Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-01-04 / 1. szám
rolyi Gyula, Purgly János, gr. Almást/ Dáné1 dics György, Szekér Gyula, Szekér Károly, és Miklós. A 8 vadász 2 nap alatt 653 nyulfi áczánt és 15 foglyot lőtt le. A németvárosi olvasókör deczembl 28-án tartotta közgyűlését, a melyen egyíj 1891. évre tisztikarát és bizottsági ta/ megválasztotta. A kör állapotáról szóló szerint van a körnek 157 tagja. Bevételei 1890. évben 884 frt 4 kr, kiadása 7J^ kr. Készpénz maradványa 159 frt 14 k_, dositott alapszabály elfogadtatván, felsí*6 ^re megerősítés végett leendő felküldetése tilag kimondatott. Tisztviselőkül, SkÍ gjf sági tagokul egyhangúlag megválás' ’ nők: Sál Sebestyén, alelnök : F. Schrifr első jegyző : Mátray János, másod je; " lC^ János, pénztáros : Szikes András, jg? ' Herényi Armin, könyvtáros : KloyberS* 6‘, zottsági tagok : Eisele József, K. L; °ZSe ’ Andrási ...... j irt Mátyás, ért Mátyás, Krizsán Tőkés Sándor, Kneifel Mátyás, - M Ád. Schriffert József, Moldt Gyöí ° ° zsef, Dr. Ehrlich Jakab, K. Se 6 , , Koos György, Illich Antal, F. IM l8t;á" J. Schriffert Mihály, Schriffert J88 ^6°’ 188 István és Sál József. Póttagok aPPor^ Ferencz, Nánási István és Steif í ^ . . . , , , initó-egyesület Palyazat. A bekésvarmegyi, J " “ítása czéliából az egyetemes munktusag elonü?,. , ' . a következő tételek megfejtés ^aza 0 det : 1. A kisdednevelés hatásé1' wépiskolára, te,. ! 1 ! },. „,7'lto kisdednevelési hintettél a megalkotás küszöbéi , . , ... . . .. rtbevitele a neptorvenyre. 2. A gyermekjáték iskolába és gyakorlásuk a tát i 2. A. i r.vt/.i//»</„.. , , n , . . . fozremukodesevel, Pályázhatnak a békésvárms'!/,GflBB tagjai. Pályázati határidő , A pályamű idegen kézzel ^ csatolandó a szerző nevét Jutalomra csak absolut -b '1 mithat. Pályadij 5—5 d A pályamunkák alulíró' év május i-je en leírva s mellé jeligés levélke él bíró munka szá- jj 10 frankos arany, ílnökhöz küldendők, fémeth Lajos, egyes /J Csaba, 1891. január 1 elnök. . . . _ M az 1890-ik letűnt A gyulai ref. egy L „ .. , , ... „ el2, nőnemen 101, ősz evben születtek hneme ’l , ... , £>..o ™ i é) J ifvallásu 50 pár, ve233. Esküdött ‘f , % ’ , 11 11 pár. Elhalt fanemen gyes bázas 11, szesen házas 11, összesei 135, nőnemen 109, öffí szaporulat, sőt fogyár\ számítjuk a vidékiékor n 244. így tehát nincs ebből azonban ha le Ik tekintélyes számmal , , ._ ja fogyás feletti aggóvannak, akkor megsziM;.. , , ,, , , lkozott az 5 even alóli dás. Legtöbb a halone|/113 ^ | ggg B 2o.tói elhaltak 20 a^o issze 21/ .*9 ... Ik .i.hnA H-en, 40-tol 50-ig 30-ig 19-en| oe)d,é)r^'iri J@í, me k'ltások 60-tól 70-ig 17-en, |felül levők 4-en, 90-en A mi a betegségeket időbajban, ezek száma ó remegéssel várja teI eredményét az emberi igaz barátja. Bélhurut, íJiltak 28-an, görcsben aszkórban szinte 14-en . )—40-en félék, a gyen. agyguta 6-ot, a vég> veselob 9-et. a hagyán 3-at, halvaszűletett | , , U - ,,ws csak egyetlen 1 volt, 3, vízbefúlt '2 ongyilU ÖJ, > : i . ,pbos betegseg miatt 5. elmezavarban dalt o, jlf ° ° A gyomai vasúti id, f ^ Jfg- vaá-társas«® kfzlttetu‘- Egyelőre Js, de másrészről elkegkényszer a rozzant fahi- -1 helyettesíteni, annyival fiitól Gyomáig terjedő töléé átiie*'8Z^8e^ folytán a viz, ps rohamosan fog tolulni mely nagyobb jégnek fog ellenállani tudni. 16-an, 50-tó1':'iotó;2-e^v''' MM 70-től 80-ig 1. e fd> on felüli egy seiíji^f ol.| illeti, legtöbbéi faltak 74, igen nagy hát az orvosi ség jobbléténekhindenj átalában bélba&i ell] 24-en, vörhenybfl4-en| a betegségek n»egy geség elvitt 8-8/a vór^ elgyengülés szíé 6-ot, e máz 2-őt, az a/kór csy törőt fog a helyes óvintéz^dés ez rülhetlen szülJg, sőt dat vasszerke%i hidda is inkább, mq|i tésbelebbezéi következéákéj a gyomai,' ytm semmi skin/Aa-to Óhajtandíó Äelte l& ,ez év SB létesülni a/fehid, mieg10“ katasztrófa tenné epi tését kiíej/iíetlenné. S .... . „ , Bíkésigyében at osendörMg e* *r íoly*- mán ki.etáo'og i„M«lbely».e: Oyulí. 1 to 1 lovas £?rsvezotő, 6 lovas csendőr CsaUP^n 1 gyalog őrsvezető, ( osszeífen 7 eSyén- békésen j g gíyalog csendőr, összesen ' vas orueetf, összesm 83gyén. gyalof ce/fidör, gyaloj c'ij/vezető, egyé», WBerényben Ü őrsvezető ö gyalog Ifi összesen; | ember. Szeghalmon 1 , „ T » c csendőr, összesen 7 em lovai őrftezeto, o Iovít „ ’ , É / , , MŰI .őrsvezető, 5 lovas csendőr ber.ÖvJmán I lovas ír ,’ , .. J „ i Q„^lrvason 1 gyalog őrsvezető, összese/1 ember. Szí »■} ° , , ’ . , I Koo^í^aon 7 ember. Orosházán 1 6 lovai csendőr, osszer , , I i.-Jas csendőr, összesen o emlőin őrsvezető, o lov> > _ ., ,, lovas őrsvezető, o lovas bei. ffót-Komlósou II ' , g 'ember. Csorvason 1 gyalog sendőr, összesen 6 ember 1 őrsvezető, 5 gyalog csend osnjőr, összesen őiivezetŐ, ö gyalog kondoroson 1 gyalog! (f, összesen 6 ember,! jyalog őrsvezető, 5 gi imber. , . , Steritnr1! végül Körös-Ladányban 1 alog csendőr, összesen 6 m Eljegyzés. Adolf gyula-varsándi te Lamberger Adolf csabai /hakereskedő bájos és kedves leányát Emmát, f Gyomén a németvárosrészi olvasó kör múlt hó 28-án tartotta évi reudes közgyűlését, melyen a tagok igen szép számmal vettek részt. A tisztikar és választmány tagjait jobbadán újra megválasztották. Elöljárók változása. Vésztőn a községi biró törvénybiró egyidejűleg lemondottak állásaikul — Szent-Andráson pedig Tóth Albert állásáról lemondott községi pénztárnok helyére Szé- esi István választatott meg. A csabai evangélikus egyháznak 7 éven át magyar hitszónokát, Szeberényi Lajost a fóthi evang. egyház megválasztotta lelkészének. Szeberényi már el is foglalta uj állását. Gyulavárosa képviselő testületében virilis joguk gyakorlásával megbízták még özv. Schriffert Józsefné Schriffert Józsefet, özv. Prág Albinná Eisler Lipótot. Békésen a polgári kör deczember 28-án tartotta tisztújító évi közgyűlését. A tisztikar következőleg alakult meg: Mezei Lajos elnök, Benczúr Sámuel alelnök, Dapsy Géza jegyző, Vári Sándor pénztárnok, Jámbor Lajos könyv tárnok, Weil Sándor gondnok. Bokody Antal színtársulata új-év első napin tartotta a csabai színházban első előadását A czigánytM adták jó előadásban kis közön ség előtt. Tegnap estére „Sárah grófnő“ volt ki tűzve. Az igazgató ez ideig igen gyönge auspi- cziumoknak néz eléje. Magyar-Bánhegyes és Tót-Komlós harcza A máli-féle kincstári pusztáért, mely legutoljára lett eladva a kincstári birtokok közül, Magyar- Bánhegyes és Tót-Komlós községek erősen ver senyeznek. Tudvalevő, hogy a máli-féle puszta eladatása miatt történt árverésen Magyar-Bánhe gyes és Tót Komlós községek ajánlatokat tettek B mindkét ajánlat oly kedvező volt, hogy nehéz- zé vált a választás. Mindkét ajánlat a pénzügy minisztériumhoz küldetett fel. Tót-Komlós község ajánlatát a pénzügyminisztérium egyik osztályta nácsosa pártolja, mig a jószágigazgatóság Ma gyar-Bánhegyes mellett foglal pártoló állást. Halálozás. Törekvő, szorgalmas s ügyes iparost ragadt el az élők sorából a halál múlt hó 30-án. Feldmann Miksa fiatal kárpitos mestert ki a tavaszi influenza alkalmával kapta az enyé- szét csiráját rejtő betegséget és azóta rövid megszakításokkal folyton betegeskedett, mig végre a halál megváltotta súlyos szenvedéseitől. A déré ifjú iparos mindössze 30 évet élt, 14 hó előtt nősült, súlyos gyászbau hagyva maga után özvegyét szül. Kóhn Reginát, édes anyját, szerető testvéreit, és rokonait. Temetése csütörtök délelőtt volt nagy részvét mellett. Nyugodjanak békében porai. Halál a vasúti sínek között. A Hódmezővásárhely felöl jött és Orosházáról Csorvás-féle deczember 28-dikán reggel V29 órakor kiindult 1951. számú tehervonat mozdonya a 67. számú őrháznál özvegy Székács Istvánná szánját, melyen Puszta-Szent-Tornyára menet a tulajdonos úrnő jobbról, balján hátul Székács János orosházi polgár— néhai Székács József költő s szuperintendens fivére s egy fiatal tanuló rokonuk ült, elütötte és Székács Jánost, ki a nagy zökkenés közben a sínre került, a jobb láb tőizű létében ketté vágta. A szerencsétlen öreg ur i nagymérvű elvérzés következtében nagy kinok között alig öt perez múlva kiszenvedett, mig a szánon volt többieknek az ijedtségen kívül nagyobb bajuk nem történt. — A szerencsétlenség hírére Eördögh Lajos főszolgabíró s az orosházi járás bíróság egy kiküldöttje megjelentek a borzalmas esemény színhelyén s megállapito.ták, hogy az átjárónál a sorompó leeresztésében az őr által késedelem történt s a nagy ködben a vonat jötte sem volt látható. Kitűnt a vizsgálatból az is, hogy a sorompót kezelő őr lakta őrháznál az azt az állomással összekötő jelző harang régebben el van romolva, s az őr az időpontok tekintetében zsebórájára volt utalva, az pedig az állomás érájával összehasonlítva négy perczet késett. A szerencsétlen áldozatot másnap délelőtt nagy rósz vét mellett temették el. Az esetről, különösen a vasútvonalon tapasztalt hiányok miatt távirati je lentós tétetett a kereskedelmi miniszterhez. Megfuladt. Tyelecz András szarvasi föld míves a múlt napok egyik hideg éjjelén oly erő sen befűtött a szobájába, hogy a kifejlődött gáz tói megfuladt; holttestét felbonczolták. Eltűnt legény. A vármegye alispánja Nagy A. János nevű 20 éves legényt köröztet, ki Gyomén lakó szülei házától nyomtalanul eltávozott. Az aradi általános munkás betegsegélyző jótékony czólu egylet irodavezetősége nagy- románvárosi Ernyő-utcza 1975. házszám alatt van elhelyezve, hová a nagyérdemű közönség becses látogatását kéri. Peres János| ügynök. A dóva-ványai ev. ref. uj templom nagymérvű rekonstruálási munkában van; a vállalkozó könnyelmű eljárása miatt az összes alapok megsülyedtek, s e sülyedés folytáu a templom a, műszaki vizsgálatot kért, hogy a templomot az egyháznak átadja, s a műszaki vizsgálat Budapestről lett leküldve a magyar mérnök épi-| tósztegylet tagjai közül, kik kimondották a pillér alapok 4 mtr. mélységű kiváltását, a melyekre a boltívek súlya nehezedik és a templom ablakai fölébe 7 teherhárító ív áthidalását és a égfűtö kanális újbóli készítését; ezen munkák végrehajtásával a műszaki bizottság a vállalkozó erhére és veszélyére ifj. Danszky Mihály gyulai pitőmestert bízta meg mint vállalkozót, Tio- zonyi Géza budapesti műépítész, mint az egyház műszaki tanácsosa felügyelete alatt; a rekonstruálás költségei 30 ezer forint körül vannak. Köszönet nyilvánítás. Mindazon nemeskeblű ember barátoknak, kik felejthetetlen kedves nőm Körmendy Sándorné született Szathmári Mária betegsége és halála felett részvétüknek személyesen vagy egyébb utón kifejezést adni szíveskedtek, fogadják ezennel mélyen érzett hálás kö- szönetemet. Körmendy Sándor. A „Budapesti Hirlap“ előfizetési fölhívására figyelmeztetjük a t. ez. olvasóközönséget. A legjobb háziszer. Vannak népszerű háziszerek, melyek oly közbecsülésre emelkedtek miszerint az emberek kisebb bajoknál az orvosi rendelvényt is szükségtelennek tartják s ezeket veszik igénybe. Az ily általános népszerűséggel biró háziszerek kell, hogy mindenki által méltá nyoltassanak, mert a közönséget nem lehet meg téveszteni, népszerűségre csakis a valóban jó szer juthat. — Ez áll Brázay Kálmán sósborszeszére nézve is. E háziszer a legjobb hatásúnak van e smerve fejfájás, migrain, szem, fül és fogfájás szakgatás, csúz és köszvény sat. sat. ellen. Van valami átalános hatás ezen egyszerű szerben, mit sósborszesznek szerencsés vegyítése és készi tése — mint az Brázay Kálmánnak sikerült — eredményezett miként ezt a társadalom legkivá lóbb tagjai számos köszönő levélben nyilvánosan is elismerték. Mint minden jó szer, Brázay ké szitménye is sok utánzóra talált, aki tehát való di Brázay-féle sósborszeszt óhajt venni, az fi gyelje meg az üvegein levő czimkét, mely a 45 kros kis üvegen 319. s a 90 kros nagy üvegen 320. számú védjegygyei van ismertté téve. feni; Jász-Nagy-Kuu-Bzolnek váraiéi nők megye már jó ideje nincsen), vaio<2<núie£ hasonlóképen szintén megteszi magáét, anélkül, hogy a czikkiró tanácsát bevárja: Azt azonban első segítségül ki kell jelen- enünk, hogy felületesebb, igazságtalanabb, több tudatlansággal és elmaradottsággal írt czikket ritkán olvastunk. Czikkiró maga 10 esztendeje, lelkiÍ8mcrete pedig nyílván ma is alszik, különben nem mert volna ilyen silányságot világgá bocsátani. Ilyen czikkel nem csinálunk se közlekedést, se ipart, se kereskedelmet; hanem rósz vért, boszankodást és talán sokaknál elkedvet- lenedést igen! De még a sajtó se hivatásának felel meg, ha ily tájékozatlan, igazságtalan, valótlan czikkekkel akar közvéleményt hangolni, teremteni. Czikkiró felületességének és tudatlanságának illusztrálására az érdemieken kívül csak azt hozzuk fel, hogy útkövezetvám mellett az országban 10 év óta már nagyon sok út épült s a közutakat nem a kormány, hanem a törvény- hozás már „szabályozta“, és pedig az 1890. évi t.-czikkel, mely az 1890. évi május hó 15-én lépett életbe. De térjünk a dologra! Bennünket Békésvármegyebelieket és talán Jász-Nagy-Kun-8zolnokmegyeieket is a czik- kező által festett rossz állapotunkból legtöbbször a jó Isten is kisegít, amennyiben küld egy kis fagyot, hullat egy kis hótakarót úgy, hogy a hat hóból a közepén 1—2 hóig többnyire pompás szánútunk van, amit akkor nem adnánk semmiféle kőútért. Ilyenkor azután hazarepitjük a tanyán maradt búzánkat kőútaink mentén levő aktárainkba, s onnét várjuk vele a budapesti lapok közgazdasági rovatainak megbízhatóbb lezikkeit. Hová, a kőútakhoz P Hát igen. Mi Békésvármegyében 1883. óta Ikőútakat építünk és pedig kis-sebesi gránitból. Hogy mit építettünk eddig és mibe került az, larról a következő kis kimutatás beszél : fiatal t Jsztje ,e Piszk Jakab eljegyez-összerepedezett; a välldäiaibaißzeket tapasztal- ., a harezo. adnak el; n Irodalom. — Jókai Mór koszorús költőnknek legújabb „Kétszer kettő négy“ czitnü érdekes regényét már megkezdte közölni a „Képes Családi Lapok“ melynek uj évi első száma, amelyből száz ezer példány, küldetett széjjel az ország minden táj felé, előttünk fekszik s ebből győződünk meg. hogy a „Képes Családi Lapok“ csaknem párat lan irodalmi termékekkel indul az uj évnek. Jó kai regényén kívül ugyan is, melynek első köz leményéből megtudjuk, kinek kezei közé jutott Judás 30 pénzének az utolsó darabja, mé Lauka Gusztávnak „A bölcső titkai“ Tábor Róbertnek „Sylvia“ czimü regénye, Benitzky Bajza Lenkének „Hasonló:hasonlóval“ s bár Horváth Miklósuak „A csel“ czimü hosszabb elbeszélése, — továbbá Dalmady Győző, Rud- nyánszky Gyula, Brankovics György s Dr. Vá- radi Antal művei képezik az első szám tartalmát. A szépen illustrált lap előfizetési ára egész évre 6 frt, s mutatványszámot mindenki kap, aki óhajával egy levelező-lapon a „Képes Családi Lapok“ kiadó-hivatalához (Budapest, nagykoroua- utcza 20. sz.) fordul. Az út megnevezése Az út építési ideje Szarvasi indó- házi kőút Mezőbei ényi indóházi kőút Csabai indóházi kőút 1884—90. Gyomai indóházi kőút 1884. Orosházi indóházi kőút 1885—90. Gyulai inhosse a A költség frt kr. 1883. 2355 fm. 49848 45 1884. 3111 fm. 66906 34 4270 fm. 126549 03 n\9 fm. 39257 85 3882 fm. 107512 97 1886. 2Zözig,a,:zid.a*sáigr. Egy nagy képű „közgazda/ Az „Arad és Vidéke“ deczember hó 12-ki 286-ik számában egy iskolai stylgyakorlatnak is gyenge czikket közöl. „Az utak állapota Békéséé Szolnok megyékben“ czimmel. Czikkiró elmondja, hogy e nevezett vármegyékben a közönség október elejétől majdnem április végéig teljesen el van a világi forgalomtól a rossz utak miatt zárva, hogy nem szándékozik bár ezen két megye jó hírnevén csorbát ejteni, de ki kell jelentenie, miszerint a helyiérdekű vasutak építése a közlekedés igényeit teljesen ki nem elégíti. A jó közlekedési utak hiánya káros, azok létesítése és fentartása „a nagy megadóztatás mellett is jótékonyan hat a haza minden egyes lakosaira 1“ Arad?, Temes- Xorontál- és Csanád megyék részéről mindeu elkövettetik ez irányban, (kivételt (talán az alföldön) csupán Békés- és Szolnok megyék képeznek. Nem lehet ezen megyék méntségeül felhozni, hógy nincs fedanyaguk, mert a vármegyebeli adózó polgárok készek és hajlandók áldozatot hozni. Nálunk Magyarországon nagyon is helyén lenne, ha a közutakat a magas kormány szabályozná és tartaná fenn, s vámszedés útján fe dezné kiadásait.“ Végszavát czikkiró azzal zárja : „ember segíts magadon s Isten is megsegíti“ Hát mi Békés vármegyebeli emberek igyekeztünk és most is igyekszünk magunkon segidóházi kőút Békési indóházi kőút Gyoma-end- rődi törvh út Szarvas-Szt- Andrási tvh. út 1888. Ezen útépítések 1883-85. 1826 fm. 40219 31 3343 fm. 61251 07 1887. 4602 fm. 84097 17 84038 95 5090 fm. az időközi kamatokkal együtt mintegy 675 ezer frtot tesznek ki, vagyis 1883—1890-ben évenként átlag mintegy 84 ezer forintot. Békés vármegye ezek szerint kőútépitésekre az utolsó 8 év alatt évenként mintegy 84000 forintot költött. Építés alatt van a Mező-Berény- tarcsai kőút, amely 6430 fm. hosszú s 113456 frtba fog kerülni és Gyula-Varsándi klinker út a 4341 fm. hosszban 51208 írtban előirányzott költséggel. Utóbbi út kisérletképen és tanulmány czéljából épül, mert a granitköburkolás nagyon drága, nevezetesen kimként átlag 5—6 m. szélességgel 20—22 ezer forint A macadam útépítés a mi viszonyaink között, ahol egy in3 tört kavics beágyazva 6-5—7 frtba kerül — még sokkal drágább, a klimatikus és talaj viszonyoknak pedig nem felel meg. — Ezért kénytelenek vagyunk a különféle útépítést próbálgatni s úgy, ahogy lehet, magunkon segíteni. Városunkbau a kőutak létesítése óta pezsgőbb az üzleti élet, a közlekedés biztosítása folytán mozgás, kulturális tekintetben örvendetes haladás észlelhető. A felsoroltakon kívül 1889—90-ben építettünk 3 vashidat, ami belekerült mintegy 210 ezer frtba, adtunk a sárréti helyi érdekű vasútra 400000 frtot, megszavaztunk a Bzarvas-mezőhe- gyesire szintén 400000 frtot. Ez összesen több ? mint 1 millió forint! És még mi képezünk kivételt, mi nem áldozunk I | Hát mondhatja ezt józan állam polgár, avagy lelkiismeretes közgazdasági czikkiró Pl Nem méltó ezek tudatában a felháborodás ? Pedig ezekről, ha közvéleményt akar alkotni — egy kis utánjárással tudomást szerezhetett volna a tisztelt czikkiró, sőt utána se kellett volna járnia csak elolvasni az aradi kereskedelmi és iparkamara — évi jelentéseit. A kereskedelmi miniszter 1389. évi jelentéséből a törvényhozáshoz megtudhatta volna czikkiró, hogy mig Aradban 79 8, Temesben
