Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-12 / 15. szám

pon lejárván, az alapszabályok értelmében titkos szavazás útján az új tisztviselőket meg káli választanunk, s hogy — fájdalom, egyletünknek buzgó, fáradhatlan pénztárnoka, Borza Béla igazgató úr, a nagy-váradi kir. táblához kineveztet- vón, az 5 helye üres, s hogy végre társulatunk múzeumának kezdettől fogva buzgó igazgatóőre, nemes id. Mogyoróssy János — agg koránál fogva — végleg visszalépvén, miután a társulat múzeumának helyettes őre, Asbóth Kálmán ur betegsége miatt szintén visszalépett, helyeik a mai közgyűlés által lesznek betöltendők.

Tisztelt közgyűlés! Nem szabad e megye egy fiának sem tétlennek lenni; szellemileg és anyagilag segíteni, régiségek, műtárgyak, okmányok összegyűjtésével nevelni, érdeklődésükkel és munkásságukkal a társulatot támogatni mindenkinek szent kötelessége, akkor az utókor^ hálával fog reánk, mint a haza és közművelődés buzgó napszámosaira visszaemlékezni. Ezért peJ dig méltó fáradozni.

Adja Isten, hogy úgy legyen!

Ezzel van szerencsém a közgyűlést meg nyitottnak nyilvánítani!!

KZözgr&zs d-suságrAz aradi kereskedelmi es iparkamara évi jelentése.

Vettük az aradi kereskedelmi s iparkamarának évi jelentését a gazdasági, kereskedelmi, ipari s forgalmi viszonyokról. Mielőtt a nagy szorgalommal és szakértelemmai összeállított könyv ismertetésébe behatóbban bocsátkoznánk, egész terjedelmében közöljük az általános részt, mely következően szól:

Általános gazdasági helyzet.

Már ismételve utaltunk évi jelentéseinkben azon hatásra, melyet a külpolitikai viszonyok a gazdasági életre gyakorolnak. A termelésnél a tőke bizalma igen nagy szerepet játszván, a béke biztosított volta vagy az európai nagyhatalmak között érezhető feszültség befolyása a közgazda- sági helyzetre mindig észlelhető volt, de sohasem annyira, mint napjainkban, midőn a háború esélyei úgy a hadi technika haladottsága, valamint a nemzeteknek egymás iránti sajátságos bonyolult viszonya folytán kiszámithatlanok. Igen nagy áldásnak kell azért a középeurópai hatalmak szövetségét gazdasági tekintetben is elismerni, mert ez a béke szempontjából a hozzá fűzött jogosult várakozásoknak teljesen megfelelt, sőt azokat felülmúlta. E világtörténelmi fontosságú békeszövetség a lefolyt évben a tűzpróbát is kiállotta, mert tavaly történt, hogy azon államférfiak, akik azt létrehozták, vagy létrehozni segítettek, mind visszaléptek a hatalom kezelésétől,

I a szövetség ezáltal nem hogy gyengült volna, hanem a bizalom iránta a szövetséges államokban és azokon kivül egyaránt erősbödött. Amazok nemzeteiben ugyanis egyre állandóbbá válik a meggyőződés, hogy e szövetség nem egyes irányadó személyek megállapodásának, hanem a közös életérdekek összhangjának kifolyása, a szövetségen kivül állók körében pedig folyton világosabban tűnik fel annak nemcsak imponáló ereje, de egyúttal minden agressiótól ment békés jellege is. Ennek a meggyőződésnek és ennek a tudatnak köszönhetjük, hogy a lefolyt évben a termelés minden ágában uralkodóvá lön a nyugodt hangulat, mely mellett a távolabb jövő elkészítésének munkájához is kedv mutatkozott és a vállalkozás szelleme minden téren érvényesülni kívánt.

A termés tavaly az országban általán véve sokkal jobb volt, mint a megelőzött években, de

kerületünkben az aratást csak közepesnek lehetett mondani. Voltak ugyan annak egyes vidékéi, melyek kitűnő termésnek örvendhettek, kulono sen a minőség sok helyen oly jól ütött ki, nogy 84 és 85 kilogrammos búza is fordult elő. ilyet tudtak ugyanis Békésmegyóből is az aradi kiállításon bemutatni. De általában a termes minősége a roppant nyári hőségtől sokat Szenvedett- Különösen sok csalódásnak voltak a gazdák kitéve a tengerivel, melyet a példátlan nyári meleg éppen fejlődésben ért. Némely helyen, mint Csanádvárraegyében, az árpatermés sikerült szépen, mely aztán oly minőségű terményt szolgáltatott, hogy azt érdemesnek találták Angliába is kivinni és ára a búzáéval egyenlő magasságra emelkedett. Különben az árak nem voltak tavaly sem kielégítők, s ha malmaink nagyobb kereslettel nem lépnek fel, könnyen hanyatlás állhatott volna be e részben. Leggyengébb volt a termés Hunyadmegyében, hol a tavalyi év nem tartozott a jobbak köze. Itt bővebb volt a termes északon, mig a déli részekben az gyengén sikerült. E vidéken nagy bajt képez még mindig, hogy a birtokviszonyok nincsenek rendezve és hogy a rendezettebb birtokok szamára nem kínálkozik elég olcsó tőke.

A nagy nyári hőségtől a gabonanemüeken kivül sokat szenvedtek a legelők, a takarmányfélék és a kereskedelmi növények is. A legelők elsülvén, a hasznos háziállatokat kész takarmánynyal kellett tartani, a mi viszont a télre eltehető készletet csappantotta meg. A takarmánynak gazdáink ennélfogva a múlt évben njm igen voltak bővében. A repczetermés főleg a téli fagyok hatása folytán szintén csak közepes eredményt adott. A dohányban, mely igen jól kezdett fejlődni, a fonnyasztó nagy hőségen kivül a nyári viharok és gyakori jégverések is tetemes kárt csináltak.

A szüret silány eredményt szolgáltatott, részint mivel a phylloxera hegyeink nagy részét már nemcsak ellepte, hanem el is pusztította, részint pedig, mert a még meglevő szőlők termése is csak igen közepesen ütött ki. A bormennyiségét megcsappantó nagy hőség azonban a minőségnek nem ártott, mert a tavalyi szüret egyike volt a múlt évtized alatt a legjobbaknak. A borkereskedés tere a phylloxera vész terjedésével vidékünkön rohamosan szűkül, mert a keresettebb olcsó uj borokban már is nagy hiány mutatkozik, a drága ó borokra pedig nem igen van fogyasztó közönség, mely azt megfizetni képes volna. Az uj bor ára már tavaly is annyira emelkedett, hogy azon más vidéki kereskedők, kik eddig tőlünk szerezték be boranyagbeli szükségletüket, kénytelenek voltak a vésztől még nagyrészt érintetlen erdélyi részek felé fordulni.

A phylloxeravész elleni küzdelem most már kezd vidékünkön is nagyobb mérveket ölteni. A közönség, ha bár kissé későn, de végre mégis meggyőződött arról, hogy kellő szakértelemmel, beruházással és erélylyel szőlőinket legnagyobbrészt reconstruálni lehetséges. A múlt év folyama alatt úgy az országos phylloxerabizottság, valamint a képviselőház vitái orré nagy befolyással voltak, mert azokból kitűnt, hogy a francziák tapasztalatai és eredményei csakugyan bizonyítékul szolgálnak a kérdés tisztában léte iránt. Vidékünkről többen szintén künn járván Fran- cziaországban, egyhangúlag oda nyilatkoztak, hogy az ott látottak kétségkívül követésre mél tónak tüntetik fel a francziák példáját. A szén- kénegezés azonban hegyeink között csak kivételesen egyeseknek sikerült, de az amerikai alanyok nemesítésével azonban már többen, igen biztató eredményeket értek el.

A múlt évben ugyanis végre általánossá kezdett válni a törekvés, hogy amerikai alanyokba eszközölt részint zöld, részint fás oltással újjá alakíttassanak a szőlők. Egyesek már nagyon figyelemre méltó tevékenységet fejtettek ki ez

irányban, mely mások számára buzdító például szolgált. Egyszerre azonban, mint villámcsapás a derült égből, jött közbe azon egyébiránt talán teljesen indokolt elhatározása a kormánynak, hogy a „black rot“ nevű szőlőbetegBég behur- czolásának elkerülése ozéljából a vesszőbehozatalt egyelőre egy évre eltiltatta. Ezáltal a közönség alig felmelegedett munkakedve kétségkívül egy kissé lehűlt, de reméljük, hogy ez csak múló tünemény, mert azt hisszük, hogy az emberi természetnek megfelelőleg azok, a kik eddig, midőn úgyszólván kórve-kérték őket, hogy saját érdekükben tegyenek valamit, összetett kézzel nézték a vész elharapódzását, most, midőn a minden oldalról ajánlott védelmi eszközök rögtöni alkalmazása el van előlük zárva, meg fogják embereim magukat, s oly erélyt fejtendnek majd ki, melyre, ha az akadályok nem merülnek fel, alig lettek volna képesek. A vesszőbehozatal eltiltásának tehát káros hatása mellett lehet jó befolyása is. Már most is észlelhetjük, hogy az emberek azt az előnyt, melyet a kormány által lé tesitett amerikai vesszőtelepek nyújtani képesek, jobban megtudják becsülni s annak elnyerheté- seórt úgyszólván törik magukat, mig midőn azt bőven és nehézség nélkül megkaphatták, nem nagy fontosságot tulajdonítottak azoknak. Általánosnak mutatkozik az a törekvés is, hogy az alany- és oltványiskolák szaporittassanak és bővíttessenek, az oltási eszközök és ismeretek terjedjenek és azok alkalmazása a leggyakorlatibb módon történjék. Azt engedi e jelenség következtetni, hogy közönségünk a phylloxera elleni védekezés tekintetében végre saját lábára fog állani és önállóságát akkor sem vesztendi el, ha a vesszőbehozatal esetleg ismét szabaddá fog tétetni. A földmivelési miniszter tudniillik meg ígérte, hogy teljesen megbízható és szakavatott egyéneket fog a folyó év őszén Francziaországba kiküldeni, a kiknek feladatát az képezendi, högy a blackrottal ott eddig szerzett tapasztalatokat a helyszínén a lehető legnagyobb elfogulatlanság mellett behatóan tanulmányozzák és arról az országos phylloxera-bizottságnak jelentést tegyenek.

A lefolyt évben egyébiránt a phylloxera ügyek vezetése körül is fordulat állott be, mert végre a földmivelési minisztérium is belátta, hogy azok intézése tekintetében neki is vannak feladatai, melyeket nem háríthat el magától. Ennek adta jelét, mikor a múlt év elején az említett bizottságot újból megalakította és tanácskozásra hívta össze. E tanácskozások folyamán és később a képviselőházban a költségvetési vita alatt a kormány részéről oly nyilatkozatok tétettek, melyek e tekintetben a vezérkedés iránti kötelességének elismerését foglalják magukban. Sajnos azonban, hogy a kormányválság a földmivelési minisztériumra is kitérjedvén, az annak vezetésében beállott személyváltozás folytán csaknem háromnegyed évig alig történt a phylloxera ügyben valami. Az év végén azután a tevékenység elejtett fonala ismét felvétetvén, az országos phylloxera-bizottság újból összehivatott, s az elá oly kérdések terjesztettek, melyek alkalmat adtak annak, hogy a teendők egész rendszerét ajánlhassa a kormánynak, mely azokat magáénak fogadta el és a hozott határozatok végrehajtását kilátásba helyezte. Ugyancsak a múlt év végén tárgyaltatott le a képviselőház közgazdasági és pénzügyi bizottságaiban azon törvényjavaslat is, mely az adókedvezményeket és adómentességet a phylloxera elleni védekezés különböző módjai szerint eltérőleg ugyan, de csaknem általában tetemesen kiterjesztette. Ennek tárgyalása alkalmával kijelentette azután a kormány azt is, hogy a phylloxera által sújtott vidékek támogatása tekintetében ez nem az egyedüli, hanem csak az első lépés, melyet a többiek rövid idő alatt követni fognak. De valóban itt is az ideje, hogy a közönség és a kormány egyaránt komolyan hozzá lássanak mindegyik a maga feladatai teljesítéséhez I téren, mert a kár, melyet-a közönség b:zalmatlansága és tájékozatlansága és a phylloxera ügy intézésével megbízottak lanyhasága és habozása folytán már eddig is szenvedett közgazdaságunk, kiszámíthatatlan.

Azon termelési ágak közül, melyek eddig nálunk feltűnően el voltak hanyagolva, ki kell emelnünk a gyümölcstermelést. Ismételten felhívtuk jelentéseinkben ezen hasznos gazdasági ágnak a szőlők gyors pusztulása következtében fokozott fontosságára az érdekeltek és tenni hivatottak figyelmét, kiemelvén, hogy kerületünkben sok hely van, hol a gyümölcstermelés meghonosítása nagy szükséget pótolna és kiváló sikerrel lenne folytatható. Örömmel értesülünk ennélfogva arról, hogy a foldmivelési miniszter ur legújabban a budapesti vinczellériskola igazgatóját bízta meg az ország gyümölcstermelése feltételeinek gyakorlati tanulmányozásával és a teljesítésük módjai iránti javaslattétellel. Reméljük, hogy a megbízott kerületünkre is ki fogja figyelmét és tevékenységét terjeszteni, hol az illetékes gazdasági egyletek és hatóságok részéről minden bizonynyal a legodaadóbb támogatásban fog részesülni. Mi már most jónak látjuk e részben Aradmegyének hegyes és Hunyadmegyének északi részét különösen figyelmébe ajánlani, mint ahol kitűnő gyümölcsöt nagy mértékben lehet termelni, és ahol erre a szegény nép rendkívüli módon reá is van utalva. — Különösen megfigyelendő azon körülmény, hogy kerületünkben a szilvásokat a nép sok helyen kivágja, ami nagy baj, mert e gyümölcsfa nagy szükségben képezte sok vidéken az utolsó segédforrást.

(Folyt, köv.)

Hírek.

A békésmegyei régész-, és müvejődéstör- ténelmi társulat mült vasárnap f. hő 5~§n tartá ez évben első közgyűlését, legnagyobb részt helybeli kevés számú tagok részvétele mellett. Az elnöki jelentés lapunk más helyén közölve lévén, olvasóink meggyőződhetnek ama közönyről, mely az egyletnek 15 évi működése iránt nyilvánul. A jelentés az „Évkönyvében ki fog nyomatni. — Ezek után előterjesztetett a szám- vizsgáló bizottságnak jelentése az 1890-ik évi számadásról, — a pénztárnok jelentése a pénztárnak jelenlegi állásáról és az ügyésznek jelentése a hátralékos tagsági dijjaknak részint beszedéséről, nagyrészben pedig beszedési akadályairól ; — ez utóbbiak tisztába hozatalával péuztárnokkal együtt a számvizsgáié bizottság bízatott meg az ügyész közreműködésével. — A titkári jelentés általában tudomáséi vétetett s az évkönyvben közöltetni határoztatott; —több új tag bejelentése és a muzeum átadására küldöttség megválasztása után az egylet tisztviselői jövő 3 évre a következőképen választattak meg: Elnök : Göndöcs Benedek, alelnök : Haan Lajos, főtitkár: Dr. Karácsonyi János, titkár : Oláh György, jegyző: Dr. Bodoky Zoltán, .múzeumul•w^~Rácz János, pénztárnok : Bodoky Mihály, ügyész: Keller Imre; számvizsgálók: Dobay János, Szénásy József. — Választmányi tagok : Terényi Lajos, id. Jancsovics Pál, Novak Kamill, Kny Antal, Dr. Kovács István, Nagy Károly, Bánhegyi István, Beliczey István, Domby Lajos, Szemián Sámuel, Szabó János, Ladies György, Csausz Lajos, Dr. Hajnal István, Dr. üsánky Dezső, Garzó Gyula, Kéry Kálmán, Tatay János, Mihalfi József, Grócz Béla, Kövér László, Veres József, Ambrus Sándor; — és tiszteletbeli tagul id. Mogyoróssy János. Végre miután a muzeum jelenlegi helyisége egyátalán nem alkalmas a meglevő nagyszámú s köztük ritka s értékes tárgyak befogadására, a fenti bizottság megbizatott javaslat készítésével arra, hogy miképen vélné a muzeum tárgyait legczélszerüb- ben és legbiztosabban elhelyezhetőnek. — Este V28 órakor az elnök vendégszerető házánál a jelenvolt és megválasztott tisztikar a házigazda vendégszeretetéből barátságos estélyre jött össze, mely szokott fesztelen kedélyességgel folyt le.

Meghívó- Az Alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat 1891. évi április hó 27-en d. e. 9 órakor saját helyiségében B.-Gyulán rendes közgyűlést tart, melyre a társulati tagok tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. igazgatói és főmérnöki együttes jelentés a lefolyt 189U. évről. 2. Főmérnöki jelentés a műszaki értérfejlesztési munkála tok állásáról és az ellenőrző bizottság javaslata a harmadik vizszin felvételének elejtése és a szükséges további intézkedések megtétele tárgyában. 3. A Nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. Miniszter urnák 63314/V.-15—1890. sz. az 1891. évi költségvetést jóváhagyó rendelete. 4. A Nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. Miniszter urnák 78392/V.-15—1890. sz. rendelete a feketekörösi 18/a. számú átmetszés kibővítésének és magas partjai Kásásának foganatosítása tárgyában. 5. A számvizsgáló bizottságnak jelentése az 1889. évi pénztári számadások megvizsgálása tárgyában. 6. A számvizsgáló bizottságnak jelentése az 1889. évi leltári számadásnak megvizsgálása tárgyában. 7. A Nagyméltóságu földmivelésügyi magy. kir. Miniszter urnák 57516/V.-15. —1890. és 70117/V.-15—1890. számú, az ideiglenes 150,000 frtos kölcsön felvételét jóváhagyó rendeletéi. 8. Jelentés a pénztár állásáról, és ennek kapcsán előterjesztés a folyó évben végrehajtandó munkákra szükséges, de még be nem folyt összegekuek mikénti fedezéséről. 9. Az 1.400,OOU forintos magyar jelzálog-hitelbank Köles ö n j ár álé Kairól készült egyénenkénti kivetéseknek hitelesítés végett való bemutatása. 10. A hivatalos helyiség bérleti szerződésének jóváhagyás végett való bemutatása. — B.-Gyulán, 1891. április 11-én. Zöldy János, társ. elnök.

Szabályrendelet jóváhagyás. A belügyminiszter a módosított tiszti nyugdíj szabályrendeletet jóváhagyva leküldte a vármegye közönségéhez. Az utolsó módosítás tudvalevőleg az, hogy 65 éves korát betöltött tisztviselő, minden további orvosi vizsgálat vagy munkaképtelenségének bizonyítása nélkül jogosított nyugdíjazását kérelmezni,

neg a fiamnak is (ha lesz), hogy színésznővel i ne kössön. Vagy azt gondolják, kérem, hogy :omoly szándékkal kezdtem én ezt a nagyon ko- aolyra vált viszonyt! ? — Igen, a mennydörgés nennykö ! Sehol, mégis csak nyakamba került ,z arany-iga !

— De milyen iga ez 1 Huszonnyolcz kerek lónapja, mióta mindennap kívánom, hogy az ör- lög vitte volna el még kicsi korában — Hyment. ^z óta volt a feleségemnek: migrainje 410-szer; izivgörcse 380-szor ; tüdő gyuladása 101-szer ; látogatója mindannyiszor, és szeszélye . . . mindennap kimondhatatlan sokszor. Borzasztó ál- ,'*'ot 1

v- lehetne rajta úgy segíteni, hogy a '”*1 meneküljek a Komlóba, Ifi! ilyenkor nem lehet. :ót a figyelem- llő erényekről. . nem, a huszoni^ .k kétszer ma>

radtam ki a 4 túli! S akxor ii

milyen patália volt 1 s

A múlt héten aztán sütött a legnagyobt Krach. A csabai takarékpénztár károsultjai tartottak vigasz-vacsorát a Komlóban. Ide már ne kém is el kellett mennem, — hiszen magam it a károsultak egyike vagyok (még ez is, — jó mini!)

Ott aztán összehozott a fátumom evvel a sanda-szemű Kacska Friczivel. Kérem, ez égj irtózatos férj. A kire a felesége nézni is ali; mer. A kit a szegény asszony siráBa az italtó |I nem tántoríthat, de ki épen azért minden reg gél tántorogva megy haza. Igen, kérem, ilyet jmber ez 1 Kénytelen vagyok megmondani ról: íz igazat, hogy saját gyengeségemet kiment lessem.

Hát mikor a vacsorának vége volt, felállók, fizetek, indulnék. Hanem a Friczi megfog.

— Branzikám, kedves Branzikám, — mondja! Csak egy félórácskát maradj még, hogy legyen, a kivel én is haza menjek. Meglásd, áldani fog téged az én feleségem, ha azt mondom neki, hogy a te példád visz haza ily hamar.

— Hát Friczikém, gyere haza most, akkor még jobban fog örülni a feleséged s engem még jobban áld.

Nem ért annak semmit az én tanáosom. Ott maradtunk. Nem tudom én, hány félóra telt el, mikor már borzasztó melegem lett s magam is kedvet kaptam kirúgni a hámból.

L — Te Friozi I szólítom meg az én drága ; barátomat. Hát aztán mit szoktál tenni, .mikor haza mégy egy-egy lumpolás után, s az asszony . morogva fogad ? Hogy békited ki ?

. Hm, barátom, egyszerű dolog az na. gyón. Mosolyogva támitok be s a legújabb ope t rette egyik dallamát fütyörészem. Aztán morog- 3 hat én tőlem! Fütölyök neki, mosolygok rá, megölelem a végre is elkaczagja magát ; akkor pe- j> H| IgJI vége a patáliának; a ki nevet, az már . nem haragszik.

— Fölséges, pompás ! kiáltám lelkesedve ! 1 ®°> ezt magam is megpróbálom I Úgy is, ha én . fütölyök, kaczag attól még az is, a kinek leg

jobb kedve van, — olyan furcsán húzom össze 1 a két ajkamat.

y Egyszer aztán, úgy harmadik kakas szc

g felé, csakugyan haza indultunk. Szent Isten ! 1 il felesegem uiég akkor is ébren, felöltözve várt I — képzelhetni, milyen arczczal! És hozzá meg- q volt a 411-ik migrainje. a Hetykén félre csapott czilinderrel, éde

;* hjaíe mosolylyal, fütyörészve léptem be. Ömlőt rólam a jókedv és a borszag.

Nem ért semmit. Szidott, mint a bokrot ; íu annál jobban fütyültem, mosolyogtam. Akkor íztán el kezdett sírni, panaszkodni, hogy én mily semmibe veszem az ő sok szenvedését. Én íllhatatpsan fütyöltem, mosolyogtam s mikor már mind nem használt, melléje léptem, hogy meg öleljem.

Azt még láttam, hogy a két kezét nagyon írelyesen tartotta elém. A többire nem emlék szem. Mikor reggel (úgy dél felé) fölébredtem, bárom szomorú dolgot tapasztaltam.

Az egyik, hogy fejem gondosan be volt kötözve és iszonyúan sajgóit.

A második, hogy a gyönyörű álló tükrünk összetörve hevert a földön.

A harmadik, hogy a feleségemet egész nap nem láttám s ha a Juci szobalánytól kérdezősködtem utána, azt mondta, nem tudja hol van.

Másnap azért mégis csak előjött a feleségem, de hozta magával az anyját, apját és minden pereputtyát. Azok aztán mind nekem estek, hogy milyen semmire való Fráter vagyok én. Pedig nekem tán több okom lett volna rájok támadnom, különösen a feleségemre.

Hallgattam. Hanem a válópört át is adtam már annak a bátyámnak, a ki a principálisa feleségét vette el.

Mikor tegnap találkoztam Friczivel, kemény szemrehányást tettem neki a csábításáért, de főkép a be nem vált tanácsért.

—* Hát aztán mit fütyöltél neki ? kérdi tőlem, meg se juhászodva.

—■ Fütyöltem ón mindent össze vissza, de nem hasznait I

" Hát persze. Nem megmondtam, hogy operettet fütyülj ! Aztán még engem okolsz !

Huss Lajosi