Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-07-19 / 29. szám
5. A vármegyei árvaszék előterjesztése a Ivármegyei árvaügyi szabályrendelet módosítása I tárgyában. 6. Gyula város képviselő testületének kérI vénye városi körgát kiépítésére szükséges 160000 Ifrtnak kölcsön vehetése iránt. 7. Trencsén vármegye átirata a házaló kereskedésnek törvényhozási utón való szabályozása tárgyában a kereskedelmi miniszter úrhoz intézett feliratuknak hasonló szellemű felirattal leendő támogatása iránt. 8. Pozsonyvármegye átirata a ragadós tüdőlob gyanújában álló szarvasmarhák levágása folytán felmerült károknak az államkincstárból való fedezése tárgyában. 9. Gyula-Vári község képviselő testületének felebbezése a gyulai járási körállatorvosi választás ellen. 10. Mezőberény község kérelme az ottani református és evangélikus egyházakkal kötött adás-vételi szerződések jóváhagyása iránt. 11. Sámson község kérelme orvosi állás rendszeresítése tárgyában. 12. Csorvás község kérelme a községi képviselők számának szaporítása tárgyában. 13. Soenderop és társa berlini vasútépítő czég kérelme a szarvas-mezőhegyesi vasút engedély okmányának bemutatására 60 napi időhaladék engedélyezése iránt. 14 — 15. Harsányi Dániel Endrőd községi II od jegyző felebbezései a község képviselő testületének 191. és 203/891 kgy. számú határozatai ellen. 16. A csabai járási utkaparóknak kérvénye fizetésüknek 240 írtra leendő felemelése iránt. 17. Szeghalom község kérvénye 115,000 frt kölcsön felvehetése iránt, és Szeghalom község kérvénye adás vételi szerződések jóváha- i 'yása iránt. i Gyula város közpénztári költségvetése az 1892-ik évre. Bevétel e'k: 1. 2. 3. 4 5. 6. 7. 8. 9. 10. Közpénztári maradvány . . Előbbi évekről activ követelés Szántóföldekből ................... Ka szálókból....................-. Legelőből........................ Er dőből............................. Nádasb ól . . . . . . Faiskolából . . ... Veteményes földből . . Fűzfavesszők eladásából . Szent Pál-árok bérletéből Szarvas épületért . . . Németvárosi szénáskertből Vadászaii bérletből . . Állami kötvény kamataiból Kisbirtokosok földh intézettől k Községi adóhátralékból . ! Napszámosok adójából . . Mértékhitelesitésből . . . Doboltatásból.................... 21 . Állami mének élelmezéséből 22. Két bika után ugratási dij . Toloncz ellátásból .... Vegyesekből ...... Gyámi tartalék-alapból . . Végrehajtásokból ! ! | I 3. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 23. 25. 26. mat 560-45 12027-46 2382 80 2800-— 373866 100- 260- - 246 10 170— 62-30 500— 30- 358— 50-40 50— 4969-92 180-— 767-91 64 06 97-54 50 - 37-19 142 — 1400-— 1048-57 összesen 32093*36 K 1. 2 3. 4. 5 6. 7. 8. 9. 11 13. 14. 5. 16. 17. 18. 19. adások: Esetleges pénztárhiányokra . . Állami adóra |......................... Egyenérték illetékre .... Ménlovak élelmezésére ... Bikák teleltetésére .................... Ép ületek jó karban tartására . Épületek tűz elleni biztosítására Földhitelintézetnek kamatra . I. Gyulavárosi takarékpénztárnak 8800 frt után 6°/ffl kamat . I 32,000 frt törlesztésére 10°/o-tóli 1. Hazai takarékpénztárnak 10,00( frt után kamat........................ La ktanyának kölcsön visszafize tésre Tisztviselők fizetésére.... Cselédség fizetésére .... Cselédség ruházatára .... Utazási költségekre .... Napdijakra............................. Irodai eszközökre.................... Nyomtatványok és könyvkötésre Fűtésre...................................... Cselé dség világítására . . , Utczai lámpák világítására . Hivatalos lapokra ..... Postadijak és bélyegekre , Iparos munkákra.................... Ila jztanitó fizetésére .... Iskoláknak államkötv. kamataira i nádváltság i „ tűzifára | Polgári iskola fenntartására . . n „ tűzifára ! . Ipariskola fenntartására . . Ismétlőiskola fenntartására . Országos tanítói nyugdíjra . Tanyai iskolák tanító fizetésén Három tanyai iskola építésére Toronyórák gondozására . . Kutak tisztítására .... váltsá Előfogat rra Házi szegények segélyezésére Toloncz élelmozésre 44. V égrehajtásokra.... 45. Közpenztartozas törlesztésére 46. Előre nem láthatókra. . . összesen Levonva a bevételt . Marad fedezendő hiány 2418-91 719-20 361-27 96-— 560-— 135-19 68-94 528 — 3200-—. 627-50 312805 20640-— 8022-— 2412-— 1000-— 1760"— 534-20 1100— 679—1 134-72 3400-— 48-40 25*— 220 — 315 — 564 — 226-86 414— 4000— 156-— 400— 425-— 108— 1200— 2904-— 100"— 60-— 500.— 2538-64 1919 250 — 600— 1900.— 2543 71 3547-13 47. Megterhelhető alap: I Csoport minden adónem 94412 frt 42 kr. után 33a/i0 kr...................... 31628-02 II. Csoport földadó 41529 frt 76 kr. után ll3/,„ kr.............................. 4692-77 III. Csoport egyébb adónemek 52882 frt 66 kr. után lls/,0 krral . . 6240-14 összesen 42560-93 Esik adóforint után : I—II. Csoportra 448/l0 kr. I.—III. Csoportra 453/,0 kr. Ápoldai költségvetés 1892. évre. Bevétel ek : 1. Pénztármaradványból.................... Tőkepénzek utáni kamatból . . 78-39 2. 869-97 3. Földbérletből............................. 73 0-4. Kert bérletből............................. 30 0-— 5. Bírságpénzekből . . . . 100 — 6. Mulatságok engedélyezéséből . 70Összesen Kiadások: 2148-36 1. Apoldai szegények élelmezésére 1860 2. Házi szegények segélyezésére 1920 — 3. Szegény gyermekek tartására 200-— 4. Szegények ruházatára .... 150 — 5. Koporsókra.................................. 115-— 6. Gyógyszerekre . . , . . 50-— 7. Sírásásért ........................ 10 — 8. Ápoldához tűzifára................... 18 2-— 9. Előre nem láthatókra .... 200 — Összesen 4687— Levonva a bevételt . . 2148 36 Mutatkozik hiány . . . 2538 64 Mely összeg a közpénztárból nyeri fedezését, minthogy ezen összeg a közpénztári égvetésbe felvéve van. költTüzrendörségi költségelőirányzat 1892. évre. B evéte1ek: Pénztármaradvány .................... 704 Kintlevő követelésből . . . . 2836-67 Összesen 2843-71 Kiadások: Tűzőrség fizetésére.................... 2160 — „ ruházatára . . . . . 684‘ Tűzoltó szerek fenntartására . 500 — Uj fecskendő beszerzésére . 1000 — Tűzoltószerek szállítására . . . 50— Előre nem láthatókra . . . . 200-— Összesen 4594-— Levonva a bevételt . ! 2843-71 Mutatkozik hiány 1750-29 Kivetendő a meghatározott kulcs után : Házak után . . 2883- — Jövedelmi adó után.................... 34 6 50 Összesen 3229-50 Levonva a szükséges összeget 1750-29 Marad tartalék alapra . . . 1479-21 Regálé költségvetés 1892. évre. Bevételek: Pénztármaradvány.................... 2424 6208 a) Italmérési kötv. után kamat . 10383-74 b) Helypénzszedésből .... 7254-c) Csürhejárásból .... 352— d) Halászatból . 200-— e) Döbögő lakbérből . . . 120 — f) Korona , .... 1400.— g) Takarékpénztári kamatokból . 300— Összesen 262471-82 K i a dáso k: a) Fejedelmi adóra .... 1061 — b) Községi adóra........................ 38 7-51 c) Egyenérték illetékre . . . . 51-84 d) Tűzrendőrségi adóra . . . 20— a) Jelzálogbanknak törlesztés és kamatra ...... 16650— b) Jelzálogbanknak bélyegekre ! 52-50 Vásári rendőr felügyeletre a) Épületek tűz elleni biztosítására 638 — 66 27 b) n jó karban tartására 500 — c) Kémények tisztítására . 40 — d) Peczegödrök takarítására . . 200— e) Szeinéthordásra . . . . . 200 — Összesen 19917 81 Mérleg: Bevétel Kiadás 262471-82 19917-81 Felesleg maradvány 242554*01 Gyulán, 1891. julius 10-én. Diőssi József, Dutkay Béla, polgármester. számvevő. 74589-91 32093-36 4249655 ehány őszinte szó a szarvas-mezőhegyes vasúthoz. Ha az ember némely dolgot madártávlatból néz, arányait sokszor tisztábban megkülönbözteti annál, a ki azt egész közelről nézi. S mentül többen vizsgálnak meg valamely dolgot, annál inkább föltalálják annak fogyatkozásait. Természetes, minden térnek, minden érvnek megvan a maga harezosa. így vagyunk a szarvas-mezőhegyesi vasúttal is. Némelyek azt állítják : vicinális vasút, s mint ilyen, csakis egyesek érdekeit szolgálja; mig mások azzal állanak elő, hogy a kormány azt csakis mint elsőrendű vasútat engedélyezte, tehát a közérdek szolgálatában áll; szóval e labirintbői bajos a kieviczkélés. Minket, bánfalvaiakat kevéssé érdekel az, vicinális lesz-e a vasút vagy sem ? mert nekünk nem fog, Épen az a sajnos, e szép I ságra bocsáttatván, rendelkeztem, hogy elbocsi ftásuk előtt köteleztessenek útjaikat teljesen já “Iható állapotba hozni, s megbíztam továbbá f{járási főszolgabirákat, hogy az aratási szabadsá (ideje alatt az útakat fogadott munkaerővel tai |tsák fenn. A közlekedési útak jó karba hozatalál ’jaz úti bizottságokat a közdüllo utak és közséj lutczák útainak javítására pedig a községi elő |(járókat utasítottam. A körös-tarcsa-mező-berón; jút kövezési munkálatai befejezésükhöz köz« I lednek. A sárréten épült békésvármogyei bel] (érdekű vasút a múlt hó 28-án a forgalomna látadatott. A vármegye képviseletében a vái |megyei főjegyző s áz államépitészeti hivat* (főnökének kíséretében .................a rendőri be [járá snál, valamint az ünnepélyes megnyitásné (személyesen résztvettem. E vasút megnyitása (sárrét közlekedési viszonyaiban fontos fordulaté jelez, s a sárrét kulturális és gazdasági fejlődés tekintetében kétségtelenül messze menők a for galom ez emelkedésének következményei. A Szarvas-Mező-Hegyes községek közöt tervbe vett vasút eszméje is a megvalósulásho: egy lépéssel közelebb jutott, amennyiben a f. é1 julius 1-én a kereskedelemügyi miniszteriumbai megtartatott e vasút engedélyezési tárgyalása, i tárgyaláson a vármegye képviseletében szemé lyesen vettem részt s meghívtam meg arri Geist Gyula csákói nagybirtokost is. A tárgya láson a vasútépítési költsége 2 millió 320,00( írtban állapíttatott meg, s a miniszter^ úr el« azon javaslat terjesztetett, hogy a szórhatom- kondorosi szárnyvonal eszméjét ejtse el, vagy a kezelési költségek bizonyos megtérítése czéljábó. azon nagyobb szállítási tarifa vétessék alkalma zásba. Kötelességemnek tartottam már a tárgya láson e javaslat ellen felszólalással élni, miután azonban az nem vezetett sikerre, ily értelemben Feliratot is intéztem a kereskedelmi magy. kir miniszter úrhoz. A hidak és védtöltések általában jó karban tannak. IV. Vegyesek. Kegyelettel emlékezem meg e helyütt mélt. jróf Wenckheim Károly úr gerlai nagybirtokos, ’ármegyebizottsági tagnak, a múlt hónapban lekövetkezett elhunytéról. A megboldogult jótékonyságáról ösmert igaz hazafi, nemes emberiarát volt, s elhunyta fájdalmasan érintette ismerőseit. Gerlán tartott temetésén a vármegye zámos bizottsági tag- és tisztikarának nagy észe által képviselve volt. A vármegyei pénztárakat a múlt hónapban 3 megvizsgáltam | rendben levőknek találtam. A járási főszolgabirák községeiket mind eutazták a múlt hónapban is, I megvizsgálva z ügykezelést, jelentéseik szerint különösebb ítézkedéseket igénylő rendetlenséget nem ész- íltek. Gyula városában a városi képviselők vá- isztása a múlt hó 8-án megejtetvén, miután a árosi tisztikar 6 évi megbízatása a f. hó 1-ével íjárt, az újonnan megalakított képviselőtestü-j ittel a tisztujitást a múlt hó 30-án megtartót-1 un. Ez elkalommal Gyula város polgármes-| írének Dutkay Béla lett megválasztva. Tapasztalván, hogy az 1874-ik évi VIII. I -czikknek a hitelesített mértékekre vonatkozó] indelkezései néhol nem tartatnak be kellő pon-l issággal, rendeletileg intézkedtem, hogy korcs-1 ákban, boltokban, s mindennemű áruló helye-1 3n a mértékek, edények stb. fel ül vizsgál tassa-1 ik, s a kellőleg nem hitelesítettek elkoboztat-l in, az azokat használók megbüntettessenek. Felhivatván figyelmem továbbá arra, hogy) : aranyka irtása tárgyában 1887-ben 53. bgy.l . a. alkotott vármegyei szabályrendelet nemj indenütt hajtatik végre, szintén rendeleti légi tézkedtem e szabályrendelet batározmányainakl >nto8 betartása iránt. Jelentem továbbá, hogy Gyula városábanI ; ügy- és pénzkezelést a múlt hó 22-én és a| Svetkező napokon megvizsgáltam, s az észlelt! anyosságok orvoslása iránt rendeletileg intéz-] ädtem. A gyomai határban a csudaballai pusztán! múlt hó 11-én 800 hold területet a sáskái pett el. A földmivelésügyi m. kir. miniszteri rnak azonnal jelentést tevén az esetről, az küldötte egyik szakközegét a sáska fajának! egvizsgálására s az őv- és pusztító intézkedő-] )k vezetésére. A szakközeg szerint a sáskafaj I stau róna tus brevicollis, mely nem fölötte] Jszélyes, elvétve ugyan található volt közöttük íszelyesebb marokkói sáska is. A pbylloxerának terjedése állapíttatott meg múlt hóban Gyula-Váriban, Békésen és Mező*| 0rA7,bal1, re phylloxera meghonosítása lett] ivabba constatálva a körös-tarosai szőlőkben.] Gyulán, 1891. julius hó 12 ón. Jancsovics Pál, alispán. A vármegye rendkívüli közgyűlése. . Békésvármegye törvényhatósági bizottsága évi julius ho 20-án délelőtt 9 órakor rendki- BSfl 1 tartani következő tárgysoror..ak1‘..nÍHkie?8ke<íelemÜgyÍ m< H miniszter rnak lendelete a koros-ladányi törvényhatósági id újra építésé tárgyában. o- Ü^Syan»nnak rendelete 1 közúti törvény 24. iódositása1iránatPjáa szabályrendeletek | iQ7cA-“’vkMr; belügy,uinÍ8zter ur rendelete z 18J6- ,evl XIII. t. ez. 115. §-a a) pontiában ídóáruhá°'tt ‘‘^tékességnek a községi bírákra a o luhazasa tárgyában alkotott 1876. évi sza- alyreodeletnek módosítása iránt. ifi X vármegye alispánjának előterjesztése 7t1,“* közúti alap részére más vármegyei alaÄ'iitai“0 fomt ,5,id “SS,«3. I. Közegészségügy • A közegészség a múlt hónapban többié járványos bajok által volt megtámadva. — lg Gyulán, Körös-Ladányban, Békésen és Mezt Berényben a vörheny uralkodott, lefolyása azor ban szelíd volt, s halállal végződő esetek ^ ali fordultak elő; Gyulán azonkívül a roncsolo te roklobnak is fordultak elő szórványos esete melyekből kettő halállal végződött; Csaban a agy- és gerincz-agy hártyalob betegség meg min dig fennáll, azonban terjedelmében nem igei nyert. E betegségben annak egész tartama alat megbetegedett 6 egyén, ezek közül meghalt d meggyógyult I, és még gyógykezeles alatt vai 2. Szarvason Glasner orvos családjában ig©n ro vid idő alatt 3 typhus eset merült fel, melybei mindhárom családtag meg is halt. A betegség min den valószinüség szerint fertőzésből származván az illető lakóház a legnagyobb gondossággal des . infíciáltatott. , Több — sajnos — esete merült telj a ve szett állat által való megmaratásnak. így Szarvason 2 veszett eb egy-egy egyént, ^Csabán 1 veszett macska 5 egyént, és Mezo-Berenyben 1 veszett eb 1 egyént megmart. A megsebzettek azonnal felszállittattak a budapesti Hőgyes-fele védoltó intézetbe, s azonkívül az 1888. évi VII. t.-cz.-hez kiadott 40,000.-1888. számú földmivelésügyi miniszteri utasítás 188. §-ához képest, az óvintézkedések foganatba vétettek. Az egészségügyi rendészetre általában kellő gond fordittatott. A járványos^ megbetegülések- nél az óvrendszabályok mindenütt azonnal foganatba vétettek, a köztisztaságra kellő felügyelet gyakoroltatott, a közhelyek több ízben fertozte- lenittettek, s az élelmiszerek több helyütt vizsgálat alá vétettek. Az állategészségügy állapota szintén nem mondható kielégítőnek, a sertésorbáncz ugyanis járványszerü jelleget öltött a vármegye ^ több helyén. Fellépett e kór az orosházi járás néhány sertés csürhéjében, a szeghalmi járás minden] községében : Békésen, Mező Berényben és Ocsö-| dön. Előfordult azonkívül a lépfenének két esete] Endrődön. s egy esete Kígyóson, s egy sertés] megveszett Gyulán. _ I A hasznos házi állatok ezen megbetegülé-l seinél az állategészségügyi törvényben előirt óv-j intézkedések mindenütt végrehajtattak s azok] foganatosítását a vármegyei és kerületi állami] állatorvosok személyesen ellenőrizték. Értesül-] vén továbbá arról is, hogy a baromfiak között] az úgynevezett tyúkkolera pusztít, a vármegyei] állatorvos által rövid utasítást dolgoztattam ki,| ezen betegség mikénti gyógyítására vonatkozó-] lag, s annak közzétételét elrendeltem. II, Közbiztosság. A május havában kitörésre jutott munkás-]. mozgalmak, főispán-kormánybiztos úr erélyes in-|j tézkedésci folytán elnyomatva, megszünteknekh látszanak, legalább a múlt bóban újabb jelen-] ségek nem merültek fel, s aggodalomra csupán]] csak az ad okot, hogy több helyütt a munkásoké egy része nem kapott aratási munkát s igy|| azok kereset nélkül maradtak. A személyi biztosság a múlt hóban egy]. Ízben lett megtámadva gyilkosság kísérlete által.L Bajusz János szeghalmi tanyai lakos, a múlt hó] 20-án negyed magával kaszákkal felfegyverkezve,] gyilkossági szándékból megtámadta Borús Sándor]1 és Bartba István oda való erdő őröket, merény-r létükben azonban a helyszínén megjelent csend-] - őrség által meg lettek akadályozva. A vagyonbiztosság a múlt hóban szokatlanulL sok esetben lett megtámadva, különösen apróbbL lopások által. így a szeghalmi járásban 8, az] orosháziban 2 lopás vétsége követtetett el, I melyeknél a lopott tárgyak értéke az 50 frtot]8 nem haladta túl. A tettesek a szeghalmi járásban 8 mind kiderittettek szintúgy az orosházi egyik ? lopásnál. Csabán Kovács Faragó János felügye- 11 let nélkül hagyott házát ismeretlen tettesek fel- f törvén, egy szekrényből 116 frtot loptak el, Hoffmann Mór lakásán pedig, mig nevezett ? szobájából pár perezre kiment, az asztalon ha- H gyott 470 frt veszett el. A tettes még ez ideig b ez esetnél sem volt kipuhatolható. Kétegyházán ? özvj Balázs Mihályné kárára 338 frt értékű ingóságot loptak el szintén ösmeretlen tattesek. a A gyomai junius l'-ei vásár alkalmával Breitner |l szarvasi kereskedő kocsijáról 200 fit árú selyem “ kendőt emeltek el, a szarvasi 20-ki vásáron * pedig 4 lovat loptak el ösmeretlen tettesek. 11 Mindezen esetekben a nyomozás folyamatba 6 tétetett, a Tűzeset a múlt hóban 3 ízben volt, melyek- v nél a becsű szerinti kár 678 frtot tett ki. Az v épületek mind biztosítva voltak. A kémények az e tárgyban fönnálló szabályrendeletnek meg- a felelőleg rendesen sepertettek. ] Véletlen halállal múlt ki K.-Ladányban t Tóth István és K.-Tarcsán Újhelyi Sándor, kik fürdés közben a Körösbe fuladtak. Ugyancsak fürdés közben vesztették el élőtöket Gyulán Költő Béla, Szeghalmon özv. Horváth Mihályné és 12 éves leánya, Vésztőn Kovács Sándor 9 éves gyermek. Hegedűs Istvánné endrődi lakos szélütött asszony pedig a kút melletti gödörbe esett és bele fuladt. Öngyilkossá lett Engel Hermann bánfalvi ! kereskedő, ki . gyógyithatlan betegsége miatt 1 agyonlőtte magét, Fodor Ádám orosházi nap ! számos, ki ösmeretlen okból a robogó vonat elé vetette magát s az által agyontapostatott, Szlanko | Zsuzsánna mező-berényi 20 éves hajadon és i Labancz András öcsödi lakos, kik valósziuüleg elmezavarban a kútba ugrottak, Hajdú István i 72 éves szeghalmi és Pardi Jáuos szeghalmi lakosok, ez utóbbi Yésztő községének volt bírája, kik gyógyithatlannak vélt betegségük miatt felakasztották magukat. 111. Utak, hidak, védtöltések. A törvényhatósági utak a múlt hónapban — kivéve a nagyobb esőket követő napokat, — általában jó karban voltak, s az útkaparók azok javításán folytonosan munkálkodtak. A folyó hó első napjával az útkaparók az aratási szabad-
