt. Az interpellácziónak azon állítása is, hogy az alispán, általa családi tekintetekből gyűlölt bizonyos úri ember (?) ré­szére 12000 darab szőlővessző szállítását meg­tagadta, teljesen valótlan rosszhiszemű állítás. — Egyetlen egy eset fordult elő, folyó hó 17-ikén, pénteken, tehát az interpelláczió után két nap múlva, hogy Jancsovics Pál alispán hivatalos tá­vollétében, törvényszerinti helyettese, a vármegye főjegyzője, Múlt József gyulai lakosnak Pest vármegyében fekvő Haraszti, zár alatt nem levő községbe Csatár Zsigmond czimére kért szőlő vessző szállításra igazolványt nem adott, értesít­vén Múlt József folyamodót, hogy filokszéra zár alatt nem levő területre, a földmivelési minisz­ter 25000/890. számú rendelete értelmében sző­lővessző szállításának engedélyezésére a rendel­tetési hely (tehát ezpsetben nem Békés, hanem Pest vármegye) törvényhatóságának előterjesztő sére esetről esetre a földmivelési miniszter jo gositott. Végül valótlan az interpelláczió utolsó pontja is, mely azt mondja, hogy Békésvárme- gyóben nincs szőlőbetegség Bár úgy lenne! de fájdalom több községben, nevezetesen Gyulán, Békésen, Csabán, Eudrődön, Füzes Gyarmaton, Gyomán, Gyula-Váriban, Körös-Ladányban, Me- ző-Berényben, Szarvason, Szeghalmon, Szent- Andráson és Vésztőn a phylloxera hivatalosan konstatáltatok és eme községek miniszteri ren­delet folytán zár alatt is vannak. Erről persze Csatár Zsigmond képviselőnek nincs tudomása, vagy ha van — amint feltételezzük hogy van, — azt nagy bölcsen elhallgalja. Az Öreg Huszka Imre, a város régi polgá­rainak legtipikusabb s ebben a zsánerben többé soha fel nem található alakja, f. hó 12-én, rövid szenvedés után meghalt. Az öreg Imre bácsi test­véreinél is nagyobb időkort, 87 évet ért el, s kora fiatalságától kezdve késő aggkoráig olyan kitűnő kedélye volt, aminővel a sors a kiválasz tottak közül is csak a kedvenczeket ajándékozza meg. Pedig tagadhatlanul csapások is sújtották az öreget,közöttük olyanok, melyektől más dón- gájú ember búskomorságba szokott esni, az öreg Imre bácsinak még a sors csapásai is az ő kiapadhatlan hámorának forrását táplálták, egyéb­ként nyomtalanul vonultak el fölötte. Hét vár­megyében nem volt olyan kitűnő s jóizü humorú ember, mint az öreg Huszka Imre, ha elemében volt, pedig rendesen benne volt, tréfás mondá­saival, páratlan ötleteivel és még páratlanabb adomáival, nem különben úgy az ő, mint kortár­sai fiatalabb kori viselt dolgainak elmondásával éjszakakon át volt képes a társaságot úgy elmu láttatni, hogy senki e téren még párhuzamba sem volt vele vonható. Mint minden jó adomá zónái, úgy nála is a siker titka nem annyira az adoma tárgyában, mint annak az előadási mo­dorában rejlett, úgy hogy ugyanazon adomák [vagy történetek más ajkáról hallva egész hide­gen hagynák az embert, mig ha Imre bácsi mondta el, olyan hatást ért el vele, hogy a bús­komor embert is kaczagásra ingerelte. Anekdo tái, jó mondásai évtizedeken át fen fogják tar­tani emlékét s gyulai embernek mindig kutfor- rásúl fognak szolgálni. Az öreg, szabómestersé­gét két évtizeddel ezelőtt feladta s azóta nejé­vel együtt — kivel 57 évig élt boldog házasság­ban — felváltva gyermekeméi, túlnyomó időn át veje Balog János törvényszéki irodatisztnél lakott. Az ő házánál halt meg is és onnan ki­sértük ki hétfőn délután őszinte s nagy részvét­tel a nagymagyarvárosi temetőbe, örök nyugal­ma helyére — Legyen a föld könnyű porainak, béke hamvaira, áldás emlékére ! Gyilkosság és öngyilkosság. Őré János do­bozi földmives régebb idő óta élt vadházasság­ban Hegedűs Teréz:ával, akivel egyébként na­gyon roszúl bánt, folyton szidalmazta, ütötte, verte, úgy hogy a szegény asszony utoljára is kénytelen volt ót otthagyni. Őré látszólag szí­vesen vette, hogy Hegedűs Teréz elköltözik tőle, de egy oldal szalonnán összevesztek, az asszony azt is el akarta vinni, mire Őré puskát kapva, az ablakon keresztül rálőtt és súlyosan, noha nem életveszélyesen megsebesítette. Ez hétfőn délelőtt 10 óra tájban történt. Az elöljáróság biztonságba helyezte az asszonyt és az esetről jelentést tett-a főszolgabírónak, ki csendőrséget küldött ki a gyilkos elfogására. Őré azonban bezárkózott volt szobájába s mindenkit lelövéssel fenyegetett, ki feléje közeledni merészkedik. A csendőrség már rá akarta törni az ajtót, midőn a szobában újabb lövés dördült el s a behatoló osendőrsés; szétzúzott agygyal halva találta Órét. A doboziak nem igen sajnálják, mert nagyon rovott előéletű ember volt, kiről minden roszat feltételeztek, egy ízben saját apját is megakarta ölni, amiért 3 évet töltött a gyulai fogházban. Eltűnt flú. Szivük Imre békési illerőségü 12 éves pásztorfiú, gazdájának csabai tanyájáról el­szökött és nyomtalanéi eltűnt. A vármegye al­ispánja körözteti. A revanche pikniken múlt szombaton Bade Pista zenekara több újonnan betanult tánezda- rabbal lepte meg a közönséget, u. m.: Cornelia keringő Linka Kamillótól, bécsi új keringő, an­gol négyes, jogász-csárdás a nagyváradi Belez- naytól, úgyszinte a souper-csárdásban is több új darabot játszottak. A gyulai németvárosi „olvasó-kör“ a nép­kerti pavilion dísztermében 1891. évi május hó 18-án, azaz pünkösd másod napján, házvételi alapja javára forditandó tiszta jövedelemmel zártkörű tánczvigalmal rendez. Belépti dij : sze­mélyenként 50 kr. Kezdete este 7 órakor. A népkerti csarnokban Tóth testvérek zene­kara játszik ma este hangversenyszerüleg. ízletes ételek és italokról Huszka János vendéglős gon­doskodik. Tűz volt vasárnapon éjjel, éjfélt megelőző­leg egy negyed órával Habinay Pálnak a belvá­rosi könyök utczában levő s Gyalay Imre volt törvényszéki irodaigazgató s családja által lakott házánál, melynek nádfödele egészen leégett. A toronyőr botrányot későn vette észre, illetőleg többszöri nógatás és jelzés után vett csak tudo­mást róla és mire a vészharang megkondult, s a tűzoltók a vész színhelyére érkezhettek, az egész nádtető leégett. — A háztulajdonosnak, ki tudvalevőleg szenvedélyes madárkedvelő, az eme épületben elhelyezett röpdéjének százat meghat ladó különféle gyönyörű madarai is áldozatul es­tek, a szegény kis állatokat a fojtó füst ölte meg. — Szerencsére csendes idő volt, és igy a tüze- könnyen lehetett lokalizálni. A tűz keletkezésé­nek indoka nem volt megállapítható, vannak kö­rülmények, melyek bűnös kézre is engednek gyanítani. Oratolvaj. Ihm Péter borbélylegény felhasz­nálva az alkalmat, mig Rannik Kornélné a kony­hában sürgölődött, pénteken délelőtt észrevét­lenül belopózott a szobába s onnau egy értékes kis nói arany órát ellopott. De még az nap rajta vesztett a lopáson és fogházba került. A b.-gyulai kir. törvényszék polgári és bün- fenyitő osztályának elhelyezésére szolgáló „Vár­megyeház utczai“ 137. és 138. számú épület üres telkén 3 tüzmentes irattári szoba fog építtetni, melyre az árlejtés határidejéül 1891. évi ápril hó 22-ik napjának délutáni 3 órája, helyéül pedig a kir. törvényszék 4. számú szobája tűzetik ki, a bánatpénz 400 frt; a terv rajza és költségvetése az elnök irodájában a szokásos hivatalos órák alatt megtudható és megtekinthető. Pályázat. A b.-gyulai kir. törvényszéknél évi 800 frt fizetés a évi 150 frt lakpénz élveze­tével egybekapcsolt II od osztályú irodaigazgatói állomás üresedésben lévén, pályázni szándékozók kérvényüket, eme hirdetménynek a „Budapesti Közlönyében lett harmadszori megjelenésétől számított 2 hét alatt a gyulai kir. törvényszék elnökéhez adják be. Legjobb vásárlási forrás nagy választék és jutányos árra nézve. Divatos napernyők, női szalm,tkalapok, díszített és diszitetlen trico- derekak, fiú- és leány ruhákban stb. Szilárd Ferencznél helyben. Légen szárított természetes istálló-trágya czimü hirdetésünkre különösen felhívjuk t. olva­sóink becses figyelmét. Ajánljuk ezen legbizto­sabb, legjobb és egyszersmind legrégibb trágyát. Kalászos, gumós, valamint minden egyéb növény­nél, de különösen a kereskedelmieknél, mint repeze, komló stb. felette hatásosnak bizonyult, A szöllőtermclésnél rendkívüli sikerrel alkal­mazható. Tartalmaz a vevőnek számszerűleg biz­tosított légenyen, vilsavon (phosphorsav) és kálin kívül 50°/„-nál több szerves anyagot, könnyen oldható alakban. A szerves anyagok bomlása által légköneg (ammóniák) képződvén, oly lé- genytartalmu tápanyaggal gazdagítja a talajt, mely minden mívelés alatt álló vetemény fejlő­dését hatásosan előmozdítja. Ezen trágya, mely ezek szerint az úgynevezett „concentrált (porí­tott) marhatrágyát“ minőség tekintetében jóval túlhaladja — még azon nem csekély fontosságú tulajdonsággal is bir, hogy a talajt kellően la­zítja és melegíti, egyesíti tehát a költséges mű­trágya és az istállótrágya jó tulajdonságait anél­kül, hogy beszerzési ára aránylag oly magas volna, mint a műtrágyáé. — Neumann testvérek a trágya kizárólagos eladásával Magyar-, Hor­vátország és Szlavónia részére Szávoszt AlphonS jóhirnevü, budapesti kereskedőt bízta meg, ki­hez egész bizalommal fordulhatnak gazdáink. Beküldotett. Árlejtést hirdetmény. A m. kir. b.-gyulai 2-ik honvéd gyalogezred parancsnok­sága részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a Gyulán, az úgynevezett „Fekete sas“ laktanyá­ban épitendő kocsiszín és a „Szereosentéren“ 538. sorszámú lakház lerombolása után annak telkén épitendő pótraktár, puskaművesi műhely és kocsiszín munkáinak biztosítása iránt folyó évi április hó 27 én délelőtti 10 órakor nevezett parancsnokság törzstiszti irodájában (Moskovitz- téle házban aradi úton), ajánlati versenytárgya­lás tartatik. S Ezen kőműves, ács, asztalos és lakatos munkából álló építkezés költsége 21.230 lorint 7l krajczárral irányoztatott elő. — Fel­hivatnak a vállalkozni kivánók, hogy kellően bélyegzett és „Ajánlat a m. kir. honvéd pótrak­tár. puskaművesi műhely és kocsiszínre“ felirattal ellátott írásbeli zárt aján'ataikat, melyekhez az ajánlati összegnek 5u/0-ka azaz 1062 frt osztr. ért, mint bánatpénz csatolandó folyó évi április hó 27-iki délelőtti 10 óráig alúlirt parancsnok­ságnál nyújtsák be. A terv, előmérték, költség­vetés az árlejtési és építési feltételek szintén az alulirt parancsnokság fent nevezett helyiségében minden hétköznap délelőtt 9—12 és délután 3 I óráig betekinthetők. — B.-Gyulán 1891. április hó 18-án. M kir. b.-gyulai 2-ik honvéd gyalog­ezred parancsnoksága. Fürdők. A fejettörö. joggal viseli ezen nevet egy játék, melynek feladatai, néha nagy fejtörést okoznak. Á pompás sziuű füzetben foglalt 176 feladat megoldása egy néhány csinosan készült kő segítségével, rendkívül változatos és kellemes mulatságot nyújt öregeknek és fiataloknak. Ezen rendkívül érdekes játék megérdemli a tovább ajánlást, ennyiban is, amennyiben nagyon olcsó, 35 kr ért a legtöbb játékszer kereskedésben kap­hatni. Az előttünk fekvő fejettörö a gyári jellel- a veres horgonynyal el vau látva, melyet a]vétel. nél figyelmeu kívül ne hagyjunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom