Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-29 / 13. szám

jületi 5. Ezek közül képe

Pá'aiy 277) nem 39 (*a

obi számot főleg a még min Békésmegy^yai iskolák szolgáltatják községében e’htó volt 289, segéd 39, férfi 303 orvosi állás»k között lelkész tanitó volt 7. a választás >k nyele ismeretét illetőleg kiemeljük ‘24. ének <yar nyelvet nem beszélő tanitó nincs io« 'I területén, de magyar nyelvi tanké- az 187b. nem biró 8 a magyar nyelvet egyálta- j

relt k§ tanitó egyén van egy : Kétegyházán a , dók bl. elemi iskolában névszerint Birdean Ju kinek helyébe a törvényes kellékeknek éi ,-etelményeknek megfelelő egyén alkalmazása Snt múlt évi julius 14-én 549. kb sz. alatt az tlető egyházi főhatósághoz fordultunk.

Szolgálati időre nézve 0—5 évig szolgált 64 tanitó, 5—10 évig 61 tanitó, 10—15 évig 55

tanitó, 15—20 évig 45 tanitó, 20—25 évig 31 tanitó, 25—30 évig 25 tanitó, 30—35 évig 21 tanitó, 35—40 évig 14 tanitó és 40 évnél régeb ben szolgált 12 tanitó.

Egy tanteremre és tanítóra a mindennapi iskolákban átlag 92 tanuló esik.

Iskolai takarékpénztár volt 16, melyek kö zül 1 esik a községi iskolákra, 2 a róm. kath 1 a gör. kel., 6 a helv. hitv., 2 az ág. hitv. ev és 4 az izraelita iskolákra. Betevő tagja volt 496, s a megtakarított összeg 768 forint 68 krt tesz.

7. Iparos tanulók iskolája van 7 e varme gyében; melyek közül a csabai olykép fejlesztő- tett tovább, hogy az építő iparos tanulók számára külön téli tanfolyam rendeztetek be. Járt összesen 1529 tanuló, 237-el több, mint a megelőző évben, kik 29 tanitó által oktattatnak.

Ez iskolák pénztári költsége 8511 frt volt mely összeget majdnem kivétel nélkül az illető iskola fenntartók állítják elő, állami segély nem vétetett igénybe; csak a vármegyei iparalap segélyezett 3 iskolát összesen 600 forinttal.

8. Kisdedóvó intézet 14 volt, 1-el több, mint a megelőző évben.

Ezek közt van 5 községi, 6 magán, 1 egyesületi, 1 állam segélyezett egyesületi és 1 alapítványi.

Ez intézetekbe összesen 1665 gyermek járt. A gyermekekkel való foglalkozás, nyelve mindenütt a magyar. A fenntartási költség összege 9102 forint volt, egy intézet fenntartása e szerint 650 forintba került. E kisdedóvó intézeteink 11 községbe vannak elhelyezve, e szerint 17 -közsé günk van olyan, melyekben a kisdedóvás ügye még teljesen el van hanyagolva, úgy, hogy e részben a közel jövőben, minden esetre szükség lesz intézkedni.

9. Az iskolák jövedelme 236.345 forint volt, még pedig készpénzben 120,726, terményekben 115,619 frt. Az említett összes jövedelem szár mázott: ingatlanokból 75,910 forint, tőkékből 1866 frt, tandíjból 18,650 frt, állami segélyből 4445 frt, községi járulékokból 38,448 frt egyházi járulékokból 95,776, vegyes forrásokból 1250 forint.

E bevételből fordittatott rendes tanítók fizetésére 183,753 forint, segédtanítók fizetésére 12,578 forint, fűtés, tisztogatásra 16,660 forint, taneszközökre 834 frt, szegény tanulók segélyezésére 1800 frt, vásárlás, építkezés, tőkésítésre 12,860 frt, vegyesekre 7960 frt.

10. Ezek után záradékul visszapillantva Békésvármegye tanügyének 20 éves múltjára, s viszonyítva a 20 előtti állapotokat, midőn az 1868. 53. t.-cz. folytán a tanügyi viszonyok rendeztet- tek a múlt évbeliekkel a népoktatásügy terén történt haladást a következő párhuzamosan egymás mellé állított számok tüntetik föl :

18"/,

18”/,«

9125.

37-30.

73-5.

19-45.

328.

Nevezetesen az tanévben.

1. A 6—12 éves tankötelesek közül járt iskolába 70.93

2. A 13—15 éves tankötelesek közül járt 0

3. Az összes tankötelesek

közül járt 39-75

4. A tankötelesek a lakosság hány "/«-át tették 195. A tanítók száma volt 20 2

6. Áz összes népiskolák fenntartási költsége Volt 119.778 frt 236.345.

Jelén jelentésünkből kitűnik, hogy mig a mindennapi tankötelesek iskoláztatása ez. évben is javult, az ismétlő tanköteleseké hanyatlott, s hogy átalában az ismétlő iskolák népoktatási in tézményeink terén a legelhanyagoltabbak.

Egy másik hiánya népoktatási ügyünknek még mindig az iskolák tulnépessége. E két hiány orvoslása lesz a népoktatás terén a legkö zelebbi időben főfeladatunk.

A népoktatás állapotát feltüntető kimuta tást III. a. csatoljuk.

IV. A magyar királyi igazságügyi minisztérium ügykörét illetőleg.

Az igazságügyi szakra vonatkozó s tisztelettel ide zárt kimutatás adatai szerint a lefolyt félév kezdetén a gyulai kir. törvényszék fogházában a rab létszám 108 volt, és pedig 102 férfi és 6 nő, e létszám a félév végén 120-ra emelkedett, s ezek közt volt 113 férfi és 7 nö Ezen létszámból elitéit fogoly volt 103, és pedig 98 férfi és 5 nő; felebbezés alatt állott az ügye 5 férfi fogolynak; vizsgálat alatt van 10 férfi és 2 nő.

A félévi rabtartási költség 7858 frt 67 krt tett ki, melyből a rabok munkakeresménye által 1167 frt ll kr. a befolyt rabtartási téritmények által: 697 frt 46 kr, összesen 1864 frt 57 kr. fedeztetvén, az állam által megtérítendő összeg: 5994 frt 6 kr.

A központi fogházat küldöttségünk a múlt fél évben is megvizsgálta, s annak helyiségeit a biztosság és tisztaság tekintetében teljesen kifogástalannak, az élelmezést kielégítőnek, s a fe gyeimet a fennálló rendszabálynak megfelelőnek tftlál tft

A törvénykezés ellen a közönség körében panasz nem merült fel.

Az igazságszolgáltatásban közreműködik \

vármegye területén 5 közjegyző, 59 ügyvéd és 13 ügyvédjelölt. A gyakorló ügyvédek száma Gyulán 14, Orosházán 9, Békésen 9, Csabán 7 Szarvason 7, Szeghalmon 4, Gyomán 3. Mező Berónyben 2 és Endrődön, Kígyóson, Öcsödön Vésztőn 1—1. Közjegyző van Gyulán, Csabán Orosházán, Békésen és Szarvason.

V. A kereskedelemügyi magyar király minisztérium ügykörét érdeklöleg.

1. A közmunkaügyre vonatkozó adatokat az V. számú kimutatás tartalmazza, melyet a következő megjegyzésekkel csatolunk :

A természetben leszolgálandó kézi köz munkatartozásból ledolgoztatott 335 napszám hátralékban maradt 304 napszám, melynek nagy észe tudatosan lett néhány új töltésűt helyre állítási munkáira fenntartva.

A közmunka-váltságdíjból és kövezetvámból befolyt 93,589 frt 66 kr, a váltságdíjból hátralékban maradt 7089 frt 31 kr, ami a múlt évi eredményhez képest kedvezőnek mondható.

A behajtásra nézve a kellő intézkedések megtétettek.

A múlt félévben a következő építmények étettek munkába a vármegye által, illetve készülték el.

A kőút építések közül befejeztetett és felülvizsgáltatott a csabai, mely összesen 1700 5 fm. hosszú és 37,302 frt 82 krba került.

A mező-berény-körös-tarcsai köútból ki- pült 2000 fm. s a Glasner és Eibeschitz vállalkozó ezégnek kifizettetett érette kötvényekben összesen 40 000 frt.

A gyula-gyulavarsándi kongótéglaút munkái szerződésileg biztosíttattak, és pedig a téglaszál- lítás a gyulavári uradalommal 30,136 frt, a munkák pedig 8cher és Wagner társvállalkozókkal 20,222 frt 8 kr. erejéig megkötött és jóváhagyott szerződéssel. Ezen útból az elmúlt félévben kiépült 1'0 kim. szakasz és kifizettetett az uradalomnak 11 000 frt, a vállalkozónak 4500 frt.

A kőútak javítása 827 frt 69 krba került, -ként 24 36 krajezárba.

A gyulai macadom-útakra kiszállíttatott ösz- szesen 765 m3 tört kavics, ami m3-ként a helyszínén 5 frt 90 krba, összesen tehát 4513 frt 50 krba került.

A törvényhatósági földútak a szükséghez képest javíttattak és domborittattak,

A Glasner és Eibeschitz ezégnek kifizettetett lejárt kötvények beváltására 32,624 frt 65 kr A békési és dobozi hid meghosszabbítási munkái befejeztelek és felülvizgáltattak, a vég- leszámolás szerint előbbi 13,313 frt 32 krba, utóbbi pedig 21,543 frt 96 krba került.

A békési és dobozi vashidak szerelése befejeztetett, azok a közlekedésnek átadattak, a felülvizsgálati leszámolás szerint összesen i,362 frt 17 krba kerültek.

A pillérépitési munkák ugyanezen hidaknál szintén teljesen befejeztettek, csupán a bontások és czölöpkihúzások vannak még hátra.

A gyomai hid teljesen befejeztetett és felülvizsgáltatott. Ezen hid munkái összesen 86,003 frt 2 krba kerültek, és pedig az 50'0 m.-és vasszerkezet 17,630 frt 3 krba, a 164-0 fm. fahíd 746 frt 91 krba, a két hid-fő és két pillér pedig 40 628 frt 34 krba.

Helyreállittatott a k.-ladányi sebes-körösi híd, újból épült K.-Ladányban 3 drb. áteresz ősz- szesen 8411 frt 61 kr. költséggel.

Kisebb-nagyobb javítás alatt volt 14 drb műtárgy, melyeknek költségei 3539 frt 25 krt tettek ki.

Mindezen munkák költségeinek fedezésével vármegye útalapja annyira ki lett merítve, hogy a 400,000 frtos sárréti vasúti kölcsönből 133,000 frt átvétele ideiglenes kölcsönképen el- kerülhetlenül szükséges volt.

A vármegye területén működött 478 drb gőzkazán, melyek közül kipróbáltatok 26 drb. megszemléltetett 105 drb.

2. A békésvármegyei sárréti h. é. vasút építésén a vállalkozók a múlt félévben serényen munkálkodtak. A sínek az egész vonal mentén lerakattak, a hidak mind elkészíttettek, az épületek készen vannak, s csakis azok belső berendezése van hátra, úgy hogy biztosan remélhető, hogy e vasút a folyó év április vagy május havában a forgalomnak át lesz adható.

A Szarvas-Mezőhegyes között tervezett h. é vasút módosított részletes tervei a vállalkozó által a múlt év október havában bemutattalak Ezen vasútra a közigazgatási bejárás az egész vonalon megtartatott. A hozzájárulási összegekre nézve az egyezkedési tárgyalások az összes érdekeltekkel folyamatba tétettek, s részben kedvező eredménynyel befejeztettek, úgy hogy remélhető, miszerint e vasút kiépítése is már legközelebb megvalósítható lesz. A vállalkozó egyéb iránt az engedélyokmány megszerzésére a múlt évi deczember 31-ével lejárt határidőn túl 6 hónapi haladékot kért, mert a közigazgatási bejárásnak későn való megtartása s a törvényhozó testületnek egyéb fontos ügyekkel való elfoglal- tatása miatt, az engedély okiratot eddigelé meg nem szerezhette, s egy hamar előre láthatólag meg nem szerezheti.

3j A posta- és távírda szolgálat ellen a múlt felév folyamán előttünk panasz nem emeltetett. A posta- és távírda szolgálat teljesitéséte nezve azonban károsnak ösmervén fel azon körülményt, hogjjr Csabán a posta- és távírdái hivatal igen szűk helyiségben van összeszoritva, megkerestük a nagyváradi postaigazgatóságot, hogy ezen hiányon segíteni, s az említett hivatalt megfelelő, tágabb helyiségben elhelyezni szíveskedjék.

A posta* és távirdai szolgálat körében a

múlt félévben azon változás állott be, hogy Gyulától Dobozig távirda vezeték építtetett, ennek folytán a dobozi postahivatal m. é. ok tóber 18-útól távirda hivatallá is tétetett, azon kívül változásként említendő meg, hogy a dobozi postahivatal ugyancsak a múlt évi október tői kezdve a csabai és nem a gyulai postahivataltól veszi szállítmányait.

4. A vasúti közlekedésnek kényelmességért és helyességéro is igyekeztünk figyelmünket kiterjeszteni. E czólból a múlt félévben felterjesztést intéztünk a kereskedelmi minjszter úrhoz, hogy az utazó közönség kényelme tekintetéből, a gyulai vasúti állomásnál egy, I. osztályú várótermet berendeztetni, s a szarvas-mező-túr: forgalmat akként rendezni méltóztassék, hogy az Szarvasra minden egyes vonattal direct összekötve legyen. Ezen kérelmeink teljesítése a nevezett miniszter úr által kilátásba helyeztetett.

Felkértük továbbá a kereskedelmi miniszter urat arra, hogy a Budapest-aradi és az Arad- budapesti vonatok menetrendjét akként megváltoztatni kegyeskedjék, hogy ezen vonatok Csabán necsak találkozzanak, hanem meg is várják legalább pár perozig egymást, úgy hogy az átszállás s a Budapest felé való visszautazás lehető legyen. Továbbá felkértük a kereskedelmi miniszter urat arra is, hogy a Nagy-várad-szegedi onalon minden vonatnak a végczélig való menetét elrendelje. Ez irányú felterjesztésünkre még válasz nem érkezett.

5. Ipar-ügyek. Iparunk pang. Kereskedel műnk kevéssé lendületes. Ez annál is inkább szomorú, mert iparosaink és kereskedőink száma igen nagyra rúg. Van ugyanis Békésvármegyében összesen 4488 iparos és 1210 kereskedő, még pedig iparos van Gyula városában 464, a

yulai járás községeiben 121, a csabaiban 623.

békésiben 737, az orosháziban 962, a szeg halmiban 460. a gyomaiban 391, és a szarvasiban 730. Kereskedő van Gyula városában 89, a gyulai járásban 19, a csabaiban 155, a békésiben 186, az orosháziban 261, a szeghalmiban 97, gyomaiban 126, és a szarvasiban 277.

Az ipari czikkek árai közül egyedül a marhahúsról emlékezünk meg, megemlítvén, hogy annak átlagos ára a múlt évben kilogrammonként 35 kr. volt a vármegyében.

VI. A honvédelmi minisztérium ügykörében.

A Vl-ik mintájú kimutatás azon adatokat tartalmazza, melyek a- védkötelesek számára adott nősülési engedélyek, elbocsátási esetek, s a véd- kötelezettség tekintetében a védtörvényi utasítás értelmében megengedett egyéb kedvezményekben részesültek számát tüntetik fel.

A vármegye területén a lefolyt fél évben B.-Csabán a cs. és kir. 101-ik számú gyalog ezred 1. zászlóalja, s ugyanezen ezred hadkiegészítő kerületi parancsnoksága és Gyulán a m. királyi H-ik honvéd gyalog ezred két zászlóalja és a m. kir. II dik honvéd huszár ezred 1. 2. számú százada voltak állandóan elhelyezve. A vármegye területén elhelyezve lévő katonaság és honvédség múlt évi elszállásolásából eredő vesztességek czimén 17,972 frt 71 kr lett a vármegyei katona elszállásolási alapból kifizetve, 2646 frt 91 krnál több mint az 1889 ik évben.

A múlt félév minden havában az utóállitá sok Csabán a védtörvényhez irt utasítás 102-ik ához képest pontosan megtartattak.

A Csabán építendő katonai laktanya tervei a múlt félév folyamán a honvédelmi miniszter úrtól módosítás végett leküldettek. A módosítások az előíráshoz képest foganatosíttatván, re mélhető, hogy e tervek legközelebb végleges jó- áhagyásban részesülnek, s a laktanya építése még a folyó év folyamán megkezdhető lesz. Annak megállapítása ezé Íjából, hogy a laktanya udvarán ásandó kutak jó ivó vizet fognak-e szolgáltatni, a múlt évi közgyűlés alkalmával a tervezett kutak egyikének már ez idő szerint való elkészittetése elhatároztatott. A belügyminiszter ur az ehhez szükséges költségeket engedélyezvén, a kútnak, mely 20 méter mély lesz — ki ásása legközelebb munkába vétetik.

VII» A földmivelésügyi minisztérium ügykörét érdeklöleg.

./■ Földművelés.

a) Az időjárás az 1890-dik évben teljesen abnormis volt, mert mig a tavasz elő száraz, a tavaszutó és nyár-elő gyakori esőzésekkel - - sőt számos határban kártékony jégesőkkel folyt le addig a nyárutó és őszelő annyira száraz volt, hogy e tekintetben csak a vármegyénkre is szomorú emlékű 1863-ik évhez hasonlitható.

bl Gabona termés. A vármegye főterménye a búza, daczára a rendetlen időjárás és hosszas szárazságnak, meglehetős, sőt helyenként bőtermést adott. — Kitűnő volt különösen minőségre nézve, mert szárazságban ért meg, s betakaritá sa, cséplése szintén száraz időben történvén, színre piros és súlya rendkivül lett és nem volt ritkaság a 84—85 kgros sem. Az átlagos termést katastr. holdankint — a vármegye összes területét oombinatióba véve, mintegy 9 métermázsára tehetjük.

Az árpa és zab, mely a vetés idején ural kodott szárazság miatt rosszul kelt, s ezen hibát a később beállott esőzés sem volt képes javítani, csak is középen aluli termést adott, s bár minőségileg nem kifogásolható, de mennyiségileg alig lehet 4 m. m. termésnél többet számítani.

A kukoricza, mely a szárazságtól leginkább szenvedett, s mely már augusztus hó közepén, s igy a rendesnél több mint egy hóval előbb tö retett, alig adott kát. holdanként 4 métermázsa szemet.

A köles úgy Bzólván teljesen elsült.

c) A kereskedelmi növények közül a repeze, melynek termelése az ezen növényt érő sok ca- lamitás következtében vármegyénk területén folyton szükebb határók közé szorul, a középszerű- i nél valamivel jobb termést adott.

A dohány, mely a szárazságtól szinte sokat szenvedett, jóval alatta maradt úgy minőségileg, mint mennyiségileg is a mult 1889 -ik évi termésnél, 1 ha eltekintünk is azon kedvezőtlen körülménytől, hogy a legtöbb vidéken a viharok is még sok kárt okoztak a levelek megrongálása és kiluggatása által, legtöbbet ártott még is a perzselő napfény, mely a legszebb levelekben foltokat égetett ki.

Kender és len. Az előbbi leginkább csak házi szükségre termesztetik, s a mi termett, alacsony és vékony volt. — Az utóbbi pedig csak magja végett termeltetik, s termése középen jóval alul maradt.

d) Takarmány. A luezernát kivéve, mely vármegyénkre nézve valódi áldás, a többi takarmány neműek, úgy a természetes kaszálók, mint a mesterségesek, nagyon is rosszul fizettek ; a luezerna is csak sz első kaszálásra adott jó közép termést, a második és harmadik kaszálás majdnem mindenütt elmaradt, holott rendes évben ezek adják a legjobb szénát.

A takarmány répa termése is középen alul maradt.

e) A szőlő. Szőlőink, melyeknek termése csak is a helyi szükséglet némi pótlására szolgáló bort ád, ez évben igen mostohán jutalmaz ták a gazda fáradozását, s ott is, hol a phylloxera még sértetlenül hagyta, nagyon csekély, de aránylag élvezhető termést adtak, B.-Csabán, Gyomán és Szarvason szépen terjed a csemege szőlőtermelése, 1 ma már néhány termelő a külfölddel is terjedt kereskedést űz csemege szőlő termésével, s miután a jó példa habár nehezen is, de még is követőkre talál, remény van, hogy ha a phylloxera pusztításaitól e telepek meg kímélteinek, néhány év lefolyta után terjedt üzle- fog e téren kifejlődni.

A phylloxera egyébiránt már — határozottan mondhatni — az egész vármegyében meg- honosult. Községeink belátván, hogy szőlős kertjeink a közel jövőben végelpusztulásnak vannak kitéve buzgalommal létesítenek amerikai szőlő telepeket.

f) Gyümölcs. A gyümölcs termés a mi a nemesebb asztali fajokat illeti, a körtét és kajszin baraczkot kivéve, melyekből kisebb termés volt helyenként — a lehető legsilányabb volt. A közönségesebb piaczi gyümölcsből szilva, körte, meggy és nyári alma közepes termést adott.

2. Folyam szabályozási ügyek.

Árvizek a lefolyt évben nem fordultak elő. A védtöltések folytonos gondozáa tárgyát képezték és jó karban voltak.

Uj töltések építése a lefolyt félévben cser kély erővel vétetett foganatba, mert a töltések most már kevés kivétellel végleges méretekkel mindenütt ki vannak építve.

Annál nagyobb mérvben folytak a Hármas- Körös folyó mentén Gyoma körül megindított nagy szabású meder rendezési munkák. Ezen az 1885. évben megkezdett és közel 2,000,000 fo rintnyi költséggel tervezett mederképzési munkák a múlt évben teljes befejezést nyertek, s ezzel Gyoma és Endrőd községek eddigi válságos helyzete teljesen megszűntnek mondható.

Van azonban ezen folyó részen egy műtárgy, a m. kir. állam vasutak gyomai hídja, mely méltán aggodalmat kelthet, amennyiben a létező nagyon is beépített szűk hidnyilások a jégzajlás akadálytalan levezetésére elégtelenek s igy nem csekély veszélyt rejtenek magokban. Felösmérvén a helyzetnek veszélyességét feliratilag felkértük a kereskedelemügyi miniszter urat, ho-Ss a jelenlegi gyomai vasúti hidat eltávolitani, X helyébe egyetlen nyílású vashid építését elren delni kegyeskedjék.

A szabad vízlefolyás, s ezzel kapcsolatosan ármentesités szempontjából igen kedvezőnek kell jeleznünk, különösen Szarvas, Szent-András és Öcsöd községek érdekében azon igen jelentékenv munkálatokat is, melyek a 18 a, 15. és 13. számú hármas körösi átvágások teljes mérvű kibővítésére irányultak. Ez utóbbiak ugyan még nem teljesen befejezett művek, de jótékony hatásuk már a legközelebb fellépő nagy vizek alkalmával is bizonyára érezhető lesz.

3. Állategészségügy.

A lefolyt 1890. év második felében az állategészség vármegyénkben kedvezőtlen volt, amennyiben nagyobb hasznos háziállataink közül a csülkösöknél, a ragályos száj- és körömfájás megyeszerte járványszerüleg uralgott, s daczára az óv- és elfojtó intézkedések szigorú foganatosítására a betegség tova terjedese nem volt megakadályozható. A betegség gyorsabb le folyásának előmozdítására a mesterséges fertőzés (oltás) vétetett foganatba ott, hol e betegség fellépett, s ezzel az is elérelett, hogy a beoltot- taknál a betegség szelidebb lefolyású lett.

A jelzet.t kór a következő helyeken lépett fel járványszerüleg.

Gyulán a galbácskerti legelőn a tehéncsor- dában, Csabán a községi tehén csordában, továbbá gróf Apponyi György vandháti s goren- dási pusztáján levő szarvasmarha állományában Kara6siay István szent-miklósi birtokán levő szarvasmarhákon. Gyomán a póhalmi pusztán levő gulyabeli marhákon. Puszta-Szt.-Tornyán a Székács-féle birtokon levő szarvasmarhaállományban, Vésztőn a kertmegi pusztán s vésztői Má- goron gr Wenckheim fiörökösök, s gr. Wenck- heim Géza birtokán levő szarvasmarhaállományban. Tót-Komlóson a községi tehén csordában, Szarvason a kákái, s a zsombéki legelőn volt gulyabeli marhában. Békés-Szent-Andráson a községben, s a csabacsüdi pusztán nyári legelőn levő szarvasinarhaállományban. Csorváson az Almáéi rátán levő bérlők szarvasmarhái közt. Szénáson az orosházi gazdák által bérelt nyári legelőn levő marhák között. Körös Ladányban a községi marhaállományban. Cj-Kigyóson a község, továbbá gróf Wenckheim Frigyes tulajdonát képező ó-majori és Józsefmajori gazdaság-