Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-09-27 / 39. szám
a vármegye alispánjának rendszerxnti jelentésé melyet lapunk egész terjedelmében fog közölni Beliczey István jobban szerette volna, a száraz adatok helyett, az alispáni jelentésben a munkás kérdés okai és annak megszüntetésére orvoslására történt intézkedések lettek volna te említve, hogy a törvényhatósági tagok, e kerdes_ ben is tájékoztatást nyertek volna. Ot negye órán át tartó beszédében a munkáskérdés es za vargás keletkezéséért hibáztatta a nagybirtoko sukat, kiktől viszont a bérlők tanulták meg. hog, a harmados kukoriczától uzsorát vegyenek: de hibáztatja viszont az államot is, mert ez mutat arra példát, amikor a dohány-engedélyekért hol dánként 2 forintot szed- Rétért Szapáry belugy miniszternek a képviselőházban Ugrón Interpol lácziójára adott válasza kapcsán, Békésvár gyére mondott szigorú Ítéletére, ki a megyei szonyokat korruptoknak nevezte, tiltakozik ellene hogy a korrupczió a megyében el volna terjedve nem a megyei tisztikar, hanem a belügyminisz tér az, aki nem állott feladatának magaslatán amidőn a szarvasi főszolgabírói állás választására vonatkozó törvénytelen rendeletét a képviselő- házban elmagyarázta. Beliczey azt hiszi, hogy a vármegyéről elébb biztos és alapos tájékoztatást kellett volna a miniszterelnöknek szereznie. Ve gül indítványozta, hogy a közgyűlés mondja ki hogy a belügyminiszter akkori nyilatkozata nem felelt meg a valóságnak. Reiszig főispán az indítványt, mint önállót csak a következő napra tartja tárgyalhatnak, mig Haviár Dániel a munkásmozgalom okait tárgyalni korainak tartotta, a tett indítvány felett napirendre óhajtott volna térni. Terényi Lajos volt főispán felszólalása ep a munkásmozgalom ügyeben általánosan meglepett mindenkit. Terényi a belügyminiszternek akkori nyilatkozatát emberileg nem tudja helyteleníteni, mert egymásután csakugyan annyi sikkasztás történt, hogy annak a benyomása alatt mást nem mondhatott; ami a miniszternek a tisztviselőkre vonatkozó nyilatkozatát illoti, a volt főispán azt sem kifogásolhatja, azt parancsolja az ő nyíltsága és férfiassága. A tisztviselők szigorú rendeletet kaptak, hogy figyeljék meg a munkásmozgalmat, a titkos gyülekezést akadályozzák meg, a tisztviselők pedig tudtak a mozgalomról, de a preventív intézkedéseket elmulasztották megtenni. A belügyminiszter nem nézhette, ha a közigazgatási bizottság állandó kától naságot kért, az alispán pedig a katonaságod harmadnapra visszarendelte. Különben későneki is tartja most szólalni fel, ha annak idején a föl szólalás meg- nem történt s jobbnak tartja, ha Beliczey István indítványát visszavonja, mit az mégis tett. Dr. Hajnal István jobb szerette volna, ha Terényi is úgy tett volna, hogy a tisztikart oltalmába vobzí, egyébként a korrupeziót általa nos társadalmi kórnak mondja, amely másutd sokkal nagyobb mértékben van elharapózva, mint Békésmegyében. Jleiszig Ede főispán Beliczeynek a belügy minisztert aposztrofáló szavaira, hogy talán ; belügyminiszter nem állott akkor feladata ma gaslatán, mikor Békésmegyéről úgy nyilatkozott, megjegyezte, hogy jt kormányelnököt, ki nagy államférfiu és az ország elismert bölcs kormány, zója, Beliczey szavai legkevésbé nem érinthetik A sérelmes miniszterelnöki nyilatkozat fe-^ letti vita még több személyes élű és természetű felszóllalásra adott okot, s majd nem az egész fél napot igénybe vették, mig nem a kedélyek! lecsillapulta, s a főispáni nyilatkozat után abban] állapodott meg a közgyűlés, hogy a főispán, mint a munkás zavargások megfékezéséré leküldött kormánybiztos, a munkás zavargások keletkezésének okaira vonatkozólag a vizsgálat során szerzett adatait összegyűjtve — szívességből — a közönség rendelkezése alá bocsátandja, amikor is úgy a bizottsági tagok kebeléből, valamint a békésmegyei gazdasági egylet tagjaiból alakítandó szükebb körű bizottság, az ügyet beható tanul mánya tárgyává tevén, a munkás zavargások lehetőleg gyökeres megszüntetését biztositó intéz kedések megtételére javaslatot készít s azt előterjesztenék s akkor lesz alkalma és módja a vármegye közönségének ezen igen fontos ügygyei behatóan foglalkozni, s esetleg az érdemleges óvintézkedések megtételére nézve határozni is, az alispáni jelentés különben egyébb részeiben tudomásul vétetett. Következtek a vármegyei pótadó megszavazások, és pedig a beteg ápolási szükségletek fe dezésére az 1892-ik nvro 10/ rényi Lajos, Szucsu Béla és Keller Imre, a me gye"7 közönsége által beválasztattak : Beliczey István, Dr. Hajnal István és Haviár Dániel me gyebiz’ottsági tagok. Ezen állásra két pályázó je lentkezett : Dr. Krcsmárik János és Popovics Szilveszter, névszerinti szavazás lévén elrendelve, ennek eredményeként Dr. Krcsmárik 64 szava zattal Popovics 49 szavazata ellenébe szarvasi főszolgabírónak megválasztatott, ki is a hivatalos esküt nyomban letette. Dr. Fábry Sándor vármegyei főjegyzőnek az ártézi kutak létesítésének előmozdítása érdé kében beadott és lapunkban közölt indítványát közgyűlés elfogadta, melynek alapján a kormány hoz felirat intéztetik. A sárréti járás községeinek — a békésvár megyei helyi érdekű vasút létesítése körül a vár megye részéről nyilvánult támogatásért beadott köszönő felirataik elfogadtatván tudomásul étettek. A csabai laktanya építési tervezete elfogad tátik némi módosítással, s felhivatik a vármegy' alispánja, hogy az ez ügyben már kiküldött bi zottságot hívja össze, s azzal — a szükséges raó dositások foganatosítása után — a költségvetést készíttesse el és a legközelebbi közgyűlésre mu tassa be, nem különben hogy az építendő lakta nya közelében — annak szükségletére egy uj ártézi kút létesítése iránt a szükséges előintéz kedéseket is tegye meg. Haviár Dániel bizottsági tag interpelláló^ ntéz az elnöklő főispánhoz, hogy a törvény ki ánalmának megfelelőlcg miért nem vétetett fel közgyűlési tárgysorozatba a községi árvapénzA tárnak vizsgálatáról szóló árvaszéki elnöki jelen tés, mire elnöklő főispán kijelenti, hogy az, <] legközelebbi közgyűlésre beterjesztve lesz. A legtöbb adót fizető vármegye bizottsági tagok jövő évi névjegyzéke megállapittatik, s az dőközben történt elhalálozások folytán üresedésbe jött tagsági helyek betöltésére — a pótválasztás határnapjáéi november hava 9-ike kitüzetik, f ezen pótválasztások megejtésére, az eddig is műi ködött elnökök és tagok küldettek ki, kivéve Szarvason egy kerületbe, bol az elhalt választási nők helyett Dr. Salacz Oszkár, alelnökül pedig Haviár Gyula, tagokul a régiek küldöttnek ki zen Ugygyel kapcsolatosan a belügyminiszter rendelete alapján, a legközelebb megejtett népi ámlálás eredményéhez képeBt a bizottsági tadezésére az 1892-ik évre l#/0 vármegyei pótadó 23 szavazattal egy ellenébe, a vármegyei «öz/toV- ház végleges kiépítési költségeinek fedezésére 1°/ vármegyei pótadó 29 szavazattal egy ellenébe, és végre a katona beszállásolás terhének arányosabb megosztása czéljából az 1892-ik évre 32093 frt 18 kr. varmegyei pótadó 26 szavazattal megszavaztatott. A törvényhatóság 1892-ik évi költség vetése} mely a tárgysorozattal együtt a bizottsági tagokkal részletesen közölve lett — elfogadtatott, s ennek alapján egy az 1892-ik január 1-ón életbe lépendő, s az árvapénztárak tartalék alapjai terhére évi 800 frt és 200 frt lakbér illetménynyel dijjazandó központi nyilvántartói állás rendszeresítése elhatároztatott, mely határozat, törvényes meghirdetés után, a belügyminiszterhez jóváha- kagyás végett fel fog terjesztetni. A közigazgatási bizottság 1891. év I. feléről szóló rendszerinti időszaki jelentése, mint amely a „Békésiből a közönség előtt különben is ismeretes, felolvasatlanúl egyszerűen tudomásul vétetik. A tisztikar tevékenységéről szóló számonkérő széki jelentés megnyugtatólag tudomásul vétetik s egy alkalommal elhatároztatik, hogy jövőben s számonkérő szék óvnegyedenkint (?) is fog ülést tartani, s a tisztikar tevékenységének eredményéről magának tudomást szerezni. A szarvasi főszolgabírói állás betöltése ezól- jából a caudidáló bizottság a következőleg alakult meg: elnöklő főispán által felkérettek ; Tegok számának újabb 10 évre megállapítása és a választó kerületeknek újra alakítása ügyének végrehajtási előmunkálataira egy bizottság küldetik ki, mely bizottságban a járások és községek lehetőleg képviselve vannak. A selyem tenyésztés tárgyában — leérkezett földmivelésügyi miniszteri rendelet alapján szá- bályrendeleti javaslat készítése és beterjesztésére a békésvármegyei gazdasági egylet felkéretik, A vámszedési jogok igazolása tárgyában leérkezett kereskedelmi miniszteri rendelet tudósul vétetett, amennyiben e tárgyban a szükséges intézkedések a vármegye alispánja által már megtétettek. A honvéd gyámolitó egylet alapítványának kezelésére vonatkozó szabályrendelet a leérkezett miniszteri rendelet értelmében módosittatik. (Vége köv.) 1891. l. lesek a üird.etmén.37-. évi katonai ellenőrzési szemle tárgyában. Az ellenőrzési szemlén megjelenni köte- hadsereg állományába tartozó mindazon tartósan szabadságoltak, tartalékosok és póttartalékosok, kik ez évben katonai szolgálatban nem állottak, katonai kiképeztetésben nem részesültek vagy tegyvergyakorlatot nem teljesítettek; — továbbá — a honvédség állományába tartozó azon szabadságolt állományú honvédek és póttartalékosok, kik ez évben katonai szolgálatban nem állottak, katonai kiképeztetésben nem részesültek vagy fegyvergyakorlatot nem teljesítettek. 2. A hadsereg állományába tartozó tartósan szabadságoltak, tartalékosok és póttartalékosok ellenőrzési szemléje f. év október hó 3. és 4-lk napjain fog történni, és pedig : október 3-án 1881. 1882. és 1883-ik évek ben besorozattak, október 4-ón pedig: 1884. 1885. 1886. 1887. 1888. 1889. és 1890. években besorozattak kötelesek megjelenni. Az ellenőrzési szemle mindkét napon reggeli 8 órakor kezdődik. 3. A honvédség ellenőrzési szemléje 1891. évi október hó 16-ik napján d. e. 8 órakor veendi kezdetét. 4. Az ellenőrzési szemle úgy a hadsereg mint a honvédség állományába tartozó legénységre nézve a a városháza udvarán fog megtartatni. 5. Az ellenőrzési szemlén megjelenni köteles egyének felhivatnak, hogy katona illetve honvéd-könyveikkel a kitűzött napon és helyen pontosan jelenjenek meg, mert az elkésetten jelentkezők az utó-szemlén való megjelenésre fognak utatasittatni s ezenkívül a körülményhez képest katonailag is megbüntettetni fognak. 6. A honvédségi utószemle f. év november hó 23 án d. e. 8 órakor a kiegészítő parancsnok- sági irodában tartatik meg. Gyulán, 1891. szeptember 10-én. Popovics Jusztin, főjegyző k. ü. előadó. Hírek. A vármegye rendes közgyűlése, a jegyző könyvi hitelesítést is belészámitva, öt napot vett igénybe. A tanácskozásról és a hozott határoza' tokról lapunk más helyén terjedelmes tudósítást adunk ; e helyen csupán azt említjük meg, hogy a Szapáry Gyula gróf miniszterelnök által Bé késvármegye közönségével szemben tett ismere tes nyilatkozata fölött, az alispáni jelentés tár gyalása során kifejlett érdekes felszóllalásokon kívül, nagyobb viták nem merültek fel. A köz gyűlés leglátogatottabb napja a második volt ekkor töltetett ugyanis be a szarvasi főszolgabi rói állás, ami kevés hijján csaknem meglepetés sei végződött. A helyettes főszolgabíró Krcsmárik János ugyanis mindössze tizenöt szavazat több séggel választatott meg a csaknem utolsó pilla natban fellépett Popovics Szilveszter megyei első aljegyzővel szemben. — A tanácskozást elejétől- végig Reiszig Ede főispán vezette, 1 elnöki minőségében a legnagyobb tapintatot és tárgyila gosságot tanúsította, conciliáns modorával kivi- ván a törvényhatósági bizottság osztatlan i konszenvét. A vármegye igazoló bizottsága, Reiszig Ede főispán elnöklete alatt folyó hó 19-én tárgyalta a megyei legtöbb adót fizetők 1892. évi névjegyzéke ellen beadott felebbezéseket. — A virilisek névsorába még felvették Diener Bernát csabai lakost 727 frt 54 krral, Rosenthal Ignácz csabai akost 655 frt 54 krral, Polgár Béla f. gyarmati lakost 421 frt 49 krral, Haraszti Mór sz.-andrási lakost 831 frt 60 krral és Jantyik Mihály békési lakost 1327 frt 90 krral. A szüret városszerte megkezdetett folyó hó 21-én és nagyobbára be is van fejezve. A termés — mint már megírtuk — gyenge közép, a minőség is messze mögötte marad a tavalyinak, mindazáltal a termés akár a fillokszéra sújtotta hegyi vidékekhez, akár csak a szomszéd községekéhez is viszonyítva, még kedvezőnek mondható. A must mesés magas árakon kél; idegen kereskedők egész légiója lepte meg városunkat, akik saját hordójukba leszűrve, hektoliterenként 16 —18 írtjával fizették, a hét végén pedig egy- átalában nem is tudnak már vásárolni. Ilyen magas árt soha sem fizettek még gyulai mustért, de még kiforrott borért sem. A szárazság egyre tart és egyelőre még mindig nincsen rá kilátás, hogy megszűnjék. Annyi változás van mindössze, hogy a forró napokat hideg légáramlat váltotta fel, metsző északi szél kavarja fel az utcza porát, kívülről nézve a város állandó porfelhőbe van búrkolva. A gazdaközönségre a száraz idő annyiban kedvező, hogy tengeri szedést és behordást megkönnyíti, más részről azonban nagyon késlelteti, kötött talajú földeken pedig lehetetlenné is teszi a szántást és az őszi vetést. Oláh György m. tiszti ügyészt, Reiszig Ede főispán az orosházi főszolgabírói helyettesitéstől felmentvén, helyére dr. Bartóky József békési szolgabirót rendelte ki helyettes főszolgabírónak. Oláh György távozása fölött az orosházi lapok élénken sajnálkoznak, mert rövid idejű itt működése alatt is — Írja az „Orosházi Újság“ — sokat tett, s mennyit tehetett és tett volna, ha tt marad?“ A vármegye főispánja is elismerését fejezi ki Oláh György főszolgabírói ténykedése fölött. Rendeletéből, mellyel a helyettesitéstől felmenti, ugyancsak ez .0. U.“ után átesszük a következő részt: Midőn Békésmegye kormányzatát átvettem, a folyamatban levő mun- ásmozgalmak miatt, tekintve Eördögh Lajos főszolgabiró betegségét, tekintetes urat az orosházi járás vezetésével főszolgabirói minőségben egbiztam, azóta három hónap folyt le, s ezen idő alatt az orosházi járásban észlelt aggodalmas mozgalmak korlátok közzé szorittattak. Ezen edményben egyéb tényezők közreműködése mellett tekintetes úrnak buzgó közreműködése folytán nagy része van, | ámbár az orosházi já- ás viszonyai a legnagyobb figyelmet és felügyeletet igényelnek, s jövőben is époly fáradságos tevékenységet követelnek, mindazonáltal elérkezettnek látom az időt, hogy tekintetes főügyész urat az orosházi járás vezetésétől felmentsem. Eddigi tevékenysége s a közügynek tett szolgálataiért tehát fogadja tekintetes úr elismerésem kifejezését.... Áthelyezés. A debreczeni kir. főügyész Fazekas Sándor n,-váradi kir. ügyészségi írnokot, gyulai kir. ügyészséghez helyezte át. A 79. honvéd gyalog-dandár, melynek egyik részét Gyulán állomásozó 2. lionv. gyal.-ezred képezi, ~ hó 23-án tartotta meg 0 fensége József főherczeg lovassági tábornok s a honvédség főparancsnoka előtt befejező gyakorlatát; gyönyörű időjárás mellett festői látvány volt, amint a csapatok a Látóhegy egy völgyéből — a Tápió-Sülyi magaslatokat elfoglalt ellenfél megtámadására — kifejlődtek. 0 fensége a gyakorlat után ismételve megdicsérte a csapatok harczképességét, fegyelmét és nyugodtságát; a dandárparanosnok pedig indíttatva érezte magát még aznap érzelmének a következő parancscsal kifejezést adni: „A f. évi gyakorlatok a mai napon véget érve, köszönete- met fejezem ki az ezredparancsnok uraknak czéltudatos, oktatólagos befolyásvétel és vezetésükért, — a tisztikarnak pedig azon lankadatlan munkálkodásáért, m elyet a csapatok kiképzése körül kifejtettek, s mely lázas tevékenységüknek köszöni az — e tekintetben elért s Ő cs. és kir. fensége által is legkegyelmesebben elismert eredményt. Elismerésem fejezem ki továbbá az orvos uraknak az egészségügyi szolgálat teljesítése körül tapasztalt buzgóságukért, — a legénységnek pedig azon odaadásteljes jó akaratáért, melyet a fárasztó gyakorlatok alatt mindvégig tanusitottak s mely nélkül a felmutatott eredmény nem éretett volna el.“ Italmérés bérlet. Az ó- és új-kigyósi italmérési jog f. évi október 13-án d. e. 9 órakor első árverésen, október 14-én d. e 9 órakor 2-ik és 15-én ugyancsak d. e. 9 órakor a 3-ik árverésen fog bérbeadatni. Kikiáltási ár az italmérési adó beszedési jogért 2793 frt 39 kr. ; a kizárólagos italmérési jogosultságért pedig 3200 forint. A feltételek a gyulai m. kir. pénzügyigazgatóságnál a hivatalos órákban tudhatók meg. Bankett a kir. táblai elnök tiszteletére. Zádor Gyula kir. táblai elnök Gyulán való tartózkodását a bírói és ügyvédi kar felhasználta arra, hogy ro- konszenvének és tiszteletének kifejezést adjon, s az úri kaszinó helyiségében fényesen sikerült társas vacsorát rendezett, a melyen számos felköszöntő mondatott, természetesen nagyobbrészt az ünnepekre; általános tetszészt keltett az ünnepélyen és annak fényét jelenlétével emelő Reiszig Ede főispán több toasztja, a melyek költői nyelvezetökkel kétségtelen tanújelét adták, hogy a főispán nemcsak a zöld, de a fehér asztalnak is kiváló szónoka, — Sikerült toastokat mondtak még Zádor Gyula, többször megköszönve a ragaszkodásnak és tiszteletnek irányában való nyilvánulását. Továbbá Jantsovits Emil, a ki az ügyvédi kar nevében első Ízben köszöntötte fel az ünnepeltet, Cziffra Imre, Dr. Berényi Ármin, Dr. Kis János stb. stb. A társaság a legjobb kedélyben éjfélig volt együtt s hisszük, hogy nagyrabecsült vendégünk kellemes emléket visz magával. Eljegyzés. Gr. Almásy Imre, Almásy Kálmán gróf és Wenckheim Mária grófnő legfiatalabb fia, folyó hó 22-ikén jegyezte el Görcsönben, a hazánk történetében örökemlékű és nagynevű Wesselényi unokáját, Wesselényi Miklós báró bájos leányát, Kornéliát. Eljegyzés. Grünbaum Ármin helybeli fiatal törekvő kereskedő eljegyezte Altmann Ernesztint. Altmann Mór regale-bórlő leányát Miaváról. A gyulai polgárság körében élénk mozgalom indult meg a végett, hogy október 6-ika illő kegyelettel megünnepeltessék. A gyulai 48-as körben ma d. u. 4 órakor nagy gyűlés, illetve értekezlet tartatik, hogy mikép lehetne legméltóbban megemlékezni október 6 áról? Az illető érdeklődők, ha nem tagok is, szívesen láttatnak.— A kör igazgatósága. A népkerti csarnokban sikerült tánczvigal- mat tartottak az október hó elsején katonai szolgálattételre bevonuló njonezok a tágas terem csaknem zsúfolásig megtelt jobbadán újvárosi ti- zedbeli legényekkel és leányokkal, kik fáradhat- lanul járták a csárdást kivilágos kivirradtig. A gyulai kör, október 3-án, szombaton este saját helyiségében tánczestélyt ád, melyre a meghívók a hét elején küldettek szót. Ez a tánezvi- galom lesz egyszersmind a díszes uj helyiségnek mintegy felavató ünnepélye s az előkészületekből következtetve, fényes sikerűnek Ígérkezik. Belépti dij személyenként 1 frt, családjegy 2 frt. Kezdete 8 órakor. Lemondás. Lux Gyula, Mező-Berény és Kö- rös-Tarcsa községek mérnöke, ezen állásáról lemondott. Halálozás. Tavaszi János orosházi ügyvéd, folyó hó 22-én 73 éves korában meghalt. A boldogult tevékeny részt vett a község, különösen pedig az orosházi evang. egyház ügyeiben, az egyháznak hosszú időkön át felügyelője is volt. Az utóbbi években sokat betegeskedett, és halála valóságos megváltás volt földi szenvedésétől. Özvegye s egy testvére gyászolják elhunytát, gyermekei nem maradtak ; temetése szerdán délután volt igen nagy részvét mellett. Nyugodjék é kében! Halálozás. Gyóji Miklós ref. tanítót és családját újólag gyász, újabb fájdalmas csapás érte. Fia Gyóji Jenő 24 éves korában folyó hó 24-én meghalt; a boldogult törekvő, szorgalmas ifjú volt, kinek korai halála nemcsak közvetlen hozzá tartozóit sújtja, hanem nagy részvétet kelt széles baráti körben. Béke hamvaira 1 Csabán alsófoku kereskedelmi iskola létesítése tárgyában mozgalom indult meg, mely ügyben folyó hó 20-án a tekintélyesebb kereskedők értekezletet is tartottak, de mindössze a bizottság létesítés stádiumáig jutottak. A bizottság lesz hivatva az iskola létesítésének módozataira javaslatot kidolgozni. A vészharang kongása a hétfőn délelőtt dühöngött orkán alkalmával csaknem megfagyasztotta a vért a város közönségében, méltán, mert a roppant szél és szárazság mellett az egész város pusztulásnak nézhetett eléje. Fokozta a megdöbbenést, hogy a tűz a gyufagyárban volt jelezve, a hol pedig kelleténél több gyúanyag van felhalmazva. Ezer szerencse azonban, hogy
