Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-07-19 / 29. szám

Melléklet a,Békés' 1891.29. számához.

fejlődésnek indúlt né pes községre, . hogy Békés" megyének ez mostoha gyermeke, mert e község fejlődésével, haladásával a megye — úgy látszik — nem törődik, érdekeire pedig, mint a szarvas- mezőbegyesi vasút irányvonala is igazolja, rá sem hederít; mintha Bánfalva nem is léteznék, egyesek érdekeinek feláldozza ezt a virágzásnak indúlt népes községet. De vegye tekintetbe a megye azt: daczára, hogy Bánfalva alig 60—70 éves község, a fejlődésnek máris magas fokán áll s haladni is fog, hacsak a megye nem törő- dömfélesége gátat nem vet neki; vagy e tekintetbe, hogy Bánfaivára még a múlt évben P.- Sz.-Tornya helyett végzett útcsinálásért kiutalt 300 írton kívül alig költött, holott ez mióta csak létezik, folytonosan viseli a megyei terheket, s kötelezottségének mindenkor pontosan eleget is tett; tehát joggal elvárhatja Bánfalva is a me gyétől: ne viselkedjék vele szemben úgy, mint ha nem is léteznék, s ne helyezze egyesek érdekeit e község érdeke elébe. De ezekre azt mondják : „nem lehet Bánfalva felé vinni a vasútat azért, mert az helyi érdekű vasút, mint ilyen, csakis a megye területén mehet, a megye szolgálatában állhat. Dehogy van pedig ez igy édes jó uraim! Tekintsenek csak a térképre! Vájjon Tótkomlós és Orosháza közt a megye területén jön-e? Avagy Mezőhegyes, Pitvaros stb. a megye területén vannak e? Tehát csak az lenne az az iszonyú szentségtörés, ha Királyságot vagy j % kilométernyire metszené át Csongrádmegyében ? A többi mind semmi ? Avagy nem a megye szolgálatában állana e vasút még inkább, ha a megye területén egy oly népos és virágzó községet, mint Bánfalva — érintene ? De erre ismét előrukkolnak s azt állitják : „úgy Békésmegye, mint a vasút, s az útvonal mentén fekvő nagy birtokok kívánják a vasútnak ez irányát annál is inkább, mert a szomszéd birtokok tulajdonosai tetemes összeggel járóinak a vasút építéséhez. Ez mind olyan érv Bánfalva ellen, mely már fentiek előtt sem állhat meg De lássuk csak, mi is a megye ? igy Békésmegye érdeke ? A megye — tehát Békésmegye érdeke is : — jó kormányzással minél virágzóbbá, erősebbé s életképesebbé tenni az egyes községeket, mert önmaga is csak igy s ezek által lehet életképes De vájjon ezt cselekszi-e Békésmegye Bánfal- vával akkor, midőn a vasúttól Bánfalvát elzárja, mert a N.-Szénásra vezető út oly keskeny és rósz, hogy Bánfalva ezután is az orosházai állomásra lesz útalva. Nézzük, mi a vasút érdeke? Talán az, hogy mentül kevesebb szállítani valója, s mentül több szabad ideje legyen a pihenésre ? Avagy talán, mert ártérén és süppedékes talajon fog terv szerint menni, itt az építtetés kevesebbe kerül? Vagy a vasút föntartása, ha ártérén vonul át, kevesebb kiadást igényel? Ha ez igy van. akkor Bánfalva felé, mert már az nem esik ártérbe, bizonyára többe fog kerülni az építtetés. Oh uraim! ha önök rósz gazdák nem volnának, b'zonyára fölismerjék volna azokat az előnyöket, melyekben a vasút részesült volna, ha az irányvonalat Bánfalva felé hozzák. Neve zetesnu : 1. Bánfalva és vidéke nem esik az ártérbe. 2. A kijelölt irányvonal a mellett, hogy nem is az egyenes vonal Orosháza és Szarvas közt, mert az egyenes vonal Bánfalván és nem N.-Szénáson túl megy, még ráadásúl a vonal Orosházát alig hagyja el, máris az ártérre ér s Szarvasig el sem hagyja. Bánfalva felé pedig csakis a Lajos-hegyesi pusztánál, tehát Szarvas alatt lép az ártérre 3. A vasút forgalma is nagyobb lett volna, ha Bánfalva nyer egy állomást, mert a gr. Károlyi család óriási pusztáiról a szállítást mind megnyerte volna, míg az most Szentesre gravitál; sőt a szentesi határnak is nagy és számot tevő részét is, daczára, hogy a mostani irány melletti birtokot sem vesztette volna el. De azért mindezek daczára is Bánfalva nem nyer vasútat, mert nem járulhat az építéséhez, s „a szomszéd birtokosok tetemes összeggel járóinak hozzá.“ Ez igaz. De vájjon azt a tetemes összeget ajándékba fogják-e adni ? Úgy e nem, mert az összeg erejéig részvényeket fognak pénzükért kapni. Ez az a rettenetes nagy áldozat? Vájjon nem e morális kötelessége minden egyes megyei lakosnak, hogy tehetségéhez képest a megye javára munkálkodjék? Uraim! ez nem sokat nyom a mérlegben. Vájjon nem-e többet ér annál az, ha a vasút jövője biztosítva van az által, ha egy részről az ártérről — ármentes térre, a süppedékes talajról — a szilárd talajra helyezik át; s másrészről ha ez áthelyezés által biztosítja a vasút a gr. Károlyi óriási pusztákról és a szentesi határ egy nagy részéről a szállítást, a mi aligha nem egy évben többet tesz majd ki, mint a mely összeggel a szomszéd birtokosok vasúti részvényt jegyeztek. De van ennek a vasút építésnek egy komikus oldala is, és pedig : a vasút N.-Szénásnak túlsó oldalán fog terv szerint menni, tehát a vasút és Bán falva közt N,-Szénás községe van, s közvetlen e község mellett lesz az állomás, mely mégis „Bánfalva“ elnevezést nyerne; azaz: a nagy- szénási állomást Bánfalva sz&rébe bujtatják, hogy igy a világnak s Bánfalvának betapasszák a szemét. Lehet-e, megtörténhetik-e ez? Akkor valóban már a vasútügy is a „Borsszem Jankó“ szolgálatába kerül. Uraiml Kár volt az 187'1-ik évi tervet s a Soenderop és társa által készített első tervet e sokkal gyengébbért fölcserélni s elveszteni a gr. Károlyi család pusztáiról, a szentesi határ nagy részéről a szállítást.

Összegezve az egészet, e következtetésre jutunk : dac/.ára, hogy a jog és igazságon kívül még a vasút életképessége is Bánfalva mellett szól, azért még sem lesz vasútja, mert a megye mostoha gyermeke. Egy bánfaival.

T anüg”3t_

A polg. iskola értesítője.

A gyulai államilag segélyezett községi polgári fiúiskolánk értesítője az 1890— 91-ik iskolai

évről megjelent s közkézen forog, a megjelentető gyorsaság igazán megérdemli az elismerést.

Szerkesztette Pivár János igazg. tanár. Gyulán nyomatott Dobay János könyvnyomdájában 1891.

Tartalmaz 22 lapot és e lapok nyomda hibáktól csaknem teljesen menttek, a kiállítás díszes és versenyezhet bármelyik iskola | értesítőjével.

Magában foglalja e következőket :

I. Adatok az iskola történetéhez. egel8Őben is azt tudhatjuk meg, hogy

Ebből

8 azt tudnatjuk meg, hogy fent ál- Asa 17-ik évét ezúttal tölté be ezen iskola. A tanév kezdete szeptember 9-én történt, mivel a

4 első napon a beírások, azután pedig a felvételi vizsgálatok végeztettek.

Iskolai szünetül adatott szüretkor két nap Január 2—11 napokon a népszámlálás miatt nem tartatott előadás. Február 28-án egy jó növendék temetése volt. Junius 3-dikán tavaszi mulatságra egy pompás nap engedtetett, ugyan e hó 4-én az igazgatói szivesség nyilatkozott egy napon szünidő alakjában.

Október 6-ikára, mint nagy nemzeti ünnep emlékére szabadság adatott a növendékeknek. A torna tanítás nov. hó elején be lett szüntetve, minthogy fedett torna helyiség még folyton nincsen, igy azután a 10 havi torna idő csak 5-re zsugorodott össze. Nem ártana egyéb tekintetben is megkísérelni igen sok tanintézetüknél az ösz- szébb zsugorítást!

Junius 20 ikán berekesztettek a tanítások, 22—25 napokon voltak a zárvizsgálatok, 29-én az ének, rajz és testgyakorlatból átalános vizsgálat, ekkor történtek a szavalások, rajz és Írásbeli kiállítások, melyekből e növendékek szép példányokkal állottak elő. Végül a tanulási évet berekesztő ünnepély tartatott, vegyes, nagy kö zönség érdeklő részvétele mellett, polgármester úr tartván az iskolaszék derék elnöke helyett záró beszédet.

A tanulók szülei havi és időszaki értesitő- ket rendesen kaptak, a növendékek szorgalma általában kielégítő volt. Az év folytában kilé pett 8 tanuló, ezek közül 5 iparos pályára lé pett (igen helyesen s hisszük, Kellő értelemmel!) három pedig másutt folytatja tanulmányait.

Ez évben a tanári testületben változás történt, amennyiben Homolya István, ki 1876. óta a magyar, latin nyelvet és történelmet tanította, Kolozsvárra választatott el a felsőbb leányiskolához, el is távozott alig egy havi tanitás után, még az év elején. Helyére meghivatott Mátlié Géza középisk. tanárjelölt.

II. Iskolai hatóság. A felügyeletet gyakorolta az iskolaszék, mély 25 tagból állott, megalakulván 1890. januárban, működési szaka lejár 1892. végén.

III. Tanári testület. Állott 5 Rendes és 5 segéd tanár, illetve hitoktatóból. — Tanítottak együtt 118 heti órán.

IV. Az előadott tantárgyak vázlata s a használt kézi könyvek. A hittan 2—i órán taníttatott a felekezetek arra rendeltjei által.

Az I-ső osztálynak volt 26 órája, ebből 5 óra esett a magyarra.

A II-ik osztálynak volt 25 órája, ebből

5 óra esett a magyarra.

A Ill-ik osztálynak volt 26 3 óra esett a magyarra

A lV-ik osztálynak volt 29 órája, itt is 3 óra esett a magyar nyelvre.

A latin nyelv, mint rendkivüli tantárgy, taníttatott az I-ső és 11-ik osztályban 6—6 órán, a Ili. és IV. osztályban 5—5 órán.

V. A tanulók érdemsorozatu.

Az I-ső osztályban osztályfőnök Finta lg nácz volt, 48 növendék, ezek közül elhalt 1, magántanuló 3, rendkivüli tanuló 1, tehát rendes tanuló volt 43. Dicséretes magaviseletű volt 12, jó 15, törvényszerű 14, rossz 2.

Szorgalomra nézve ernyedetlen 2, dicséretes 7, változó 17, hanyag 17. Hittanból, számtan ból, mértanból, földrajzból, természetrajzból, mértani rajzból, szépírásból, éneklésből jeles 33, a magyar nyelvből, rajzból, testgyakorlat és latin nyelvből nincs jeles. A 12-féle tantárgyból jóformán igy állunk :

Hittanból:

Magyar nyelv.:

Számtan:

Mértan Földrajz:

Term, rajz :

Mértani rajz:

Rajz:

Szépírás :

Éneklés:

Testgyakorlat:

Latin nyelv:

A Il dik osztályban osztályfőnök Máthé Géza, volt 34 növendék, ezekből kimaradt 2, magántanuló 1, ez is osztályoztatok; rendes tanuló volt 31.

Dicséretes magaviseletü 7, jó 12, törvény- szorü 8, rósz 4, szorgalomra nézve ernyedetlen

I, dicséretes 6, változó 9, hanyag 15.

Hittanból: jele

Magyar nyelv ; „

Számtan : .

Mértan : „

Földrajz: „

Term, rajz : „

Mértani i-eJz : |

Rajz : |

Szépírás: „

Éneklés: „

Testgyakorlat : „

(Latin: „

9, nem hallgatta: 23 növendék.

A 111-ik osztályban osztályfőnök Kovalszky József, volt, 35 tanulója, ezek közül magátanuló 1, kimaradt 1, rendes tanuló 33 volt.

Dicséretes magaviseletét tanított 8, jót 16, törvényszerűt 9, roszat —, szorgalomra nézve ernyedetlen — I dicséretes 2, változó 24, hanyag 7.

Hittauból;

Magyar :

Számtan :

Német:

Mértan :

Földrajz:

Term, rajz Történelem :

Mértani rajz Rajz :

Szépírás :

Éneklés:

Latin :

sen 13, nem tanulta 20.

Testgyakorlat: jeles 1, jó 10, elégs. 19, elégt. mentve 2.

A IV ik os '.tályban osztályfőnök Pivár Já nos. volt 22 növendéke, ezek közül kimaradt 4 maradt 18.

Dicséretes magaviseletü 3, jó 8,

jeles 10, jó

14, elege.

8,

elégt. 1,

n

i> „

21,

„ 4;

ti

J »

,6J „

25,

| 2,

n

1 n

6, I

20,

n 7,

n

> n

s; „

27,

1 8,

„

I 1

*, „

24,

• 2,

V

fi

i. ,

28,

„ 2,

i)

2, „

8. n

22,

„ 1,

n

1 n

23, |

10,

n

2, „

21, „

10,

„ ___’

„

9 91

20, „

13,

« --»

n

1 n

i »

20,

* 9

n

9 11

2, „

1

99 69

6, esszéiéi szerű 6, rósz

1. Szorgalomra

nézve ernyedetle

2, dicséretes

1, változó

11, hanyag 4.

Hittan :

jeles 6, jó

9, elég

s 3, elégt. —,

Magyar :

„ 2, „

6, .

10, „ —,

Német:

4, 1

10, „ 4,

Számtan :

s —1 §

3, „

11, | 4,

Mértan :

„ 2, „

2, 1

14, 1 —,

Földrajz:- 4, „

i „

9, „ —

Történelem:

4

n ^9 99

5, 1

9, „ -,

Term, rajz :

1 4, 1

6,

9, Term, és vegyt.

? „ 2, „

5, „

11, n -,

Mértani rajz :

„ 1, „

I 1

5, „

Rajz :

„ 8, |

ii, l

4, „ —,

Ének :

„ 1, „

4, „

13, „ —,

Testgyakorlat

n 1, n

6, „

10, „ —* felm

Latin „ —, „ sen 6, nem tanult 12.

3, „

2, „ 1, ossz

órája, itt már

VI. A tanulókra vonatkozó stat. kimutatás Beíratott 139, haladó 130, ismétlő 9, ma

gántanuló 5, kimaradt 8. meghalt 1, az év vé gén 130.

Vallásra nézve rém. kath. 70, gör. kel. 12 ev. ref. 19, ág. ev. 5, izraelita 33, összesen 139

Nyelvre nézve magyar 119, német 5, oláh 12, franczia 2 és végül tót 1, összesen 139.

Illetőségre nézve helybeli 118, vidéki 21 összesen 139

Polgári állás szerint : értelmiségi 44, föld míves 18, kereskedő 29, iparos 48, összesen 139

A mulasztások összege 4133 óra, ebből nem igazolt 18.

VII. Közvizsgálatok, jutalmak, tandíj elen gedés, tankönyv segély.

Jutalmat nyertek, jó magaviseletért, 'szór galomért és előmenetelért

Körős Lajos I. o. tanuló 1 drb aranyat, Jancsovis Emil II. o. „ 1 „ „

Bleier Béla III. o. „ 1 „ „

Mihalik István IV. o. „ 1 „ „

Az 5 frt tandíj és némely mellékdíjak el engedéséért folyamodónak 41-en, az elengedett tandij összege 219 frt 20 kr.

Tankönyv segélyben 40 növendék részesült a használatra kiadott könyvek száma 280 drb mintegy 180 frt értékben.

Felemlítendő lett volna, hogy a polgári kö jutalmi 50 frtjára nem volt mindenből jeles ju talmazandó ez évben, holott mint rendes évi se gélyt, ki kellett volna adni mégis a legjobb igy kezetü tanulónak, a mi nem ellenkezett, volna az alapítók felfogásával és szándékával. És ha jő vőre sem kerül. Luid time ?

Tessék kinek-kinek komolyan gondolkozni felette, aligha velem egyező nem lesz gondola tainak végeredménye. Mint évi segély tehát k' adandó lett volna, annak ki a körülmények szerint a legjobb tanuló volt. kell ilyennek lenni

VIII. Adományok. A vall. és közokt. m uiszterium által az 1890—91 ik évre adatott á

lám segély 1470 frt az I. gyulavárosi tak. pénztártól 50 frt

jó

15,

elégs. 13, elégt

3, miodenik r. k.

jó

9,

m

20,

n

14,

jó

11,

9)

20,

99

10,

jó

10,

»

19,

9,

j°

7,

m

18,

n

13,

J°

8,

n

20,

m

fi

J°

9,

m

18,

ii

13, (fatális számok)

j°

25,

99

17,

91

1,

j”

18,

n

22,

n

1,

jó

12,

m

28,

i)

1,

jó

%

»

32,

19

3, felmentve 1.

jó

6,

„

1,

11

6, nem tanulta 30.

9,

jó

13,

elégs. 8, elégt. 2, mindeuik

gyükre

I,

19

6,

11

13,

99

42, [r. k.

itor, d

.1

11

9,

19

13,

91

10,

mesen

1,

„

7,

n

13,

n

11,

3,

9,

99

19,

m

J,

1

3,

fi

8,

19

15,

0

6,

zünk,

I

ti

15,

„

",

ti

—, felm 1.

szünk,

1

4

20,

10,

99

11,

18,

n

—, felm. 1.

ne ? A

5,

7,

”

19,

1

idézi

o

"i

11

10,

99

18,

0

—, felm. 1.

nak, n

n

n

3.

n

3,

19

2, összesen

1

összesen 1520 frt Bizony, úgy látszik, száradnak a segély források rohamosan kifelé. A régi. adománybeli szereplők letűntek a térről, helyöket újabbak nem pótolják, ez is vésznek az előjele, s érzel ineink meddő állapotának kétségtelen tanú bi zonysága.

A könyvtárról nem lévén említés téve, azt kell hinnünk, nem gyarapodott az esztendőben Vájjon igaz lenne ez ?

IX. Tudni valók a jövő isk. évre.

Ezen czikkel záródik ez értesítő, íme, tisztelt olvasó, a 17-ik évről veszed mostani értesítőt, a lefolyt évek alatt sok ráz- kódtatáson, erős megpróbáltatásokon ment át féltett intézetünk; külső-b -Iső forradalmak zúdultak ellene, hogy megingassák. Azonban nem csak Buda áll, nem csak a magyar él, hanem polgári iskolánk is rendületlenül teljesítve nemes hivatását fent és alant, közel és távol, kedvező és kedvezőtlen években Szórja az ismeretek vi- úgát mindazoknak, kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mely mint a költő mondá, a koporsóból is kitör és eget kér. Álljon is rendületlenül a megvetett ősi alapon, minél tovább csend és vihaiban, mint világitó torony, ez az egyedüli óhajtása közlőnek, kit őszinte hála és tisztelet tart fűzve a nemes tanári karhoz. E város ügyének lelkes vezetői pedig és polgárai buzdúljanak minél melegebb szeretetre, áldozatkészségre ez intézetünk iránt, melyet a hullámok jövőben is hevesen fognak ostromolni, talán hevesebben ó mint a lefolyt 17 év alatt bármi- t vállhoz vetve bizonynyal győzelmegoszolva, meghasonlva pusztulunk, ve- mint oldott kéve, szét hullunk. Hogy is ..z egyenetlenség országoknak is pusztulását elő, oly könnyen, mint akár egy hajlékgában, közöttük több nagy fontosságú, de egyetlen egy sem olyan, mely a vidéki bizottsági tagok érdeklődését felkeltené, s igy nagyon valószínű, hogy a közgyűlés nem lesz népes és 20- dikán be is lesz fejezhető. Legfontosabb ügy — mint lapunk múlt heti számában is jeleztük — kereskedelemügyi miniszter rendelete a körös- ladányi törvényhatósági hid újra építése tárgyában. Az új hid építése itt is a folyó szabályozási munkálatok miatt válik szükségessé s ezen építés ismét tekintélyes összeg erejéig veszi a közúti lapot igénybe, mely pedig anélkül sincsen pénzbőségben, annyira nincsen, hogy az alispán, — ugyancsak a közgyűlés folyamán ama kényszerű előterjesztéssel él, miszerint a közúti alap, sürgős szükségletei fedezésére más vármegyei alapokból 100,000 frt kölcsönnel segittessék ki. A közúti alapnak eme eddigelé soha elő nem fordult kölcsön szükségletének oka az új közúti adó törvényben rejlik; nevezetesen míg máskor január hóban közel százezer forint folyt be a volt megyei közmunka pénztárba, addig ez évben hason dőszakban nem jött be egy krajezár sem, miután a közúti adó egészen uj alapra lévén fektetve, a kivetés és az egyénenkénti könyvecskék kiosztása a nyári hónapokra esett és a befizetések alig pár hét óta történnek. Biztos remény mutatkozik azonban, hogy a felveendő százezer forintos kölcsön pár hó múlva teljesen meg lesz téríthető. Ugyancsak lapunk múlt heti számában említettük, hogy a törvényhatósági bizottság független tagjai részéről tnditvány adatik be gr. Szapáry Gyula belügyminiszternek Békésvármegyére vonatkozó sérelmes nyilatkozata ellen. — Ezen indítvány beadása — mint biztos forrásból rhatjuk — tényleg czéloztatott is, de elkésett; nevezetesen a közgyűlési meghívó kinyomatása s szétküldése megelőzte, s a törvény világos rendelkezésével szemben, hogy rendkivüli közgyűlésen csak is a meghívói tárgysorozatba jegyzett ügyek képezhetik tanácskozás tárgyát, a megkésett indítvány már nem volt felvehető. Bármenynyire sajnáljuk ezt, sajnáljuk pedig azért, mert szívesen vettük volna, hogy azesetben, ha a vármegyének egyátalában van szava, — és kell is hogy legyen, — a magas helyről jött súlyos nyilatkozatra, ez a szó mindjárt az első alkalommal mondassák ki, amidőn a törvényhatósági bizottság közgyűlésre jő össze: mindazáltal más részről megnyugszunk abban is, ha a belügyminiszteri nyilatkozat a rendes őszi közgyűlésen kerül tanácskozás alá, megnyugszunk pedig azért, mer) akkor a nagy munkaidő elmúlván, a bizottság tagjai remélhetőleg tekintélyesebb számban fognak a közgyűlésen résztvenni s úgy a tanácskozás, mint bármely irányú határozat nagyobb súlylyal fog bírni, mint az a határozat, melyet ha az indítvány el nem késik, a holnapi, — alig látogatott rendkivüli közgyűlés hozott volna.

— A szarvas-mezöhegyesi vasút érdekelt- s égé ti el; egy része, folyó hó 12-én Geiszt Gáspár elnöklete alatt értekezletet tartott Orosházán, melyen Orosházáról, Tót-Komlósról, Szarvas, Kondoros és Csákóról többen vettek részt. Az érdekeltség által kiküldött bizottság előadója Horváth Károly kir. közjegyző referált a vasuttervben eddig történtekről és az ügy mostani stádiumáról. A vármegye eddig 400,000 a községek 180,000 magánosok pedig 55,000 frt törzsrészvéuyt jegyeztek, az összes jegyzés 635,OoO forint. Több vasutmenti birtokos megtagadta a hozzájárulási sokan pedig nem nyilatkoztak. A f. hó 1-én Budapesten tartott engedélyezési tárgyaláson ti vasút építési költségei 2,320,000 írtban, vagyis kiloineterenkint 28778 frt 87 kr(!)-ban állapitiatHírek.

A vármegye rendkivüli közgyűlésének tárgy- sorozatát lapunk más helyén egész terjedelmében közöljük. A sorozat 17 tárgyat foglal maiak meg. Postajáratok megváltási czimén, mint a sárréti vasútnál is 89.000 forintra lehet számítani. A földmivelési miniszter a mezőhegvesi kincstári birtok után 40 000 írttal fog hozzájárulni, egyéb államsegélyről — előadó szerint — le kell mondani, mert a kereskedelmi miniszter rendelkezésére álló csekély alap máshol van igénybe véve. E szerint tehát mindent összevéve együtt volna 764,000 frt, s miután a megállapított építési költségnek az érdekeltség által tör- vényszerint fedezendő 35 százaléka 812,000 irtot tesz ki, 48,000 frt, sőt mert a vállalkozó Soen- derop ezég 900 ezer forint biztosítását kéri a hiány 136.000 írtra emelkedik. Ezen fedezetlen összeg lenne most előteremtendő akként, hogy akik még nem nyilatkoztak, újból felhivandók a hozzájárulásra, az eddigi aláírókat pedig az eddig jegyzett összegek emelésére kellene rábírni. Erre azután megindult a hosszas és beható ta- nácsKOzás, melynek folyamán felszólaltak; Tatay János, Geiszt Gáspár, Székács István, Oláh György megyei tiszti főügyész, Salacz Oszkár és Pohl Dániel Szarvasról és Horváth Károly előadó. Hangsúlyozva lett első sorban annak szüksége, hogy folyó évi október hó 1-óig az engedély okmány megadassák és a vasúti részvény-társaság is megalakuljon, hogy ennek alapján a vasút kiépítése még ez év őszén megkezdessék és igy a munka nélkül maradt nép munkához és keresethez jusson. A felszólalók továbbá ismételve felhívták a vállalkozó megbízottját, miszerint jelentse ki határozott számokban azon összeget, melyet még az érdekeltségtől vár és melyen alul a vasút kiépítésébe bele nem megy, mert csak igy lehet a még hiányzó összeg beszerzése iránt a kellő intézkedéseket, megtenni. A vállalkozó nevében dr. Pollacsek Károly ügyvéd adta meg a kivánt felvilágosításokat. Először is rámutatott arra, hogy a vállalkozó által első ízben előterjesztett költségvetés és az engedélyezési tárgyalás folyamán megállapított építési tőke között lényegtelen a különbség, mi a vállalkozó szára;-