Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-07-05 / 27. szám
2?-ik szám. Gyula, 1891. julius 5-én. X. évfolyam. Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij : • frt — kr. Egész évre Félévre . . Évnegyedre Eyyes szám ára 10 kr. 50 25 Társadalmiés közgázdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ÜDoToa.^ János. Kiadó hivatal: 1 Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények J küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora I0 kr. É ji » Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Ggula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Hermit fürdö-uteza 4. sz. Haasenstein és Vogler (Jaulus Ggala) Dorottya utcza 8. sz., — Bécsben: Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. A tisztujjitás után. Múlt számunkban „a tisztujitás küszöbén» czimű vezércikkünkben elmoud- tuk nézeteinket őszintén, itt ott aggódva a küszöbön levő tisztujitásról: s különösen hangsúlyoztuk azt, hogy tartunk tőle, miszerint a választások nem fognak oly nyugodtan lefolyni, mint ezelőtt 1873-óta három ízben történt. A választások izgalma alatt egyáltalában nem értettük azt, hogy ezen izgalmak talán rendbontássá fajuljanak. Sokkal jobban ismerjük Gyula városa közönségének higgadtságát és józanul gondolkozni képes modorát, semhogy tettlegességeket, vagy a választás körüli küzdelmekben nemtelen fegyverek felhasználását csak feltételeztük volna is. Választásokból kifolyó izgalmas napjai voltak már polgárainknak, a hol népünk jellemét nem ismerő szenvedély és az egyéni érdekek harcza volt a szóvivő; az izgalmas beszédeket voltak a kik helyeselték, sőt meg is éljenezték, de a szó helyeseiését tett nem követte, felette mindenki szokott munkájának, működési körének napirendjére tért. Es ez igy is van helyesen. Küzdjünkl nézeteinkért meggyőződésünkkel; de tartózkodjunk azokat oly élesre fejleszteni, hogy azokkal másoknak ártsunk, de magunknak is árthatunk. Megmondtuk ó'szintén, hogy a tiszt- ujitást megelőző conferencziák megállapodásába bizalmunk nincs: — szavunk teljesedett, a választásnál kiki meggyőződését követte, és tette azt, mit szive sugailt. Az eredményt teljes egészében alább közöljük. Képviselő testületünk ellenkező nézetek mellett is, a választandó egyéneknél oly higgadt, nyugodt, sőt polgári jogainak gyakorlásában anynyira állhatatos maradt, hogy a választás kezdetén 9 őrá után jelen volt és polgármesterre szavazott 186 képviselőből még a délután 3 óra felé bekövetkezett utolsó irnoki állomásra szavazásnál is 140-en voltak jelen, és a mi eddig választási küzdelmeinkben páratlan volt, a tisztviselői állások betöltésénél nyolezszor kértek szavazást. — Hogy azután indokolt volt-e minden esetben a szavazáz kérés, — indokolt volt-e az, hogy akkor midőn saját városunkban is a hivatalra aspirálók eléggé nagy számban vannak, sőt még folyton szaporodnak is — máshonnan akartak importálni általunk nem is ismert egyéneket: ezt nem szellőztetjük, e lelett napirendre térünk. Az egész választás lefolyásánál egyiól meg lettünk győződve, s ez az: hogy a képviselő testület tagjainak nagy része tu datával birt annak, hogy az 1891. évi június 30-iki választás utolsó fellobbauása az alkotmányos tisztviselői választásnak ; és ezt ki is aknázta úgy, hogy a választási rendszer ellenei is meggyőződhettek arról, miszerint ma még törvénybe gyökeredző jogairól nem oly könnyen mond le, azt a jövőben is fentartani és ápolni polgári, hazafiui kötelességének tartja. A megtörtént választás eredményéről ítéletet mondani szinte tartózkodunk. A választottak legnagyobb része ugyan azok, kik a múltban évek hosszú során át voltak, vagy a múltban időközben választattak; egyedül a tanácsosi állások ujjultak meg legnagyobb részben irás tudóbb egyénekkel , akik pedig nem azok, úgy sem soká maradnak ott; és ez mai viszonyaink között törvényeink kívánalma szerint helyesen is van igy, mert ma már nem szóval, de írott betűvel beszélünk, és az írástudó tanácsosra mint nállunk Gyulán a „ népfenség“ képviselőjére bizony szükség is van, hiszen csakis igy lehettünk ezelőtt 18 évvel rendezett tanácsú város. Az ujjonnan választott tanács hivatásának magaslatán áll, de álljanak képviselőink is hivatásuk magaslatán különösen fontosabb a város vitális érdekeit érintő ügyekben s jöjjenek össze ily kérdések tárgyalásánál oly számban, mint összejöttek a tisztujjitásnál, és akkor senki sem fogja róllok mondani azt, hogy egyéni rokon- vagy ellenszenv vezérli őket, hanem Gyula városának közérdeke. Dobay János. A városi tisztujitás. (Junius 30.) A képviselő testület junius lió utolsó napján választotta meg a város tisztikarát, mely tovább! hat évre hivatva s kötelezve lesz a város közigazgatását ellátni, a város szellemi s anyagi érdekeit istápolni. Hat évre mondjuk, de hozzá kell tennünk, hogy ez csak azon esetre nézve áll, ha a törvényhozás a községi törvényt érintetlenül hagyná, ami azonban nem csak hogy nem valószínű, hanem majdnem teljesen ki van zárva. És azesetben, ha a községi törvény meg- bolygattatnék, akkor a most lefolyt restauráczló alkotta, helyesebben Írva meghosszabbította helyzet is gyökeres reformnak lesz alávetve. Nagyobb reménynyel, mint aminő aggodalommal tekinthetünk a reform elé, mert az két ségtelen dolog, hogy a szervezet — Gyula városát illetőleg — tarthatatlan. Tarthatatlan akár a tisztviselők munka körét és dotáczióját, akár a helyes közigazgatás, akár a városi közönség jogos érdekeit tekintjük. — Ha a törvényhozásnak nem is, az esetben a városnak magának kellene a szervezet radikális megváltoztatására a lépéseket, még pedig rövid idő alatt kezdeményeznie. Ámde tegyük le ezúttal, nevezetesen ezen czikk keretében a kritikai tollat, szorítkozzunk egyszerűen a megtörtént események, és pedig a tisztujitás lefolyásának és eredményének megírására. A tisztujitást megelőző mozgalmakra, mint szuperált dolgokra, nem is terjeszkedünk ki. — Egyszerűen konstatáljuk, hogy sokkal kevesebb előmozgalom, nevezetesen tanácskozás (legalább nyilvános helyen való tanácskozás) történt, mint másszor történni szokott, ezúttal pedig hittük volna. Mindössze két nyilvános konfereucziáról van tudomásunk, mindegyik Végh József belvárosi házánál a 48-as kör volt helyiségeiben tartatott, utóbbin, múlt vasárnapon délután megjelent és résztvett Csatár Zsiginond országgyűlési képviselő is, de a legnagyobb meglepetést kel töleg, szigorú semlegességgel hallgatta végig a zajos tanácskozást, anélkül, hogy bárki mellett vagy bárki ellen felszólalt és magát exponálta volna. A két kouferenozia megállapodásai, ba ugyan egyáltalában lehetne szó is ottan megállapodásokról, nem voltak irányadók a választásnál; hogy mennyire nőm voltak, csak két esettel illusztráljuk, nevezetesen megtörtént, — hogy a tisztújítóénál százan felüli szóval, sőt egyhangúlag választottak olyan tisztviselők, akiket az első konferenczián még jelölni sem akartak. A választás napján, reggeli 9 órakor a városház terme s mellékhelyiségei zsúfolásig meg teltek képviselőkkel és hallgatósággal, a karzatot nők helyett többnyire napszámosok lepték meg, és a füledt teremben csodálatra méltó kitartással voltak szemlélő tanúi a lenn folyó alkotmányos, de a hosszas névszerinti szavazások folytán egyúttal unalmas túsának. Jancsovics Pál alispán és kir. tanácsos, mint a tisztújító szék elnöke, rövid lendületteljes beszédben nyitotta meg a közgyűlést, figyelmeztetve a képviselő testületet, hogy az önkormányzatnak legnagyobb és egyúttal elválaszthatlan jogát gyakorolja, midőn a város tisztviselőit választja; felhívta a képviselőket, hogy a választási aktus alatt csakis a közérdek követelményei által vezéreltessék magukat, egyúttal visszapillantást vetve a t'sztikar eddig működésére, a felhangzott helyeslés és éljenzésekből jogezimet merit, hogy a tisztikar eddig kifejtett ügybuzgó működése jegyzőkönyvileg megörökitessék. Az alispán szavait lelkesen megéljenezték. Dutkay Béla polgármester szólalt azután fel, lemondva úgy maga mint tiszttársai nevében hivatali megbizatásukról, és ennek látható jelóül átadja a város pecsétjét az alispán kezébe, ö is rövid visszapillantást vet a múltra, melyre nézve önérzettel állirja, hogy ami a város szellemi s anyagi ügyeinek érdekében megtehető volt, az meg is tétetett, és ha a várt, vagy óhajtandó eredmény nem minden téren következett is be, az részben a kedvezőtlen körülményeknek, részben és főleg a szervezet fogyatékosságának tudandó be. Egyébként ajáulta magát és tiszttársait a képviselő testület méltányos jó indulatába, ezzel éljenzés közepette visszavonult. A szavazáshoz bizalmi férfiakká Seres József, Lederer Lajos, Sál Sebestény és Schmidt József választattak meg közfelkiáltással. A szavazatszedő bizottság tagjaiul Jaucso - vies Pál alispán Dobay János elnöklete alatt Bi- berea Pétert, Zöldy Jánost és dr. Kovács Károlyt nevezte ki. Közvetlenül a szavazás előtt még Seres József képviselő szóllalt fel és néhány szóval köszönetét mondott Dutkay Béla polgármesternek eddigi működéséért és indítványozta, hogy öt egyhangú felkiáltással válaszszák meg. A polgármesteri állásra pályáztak és jelöltettek Dutkay Béla, dr. Bodoky Zoltán és Christo Miklós; utóbbi azonban kijelentette, hogy visz- szalép. Tíz képviselő névszerinti szavazást kérvén, azt az alispán törvény értelmében ehren delte. A szavazás nagy érdeklődés mellett folyt, és ha az eredmény nem is, de a szavazatok közti aránykUlöubüzet mindenkit egyaránt meg lepett. 184 szavazat közű: ugyanis Dutkay Bélára ll8, dr. Bodoky Zoltánra pedig 6tí esett, és igy Dutkay ö'Z szavazat többséggel választatott meg. Közigazgatási tauácsuokuak közfelkiáltással Asbóth Kálmán, — kisebb polgári peres ügyekben tanácsnoknak szintén közfelkiáltással Moldooányi Gyula ügyvéd, gazdai tanácsnoknak közfelkiáltással it j. Góg Mihály választatott meg. Iskolaügyi tanácsnoki állásra névszerinti szavazás kéretett. Jelölve voltak id. Oláh György, Varga Lajos, Frankó Demeter és ISzemeti Imre. Abszolút többséggel id. Oláh György választatott meg. 1 izedbeli tanácsnokoknak megválasztattak közfelkiáltással belvárosban Parga Lajos, nagy- magyarvárosra Fodor Antal, kosároldal, kisváros és kisoláhvárosra Magda illés, németvárosra Grált Márton, újvárosra Szemeti Imre, nagyoláh- városra Mundruczó Demeter. Mérnöki állásra közfelkiáltással Ujfalussy Gyula. Tiszti főügyészi állásra Schröder Kornél és dr. Zöldy Géza pályáztak1 és jelöltettek. Névszerinti szavazás kéretvén az állást eddigi ép oly odaadással mint sikerrel betöltött Schröder Kornél 53 szavazata ellenében, dr. Zöldy Gtza 117 szóval választatott meg. Számvevőnek egyhangúlag Diósy József (Bik- szádi Árpád volt a másik jelölt.) Pénztárnoknak az egyedüli pályázó Kocsis Károly, Ellenőrnek a szintén egyedüli pályázó Ri- csek János, ■ Erdőtisztnek az eddigi erdész tanácsos Ja- nuskovecz Mór, Közgyámnak a néhány hét előtt helyettesített Flukk Károly választatott meg, mindegyik közfelkiáltással. Az üresedésben levő második orvosi állás betöltése keltette a legnagyobb érdeklődést. Öt orvos pályázott és jelöltetett, nevezetesen dr. Bárdos Arthur, dr. Ehrlich Jakab, dr. Riczinger Károly (Vadász), dr. Rottmann József (Doboz) és dr. Glaser Károly. A három elsőnek mindegyiknek erős pártja volt, és az utolsó pillanatig kétes volt az eredmény. Az első szavazás nem is vezetett eredményre, amennyiben a szavazatok következőleg oszlottak meg Bárdos 57, Eh.lich 57, Riczinger 39, Rottmann 12 és Glaser 7 szavazat. Abszolút többség nem éretvén el, Bárdos és Ehrlioh között uj szavazás történt és pedig végig a legnagyobb érdeklődést kellőleg ; hol egyik, hol másik volt többségben, a végén mégis dr. Bárdos diadalmaskodott 83 szóval Ehrlich 75 szavazata ellenében. A következmény beigazolta, hogy kisebbsége daczára utóbbinak pártja volt a legerősebb és legfegyelmezettebb. Iktató, kiadó s irattárnoki állásra jelöltettek Laczkó Péter, Beke Géza s Tarnay Károly. Névszerinti szavazáson Laczkó 104 szavazattal győzött Beke 34 és Tarnay 17 szavazata ellen. Adó s birtoknyilvántartói állásra jelöltettek Kőim Dávid és Kalmár József. — Miután ott is névszerinti szavazás forsziroztatott, ennek eredménye lön, hogy Kohn Dávid 129 szavazatot kapott Kalmár 17 szavazata ellenében. Könyvvezetőnek közfelkiáltással az eddigi helyettes Pap Gyula választatott meg Bikszádi Árpád ellen. Állatorvosnak közfelkiáltással Sál József. írnokoknak Békési János egyhangúlag, Kocsis Szilárd pedig Lázár Lajos, Lantos János, Fehér Kálmán és Hoffmanu Fereuczczel szemben abszolút szótöbbséggel. A választási aktus a több rendbeli a mindegyike nagy időt igénybe vett névszerinti szavazások miatt elhúzódott délután 3 óráig, és pedig minden megszakítás nélkül. A választás eredményéről küldöttség értesítette az újra megválasztott Dutkay Béla polgármestert, ki a közgyűlés színe előtt megjelenvén mughatoctan köszönte meg a személye iránt fokozatosan nyilvánult bizalmat, ígérve hogy annak valamint a múltban, úgy a jövőben is tehetségéhez képest igyekezni fog megfelelni. Jgcu csinos és lendülotteljes szavakban mondott még dr. Zöldy Géza főügyész is köszönetét megválasztásáért. A megválasztott tisztviselők egytől egyig jelen lévén, a közgyűlés színe előtt legott letették a hivatali esküt, mire a közgyűlés a tisztikar és az elnöklő alispán éltetésével szétoszlott. E4e fáklyásmenet volt Dutkay Béla polgár- mester tiszteletére. A fáklyásmenet a sugár útról indult meg zeneszóval. A polgármester piacz- téri lakása előtt a magándalkör két szép éneket adott elő, majd Chriszto Miklós szónoki hévvel elmondott szép beszéddel üdvözölte az újonnan választott polgármestert, — ki lakása ablakából megbatottau mondott köszönetét az őt mélyen megtisztelő ováczióért. Fáklyásmenetet követőleg mintegy 140 terítékű bankett volt a „Magyar Királyiban, melyen az uj tisztikar tagjai teljes számban, továbbá városi képviselők is számosán jelentek meg. Részt vetlek a banketten még Rciszig Ede főispán, Terényi Lajos volt főispán, Jancsovics Pál alispán, Fürdők István ezredes, dr. Fábry Sáudor m. főjegyző, Cziffra Imre kir. ügyész, Pallay Jenő törvényszéki bíró stb. Az első fel- köszöntőt Jancsovics Pál alispán mondotta az uj tisztikarra, Dutkay Béla polgármester Reiszig Ede fő.spánt köszöntötte fel, mire Reiszig főispán legkedvezőbb hatást és végül zajos éljen-
