Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-01 / 5. szám

a vármegye alispánja és a Berettyó-körösi tár­sulat között kötött egyezség. 9. Az államépitészeti hivatalnak a folyó év­ben szükségessé válandó vármegyei épületjavi- tásokra vonatkozó jelentése. 10. B.-Csaba, —■ 11. Uj-Kigyós, — 12. Kétegyháza, — 13. Doboz. — 14. Gy.-Vári, ­13. Sz.-András községek tűzrendészeti sza­bályrendeletei. 16. A szeghalmi járás főszolgabirájának je­lentése, K.-Ladány községében a tűzrendészeti szabályrendelet be nem tartása tárgyában. 17. Dr. Kiss István és társai gyomai lako­soknak felebbezése Gyoma község képviselő- testületének 1890. évi 118. szám alatt hozott határozata ellen. 18. Dr Szabó István K.-Tarosa községi or­vosnak, a község képviselőtestülete által 112 /890. sz. a. hozott határozat ellen beadott felebbezése. 19. Sz.-András község képviselőtestületének az irnoki fizetés felemelése tárgyában hozott ha­tározata. 20. Szeghalom község elöljáróságának ké­relme, az első jegyző fizetésének leszállítása tár­gyában hozott határozat jóváhagyása iránt. 21. A Szarvas községben megejtett irnoki választás ellen, Szirmay L. Árpád és Dr. Salacz Oszkár által beadott felebbezés. 22. Gyoma községháza felszerelése és be­bútorozására szükséges 2000 frt költségnek, — továbbá: 23. Gyoma község határában kiépítendő keresztgát hozzájárulási költségeire megajánlott 1500 írtnak a községi tartalék pénztárból köl­csön leendő felvétele iránt hozott képviselőtes­tületi határozatok. 24. Gyoma község és az államkincstár kö­zött kötött adás-vételi szerződés. 25 Vésztő községének a községi állatorvosi fizet'és és a vágatáéi díjakról szóló módosított szabályrendelete. 26. Szeghalom község elöljáróinak kérelme, Szeghalom község vasúti iudóházáig vezető út nak kikövezése iránt. 27. Szeghalom község 9000 frtnyi tartozá­sának a községi törzsvagyonból leendő viszsza- fizethetése iránti képviselőtestületi határozat jó­váhagyása tárgyában. 28. Gyoma község képviselőtestületének, a mérnöki műszerek 552 frt 55 krt tevő árának a községi tartaléktőke pénztárból leendő fedezhe­tne iránt hozott határozata. 29. Gyula város képviselőtestületének a vá­rosi gyámpénztárra kivetett adónak az árvatári tartalékalapból leendő kifizethetése iránti hatá­rozata. 30. Több község 1891. évi költségelőirány­zata. Hírek. A vármegyének rendkívüli közgyűlése lesz e hó 3-án, melyre a meghívók a napokban kül­dettek szét. A közgyűlés nem Ígérkezik népes­nek, mert nincsenek oly ügyek, melyek nagyobb érdeklődés keltésére volnának alkalmasak. A tárgysorozatot lapunk más helyén egész terjede­lemben közöljük. A közigazgatási bizottság február havi ülé­sét folyó hó 9-én fogja tartani. A belső vásárnak verőfényes, derült idő kedvezett, ami azonban igen csekély mértékben éreztette hatását a forgalomra, mely igen cse­kély mérvben fejlődött ki. A kitűnő szánút da­czára sokkal kevesebben voltak idegenek, mint más téli vásár alkalmával és pedig egyformán gyéren eladók és vevők is; a vásári forgalom igy alatta maradt egy őszi hetivásárénak, kielégitle- nül hagyva még ama várakozást is, melyeket különben is szerény mérvben fűztek sikeréhez. A fogyasztási adó kezelése tárgyában vá­lasztott küldöttség a hét folyamán két ízben tar­tott ülést, és egyértelmű megállapodásra jutott ama javaslatot illetőleg, melyet a február 3-án d. e. 9 órakor tartandó közgyűlésnek fog elő terjeszteni. A bizottság sem javasolja a fogyasz­tásnak kezelésre leendő kiadását, különösen nem ama semminemű biztosítékot nem nyújtó aján­latok szerint, melyek ez ügyben beadattak és ama elvből indul ki, hogy a város a fogyasztási adót — tekintet nélkül az esetleges deficzitre, saját rezsijében, saját közegeivel kezeltesse. Mi részünkről már elmondottuk e kérdésben állás­pontunkat és nagyon örvendünk rajta, hogy a bizotiság azt teljes mértékben osztja. A képvi­selőtestülettől pedig reméljük, hogy a fogyasz­tási adó kérdésében minden magánérdeket, ro kon- vagy ellenszenvet félre fog tenni, s azt első sorban abból a szempontból fogja elbírálni, hogyan lehetne azt pénzügyi szempontból leg­előnyösebben kezelni, még azon az áron is, ha egyik-másik képviselőnek vagy érdekszövetke zotnek különben valami kedvenoz eszméjéről kel­lene le is mondania. A népszámlálás eredményét Bókósyármegyo összterületére nézve a megyei számvevői tisztség következőkben mutatja ki : Osszeiratott 44,115 ház, 128,721 férfi s 129,167 nő, összesen 257,888 lakos. Tíz év előtt a házak száma 38,542. a lakosságé 229,757, s igy a szaporulat 5573 ház és 28,131 lélek. — A népszámlálás közsógenkóuti eredményéről hozott múlt heti közleményünk ki­egészítéséül, közöljük ama községek népszám­lálási adatait, melyek még akkor nem voltak is­meretesek. Nevezetesen Dobozon osszeiratott 4911 lakos, tiz év előtt 4314, igy a szaporulat 597 fő. Gy.-Váriban 2993, tiz év előtt 2446, szaporulat 547 fő. Kétegyházán 3751, tiz év előtt 3324, sza­porulat 427 fő. Mező Berényben 12,197, tíz óv előtt 11,368, szaporulat 829 fő. Körös-Tárcsán 5386, tiz év előtt 4827, szaporulat 559 fő. — Gyula városa képviselő testületé által 1890. évi deczember hó 1 én tartott közgyűlésen a tanyai iskolák részére szükséges telkek vétele, valamint a „Magyar utcza“ kinyitása tárgyában megtartandó tárgyalás és érdemleges intézkedés határidejéül 1891. évi február hó 3>ik napja tű­zetvén ki, erre az emlitett napon délelőtt 9 órakor a városháza nagytermében rendkivüli közgyűlés fog tartatni. — Ezen közgyűlés tár­gyai: 1, A szabadkai és györkehelyi tanyai is­kolák részére szükséges telkek vétele iránt az eladni szándékozókkal felvett jegyzőkönyvek I a tanács véleményének élőterjesztése, e tekintet beni határozat hozatal végett. 2. A „Magyar ut- cza“ kinyitása s e czélból szükséges ingatlan vé­tele tárgyábani tanács előterjesztés. 3. A fogyasz­tási adó kezelésére vonatkozó küldöttségi ja­vaslat. A békésmegyei helyi érdekű vasutak igaz gató választmánya Terényi Lajos főispán elnök­lete alatt január 18-dikán ülést tartott, melynek főtanácskozási tárgyát ama körülmény képezte, hogy váljon nem volna e czélszerü a kereske­delmi miniszternél kérelmezni a vasútnak a ki­tűzött idő előtti megnyitását ? Az igazgatóság hosszas, beható tanácskozás után elejtette az eszmét, egy részről azért, mert a pályatesten most van a kavicsolás folyamatban, más részről pedig mert a kedvező utak mellett a sárrét nyers termékei különben is könnyen szállíthatók és igy nem képvisel közszükségletet a vasút for­szírozott megnyitása. Áthelyezés. Szép Lajos pénzügyigazgatósági számtiszt, hason minőségben a miskolezi kir. pénzügyigazgatósághoz helyeztetett át. Szép La­jos a pénzügyigazgatóságok szervezésekor, tehát alig más fél éve hogy Gyulán lakik, és ezen aránylag igen rövid idő alatt szeretetre méltósá­gával oly megérdemelten szép társadalmi pozi- cziót szerzett magának, hogy igen széles baráti kör igaz érzelmeit tolmácsoljuk, midőn eltávo­zása fölötti őszinte sajnálkozásunkat nyilvánítjuk. Kinevezés. A pénzügyminiszter Novák An­tal n. károlyi kir. adóhivatali számgyakornokot, a gyulai pénzügyigazgatóságához III. osztályú számtisztté nevezte ki. A járványok krónikájából. A vármegye al ispánjához érkezett hivatalos jelentés szerint Körös Ladányban a kanyaró jarványszerüleg fel­lépett. A megyei tiszti nyugdíj szabályzat némely pontjainak megváltoztatása érdekében indítvány adatott be a vármegye rendkivüli közgyűlése elé. Önmagunkkal jönnénk ellenmondásba, ha azt mondanánk, hogy a tiszti nyugdíj szabályzat nem igényel semminemű változtatást; hiszen mi magunk többször mutattunk reá a szabályzatnak nem egy hézagára, vagy helytelen rendelkezé­sére, ami okvetlen reformálandó volna. És még sem tartjuk most, és épen most. opportunusnak a nyugdij-szabályzat megbolygatását, amikor a kormány a közigazgatási reformmunkálatot még a képviselőház folyó ülésszakában be fog ter­jeszteni Mert kérdés, hogy a reform nem oly szabású lesz-e, mely a nyugdijszabályzatnak az indítványnál sokkal gyökeresebb változtatását fogja maga után vonni. Államsegély. A vallás- és közoktatási mi­niszter a szarvasi polgári leányiskolának 189°/, ik évi költségei részbeni fedezésére 300 frt állam­segélyt utalványozott ki. Tisztelgés a vármegyei árvaszéki elnöknél. Károly napja alkalmával Nagy Károly elnököt tiszttársai — mint minden évben — úgy ez al­kalommal is felkeresték s érdemekben megőszült vezérüket elhalmozták jókivánataikkal. A hiva­tal segéd- és kezelő személyzete is tisztelgett nála, kiknek érzelmeit a szeretve tisztelt elnök iránt Chriszto M. jegyző tolmácsolta meleg sza­vakban, melyekre az elnök meghatottan vála szolt. Valóban csak örülni lehet, mikor a főnő­kéhez az egész hivatal személyzete ilyen tiszte­lettel és szeretettel ragaszkodik. Csődök. A gyulai kir. törvényszék két cső döt rendelt el a hét folyamán. Az elsőt január 26 án a csabai népbank ellen, kinevezve csőd­biztosnak Tribusz Gusztáv kir. törvényszéki bí­rót, tömeggondnoknak Fábry Károly osabai, he­lyettesnek Jaucsovios Emil gyulai ügyvédeket. A második csődöt Komáromy Béla csabai keres­kedő ellen, és pedig annak saját kérelmére. Ko­máromy m'nt igazgatósági tag szintén a nép bankot ért katasztrófa áldozata. Csabán a főté­ren a Vidovszky féle házban fényeseu berende­zett üveg és porczellán üzlete volt, amely úgy csín és ízlés, mint érték tekintetében nagyváro­si, hasonló üzletek mellé volt helyezhető, azon­kívül gabona üzletet is folytatott. A kincstártól bérlete volt múlt év végéig, amikor is a kincs­tár a birtokot eladta. Kevés ember hasonlítható hozzá Csabán munkásság, szorgalom s hivatás teljesítés tekintetében. Nagy családja van. — A népbank krachja legelőbb s a legérzékenyebben őt sújtotta, ő volt különben is az egyetlen ke­reskedő az igazgatóság tagjai között, s amikor a népbank megbukott, ő kénytelen volt maga ellen csődöt kérni, mit a törvényszék kedden el is rendelt, tömeggondnoknak Haan Béla csabai ügyvédet, helyettesnek dr. Zöldy Géza gyulai ügyvédet nevezvén ki. A csabai közbirtokosság tagjai között a vá­rossal kötött egyesség alapján a regále kártala­nítás : 300,000 forinton felüli összeg, a héten osztatott szót. Soha jobbkor nem történhetett mint most, midőn a népbank katasztrófája elkép­zelhető izgatottságot keltett Csaba lakosságában, es a bizalmatlanná vált toké egyszerre rejtekbe vonult. — Közgazdasági s köznyugalmi szem­pontból eléggé nem méltányolható szerencsés véletlen, hogy a százezrek pusztulása s száz­ezrek szétosztása legalább egy ugyanazon dá­tumra esett. 8 minő szatíra a sorstól Kocziszky János ügyvedre nézve, hogy a háromszázezer forinton felüli pénzösszeg reá, mint közbirtokos- sági megbízott kizárólagos őrizetére volt bízva s a csak általa elzárt saját Wertheim szekrényé­ben volt napokon át deponálva, amikor, mint felügyelő bizottsági tag, a népbanknál saját va­gyonát az utolsó krajezárig elvesztette. Meghivó. Az országos veres kereszt egye­sület gyulai fiókja 1891. évi február 1-jén azaz vasárnap délután 3 órakor a megyeház kis ter­mében Gyulán évi rendes közgyűlést tart követ­kező tárgysorozattal : Elnöki megnyitó beszéd Göndöcs Benedektől. Pénztárnoki jelentés. Az egyleti megürült helyek betöltése. Tisztelettel kérjük az egyesület tagjait, hogy mentül számo­sabban megjelenni szíveskedjenek, lerenyi La­kosúé elnöknő. Göndöcs Benedek elnök. A németvárosi olvasókör február 8-dikán ház vételi alapja javára a népkerti pavilion ter­mében tánczvigalmat rendez 50 kr belépti dij mellett. Figyelmeztetjük helybeli olvasóinkat, hogy a „Piczulás bank alakuló közgyűlését ma d. e. 10 órakor tartja a népkerti pavillonban. Az ev. ref. egyház elemi iskoláiban a szo­kásos első félévi köz vizsgálatok február 1. 2. és 3-án tartatnak meg a következő renddel a köz­ponti leányiskola nagy termében : 1. Vasárnap d. u. 2 órakor a nagyobb fiiskoláé. 2. Héttőn d. e. 9 órakor a nagyobb leányiskoláé. 3. Hét­főn d. u 2 órakor a kisebb fiú iskoláé. 4. Ked­den d. e. 9 órakor a kisebb leányiskoláé 5. Ked­den d. u. 2 órakor a vegyes iskola növendékeié. Házasság, lfj Démusz József városi írnok, január 26-dikán esküdött örök hűséget Grunszky Laura kisasszonynak Kis-Körösön. Az ifjú há­zaspár fogadja őszinte szerencse kivánatunkat Vidovszky László folyammérnöki pénztár nokot, Apponyi gróf tolnamegyei uradalmának volt gazdatisztjét, Wenckheim Dénes gróf dobozi urodalmába intézőnek hívta meg. Vidovszky a meghívást elfogadta és új állását még e hó fo­lyamán elfoglalja. Az I. Gyulavárosi takarékpénztár rendes évi közgyűlése folyó hó 8-ára van kitűzve. A múlt évi zárszámadás és a mérleg már hetekkel előbb összeállittatott és az igazgató választmány és felügyelő bizottság által minden tekintetben megfelelőnek találtatott. A múlt év üzleti ered­ménye sokkal fényesebb az eddigi összes előző évek eredményénél, nevezetesen részvényenkint tizenegy forint osztalékot lehet kiosztani. Meghívás. A „gyulai önkéntes tűzoltó egy­let“ évi rendes közgyűlését f. é. február hó 2- án délután 3 órakor tartja a népkerti pavilion termében, melyre a t. tagok megjelenése kére­tik. Tárgyai: 1. Parancsnoki előterjesztés 1890. évről. 2. Számvizsgáló-bizottság jelentése az 1890. évi zárszámadásra. 3. Netaláni indítványok tár­gyalása. Dobay János, elnök. Jancsovics Margit búcsú fellépte vasárnap volt Aradon |Sárga csikó“' Erzsiké szerepében A színház — mint az „Arad és Vidéke“ Írja csaknem teljesen megtelt, s a közönség: az ara di közönség elitje már első megjelenésekor ro- konszenvvel fogadta s ez az előlegezett rokon- szenv Jancsovics Margit játéka s énekének ha­tása alatt nöttön nőtt, a vendég dalait megis­mételtették, nyílt színen kitapsolták, felvonások végével többször kellett megjelennie a közönség előtt; a második felvonás után legtöbbször: hét­szer. Az előadás tehát teljes sikert eredménye­zett Jancsovics Margitnak, teljes megelégedést a közönségnek. Megjelenésében szép volt. Illett ne­ki nagyon a csinos paraszt viselet, s arczának fiatalos bája, illően a szerephez, teljesen érvé­nyesült. Jancsovics utolsó fellépte, bár két előb­bi szereplése is tetszett, meglepetés hatását gya korolta a közönségre. Nem is úgy játszott, mint­ha kezdő volna, mozdulatában gyakorlott köny- nyeds.'g s a kezdőknél rendszerint tapasztalha­tó félénk félszegseg helyett természetesség nyil­vánult ; ahogy beszélt, abban nem egyszer elta­lálta a szívhez szóló igaz hangot s a dalok ked­vesen, ügyes hangszinezéssel szállottak, nem ha­talmas szárnyakon: igaz, de azért biztos repü­léssel, tisztán osendülve a hallgatókhoz. Ugyan­ilyenelismeréssel imák az „Alföld“ és az „Ara­di Közlöny“ is. Esküvő. Dr. Singer Béla orosházi ügyvéd ,anuár 27-dikén esküdött örök hűséget Krakkón (Alsó fehérmegye) Bürger Reginának. A herczegprimás lelke üdvéért január 28- ikán a temetés óráiban reggeli 10 órakor gyász­istentiszteletet tartatott a gyulai nagytemplom­ban. A templom közepén díszes rovatai volt fel­állítva sok gyertyával s püspöksüveggel, főpász­tori bottal és mise ruhákkal diszitve. A gyász- misét Göndöcs Benedek apát plébános végzé püspök süveggel és nagy papi segédlettel, ame­lyen nagyszámú közönség és az összes iskolák növendékei vettek részt Adjon Isten az elhunyt­nak halhatatlan érdemeiért örök jutalmat és di­csőséget. Diósy Lajos belvárosi elemi iskolai tanítót fájdalmas és súlyos csapás érte. Ifjú neje, kivel alig 9 hónapot élt <-gyütt, január 30-án hosszas szenvedés után de hirtelen elhunyt, maga után hagyva a halála előtt két nappal született kis leányát: Mariskát, ki azonban másnap szinte el­hunyt, s most anya és gyermeke egy koporsóban aluszszák az örök álmot A temetés tegnap dél­után a közönség nagy részvéte mellett ment végbe, s daczára a hideg időnek számosán kisér­tek ki az elhunytat a temetőbe is. Fogadja a mélyen lesújtott férj és család szivünk melyéből fakadó őszinte részvétünket. A halálesetről kiadott gyászjelentés a következő: „Diósy Lajos r. kath. tanító a saját, valamint kis leánya Mariska, apósa Uferbach József és neje Dobay Teréz, gyermekeik Róza és Ferencz, édes atyja Diósy József és' neje szül. Frailer Róza, testvére Diósy Béla és neje szül. Uferbach Malvin, valamint számos rokonok nevében tudatja felejthetlen ked­ves nejének, anyának, jó leány, testvér és ro­kon : Diósy Lajosné szül. Uferbach Mariskának, f. hó 30-án reggeli 8 órakor, életének 20 ik évében, boldog házasságuk 9-ik havában hosszas súlyos szenvedés után bekövetkezett gyászos el­hunytét. A boldogultnak hült tetemei f. hó 31-én d u. 4. órakor fognak édes atyja házából a nagymagvarvárosi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise áldozat pedig ugyanaznap reggel fél 9 órakor fog a helybeli róra. kath. nagytemplomban a Mindenhatónak bemutattatni. Gyulán, 1891. január 30-án. Áldás és béke lengjen a korán elhunyt porai felett !“ — A kazán agyonnyomta. A gyomai vasúti hid előtt készülő stabil jégtörők felállításánál Bukovinszky József nevű nagyváradi illetőségű ács, múlt szombaton oly szerencsétlenül bukott el egy leemelésben levő kazán előtt, hogy a gör­dülő kazán teljes súlyával keresztül ment rajta. A szerencsétlen, amire társai hozzásiettek, ki­szenvedett. BöködK Antal színigazgató, a városi tanács­hoz május hóban előadások engedélyezéséért fo­lyamodott. Bokody jelenleg Csabán működik társulatával; hogy minő viszonyok között, azt a társadalmat fenekestül felforgatott népbank ka­tasztrófa közvetlen hatása alatt könnyű elkép­zelni, de annál nehezebb szegény Bokodynak elviselni. Bizonyára ő is egyik közvetett áldoza­ta a Bartók y — Launer-féle bűnszövetkezetnek és megérdemli részvétünket. De hát nem momentán segélyezésről van szó. mert Bokoky Csabáról még másfelé, és bizonyára több városba viszi társulatát, mielőtt Gyulára jönne, s igy nem le­hetünk felmentve ama tény konstatálásától, hogy a Bokody társulata ama szervezetben, amint most van, gyönge Gyulán, s hogy nem vélemé­nyezhetjük részére a helyi engedély megadását, hacsak nem kötelezi társulatát virágvasárnapjá­tól megnagyobbirani, s ami fő : jobb tagokat sze­rezni. Különben azt hisszük, sőt úgy tudjuk, hogy a tavaszi saisonra első rangú igazgatók fognak Gyulára reflektálni, s eme szempontból is idő előttinek tartjuk, hogy a tanács már most lekösse magát akár Bokodynak. akár más, nem első raugú színház igazgatójának. A Márkovics Vincze földbirtokostól ellopott 43(.l0 forintra nézve ama hir keringett, hogy a tolvajt Aradon elcsípték. A rendőrkapitány táv­irati kérdést is tett Aradra, honnan azonban vá­lasz jött, hogy más tolvajt csíptek el, kit a gyulai lopás nem terhel. Üvegfényképek. Photoplastikum van kiállít­va a Komló szálloda emeleti nagy szobájában, minden harmadik napon új képekkel. Minden mutatvány sorozat 52 kép létből áll, látogatási idő délutáni 5 órától 8 óráig. Belépti dij sze­mélyenként 20 kr. — Iskolai növendékek, ha nagyobb számban együtt jeleztetnek, csak felét fizetik. — Felhívjuk, eme kiállításra az érdek­lődők figyelmét, mert meg vagyunk győződve, hogy minden egyes csoportnál kellemes megle­petésben részesülneic, sa látottak felett teljes meg­elégedésüknek fognak kifejezést adni, minthogy ehhez hasonló kiállítás itt még nem volt látha­tó, s a belépti dij is eléggé mérsékeltre van szabva. Januárius hó, első napjától kezdve egész a tegnapi utolsóig következetesen megtartotta hi­deg jellegét Legalább a mi vidékünkön meg­tartotta, és meglepetéssel olvassuk a hírlapok tu­dósításait, melyek a magyar alföldnél hidegebb hőmérsékü tájakról rohamos olvadás és árvíz hí­reket közölnek. Nálunk minderről még szó sem lehetett. Az első hó borítja földjeinket, az első jégpánczél tartja bilincsben folyóinkat. Olvadás­nak, vizáradásnak, se hire se nyoma. Sőt ellen > kezőleg. — Péntek virradóra a hideg fokozódott, reggel 1 órakor a hévmérő R. szerint 0 alatt tiz fokot mutatott. Tegnap virradóra a fagy és a nagy hideg ismétlődött. — A népbabona szerint holnap válik meg, ha váljon a hideg tartós lesz e még. Holnap gyertyaszentelő, a medve kibúvik odújából és ha napfényes időben meglátja árnyé­kát, akkor visszabúvik üregébe, mert még 40 napi hidegre van kilátás, ha ellenben borús idő lesz, akkor a medve kün marad a szabadban és végo a téli hidegnek. — Az idén olyanok a ki­látások, hogy a undve aligha vissza nem búvik az odújába. — Herb F. helyben felállított „Photoplasti- Ciim“ kiállításának hirdetését mellékeljük helybeli előfizetőinknek, azon figyelmeztetéssel: hogy meg­tekintése által kellemes látványban részesülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom