Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-13 / 50. szám

iskolára nézve a kérelmezett államsegély meg adásától sem zárkózik el, — felterjesztés illetv kérelem intéztetik a miniszter úrhoz, hogy eze iskola létesítése ügyében tartandó további ti nácskozásokban részvételre egy szakférfiút kü dene le.

Tatár János bizottsági tag a szőllőpusztit pbilloxera rovar és penészgomba elleni védekí zés ügyében beadott indítványának azon rész* hogy a szöllőtermelés vándor tanára, évenkén legalább kéiszer jelennék meg a községekben a szőllővesszők beszerzésére vonatkozó rész tudomásul vétetett; — mig a penészgombát ki irtó, permetező készülék beszerzésére a közse gek utasítva lettek.

A közigazgatasi bizottságból kilépő tagol helyébe titkos szavazás útján beválasztattak Szucsu Béla 68, Terényi Lajos 66, Keller Imn 65, Hoffmann Mihály 63, és Beliczoy István 6] szavazattal, s két évre szólló megbízatással,^ — Kalmár Mihály pedig 36 szavazattal s egy évr< szólló mandátummal, vármegyei t. főügyészi he lyettesül pedig Hoffmann Mihály gyulai ügyvéc egyhangúlag megválasztatik.

A lóavató bizottságok újra alakításának eredménye, elnökül megvalasztattak : az l-so járásba Szucsu Béla, a 2-ikba Déderi Péter, a 3-ikba Székács István, a 4-ikbe Szekér Gyula, az 5-ikbe Wielandt János, a 6-ikba Vidovics Antal és a 7-ikbe Kherndl György, ezen bizottság tagjai és az állatorvosok és az eddig voltak lettek beválasztva.

Az igazoló választmány a következőleg alakult meg, elnöklő főispán által, ezen választmány elnökéül Keller Imre, tagjaiéi pedig Hoffmann Mihály, Schröder Kornél és Szénásy József neveztettek ki. — a közgyűlés által beválasztattak: Ladies György, Zöldy János, Jantsovits Emil, Dr. Berényi Armin és Oláh György bizottsági tagok.

A legközelebb megejtett bizottsági tagok megválasztása tudomásúl vétetik s ekként a vármegyei bizottsági tagok névjegyzéke kiigazittat ván, végérvényesen megállapittatik; — Kosztra Lajos megválasztott bizottsági tag lemondása el-J fogadtatván, az ekként megüresedett tagsági helynek választás útján leendő betöltésére határnapul folyó év deczember hava 28 ik napja kitüzetik s a választás elnökéül Tatay János, alelnökéül Kosztra Lajos küldétik ki, — egy alkalo umal Utasittatik a vármegye alispánja, hogy azon bi- zottsági tagokhoz, kik a névjegyzék szerint a| virilisták és választottak között is szerepelnek,! — egy felhívást intézzen arra nézve, hogy azl illető melyik tágsági helyet óhajtja megtartani,! s ha igy újabb üresedés fordulna elő, úgy annak! szintén választás útján folyó év deczember 28-ánl leendő betöltése iránti intézkedéssel az alispán! megbizatik.

Zemplén és Szathmár vármegyéknek át-1 iratai a vármegyei tisztviselők javadalmazásának! emelése iránt a kormányhoz intézett felirataik,! hasonszellemü felirattal témogattatni és pártol-! tatni határoztatott.

Kecskemét város törvényhatóságának át-|; irata, a vadászati törvény némely részének mó-f dositása tárgyában — tudomásúl vétetett.

A N.-Czenken felállítandó „Széchenyi“ szo-r borra, — a Szilágy vármegyében felállítandó! „Wesselényi“ szoborra a vármegyei közművelő-1 dési alapból 50—50 frt segély kiutalványozásalj megszavaztatik; —- az országos zeneakadémiai anyagi segély iránti kérelmének — alap hiányai miatt helv adható nem volt.

A vármegyei pénztárak | pénzalapokra vo-h natkozólag, közgyűlések alkalmával rendszeresen r bemutatni szokott jelentések tudomásúl vétettek,!, utasittotván a vármegye alispánja, hogy az egyes}' községeknél még fennálló útadó-hátralékoknak,!, még ez év folyamán beszállittatása iránt, szük-r ség esetén végrehajtás útján is intézkedjék, ||

logok kijelentették, hogy nem harczolnak tovább s a vár feladását követelték. Segnyey esdekléseire annyit mégis megígértek, hogy bevárják az estét s megkísértik, nem vághatnák-e magukat keresztül. Hatott rájuk a gyulaiak példája, mely oly világosan bizonyította, hogy nincs mit bízniok a törökökben, fökép mivel ugyanazon Perfáf basa állt velők szemben. Éjjel csakugyan keresztül vágták magukat az ostromló hadon. Segnyey és magyarjai, jól tájékozódván azon a földön, többnyire megmenekültek s a bélyi kastélyban vonultak meg; Wagner németjei azonban eltévedtek az ösmeretlen erdőségben s a törökök kezei közé jutottak. Pár évig a hatvani várban sanyargatták őket; Wagnert csak több év múlva válthatta ki Rueber János (Hans Rueber von Püchsendorf) kassai főkapitány, ki hősies részt vett Gyulavár védelmében is. Boros-Jenö megrongált falain szeptember végén már a lófarkas zászló lengedezett. Ez eseménynek hírére Világosvárát, mely pedig a szokottnál jobban megvolt erősítve, odahagyta a megrémült őrség s a török kardcsapás nélkül foglalhatta el azt is, a környék többi várát is.1)

Behódolt tehát Zaránd, miként már ti- , zennégy év előtt behódolt Arad. A vármegye élete megszűnt mind a kettőben: de nem szűnt meg a föltámadásba vetett hit s megmaradt Aradban és Zarándban a vármegyéhez és vele a szent koronához való tartozás tudata. A magyar királyé volt de jure, a töröké de facte s Erdélyé in epe. Az 1566-ra következő másfél századon keresztül három állameszme ügyeke- zett gyökeret verni a Maros és a Körös közén; a magyar állam eszméje, mely a legmélyebbre bocsátotta gyökerét, túlélte valameny- nyit. 1552-ben Arad, 1566-ban Zaránd bevégezte megyeiségének középkori szakaszát. De a most reázúdúló viharok csak jobban megedzették erejét s éppen a török hódítás teremtette meg számára a politikai renaissance korát.

j) Istvánjy, 534. Bethlen, II. 146.

I A törvényhatósági úthálózat végleges meg

tve|állapitásának ügye s a többek kérelmére soro senlkivül elővett Soenderop-féle kérvény feletti hs ta-jtérozat szolgáltak okul hosszasabb es erdekt ül- sebb vitára, úgy, hogy az első napi tanácskozó Idélután I óra felé záródott be. jtól A törvényhatósági úthálózat mogállapitás

te-|ügyében olvasott küldöttségi jelentés, illetve ja zetlvaslat elfogadtatván, azzal, hogy a Gyoma-körÖE inslladányi út az úthálózatba ismét felvétetni, — te slvábbá a Csaba-kétegyházi út Kigyósya kitérés izelsel, — a Gyula-sarkadi út, az Elek-Ottlaka fel ki (vezető úgynevezett régi Gyula-aradi útszakasz ié-|nak a törvényhatósági úthálózatba leendő felvé Itele szinte elrendeltetik s ezen megtoldásokka 9|Jaz úthálózat véglegesen megállapittatik, — mel;

.■alkalommal a törvényhatósági útak befásitása i re I el határoztatott.

311 A Soenderop és társa vasútépitőezég 1 —jSzarvas-mezőhegyesi helyi érdekű vasútengedél; relokmány beadására nézve megszabott feltété e-ltnegváltoztatása iránti — kérelmének — igei ídlhosszas vita és szavazás után hely adatott.

Az árvaügyi szabályrendelet kölcsön kia ikldásokra vonatkozó részének azon módosítása i-lhogy jövőben nem 2, de 10 ezer írtig terjedheti a|kölcsönök is megszavazhatok lesznek, elhatároz- a,jtatott.

3sl A számon kérő széknek a vármegyei tiszti- t-lkar tevékenységéről szólló jelentése, valamint s klvármegyei pénztárak véletlen megvizsgálásáró (felvett jegyzőkönyvek, — mint megnyugtatók — l-|tudomásúl vétettek.

y A vármegyei bizottsági tagok számának £ n|a választó kerületek újból való meghatározása !-|ügyében, úgy a küldöttségi jelentés, valamint az ::|ez alapon hozott állandó választmányi javaslat l.Hárgyaltatvan, a jövő 10 évre a bizottsági tagok p|száma összesen 516 ban állapittatik meg, — és (pedig ezekből — mint választott bizottsági tag k|— esik: Gyulára 30, Kétegyházára 4, Békésre ■-|34, M.-Berényre 16, K.-Tarcsára 4, B.-Csabára ; 36, Uj-Kigyósra 4, Szarvasra a javaslattól elté- ajrőleg 24 helyett 26, Szentandrásra 8, Öcsödre -J10, Szeghalomra 8, F.-Gyarmatra 6, K -Ladáuyra -|8, Orosházára 22, Tótkomlósra a javaslattól el ljtérőleg 8 helyett 6, Gyomára 10, Endrődre 10, s|Gyulavári és a többi község kerületre 8, Kon- ljdoros és a többi község kerületre 6, N.-Szénás l|és a többi község kerületre 4, — különben az .(állandó választmányi javaslat egyéb részeiben ■ (elfogadtatott, ezen határozat kellően meghirde- ,Ités után a miniszterhez jóváhagyás végett fel r fog terjesztetni.

>| A vármegyei közművelődési alapra vonatokozó szabályrendelet, a magyar nyelv tanítása i|körűl érdemeket szerzett tanítók miként s mily Jarányban segélyezése és javadalmazása iránt ho- jzott szakaszokkal kibővittetett. — A vármegyei (központi hivatalok, illetőleg a székház földszinti (részében levők csoportosítása és czélszerübb elhelyezésével a vármegye alispánja megbizatott s (felhatalmaztatott, hogy e czélra 360—380 frtot leiszámolás terhe mellett a házi-pénztár tartalék- Ialapjából felhasználhasson, s egy alkalommal |arra is felhatalmazást kapott, hogy a 7 szolga- Ibírói helyiség számára szintén a tartalék-alapból (kiutalványozott 350 frton, alkalmas és tűzmentes I pénzszekrényeket per 50—50 írtjával szerezzen (be. A kapcselatosan tárgyalt vármegyei ügykezelési szabályrendelet hosszas vita után, az áldandó választmányi javaslat alapján elfogadta- jtott; — ezen mindkét —a megyei közigazgatás Ibeléletére vonatkozó nagyfontosságú határozat (jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felter- |j észté tik,

I if gyomai törvényhatósági hid épitési költ- (ségeiben való részleges elmarasztalási ügyben, a (Tisza-körös-marosi vizszabályozó-társulat ellen a per megindítása elhatároztatik.

A remetei hid fenntartási költségei — Bi- (harvármegyével közösen viseltetnek, — a hid (javítása feletti felügyelet azonban Békésvármegyét illeti.

A vármegye alispánjának — az egyes községek vizsgálatairól felvett 1 bemutatott jegyző- | könyvei tudomásúl vétettek. i

Szarvas község az iránti kérelmének, hogy ' a Szarvas-mezőhegyesi vasútra újabban 10,000 j frtot szavazott meg — hely adatott. i

A tárgysorozatban felsorolt fellebbezések 1 elutasítva lettek, — kivéve Nagy Szabados Antal * és társai gyulai lakosok fellebbezését, melynek 1 hely ( adatván — nem engedtetik meg, hogy 1 Gyulán a sertésmázsálók a Szerecsen-téren ál- 1 Iktassanak fel. '

Gyulaväros képviselőtestületének, a város- ’ háza kibővítése tárgyában hozott határozata hely- ! benhagyatik. ■ • '

A' Kondoros-csákói út megnyitása tárgyú- ] ban, a járási főszolgabíró és az államépitészeti hivatal főnöke az egyezség megkísérlése végett , kiküldetnek. *

.... Salacz Imre Endrőd községiI. jegyző nyug- ( dijjaztatása ügyében, nevezett jegyző megvizs- t gáltatása elrendeltetik.

Békés községének, a vármegyei építkezési 1 szabályrendelet módositása iránt beadott kérel- 1 menek hely nem adatott. (

Tót-Komlós község 103,000 frt kölcsön fel- 1 vetele iránti kérelmének hely adva nem lett. '

I,,, C8aba községe által benyújtott s újonnan 1 átdolgozott árvaügyi szabályrendelete, — több f rendbeli módosítás végett — visszaküldetett, mig 1 a tárgysorozatban felsorolt s egyes községek ál- S ral beterjesztett egyéb szabályrendeletek mind * jóváhagyattak; — úgyszinte jóváhagyást nyertek ! a tárgysorozatban jelzett egyes községekben szán- ■! Idekolt újabb állások rendszeresítése ügyében tár- gyalt községi képviselőtestületi határozatok is. 1

Kondoros község és a Reguli testvérek kö- ! zott, valamint Szarvas község és az ottani adóhivatal között létrejött szerződések jóváhagyattak. 1 azonban Gyoma és Békés községeknek, a Tisza- marosi társulattal szerződéseik — alaki hiányok miatt — jóváhagyhatok nem voltak. 1 ' j

Szentandrás, Kondoros, Gyulavári községe ben — kellően indokolás hiánya - miatt — a ke ségi pót-adó tartozások törlése iránti kérelemm hely nem adatott.

A szentandrási takarékpénztárnak — ké: zálog üzlet üzésére szükséges engedély megadá iránti kérelme, — a kereskedelemügyi miniszte hez pártolólag felterjesztve lett.

Szabó János statisztikusnak, Békésvármeg; közgazdasági statisztikája elkészítése iránti kére mének, — alap hiánya miatt hely nem adatott.

A Csabán tervezett laktanya terveinek pro rammon kivüli módosításaiért, — Szabados Jozs vállalkozó részére 150 frt dij—pótlók megszavaztad

A tótkomlósi magyar leányiskola részére, vármegyei közművelődési-alapból 100 Irt kiuta ványoztatik.

Mindezeken kivül a tárgysorozatban mi felsorolt, — leginkább egyes hivatalok bolügye érintő ügyek elintézése után, az egyes községe által még beterjesztett számadások és költségvi tések is jóváhagyást nyerve, a tanácskozás mj sodnap, azaz 11-én, a késő esteli órákban ('/a órakor) bevégződött.

Békésvármegye községeinek 1891. évi ös: szes számadásaik és 1892. évi költségvetései ezúttal mind el vannak látva törvényhatósági jc váhagyási záradékkal.

Folyó hó 12-én szombaton délelőtt 10 ón kor hitelesitási közgyűlés tartatott.

Az alföldi munkásmozgalom.

(írta és felolvasta: dr. Gaal Jenő, országgy. képvisel a M. Tudományos Akadémia nemzetgazdasági és stati9ztik bizottságában.)

(Vége köv.)

Sokáig gondolkoztam, hogy mikép lehetn 1 két szempont követelményeinek eleget tenr és e közben értesültem arról, hogy báró Hirsl Móricz mikép kívánja izraelita hitSörsosait Orosz országból Argentiniába áttelepítem', lorekvese megragadták figyelmemet és ast hiszem, hog; izok alapeszméje nálunk is megfelelő modosi :ással valósítható, és igy a kigondolható modo satok között talán a legczélszerubb is lesz. Bári Elirsch ugyanis a szóban levő áttelepítést eg; íagy bank által kívánja hosszabb idő alatt ke ■észtül vitetni. Nem régiben olvashattuk, a hír apókban, hogy ö e bankot Londonban alapitp 10 000 drb 100 fontos részvenynyel, melyből ne lányát nagy zsidó bankárok Írtak alá, a többi ledig ő maga fizeti be. E részvényeket azutai isidó hitközségeknek fogja elajándékozni azért íogy a bankot ellenőrizzék és őrködjenek a te ett nehogy eredeti rendeltetésétől valaha elter lessen. E bank czélja nem az üzérkedés, hanem s telepítés szakadatlan folytatása Annak na ■yobb területet kell venni, a telepeseknek szűk ég esetén bizonyos hitelt nyitni, befizetései ke ömöríteni, s azután új telepítések eszközlese vé ett újabb földterületeket vásárolni mindaddig, íig csak van kit telepíteni. íme az általam hevesnek talált alapeszme Nálunk azt úgy kelme megvalósítani, hogy az állam telepítésre íost már nem igen alkalmas, de még elidege- ithető javainak eladási árat fordítsa egy ily ín- ízet alaptőkéjének alkotására, de egyúttal hason oda, hogy mindazon törvényhatóságok es agyobb községek az országban, melyek nepe sdési viszonyaik folytán érdekelve vannak ez gyben, szintén járuljanak hozzá a telepítő ín- ízet alaptőkéjének képzéséhez. Erre most volna íegadva az alkalom, midőn az italmérési jog íegváltásáért járó papírokat megkapják, melyek rának egy részét a jelzett czelra kellene fordítni. A törvényhatóságok sok helyen törzsva- yonnal bírnak, ha részben is, ezt használják jl vagy ha nem nélkülözhetnék, tekintve a fel- datnak reájuk nézve rendkívüli fontosságát, pótdót vethetnének ki e végből. A ^részvényeket ötelesek volnának megtartani és őrködni a fe- itt, hogy az intézet helyesen működjék es a depités előnyeiben a lehetőséghez képest igaz- ígos sorrendben vagy mértékben az ő közegeik részesüljenek. Elvül lenne kitűzendő, hogy az ítézet a nemzetiségi viszonyokra is tartozik a hető figyelmet fordítani, nevezetesen, hogy ma- par vidékre más ajkú lakosokat és nem ilye- äk által lakott területekre magyarokat telepit- in. Ez által azt is el lehetne érni, hogy az ■szág nem magyar ajkú honpolgárai sem pa- iszkodhatnának, hogy mostoha gyermekei a agyar államnak. A telepitő intézet azután járásában üzleti pontossággal és szigorral járna , mert másként fegyelemhez, erőfeszítéshez, lóval az újkori élet gazdasági erényeihez és a údogulás elengedhetlen feltételeihez soha sem loktathatná a telepes népet. De hogy ezt te- ässe, a nélkül, hogy e miatt a kikerülhetetlen inimálisnál nagyobb százalék pusztuljon el azi gyarmatosok közül, gondoskodni kellene, hogy közterhek túlságosan ne nyomják őket. E vég- 51 a községek alakításánál a jegyzői, papi s nitói földek és pedig nem úgy mint most^ a emélyhez, hanem a hivatalhoz kötve, előre hasittatnának. A közterhek dolgában bizonyos sdvezményeket az állam biztosíthatna az uj lepeknek, melyek azonban évről-évre csökken- ínek, hogy igy azok egész Bulyanak viselese- íz lassankint szokjanak hozzá. Meg vagyok Ja győződve, hogy egy kellőleg dotált, jól lervezett és vezetett ily rendeltetésű intézet, ely mellékesen ipari munkás telepek gyűjtőivel is foglalkozhatnék, az arra való elemekből y vállalatok részére, melyek biztosítékot hyuj .nának arra nézve, hogy azt kellőleg fenn fog- .k tartani, csak egy pár évtized alatt is rend- ivül sok jót tenne és hazánk népesedési viszo- pait nagy mértékben javitaná. Ne kicsinyelje inki az ily kezdeményeket. Gondolja meg minin kétkedő, hogy az alföldi nagy^ mezővárosok, elyek most már sok helyen tulnepesek is, mi- ént alakultak és hogy fejlődtek, akkor, midőn haladás hasonlithatlanúl lassúbb volt, mint ma. z állam és a törvényhatóságok busásan meg. innák azt. a mit eleinte netán áldozniok kel.

rí) lene és megkapná a magyar társadalom is ;-|békének azon mértékét, mely a mai nyugtala Icjkorban egyáltalán lehetséges. A latifundiumo [felbontásának, a mire pedig a sok helyen és: _| lelhető föld tömörüléssel szemben szükség vai jl egyik hatályos eszköze is lenne az ily intézc .(Én e javaslatnak nem részleteire, hanem lény« (gére és arra fektetem a súlyt, hogy e részbe IIminél előbb történjék valami. De azért termi S(szétesnek találom, hogy azt, a mi történni tói |az illetékes tényezők előre jól átgondolják.

.( Nem ringatom magamat azonban oly illi f|siókban, mintha nekünk azután később a mur lkás néppel még a helyesen folytatott telepíti ■ (mellett is bajunk nem lesz soha. Hanem a: .(merem hinni, hogy ha tőkében gazdagszunk, h (belterjes gazdálkodást folytathatunk és az ipái ,(fejlődés is nagyobb lendületet vesz nálunk, mé ^(hosszú ideig tűrhető békében élhetünk munká .fsainkkal, mert azok méltányos igényeit is li (fogja rendes keresetük elégíthetni. A belterje lsebb gazdálkodást nagy mértékben elősegithetn jaz az eszme, melynek folyó évi szeptember 26-á; (az aradi gazdasági egylet kezdeménye folyté (Mezőhegyesen adtak concret alakot, t. i. hogy 1 (Tisza-Maros közét öntöző csatornákkal kell el (látni. Ha ez megtörténik, Magyarország e tájék |a világon csaknem páratlanúl álló kincses bány [lenne az államra, a birtokosságra és a vidél I munkás népére nézve egyaránt. A telepítésűe |akkor ezen vidékeken még helyt lehet adni, m (ellenben ott csak a lakosság egyenletesebb el (osztásáról lehet szó, mert viszonylagos népessé, |tekintetében Csanád a hatodik, Békés nyolczadil |megyéje volt az országnak már 1880-ban is (Azóta különösen Csanádinegyében 20°/o-al sza (porodott a lakosság, holott az egész hazai né (pesség gyarapodása csak l0’8-°/0-ot tett, a mibe |az következik, hogy Csanádmegye sokkal előbbr |jutott a lakosság sűrűsége tekintetében, min (volt eddig. E mellett az is megfontolandó, hog’ |azon megyékben, melyek e részben Békést ó |Csanádot megelőzik, koránt sincsenek oly latifun |dinmok, mint ottan és a gazdálkodás is belter Mesebb, mint ezek területén.

Azon esetben, ha az említett megyékbe: mostanság nem lehetne nagyobb birtokot kapni van ilyen elég az ország más részeiben. Egyébi ránt e javaslat nem is csupán az alföldi lakossá) érdekében lenne foganasítandó: hiszen népese dési bajok másutt is vannak. A részletekről e: irányban sem akarok szólani, de két elemét i vándorló lakosságnak még is felemlíthetem, me lyeket a telepítéseknél nem lehetne tekintetei kívül hagyni. Az egyik az Amerikába költöző, di onnan viszszajövő és némi tőkével rendelkező tó elem, melynek megható ragaszkodását szülőföl déhez némi támogatásban részesíteni. A másit elem szintén becses, és ez a Romániába nagybat kivándorló székelység, melyet lehetőleg meg kellene tartani az országnak. A székely földről sót ezer család megy ki évenkint, melyek legnagyobl része elvész számunkra. Hiszen 1889-ben csat unitárius székely 1600 vándorolt ki, és pedig 1 legtöbb 16—17 éves volt Én nem mondok mosl véleményt arra nézve, hogy ezek hova és hogyai telepítessenek, de azt igén is mondom, hogj égbe kiáltó bűn lenne saját magunk ellen, ha el nem követnénk mindent, hogy ennek az országnak legnagyobb kincsével — a népességgel — helyesebb gazdálkodás folyjon a jövőben, mint folyt eddig.

Yégül még a szocialista agitatio ellenéber teendő intézkedésekről kell elmondani nézeteimet — Valamennyi feladat közt ennek czélszerí megoldása a legnehezebb. — Nem lehetünk elég óvatosak sem abban, hogy mit hagyunk szabadon, sem abban, hogy mit tiltunk meg. Ha szabadon hagyjuk az egyesülés, gyülekezés, és sajtó terét, nagyon könnyen ki lehetünk oly jelenségeknek téve, mint a minőknek tanúi voltunk május havában. Én sokakkal azok közül, a kik a munkás mozgalmakat megelőzni, elnyomni vagy megtorolni hivatva voltak, érintkezvén, azon benyomást nyertem, hogy általában nem tartják lehetetlennek ismétlődésüket. De hiszen a szooial - demokrata vezérek, midőn nyíltan beszélhetnek, maguk is mondják, hogy ha tudatlan is a magyar mezei munkások egy nagy része, van köztük sok, a ki meglepő értelmiséggel bir és ezek rözött, mint ők fejezik magukat, »sokat ígérő elemei vannak a szociális izgatásnak.« Ismét csak ilkalom, csak némi ok, csak megfelelő ürügy rell és lángra lobbanthatják az alföld munkás íépét, melyet azután a hatóságok lövethetnek, börtönbe vethetnek, elítélhetnek, míg csak hozzá rém szoknak az ebben rejlő bajhoz és az érte ryert mártír-dicsőséghez. Az alatt pedig az izgatok kényelmesen és biztonságban látnak majd, nint mostan, akna-munkájok után. Vagy mert sgyes helyeken baj van, eltiltsuk azért a gyüle- tezést, egyesülést, és a sajtó-szabadságot meg- izoritsuk az egész országban, hacsak bizonyos törökre nézve is ? Kivételes szocialista törvényt lozzunk mi is? — A törvényhozás kiadja tezéből ezekre vonatkozólag a hatalmat, a mai ilyan, mint a kilőtt golyó, mely nincs többé a »uskás rendelkezése alatt ? A teendők tekints- ében mindenesetre irányadó lesz az, a mi a egközelebbi jövőben fog történni. Az fogja megmutatni, hogy többször említett, sokat ígérő slemek mit érnek és hogy a végrehajtó hatalom rendes hatáskörében mire megy velők szemben. £n nem sietném el a dolgot, annál kevésbé, mert íiszen nálunk sem az egyesülési, sem a gyülekezési jog nincs még codificálva. Hadd lássuk ilőbb, mi hatása van annak, ha ezek szabályoz- atnak. Azután a közigazgatás reformja is küszö- >ön van. Remélhetőleg az igazságszolgáltatás te- ■én is legközelebb már oly javításokat fogunk idvözölhetni, melyek annak a társadalmi rendre írködni hivatott közegeit éberebben fogják tarta- íi. De ba ezen reformok nagyon késnének, s a laraszt szocialismus, a legroszabb a mi csak lé- ezhetik, mert vad állatokká teszi, melyekre józan írvek nem bírnak hatássalj azokat, a kik áldo- :atai és igy a társadalomra minden ipari szooi- iliamusnál sokkal veszedelmesebb, és épen azt