Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-11-01 / 44. szám
A községháza egy alacsony, nádfedelü rozoga épület; telve törzsökös patkány csaj Iáddal. Midőn az érdemes elöljáróság az egy napra való igazságot pálezák képében kiszolgáltatta és sötétség borult a tanácsteremre, a patkányok családonként odahagyták odúikat, átvették az új birodalmat, s mint a ki otthon van, az asztal tetején, az irományok között olyan patáliát csaptak, hogy a nemzetes nótárius úr másnap reggel alig ismert felvett protocollumjaira. Eme éjjeli manőverek különben e században is uzusban voltak, — -tanúm rá jól megérdemelt nyugalomba vonult Soós József jegyző úr, kinek jegyzőkönyveit a pajkos! patkányok, hivataloskodása kezdetén, — beleesvén a fedő nélküli vaskos tintatartóba, — egy párszor összevissza taposták, akaratlanúl is festvén rája olyan tájképeket, a melyek a határozatokat tönkre silányították. Biró uram törvényt tenni és a külsőjének is tekintélyt óhajtván kölcsönözni, nem a mindennapi, hanem kékbe öltözött. A gondos birónó, megnedvesitett tenyerével végig si- mítá biró uram ruházatját; a deresedő tömött bajuszt megigazitá, hogy mindkét szárnya egyformán álljon, nem pedig egyik hajszra, másik csára, rózsás arczát szeretetteljesen, kaczér- kodva megveregeté mind a két oldalon, kék festő kötényével még egyszer megtörülte a hájas csizmát és igy szólt: „Na! mehet kigyelmed törvényt tenni, most már deliberátumozhat, csak aztán azt a fehér cselédet nem kell megbüntetni. Értette kegyelmed? — Na itt a pálozája ia. Bíró uram kerek ábrázatja még kerekebbet gömbölyödött ettől a nagy hitestársi szer retettöl, csak úgy mosolygott a bajusza alól, a mi körülbelől annyit tett, hogy : „Meg lészen és nem másképen.“ A körhajas, kerekfésüs esküdtek már együtt ültek. Bíró uram kalapját nagy lassúsággal a szegre akasztotta, pálezáját pedig a szegletbe támasztotta. Babos zsebkendőjével leporolta a tulipántos széket, leült, fejével biczczentett, a mi azt jelentette, hogy : „adjon Isten pálinkás jóreggelt.“ — Volt részünk benne, hangzók az egyhangú válasz, természetesen képletesen, fej- biczentéssel. A törvényszék tagjai tenyerükbe hajtották nehéz fejőket, a nótárius úr izgatottan csinált tollat az anyjok által leölt hízott liba szárnya pennájából; a bíró úr deres gazdag szőrezetü jobb szemöldöke megrándult, mire a kisbiró előállította embereit. — Hogy is volt hát hallja kigyelmed ? Species facti. — Úgy esett, hogy én Tóth Mihály 1767. október 10-én a helység pinezéjébe men- vén, ott bort ivó Mészáros Mihálytól olyan mocskos szavakat hallottam : „Nem méltó Tóth Mihály uram, hogy az esküdtek között legyen, már azért, mert hát miért illeti ö más ember lányát csúnya szavakkal.“ — A helység kisbirója, Koncz István is hallotta, hogy igy szóllott Mészáros Mihály : „Láttam én, hogy Tóth Mihály húzta-vonta Hajdú Gergelyné nónémet a pitar elébe és ott nyalta- falta.“ Újvárosi Sámuel is hallotta, hogy Mészáros Mihály igy szólt: „Nem méltó Tóth Mihály uram a székülésre, kivált hogy özvegy ember létére a más ember feleségét nyalja- falja. Nem kell Szeghalmon sem biró, sem törvénybiró, mert az ízé, izéjével csak elízél, az ízét.“ Szóról-szóra igy szólt a jegyzőkönyv. Erre az utóbbi nagy vádra bírák urai- mék egyre csóváltak fejőkön. —------Pe tri István csapiáros felesége ugyan Mészáros Mihálytól hallotté ezen szókat: „Nem méltó Tóth Mihály uram, hogy a bírák közt üljön; mert hát ő kelme nem olyan személy, hogy törvényt tegyen.“ Ezzel a bizonyítási eljárás befejeztetvón bíró uram kimondta, hogy: Deliberatum est. Feljebb irt Mészáros Mihály ezen cselekedetéért votis communibus 30 pálezákra bün- tettetik. Mint a tárgyalásból kitűnik, az esküdt úr, tekintélyes állása daczára, özvegy ember létére, másik ember feleségének curisált, még pedig a maga módja szerint, t. i. hogy nyalta- falta Hajdú Gergelyné néném asszonynak — bizonyára rózsa piros ajkát: Vádlott, bírák uraimék bölcs ítéletében megnyugodott, — bizonyára érezte, hogy bűnös, — a sententia végrehajtatott és a mi fő — szent lett a béke, a krónika hallgat ugyan róla, de nagy valószínűséggel Mészáros Mihály uram ezután óvatosabban legyeskedett Hajdú Gergelyné néném asszonnyal. Bíró uram bal szemöldöke ismét megmozdul, mire a szemfüles kisbiró előállítja Eke Pált. Ki rendelt órán túl való éjszakai bolyongásáért és helység szolgáján tett bosz- szuságért, mely szerint azt ily szókkal fenyegette : „Te rossz ember, csak 4o frt egy ember díja, megérem azzal, ha az udvaromra |jössz, a véredet is kitapodom;* 25 pálezára büntettetett, s pár perez múlva a keserves |jajgatás bizonyitá, hogy az ítélet végrehajtatott. — Jöhet a másik — szólt ismét a gazdag szörözetü szemöldök. Nagy János gulyás áll meg a törvényszék előtt kihivólag. Arcza majd kicsattan az egészségtől, látszik rajta, hogy pásztor ember. A szenátus ezzel is sommás úton bánik el. De hát mi volt a bűne ? Megúnta a pusztán való tartózkodást, bejött a faluba, tisztálkodás czimen, és hogy, hogy nem ? a helység pinezéjében többet ivott a kelleténél és „sok ízben repetáit teremtette mondásaiért* 25 pálezára büntettetett. A büntetés kiállása után, mint a ki elvégezte dolgát, bejő, megáll a törvényszék előtt, bal vállával egyet ránt felső gúnyáján, s mint rendes pásztor ember referál. Majd elfelejtettem bíró uram, oda ki ám nincs semmi baj, csak az a kajla szarvú har- madfű hullott el, a kit az elmúlt télen Tóth István uramtól vett volt kigyelmed, a borjúk is megvolnának valahogy, ha jobb legelőjük volna az istenadtáknak. A betyár kajszásnak meg nem sokára pallásra kerül a bűre. Egyéb újság nincsen. Hát jó egészséget adjon Isten I (Folyt, köv.) ■1 M^égj egyeztetvén-, hogy a kiállított tenyész igazol cjványok érvényessége csak jövő év őszéig terjed ki il Vizsgálat helyül a „Magyar király“ ven jdéglő előtti tér jelöltetvén ki, a hová a tenyés: lállatok felhajtandók lesznek. A vizsgálat a fent nevezett nap délelőtt S órakor veszi kezdetét. Gyula, október 29. 1891. Dutkay Béla, polgármester. Hírek. Az alföldi munkásmozgalom. Dr. Gaál Jeni Iországgyűlési képviselő, az aradi kereskedelm Ikamara titkárának, az akadémia nemzetgazda Isági s statisztikai bizottságában ily czim alatl tartott felolvasásáról már lapunk múlt számábar Itettünk említést. A felolvasás — röpirat alakjában — most már előttünk van, és miután me- Igyénk közönségét kiválóan érdekli, b különösen lázért, mert észrevételeink lesznek rá, egész tér- Ijedelmében fogjuk közölni. A felolvasásból a: lolső közlemény lapunk más helyén olvasható. A közigazgatási bizottság, november havi rendes ülését, folyó hó 9-én fogja tartani. Halottak napja. A legtöbb népnél a halottak kultuszával összefügg a virág. A halhatatlanság, a síron túli élet, a feltámadás e jelképe, egyúttal gyöngéd, kedves jele volt a kegyeletnek, amely beültette vele a sírokat, virágos kertekké alakítva a temetőket, s igy enyhítve a halál képzeletének borzalmait. A szeretet, a hála, a megemlékezés szívben nyíló virágainak jelképeként virággal borítjuk szeretett halottaink sírját es a hamvakból fakadó virág mintegy vigasztaló záloga a viszontlátásnak. A mythoszok gyöngyei, a néphit legköltőibb dogmái fűződnek a sir virágaihoz. A túlvilágban való viszont egyesülésnek legszebb költői képe 1 Halottak napját az idén is szokott kegyelettel ünnepli meg városunk közönsége. Az élő város lakosai tömegesen keresik fel a halottak városát. Megelevenül a sírok néma birodalma, világosság gyúl ki az örök sötétség gyászos színhelyén. Régi szép hagyomány 3z, egyidejű azon kegyelettel, amelylyel elhunyt szeretteink emlékének adózunk. A hidegen bíráló ész azt kérdezi ugyan: „miért e hiú csillogás, ez érthetlen fényűzés az enyészet e rideg, sötét országában ? — Hagyjátok háboritlanul ál- nodni a halottakat az ő végtelen igénytelenségükben; ők nem kivánják többé a ti mozgal- nas tüntetéseiteket !* Lehet, hogy az elvont érlelem igy ítél, de az emberi szív tiltakozik e cegyelettagado kritika ellen. Van abban valami élekemelő, mikor az élő világ ünnepli a porla- lozó emberiséget, mikor az önző halandó azok- íoz fordul, rokonszenvének, ragaszkodásnak nyilvánításával, akik többé nem viszonozhatják azt. k holtak iránti kegyelet legeszményibb kifeje- :ője az ember nemesebb lényének. A nagy tár- adalom, amelyet annyi elv, nézet, állás, érdek larabol végtelen sok osztályra, egyesül a kegye- etben. A szeretet, a hála, az emlékezet lángja ig a szivekben s e szent tűznek kifejezője azon ény, melyet az elhunytnak hátra hagyottjai felbujtanak a sirhantokon. A városi képviseleti közgyűlésnek tárgyso- ozata november hó 3-án d. e. 9 órakor. 1-ör. A i- Jeniben részesíteni. Tele Van azután mindján tk lap első egy pár száma á békésmögyei munkás é- nyugtalanságára vonatkozó hírekkel. „Történél r- lapok a magyarországi munkásmozgalmakról“ t- rovat alatt gyászkeretben közli az orosházi is szolgabiró azon végzését, melylyel egy munkái st kát izgató egyént családostól Csorvásról kiutas n tatván, Orosházára tolonczoltatott. A csabai mu kásmozgalom ismert vezérei, a kiket szeptemt li 9-én ítélt el 4—5 évi fcgyházra a gyulai törvén írj szék, üdvözlik a tisztelt aradi elvtársakat, a mii k az alföldön külön pártközlönyt adnak ki. Kél n őket, hogy az uj lapból nekik is küldjenek. „Igt >1 hogy a nagy munkásmozgalom táborában mi m- csak kezdők vagyunk — Írják April hó 6-án ki >1 levelökben, — de legalább szolidáritásunkat még !, szeretnék kimutatni. Igyekszünk majd előfizetők n gyűjteni.“ — A csorvási elvtársak arról panas e kodnak ugyanakkor, hogy a munkásköröket, m I lyek már több községben alakultak, egész Beké • megyében be akarják szüntetni. Azt hiszi a hat i ság, hogy e körök arra akarják bírni a mez ) munkásokat, hogy bizonyos fizetésen alul ne vá l laljanak munkát. E feltevésből indulva ki, 1 gazdák bevádolták a hatóságoknál a munkáski- rök ismertebb egyéniségeit és most üldözik őke- „Jajszavunkra, panaszunkra ez a válasz.“ Gönc : telten bár, de szívesen üdvözlik ők is az arai i elvtársakat. Lapot minindenesetre kérnek, hog i tőlük telhetőleg terjeszthessék. (Folytatása következik.) L _________ 9159./1891. Hirca.etrr3.én3r. Gyulaváros közönsége értesittetik, miszerir Békésmegye alispánjának 12325.—891. ikt. s: a. kelt rendeletével a szarvasmarha és sertó apa állatok megvizsgálásának határidejéül Gyűl városára nézve november hava 10-dik napja let kitűzve. A fennálló megyei szabályrendelet rendel kezése szerint a vármegye területén községi é társulati csordákban, és nyájaikban, vagy magá nosok által díjfizetés mellett csak oly bikák é kan használtathatik, mely a kitűzött határnapri kiküldött bizottság által tenyész igazol vány ny a elláttatni fog. — Megjegyeztetvén, hogy a kiál ütött tenyész igazolványok érvényessége csal jövő év őszéig terjed ki. Vizsgálati helyül a „Magyar király“ ven déglő előtti tér jelöltetvén ki, a hová a tenyés: állatok felhajtandók lesznek. A vizsgálat a fent nevezett nap délelőtt í Órakor veszi kezdetét. Gyula, október 29. 1891. Dutkay Béla, polgármester. 3232. ikt. IEürcLetr3űLém.3rGyulaváros közönsége értesittetik, miszerint tenyésztésre alkalmazandó mének megvizsgálásának határidejéül Gyula városára nézve november hó 10-ik napja lett kitűzve. A fennálló megyei szabályrendelet rendelkezése szerint a vármegye területén községi és társulati ménesekben vagy magánosok által díjfizetés mellett csak oly mének használtathatnak, mely a kitűzött határnapra kiküldött bizottság által tenyész igazolványnyal elláttatni fog. — i-ikás népnek mintegy díszlet megetti őszinte i újlatkozatait foglalja magában, azért tartalmá 3,(ismerete a kérdés alapos megértéséhez szűk .jlges. A lap úgy mutatta be magát, bogy elsős t. jban a szemlátomást gyarapodó, fejlődő, fiatal t erőtől duzzadó helyi és környékbeli social isti- Jpártmozgalmaknak kíván helyes utat nyitni. . e közvetlen közelében kívánja ellenőrizni és erélyei- megvédeni a magánérdekeket szolgáló sajtó ámi ilsai, rágalmai és rosszakaratú támadásai ellen. Ki- (azután a magyarországi socialdemocrata-párt <- nyilatkozatát, melyben kijelentetik, hogy enr- törekvése az egész népet nemzetiségi, faji és n , különbség nélkül a gazdasági függés bilincsei ’ kiszabadítani, poüticai jognélküliségót megszt (tetni s a munkás népet a szellemi satnyulásl .(kiemelni. A jelen sajnos állapotok fó oka .(hogy a munkaeszközök egyes birtokosok kezét | vannak összpontosítva, miből a munkások függi és a tőkés osztály politicai és gazdasági hatali (következik. Az, hogy a munkaeszközök magá (tulajdont képeznek, elkerülhetelenül maga ut (vonja a néptömeg nyomorát, s mind nagyo (néprétegeknek folyton növekvő elsatuyulásat. (munkabér rendszerét tehát a társas munkái (kell helyettesíteni, mely a munkás részére fára (sága teljes diját van hivatva és képesítve bizt Isi tani. A technicai fejlődés és a termelési éri óriási növekvése folytán a tulajdon mai alak fölösleges, mert az a közös tulajdonhoz szükség szellemi és anyagi előfeltételeket is megterem hieti. A munkásosztály gazdasági felszabadulá érdekében a tulajdon ily értelmű átalakulása tö ténelmileg elkerülhetlen szükségen alapuló feji dési mozzanat. A párt tulajdonképeni programúi tehát a proletárságot szervezni, azt helyzetén« és feladatának tudatára ébreszteni, szellemileg j testileg harczképessé tenni, hogy világtörténeln hivatásának teljesen megfelelhessen. A socia demokra-párt nemzetközi jelleggel bir, mely nei ismeri el a nemzetek, a születés és a birtok elf jogait. A kizsákmányoltatás nemzetközi, azéi ilyennek kell lenni az ellene folytatandó hares nak is. Követeli a sajtó, az egyesülés és gyüle kezes szabadságát, az általános, közvetlen és til kos választási jogot, a becsületes munkás véd törvényhozást, az ingyenes oktatást mindén fokor íz állandó hadsereg helyébe az általános népföl ’egyverezést és az uralkodó össes létező párto Lltali kizsákmányolás ellen a szervezendő prole ;árság osztályérdekeit erélyesen ígérkezik meg védeni. Ezen programmhoz híven az idézett la: nindjárt neki is megy a „nemzeti democrat nunkáspárt név alatt fontoskodó félkegyelmű ki nunkáscsoportnak.“ Ennek felhívásával foglal ;oznak jelenleg, úgymond, az uzsoraüzők morzsa lulladékain tengődő politicai napilapok úgy i Övárosban mint a vidéken. Nemzetiségi mázza gyekeznek bevonni egy korhadt alkotmányt, mely iek összeroskadását a külszín meg nem gátolja )va inti a munkásosztály nemzetieskedésben nen stszelgő nagy zömét, hogy a hazafiassággal kér edő nemzetgyilkos munkaadók, az azok szekéréi jló munkások és a léha sajtó hitegetései álta e engedje magát elámíttatni. Mutassa meg. ogy a magyar munkások együtt éreznek a világ sszes elnyomottjaival és lenézettjeivel, mert ha itartók lesznek, erőszak nélkül fog átalakulni t oskatag társadalom és az uzsoratöke bálványo ása helyett a munkát fogják az őt megillető érhosszabb sora óta a sooialista üzelmek fészkét kó pezte. Ezen egylet a vidéken meglehetős számi fiókintézettel bírt. Ilyen fiókja létezett Aradon is a hol a socialismus eszmei számára a kisipar segédmunkások körében elég jó talaj kínálkozott Bizonyos mozgás ez irányban szinten már regeb ben volt észlelhető Aradon; de a külföldi és fővárosi újabb erőteljes socialisticus tevékenység« volt szükség, hogy az itt nagyobb hullámokat verjen. Az 1889. évi párisi és a múlt évi budapesti socialdemocraticus összejövetelek és tanácskozások hatása abban nyilvánult Aradon, hogy az ottani munkáselemek, nem elégedvén meg azon csendes és szűk határok közé szorított működéssel, melyet a betegsególyző pénztár körében kifejthettek, nyíltan kívánták eszméiket hirdetni és terjeszteni. Legtermészetesebb lévén a tények előadásában az időrendet követni, mindenekelőtt az aradi góczpont megalakulásának történetéről kell tehát megemlékeznem. Az aradi socialdemokrata- párt folyó évi márczius hó 29-en, husvét napjau, létesült. Azon gyűlés, melyen az alakulás történt, meglehetős csendesen folyt le. Annak első bejelentett napirendjét az aradi rendőrség tudomásul vette, de további alkalmazkodás végett kijelentette, hogy a jövőben valláserkölcsi szempontboll nagy ünnepeken nem enged gyűlést tartani, csakisl vasárnap délelőtt és pedig nem vendéglői helyi-j ségben. A munkás-lapok közlése szerint 500—I 600-an, a rendőri közegek nyilatkozatai szerinti pedig csak mintegy 250-en lehettek jelen. Leg-I előbb is azon egyén, a kit a Budapesten 1890.1 évi deczember hó 7-én és 8-án tartott országos! socialdemokrata pártgyűlésre Aradról kiküldtek,! tett az ott történtekről és a hozott határozatokul1 ról másfél óráig tartó jelentést. Ezekhez az ara-|1 diák egyhangúlag hozzájárultak. Azután kimon-h datott, hogy miután a közgazdasági helyzet foly-B ton egyoldalubbá fejlődik, és pedig annyira, hogyjl az nemcsak a szorosabb értelemben vett munkás-|< osztályra, hanem a kissebb iparosokra és üzlet-ji emberekre nézve is már elviselhetetlenné vált,JJ minélfogva a munkás-kérdés elsőrendű, mindenül átható társadalmi kérdéssé lön, az összes jelen-|r voltak szükségesnek tartják annak megoldása vé-jt gett politikai közösséget létesíteni, és mint ilyent|k alakítják meg az aradi socialdemocrata pártot. |t Elfogadták azután a magyarországi hasonnevű a párt programmját és elhatározták, hogy elveik |í terjesztése és érdekeik megvédése czéljából, miu- á tán a kizsákmányolásból élő úri polgárság birto-11; kában levő sajtó napról-napra romlottabbá válik, J v egyéb okok közt azért is, mert mint magántulaj-|n dón, pénzszerzésre adta magát, Aradon mindenin szakma számára egy socialisticus irányú lapot n alapítanak, de annak köztulajdonnak kell maradni, | mert csak így lehet áldásos. E mellett kimondták h általában azt is, hogy a sociaüs irodalmat minél B inkább terjeszteni fogják. Érdekesnek tartom meg- ig jegyezni, hogy az alakulás befejeztével a rendőr- n ség közege a gyűlés kifogástalan magatartásáért 0 elismerését fejezte ki, annak elnöksége pedig te viszont a kapitányi hivatal méltányos magatar- ki tásáért mondott köszönetét. te A hozott határozat értelmében ápril hó 18-án ni valóban meg is jelent a „Közjóiét“ czimü aradi hí sociaüsta lap első száma, azon hírlapé, melynek ői az alvidéki mozgalomnak előidézésében, mint ké- ki sőbb látni fogjuk, oly sajnosán nagy rész jutott re Általában lehet mondani, hogy ezen újság a mun- zt
