Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-03-01 / 9. szám
intézkedést; azonban a jelen esetben még a kivételes helyzet sincs meg, mert rögtöni segélyre szükség nem volt, miután éppen a bekövetkezett oatastropha idejében osztatott ki a regale megváltásból eredő mintegy 300,000 frt a lakosság között, s egyáltalában nem látja igazoltnak azt, hogy ezen kölcsön a lakosság erdőkében köttetett, mert ha közelebbről megtekintjük, hogy ki miben részesült ? ezen kölcsönnel látjuk, hogy Apponyi, I’rónay kapnak forró köszönetét, a csabai takarékpénztár kap olyan 150,000 forintot, amelyre absolute semmi szüksége sincs, a nagy közönség pedig kapta azt, hegy kelló biztosíték mellett 8“/„-ra kölcsönt nyerhet, a mit különben is nyerhetett volna, és igy annak semmi oly előny nem nyujtatik, amely a törvényellenes s kivételes eljárást indokolná, s egyébként még a hitel emelése tekintetében sem látja szerencsés lépésnek, mert nézete szerint a hitel emelésére inkább szolgált volna az, ha a csabai takarék- pénztár a saját hatásköreben köt kölcsönt, minthogy egy oly kölcsön köttetik, amelyért az ősz- szes lakosság összes vagyonával szavatol, s da czára, hogy előre látja, miszerint a megyebizottság hozzájárul az állandó választmány véleményéhez, szükségesnek találta, hogy ezen elvi álláspont kifejezést nyerjen, s kéri a megyebizottságot, hogy amennyiben el is fogadja az állandó választmány véleményét, azt azon módosítással fogadja el, hogy a csabai képviselőtestület határozata nem egész terjedelmében, hanem csak a kölcsönre vonatkozó részében ha- gyatik jóvá, mert a városi határozatban köszönetszavazások is vannak, ezek pedig nem tartoznak vármegyei jóváhagyás alá, mert az teljesen a község joga, hogy kinek szavaz köszönetét. A bizottsági tagok közül az ügyben fel- szóllalók: Beliczey István, Jancsovics Pál alispán, Keller Imre, Vidovszky János és Oláh György bizottsági tagok, mind az állandó választmány véleményét elfogadásra ajánlják, s a legnagyobb készséggel adják hozzájárulásukat, igy az állandó választmányi vélemény határozattá is emeltetett. A különben érdekes és heves vitáról, mely már csak nem a személyeskedés terére ment át, csak annyit, hogy ennek az egyéni meggyőződés nyilt 8 talán kissé heves kimondásának részben félre értése képezte alapját, mert arról, bogy mint értelmezve lett az ellen felszóllaló kifejezése, hogy .Gyulaváros közönsége Csaba városa iránt torzsalkodni akarna, épen a jelen körülmények közt: szó sem lehet, s az általánosan nyilvánult hangulat ezt eclatánsan bizonyította is. K.-Tarcsa, Szt.-András és F.-Gyarmat köz- . ségek tűzrendészeti szabályrendeletei az elrendelt s pótoltan keresztül vitt módositásokkal hely- benhagyattak. Kondoros községe és gr. Károlyi István között 14 hold föld megvételére nézve létrejött adásvételi szerződés, amennyiben annak megho zatala körül a törvény szabta alakiságok be nem tartattak, jóváhagyva nem lett, hanem utasitta- tott a község elöljárósága, hogy miután a községnek köztemető helyiségre mulhatlanul szüksége van, azon föld terület kisajátítás utján való megszerzése iránt a szükséges lépéseket tegye meg. Szent-András községe és Szél Jánosné, valamint ugyanezen község és a körös-tisza-marosi ármentesitő társulat között létre jött adásvételi szerződések jóváhagyást nyertek, illetve az utóbbira nézve megbizatott a vármegye alispánja, hogy nevezett társulat ügyvédjének pótlag beszerzendő mcghatalmazási okmánya kézhez vó tele után, az adásvételi szerződésre a jóváhagyást vezesse rá. t Körös-Ladány község képviselő testületének a bikákkal téli és tavaszi hónapokban fedeztetést betiltó határozata, Rosenbaum Nándor és érdek társai felebbezése folytán hatályon ki vül helyeztetett. Végezetre elnöklő főispán — törvény adta jogával élve — a központi árvaszéki ülések megtartásának könnyítése tekintetéből, Dr. Berényi Ármin gyulai gyakorló ügyvédet tiszteletbeli árvaszéki ülnökké kinevezi. Ezzel a közgyűlés még az első nap d. e. II órakor bevégződött, más nap 24-én d. e. 10 órakor hitelesítési közgyűlés tartatott. ikésvármegye közigazgatási bizottságának jelentése az 1890. év II- feléről. (Folytatás.) Nagyobb terjedelmet nyert ezeknel a ka- jyaró, a mely több községben, mint gyorsan cifejlö járvány, hirtelen ütötte fel fejét,^ s a járvány már jóformán teljesen kifejlett, még mielőtt úgy a szakközegek, mint a törvényhatóság figyelmét fejlődése korszakában magára vonhatta volna. Mint különösebb mozzanat érdemel figyelmet a víziszonynak két esete, egyik Kétegy^ házán, a másik Békésen, ezek közül a békési eset védoltás tárgyát is képezte, a budapesti Pasteur-intézetben, az egyén azonban október hó folyamán mindennek daczára, szokatlanul rövid idő leforgása alatt a betegségnek áldozatul esett. Született a vármegye területén a lefolyt 1890. évben 11,687 gyermek, ezek között finemű 6004, nőnemű 5683. Ezek között törvénytelen 262 fi, 234 nő, összesen 496. Kettős szülés volt 158, hármas szülés 1 esetben. Halva született ezeken felül 3.'5 Az 1890 ik évben 48-al született kevesebb, mint a megelőző 1889-ben. Meghalt a vármegye területén 1890-ben 4208 finemü, s 4032 nőnemű, összesen 8240. A halálozások száma 555-el kevesebb, mint az előző évben. Levonva az elhaltak létszámát, a szülöttek létszámából, mutatkozik 3447 főnyi szaporulat. Az egyes kóralakok közül a legpusz- titóbb kóralakok ez évben is a gümőkór és bélhurut voltak. Gümőkórban meghalt 1166 egyén, 147-el kevesebb mint az előző évben, bélhurutban meghalt 1125, 30 al több mint 1889-ben. Legkevesebb egyén halt meg bélhurutban májusban 37, legtöbb augusztusban 266, mig a gümőkórban való elhalálozás a tavaszi hónapokban lépett nagyobb számmal előtérbe, nevezetesen márcziusban 139, májusban 137 esettel, legkevesebb volt szeptemberben 64. A vörheny 135 főnyi áldozatot követelt, 166 al kevesebbet mint 1889-ben, a roncsoló toroklob llz esetben vált a halál okává, 2 esettel többször mint 1889-ben. Gyermekágyi láz csak 20 esetben ész- leltetett, mig 1889-ben 43. Beoltatott a vármegye területén az 1890. évben első ízben 9415 gyermek, s ha tekintetbe vesszük, hogy a vármegye területén 11,687 gyermek született, levonva e számból a beoltot tak összegét, 2272 marad fenn mint olyan, kik a himlőoltási cyclus után születtek, ,s igy zsenge kor miatt beolthatok nem voltak. Újból oltatott 5832. összesen beoltatott ennélfogva 15,247, 498-al több mint az előző évben. Hatósági beavatkozásnak szüksége Körös Tárcsán merült fel, hol több szülő ismételt felhívásra sem mutatta be gyermekét revisiora, kik ellen az eljárás folyamatban van. Bonczolatok részint törvénykezési szempontokból, részint más rendőri czélokból eszközöltettek 5 erőszakos halál esetében, halva talált 15 hnllán, továbbá ott, hol kétely forgott fenn, 21 öngyilkossági s 17 véletlen esemény által történt halálozásnál, — tehát 43 esetben. Gyógytárak. A lefolyt 1890 évben új gyógytár nem állíttatott fel, átruháztatok három sze- mélyjogú gyógytár. Visszásságok megszüntetése végett hatósági beavatkozás szüksége nem mutatkozott. Működött az 1890. évben a törvényhatóság területén 55 orvostudor, 13 sebész, 17 állatorvos, 29 gyógytár tulajdonos, 175 okleveles szülésznő. A törvény értelmében községi orvos tartására kötelezett község van a vármegyében 15, ezek között egy orvost tart 6, két orvost tart 8 köz ség, 3 orvost tart Szarvas, 4 orvost tart Csaba. A törvény értelmében községi orvos tartására nem kötelezhető község van 13; ezek mind tartanak községi orvost, az egyes községi orvosok fizetésének összege 20,537 irtot tesz ki. E helyen meg kell említenünk, hogy Csabán bábaképzés szüksége merült fel, e község területén ugyanis a kertek és tanyák lakói oly nőket alkalmaztak a szüléseknél, kik erre a törvény értelmében jogosítva nem voltak. A község felszólította ugyan a város területén működő okleveles szülésznőket | kertek és tanyák között leendő megtelepedésre, ezek azonban oly díjazást követeltek, a mely díjazás a község költségvetését tetemes összeggel terhelte volna. így tehát nem maradt fenn egyéb, mint azon nőket, kik ily titkos szülésznői gyakorlatot folytattak, összeírni, őket tanfolyamra kényszeríteni. A tanfolyam, mely hat hétig tartott, julius 20-án berekeszte tett, az illetőknek a szükséges elemi ismeretek megadattak, a vizsga a főorvos jelenlétében julius 21-én megtartatott, s az illetők meges ketve, a község külterületére szóló szabadalomlevéllel elláttattak. Egészségügyi személyzet működése. Közhelyiségek megvizsgáltattak 1210-szer. Ebből gyár vizsgálat 25, műhely 200. rendőri fogház 95, börtön 53, vágóhíd 198, vendéglő 192, korcsma 411, mészárszék 36. Rósz szellőztetés találtatott 3 műhelyben, tisztátlanság 3 vágóhídon Iskolák megvizsgálásának számi 619. Ezen szemlék közfii tanodára esik 149, népiskolára 426, neveidére 7, óvodára 37, zsúfoltság találtatott 23, roszszellőztetés 9 és tisztátlanság 1 népiskolában. Járvány miatt hatóságilag bezáratott 11 népiskola, zárva maradt az év végén 2, újból raegnyittatott az évfolyamán 9. Az egészségre ártalmas tápszerek és italok megvizsgáltattak 1742 Ízben. Ej pedig élelmiszerek 959, tápszerek 433, italok 285, egészségre ártalmas edény 3, jogositatlanul tartott gyógyszer 45, méreg 3, ragályos ruhák 14 esetben. Lefoglalás élelmiszereknél történt 2, elkobzás élelmiszereknél 55, tápszereknél 7, italoknál 4. jogositlanul tartott méregnél 3, ragályos ruháknál 14 esetben összesen 128-szor. Vegyvizsgálat eszközöltetett élelmiszereknél 2, italoknál 16, egészségre ártalmas edénynél 1 ízben. Egészségtelen lakások és újonnan épült házak megszemléltettek 318-szor Ezekből egészségtelen lakásra esik 13, zsúfolt lakásra 4, put rira 40, ragályos betegség utáni lakásra 57, uj- jonnan épült házra 204. Lakhatási engedély ada tott 204, fertőtlenítés eszközöltetett ragályos betegség utáni lakásban 57, kiürítés történt 6, hatósági figyelmeztetés 46, kisajátítás 5-ször. Kéjnő volt a vármegye területén 166, or rosi megvizsgáltatásuk száma 17,264. Bujakórosnak találtatott 40. Felügyelet gyakoroltatott 87 gyermekre. Csecsemő szoptatásra kiadatott 21 engedély kisdedek dajkalására — Hét éven aluli gyermekek gyógyítása elhanyagoltatott 622 esetben, amelyekből azonban az egyes járások fősiolgabirái- hoz csak 201 jelentetett be, mely visszásságnak megszüntetése végett az első fokú közegészség- ügyi hatóságokhoz megfelelő rendelkezés bocsáttatott ki. — A 201 eset közül legnagyobb részt pénzbüntetés, részint szabadság vesztésre való ítélés történt 72 ízben, az eljárás folyamatban van 4 esetben, felmentés történt 125 esetben. A vármegyei közkórházra s annak beteg jorgal- ■mára vonatkozólag következőket terjeszthetjük elő : — A közkórház újra építése befejeztetett ugyan, azonban az egyes osztályok belső berendezése még ez ideig meg nem történhetett, részint, mert a főépület egyes lakosztályai még nem száradtak ki annyira, hogy a beköltözés ártalom nélkül megeshetnék, részint pedig azért, mert a szervezkedésre vonatkozó vármegyei fel - terjesztésre nézve a kormány döntő elhatározása csak legközelebb érkezett le. Az 1890 ik évben ápoltatott a közkórházban 663 beteg, 27,855 ápolási napon, 84 beteggel és 632 ápolási nappal több volt, mint az előző 1889-ben. Legkisebb volt a beteglétszám május 29-én 34 fi 20 nő — 54, legnagyobb volt január 20-án 64 fi és 34 nő — 98. Három hónapon túl ápoltatott 29 fi és 18 nő — 47. Legkevesebb ápolási napon volt júniusban 1844, — legtöbb mártiusban 2680 Ápolási nap volt ősz- szesen 27,855, ezek között ingyenes 491. — A gyógyulási arány volt 684T/iooi halálozási arány 7 39/ ■ /100' 5. Szegény-ügy. Községeink az 1886. évi XXII. t. ez. 145. §-ához képest munkára képtelen szegény lakosaik fenntartásáról a jelentékeny tőkével biró közala pok jövedelmeiből és a községek közpénztárai által nyújtott segélyekből kitelhetőleg, I ez irányban alkotott szabályrendeleteik alapján gon- goskodnak, s e tekintetben törvényhatósági vagy állami segélyre nem szorultak. Mily mérvben lön elégtéve községeink részéről az elmúlt év folyamán a törvény esen rendelkezésének, feltüntetik a következő adatok: a) B,-Gyulán) a község által fenntartott szegényházban, a múlt évben: 45 szegény ápoltatott, és pedig 27 férfi és 18 nő. Az év végén ápolás alatt állott 30 egyén, kik között 3 gyermek volt. q) Uj-Kigyós községében köznllátásban részesülő szegények nincsenek; létezik azonban 7 munkaképtelen egyén, kik a községi lakosok által nyújtott könyöradományokból tartják fenn magukat. — Új-Kígyós község szegény-alap pénztárának bevétele volt a múlt évben 806 forint 16 krajezár. Ezen alapból csak azon költségek fedeztetnek, melyek a jelzett 7 egyén megbetegülése folytán, a gyógyszerek ára fejében előállottak. c) Gyomán a múlt évben szegények száma 42 volt, és pedig 36 felnőtt és 6 gyermek. Állandó községi segélyben részesittetett 6 gyermek és 4 felnőtt, kiknek tartására és gondozására összesen 268 frt 50 kr készpénzbeli segély lett a szegény alap terhére kiutalva. A segélyalap állaga az 1890. év végén ösz- szesen 11,173 frt 92 krt tett ki. Gyomán egyébiránt id. báró Wodianer Albert által tartatik fenn egy szegények háza, hol 10—14 egyén részesít- tetik állandó ellátásban. d) Endrödön 65 házi szegény részesült időközi segélyezésekben és pedig az úgynevezett Kalmár féle alapítvány kamataiból; ezen kívül létező aggok házában 12 egyén részesül állandó ellátásban ; a költségek a Wida féle alap kama taiból fedeztetnek. Szegények háza még nincs, azonban a szegényház alap már 5800 frtra rúg. a) Kétegyháza községben a szegény-alap, az 1890. év végén 2304 frt 90 kr. volt. A község szegényeinek száma 52, kik a gróf Almásy Kálmán által tett alapítványból segélyeztelek. A szegény-pénztárból segélyeztetett 98 frt 38 krral 9 egyén. f) Doboz község szegény-alapja az 1890. év végén 3748 frt 26 kr, volt, melyből 14 szegény 84 frt 11 krral gyáraolittatott. g) Gyula- Vári község szegény-alapja 1296 frt 85 kr. A gróf Almásy Kálmán által tett 5800 frt alapítvány kamataiból 16 szegény segé- lyeztetik. A szegény-pénztár különben segélyezés czél- jából igénybe nem vétetik, mert a jelzett alapítvány jövedelme a szegények gyámolitására teljesen elegendő. h) Békés község szegényeiről akként van gondoskodva, hogy a teljesen munka és keresetképtelenek a menedékházban helyeztetnek el, akik pedig némileg keresetképesek, azok 3—4 frtig terjedő havi segélyben részesittetnek. A menedékházban gondviselt egyének száma 93, ezeken kívül segélyeztetett 58 egyén 64 családtaggal, 1789 frt összeg erejéig. Á vagyontalan betegek a község költségén gyógykezeltettek és ápoltattak. (Folytatjuk.) Hírek. A vármegye rendkívüli közgyűlése február 23-ik napján alig vett egy órai időt igénybe- Felszólalás csak a Csaba városa által a kormánynyal szemben garantirozandó 150,000 frtos kölcsön tárgyalásánál volt, és a felszólalás ép oly érdekes, mint éles vitára adott anyagot, A közgyűlésről szóló tudósítást lapunk más helyén közöljük. A közigazgatási bizottság hétfőn délelőtt tartott rendkivüli ülésében, a gyulai polgári iskola falain belül egyik tanerő által állítólag elkövetett súlyosabb beszáraitású vétség miatt a fegyelmi vizsgálatot elrendelte és az illetőt állásától felfüggesztette. A vizsgálat megejtésével Gyula városa polgármestere bízatott meg. A közigazgatási bizottság márczius havi rendes ülését folyó hó 9-én tartja. A gyulai önkéntes tűzoltó-egylet múlt vasárnap d. u. az iparos ifjak helyiségében gyűlést tartott, mely alkalommal az egyenruha készítésére vonatkozó zárt ajánlatok bontattak fel. Az egyenruhák kiállítására 7 vállalkozó pályázott; és pedig : Ruttkay Károly, Németi Károly, Ha- werda Ferencz, Ruttner Lőrincz, Fekete József, Blonder Mór és Kálmán Zsigmond szabóiparosok, kik közül a szakértők meghallgatása után a szállítás egyelőre 18 db. egyenruhára Kálmán Zsigmondnak adatott és vele a szerződés meg is köttetett. Megjegyezzük, hogy egy öltözet sötét kék seviot egyenruha 13 írtba kerül, s hogy a költséget az egylet pénztára viseli. Meghívás. Önkéntes tűzoltó-egyletünk tisztikarának tagjait felkérem, hogy ma d. u. 3 órakor a népkerti pavillonban az uj rangjelzés és szolgálati érem meghatározása tárgyában tartandó tiszti értekezleten okvetlenül megjelenni szíveskedjenek. — Gyulán, 1891. február 28-án. Chriezto, parancsnok. A járványok krónikájából. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentés szerint Kö- rös-Ladányban roncsoló toroklob lépett fel. Gyulán is több skarlát esett volt és van. Az egészségügyi szokásos óvintézkedések ezúttal íb megtörténtek. Állategészségügy. Kígyóson gróf Wenck- heim Krisztina ó-majorjában levő szarvasmarha állományban a száj- és körömfájás mutatkozik. A földmivelési miniszter, a vármegye közönségéhez intézett leiratában aként intézkedik, hogy a száj- és körömfájásnál felmerülő állatorvosi teendőket jövőre az állami kér. állatorvosok he. ján még 1900-ig vagy kilencz teljes évig tartja magát Petőfi kizárólagos tulajdonosának, — meg is tett és tesz mindent, hogy Petőfi versei minél több és minél többféle kiadásban forogjanak közkézen. A »vegyes költemények“ és a több kötetes teljes ktadások után, melyek elég sűrűn következtek egymásra, — kiadta az összes költeményeket hazai művészek rajzaival díszített egy kötetben. Ez a világért se valami remek diszmü; rajzban es tipográfiái gyönge- ségekben bővelkedik, sőt még kegyetlen sajtó hibák és ferdítések is rűtitják. De ebben az alakjában Petőfi mégis több uj, bővített, javított kiadást ért már. Az ára 15 frt volt, most 12. Elfogyott belőle vagy tízezer példány. — Majd a 1 frt 50 kros kötött kis kiadás, azután a hasonló 2 frtos népies kiadás jött, végre az 1 frt 50 kros szintén kemény táblában, képek nélkül. Legutóbb p >dig névry részre osztva, műfajok szerint való osztályozással jelent meg Petőfi s egy-egy kötet ára 50 kr. Olcsó, de azért mégis ez az | Athenaeum“ legszerencsétlenebb vállalkozása. A költemények ily jogtalan szátdarabolása s önkényes osztályozása ellen szeretnék Petőfi haragos szelleme 1 általában a költői szellem szabad szuverenitása nevében teljes fölháborodással tiltakozni . .' . Tudja-e az Athenaeum“, hpgy Petőfi haragjában tán agyonverte volna azt a vakmerő filiszteust, a ki verseit az ő tudta és beleegyezése nélkül kaptafára merte húzni? , . . Petőfinek módjában állott 1847-ben az ismertnél más rendet vagy osztályozást csinálni; s ha ezt nem tette, bizonyára azért történt, mert a költeményei összeállitásác úgy találta legjobbnak, a mint hagyta. No de végre is az | Athenaeum“ buzgón terjeszti Petőfit. Fő elterjesztŐje azonban még sem ez a részvénytársaság volt, hanem Petőfinek egy másik kiadója: Méhner Vilmos. Az az, hogy kiadójának nem is lehet őt nevezni. Inkább vállalkozó volt, vagy — ha úgy tetszik — albérlő. Méhner ugyanis kibérelte Petőfi kiadási jogát az „Athenaeum“-tól — egyetlenegy füzetes kiadásra. Mesés összeget ajánlott föl az „Athe- naeum“-nak, ha átengedi neki Petőfi füzetes kiadásának a jogát. A részvénytársaság azonban annyira megijedt Méhner vállalkozó kod vétől, hogy jó félévig hallani sem akart róla. De Méhner nem tágitott és végre is megkapta az egyszeri füzetes kiadás jogát. Fizetett pedig azért a jogért az | Athenaeum“-nak 4o,ooo, szóval negyvenezer forintot készpénzben. Ezenfelül a könyvet (i4,ooo példányban) a sa ||| költségén nyomatta. — Az „Athenaeum“ ezért az egy kiadásért tehát hatvankilenczezer forintöt vett be 1 . . . Hanem azért nem hiszem, hogy jöhessen Magyarországra oly mesés idő, a mikor egy magyar költő 4o,ooo pengőt kapjon verseiért — életében. ... De majd ha meghal, akadhatnak szerencsés — kiadói. Rudnyénszky Gyula.
