Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-11-15 / 46. szám
46-ik szil in. Gyula, 1891. november 15-án X. évtolyam. Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, kova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 1 50 I Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ZDoTosb^ Tá:n.os. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. í Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. sz., — Bécsben: Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. 20 forinttól 120 forintig. Villámcsapásként sújtotta iparosainknak egy tekintélyes számú, több mint kétszázra tehető részét a magyar királyi ipar- és kereskedelmi miniszternek egy barmadfokúlag hozott határozata, mely szerint azon iparosok és kereskedők, kik a múlt 1890—91-ik iskolai évben tanonczai- kat iskolába vagy épen nem, vagy hanyagul járatták, 20 frttól 120 írtig, esetleg ha nem fizethetnek, megfelelő elzárásra ítéltettek. Az elkeseredés nem az elmarasztaló rendelet, hanem az ellen van, a ki azt provokálta ; hát pedig mi tűrés tagadás benne, azon egyén, a ki azt provokálta, csak felelősséggel járó kötelességének tett eleget, a melyre őt az ipartörvény alapján kibo- csájtott miniszteri rendelet nem csak feljogosítja, de a felelősség súlya alatt kötelezi is. Az eset, melyről szolunk a következő: az iparostanonczok oktatásának kényszerűsége már az 1872-ik évi VIII. t.-czikkben is ki volt mondva, de határozottan nem volt körvonalozva azon kötelezettség, a melylyel azt keresztül kell vinni; az 1884. évi XVII. törvényczikk és ennek alapján kibocsájtot terjedelmes miniszteri rendeletek az iskoláztatás kötelezettségét a tanidő alatt nem csak kimondották, hanem megállapították az iparosok száma szerint az osztályok számát és a tananyagot is, a melyet az osztályokban tanítani kell; ren delkeztek azonfelül az ellenőrzésről is, hogy a törvény szavai ne Írott raalaszt maradjanak, mint 1872 — 1884-ig. Tekintélyes számú iparosaink egy része elismerte azt, hogy a törvény mégis csak olyas valami kötelezettség, a melyet nemAz ég. Mily óriási végtelen távolban KékeU felettünk a mérhet len ég I Mégis, ha vészben kérdjük ; az Úr hol van ? j Azonnal szűnik a mérhetlenség : Közelből látjuk felhőtelen kékjét, Mely biztatóan mosolyog reánk; S jóságos szeme sugarát, ha félnénk; Beánk fordítja a mi jó Atyánk 1 A messzisegből csodálatos ‘közel. Változik át az Úrnak szavára; Isten ha mondja: hivő lélek, jövel 1 — Gyors szárnyakon már az aethert járja, S itt hagyva ezt a küzdelmes világot, Lerázva mindazt, ami por, földi, Hová — hit után szomjúhozva — vágyott: Érzelmét az Úr előtt kitölti. S óh, mi jó ott fenn, mi lélekemelő 1 Ahol nem környez bűn, csdb és vétek; Hol mindenünnen dicsőség tűn elő S hangzik ártatlan, angyali ének 1 Oh, mi jó itt, ez égi társaságban, A bűnös földtől messzire, távol; Hol — mint egy tágas, dicső Bzentegyházban, Ének zeng Annak, aki országot 1 Zengjen is, zengjen örökké, örökké, Hirdesse dicső hatalmát föld s égi Ki a holt lelket uj életre költé, Ki mindenható, szent s igaz Főleég! A „kiterjesztett erősség" határa, Ezer világok, nadir és zenith Dobbanjanak fel szent imádatára S zengjék, harsogják dicséreteit!... Tiszta, derűit ég, jobb lelkek hazája! Szent imádattal csüggök rajtad én; Beád tekintek epedve és vágyva, Bármi’ sors érjen e lét tengerén .,. csak kinyomatni és talán el is olvasni, hanem megtartani is kell: volt azonban egy szintén tekintélyes rész, a mely jelsza- vul vette, hogy neki tanoncza dolgába nem parancsol senki ét, semmi, még a törvény sem s ebbeli hitükben különösen megerősödni látszottak az által, hogy a legkörmönfontabb kifogások is respektáltalak, a az iskola kötelezettség keresztül vitele és szorgalmazása éveken keresztül csak az intésnél és néha néha 50 krtól 4 forintig terjedő mulasztási bírságolásnál maradt, mely összegek leggyakrabban csak a felszabadítás megtagadása által szedettek be. A múlt iskolai év közepe felé azonban a tantestület megelégelvén a mulasztási kimutatások rendszeres beküldését, azon iparosok és kereskedők ellen, a kik ta- nonczaikat vagy fel sem adták az iskolába, vagy ba feladták, azokat az iskolába járástól részint visszatartották, részint a fel járatást hosszabb időn át nem ellenőrizték az elsőfokú iparhatóságnál panaszos följelentést tett, mely azt letárgyalván, az egye sek által felhozott indokok alapján az összes iparosokat felmentette, mely felmentést a másodfokú iparhatóság is helyben hagyta, A tantestület azonban nem elégedvén meg a két egybehangzó határozattal, a több mint 200 darabra rugó ügyet harmadfokú határozathozatal végett az ipar- és kereskedelmi miniszterhez terjesztette fel, mé pedig minden egyes esetre elmondván a maga indokait, a melyek miatt a két egybehangzó határozattal beelégedve nem lehet. — És a harmadfokú hatóság mint látszik az egész rokon természetű ügyhalmazt felülvizsgálá s egyeseknél az első két forum határozatát helyben hagyá, de kö rülbelül 200 iparost a felvett tény körülÓh, közel van az ég bár távol látszik, Csak hitünk szárnyán repüljünk oda; Egy futó, röpke perez is odaszállít, Csak hulljon rólunk le a föld pora! Meteora Igazságszolgáltatás a XVIII. század végén Szeghalmon.* * 1 9 10 (Vége.) Majd tovább. Itt ismét hasonló szomorú, emlékezetére a késő maradéknak feljegyeztetik. Hogy a januáriusi iszontalan fergetegbe megmaradt, vagy a hó alól nagy munkával kiszabadított erőtlen jószágok közül mártius 30- és 31-ik napjáig s azon napokon tartott, csaknem hasonló mérges, szeles, havas, fagyos esőzések által ismét 3 ökör, 4 tehén, 2.4 fü, 5.3 fü, 4 tavalyi marhák, 9 idei borjuk, 19 há- mos, 6 heverő lónak, 3 harmadfü, 4 tavalyi, 11 idei csikók, 77 drb. sertések, 1562 drb. juhok és 1537 idei bárányok vesztek el, melyeknek ára könnyen véve 49432 frtot tészen. Mely kárvallásokat, hogy még többre tetézze; A nagy árvíz majd csaknem egész határunkat elborítván, 7 házakat ledöntött, 1236 rozsmérő búzavetést elvett, nemkülönben a vermekben 270 rozsmérő búza, 341 rozs- mérő árpa, 210 rozsmérö zab és $3 rozsmérő köles kárt tett, melyek könnyedén véve 26,545 frt kárt tesznek. Ily szomorú esztendő volt az 1816. esztendő. Óvja Isten ilyenektől a késő maradékot is. * Irta és felolvasta Chriszto Miklós, a „Békés- megyei régész- és művelődéstörténelmi társulatnak Szeghalmon t. hó 18-án tartott vándorgyűlésén. mények alapján az 1884. évi XVII. t.-cz. 157. §-a alapján 20 forinttól 120 forintig terjedhető birsággal, esetleg az összegűek megfelelő elzárással sújtotta. — A fent idézett szakasz pedig következőleg szól: „a) a ki ezen törvénynek a segédek, tanonezok és gyári munkások felvételét, alkalmazását és a velők való bánásmódot szabályozó rendeletéit áthágja vagy a segédszemélyzet iskolai oktatására vonatkozó kötelességeit nem teljesiti, 20 frttól 200 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.“ Nem azon czélból vetettük ez ügyet fel, hogy a miniszter harmadfokú határozatára bírálatot mondjunk, hanem fölvetettük azon okból, hogy képét nyújtsuk azon oknak, a mely a minisztert arra kény. szeritette, hogy a gyulai ipartanoncz isko lázásba rendet hozzon be; hogy az iskolázási rend mily állapotban volt, azt legjobban illusztrálják azon számok, a melye két az 1889—90 tanévi jelentés sorol fel; ez évet kell figyelembe vennünk, mert í múlt iskolai évben a jelentés kibocsátású tói az ipar-iskola igazgatóságát felmentette a miniszter. E szerint volt összesen beiratkozott növendék a fenti év elején 388, (pedig na gyón jó hiszemünek kell lenni, a ki ezt a mennyiséget csak elhiszi,) ezekből felsza badult 45, eltávozott 8 és meghalt 2 s így maradt 282; ezeknek kimentett órái 3705 ki nem mentettek pedig 2429 s így kitűnik, hogy a 8 és fél hónapi szorgalom idő alatt (meit csak ennyit vehetünk fel) min den növendékre legalább is 20 óramulasztás esik; hogy ily tények mellett azután mily eredmény mutatható fel, azt a higgadtan gondolkozók megfontolására bízzuk. Mi elismerjük azt, hogy iparosaink nagyrésze, ha mindjárt ellenszenvvel viseltetik is a tanoncz iskoláztatása iránt, ta- nonczát iskolába elküldi, de az, ahelyett hogy odamenne, elcsavarog 1 erről magának tudomást az ellenőrző könyvecske által nem szerez; de viszont van iparosaink között egy tekintélyes rósz, a mely kijelentette azt, hogy tanonczát iskolába nem járatja s szeretné látni, ki kényszeríti őt arra. — Hát most itt van a kényszerítő eszköz: 20 frttól 120 frtig, ha ez kevés és nem használ, fokozható 200 forintig és ha ez sem használ, megvonható tőle a tanoncz- tartási jog íb. Szomorú dolog, hogy iparosaink daczára a fennálló törvénynek, még ma is körülbelül 20 éve — és különösen itt Gyulán zilált viszonyok között vannak; legtöbbje a ezéhrendszert kivánja vissza, pedig akkor is megvolt a tanoncz és segéd bejelentés, megvolt a felszabadítás, sőt egyes helyeken az iskolakötelezettség is, a mely kimondta, hogy a mely tanoncz értelmesen olvasni és Írni nem tud, nem szabadittatik fel, s erről a czóhgyülós előtt vizsgát kellett tennie. Hogy a miniszter döntő határozata ellen actió készül, arról tudomásunk van és hogy ez actiónak vége a „fizess“ vagy „dutyi“ lesz, az több mint bizonyos. Röviden még a felséges király, I. Ferencz által, az elhatalmazott tolvajságok és hara- miáskodasoknak meggátlására 1794. esztendő- ben hozott rendszabásról óhajtok megemlé- kezni. Mikor ezen, a Felséges király által, £ szerfelett elhatalmazott tolvajságok és hara. miáskodásoknak meggátlása végett 1794. esztendőben bőjtelő havának 21, napján a 4052 sz. a. országszerte azon kibocsájtott és ke gyelmesen jóváhagyott rendszabályokat 1 csaknem 100 éves megsárgult papirosról kiböngésztem, bizony-bizony megelégedéssel vé geztem be az olvasást, mert azokban olyan intézkedéseket láttam, a mely a felvilágoso- dottnak nevezett, XIX. század hires rendőr- capacitásainak még ma is példáúl szolgálhat A diósgyőri papírra irt és 4'/2 ívre terjedő rendszabályoknak csak czímeit jegyzem ide, a melyek erősen bizonyítanak állításom mellett. 1. A kóborló és gyanús emberek eránt 2. A szarvasmarháknak, lovaknak és ju hóknak lopások és egyszersmint azoknak megzabolázások eránt kiktől tapasztaltatik, hogy az efféle lopásoknak adták magukat. 3. Azon tanyáknak, melyekben a tolvajok tartózkodni szoktak, jobb rendbe való szedése eránt. 4. A marhák legeltetése s bélyegzése módjának jobb rendbe való szedése eránt. 5. A marháknak adása, yevése és c seré lése eránt. 6. A tolvajok üldözése rende és módja eránt. 7. A sertéslopás meggátlása eránt. 8. A haramiáskodásoknak és erőszakos tolvajságok meggátlása eránt. Szabályrendelet az útadóról. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán 1891. szeptember 21-én s folytatva tartott rendes közgyűlésén az 1890. évi I. t.-cz. 24. §-a alapján természetben leszolgálandó útadó kiszámításáról, kijelöléséről, lerovásáról, teljesítésének ellenőrzéséről és felülvizsgálatáról a következő szabályrendelet hozatott: 1. §. Az útadó, valamint az igás és kézi 9. A haramiáknak büntetése eránt. 10. A megjobbithatlan gonosztevők büntetése eránt. Kiadatott 1795. esztendő Boldogasszony havának 7-én Gyula mezővárosában tartott közgyűléséből. Leíratott pedig 1827. esztendő martius 15-én helység hites jegyzője Méhes János által. 1760. évtől 1832. évig az elöljárói tagok voltak a már fentebb említetteken kívül; és pedig : 1773-ban Kis Mihály főbíró, Tóth Mihály tbiró, Tokai István, Czebe Sámuel, Turbucz István, Kállai János, Sipos István és Hegyesi András; 1810- ben Kardos János biró, Péter Ferencz tbiró, Túri István, Tóth István, Ács István, Hidi Mihály, Czebe Sámuel, ifj. Sz. Tóth István esküdtek; 1811- ben Péter András biró, Petri István tbiró, Ács István, Hidi Mihály, Czebe Sámuel, Sz. Tóth István, Vasvári Mihály, Szőke János, Farkas János, Kovács István, Hegyesi István esküdtek; 1815-ben Huszti András biró, Péter István tbiró, Czebe Sámuel, Kardos János, Farkas János, Hegyesi János, Baranya István, Nagy P. András, Tóth András és Gargya Bálint esküdtek; 1817-ben Mészáros István biró, Fazekas János tbiró, Petri István, Hegyesi János, ifj. Tóth András, A. Kovács Sándor, Patai D. János, ifj. Péter Ferencz, Máté Mihály és H. Tóth András esküdtek; 1819-ben Ács István biró, A. Tóth István tbiró, Péter A. Mihály, Nagy Mihály, H. Tóth András, Gargya Bálint, Nagy János és B, Tóth István esküdtek:
