Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-25 / 4. szám

letet a kezelés mikéntjére nézve s javaslatát egy valószínűleg még e hét folyamán egybehívandó képviseleti közgyűlés elé fogja terjeszteni. Szabados Antal kérvénye, melyben a felemelt hely- pénzszedcsi jogot évi 1000 frt borfizetés mellett részére bérbeadói kéri, a tanács javaslatával ellentétben, nem fogadtatott el. Ebből kifolyólag felbivatott a polgármester, hogy a helypenz tarifát a czédulaházaknál kinyomatva, függesztesse ki, hogy így a vásári közönség esetleges zsarolásoktól megvédve legyen. Az 1890. ovi útadó törvény 38. §-ában foglalt intézkedésre a közúti bizottságba a városi mérnökön kivül 3 évi időtartamra Keller Imre, Kukla Ferencz, Gergely Pál, Gombos György, Gerlein Reinhart, Sánta .János, és ifj. Miskucza György v. képviselők választattak be. — Ezzel a közgyűlés délután 5 órakor befejeztetett.

Tisztújító székkel kapcsolatos közgyűlése volt a képviselő testületnek folyó hó 19-én délelőtt Jancsovics Pál alispán és kir. fanácsos elnöklete alatt. A főpénztárnoki s az újvárosi II. tanácsosi állások töltettek be. A választási aktusra megválasztattak bizalmi férfiakul Dobay János, ifj. Oláh György, A. Schriffert József és id. Yégh József. A kijelölő válaszmányba Sail Sebetyén és Bandhauer György, ugyanabba elnöklő alispán kinevezte Dutkay Béla polgármestert és ifj. Oláh Györgyöt, — a szavazatszedő küldöttség tagjaiul pedig Dobay János elnöklete alatt ifj. Uferbach Jánost és Schmidt Gyulát. A főpénztárnoki állásra pályáztak és sorrendben jelöltettek Kocsis Károly, Ricsek János és Franko Döme A szavazás elrendeltetvén, első Ízben nem volt abszolút többség, amennyiben Kocsis 54, Ricsek 47 és Frankó 19 szavazatot kaptak. Az ismételten elrendelt szavazáskor Kocsis Károly 65 szóval Ricsek János 53 szavazata ellenében főpénztárnoknak megválasztatott. — A tanácsosi állásra Varga Lajos, K. Tar Mihály és Török István jelöltek közül közfelkiáltással Varga Lajos választatott meg. Az uj főpénztárnok és tanácsos nyomban a közgyűlés szine előtt letették a törvényben előirt esküt és ezzel a közgyűlés az elnöklő alispán lelkes éltetése mellett bevégződött.

A népszámlálás eredménye. Ama helyzetben vagyunk, hogy a most végrehajtott népszámlálás eredményét a vármegye községeinek túlnyomó részére nézve közölhetjük. Most még csak a lakosság számát és szaporulatát a tiz év előtti létszámhoz vizzonyitva; később, midőn az óriási anyag teljesen fel lesz dolgozva, ama számtételeket is, melyek a magyar nyelv és nemzetiség, úgyszintén a kultúra előhaladására vonatkoznak. Gyula városában a népszámlálás eredménye következő: 3337 belső s külső lakházban, illetőleg gyűjtő ivén összeiratott 9873 férfi s 10007 nő, összesen 19880 lakos. Az 1881. évi népszámláláskor 18046 lakosunk volt, és igy a szaporulat 1834 fő, ami évenként átlag l°/0 szaporulatnak sem felel meg, ez pedig épen nem kedvező eredmény, sőt Csabát leszámitva, hol az még silányabb, csaknem legkedvezőtlenebb a vármegye területén eddigelé ösmert és alantabb közölt eredmények között. Gyula városa egyébkint az összes számláló lapokat és azok adatait másoltatja, helyesebben Írva főkönyvbe vezetteti, s igy azon helyzetben leszünk, hogy a népszámlálás

anyagából többirányú következtetéseket fogunk levonhatni. Csabán a lakosság száma 34179, tiz év előtt 32616, szaporulat 2563 fő. Kígyóson (Ó és Uj) 4065, tiz év előtt 3500, szaporulat 565 fő. Gyomán 10871, tiz év előtt 10160, szaporulat 711. Endrddön 10917, tiz év előtt 9372 s igy a szaporulat 1545 fő. (Endrod most népesség tekintetében túlszárnyalja Gyomát, mely szintén nagyon hanyatlik.) Orosházán 20013, tiz ev előtt 18032, szaporulat 1921 fő. (Orosháza 10 év előtt kisebb népességű volt Gyulánál s ma már túlszárnyalja.) Sámsonban 3261, tiz év előtt 2345, szaporulat 916 fő. Tót-Komlóson 9586, tiz év előtt 8416, szaporulat 1170 fő. P.-Földvá- ron 2547, tiz év előtt 1692, szaporulat 855 fő. Csorváson 4247, tiz év előtt 3148, szaporulat 1099 fő. Bánfalván 3292, tiz év előtt 2835, szaporulat 457 fő. N.-Szénáson 2830, tiz év előtt 2325, szaporulat 505 fő. P.-Szent-Tornyán 3217, tiz év előtt 2404, szaporulat 813 fő. Szabad-Szent-Tornyán 1684. tiz év előtt 1113, szaporulat 571 fő. Szeghalmon 8903, tiz év előtt 7537, szaporulat 1366 fő. Füzes-Gyarmaton 7810, tiz év előtt 6473, szaporulat 1337 fő. Körös-Dadanyban 7151, tiz év előtt 6266, szaporulat 885 fő. Vésztőn 7552, tiz év előtt 6336, szaporulat 1216 fo. Szarvason 24198, tiz év előtt 22405, szaporulat 1793 fő. (Szarvason figyelmébe kell venni, hogy Kondoros települt belőle, ezt számítva a tulajdonké- peni szaporodás 3000 körül lenne. Örvendetes körülménynek jegyezhetjük még fel, hogy a szarvasi tót lakosságnak mintegy fele magyar anyanyelvűnek vallotta magát, beszélni természetesen 95°/0-a tud magyarul.) Szent-Andráson 6717, tiz év előtt 6195, szaporulat 622 fő. Öcsödön 7830. tiz év előtt 6667, szaporulat 1163 fő Kondoroson 2585, tiz év előtt 2120, szaporulat 465 fő.

— A gyulai rom. kalh. egyháztanács múlt vasárnap tartotta meg alakuló közgyűlést, az újonnan megválasztott tagok élénk érdeklődése mellett. — Megválasztattak, egyhangúlag mint világi elnök Terényi Lajos, alelnök Szénásy József. Számvizsgáló bizottság : elnök Bandhauer György, tagok Sál József, Sál Sebestény, pénztárnok ifj. Moldoványi István, Ellenőr-könyvvezető Dobay János, gondnok Sál István, algond- nok Krizsán András, németvárosi templom és tetemő gondnokok Gerlein Reinhart, Berndt Károly, kápolna gondnok id. Uferbach János A 18 tagból álló iskolaszék: Terényi Lajos elnök, Novák Kamill, Kövér László, Hoffmann Mihály, Szé- násy József, Kohlmann Ferencz, Bandhauer György, Dutkay Béla, Dobay János, Kukla Ferencz, Góg Mihály, Krizsán András, Hoffmann Alajos, Gerlein Reinhart, Szikes Márton, Sál Sebestény, Knaifel János, ifj. Endrész András. Gaz-j dasági szakosztály: Szénásy József elnök, ifj. Uferbach János, Sál József, Kalló István, Band- hauer György, Lukács Károly, Dr. Follmann János, Lindenberger Ignácz, Cs. Demkó József, Krizsán András, id. Mondák György, Szilágyi István, Diósy József, Berndt Károly, Steigervald János, Múlt György, Ludvig Mihály, Stefanovics Péter, Metz Antal. A közgyűlés elhatározta ő méltósága Terényi Lajos főispán urat felkérni a világi elnökség elfogadására, s erre küldöttséget választott, s több az egyház és iskolák ügyeit érintő ügyekben elvi határozatokat hozott)

s azok végrehajtására bizottságokat küldött ki. — őszintén óhajtjuk, hogy az egyházi és iskolai ügyek tanácsa áthatva a közjóra irányuló kívánságtól missióját az általa is óhajtott közjó előmozdítása érdekében teljesíthesse, a mire egyébiránt teljes kilátás van.

A honvéd tisztikar II. estélye e hó 17-én ismét összevonzotta az előkelő világ nagy részét. A minden tekintetben sikerült mulatságot hagyományos jókedv s otthoniasság jellemezte. A négyeseket 40 pár tánczolta, Brett és Vinkler tőhadnagyok igazgatása alatt. Az estélyen részt vettek: Bodokyné, Dálnokiné, Dubányiné, Dut- kayné, Fürdökué, Fluknó, Frankóné, Hajóssyné, Jancsovics Emilné, Kiss Gyuláné (Vásárhely), Kellerné, Klimentné, Köpfné, Kovács Mihályné (Szeghalom), Lucchiné, Nagy Józsefné, Novákné, Otrokné, Schröderné, Steineckernó, Vinklerné ; továbbá Bodoky Erzsiké, Cziffra Lujza, Dálnoki Emma, Dubányi Amália, Dubányi Erzsiké, Fiuk nővérek, Frankó Mariska, Gundhard Fánika, Hajóssy nővérek, Keller Rózsika, Kliment nővérek, Köpf nővérek, Kovács nővérek (Szeghalom), Lucchi Esztella, Nagy Ilonka, Novák Iza, Otrok Mariska, Rombai Mariska, Szegheő Sarolta, Té- csi Vilma, Uferbach Jolán.

A polgári kör bálja tegnap este zajlott le, s az előkészületekből kombinálva kevésbé népes, mint sikerült kedélyes mulatság volt, melynek, lefolyásáról lapun* jövő számában referálunk.

„A gyulai 48-as kör” bálja f. évi január 18-án a népkerti pavillonban várakozáson felül jól sikerült. A mulatság nagyon kedélyes volt, a rend nem zavartatott, a miben nagy része volt erélyes és közkedveltségü rendőrkapitányunk személyes jelenlétének. Az intelligens osztályból sokan vettek részt, a mi jó vért szült. Az or- szággyülési képviselő 12 óráig szintén ott volt, s csak a bál végett utazott le. Anyagilag is jól sikerült. Összes bevétel volt 129 forint 80 kr, kiadás 70 forint, maradvány 59 frt 80 kr, amely összeg a könyvtár javára fog fordittatni. Felülfizettek : Csatár Zsigmond 5 frt, Dutkay Béla 2 frt, Tőkés Sándor 20 kr. Illés József 1 frt, Hegyi István 50 kr, Hegyi József 50 kr, Eisele József 40 kr, Ternovszky Mihály 20 kr, Diósy Béla 1 frt, Schmidt Antal 50 kr, Schriffert György 50 kr, Ricsek János 50 kr, Dr. Zöldy Géza 50 kr, N. N. 50 kr, Reinitzer Zoltán 1 frt, Berbe- kúcz Péter 50 kr, Schmidt Gyula 50 kr. Ujitz Béla 50 kr, Seres József 1 frt, Kis István 50 kr, összesen 17 forint 80 kr. Fogadják a szives felülfizetők a 48-as kör hálás köszönetét. A rendező bizottság.

Az újvárosi olvasókör, farsangi tánczvigal- mát jövő vasárnap február 1-én fogja tartani.

A „katholikus olvasó-kör“ Burda Elek há zában február hó 1-én saját könyvtára javára zártkörű tánczmulatságot rendez Belépti dij személyenként 50 kr. Felülfizetések köszönettel vétetnek s a „Békésiben hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete este 8 órakor. Jegyek válthatók este a pénztárnál.

Meghívás. A gyulai dalegylet január 26-án azaz holnap este '/a8 órakor Fehér Ignácz ur lakásán gyűlést tart.. A tagok felhivatnak, hogy pontosan megjelenni szíveskedjenek, mert a működő tagok hangúk szerint való beosztása haladéktalanul megejtendő. Működő tagok, új belépő vendégek texintet nélkül arra, hogy nős vagy nőtlen emberek szívesen láttatnak. Gyula, 1891. január 25. Az igazgatóság.

A gyulai dalegylet f. 1891. évi január 17-én megalakult. Tisztikar: Elnök : Göndöcs Benedek apát, alelnök: Sál József, igazgató : Finta Ignácz, művezető : Kristóffy Ernő, jegyző : Ra- dovits István, pénztárnok : Fehér Ignácz, szám- vizsgálók : Schmidt Gyula és Szénássy Gusztáv, választmáuyi tagok : Major István, Császár Gyula, id. Gáspár János, Névery Gergely, ifj. Gáspár János, Berényi András, Gombos István, Paulo- vitz Béla, Moravetz Lajos, Másik János, Gubicza Károly, Ternovszky Mihály. A választás előtt az egylet alapszabályai pontonkint tárgyaltattak s megállapittattak. Kitartást, szerencsét kívánunk a nemes czélra hivatott egyletnek.

A nagyrománvárosi olvasókör f. hó 18-án tartotta tisztújító évi közgyűlését következő eredménynyel : Dr. Bodoky Zoltán elnök, Miskucza Öyörgy alelnök, Magyar Gyula pénztárnok, Jonesku János és Bogyó György ellenőrök, Den- hojf Antal számvizsgáló, Nyikora János könyvtárnok, Szénásy Gusztáv jegyző, választmányi tagok : Bezsán József, Göndöcs Benedek, Gubás Péter, Popovics Jusztin, Török István, Argyelán Dávid, Asbóth Kálmán, Bogyó György, Dudás Tódor, Körösladány Lázár, Nyikora Illés, Vo- nyiga Illés, Styr Pál, Styr György (Gyuricza), Dászkál Miklós, Denhoff Antal, Prekup Tódor, Miskucza Illés, Fokete Adám, Marján Illés.

Az iparos ifjúsági egylet tánczvigalmáról közölt tudósításunkban a báli névsorból a jelen voltak közül sajtó hibából kimaradtak Papp nővérek, mely elnézésből eredt hibát ézuttal készségesen helyreigazítjuk.

A békésmegyeiek köre megállapította a február hó közepe táján tartandó estélyének programúját, s örömmel értesülve a megyében általánosan tapasztalt élénk érdeklődésről, — az eddig szükebb körben tartott rendes farsangi vigalmát hangversenynyel egybekötött „bál" jellegével fogja felruházni, s általában mindent elkö- vetend arra nézve, hogy a vármegye fiatal hálózó hölgyei bemutatójukúl válasszák a főváros ezen egyik igen előkelő tánczestélyét. A táncz- estélyt hangverseny előzi meg, melynek fényes sikeréért a csupán békés megyeiekből választott közreműködők hangzatos névsora kezeskedik Rotter Gizella, Fleiszig Mariska, Szabóné-Nogáll Janka, Chován Kálmán, Szendy Árpád, Bácskay Albert és-Nánássy Géza. Lady-patronesseül gr. Csáky Albinná fog felkéretni, s a minden tekintetben vonzó estély színhelye a VI.—VII. kerületi kör fényes termei lesznek.

A békési casino saját könyvtára javára január hó 31-én a városi bérház termeiben zártkörű tánczvigalmat rendez. A rendezőség: Dr. Hajnal István elnök. Konkoly Jenő alelnök, Bányay Imre titkár. Timáry Alajos pénztárnok, Achim Zsigmond, Dr. Bartóky József, Ernszt Jakab, Horváth Mór, Dr. Igaz Pál, Jantyik Mátyás, Kabós Bálint, Kratochvill Gyula, Ki- kindai Caesar, ifj. Kovács László, Dr. Nyisztor Adorján, Popovics Victor, Pöcz János, Dr. Szegedi Kálmán, Veress Vincze. Belépti dij : Személyjegy 1 frt 50 kr. • Családjegy 3 vagy több

Ez a „fölfedezés* úgy értendő, hogy Jan csovics Margit ezelőtt csaknem egy évvel „első színpadi kísérletéül® föllépett a szegedi színpadon. Szegeden hire ment, mint ahogy hire megy most itt nálunk, hogy Jancsovics Pál, békésmegye alispánjának Margit lánya föllép, — először lép színpadra közönség előtt s tele van vágygyal, hogy színésznő legyen.

Egy igen kedves, finom, előkelő úri nő volt vele: édes anyja : született Wasmer ba- ronesse.

Jancsovics Margitot meginterviewoltam.

— Holnap lép föl nagysád először életében ?

— Igen.

— És fél ?

—- Nem.

— Ohó 1

Nem) nem ! Nem félünk !

Lehet az ilyet megírás nélkül hagyni £

Hát megirtani, mielőtt még föllépett volttá, hogy Jancsovics Margit k. a. előkelő úri leány, szellemes társalgó, mindenáron színésznő akar lenni, ma este föllép és — nem fél.

Ez volt az első czikk, mely Jancsovics Margitról megjelent.

Este föllépett és nem félt. Föllépett, s kedves éneke, kezdőtől meglepő ügyességk hagyott tetszett, s mi rettenetes, kritikusoe hem udvariasságból, az érdekes urileánv, de igazság szeretetből a színész tehetség iránt megírtuk róla, hogy Jöíí, nem félt és tetszett.

Már akkor is volt olyan operett-énekesnő, a ki szép reménynyel kecsegtet. Azóta pedig bizonyára haladt. S haladt nemcsak Szegedről Aradra — velem együtt, de művészet dolgában is.

Már vasárnap Aradon volt, hogy részt vegyen a próbákon s ma este föllép, mint Fiametta.

Tegnap d. u. t óra tájban találkoztam

vele: Margit kisasszonynyal, akit „fölfedeztem.®

Próbáról jött. Mellette az a kedves, jó mama és Aradi voltak. így ropogtatták ők hárman a havat, a Fehér Kereszt*-felé menve.

Aradi jókedvűen mosolygott. A próba úgy látszik kitünően sikerülhetett. S a zsebé bői kikandikált egy fehér akta, rajta ez az egy szó : „Szerződés.“

(Vájjon kinek szól ? 1)

— Osmer még ?

— Hogyne 1 De — ön itt ?

— Én igen. De ön — ön is itt ?

— Igen. De ön ?

— Tudtam, hogy idejö, hát megelőztem hogy újból — fölfedezzem. Mondja : fél ?

— Nem félünk 1

Aradi mosolygott: ő se fél. Csak a mama, a jó mama nézett aggódóan rám, hogy szent Isten 1 mi lesz itt holnap 1 Ha a Margit föllépte nem sikerül s ezek a kritikusok, akiknek a mosolyuk is bizonyára csak csupa tettetés, ha ezek majd bántanák Margitot, mit szól majd a papa? Mi lesz akkor? . . . Oh, ez a Margit, hogy neki minden áron színésznőnek kell lennie 1 . . .

A mai est érdekes lesz. — Boccacciót idényben még nem adták, igy tehát már ti ga ez a pompás operett is vonzani fogja Ai értelmiségét. Aztán meg arról van szó, h ..yeim és uraim, hogy tehetséges úri leá ambíciójának a mi rokonszeiiviink adjon sz nyakat a továbbrepülésre, mely továbbra] lés különben igen könnyen úgyis történhet hogy Jancsovics Margit — itt marad.

Én felek, kisasszony 1 Mert a mai már most a fölött is dönteni fog, vájjon s vahihetö „fölfedező* lakik-e bennem ? .

Mondhatom : rám nézve kritikus nap 1 ez a mai, este 7 órától 10-ig.

Sok sikert 1 „Arai ét, Vidék«.

Jancsovics Margit első föllépte.

(Boccaccio.)

Jancsovics Margit a szinpályára készül, s hegy Aradon néhányszor föllép : esetleges szerződtetés czéljából történik. Nincs tehát szó mükedvelésről, melylyel úri lány akar hízelegni hiúságának, s melyre tehát a zsurnalisztika minden lelkiösmeret furdalás nélkül, komolyan nem vehető udvariasságból pazarul Szórhatja a dicsérő szavakat.

Jancsovics Margit színésznő akar lenni, s hogy azzá lehessen : természetesen szerződni óhajt valamely elsőrendű társulathoz. Elhatá- tározása komoly és nyílt, birálói tisztünk tehát az, hogy vele szemben mi is komolyak és nyíltak legyünk.

A szinpadon nem a társadalmi állás határoz, de egyesegyedül a tehetség. Mi tehát nem a békésmegyei alispán szeretetre méltó úri leányát látjuk most magunk előtt, de látunk egy teljesen kezdő színésznőt, a kivel szemben ki kell mondanunk az igazat, hogy ne csak rokonok és jóbarátok, de a páratlan megfigyelés ítéletét is hallhassa.

Fiamettát játszotta. A színház csaknem egészen megtelt Arad értelmiségével, mely rokonszenves érdeklődéssel nézett az érdekes vendég föllépte elé, s midőn Jancsovics először megjelent: a közönség biztatásul zajos, hosszas tapssal fogadta.

Jancsovics Margit természetesen küzdött az elfogultsággal, de nem annyira, hogy ez zavarólag hatott volna játékára, énekére.

S mindjárt az első felvonásban a „Ha már enyém a szived* szép, népszerű dalt kellemes, jól iskolázott, nem erős, de csaknem mindig tisztán hallható hangjával, elfogultsága, zavara daczára úgy adta elő, hogy zajosan megtapsolták. S énekét az előadás folyamán többször érte ily kitüntetés, s a „Kis levélke, drága kis levélke* dalt is, (a ll-ik felvonásban) ismételnie kellett.

. Jancsovics..hangja, mint említők, jól iskolázott. Tisztán hallatszik, s mikor bátrabban énekelt: nem egyszer igen- kellemesen csengett. Sohase intonált hamisan, s ez érdem, nem is utolsó érdem, mikor megesik, "hogy még primadonnák is rossz perczeikben fél hanggal magasabban intonálnak. A szólórészekben Jancsovics Margit kellemes hangja szépen érvényesült a kis lámpaláz daczára is (hiába mondotta tegnapelőtt, hogy „nem félünk 1“ biz’ ő félt valamicskét, de nem is csodál), csak az együttesekben volt kevésbbé hallható, amit különben inkább annak tulaj- nitunk, hogy igen finom igyekezett lenni, mig a többiek erősebben énekeltek.

Játék tekintetében első színpadi kísérlete óta (tavaly Szegeden), nagyot haladt. A már gyakorlott színésznők és színészek mellett sem tűnt föl, hogy még nem igen járt a szí pádon, mozdulataiban s beszédében mesterére : Újházira vallott, a szavakat kellő hangsulylyal, eleggé élénken ejtette ki, s járás-kelésében plasztikára törekedett.

Mindezeket egybe véve Jancsovics Margit határozott tehetség. A nagyképűsködés bizonyára kifogásolni valót tudna mondani tegnapi fölléptére, de mi tekintetbe vesszük azt, hogy kezdő, a pálya legelején áll, de máris megáll a saját teh -tsége talapzatán, anélkül, hogy a túlzó jóakarat támaszára szüksége volna.

Máris igen hasznavehetö tagja lehetne valamely elsőbb rendű színtársulatnak, igy esetleg az aradinak is. A folytonos játszás csakhamar megizmositaná tehetségét, s a mindjobban elsajátított gyakorlat megadhatná tehetségének azt, a mi még most hiányzik : a művészi formát.

Arad és Vidéke.

Boccaccio.

Minden tekintetben érdekes este volt a tegnapi,