Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-22 / 12. szám

metéljük, hogy amit leginkább nehezünkr esik leírni és nem is jó szívvel tesszük de a nagyközönségnek nem annyira jogos mint inkább hangos véleményét hagy nánk figyelmen kívül, ha nem emlékez­nénk meg a némely állásoknál tervezett fizetésemelésekről. Mi leszünk a legelsők akik a képviselőtestületnek ama határo aatához, melyben bármelyik tisztviselő fize tését emelendi — szívünkből gratulálni fo gunk, de nem zárkózhatunk el a hangulat tói, mely — ismételjük, nem méltányosan ugyan — minden fizetésemelést tényleg perhorreskál és igy a javaslathoz képest e czimen is fognak némi megtakarítások történni. Nem bocsátkozunk további részletek be, mert mint előzőleg megírtuk, a szer vezeti javaslatot nem tekintjük olyannak mely hat évre határozná meg a város köz igazgatását. Egyszerű modus vivendi lesz az az alkotandó új törvényig, akkor ahhorí hozzá kell simulnia. Arra, hogy az átsí múlás nagyobb megrázkódás nélkül tör­ténjék, a szervezet, hézagai daczára isi eléggé alkalmas s reméljük, hogy a hol­napi képviselőgyülés higgadtan és tárgyi­lagossággal fogja azt tanácskozás alá vennii s fölötte határozni. Alispáni jelentés. A közigazgatási bizottság márczias hó 8-bi ülésén. Méltóságos Főispán úr! Tekintetes közigazgatási bizottság! A közállapotokról szóló rendszerinti jelen­tésemet a tault február haváról az 1876. évi VI t.-cz. 15. §-ához képest tisztelettel a következők­ben terjesztem elő: I. Közegészségügy. A múlt havi közegészségi állapot meglehe­tős kedvezőtlen fordulatot vett, — mert mig a Vésztőn, Körös-Ladányban és B. Csabán a f, évi január havában fellépett kanyaró betegség folyl .ton szadi áldozatait, addig Körös-Ladányban a roncsoló toroklob is, Orosházán a kanyaró ésl influenza, Kétegyházáu a roncsoló toroklobl Gyulán a vörheny, roncsoló toroklob szövődmél nyével, és Békésen a kanyaró betegség lépett] fel. minek folytán több helyütt az iskolákat be záratni kellett. Az egészségügyi rendészetre egyébiránt me- gyeszerte kellő gond fordittatott; járványos meg- betegüléseknél az óviutézkedések megtétettek;] az eladásra szánt élelmi szerek több ízben meg­vizsgáltattak. Az állategészségügy állapota a múlt hóról kedvezőnek mondható, — amennyiben a f. évi január havában Puszta-Szcnt-Tornya községében mutatkozott száj- és körömfájás teljesen meg­szűnt; — a kigyósi ó-majorban, valamint gróf Wenckheim Frigyes békési uradalmaiban fel­lépett száj- és körömfájás múló félben van. — Egyedül Gerla pusztán nem enyhült a szarvas- marhák között uralgó száj- és körömfájás, — mely puszta különben a legszigorúbb zár alatt lévén, — a jelzett betegség tova terjedésétől tartani nem lehet. II. Közbiztosság. A személybiztossáe egy jelentéktelen eset­ben Mező-Berényben korcsmái verekedés által zavartatott csupán, meg, mely ügyben a bűn- fenyitő eljárás raegindittatott. A vagyonbiztosság múlt hóban több eset­ben meg lett támadva. így B.-Csabán február hó 12-én éjjel az adóhivatal pénztár helyisége töretett fel, azonban a tettesek a helyiségből va­lamely véletlen körülmény által megzavartatva a nélkül, hogy valamit elidegenítettek volna, eltá voztak; a nyomozás folyamán megállapittatott, hogy ezen betörést hód-mező-vásárhelyi illetőségű hírhedt futó betyár, Farkas János és társai kö­vették el, a ki már társaival együtt elfogatott. Ugyancsak B.-Csabán február hó 7-én Sztaricskai István hentes boltját ismeretlen tet­tes álkulcscsal felnyitván, onnét 20 frt apró­pénzt elidegenített; 21-én éjjel Böhm József terménykereskedő magtára töretett fel, honnét 3 zsák búza lopatott el; mindkét esetben a tette­sek ki nem puhatoltattak. Gyomán múlt hó 1-én Szilágyi Albert 14 éves gyomai suhancz, a vKo­rona“ vendéglő éttermében Batári István gyomai fuvaros zsebéből 14 frtot lopott el; tettes a zseb­tolvajlás elkövetése után nyomban kipuhatoltat- ván, megbüntetése végett az illető kir. járásbíró­ságnak feljelentetett. Ezeken kívül Csorváson és Sámsonban 1, és Szarvason 4 kisebb tolvajlási esettel zavartatott meg a közbiztosság. Öngyilkosságot követtek el múlt hó folya­mán Csabáu Hrabovszki Pál 19 éves ifjú gazda, ki is elmezavarában vadászfegyverével fejen lőtte magát; Gyulán Szabó Péter 45 éves gazda, Bé késen Molnár Albert 40 éves, és Domokos And rás 74 éves békési lakosok, a két előbbi kötél által, utóbbi életuntságból hasának fólmetszése által. Véletlen halállal múlt ki Balázs Mihály orosházi lakos, ki is fogadásból 2 liter pálinkát rövid időközben félliterenként iván meg, agy- szélhüdés érte; továbbá Pető Ferencz 11 éves orosházi gyermek, ki szalmahúzás közben a le­dőlt szalmakazal alatt lelte halálát. Tűzeset a múlt hóban elő nem fordult. A kémények az e tárgyban fennálló sza bályrendelet intézkedéseinek megfelelően rende­sen sepertettek. III. Utak. Hidak. Védtöltések. A közutak, valamint a községi utak, ut czák, járdák teljesen jókarban levőknek jeleni tetnek. A hidak és védtöltések jókarban állanak utóbbiak ezen felül kellő mennyiségű védanya- gokkal felszerelve, az esetleg bekövetkezendő árvizveszélylyel szemben, védképes állapotban tartatnak, a hidak jármai előtt pedig a jég feltöretett, s egyátalán meg vannak téve mind­azon óvintézkedések, a melyek emberi számit g* szerint az árvízveszély elhárítására felhasznál hatók. IV. Vegyesek. A vármegyei pénztárak a múlt hó folya mán általam megvizsgáltatván, azok rendben ta láltattak. A járási főszolgabirák jelentéseik szerint az orosházai kivételével — ki szembaja m att akadályoztatott — a községi ügykezelést a le­folyt hóban is megvizsgálták s teljesen rendben levőknek találták. Gyulán, 1891. márczius 8-án. Jancsovics Pál alispán. Békésvármegye közigazgatási bizottságá­nak jelentése az 1890. év II- feléről. (Folytatás.) i) Körös-Tarcsa község szegény alapja áll 3253 frt 57 lcr tőkéből és 50 hold földből, en­nek jövedelméből 40 szegény részesült segélye­zésben összesen 28i frttul. Ezenkívül a szükség­hez képest kisebb-nagyobb összegekkel más sze­gények is gyámolittatnak. j) Mezö-Berény község, a szegények ellátása czéljából szegény alapot létesített, amelynek gya­apitására évenként 6—700 forint vétetik fel a költségvetésbe. A segélyezés vagy egyszersmin- denkorra vagy pedig havonként történik. Állandó segélyben részesült a múlt évben személy, kik összesen 898 frt 63 krral segé- lyeztettek. Gyámolittattak továbbá időközönként isebb-nagyobb összeggel munkakereső utazók, lláttattak továbbá rendszerint téli időre kereset képtelen szegények lábbeli s egyéb ruha dara­bokkal. k) Szarvason a múlt évben 31 egyén ré szesült a községi ápoldában teljes ellátásban heti segély 60 egyénnek osztatott ki; a városi kórházban pedig ingyen 41 szegény beteg gyógy kezeltetett. Miután ezek szerint a községbeli szegények kielégítő segélyben részesültek, a koldulás be­szüntettetek. l) Öcsödön a szegények létszáma 17., a sze­gény menház felépítésére szükséges töke 1888. évtől kezdve 1000 forintos részletekben 20 évre terjedő hasonló évi járadék hozzá csatolásával szabályrendeletileg biztosítva van. A szegények részben menhelylyel, részben táppénzzel és mindannyian a legszükségesebb ruhanemüekkel láttattak el. m) Szent-András községében 55 szegény részint táppénzben részesült, részint menhelylyel látattak el. n) Kondoroson segélyezésre szoruló szegé nyék nincsenek. o) Szeghalom községében a segélyezett egyé­nek száma 48; ezeknek orvosi segélylyel s gyógy­szerekkel való ellátása csupán 100 forinton felüli összeget vett igénybe. p) Füzes-Gyarmaton 42 szegény, részint községi menházban, részint a községi szegény­pénztárból kiutalt összegekkel gyámolittatott. q) Körös-Ladányban a menházi 8—11 sze­gény élelmezési, ápolási i ruházati költsége fe­jében 306 frt 54 kr, 3 elhalt szegény temetésére pedig 11 frt 60 kr. adatott ki; azonkívül gyógy­kezelési költségek czimén, s két, teljesen va gyontalan árva tartására összesen 66 frt 60 kr. lett kiutalva a szegény pénztárból. Így tehát Körös-Ladáuy községében az 1890. évben, a szegények ellátása fejében 379 frt adatott ki. r) Vesztő községében ez idő szerint 67 se­gélyre szoruló egyén vau, kik részben a gróf Wencuheim család által adományozott 100 hold föld évi haszonbéri jövedelméből, részint segély­kiosztás által, végre pedig a szeretetházban való ellátással gyámolittattak és segélyeztettek. B.-Gyulán a városi szegény-alap jöve­delméből 128 házi szegény segélyeztetett havon­ként 50 krtól 8 írtig terjedő összeggel, az ápol dában pedig teljes ellátásban részesült 21 egyén. A városi szegényalapot képezi: 1. 14,425 frt 58 kr. tőke. 2 Az ápoldai épület, s az annak beltelkén evő 3,58 hold föld, . 1 orosházai járásból a jelentés több szőri sürgetés daczára be nem érkezvén : az adatok fel nem tüntethetők. A mulasztó tisztvi­selők kérdőre vonattak. Dologházak a vármegye területén nincse­nek. A mult ev II—ik feleben oly elemi csapá­sok, melyek áltál okozott károk elhárítása ozél- jaból hatósági intézkedések szüksége merült volna fel, elő nem fordultak. A tolonezozási ügy, a m. kir. belügyminisz­ter úr 1885. február hava 14-én 9389./II. szám alatt kibocsátott rendelete értelmében kezel tetik, s a rendelet 37-ik §-a értelmében a toloncz- számadasok a belügyminiszteri számvevőséghez évnegyedeukent felterjesztetnek, s a költségek szokásosan utalványoztatnak. bon november hónapban lett foganatosítva, mely időben egyszersmind a házak az egész vármegy területén új számokkal is láttattak el. Össze Íratott a vármegye területén összesen 44,115 em béri lakásúl szolgáló épület, 5573-al több, mint a mennyi az 1880-ik évi népszámlálás alkalmá­val volt. E szaporulatot tekintve, kitűnik, hogy Békésvármegye községei kiterjedésükben a le folyt tiz év alatt feltűnően nyertek, s abból bogy sok beépítetlen telek épült ki, minden esetre a lakosság vagyonosodására lehet követ keztetni. A múlt félév utolsó napjának népesség állapotát tünteti fel a folyó év elején foganato sitott népszámlálás, s igy méltán felvehetjük ezen jelentés keretében a népszámlálásnak im már megállapított adatait is; feltüntetendő Bé ésvármegye népességét az 1890-ik év deczem bér 31-ról. A vármegye népességi adatait leghivebb áttekintésben véljük feltüntetni egy kimutatás által, melybe minden egyes község népességét külön, valamint ezek összesítését felvettük, egy szer8mind összehasonlítást téve, az 1880-ik nép számlálás eredményével, megállapítottuk a le folyt 10 év alatti népességi szaporulatot. E kimutatás adatai szerint Békésvármegye lakossága 1890. decz. 31-én éjfélkor 257,888 lélekből állott. Ezen összeget viszonyítva a 10 év előtti népszámlálás eredményéhez, örömmel tapasz táljuk, hogy Békésvármegye népessége a lefolyt 10 év alatt általában minden községében szapo­rodott. E szaporulat azonban nem oly mérvű, mint milyet a dús alföld kellő közepén fekvő, a szegénység gondjaival kevésbé küzdő néppel biró ármegyében biztosra lehetett volna várni. Az összes szaporulat ugyanis a lefolyt 10 év alatt 28,131 embert tesz ki, mi százalékban kifejezve 2 24°/o'ra rúg, vagyis átlag az évi növekedés •22°/0. Ez Békésvármegyére nézve kevés, ha figyelembe vesszük, hogy az idei népszámlálás adatai szerint az ország népességének átlagos növekedése 10—15°/0-ot tesz ki, amelybe azon ban bele vannak számítva egyes szegény népit dékek fogyatékai, s kevesebb százalékú növe­kedése is. Az 1880 tói 9(l-ig terjedő időben megyénkben semminemű külterjesebb járvány nem uralkodott, vármegyénk népességét semmi­nemű csapás nem érte, — (az 1888-ik évi árvíz maradandóbb károkat nem idézvén elő), a vár­megye vagyonilag gyarapodott is, mi kitűnik ab ból, mint fentebb is említettük, hogy az épitke zési kedv élénken nyilvánult, s mégis a népes ség növekedése kevéssel nagyobb az országos átlagnál, holott azt túlszárnyalnia kellett volna, s kisebb, mint a hasonló viszonyokkal biró vár­megyéké, mint pl, a szomszédos Csanád és Jász- Nagy-Kun-Szolnokmegvéé, hol a népesség nőve kedése 19.87, illetve 15-64°/„-ra rúg, s kisebb, mint a Tisza-Duna közötti vármegyék általános szaporulata, melyek népessége 17-67°/0-al növe­kedett. (Folyt, kőv.) 6) Lakásviszonyok, népesség. A m. kir. belügyminiszter úr a múlt é. második feleben elrendelte az összes emberi la­kásul szolgáló házak összeírását és megszámo- zását, hogy az 1890-ik évi IX. törvényezikk folytán a folyó év első napjaiban teljesítendő népszámlálás e részben biztos adatokra támasz- kodhassék. A házak összeírása Békésvármegyé­Tenyészlovak kedvezményes szállítása. A földmivelésügyi m. kir. miniszter vala- menyi törvényhatóságnak 1564. II/6. sz. alatt a következő körrendeletét bocsátotta ki: A tenyészlovak kedvezményes szállítása tár­gyában múlt 1890 évi október hóban 33422 szám alatt kiadott körrendeletem kiegészítéséül még a következőket közlöm 1.) A kereskedelemügyi miniszter úr f. évi január hó 4-én 79860/90 szá­mú értesítése szerint a tenyészlovaknak teherárú- ként való feladása esetén a mérsékelt tételek csak akkor alkalmaztatnak, ha kocsinkint lega 3 drb. tenyészló adatik fel; — 1 darab lónál csak gyorsárúként való feladása esetén áll fenn a kedvezmény; ellenben, ha csak 1 vagy 2 drb tenyészló tcherárúként adatik tel, az esetben a lovak számára fennálló rendes díjszabás alkalmaz- tatik. 2.) A tenyészló-szállitási igazolványok és a ló tenyésztői minőség igazolására szóló bizo­nyítványok bélyeg illetéke tárgyában pedig a pénzügyminiszter úr, f. évi január hó 8-án L22546 szám alatt kelt értesítése szerint akként hatá­rozóit, hogy: a) a szállítási igazolványok, az illetéki díjjegyzék 21 tételének bb.) pontja alap­ján 50 krnyi bélyeg illeték alá esnek, ellenben c.) azok az igazolványok, melyek a most emlí­tet bélycgköteles szállítási igazolványok elnyer- hetése végett előmutatandók és a melyeket a s/.olgabirák (polgármesterek) a járásuk (városuk) területén lakó és lótenyésztéssel foglalkozók ré­szére állítanak ki a tenyésztői minőség igazolása czéljából, csakis hivatalos ellenőrzésre szolgál­ván, ebbéli minőségüknél fogva az illetéki díj­jegyzék 79. tételének c.) pontja alapján bélyeg­mentesek. Ezen körülmények úgy az érdekelt lótenyésztő közönségnek mint az igazolványok kiszolgáltatására hivatott közegeknek minél e- őbb tudomásukra juttatandó. Budapest. 1891. január 16-án. A miniszter megbízásából Nagy Gábor s. k, 1485/1891 Békés vármegye alispánjától. Ezen miniszteri rendelet másolata tudomás és közhírré tétel végett, m. évi 11410 számú ren­delkezésem kapcsán, a járási főszolgabiráknak és Gyula város polgármesterének kiadatik; s közöltetik végre jelen rendelet másolata mihez tartás végett Nagyságos Geiszt Gyulával, mint a lótenyésztési bizottság elnökével is. Gyula. 1891 február hó 14 én Jancsovics Fái s. k. al ispán. Hírek. Virágvasárnapjára ébredtünk. V irágvasár nap kezdete a nagy hétnek; a kereszténység gyászát a virágok ünnepe előzi meg. A termé­szet most hozza első zsengéit s az egyház azo kát Istennek szenteli, Az ünnepi ének még egy­szer felhangzik, azután kezdetét Veszi a mély gyász, a harangok elnémúlnak, orgona nem szól; tompán, fájdalmasan, megható egyszerű­séggel rezegnek végig a templom hajóján a nagyheti zsolozsmák. A kereszténység magába száll s bűnbánó lélekkel üli meg Krisztus kín- szenvedésének kétezredéves emlékét. Minden esztendőben ismétlődik és mégis minden évben új, — a vallás titokteljes misztériumai minden évben egyformán ragadják meg a hívők kedé­lyét. A bibliai pálmák emlékezetére az egyház barkát szentel a mai napon; a hívők összesze­dik a természet első zsengéit s ezekkel kezük­ben hangoztatják a jeruzsálem.i nép üdvkiáltá­sát : „Hozsánna, áldott, ki az Ur nevében jő!11 A nagyheti szertartások és a húsvéti ün­nepek isteni tisztelete a gyulai róm. kath, fő­templomban következő sorrendben fog megtartat­ni : Virágvasárnapon: 9 órakor pálmaszentolós, körmenet, ünnepélyes nagy mise, mely alatt a passió fog énekeltetni; szerdán: délután 3 óra­kor Jerémiás próféta siralmainak éneklése; cső­tökön : 9 órakor énekes mise, mely alatt a hivek az Ur asztalához járulnak; délután 3 órakor Je­rémiás próféta siralmai éneklése ; nagypénteken : 9 órakor kezdődnek a szertartások ; előszentelt mise. passió éneklése, improperiák, szent kereszt lefödése, az bitári szentség elhelyeztetik a szent sirba, hol esti 6 óráig marad kitéve, gyász be­széd : délután 3 órakor lamcntáczió ; nagyszom­baton : reggel 8 órakor tűzszentelés, keresztvíz szentelés, utána nagymise; — esti 7 órakor ün­nepélyes feltámadás körmenettel; husvét vasár­napon : 10 órakor ünnepélyes mise szent beszéd- del, délután 3 órakor ünnep dyes vecsernye. Márczius tizenötödike ez évben vasárnapra esvén, azt városunkban nem ugyan eléggé mél­tóan a nagy nap emlékéhez, de mégis nagyobb ünnepélyességgel ülték meg, mint ha hétköznap­ára eseti volna. Nevezetesen délutáni 4 órakor a ezukrászda előtti piacztéren nyilvános ünne­pély volt, mely ugyan nem oly programm mel­lett folyt le. mint ahogy azt a rendezők tervez­ték és hangzatos plakátokon hirdették ; neveze­tesen olyan egyén, ki a szónoklatra felkéretett és azt készséggel el is vállalta, a nap folyamán ndokoltan visszalépett és azoknak adott tért, kik eredetileg nem voltak felszólítva s kotnbináczióba véve, hogy e napon szerepeljenek; ettől elte- tintve, a gyönyörű tavaszi időben a piacztér zsúfolásig telve volt közönséggel, mely mérsé­kelt lelkesedéssel hallgatta Szén drei Gerzson or­szággyűlési képviselőnek a nap jelentőségét fur­csa világításba tevő abbeli állítását, hogy a „nép“- nek sokkal jobb dolga volt negyvennyolez előtt, amikor robotolt, dézsmát fizetett és jobbágy volt, mint aminő dolga most van, mert ha tényleg úgy enne, akkor márczius 15 ének nem öröm, ha­nem gyászünnepnek kellene lennie, amint hogy minden ó-konzervativ elvű mágnás tényleg an­nak tekinti is. Szendrei Gerzsonnak pedig épen nincsen oka annyira a 48 előtti állapotokat di- csőiteni, mert ha márczius tizenötödike nincs, vagy az olyan szellemű lett volna, aminőben ő szokott tetszelegni, akkor őbelőle soha sem lett és nem is lehetett volna országgyűlési képviselő, ami ha mégis megtörténhetett, amint hogy meg­történt, az bizonyára egyik kétségtelen árny­oldala 1848. márczius tizenötödikének. Csatár Zsigmond dicséretére mondva, ő annyira áll Szendrei mint Jeruzsálem Makó fölött. Nem kis ravaszság az öreg úrtól, hogy épen Szendreit választja, akivel kerületébe elkisérteti magát; igaz ugyan, hogy más képviselőtársa nem is ki­sérné le, de mégis fifika tőle, mert Szendreitől gazán nincsen oka tartani, hogy őt elhomályo­sítsa vagy a nép szeretetét tőle elhóditsa. Csatár Zsigmond — elismerjük róla — hogy ezúttal is iggadt és tapintatos volt választói körében; az sajátos modorában ugyan, de minden szemé­lyeskedéstől óvakodva, emlékezett meg a nap elentőségéről, a népkerti csarnokban tartott la- omán is egész estén át tartózkodott a legki­sebb személyeskedéstől, sőt a király ő felségére mondott első pohárköszöntője anuyira áradozott hyperloyalitástól, hogy az Fejérváry báró honvé­delmi miniszternek is becsületére vált volna. A pavillonban egyébként kétszázan felül vettek részt a lakomán. Az est szónokai Szendrey s Csatár voltak, de a vad toasztokban sem volt hiány. A polgári kör bankettjén mintegy hat- vanau vettek részt. Az ízletes vacsora folyamán kör ügyésze, dr. Follmann János méltatta már­czius tizenötödikének jelentőségét, mig Chiszto Miklós riadó éljenzések között Kossuth Lajosra ürített poharat. Mondottak még pohárköszöntőt Szénásy József a kör igazgatója, s Wieland Ká- Oly 4*/49-ki honvéd is, és pedig utóbbi igen­talpraesett refleksziókkal. A polgári körben a la- oma 10 óra után bevégződött, azután csak a fiatalabb nemzedék maradt együtt. Az újvárosi olvasókörben évről-évre emelkedik az ünnepély színvonala. Múlt évben csak hetvenen vettek észt a kör lakomáján, az idén már százon fe­lül. Az ünnepély ez alkalommal is programm- zerüleg folyt le. Nyitányul a közönség eléne­kelte a hymnu8t, ezután Rács János rektor ha­zafias hévtől áradozó, valóban sikerült szép beszédben emlékezett meg a nap jelentőségéről, Bene Ferencz és Gulyás János fiatal tanítók hazafias verseket szavaltak, utóbbi egy felolva- ásban elmondotta márczius tizenötödikének tör­ténetét Végezetül az egész közönség elénekelte a szózatot. A nagyon ízletes vacsora alatt Dö- mény Lajos elnök, Dobay János, Rács János, Kálin Dávid, Jancsovics Péter, Junászka Sámuel, Bujdosó András, Vidd János, Bordé János, Borde István, Sánta János, majd a közbe jött Dutkay Béla polgármester, Gulyás János s többen mon­dottak felköszöntőket a nagy nap emlékére, a kör felvirágzására, a polgárok közötti egyetér­tésre, úgy hogy az egy fogásból álló lakoma éjfél utánig a legjobb hangulatban összetartotta az újvárosi résznek legtekintélyesebb gazdáiból álló közönségét. A nagymagyarvárosi s kath. körök együttesen tartottak bankettet utóbbi kör helyiségében. A nagymagyarváros zöme azonban a pavillonban tartott lakomán vett részt, itt

Next

/
Oldalképek
Tartalom