Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-10-25 / 43. szám
43-ik szám. Gyula, 1891. október 25-én X« évfolyam h Szerkesztőség: !i í! Főtér, Dobay János ke- ' j I reskedése, hova a lap 1; ■ t szellemi részét illető köz- • i i1 lemények intézendők. / < Kéziratok nem adatnak i* (. vissza. 1> i ■ Előfizetési díj : 1; j; Egész évre . 5 frt — kr. \ | ; j Félévre . . . 2 » 50 » ‘i| 5[ Évnegyedre . 1 » 25 » 1j Egyes szám ára 10 kr. íj r w Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINIDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ZDoToa-37- Tán-os. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus özlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. ; Nyílt-tér sora 10 kr. Sí Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. sz., — Bécsben: Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. A vármegye rendkívüli közgyűlése. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának f. 1891. óv október hava 24-én délelőtt 9 órakor kezdetét vett rendkívüli közgyűlése egy órát vett igénybe, mely tanácskozáson Reiszig Ede főispán elnöklete alatt mintegy 30 bizottsági tag vett részt. A közgyűlésnek — mint a meghívókban is olvasható — két tárgya volt: az első a s/.arvasi vámos hid átvételének ügye, melyben a tavaszi közgyűlésen 216. b. gy. szám alatt hozott és Szarvas községe, valamint Haviár Dániel — mint a szarvasi közbirtokosság volt elnöke által meg- felebbezett határozat. — a lérkezett belügyminiszteri rendelet értelmében — azon módosítással, hogy ezen hídnál levő vámháznak és az ahhoz tartozó területnek is átadassa, mellőztessék — minden további felírás mellőzésével — az állandó vál. véleményével egyezőleg érvényre emeltetvén, utasittatik a vármegye alispánja, hogy ezen ügyben a közúti törvény 96. §-a értelmében járjon el. Ezen határozat kimondásánál a nagy többséggel szemben Haviár Dániel bizottsági tag azon megjegyzéssel fogadja el a határozatot, hogy az abban felhozott indokok kibővítessenek azzal, hogy ezen hídnak átvételénél a vármegye nemcsak a pénzügyi szempontokat, de mint a hídnak ez időszerinti tulajdonosa, a közlekedési szempontokat is figyelembe véve, ösmeri törvényes kötelességének ezen hid átvételét a leérkezett miniszteri rendelet értelmében eszközölni. A tanácskozás másik tárgya volt, a közelmúltban lefolyt munkás mozgalmakból kifolyólag, Bartóki József békési szolgabirónak az orosházi járásba helyettes főszolgabíróvá lett kiküldetése — mintegy 400 néhány forintnyi költségeinek honnan leendő megtérítési ügye, mely ügyben leérkezett belügyminiszteri rendelet értelmében, az állandó választmány véleményével egyezőleg, minden további felírás mellőzésével kimondja a vármegye közönsége, hogy ezen költségek a vármegye házi pénztárából lesznek fedezendők, mely határozatot Haviár Dániel bizottsági tag azon indokolással, hogy ezen kiküldetési költség országos jellegűnek tartható körülmények okozataként tekinthető, — s mint ilyen, az államkincsP Dalok a pusztáról. Irta: Rudnyánszky Gyula: I. Édes hazám... Édes hazám, elszakadtam tőled, Siratom a hűtlen szeretőmet, Siratom az áldott jó szülémet, De legjobban siratlak én, Édes hazám, téged. Mikor látlak? Mikor térek vissza? Idegen föld könnyem meddig isssza? Tán meghalni sem jutok el hozzád, Szülőföldem, édes hazám. Te szép Magyarország 1 II. Szól a falunk harangja. Szól a falunk harangja De szomorú a hangja 1 Ha még soká hallgatom, Tán megöl nagy bánatom, Istenem, csak megölne! Úgysem élek örömre, A mióta szeretőm Kint nyugszik a temetőn. Teher nekem az életi Már csak egy jót remélek. Nemsokára, szép halott, Temelletted porladok. III. őszi szél zúg. Őszi szél zúg zörgeti a harasztot, Édes anyám meleg szóval marasztott; tárból lenne fedezendő — a nagy többséggel szemben, nem fogadja el. Ezek után — elnöklő főispán röviden indokolja, — hogy meggyőződése ellenére mégis miért tartotta ezúttal szükségesnek a közgyűlés egybehivását, a közgyűlést d. e. 10 órakor berekeszti 8 12 órára a hitelesítést kitűzi. Az alsó-fehér-körösi ármentesitő-társulat- nak rendes közgyűlése. (Október 8.) Jelen voltak: Zöldy János társulati elnök, Keller Imre társ. alelnök, Dutkay Béla, Kövér László, Lederer Lajos, Mondák György, Ladies György, Szekér Gyula, Hegedűs Mihály, Dr. Hajnal István, Salamon András, Haan £Béla, Korosy László, Sztraka Ernő, Urszinyi János, Bán Ká roly, Aszalay Gyűla, Flenkár István a m. kir. államvasutak képviseletében, továbbá Szarvassy Arzén kir. mérnök min. megbízott, Erkel János társ. főmérnök, Lukács Károly társ. pénztárnok, Csausz Lajos társ. igazgató. Zöldy János társ. elnök, annak előrebocsáj- tásával, hogy a társulat összes árterülete 36,5947g kát. hold, összes értéknövekedése pedig 1.933,74=0 frt lévén, ezen közgyűlés, melyben 34,7193/4 árteres hold és 1.805,120 frt értéknövekedés van a jelenlévők által képviselve, az alapszabályok 20. §-a értelmében kölcsön felvétel megszavazására határozat képes, az érdekeltséget szívélyesen üdvözli, a közgyűlést megnyitja. Olvastatott a földmivelésügyi m. kir. minisz • temek a fekete-körösi 18./a számú átmetszés kibővítése tárgyában kiadott rendelete, melyben a társulatnak ezen munka végrehajtása alól való felmentését kérelmező felterjesztésének helyt nem ad, azonban a munka kivitelére esetleg 1893-ik évig halasztást engddélyez. A közgyűlés az ig. választmány javaslatához képest a földmivelésügyi m. kir. miniszterhez felterjesztés intézését határozza el, melyben teSzép ősz. Irta: Rudnyánszky Gyula. őszi levél hull a fáról, őszi felleg száll az égen,., és én most mégis valóságos májusi hangulatban ülök asztalomnál, hogy a szép őszt dicsöitsem. Nem is éreztem én soha, hogy az ősz szomorú. Csak a szentimentális emberek verték a fejőkbe őszi hangulatnak, hogy mikor az ég borong, a felhők szürkék, a lomha eső türelmesen hull és áztatja a sárga leveleket az ősz a mélabút jelenti. De ugyan hát miért kell az őszben mindig csak ezt látni? Igaz, hogy a halottak estéje őszre esik; a komor, ködös, nedves, szürke novemberi őszre. Ám nincs-e a szüret is öszszel, pirosló szőllöfürtökkel? És nincs-e pompás friss gyümölcs a megkopaszodott faágakon ? Nem ragyog-e az ég P nem száll-e a fehér pókháló? nem süt-e a nap utolsó szerelme egész tüzével reánk? Oly világos, oly tiszta, oly kellemes az ősz ebben a pompájában, hogy én igazán örvendve köszöntőm 1 És még szinjátéka is remekebb, ragyogóbb, mint a nyáré, A t»yár a por, a tikkakintettel arra, hogy a miniszteri rendelet a feketekörösi 18./a számú átmetszés kibővitési és magas partok leirási munkálatot úgy is csupán általános ármentesités szempontjából nyilyánitja szükségesnek, tehát ezen munkálat már ez okból a társulat specziális érdekét nem képezheti és nem is képezi, tehát ennek folytán a munkálatnak, ha mindjárt részben is államilag való eszközlését kérelmezi; ha azonban ezen jogos kérelemnek helyt nem adna, legalább is tekintettel arra, hogy a munka végrehajtása nem oly sürgős, hogy bármely érdekek az elhalasztás által veszélyeztetve lennének és tekintettel arra, hogy a mostani kis érdekeltség már jelentékenyen meg van terhelve, engedje meg, miszerint a munka akkor foganato- sittassék, mikor már a műszaki ártérfejlesztési munkálat alapján nagyobb érdekeltség fog a költségekhez hozzájárulni. Előterjesztetett az 1892. évi költségelőirányzat tervezete a folyó évi október 1-től deczember 31-ig terjedő kiadásokról szóló szükségleti kimutatás előre bocsátása mellett, és olvastatott az ig. választmánynak erre vonatkozó javaslata, melyet a közgyűlés több módosítással magáévá tesz és jóváhagyaj, és annak kinyomatását, a társ. érdekeltségnek való megküldését és a jegyzőkönyvhöz való csatolását elrendeli. A költségelőirányzati tervezet kapcsán olvastatott társ. igazgatónak előterjesztése egy végleges kölcsön felvétele tárgyában, A közgyűlés tekintettel arra, hogy a békésmegyei takarékpénztártól vett 150,000 frtos ideiglenes kölcsön visszafizetési ideje lejár és különben is a kölcsön kamata jelentékeny, mert az tőketörlesztés nélkül 7°/0-ot tesz, a 150,000 frt ideiglenes kölcsön convertálását és az ezen felül a költségelőirányzati tervezet szerint mutatkozó 29,420 forint 48V2 kr. fedezendő hiány, végleges kölcsön utján való fedezését elhatározza j ugyanis a társulatot megillető és cumulative kiutalványonyozott adóvisszatéritési összeg, mely tulajdonképen a kezelési költségek fedezésére volna fordítandó, a kölcsön-járulék törlesztésére le van kötve és arra fordittatik, ezúttal a 29,420 forint 48 V2 krajcár fedezethiányt hasonlóképen kölcsön utján kívánja fedezni különösen azért, nehogy a már úgy is jelentékenyen megterhelt jelenlegi kis érdekeltség az ezen kiadást képező egész tőkét, hanem csak annak kamatait és törlesztési részleteit fizesse annál is inkább, mert egyrészt előreláthatólag 1893-ik évre a kivetések a műszaki ártérfejlesztési munka alapján fognak megtörténni és pedig majd háromszor nagyobb érdeltségre, másrészt a társulat újabb liquidatió előtt állván, az adóvisszatéritési összegnek a nagyobb mérvű befektetések folytán jelentékeny emelkedések várható. Ezek szerint a közgyűlés az igy összesen mutatkozó 179,420 frt 33ya kr. hiányhoz hozzáadva a kölcsön lebonyolításával járó költségeket, u. m.: a kölcsön tartalék-alapját, az árfolyam veszteséget, a félévi kamat és tőketörlesztési ju- rulékot és a bélyeg és eljárási kiadásokat, a tör- sulati érdekeltségnek egyetemes kötelezettsége mellett 200,000 forint végleges kölcsön felvételét megszavazza. Olvastatott társ. főmérnöknek jelentése a műszaki ártérfejlesztési munkálat mikénti állásáról és olvastatott az igazgató-választmánynak javaslata. A közgyűlés az igazgató-választmány javaslatához képest a jelentést tudomásul veszi, ameny- nyiben pedig az osztályozáshoz szükséges kataszteri adatok Csaba községtől eddig megkaphatok nem voltak, most azonban már a kataszteri birtokivek rendezve vannak, utasítja társ. főmérnököt, hogy a szükséges adatokat sürgősen szerezze be és az ártéri birtokivekbe azokat vezesse be. Hogy a kész műszaki ártérfejlesztési munkálat f. évi szeptember hó 7-től október hó 7-ig az 1884. De nem tudtam otthon ülni, hiába 1 Siró lelkem őszi tájnak Pusztaságát kívánta. Már énnekem úgyis puszta az élet, A mióta szép szeretőm másé lettl Ki-kijárok a letarolt mezőre, A hideg szél hadd zokogjon. Hadd zúgjon hírt felőle 1 Hej, piros volt szép szeretőm orczája, Mint a pünkösd leggyönyörűbb rózsája; Most az is már de elhervadt, de sápadt: Azt se tadom : érte vau-e Vagy magamért a bánat ? dás, a forró egyhangúság ideje, olyan mint a hév szerelem lélek nélkül, csupán a vér önzésének szolgálatában. Az ősz pedig mily élénk, mily színes, mily hangulatos! Mikor elhallgat a szellő s az átlátszó erdőben a meggyérült levelek ezerféle csillogással libegnek a szárnyaszegett sóhájtástól. .. ilyenkor a csönd a lelket némává teszi, de nem fosztja meg illúzióitól, álmaitól... Az ember ott áll, a természet őszi képén merengve, és látván, hogy a levél lehull, de a törzs megmarad, elkomolyodik, megismeri az élet becsének gyönyörét és szíve tartalmasabbá, nemesebbé válik. Én igazán nem értem, mit lehet az őszön mindig csak siratni és miért kell őszszel mindig csak temetésről, halálról elmélkedni? Óh kedves, viruló, tündöklő világ, a mely nevetni és tánczolni tudsz a sírok fölött is frissen, üdén, és vágygyal, reménynyel pislogsz a tél társadalmi élvezetei, a szinházak, a bálák, a nemes olvasás örömei s a kedélyes összejövetelek elé, — miért hallgatsz épen öszszel csakis a varjak károgására? Hát ugyan olyan nagy dolog az, hogy a levél lehull, a virágok elhervadnak? Az a kérdés: szép zöld volt-e a levél, nem sápasztotta-e a fa betegsége ? És az a kérdés, virult-e, illatozott-e a virág a nap fényében ? és nem fonyadt-e le színtelenül? Ha élt a levél és élt a virág, — betöltő hivatását és a fa nem sínyli meg, a kert, a mező nem érzi elvesztését. Alig röpül végig korcsolyánk a jégen egynéhányszor, már megint elolvad a hó, enged a fagy, kitörnek a gallyakból a fiatal rügyek és uj tavasz zsendülése hajtja magasba a dalos pacsirtát . .. Mire való hát az érzékeny bucsuzás, a jajgató sajnálkozás, mikor semmit se veszítünk? A fecske visszatér, ;a fülemile ismét dalolni fog a lombok alatt, üivirul a rózsa, a mezőn virágot lenget a szellő, és mi boldogan andaloghatunk megint a ligetek árnyékában ... Én csak örömeidet és szépségedet látom hát, kies ősz és vidám dalt dudorászva sütké- rezek enyhe napodon! S ha már a természetnek nem halál az ősz, csak édes elszunnyadás, egy rövid éjszakai álom. — a társadalomnak, az embereknek meg éppen életet jelenti Az ősz a család, a szellem és a jókedv élete... A család összébb vonul, egy födél alá kerül s a szeretet boldogságában új életre kél az ősz kellemetességei közt. így aztán a jókedv is, ez az igazi őszi fűszer, megterem, s mire a tél beáll, már javában bokrosodik. És ugyan ki látott nyáron, 2ó fok hőségben szellemes társalgót ? A gavallér a homlokát törülgeti... s a hölgy legyezőjével nemcsak a forróságot, — hanem az unalmat is el igyekszik magától hajtani. Ellenben őszszel nemcsak a színház és hangversenyek évadját éljük, hanem a szellemesség is tornára kél. Mert hála Istennek és a müveit magyar hölgyeknek, ma már nem elég, ha valaki feltüri a nadrágját a bokán felül, monoklit csiptet a félszemére, a kurta kabát bő zsebébe dugja két karperecztől csörgő, — sárgakeztyüs kezét; szóval ügyes gigerli, magyarul: majom. Manap a jóizlésü nő már az effélétől undorral fordul el és a férfiban legtöbbre becsüli a férfit. A nők mai ideálja többé nem a gavallér, nem a dsentri, nem is a dandy, hanem a — gentleman. Már pedig a modern kor e tökéletes lovagja szellemesség nélkül egyáltalán nem képzelhető,
