Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-07-05 / 27. szám

2?-ik szám. Gyula, 1891. julius 5-én. X. évfolyam. Szerkesztőség: Főtér, Dobay János ke­reskedése, hova a lap szellemi részét illető köz­lemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij : • frt — kr. Egész évre Félévre . . Évnegyedre Eyyes szám ára 10 kr. 50 25 Társadalmiés közgázdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ÜDoToa.^ János. Kiadó hivatal: 1 Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények J küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora I0 kr. É ji » Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Ggula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Hermit fürdö-uteza 4. sz. Haasenstein és Vogler (Jaulus Ggala) Dorottya utcza 8. sz., — Bécsben: Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. A tisztujjitás után. Múlt számunkban „a tisztujitás kü­szöbén» czimű vezércikkünkben elmoud- tuk nézeteinket őszintén, itt ott aggódva a küszöbön levő tisztujitásról: s különö­sen hangsúlyoztuk azt, hogy tartunk tőle, miszerint a választások nem fognak oly nyugodtan lefolyni, mint ezelőtt 1873-óta három ízben történt. A választások izgalma alatt egyálta­lában nem értettük azt, hogy ezen izgal­mak talán rendbontássá fajuljanak. Sokkal jobban ismerjük Gyula városa közönségé­nek higgadtságát és józanul gondolkozni képes modorát, semhogy tettlegességeket, vagy a választás körüli küzdelmekben nem­telen fegyverek felhasználását csak feltéte­leztük volna is. Választásokból kifolyó iz­galmas napjai voltak már polgárainknak, a hol népünk jellemét nem ismerő szen­vedély és az egyéni érdekek harcza volt a szóvivő; az izgalmas beszédeket voltak a kik helyeselték, sőt meg is éljenezték, de a szó helyeseiését tett nem követte, felette mindenki szokott munkájának, működési körének napirendjére tért. Es ez igy is van helyesen. Küzdjünkl nézeteinkért meggyőződésünkkel; de tar­tózkodjunk azokat oly élesre fejleszteni, hogy azokkal másoknak ártsunk, de ma­gunknak is árthatunk. Megmondtuk ó'szintén, hogy a tiszt- ujitást megelőző conferencziák megállapo­dásába bizalmunk nincs: — szavunk telje­sedett, a választásnál kiki meggyőződését követte, és tette azt, mit szive sugailt. Az eredményt teljes egészében alább közöljük. Képviselő testületünk ellenkező nézetek mellett is, a választandó egyéneknél oly higgadt, nyugodt, sőt polgári jogainak gyakorlásában anynyira állhatatos maradt, hogy a választás kezdetén 9 őrá után je­len volt és polgármesterre szavazott 186 képviselőből még a délután 3 óra felé be­következett utolsó irnoki állomásra szava­zásnál is 140-en voltak jelen, és a mi ed­dig választási küzdelmeinkben páratlan volt, a tisztviselői állások betöltésénél nyolezszor kértek szavazást. — Hogy azután indokolt volt-e minden esetben a szavazáz kérés, — indokolt volt-e az, hogy akkor midőn sa­ját városunkban is a hivatalra aspirálók eléggé nagy számban vannak, sőt még folyton szaporodnak is — máshonnan akar­tak importálni általunk nem is ismert egyéneket: ezt nem szellőztetjük, e lelett napirendre térünk. Az egész választás lefolyásánál egyiól meg lettünk győződve, s ez az: hogy a képviselő testület tagjainak nagy része tu datával birt annak, hogy az 1891. évi jú­nius 30-iki választás utolsó fellobbauása az alkotmányos tisztviselői választásnak ; és ezt ki is aknázta úgy, hogy a válasz­tási rendszer ellenei is meggyőződhettek arról, miszerint ma még törvénybe gyö­keredző jogairól nem oly könnyen mond le, azt a jövőben is fentartani és ápolni polgári, hazafiui kötelességének tartja. A megtörtént választás eredményéről ítéletet mondani szinte tartózkodunk. A választottak legnagyobb része ugyan azok, kik a múltban évek hosszú során át vol­tak, vagy a múltban időközben választat­tak; egyedül a tanácsosi állások ujjultak meg legnagyobb részben irás tudóbb egyé­nekkel , akik pedig nem azok, úgy sem soká maradnak ott; és ez mai viszonyaink között törvényeink kívánalma szerint he­lyesen is van igy, mert ma már nem szó­val, de írott betűvel beszélünk, és az írás­tudó tanácsosra mint nállunk Gyulán a „ népfenség“ képviselőjére bizony szükség is van, hiszen csakis igy lehettünk ezelőtt 18 évvel rendezett tanácsú város. Az ujjonnan választott tanács hivatá­sának magaslatán áll, de álljanak képvi­selőink is hivatásuk magaslatán különösen fontosabb a város vitális érdekeit érintő ügyekben s jöjjenek össze ily kérdések tárgyalásánál oly számban, mint összejöt­tek a tisztujjitásnál, és akkor senki sem fogja róllok mondani azt, hogy egyéni ro­kon- vagy ellenszenv vezérli őket, hanem Gyula városának közérdeke. Dobay János. A városi tisztujitás. (Junius 30.) A képviselő testület junius lió utolsó nap­ján választotta meg a város tisztikarát, mely to­vább! hat évre hivatva s kötelezve lesz a város közigazgatását ellátni, a város szellemi s anyagi érdekeit istápolni. Hat évre mondjuk, de hozzá kell tennünk, hogy ez csak azon esetre nézve áll, ha a törvényhozás a községi törvényt érin­tetlenül hagyná, ami azonban nem csak hogy nem valószínű, hanem majdnem teljesen ki van zárva. És azesetben, ha a községi törvény meg- bolygattatnék, akkor a most lefolyt restauráczló alkotta, helyesebben Írva meghosszabbította hely­zet is gyökeres reformnak lesz alávetve. Nagyobb reménynyel, mint aminő aggoda­lommal tekinthetünk a reform elé, mert az két ségtelen dolog, hogy a szervezet — Gyula váro­sát illetőleg — tarthatatlan. Tarthatatlan akár a tisztviselők munka körét és dotáczióját, akár a helyes közigazgatás, akár a városi közönség jo­gos érdekeit tekintjük. — Ha a törvényhozásnak nem is, az esetben a városnak magának kellene a szervezet radikális megváltoztatására a lépése­ket, még pedig rövid idő alatt kezdeményeznie. Ámde tegyük le ezúttal, nevezetesen ezen czikk keretében a kritikai tollat, szorítkozzunk egyszerűen a megtörtént események, és pedig a tisztujitás lefolyásának és eredményének meg­írására. A tisztujitást megelőző mozgalmakra, mint szuperált dolgokra, nem is terjeszkedünk ki. — Egyszerűen konstatáljuk, hogy sokkal kevesebb előmozgalom, nevezetesen tanácskozás (legalább nyilvános helyen való tanácskozás) történt, mint másszor történni szokott, ezúttal pedig hittük volna. Mindössze két nyilvános konfereucziáról van tudomásunk, mindegyik Végh József belvá­rosi házánál a 48-as kör volt helyiségeiben tar­tatott, utóbbin, múlt vasárnapon délután megje­lent és résztvett Csatár Zsiginond országgyűlési képviselő is, de a legnagyobb meglepetést kel töleg, szigorú semlegességgel hallgatta végig a zajos tanácskozást, anélkül, hogy bárki mellett vagy bárki ellen felszólalt és magát exponálta volna. A két kouferenozia megállapodásai, ba ugyan egyáltalában lehetne szó is ottan megál­lapodásokról, nem voltak irányadók a választás­nál; hogy mennyire nőm voltak, csak két esettel illusztráljuk, nevezetesen megtörtént, — hogy a tisztújítóénál százan felüli szóval, sőt egyhangú­lag választottak olyan tisztviselők, akiket az első konferenczián még jelölni sem akartak. A választás napján, reggeli 9 órakor a vá­rosház terme s mellékhelyiségei zsúfolásig meg teltek képviselőkkel és hallgatósággal, a karza­tot nők helyett többnyire napszámosok lepték meg, és a füledt teremben csodálatra méltó ki­tartással voltak szemlélő tanúi a lenn folyó al­kotmányos, de a hosszas névszerinti szavazások folytán egyúttal unalmas túsának. Jancsovics Pál alispán és kir. tanácsos, mint a tisztújító szék elnöke, rövid lendülettel­jes beszédben nyitotta meg a közgyűlést, figyel­meztetve a képviselő testületet, hogy az önkormány­zatnak legnagyobb és egyúttal elválaszthatlan jogát gyakorolja, midőn a város tisztviselőit választja; felhívta a képviselőket, hogy a választási aktus alatt csakis a közérdek követelményei által vezérel­tessék magukat, egyúttal visszapillantást vetve a t'sztikar eddig működésére, a felhangzott he­lyeslés és éljenzésekből jogezimet merit, hogy a tisztikar eddig kifejtett ügybuzgó működése jegy­zőkönyvileg megörökitessék. Az alispán szavait lelkesen megéljenezték. Dutkay Béla polgármester szólalt azután fel, lemondva úgy maga mint tiszttársai nevében hivatali megbizatásukról, és ennek látható jelóül átadja a város pecsétjét az alispán kezébe, ö is rövid visszapillantást vet a múltra, melyre nézve önérzettel állirja, hogy ami a város szellemi s anyagi ügyeinek érdekében megtehető volt, az meg is tétetett, és ha a várt, vagy óhajtandó eredmény nem minden téren következett is be, az részben a kedvezőtlen körülményeknek, rész­ben és főleg a szervezet fogyatékosságának tu­dandó be. Egyébként ajáulta magát és tiszttár­sait a képviselő testület méltányos jó indulatába, ezzel éljenzés közepette visszavonult. A szavazáshoz bizalmi férfiakká Seres Jó­zsef, Lederer Lajos, Sál Sebestény és Schmidt József választattak meg közfelkiáltással. A szavazatszedő bizottság tagjaiul Jaucso - vies Pál alispán Dobay János elnöklete alatt Bi- berea Pétert, Zöldy Jánost és dr. Kovács Károlyt nevezte ki. Közvetlenül a szavazás előtt még Seres Jó­zsef képviselő szóllalt fel és néhány szóval kö­szönetét mondott Dutkay Béla polgármesternek eddigi működéséért és indítványozta, hogy öt egy­hangú felkiáltással válaszszák meg. A polgármesteri állásra pályáztak és jelöl­tettek Dutkay Béla, dr. Bodoky Zoltán és Christo Miklós; utóbbi azonban kijelentette, hogy visz- szalép. Tíz képviselő névszerinti szavazást kér­vén, azt az alispán törvény értelmében ehren delte. A szavazás nagy érdeklődés mellett folyt, és ha az eredmény nem is, de a szavazatok közti aránykUlöubüzet mindenkit egyaránt meg lepett. 184 szavazat közű: ugyanis Dutkay Bé­lára ll8, dr. Bodoky Zoltánra pedig 6tí esett, és igy Dutkay ö'Z szavazat többséggel válasz­tatott meg. Közigazgatási tauácsuokuak közfelkiáltással Asbóth Kálmán, — kisebb polgári peres ügyekben tanácsnoknak szintén közfelkiáltással Moldooányi Gyula ügyvéd, gazdai tanácsnoknak közfelkiáltással it j. Góg Mihály választatott meg. Iskolaügyi tanácsnoki állásra névszerinti sza­vazás kéretett. Jelölve voltak id. Oláh György, Varga Lajos, Frankó Demeter és ISzemeti Imre. Abszolút többséggel id. Oláh György választa­tott meg. 1 izedbeli tanácsnokoknak megválasztattak közfelkiáltással belvárosban Parga Lajos, nagy- magyarvárosra Fodor Antal, kosároldal, kisváros és kisoláhvárosra Magda illés, németvárosra Grált Márton, újvárosra Szemeti Imre, nagyoláh- városra Mundruczó Demeter. Mérnöki állásra közfelkiáltással Ujfalussy Gyula. Tiszti főügyészi állásra Schröder Kornél és dr. Zöldy Géza pályáztak1 és jelöltettek. Névsze­rinti szavazás kéretvén az állást eddigi ép oly odaadással mint sikerrel betöltött Schröder Kor­nél 53 szavazata ellenében, dr. Zöldy Gtza 117 szóval választatott meg. Számvevőnek egyhangúlag Diósy József (Bik- szádi Árpád volt a másik jelölt.) Pénztárnoknak az egyedüli pályázó Kocsis Károly, Ellenőrnek a szintén egyedüli pályázó Ri- csek János, ■ Erdőtisztnek az eddigi erdész tanácsos Ja- nuskovecz Mór, Közgyámnak a néhány hét előtt helyettesí­tett Flukk Károly választatott meg, mindegyik közfelkiáltással. Az üresedésben levő második orvosi állás betöltése keltette a legnagyobb érdeklődést. Öt orvos pályázott és jelöltetett, nevezetesen dr. Bárdos Arthur, dr. Ehrlich Jakab, dr. Riczinger Károly (Vadász), dr. Rottmann József (Doboz) és dr. Glaser Károly. A három elsőnek mind­egyiknek erős pártja volt, és az utolsó pillana­tig kétes volt az eredmény. Az első szavazás nem is vezetett eredményre, amennyiben a sza­vazatok következőleg oszlottak meg Bárdos 57, Eh.lich 57, Riczinger 39, Rottmann 12 és Gla­ser 7 szavazat. Abszolút többség nem éretvén el, Bárdos és Ehrlioh között uj szavazás történt és pedig végig a legnagyobb érdeklődést kellő­leg ; hol egyik, hol másik volt többségben, a vé­gén mégis dr. Bárdos diadalmaskodott 83 szóval Ehrlich 75 szavazata ellenében. A következmény beigazolta, hogy kisebbsége daczára utóbbinak pártja volt a legerősebb és legfegyelmezettebb. Iktató, kiadó s irattárnoki állásra jelöltet­tek Laczkó Péter, Beke Géza s Tarnay Károly. Névszerinti szavazáson Laczkó 104 szavazattal győzött Beke 34 és Tarnay 17 szavazata ellen. Adó s birtoknyilvántartói állásra jelöltettek Kőim Dávid és Kalmár József. — Miután ott is névszerinti szavazás forsziroztatott, ennek ered­ménye lön, hogy Kohn Dávid 129 szavazatot ka­pott Kalmár 17 szavazata ellenében. Könyvvezetőnek közfelkiáltással az eddigi helyettes Pap Gyula választatott meg Bikszádi Árpád ellen. Állatorvosnak közfelkiáltással Sál József. írnokoknak Békési János egyhangúlag, Ko­csis Szilárd pedig Lázár Lajos, Lantos János, Fehér Kálmán és Hoffmanu Fereuczczel szem­ben abszolút szótöbbséggel. A választási aktus a több rendbeli a mind­egyike nagy időt igénybe vett névszerinti szava­zások miatt elhúzódott délután 3 óráig, és pedig minden megszakítás nélkül. A választás eredményéről küldöttség érte­sítette az újra megválasztott Dutkay Béla pol­gármestert, ki a közgyűlés színe előtt megjelen­vén mughatoctan köszönte meg a személye iránt fokozatosan nyilvánult bizalmat, ígérve hogy annak valamint a múltban, úgy a jövőben is te­hetségéhez képest igyekezni fog megfelelni. Jgcu csinos és lendülotteljes szavakban mondott még dr. Zöldy Géza főügyész is köszö­netét megválasztásáért. A megválasztott tisztviselők egytől egyig jelen lévén, a közgyűlés színe előtt legott letet­ték a hivatali esküt, mire a közgyűlés a tiszti­kar és az elnöklő alispán éltetésével szétoszlott. E4e fáklyásmenet volt Dutkay Béla polgár- mester tiszteletére. A fáklyásmenet a sugár út­ról indult meg zeneszóval. A polgármester piacz- téri lakása előtt a magándalkör két szép éneket adott elő, majd Chriszto Miklós szónoki hévvel elmondott szép beszéddel üdvözölte az újonnan választott polgármestert, — ki lakása ablakából megbatottau mondott köszönetét az őt mélyen megtisztelő ováczióért. Fáklyásmenetet követőleg mintegy 140 te­rítékű bankett volt a „Magyar Királyiban, me­lyen az uj tisztikar tagjai teljes számban, to­vábbá városi képviselők is számosán jelentek meg. Részt vetlek a banketten még Rciszig Ede főispán, Terényi Lajos volt főispán, Jancsovics Pál alispán, Fürdők István ezredes, dr. Fábry Sáudor m. főjegyző, Cziffra Imre kir. ügyész, Pallay Jenő törvényszéki bíró stb. Az első fel- köszöntőt Jancsovics Pál alispán mondotta az uj tisztikarra, Dutkay Béla polgármester Reiszig Ede fő.spánt köszöntötte fel, mire Reiszig főis­pán legkedvezőbb hatást és végül zajos éljen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom