Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-11-08 / 45. szám
Ily előzmények után bizonyos Nagy (Kre- kács) Mihály kezdeményezésére a szolgabirói hivatal felé indultak, de útközben a főszolgabiró- val találkoztak. Rövid szóváltás után úgy őt, valamint a vele volt rendőrbiztost földre teperték, s rajtuk súlyos testi sérelmeket ejtettek. A. zavargásoknak a gyakorló térről futó lépésben előjött katonaság vetett véget, mely az ellenszegülőket fegyvertusa és szuronydöfésekkel űzte szét; a zavargók közül kelten veszélyes sebet kaptak, kik közül az egyik a rajta ejtett szúrás következtében négy nap múlva meg is halt. A. zendülés főbb emberei részint a zavargások színhelyén, részint lakásaikon azonnal elfogattak. A május hó 2-án végbement csabai zavargásban, a fennebb említetteken kivül, mégő rendőr és egy katona szenvedett súlyosabb sérülést, s 8 katona kapott kődobálástól származó könnyebb zúzódást, A remény, hogy a május 2-ikán történtek után a zavargók csendben maradnak, s hogy a zavargás teljesen elfojtatott, nem valósult, mert már másnap, május 3-án, vasárnap az isteni tisztelet után a Jamina nevű külvárosból mintegy 200 főből álló tömeg, különösen asszonyok, az elfogott főkolomposok rokonai, a városháza elé vonult s a letartóztatottak szabadon bocsátását követelte. A városháza udvarán elhelyezett gyalogsági század a kapu előtt állt meg a tömeg feltartóztatására. A községi biró és később Gyuláról kiküldött vármegyei főjegyző az erkélyről beszéltek a néphez s békés hazatérésre intették a lázan- gókat, de azok kijelentették, hogy addig nem távoznak, mig elfogott társaikat ki nem adják nekik. A tömeg folyton nőtt, de a laktanyából előjött 750 katona, egy vezérőrnagy vezénylete alatt a lármázó és fenyegető tömeget, szuronyszegezve lassú előrehatolással hátrálásra birta, mely az, után minden nagyobb ellenállás nélkül szétoszlott. Ekkor sebesülés nem történt. A lármázok közül többen ismét elfogattak. Békésvármegyében a munkás zavargások kitöréseit katonaság segitségével tehát sikerült ugyan egy-két nap alatt elfojtani, de bizonyos forrongás a szeghalmi járás kivételével, a megye egész területén folyton észlelhető volt. A földbirtokosok, a földes gazdák és ezek képviseletében a gazdasági egylet nyugtalankodtak és aggodalommal néztek a nagyobb mezei munkák, különösen az aratás elé. Maga a vármegye sem volt az iránt megnyugtatva, hogy ha az egyes községekben elhelyezett katonaság onnan távo zik, vagy hacsak a munkás összejövetelek továbbra is megengedtetnek, vagy bármely alakban csak megtűretnek is, nem fog-e az egész idei termés tönkre menni. Az ebbeli nyugtalanságnak a kormány előtt ismételve kifejezés adatván, ez nem tudta felelősségével megegyeztetni azt, hogy a dolgok tovább fejlődésének szabad folyást engedjen. Azért sietett a kormány a volt békésvármegyei főispánnak, a ki kormánybiztos kiküldését szintén szorgalmazta, de terhes feladataira maga vállalkozni nem volt hajlandó, felmentésével Reiszig Ede Vasvármegye alispánját Békésvármegye főispánjává és egyúttal a munkás-zavargások megszüntetése czéljából rendkívüli hatalommal ugyanoda kormánybiztossá kinevezni. A kormánybiztos-főispán rögtön elfoglalván állását, idő vesztegetés nélkül igyekezett a helyzetről kellő tudomást szerezni magának. Erély- lyel, tapintattal és belátás mellett odaadó fárad- hatlan tevékenységgel fogván a nagy munkához, csakhamar kénytelen volt tapasztalni, hogy itt egy rendkívüli erélylyel szervezett szétágazó munkás-szövetséggel van dolga. A munkás körök, habár alapszabályaik jóvá nem voltak még hagyva, tényleg működtek, amennyiben a socia- 1 ista, szellemű iratokat százával, ezrével terjesztették, mi által mind jobban izgatták a népet, mely azoknak tilalmát legnagyobb részt félremagyarázta. Ezenkívül azon határozott czélra működtek az egész vármegyében, hogy aratási munkákat senki ne vállaljon, az engedékenyebb és békésebb szellemű mezei munkásokat pedig megfélemlíteni igyekeztek. A körhelyiségekben tartott, de betiltott tanácskozások azután kivándoroltak a korcsmákba, az utczára, az országutakra, sőt végre a fürdőkbe is, hol a paraszt socialista elvtársak egybegyűltek, hogy összebeszéléseiket tovább fűzhessék. A czél egy nagyszerű strike rendezése volt egész Békésvármegyében és pedig közvetlenül az aratás előtt. — Erre, mint a munkabér felemelésének leghatályo sabban alkalmazható módjára, budapesti social- demokraták oktatták az orosháziakat, kik általában fürge, mozgékony, leleményes és vállalkozó szellemű emberek lévén, igen jó tanítványoknak és késóbb buzgó és hathatósan működő apostoloknak bizonyultak. A kormánybiztos tehát első teendőjéül azt ismerte fel, hogy ezt a strike-ot megakadályozza, mert annak a mező gazdaság terén az egész évi termés betakarítása alkalmával és pedig a munkaadók és a munkások érdekeire egyaránt sokkal pusztítóbb hatást kellett tulajdonítania, miut ugyanott máskor, vagy a hol rendszerint szokott alkalmaztatni, az ipar terén bármikor. Az eredmény megmutatta, hogy a kormánybiztos működése czólszerüen volt intézve, mert nemcsak újabb zavargások nem voltak sehol, hanem a folyó évi takarás Békés- vármegye egész területén simán, minden nagyobb baj nélkül folyt le. Csanádvármegyóbe a munkás-mozgalom első szál ú Békésből május hó első felében terjedtek át. A kezdet e részben a kovácsházi járásban volt észlelhető, hol munkás-gyűlés tarthatása iránt kérelem adatott be a szolgabirósághoz. Egy ily munkás gyűlés a főszolgabíró által meg lön engedve, s az május 10-én mintegy 400 munkás részvétele mellett hatósági ellenőrzéssel s a fegyveres erő készen tartásával meg is ejtetett. E gyűlésen semmiféle aggasztó jelenség nem merült fel. Ugyanazon időben Mező-Kovácsháza és Református-Kovácsháza községekben észleltettek mozgalmak, de ezek is minden fenyegetőbb jelleget nélkülöztek. A hatósági intézkedések e járásban sikeresek voltak, mivel habár ott is mutatkozott a munkások között némi ingerültség, aggasztóbb jelenségek többé nem fordultak elő. (Folyt, köv.) 2951.—1891., Az 1892. évi általános adóösszeirás folytán felhivatnak mindazon háztulajdonosok, akik ez évben házosztály-adóval voltak megróva, vagy akiknek ideiglenes házadómentessége 1891. év végén megszűnik, hogy amennyiben házukat, vagy annak valamely lakrészét bérbe adták, hogy házbérvallomási íveiket november hó 15-ig a városi adóhivatalnál benyújtani el ne mulaszszák. Gyulán, november 2-án 1891. Dutkay Béla, polgármester. Hírek. Baross Gábor, kereskedelmi minisztert, a tavaszi munkászavargások alkalmából tett ígérete, melyben odanyilatkozott; hogy a vármegyében meghonosítandó s fejlesztendő háziipar érdekében közvetlen tapasztalatot óhajt szerezni, Békés vármegye meglátogatására köti. Mint értesülünk, a miniszter látogatása, melyet különben Irányi Dániel, Békés város országgyűlési képviselője is jelzett múlt hónapi beszámoló beszédjében, még e hó első felébzn be fog következni. Felesleges hozzá tenuünk, hogy époly örömmel, mint aminő várakozással nézünk a magas látogatás elé. A vármegye a rendszerint deczember hóban tartani szokott közgyűlését, noha a határnap még nincseu kitűzve, több mint valószínű, hogy e hó 30-án fogja tartani. A közgyűlésnek, melyre a meghívók jövő hét végén küldetnek szét, sok és fontos tárgya lészen. Reiszig Ede főispán és családja, nyolcz tiz napi tartózkodásra elutazott Vasvármegyébe. A főispán elutazása miatt a közigazgatási bizottságnak holnapi napra kitűzött rendes havi ülése elhalasztatott. A megyebizottság körében elhalálozás folytán üresedésbe jött tagok választása holnap lesz a megyében. Gyulán a belváros s a 11-ik kerület választ egy egy bizottsági tagot. Választási helyiség : a városháza s a „Magyar király“ vendéglő. Fontos bizottsági tárgyalások voltak e héten a vármegyén kitűzve. Az ügyviteli szabályrendelet alkotása és megyebizottsági választókerületek megalakítása tárgyában tartott üléseken, érdemleges határozatok nein hozattak; előbbiben csupán az alapelvekre nézve törtóut megállapodás, a részletes tárgyalás ezután fog lenni; a választó kerületek uj beosztását ama körülmény akadályozta, hogy a javaslat az országgyűlési képviselő választók 1891-iki névjegyzéke alapján történt, holott az 1892. évin kell történnie. A gyámpénztári szabályrendeletnek a kölcsönökre vonatkozó része lényeges módosításon ment keresztül és pedig oly irányban, mely a gyámpénztári kölcsö- nö cet, illetőleg azok folyósítását ienyegesen megkönnyíti, amely könnyítés — mellesleg megjegyezve — nemcsak a gyámi, hanem a vármegye kezelése alatt levő többi pénztárakra is ráférne. A megkönnyítés annyiból áll, hogy a kölcsön kérvény nem fog heteken át függőben lenni, hanem 48 óra alatt érdemleges elintézést nyerend. A vármegye mindemellett nem remélheti, hogy a gyámpénztár nagyobb kölcsönkeresletnek fog örvendeni s ezt az uj szabályrendeletnek a tényleges viszonyokkal nem számoló inpraktikus intézkedése fogja okozni. Az a rendelkezése ugyanis, mely a jelzálogul lekötendő ingatlan becsértékére nézve nem kér és nőm fogad el községi bizonyítványt, hanem becsértékének veszi a kataszteri jövedelem negyvenszeres összegét. Ezen az alapon indulva vegyük például Gyulát, hol egy 10,000 tőkés szőlőre nem lehetne nagyobb kölcsönt kapni 100 forintnál. Egy katasztrális hold szőlőnek ugyanis tiszta jövedelme 7 frt 50 kr. s a szabályrendelet értelmében vett maximalis becsértéke 300 frt, holott tényleges becsértéke ma 1600—2000 de minden körülmények között legalább is 1000 forint. Másik eset, ha zsollérföldre kéretnék kölcsön, melynek évtizedet meghaladó ideje, minimal ára 600 frt (ma ugyan 800 írtért is alig lehet kapni.) Vannak zsellérföldek és pedig százával, hogy egy darabnak kát. jövedelme 3 frt 30 kr., a túlnyomó része pedig 6 frt 86 kr., tehát a vármegye által elfogadható legmagasabb becsértekük 132—275 frt, melyre természetesen csak egy harmad érték adható kölcsön. A fenti példák bizonyítják, hogy a becsérték megállapításánál a kataszteri tiszta jövedelem nagyon mcgbizhatlan alap, és ha azt fogják becsértékül akczeptálni, akkor megint csak ott lesznek, ahol a szabályrendelet módosítása előtt voltak, vagy talán még ott sem, nevezetesen hogy senki sem fog a gyámpénztári kölcsönre reflektálni. Az általános adóösszeirás 1892-ik évre a megye minden községében kezdetét vette. Gyulán az összeírást ez évben is Kálin Dávid városi nyilvántartó teljesíti a tizedbeli tanácsosok közreműködésével. A képviselőtestület folyó hó 3-án Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melynek első tárgya volt a „Dö- bögö“ épület eladására vonatkozó árverési jegyzőkönyv előterjesztése, de miután képviselők törzs vagyon elidegenítéséhez szükségelt számban nem voltak jelen, az eladás jóváhagyására újabb határnapul jövő hó 7-ike tűzetett ki. A községi közmunka összeírás, mely előzetesen 15 napi közszemlére volt kitéve, 1691 igás és 8545 kézi napszámmal elfogadtatott. Ezzel kapcsolatban, figyelemmel a járda építési szabályrendelet intézkedésére, melynél fogva egyfelől szépészeti tekintetekből, másfelől pedig, hogy a gyalog közlekedés az egész város területén minden időben lehető legyen, a város összes útczáinak megfelelő gyalogjárdával leendő ellátása mondatott ki olyként, hogy ez már az 1892-ik évben teljesen végre is hajtassák. A szabályrendelet szerint a város főbb útczái beton vagy aszfalt járdával lévén ellátandók, tekintve, hogy az aszfalt nyári napokban olvadásnak s ezzel gyors rongálásnak van kitéve, a beton járda nemcsak olcsóbbságánál fogva, de czélszerüségi tekintetekből is előnyösebbnek mutatkozik az aszfalt járdánál, miért is a város főbb útczáinak beton járdával való ellátása mondatott ki. Miután pedig a város terhére eső járda építési költségek első sorban a közmunka pénztárból nyerhetnek fedezetet, tekintettel arra, hogy az igy felmerülendő összes költségek egy évben a közmunka pénztárból ki nem fizethetők, azok öt év alatti törlesztése határoztatott el s megbizatik a városi tanács, hogy az összes beton, tégla s padló jár-, dák kiépítését nyilvános árlejtés útján adja át olyként, hogy a legkevesebbért vállalkozó a járdákat, 1892-ik óv folyamán teljesen elkészíteni köteles, a vállalati összeg azonban 5 éven át vagyis 1892. 1893. 1891.1895. és 1896. években fog vállalkozónak öt egyenlő részletben kifizettetni. — Ehhez képest, miután a városi mérnök által készített s bemutatott költségelések szerint a beton járda kiépítése folytán a városra eső hányád 24,290 frt 25 krt tesz ki, az 1892-ki költségvetésben felvétetett ennek '/5 része, vagyis 4858 frt 5 kr; — a téglajárdák kiépítése folytán esik a városra 4534 frt 72 kr, a költségvetésben ennek '/5 része vétetett fel, vagyis 906 frt 94 kr.; -- a palló járdákból a varosra eső hányád 12,610 frtoc tévén a költségvetésbe egy ötöd része, vagyis 2522 frt vétetett be. Az alsó-féhér- ,körösi ármentesitő-társulatnak október hó 8-án tartott rendes közgyűléséről felvett jegyzőkönyve, továbbá ugyancsak a társulatnak jövő évi költségvetése tudomásúl vétetett. Ugyancsak tudo- másúl vétetett az október hóban tartott pénztár- vizsgálat jegyzőkönyve hinta ígnácz b neje kérvényének laktanya tartozás törlése iránt, hely nem adatott. Engelhardt György tűzkárosult részere a kepviselotestület 50 írt segélyt szavazott meg. Végül tudomásúl vétetett a közigazgatási bizottság határozata, mely szerint a képviselőtestület azon kérelmének, hogy a súgárúti megyei kő-út mellett elvonuló gyalog Járdák törvényhatósági kezelÓB és fentartás alá vétessenek — hely nem adatott, és ezzel a közgyűlés, mely kivételesen nem volt legkevésbé sem izgatott kedélyhangulatban, — j|g 12 óra tájban véget ért. Operettel hírhedtségre fogunk szert tenni, ha ugyan mér nyakig nem volnánk eddig is benne. Annyi bizonyos, hogy a fővárosi zsurnalisztikának nincseu ma „érdekes--ebb vármegyéje Békés.iél, melyről minden esemény, az is, amely megtörtént s az még inkább, amely nem történt, a leghalasabb anyag szenzácziós közleményekre, melyek azután olyan hírbe hoznak az ország közönsége előtt, hogy maholnap idegen helyt, ahol a fővárosi újságok közleményeiből Ítélnek rólunk, szégyelnünk s tagadnunk kell, hogy békésmegyeiek vagyunk. A napokbau —- a hatás tokozása végett — már nem adták alább király elleni merényletnél, nevezetesen Orosházát hozdák hírbe, hogy ott a király elleni merénylet és összeesküvés csíráit fedezték fel. A merénylet hírre Mari Ferencz nevű egyénnek Orosházáról való eltávozási ténye adott impul- sust, akiről azután kitűnt, hogy nem annyira merénylet, mint inkább munka keresés miatt ment fel 8 nap előtt Budapestre, ott az elevátornál kapott is munkát és saját igaz nevén jegyeztette magát be a bejelentési hivatalnál, lakását is pontosan bediktálva, úgy hogy a fővárosi rendőrség az első sürgönyre el tudta csípni. Tudvalevőleg pedig merénylők hagyományos szokása, hogy nevüket és lakásukat nem annyira publikálják mint inkább gondosan titkolják a policzia előtt. A boldogtalan ember úgy esett a merénylet szenzácziós vádja alá, hogy hetekkel ezelőtt néhány munkás társával beszélgetve a rosenthali merénylet felül, melynek részleteit az újságban olvasták, anélkül hogy komoly dolgot mondott volna, egy kicsit elszólta magát, ami nála okosabb emberen és okosabb társaságban is megtörténik, a nélkül hogy a fővárosi rendőrséget e miatt mozgósítani kellene Akadt ezután a napszámosok között olyan egyén, aki hetek múltán nagy érdemet vélt magának szerezni, ha egy otromba s buta diskus- siót harmadhatványra emelve kiszínezi s igy indult meg a hivatalos eljárás is, melyről okosabb dolog ha először meg sem indul, másodszor, ha már megindították, okosabb dolog lett volna, ha gondoskodnak róla, hogy újságba ne kerüljön, s bizonyára nem is kerül belé, ha nem Békés- vármegyéről szól az ének, amelyre különös gondja van egynémely fővárosi lapnak, hogy annak „érdekes“ hírnevét fentartsa s gyarapítsa. A tél, a hogy beköszöntött, folyton tartja magát, s habár alig félóráig s apró pelyhekben, az első hó is megjelent, némely helyén Európának pedig ugyancsak megjelent, úgy hogy közlekedési akadályokat teremtett és gőzÖBök akadtak el benne. Nálunk épen, hogy megmutatta magát. Az első hópillangót értjük. A pár nap előtti kriminális hideg alább hagyott és szürke felhők takarják az eget, mely felhőkből szerdán virradóra elkezdettek szállingózni a legelső hó- pihék. Alig értek azonban a földre, az enyhébbé vált idő kebelén elolvadtak, de annyi hasznot mégis hajtottak, hogy megszabadítottak bennünket a szemre, tüdőre s mindenre alkalmatlan portól. Eső hiányában pedig hóval is megelégednének gazdáink, csak már a folyton tartó hallatlan szárazságtól megszabadulnának. Házasságok. Vesztek Károly honvédfőhadnagy folyó hó 4-én délelőtt 11 órakor vezette oltárhoz a ref. templomban kedves aráját, Hűké Szerénát. — Ugyancsak a ref. templomban folyó hó 3-án Gulyás János, a helv. hitv. egyház lelkész tani tó ja, Cs. Tóth József polgártársunk bájos leányának Rózának esküdött örök hűséget. Meghívó. A gyulai dalkör folyó hó 14-én a népkerti pavillonban '/3-ad részben saját gyűjtendő alaptőkéje javára, V3-ad részben pedig szegény gyermekek felruházására fordítandó tiszta jövedelemmel hangversenyt, utána tánczvigalmat rendez, melyre tisztelettel meghívja a dalkör nevében : Góndöcs Benedek, elnök. Sál József, al- elnők. Székely Lajos, igazgató. Krietóffy Ede, karnagy. Belépti dijak: Körszék 1 — 7. sorban 1 frt, a többi sorban 70 kr, állóhely 50 kr. Kezdete esti lífíS órakor. Jegyek előre válthatók Dobay János úr könyvkereskedésében és a hangverseny napján este a pénztárnál. A dalkör hangversenyének műsora a következő : 1. Dalüunepen. Them Károly tói. Előadja: a dalkör. 2. „Valse de Concert.“ ‘Wie- niavskytól. Zongorán játsza: Dudinszky Ödönné úrhölgy. 3- Népdal. Zougorakiséret mellett énekli: Takácsy Lajos úr. 4. Monológ. Gabányi Árpádtól, Előadja: nt. Szabó Imre úr. 5. „Olyan a te dalod“... Huber Károlytól. Előadja: a dalkör. 6. „Dichter und Bauer“ czimű dalmű nyitánya Sup- petől. Hat kézre zongorán játszák: Hajóssy Ilka, Flukk Bella és Schraucz Ilona úrhölgyek. 7. lJárisi ifjúság. A Janistól. Énekli: a dalkör. 8. „Vitéz Jónás.“ Vida Józseftől, dzavalja: Chriszto Miklós úr. 9. Népdal. Kisére.t mellett énekli: Takácsy Lajos úr. 10. Magyar rhapsodia. Liszt Ferencz- Itői. Zongorán játsza : Dudinszky Ödönuó úrhölgy. 11. „Honvéd takarodó.“ Erkel Ferencz „Névtelen hősök“ czimű dalművéből, katona-dob és zougorakiséret mellett énekli: a dalkör. A zon- gorakiséretet játszák: Hajósy Ilka és Flukk Cornelia úrhölgyek. Akik a f- hó 14-én tartandó hangversenyre meghívót nem kaptak volna és arra igényt tartanak, legyenek szívesek Dobay János úr könyv- kereskedésében ezt bejelenteni, hol is a meghívó azonnal kiszolgáltatik. — A hangverseny- terem jól fűtve lesz, valamint az összes mellék- helyiségek is, s igy a közönség a meghűléstől óva lesz. Árlejtési hirdetményt bocsátott ki a gyulai kir. törvényszék elnöksége a törvényszék és kir. járásbíróságok részére szükséges papír és Írószerekre. — Az árlejtés határnapja deczember 7-én délután 3 óra, V»
