Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-20 / 51. szám

tál uj-kigyósi illetőségű hadköteles hasontárgyu folyamodványa, mivel özvegy anyja munkaképte­lenségét igazoló bizonylat, nem megyei tiszti or­vos által lett kiállítva, elutasittatott. Endrőd községében a piacztér megnagyob- bitását czélozó kisajátítási jogot engedélyező^ ke­reskedelemügyi miniszteri rendelet, illetve érte­sítő leirat, — tudomásul vétetett. Gyulaváros adóhivatalának megvizsgálásá ról Bzóló alispáni jelentés tudomásul vétetett. Enyedi János gyulai lakos ellen 1885 ev óta perben álló Gyulavárosi árvatári 100 frt tar­tozása ügyében, Gyulaváros polgármestere által bemutatott jelentés, az 1212/891. kb. számú ha­tározat rendelkezésének meg nem felelvén, a pol­gármester újabb jelentés tetelre utasittatik. Békés városában 417 frt 06 kr. hadmen­tességi adóhátralék tartozás, behajthatlanság czi- mén töröltetik. A pénzügyigazgató előadmányát képezett több rendbeli egyesek adó ügyében beadott kó- rolmek, illetve felebbezések nagyobb részt eluta­sítással elintézést nyertek. A közigazgatási bizottság is szükségesnek látván Orosházán egy uj kir. adóhivatal felállí­tását, Orosháza és Sz.-8zent-Tornya községek által eziránt beadott kérvény a nagy méltóságú m. kir. pénzügyminiszterhez pártolólag lett fel­terjesztve. Gr. Desseffy Emilnó által virilis jog gya­korlása ügyében beadott felebbezés, mivel két egybehangzó határozat ellen felebbezésnek helye nincs, elutasítva lett. Dr. Miklovicz Bálint bánfalvi községi or­vos, orvosi lakás áthelyezési ügyben beadott fe- lebbezésének hely adatván, a nevezett képviselő testületi határozat hatályon kívül helyeztetik. Gr. Blankenstein József és társainak a 483/91 kb. számú határozat elleni felebbezése, a bel­ügyminiszterhez felterjesztetik. Rácz Rozália gyulai lakostól bordély üz­leti engedély megvonása tárgyában a belügymi­niszterhez felvilágosító felterjesztés küldetik. Misley Kálmánnak Gyulaváros képviselőtes­tülete által | gr. Wenckheim Frigyes-féle ösz­töndíj kiadása ü’yében hozott határozata elleni felebbezésére érdemleges intézkedés nem tétetik, mivel a nevezett városi képviselőtestületi hatá rozat az 1296/91 kb. számú határozattal már ha­tályon kívül lett helyezve, miről felebbező Mis­ley Kálmán értesittetik. K. Tót Mihály k.-tarcsai községi elöljárót állásától felfüggesztő határozat, a fegyelmi eljá­rás foganatosításának elrendelése mellett, hatá­lyon kivül helyeztetik’ Uhrin János és érdektársai csabai lakosok­nak újsikátor és házhely kimérési ügyében, az összes iratok a m. kir. pénzügyigazgatósághoz visszavárólag megküldetcek. A kir, tanfelügyelőnek rendszerinti havi je­lentése alapján Philippinyi Mihály zugiskolai ta­nító ellen 50 frt, Hrabovszki Mihály kerékgyártó, mint a zúgiskola részére épületet bérbeadó ház- tulajdonos ellen 25 frt pénzbírság büntetés el­rendeltetik, utasittatván a csabai járás főszolga- birája, hogy ezen határozat jogerőre emelkedése után, a birság összegeket 15 nap alatt hajtsa be, a községi elöljáróság pedig utasittatik, hogy a fent nevezett zúgiskola 52 növendékének szülei­vel szemben az 1868. évi 38. t.-cz. 4 § a alap­ján járjon el. A körös-ladányi Dabicz-féle iskolának biz­tonsági szempontból leendő szakszerű megvizsgá­lására a járási főszolgabíró közbejötté mellett, a kir. államépitészeti hivatal utasítva lett. A szarvasi járás főszolgabirája utasittatik, hogy vizsgálata tárgyé ,á tegye, miszerint Hanthó Kálmán volt szarvad óvodás a községi pénztárba befizette-e a 37 Trt 50 kr nyugdíj intézeti járu­lékot, és hogy ezen összeg beszállittatott-e az állampénztároa? melyről jelentést tegyen. A hír. tanfelügyelőnek a békésvármegyei tankötelesek 1891/92. évi összeírásának eredmé­nyét, feltüntető kimutatása alkalmazkodás végett a községek elöljáróinak másolatban kiadatott. Gyulaváros polgármestere és a járási főszol- birák utján a községek elöljárói utasittatnak mun­kálataik visszautasításának terhe mellett, hogy a nem hivatalos kiadasu népiskolai nyomtatványok használatától jövőre szigorúan tartózkodjanak. A kir. állam építészeti hivatal főnökének rendBzerinti havi jelentése tudomásul vétetett. Gyulaváros 1892. évi közúti költség elő­irányzata, Endröd község képviselőtestületének az 1892. évi közmunka felének kötelező megváltá­sát kimondó 240/91. számú határozata jóváha- gyatik. Diószegi Kálmán körös-ladányi lakosnak egy magán vasúti útátjáró létesítése iránti ké­relme, a m. kir. állam vasutak aradi üzlet veze­tőségéhez nyilatkozat tétel végett megküldetik. Békés vármegye alispánjának határozata, melyben a községi mérnököt az építkezések ki­jelölése alkalmával szedett napidijjak további fel­számításától eltiltja, Bulla Sándor orosházi köz­ségi mérnök felebbezése folytán, hatályon kivül helyeztetett. A községi közlekedési utakra vonatkozó közigazgatási bizottsági határozatot helyesnek el­ismerő és megerősítő kereskedelemügyi m. kir. miniszteri rendelet kiadatik a vármegye alispán­jának azon utasítással, hogy ezen ügyben az ér­dekeltséget és a hozzájárulást most már hala­déktalanul megállapítsa. Még egy néhány gőzkazán vizsgálati ügy elintézése után a bizottsági ülés, melyen mind végig, Reiszig Ede főispán elnökölt, még az első pap a késő esti órában (Vs 7 óra) bevégződött. Az alföldi munkásmozgalom. (irta és felolvasta: dr. Gaal Jenő, országgy. képviselő a M. Tudományos Akadémia nemzetgazdasági és stati sztika bizottságában.) (Vége.) Ezt a rendkívüli eljárást azonban csak úgy képzelem, hogy bizonyos kibővítessél az szabá- lyoztassék részletesen és szigorúan, a mi ma si­kerrel ugyan, de úgyszólván a törvény keretén ki­vül történik Békésvármegyében. Törvényt kelle­ne hozni ez esetben, mely szabatosan megjelölné, mi a teendő a socialis mozgalmak vezetőivel, sajtójukkal, egyleteik és gyűléseikkel, oly terül leteken, a hol azon mozgalmak nagyobb mérték­ben elbarapództak, vagy imminens a veszély, hogy el fognak harapódzni. | törvénynek végre­hajtási záradéka azonban nem volna, hanem arra, hogy alkalmaztassák, minden esetben a törvény­hozásnak külöu, határidőt és területet megjelölő, törvény alakjában adott felhatalmazása lenne szükséges. Ha a mozgalom tovább tartana, a meg­hatalmazás is szintén ily módón lenne meghossza- bítandó, és így lenne a felmentvény is megadandó a kormánynak, ha az a törvényhozás együtt nem léte alatt síját felelősségére a kivételes törvény alkalmazását szükségesnek találta volna. — Az ily törvény is azonban, bármennyi cautelával lenne is ellátva, ha nincs kellőleg előkészítve, valószínűleg sokak által ellenzésre és így nagyobb vitára adna alkalmat a törvényhozásban, a mi pedig szintén sokat árthat. Azért én az előadói javaslatnak előbb közzétételét és a sajtó, a szak­egyletek és a politikai körök általi beható meg vitatását tartom szükségesnek és annak törvény- javaslat alakjában leendő előterjesztése szerintem csak az esetben kívánatos, ha a törvényhozás által nagyobb tusa nélkül közmegnyngvással lenne megszavaztatható. A magyar országgyűlés minden jelentőséggel bíró pártja bir annyi haza- fisággal, hogy kész az állam és társadalom fe nyegetett érdekeinek önzetlen megvédésére, s megadja kellő biztosítékok mellett a kormánynak a rendkívüli hatalmat is, ha annak múlhatatlan szükségéről megtudják azt győzni. Azért ha, amint a reformok nagyon késnek, a szóban for^ó igen veszészélyes mozgalmak pedig újból ha­sonló módon mint eddig, jelentkeznek, én a rend­kívüli intézkedések megtételének idejét elérke zettnek látnám, s akkor helyesebbnek vélem, ha azok a törvényen, mintha csupán bizonytalan ha­tárok közt mozgó gyakorlaton nyugosznak. Ezekben volt szerencsém az alföldi munkás mozgalom mibenlétéről, másfelől orvosszereirő bővebb megfontolás és a helyzetnek behatóbb tanulmányozása után alkotott véleményemet elő adni. Sajnálattal constatálom, hogy nekem is el kellett búcsúznom azon szép csalódástól, mintha nekünk a szociális kérdéssel, mely eddig hitünk szerint külterjes gazdasági viszonyainknál fogva távol van még tőlünk, nem kell gyakorlatilag és tüzetesebben foglalkoznunk, hanem bevárhat­juk, hogy azzal mások drága tapasztalokat sze­reznek, melyeket mi azután később valamikor kényelmesen alkalmazhatunk gazdasági életünk és egészséges társadalmi fejlődésünk nagy hasz­nára. Fájdalom, a baj itt van és pedig egészen különleges módon jelentkezett, mely önnálló ku­tatásra és gondolkozásra kényszerít bennünket. Nem hiszem, hogy most még nagyfokú e baj, de igen veszélyes alakja van, melyet kellő figyelem­ben kell részesíteni, ha a jövő kedvezőtlen fej­leményeit megelőzni I az e részben netán ter­hűnkre eső mulasztásért a súlyos felelősséget el akarjuk kerülni. A hely, a hol e szavakat mon­dom 8 a tárgy, melyről beszéltem, egyaránt óva­tosságra intenek, de viszont akármit is, ha azt a nagyhorderejű kérdésre vonatkozólag fontosnak láttam, elhallgatni nagy hiba lett volna, azért minden elfogultságtól ment véleményemet kíván­tam legjobb tudomásom szerint bemutatni úgy, mint ahogy a tndománynak, tehát a mindennapi élet salakjától megtisztult igazságnak ezen temp­lomában nyilatkozni kell. Békésvármegye ügykezelési szabályrende­letének tervezete. Szerkesztette: Dr. Fábry Sándor vm. főjegyző. (Folytatás.) II. Fejezet. Az ügyek elintézése. A) Kiosztás. 21. §• A^posta bontás alkalmával a vár­megyei főjegyző minden egyes ügydarabon meg­jelöli az előadót, kinek az az iktató által feldolgo zás végett kiosztandó. Előadók gyanánt működnek a főjegyző és aljegyzők, a főszámvevő és ulszámvevők és az alispán által erre feljogosított közigazgatási gya­kornokok. A kiosztásnál figyelem fordítandó arra, hogy az előadók a munka mennyiségére nézve lehe­tőleg egyenlően legyenek terhelve, más részt a kiosztásnál szem előtt tartandó, hogy az egyes aljegyzők egy időben főleg egy szakba tartozó ügyekkel, de ezeken felül mellékszakbeli ügyek­kel is foglalkozzanak és a körülményeknek meg felelő idő elmúltával a különböző szakbeli ügyek­ben való _ kiképzésük czéljából, főleg az azon szakbeli ügyeket kapjak feldolgozás végett, ame­lyekkel addig mint mellókszakbeliekkel foglal­koztak. ° Az ugyanarra az ügyre vonatkozó beadvá­nyok az ügy egész folyamán, ugyanannak az elő­adónak osztandók ki. 1 22. § Semmi ügydarabot sem lehet olyan előadónak kiosztani, ki a felekkel vagy ezek kép­viselőivel oly viszonyban áll, hogy ennél a vi­szonynál fogva az ügy elintézésénél az elfogult- sag szioebe jöhetne. ° Az előadó azon bejelentése folytán, hogy a neki kiosztott ügyek valamelyikében érdekelve van, vagy elfogultság nélkül el nem járhat, a fő­jegyző a körülmények megvizsgálásának eredmé­nyéhez képest az ügyet másnak oszthatja ki. 23. §. Minden előadó köteles az ügydarabok átvételéről és elintézéséről előadói könyvet ve­zetni. Az előadói könyv az iktató hivatalban ve­zetett jegyzékkel (17. §.) az ügydarabok kézhez vétele alkalmával összehasonlítandó és az utóbbi az átvétel napjának kitételével az előadó által aláírandó. Az előadói könyv a következő rova­tokból áll. Folyó szám, iktató szám, elintézés napja, alispánilag, gyűlésen. 24. §. Az átvétel megtörténte után az elő­adó haladéktalanul megvizsgálni köteles a ré­szére kiosztott ügyeket a végből, hogy nincs-e azok között olyan, mely azonnali elintézést igé­nyel, valamint hogy az egyes ügydarabok jól vannak felszerelve s az utóbbiakra nézve a fel­szerelés iránt az irattárnoknál azonnal intéz­kedni tartozik. B) Előadás. Az előadók a kiosztott és „sürgőseknek“ jelzett ügyeket a kiosztás után azonnal, a többi ügyeket a lehető bnzgósággal elintézni, vagy pe­dig az elintézést gátló körülményekről az alis­pánnak jelentést tenni tartoznak; oly ügyek a melyek csak több jelentés beérkezte után intéz­hetők el, az alapirattal együtt az előadók által gyüjtetnek, kik a kitűzött határidőre különösen felügyelni és az összes jelentések beérkezte után az ügyet azonnal elintézni és előadni tartoznak, önként értetvén, hogy amennyiben az egyes je­lentések a kiadott utasításnak teljesen nem felel­nének meg, a hiányok pótlása iránt közbeneső intézkedés teendő. Ez esetben az előadó a hiá­nyos jelentést azonnal előadni tartozik. Az egy ügyszámnál elintézett több ügyda­rab számai az elintézési számnál feljegyzendők, hogy a kiadó azok elintézését is feljegyezhesse a kiadói könyvbe, a többi ügydarabokra pedig feljegyzendő, hogy mely számnál nyerték elinté- zésöket. Tartoznak továbbá az előadók a kitű­zött határidőket a nyilvántartási lajstromba le­endő bevezethetés czéljából színes irónnal, ezen megjelölés mellett „Scoutro“ a fogalmazvány külső lapjára feljegyezni, a kiadónak szóló uta­sítás gyanánt pedig a fogalmazvány végén tar­toznak kitüntetni, hogy hány kiadmány készí­tendő, mily mellékletek csatolandók stb. 26. §. Minden előadó az általa feldolgo­zandó ügyekről fogalmazványi iveket készít, azt az alispánnak az általa kitűzendő időben, az egyes ügyek rendszeres előadása mellett, a ki- adhatási záradékkal leendő ellátás végett be­mutatja. Az alispán az előadó határozati javaslatát megbírálván, azt vagy elfogadja, vagy pedig azon­nal szabatosan kiigazittatván, a kiadhatási zára­dékkal ellátja, vagy ha a fogalmazvány azonnal kiigazítható nem lenne, újabb előadást rendel. A közgyűlési és felebbezési ügyek szabatos előkészítése illetőleg elintézése czéljából az alis­pán, a várm. főjegyző, tiszti főügyész és az il­lető előadó jegyzők és esetleg egyéb szakköze­gek közbenjöttével bármikor tisztiszéket tarthat, valamint nagyobb fontosságú intézkedések pon­tos végrehajtása tekintetéből az egész várme­gyei tisztikar meghívása mellett általános tiszti­széket tart. A törvény értelmében a bizottság és vá­lasztmányi ülések jegyzőkönyveit a törvényható- ság jegyzői tartoznak vezetni; kötelesek a jegy­zők az általuk felvett jegyzőkönyveket az ülést követő 24 óra alatt az elnöknek hitelesítés vé­gett bemutatni. 27. §. Minthogy a fő- és alszámvevők a 21 §. szerint mint előadók működnek, ezek ügyke­zelése következőleg szabályoztatik; Számlák és munkabérekről beérkezett költ- ségjegyzékek | egyáltalán minden oly követelés, mely csak közigazgatási számfejtés alapján utal­ványozható ki, avagy számvevői vélemény mel­lett intézhetők el, előadói könyv mellett a szám­vevőség tagjainak osztandók ki, kik a kiosztott okiratot érvényesítési záradékkal ellátják illető­leg észrevételeiket megteszik s az igy kiegészí­tett okiratot a határozati javaslattal együtt az alispánnak mutatják be. A törvényhatóság szá­madásait, hasonlólag a számvevők vizsgálják fe­lül és észrevételeiket a pénzügyi szakosztálynak határozati javaslat alakjában mutatják be, I a közgyűlésen előadják. A községi számadásokat szintén a számve­vők vizsgálják felül és az észrevétel nélküli szá­madásokra nézve a megfelelő záradékkal történt ellátás után a törvényhatóság elé terjesztendő határozati javaslatot elkészítik. Észrevételek esetón észrevételeiket írásban foglalják, s ellen észrevételek megtétele és to­vábbi tárgyalás végett a községekhez leendő jut­tatás czéljából az illetékes főszolgabíróhoz czim- zett alispáni utasítást fogalmazzák, s azt az alis­pánnak bemutatják. Azon esetekben, midőn az észrevételek és ellen észrevételek után a számvevők véleménye szerint a számadók ellen marasztaló végzés ho­zandó, az elmarasztaló végzés javaslatát elkészí­tik, 8 azt előterjesztés végett a vármegye alis­pánjának adják elő, ki azt az állandó választ­mány, illetőleg törvényhatóság közgyűlésén a vármegyei jegyzői karral terjeszteti elő. 28. §. A vármegyei tiszti főügyész és tiszti főorvos annyiban szintén külön előadóként sze­repelnek, hogy a részükre kiosztott ügyeket ha­tározati javaslat alakjában való elintézés mellett terjesztik be. Részükre az ügyek szintén előadói könyv mellett osztatnak ki. Az állam építészeti hivatal szintén határo­zati javaslat alakjában tartozik előterjesztéseit bemutatni. 29. §. Minden elintézett ügydarab után az eredeti fogalmazvány az irattár számára meg­tartandó. 30. §. Az elintézett és az alispán által ki­adhatónak nyilvánított ügydarabok a kiadónak adatnak ki, ki azoknak elintézését a kiadókönyv illető rovatába feljegyzi. 31. §. A vármegye főjegyzője, mint a jegy­zői kar feje, felügyel a jegyzői kar tevékenysé­gére, ellenőrzi az ügyviteli szabályokban előirt, teendők pontos végrehajtását, e czélból az előadói könyveket felülvizsgálja a hátralékok elintézését sürgeti, s amennyiben a sürgetése 48 óra alatt eredménytelen maradna, az alispánnak jelen­tést tesz. III. Fejezet. Kiadóhivatal. A) Kiadókönyv. 32. §. A kiadó minden átvett ügydarabot az átvétel napján a kiadókönyvbe beiktatni és az Írnokoknak kiosztani tartozik. A kiadőkönyv a következő rovatokkal ve­zettetik ; 1. a sorszám, mely az egyes ügyiratok ik­tatói számával azonos, az év kezdetétől végéig ; 2. az átvétel napja ; 3. a leiró neve ; 4. a kiadás napja ; 5. az a nap, amelyen az iratok az irattárba tétettek. Amely ügyek a 9. §. szerint külön iktató­könyvbe tartoznak, azokra nézve külön kiadó­könyvek vezetendők. B) Lemásolás. 33. §. Mihelyt az ügydarabok a kiadókönyv 1. és 2. rovatába be vannak vezetve, azok leirás végett a 3-dik rovat kitöltésével azonnal kiosz- tandók. A kiosztás jegyzék mellett történik, melybe a kiadó az ügydarabok iktatói számát és az át­adás napját beírja. Minden átvételkor ennek el­ismeréséül a jegyzéket a leiró aláírja. Az ügyda­rabokat a leiró, az általa vezetett leírási könyvbe szám szerint a lapok és a beadás napjának ki­tüntetésével bejegyzi s a kiadónak visszaszolgál­tatja, melynek elismeréséül a jegyzéket a kiadó aláirja. Az Írnokok ezen jegyzékben egész heti működésük eredményét összeállítani és minden vasárnap reggel 9 órakor a kiadónak bemutatni kötelesek. Kiadmányok, amelyek sürgőseknek vannak megjelölve, vagy amelyekben naptár szerinti ha­táridő van kitűzve, a többieket megelőzőleg;, ezek pedig az átvétel sorrendje szerint vétetnek leirás alá. A kiadó kötelessége felügyelni a lemásolás­nak kellő időben való megtörténtére. 35. §. Leirás után a kiadmány a fogalmaz­ványnyal összeegyeztetendő és ennek tanúságául mind a leiró, mind az összeegyeztető neve a fo­galmazványon és kiadmányon kiteendő. 36. §. A leirt és összeegyeztetett kiadmá­nyok naponként <!. e. 10 órakor és d. u. 4 óra­kor, a sürgősek pedig azonnal átadatnak a ki­adónak, a ki azok aláírásáról gondoskodik. Az aláírással ellátott ügydarabok azonnal- legkésőbb azonban 24 óra alatt kiadványozan, dók illetőleg kézbesítés végett elküldendők, mi­nek megtörténte után a visszamaradt iratok irat­tárba helyezés czéljából haladék nélkül a levél­tárnoknak átadandók, ki azokat azonnal az irat­tárba elhelyezni tartozik. 37. §. Oly kiadmányok, amelyek nem hi­vatalos jelentés avagy levelezés jellegével bírnak, s melyek közvetlenül adatnak ki az érdekeltnek, pecséttel ellátandók. (Folyt, köv.) Sírok. Lapunk legközelebbi, ez évben utolsó száma pénteken karácsony első napján fog megjelenni, hogy nyomdai személyzetünknek az ünnepek tel­jes élvezetét biztosítsuk. Lapunk mai számához a „Pesti Hírlap” elő­fizetési felhívása van mellékelve. Az alispáni jelentést a folyó hó 14-én tar­tott közigazgatási bizottsági ülésről lapunk jövő száma hozandja. Reiszig Ede főispán a hét utolsó napjain a gyomai s szarvasi járási főszolgabírói hivatalokat vizsgálta. Képviseleti közgyűlés. November IS-ikán il­letve deczember hó 7-én tartott közgyűlésen 1. A „Magyar utcza“ egyenes irányban való nyitá­sához szükséges terület vétel, és a város tulaj­donát képező „Döbögő“ beitől kés ház eladása tárgyában hozandó határozatok idejéül 1891. évi deczember hó 22-ik napja tűzetik ki, minélfogva az említett nap d. e. 9 órakor a városháza nagy termében rendkívüli küzgyülés fog tartatni, me­lyen még a következő tárgyak fognak intézke­dés alá vétetni: 1. A rendőrkapitányi állásra he­lyettesített Csánki Jenő eskü letétele. 2. A vár­megyei tek. közigazgatási bizottság 1296.-91. sz. határozata, a gróf 'Wenckheim Frigyes-féle ösz­tön-díj adományozása tárgyában. 3. A gazdászati szakosztály indítványa, a sertésmázsáló felállítása, ügyében, Szabados Antal által beadott fellebbe­zés és az állatorvos díja tárgyában, a tanács vé­leményével. 4. A gyámi pénztárt terhelő adó ki- utalványozása. 5. A folytatólagos épités alatt álló laktanya tervezetén szükségessé vált módosítás iránt az épi-tés felügyeletével megbízott kül­döttség javaslata, a tanács véleményével. 6. Az 1892-ik évben szükséglendő nyomtatványok, iro­dai szerek, cselédségi ruházatok, csizmák és pet­roleum Bzállitása tárgyában megtartott árlejtések­ről felvett jegyzőkönyvek előterjesztése. 7. A kir. pénzügyigazgatóság átirata, a melylyel a város által bírt fogyasztási-adó szedési jog felmondatik. 8. Ifj. Mondák György v. képviselő jelentése, melylyel a legtöbb adót fizető városi képviselők lajstromából magát kihagyatni kéri. Gyula, 1891 deczember 18. Dutkay Béla, polgármester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom