Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-08-16 / 33. szám
Gyula városi lakosok körösszabályozási panasza a képviseló'házban. Az országgyűlési képviseiőháznak t hó 8-án tartott ülésében válaszolt gróf Bethlen András közlekedésügyi miniszter, Csatár Zsigmond Gyula városa országgyűlési képviselőjének előzőleg tett interpel- látiójára Gyula városa lakosainak panasza tárgyában, nézetük szerint reájok jogta lanul kivetett körösszabályozási költségek végett; a válasz hivatkozott a folyó év tavaszán Ludwig Mihály és társai gyulai lakosok panaszos kérvényére is, mely az interpelláczió tárgyával teljesen azonos. Lapunkban évek óta foglalkozunk és foglalkoztunk a körösszabályozási ügyekkel; már ezelőtt két évvel terjedelmes csikkben ismertettük körösszabályozási ügyünk keletkezését, folytatását és jelenlegi állását az 1887. évig; ismertettük az azóta történteket, mi annál könnyebb volt, mert a társulat gyűlési jegyzőkönyvei mindenkor rendelkezésünkre állanak, es mint kizárólag helyi lap, első sorban feladatunk helyi — s különösen ily fontos helyi, mindnyájunkat egyenlőn érdeklő ügyekkel foglalkozni, | azokat lakosságunkkal megismertetni. — Sajnos, hogy ismertető czik- keink kellő figyelemben nem részesültek, vagy ha azokra megjelenésük alkalmával figyelem fordittatott is, — már feledésbe mentek. Körösszabályozási bajainkon -—a melyek kétségtelenül léteznek, jóllehet nem azon értelemben, mint a képviselő úr mondta; — de azokon az ártér műszaki fejlesztése befejeztéig segíteni nem lehet; mert a jelenlegi fizetési mód nemcsak a közigazgatás legfelsőbb szakfóruma, de a kir. Curia, mint legfelsőbb igazságszolgáltatási hatóság által is ideiglenesen helyben van hagyva, s igy minden jogorvoslat iránti lépések csak a fizetés megakasztására vannak számítva. Közöljük egyébiránt a közlekedésügyi miniszter válaszát s Csatár Zsigmond képviselő úrnak e válaszra adott nyilatkozatát az alábbiakban: Bethlen András földmivelési miniszter: T ház! Csatár ZsigmoDd képviselő ur hozzám egy interpellácziót intézett, az alsó fehér-körösi ár- mentesitő társulat ügyeire vonatkozólag. Ez interpelláczió szorosan összefügg egy február hóban beadott kérvénynyel, amelyet e tárgyban Ludwig Mihály és társai, valamint az interpelláló képviselő ur nyújtottak be arra vonatkozólag, hogy az ármentesitő társulat területén az ártér- fejlesztés mielőbb befejeztessék, továbbá, hogy addig, mig ez be nem fejeztetik, a végrehajtás beszüntettessék. Mielőtt e tárgyban intézkedtem volna, nyilatkozattételre hívtam fel a társulatot, amelynek válasza a következő felvilágosítást tartalmazza. 1871-ben, midőn ez a társulat újból szervezkedett, a nagybirtokosok és a községek közt létre jött egyezség második pontja szerint abban tör tént megállapodás, hogy a községek mint egységek szerepelnek és reájuk mint egységekre ro- vatik ki a hozzájárulási összeg, amely összeget azután a saját lakosaik, mint érdekeltek közt bizonyos aránykulcs szerint felosztják. Ezen aránykulcs nem bizonyolt czélszerü- nek és azért 1876-ban az 1875-diki árvíz színe alapján uj ártérfejlesztés állapíttatott meg. Ezen uj alapot az összes érdekeltek elfogadták és ehhez Gyula városa is külön képviselőtestületi határozattal hozzájárult. Ezután merült fel a kérdés, ép Gyula városában, hogy vájjon jogosult-e az, hogy csak a külterületek viseljék ezt a terhet, vagy pedig, hogy az a belterületekre is fel lenne osztandó. Egy alispáni határozat, melyet a közmunka- és közlekedésügyi miniszter ur jóváhagyott, megállapította, hogy Gyula városban a külterületek 6 tized a belterületek pedig 4 tized arányáig viseljék ezt a terhet. Ez képezi az ideiglenes de semmi esetben sem törvényellenes állapotot. Már most az ez időközben t. i. 1883. óta létrejött 1884. XIV. t.-cz. alapján el lett rendelve a törvényes ártérfejlesztés: ennek műszaki része már be is van fejezve és szeptember hóban az ki is lesz téve közszemlére. Ez képezi tehát alapját a kivetésnek és alapját képezi az időközben a társulat által felvett egy millió négyszázezer forintnyi kölcsönnek ideiglenes, de törvényes alapját. Megengedem, hogy az egyesekre nézve talán káros, de ne méltóztassék elfelejteni, hogy ez egy az érdekeltek vagy ezek jog elődei által önként elvállalt teher, melytől bárkit is felmentéül annyit jelentene, mint a társulattól elvenni az őt jogosan megillető követelést. Ezek alapján lesz szerencsém az interpelláczió egyes pontjaira válaszolni. Azt kérdi az interpelláló ur: „Az alsó-fehór- körösi ármentesitő társulatnak volt-e szabad az ártérbe az érdekeltséget, minden ártérfejlesztési munkálat és ennek közszemlére való kitétele nélkül felvenni és a kit akart, abból kihagyni ? Minthogy az érdekeltség az 1876-iki ártérfejlesztési munkálat alapján lett megállapítva, ehhez minden érdekelt hozzájárult. Bocsánatot kérek, ez tényállás Itt tehát arról nem lehet szó, hogy az önkényesen; egyesek meg lallgatása nélkül lett megállapítva. A második kérdés ez : „Az ármentesitő társulat az árvíz elleni védekezés költségéit szabadon úgy vetheti-e ki. amint akarja? S ez onkóny- kedés ellen a megterhelt kőzlakosaágnak, ha igazsága vau, jogorvoslatot ebben az országban senki sem ad? Mi annak oka? Bocsánatot kérek, szeptember közel van akkor lesz a munkálat közszemlére kitéve és az, aki azt sérelmesnek találja, akkor^lesz a törvény értelmében jogosult, az ellen reklamálni. A harmadik kérdés ez: „A gyulai panaszosok kérelme felett miért nem lett tartva mind a két fél meghallgatása mellett tárgyalás és miért csak a vádolt társulat hivatott fel nyilatkozatra; hiszen a kérvény vádat tartalmazott és a miniszter ur ígért igazságot: adott szava után tehát hogyan lehetett a panaszkodokat epen a vádlottak által tartott igazgatósági választmány által kérvényükkel elutasítani ?• A tényállásra nézve a társulattól bekértem az adatokat, amelyek egészen megnyugtatók. Erre nézve tehat más oldalról adatokat szereznem felesleges volt. De tévedés, hogy a kérvényezők elutasittattak volna. — Hisz kérvényük lényege, amely abból áll, hogy az ártér fejlesztési munka mielőbb befejeztessék, teljesittetett, amennyiben utasittatott a társulat, hogy a munkálatokat mi hamarabb fejezze be és azok haladásáról tegyen havonként jelentést, ami meg is történt. Ennek eredménye az, hogy szeptemberben a munkálatok be is lesznek fejezve. Továbbá azt kérdi a képviselő ur: „Fog-e intézkedni a t. miniszter ur, hogy az Alsó Fehér- Körös ármentesitési társulat elhanyagolt ügyei szigorú állami vizsgálat tárgyát képezzék, hogy az ártérfejlesztés jogszerűen keresztülvitessék és a kivetési kulcs az igazsághoz híven a közös teherviselés alapján állapittassék meg P* Minthogy e munkák folyamatban vannak, egyáltalában nem forog fenn annak szüksége, hogy külön intézkedjem. Továbbá azt kérdi : „Addig, amig a| ártér műszaki fejlesztési munkálat befejezést nem nyert, a szt. benedeki, eperjesi és szabadkai dűlőkben levü ártér költséggel — az illetők állításaként — jogtalanul megrótt birtokosok ellen, az elrendelt végrehajtást a pénzügyminiszter ur felfüggeszti e ? Minthogy az interpelláczió e része már a pénzügyminiszter úrhoz is van intézve, az ő nevében is azt a választ adhatom a t. képviselő urnák, hogy a kormánynak arra sem joga nincs, sem egyáltalában arra nem érzi magát indíttatva, hogy a társulat kárára bárkinek elengedje tartozását, vagy annak fizetését felfügeszsze. Végre azt kérdi a képviselő ur: „Melyik törvényben vau az megírva, hogy a tulajdonos tudtán kívül teher vethető ki adó forintja után, olyan földeknek a megterheltetésével, amely földek az ártérbe nem tartozhatnak?“ Arra nézve, hogy mely földek tartoznak, vagy nem tartoznak oda, mint bátorkodtam előadni, azzal felelhetek, hogy az 1876-iki ártér alapján senki olyan megterhelve nincsen, aki önként el nem vállalta volna a terhet. Hogy a reklamá- czió után, fog-e valaki ezek közül kimaradni vagy sem, az akkor fog eldőlni, amikor a reklamácziók meg foguak történni és el fognak biráltatni. Különben ezeket a képviselő ur megtudhatta volna a társulatnál magánál, ahol a felvilágosításokat szívesen megadták volna neki; ha ezt teszi, interpellácziójára nem lett volna szükség. Kérem a t házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. Csatár Zsigmond: Nem arról van szó, hogy a miniszter ur azt a társulatot hallgassa ki, mely 1871. óta a legrombolóbb, a legigazságtalanabb kulcs alapján veti ki önkénykedve a költségeket, hanem arról, hogy küldjön ki valakit, a ki kihallgassa a vádlókat és vádlottakat és aztán hozzon ennek alapján határozatot. A miniszter ezt nem tette, hanem csupán a bevádolt társulat igazgatóságát hallgatta meg, természetes, hogy az csak nem mondhatta, hogy a panaszosoknak van igazuk, hanem mindent elkövetett arra nézve, hogy a panaszpontok elfátyoloztassanak, hogy a miniszter ur látköre elhomályosittassék és kimondja a vétkeseknek tartottakra — feltéve, hogy a vétkesség ki fog tudódni — hogy azok ártatlanok. A miniszter válaszának azt a részét, hogy az ártérfejlesztési munkálatok tervei szeptemberben közszemlére lesznek téve, tudomásul veszi, de visszautasítja válaszának többi részét, melyben azt mondja, hogy a panaszkodóknak panaszpontjai felett érdemleges vizsgálatot nem tartand, a számadások beadására a vizszabályozási társulatot nem kötelezi és az 6gész múltra nézve a feledés és megsemmisülés fatyolát borítja. Végül nem veheti tudomásul a miniszter válaszának azon részét, melyben azt mondja, hogy a pénzügyminiszterrel szemben nem ajándékozhatja oda, a gyulai polgárokra vizszabályozási költségek czi- men kivetett összeget. Ezt nem is kérte senki és a gyulai polgár nem is fogadna el ajándékot, mert nincs rászorulva, hanem a mi az övé, azt nem engedi elvenni, mert még sok éven át akar adót fizetni, már pedig ha ily idegen embereket oda beviszünk és azok kényök-kedvök szerint vethetik ki a vizszabályozási költségeket, akkor bekövetkezik az az állapot, hogy a gyulai polgár el fog pusztulni és azzal elpusztul az állam alapjának egyik támasza, elpusztul maga az adófizetési képesség is. Bethlen András gr. T. ház! Csak két rövid megjegyzést kivánok tenni az interpelláló képviselő ur felszólalására. A képviselő ur egész okoskodása ama feltevésen alapszik, hogy a kivetés jogtalan es törvénytelen. Bátor voltam már előbb kifejteni, hogy ennek ellenkezője áll és a *■ képviselő urat csak arra utalom, amit igen könnyen megtehet, hogy nézze meg Gyula város 1876. julius öl-én tartott közgyűlési jegyzőkönyvet, amelyben az azon ártóriejiesztes elfogadására vonatkozó határozat 37. szám alatt beig- tatva van. Második megjegyzésem arra vonatkozik, hogy a képviselő ur felemlítette, hogy a társulat, vagy egyesek osztozkodnak a közvagyonban. Ez oly súlyos vád, amelyet talán menthet a képviselő urunk buzgalma, de amelynek engedjék meg, addig, mig konkret adatokkal elő liemáll, súlyt nem tulajdoníthatok. Kérem a t. házat méltóztassék válaszomat tudomásul venni. Csatár Zsigmond fenntartja szavait, életével, vagyonával szavatol érte. Békésvármegye közigazgatási bizottságának üléséről. (augusztus 10.) Jelen voltak : Reiszig Ede főispán elnöklete alatt, Jancsovics Pál alispán, Nagy Károly árvaszéki elnök, Dr. Zöldy Géza tiszti főügyészi helyettes, Dr. Kováos István főorvos, Gaszner Pál kir. pénzügyigazgató, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. mérnök mint az állam építészeti hivatal főnöke, Steinecker Gábor kir. mérnök mint a gyulai kir. folyammérnöki hivatal főnöke, Kiss János kir. alügyósz mint a kir. ügyész helyettese, Zlinszky István közgazdasági előadó, Hoffmann Mihály, Kalmár Mihály, Szucsu Béla, Keller Imre, Dr. Zsilinszky Endre, Dr. Hajnal István, Horváth Károly, Jan- csovics Emil, Vidovszky János bizottsági tagok és Popovics Szilveszter vármegyei I. aljegyző mint a bizottság jegyzője. Az alispáni rendszerinti havi jelentés tárgyalása során, Csabán a szabály ellenes műtéteket végző orvos ellen a vizsgálat elrendelése ki- mondatik, a csendőrség jelen'egi létszámának továbbra is fenntartása szükségesnek tartatik, végre a szőllőfürtökön mutatkozó uj betegség nemei nek megállapittatása, s a szükséges óvintézkedések megtételére a vármegye alispánja utasittatik, az alispáni jelentés egyebekben tudomásul vétetett. Vlagyovics István, Lindeisz György és Rostás János gyulai, dós Gábor békési, Csipák Antal csorvási, Lehóczky Pál tót koralósi és Flen der András csabai illetőségű hadkötelesek kivételes nősülés iránti folyamodványaik, — pártoló- lag lettek felterjesztve — a honvédelmi miniszterhez. Viskovics Ignácz volt szarvasi közgyám sikkasztási ügyében hozott fegyelmi választmányi határozatot feloldó belügyminiszteri rendelet értelmében, Tepliczky János Szarvas község bírája, Póhl Dániel szarvasi I. jegyző, Salacz Ferencz szarvasi járási volt főszolgabíró, Szombathelyi Gyula vármegyei főszámvevő és Nagy Károly árvaszéki elnök ellen, mint az ellenőrzés és felügyeletben állítólagos mulasztást követett közegek ellen a pótvizsgálat elrendeltetik, melynek foganatosításával Dr. Hajnal István és Hoffmann Mihály bizottsági tagok bízatnak meg. Szarvas községe az egész árvatári hiány befizetésére utasittatik, s egyidejűleg az esedékes kifizetendő árvapénzekuek. az árvatári tőke 10°/o-tóli törlesztéséből lett kifizetése miatt Szarvas község elöljárósága felelősségre vonatik és az ilynemű szabálytalan kifizetésektől eltiltatik. A vármegyei árvaszéknél a nyilvántartói állás okvetlen szükségesnek tartatván, megkerestetni határoztadk a törvényhatóság, hogy ezen állás rendszeresítéséről, fizetése megállapitásáról s honnan leendő fedezéséről gondoskodni és intézkedni szíveskednék. A vármegyei főorvosnak az egészségi állapotokat feltüntető rendszerinti havi jelentése megnyugtató tudomásul vétetett. A Békésen rendszeresített polgári iskolai tanítónői állásra Dúzs Mária okleveles tanítónőnek megválasztása helyben hagyatik és megerősittetik. Az orosházi polgári iskolánál egy segéd tanári állás betöltésére tartandó választó gyűlés elnökéül Székács István küldetik ki. Csaba községe az iránti kérelmének, hogy az ottani tanyai iskolák felállítása, ügyében teendő jelentésének beadására idő haladékot kér aug 20 ig. hely adatott. A békési iparos tanulók iskolájának 1890/91 tanévi pénztári számadása megvizsgáltatván, 862 frt 52 kr bevétellel s ugyanannyi kiadással helyben hagyatott. Lustyik György és társai kondorosi lakosoknak, gr. Károlyi István kondorosi nagybirtokos ellen, cseléd ügyben beadott felebbezésük- nek hely adatván, nevezett nagybirtokos kötelez- tetik, hogy felebbezők járandóságait 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizesse meg, felszámított költségeik azonban panaszlott terhére megállapítható nem volt. Csabán az izraelita imaház építése ügyében hozott s megfelebbezett I-ső Il-od fokú határozatok feloldatnak s utasittatik a csabai járás fő- szolgabirája, hogy szakértők közreműködése mellett az ügyben helyszíni tárgyalást tartson, annak eredményét jelentse be. Huczják György bánfalvi lakosnak, Sváb Lajos puszta-szent-tornyai lakos ellen cselédbér ügyében hozott s megfelebbezett alispáni határozat helyben hagyatik. Id. br. Wodianer Albert gyomai nagybirtokosnak a berettyó-körösi társulat által a gyomai határban fekvő úgynevezett csergettyű és juhos laposi* belvizek levezetésére létesittetni szándékolt vízmüvek hatósági engedélyezése ügyében hozott alispáni határozat ellen beadott felebbe- zésnek hely adatott. A kígyóéi vadvíz levezető társulat vízmüveinek igazitása tárgyában hozott s az állam építészeti hivatal főnöke által megfelebbezett al iapáni határozatot a közigazgatási bizottság egész terjedelmében helyben hagyja. A kir. pénzügyiyazgatóságnak rendszerinti havi jelentése, amely szerint az egyenes állami adók befizetésénél az eredmény, a múlt évi hason időszaki bevételekhez viszonyítva 39,031 frt 84*/s krral kedvezőbb, a hadmeutességi adónál pedig 3191 frt 89 kr kedvezőtlenebb, tudomásul vetetett. A ezent-andrási róm. kath. egyházra kivetett tőke kamat adó, a közbevetett felebbezés elutasításával, fenntartandónak határoztatik, úgy szinte fenntartatik Pimiller János szarvasi lakos 50 frt fegyveradó jövedéki birsága is. A csabai orthodox izraelita hitközség báz- bér adója ügyében a kir. pénzügyi közigazgatási bírósági, felebbezést elutasító határozata, nevezett hitközséggel közöltetni rendeltetik. Csaba községében 401 forint hadmentességi adóhátralék, M.-Berény községében több rendbeli, összesen 184 frt 73 kr és Öcsöd községében szintén több rendbeli, összesen 280 frt 41 kr adó hátralékok — behajthatlanság czimén töröltetni rendeltetett. Tót-Komlós községének a fogyasztási adók bérlete után terhére kirovott Ill-ad oszt. kér. adója ellen beadott felebbezése, az 1883. évi 44. t.-cz. 27. § ónak megfelelő további eljárás végett a m. kir. pénzügyigazgatóságnak kiadatott. Nánási Mikály békési lakosra kirovott vadászati kihágási 20 frt pénzbírság behajthatlan lévén, e helyett a 2 napi elzárás büntetésének alkalmazása elrendeltetett. A kir. állam építészeti hivatal főnökének rendszerinti havi jelentése, mint különösebb intézkedést nem igénylő, tudomásul vétetik. A kereskedelemügyi miniszternek leirata, mely szerint a Csaba Szegedi vasút vonal menetrendének kérelmezett megváltoztatását nem teljesítheti, továbbá ugyancsak a miniszternek leirata, melyben értesíti a bizottságot, hogy a M«wd- Bere'ny—k.-tárcsái köút felülvizsgálatához a kér. kir. felügyelőt rendelte ki, ugyancsak a kereske- lemügyi miniszternek rendelete, melyben tudatja, hogy N.-Váradon gőzgép kezelőket és kazán fűtőket vizsgáló bizottságot szervezett, tudomásul vétettek. Öcsöd község képviselő testületének azon határozata, mely szerint az 1892-ik évi községi közmunka tartozás fele része kötelezőleg megváltandó lesz, helyben hagyatik. A k.-ladányi indulóházi út ügyében, a Békés vármegyei helyi érdekű vasút részvény társaság által beadott felebbezés, harmad fokú elbírálás végett a kereskedelemügyi miniszterhez felterjesztetett. A gyoma-endrödi kőút jó eredményű utófelülvizsgálati jegyzőkönyve tudomásul vétetvén, a kőút Glaszner és Eibeschitz építő vállalkozóktól véglegesen átvétetni rendeltetett. A sárréti helyi érdekű vasút mentén létesített párhuzamos utak és útátjárók átvételéről és a további fenntartásra illetékes közigazgatási köze geknek való átadásáról községenként felvett jegyzőkönyvek, helyben hagyattak. P.-Sz.-Tornya község elöljáróságának — a Csaba-Gyula-Nagy-Várad-féló közlekedő vonatok menet rendjének megváltoztatása iránti kérvényük — pártolólag felterjeszthető nem volt — mert épen ezen ülésen tárgyaltatott a kereskedelemügyi miniszternek, ezen ügyben elutasító rendelete. Glaszner és Eibeschitz társ vállalkozó ezég beadványa, melyben értesíti a bizottságot, hogy a részükre kiadott egy 25,000 írtról szóló kötvényt a nagyváradi takarékpénztárra jogérvényesen átruházta, tudomásul vétetett s a vármegyei pénztári tisztséggel közöltett. A Csaba-Gyula közötti vasút vonalon létesítendő egy feltételes megállóhely érdekében, a beérkezett hatósági véleményes jelentések alapján, oly felterjesztés tétetik az illetés miniszterhez, hogy ezen feltételes megállóhely a m kir. állam vasutak Gyula-csabai szakaszán a csabai határban levő egyik nagy forgalmú közlekedési útnál lavő 43. számú őrháznál volna legozélsze- rübben létesítendő. Ezzel az ülés még az első nap délutáni 5 órakor bevégződött. Alispáni jelentés. Békésvárroegye közigazgatási bizottságának reudes gyűlésén 1891. augusztus 10-én. Méltóságos Főispán úr! Tekintetes közigazgatási bizottság! A közállapotokról szóló rendszerinti jelentésemet a múlt julius haváról az 1876. évi YI. t.-cz. 15. §-a értelmében tisztelettel a következőkben terjesztem elő: I. Közegészségügy. A közegészségügy a múlt hóban kedvezőnek mondható, amennyiben a Csabán fellépett agy- és gerincz-agy hártyalob betégség teljesen megszűnt, — Békés és Mező Berény községekben uralgott vörheny múlófélben van, — Gyula városában és Körös-Ladány községében az előbb jelzett betegség, Bánfalva községében pedig a fellépett, különben is enyhe lefolyású roncsoló toroklob betegség teljesen megszűnt; a többi községekben ragályos betegség esetei egyáltalán fel nem merültek és a halálozások arányszáma kedvezőnek mondható. A múlt hónapban ismételten két esete merült fel a veszett eb által való megmaratásnak. Így Szarvason julius 7-én megmarta egy veszett eb Gu8zmann Mór Sándor nevű 3 éves fiát, továbbá Oroszki Jánosnak György nevű 8 éves fiát, — mindkét gyermek anyjuk kíséretében a budapesti Hőgyes-féle intézetbe szállíttattak, és pedig utóbbi vagyontalan lévén, Szarvas község költségén. Öcsöd határában is mutatkozott múlt hóban egy veszett eb, mely 3 más kutyát meg- mart, emberben azonban kárt nem tett; mindeme sajnos esetekben a szarvasi járás helyettes főszolgabirájának jelentése szerint a kellő óvintézkedések megtétettett. A 7 éven aluli gyermekek gyógykezelésének elmulasztásáért a szülők ellen a megtorló eljárás az elsőfokú egészségügyi hatóságok jelentései szerint, minden egyes esetben folyamatba tétettek. A gyulai járásban a múlt évnegyedben egy ily eset lett feljelentve, de a szülő felpaentetett.
