Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-06-28 / 26. szám
sekre használnák fel: szintügy tíetn lenne he lyeselhető, ha a munkaadók a megszorult mun kások helyzetét méltatlan feltételekkel a magok hasznára fordítanák. Az ellentétet kölcsönös méltányosság alapján kell kiegyenlíteni Egyébiránt, miután a miniszterelnök arra kértem, utasítsa a főispán urat, hogy o is ahol és amennyiben szükséges, igyekezzék oda' hatni, hogy a földbirtokosok méltányos feltété leket szabjanak a mezei munkásoknak, a mi niszterelnök azt mondta, hogy 5 ily irányban már akkor utasította a főispán urat, mikor a megyébe elküldötte. A folyószabályozásra nézve önök azt ké rik, hogy a földmunkákat ne egyes nagy vállalkozóknak adja ki a kormány — | magántársulatokat I részben nem lehet korlátozni — hanem magoknak a munkásoknak, akik e végre szövetkeznének, az óvadék bőrökből levonatván. Ezen kívánságot a főldmivelési miniszter, gr. Bethlen András úrral közölvén, ő azt elvben elfogadhatónak találta s ha majd a Tisza-ineder szabályozása talán már az ősszel munkába vétetik s önök arra vállalkozni készek lesznek s szol vetkezési tervüket hozzá benyújtják, feltéve, hogy az e czélnak meg fog felelni, nem lesz idegen attól, hogy a munkának egy részét fymknek kiadja. A mi nz útadót illeti, nem tudom raikep vettetett az ki Békésmegyében. Felteszem azon- ban, hogy az a törvény értelmében történt. E végre kiírtam az 1890. évi 1-so törvenyczikkből, mely az útadóról szól, azon két szakaszt, mely önöket illeti, s azokat ide mellékelve, azokból megláthatják, vajon törvényesen vettolett-e ki önökre az útadó. A munkáskor alapszabályaira nézve azonban azt felelte a miniszterelnök ur, hogy mindaddig, inig a rend és nyugalom helyre nem áll, és mig a békésmegyei munkások a budapesti szocziáldemokrapárttal, melynek elnöke dr. Csillag Zsigmond, nem szüntetnek meg minden öszJ szeköttetést, ő a rauukáskörök alakítását meg] nem engedi, azoknak alapszabályait nem látta mozza. Nem tudom ugyan, vajon önök is voltak avagy vannak-e az említett szocziáldemokra párti tál bármi összeköttetésben, minden esetre kötél lességemnek tartom figyelmeztetni önöket, hogyl az a munkáspárt veszedelmes elveket hirdet fd Népszava czimü lapban, amelyektől őrizked niök kell. A nép bajain segíteni kell minden bizony-1 nyal, de nem a szocziáldemokraták által hirde-l tett módon, nem felforgatás utján, hanem oly- kép, hogy amennyire lehet, munkát és keresetet kell szerezni kell. Én már a minap, mikor a munkásmozgalom tárgyában interpellácziót intéztem a miniszterelnök-belügyminiszter úrhoz, fut hívtam a kormány figyelmét arra, hogy igyekezzék az Alföldön különféle háziipart megteremteni s gyárak felállítását állami kedvezmények nyújtása által előmozdítani. Mert azt beláthatja mindenki, hogy a mezei munkások nem kereshetnek a nyári időszak alatt annyit, hogy abból egész esztendőn át megélhessenek, különösen mióta sok helyütt gépeket alkalmaznak a nagyobb földbirtokosok, mely gépek ellen, minthogy azokat a haladás kívánja, kifogást tenni nem lehet, de amelyek sok kézimunkát feleslegessé tesznek. Ez alkalommal tegnapelőtt újra kértem a kereskedelmi miniszter Baross Gábor urat, legyen rajta, hogy az Alföldön, különösen pedig Békésen is oly alkalmas háziparágak honosíttassanak meg,, melyek a szegény embereknek téli időre is foglalkozást és keresetet biztosítanak. S a miniszter ur nem csak helyeselte az eszmét, hanem azt is megígérte, hogy a végett maga fog leutazni Békésmegyébe, ott a helyszínén meg vizsgálandó, mely háziiparágak lennének ott leg- zcélszerübben behozhatok. en békésmegyei földön, ebben a megszentségtelenitett világban egy ilyen boldog pár éljen .... Az esti szél alig lehelletszerü nyomással nehezedett az alvókra. Nem is vették észre. Ok testileg a nagy munkában kifáradtan, boldog álomba merülve, nyugodtak a tutajon. A szél meg, mintha kellemesebbé óhajtaná tenni pihenésüket, lágy susogással czi- rógatá őket. Felborzolta a Katinka fejkendö- jét, csücskét végighúzogatta arczán, majd mintha szeretője csókja érné, hirtelen ajká hoz nyomta. Most végig szalad a gyönyörű termeten, megemelgeti a patyolat ingvállat s ennek szalagjaival üz a fedetlen karon iiH bolygató tánezot. Majd szoknyáját lebbenti] meg s mint a fuvola végrezgése a fülben, kellemes bizsergéssel csókolgatja a hófehér tagokat. Egy édes érzet fut át a lány testén, mintha boldog álma valóját érezné, önkénytelen emeli fel karjait, hogy szerettét ölelje! álmában még suttogja hosszasan, élvezettel „édes!“ I amint megfordúl fekhelyén, a gyö nyörü. gyermek egyensúlyt vesztve, bukik I folyóba : kábultan, álomba merülve. A folyó sebes vize gondolatszerü ;n löki a tutaj alá, honnan szabadulás nincs többé Vőlegénye csak a sikoltást hallotta, felugrott fekhelyéről, de kedvesét nem találta sehol. őrülten rohant még egyszer a tutajon végig s belé veté magát a vízbe. Úszott, vergődött alá s fel, nem sejté, hogy Katinkája a tutaj alatt az örvény áldozatja már. Hívta még a kétségbeesett szerető kérő hangján, de Katinkája nem tudott már felelni rá. A sötétben nem látott messzire menni, felkapaszkodott a tutajra; az esti szél gyermekeivel, kiket fegyelmezni is nehezebb, valamint megértetni velők is több fáradságot igényel, mint a városi és előkelőbb szülők gyermekeivel. Iskolája iránt mindig melegen érdeklő- dödött a mélt. gróf úr, s ha nem esett volna össze a vizsgálat napja a mélt. gr. Wenckheim Károly halálával, mint tavaly, úgy az idén is részt vett volna személyesen azon. Városunkból kint voltak Bánhegyi István kir. tanfelügyelő és Szabó Sándor káplán. — Jelenvoltak még a gyulavári ref. lelkész Boros Gábor és Szekér Gyula uradalmi számtartó kik igazi elragadtatással beszélnek avizsgálat szép eredményéről. A vizsgálat végeztével a hallgatóság kellemes meglepetésére, a gyermekek édes öröme és bámulatára egy nagy halmaz ajándék tárgyat hoztak a tanterembe, a gyermekek közt leendő kiosztás végett. Minden fiú gyermek egy-egy szép fekete posztó pitykés mellényt és egy posztó kalapot kapott, a leányok pedig szép fejre való kendőt és egy-egy mosós rokolyát. Ezenkívül öten mint legkitűnőbbek 1—1 tallért. Nemes és bőkezű buzdítás; hálásak lesznek érte úgy a szülők, mint a gyermekek, I az igy gondozott, taníttatott, nevelt gyermekekből, okos, gondolkodni tudó, becsületes, érzésű, szorgalmas, munkás nép fog válni ! Ezt már nem fogja egy könnyen senki kétes ajánlatokkal félrevezetni, munka adója ellen felizgatni. Hírek. Előfizetési felhívás a „Békés” 1891-dik évi második felére. Lapunk e hó végén X. évfolyamának első felét töltvén be, tisztelettel felhívjuk mindazon olvasóinkat, kiknek előfizetése júniusban lejár, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. A lap programmja, melylyel éveken át került a közönség osztatlan bizalmát megnyerni, jövőben is a régi marad. Békésvármegye s abban a megye székhelye Gyula városa közigaz- atási, társadalmi s közgazdasági érdekeit kép- selni, tárgyilagosan, higgadtan, függetlenül, de vakodva mindennemű személyeskedéstől, ezen eszmét tűztük zászlónkra s ezen eszme szelle- en fogunk ezután is működni. Összeköttetéseinknél fogva ama kellemes helyzetben voltunk és vagyunk, hogy elvont elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei s községi érdekeink is- tápolásával foglalkozhatunk s eme törekvésünkben megyénk és városunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapunkat ; a vármegye közönségétől reméljük az eddigelé is bálásan tapasztalt további becses támogatását, j— Lapunk lőfizetési dija szintén a régi marad és pedig a lius—szeptemberi évnegyedre 1 frt 25 kr., ju- ius—deczemberre 2 frt 50 kr., mely összeg vidékről „Békés“ kiadóhivatalának Gyulán czim alatt postautalványon küldendő be. A sárréti vasút ma nyilik meg. Méltán römünnepélyt ülnek ma megyénk sárréti községei, örömünnepélyt, melyben mi is, kik szintén noha szerény tényezőknek számítjuk magunkat abban, hogy ez ünnep felvirradhatott, szívünkből résztveszünk és óhajtjuk, hogy a mai nap egy szebb és jobb időszaknak legyen hajnala, mely megelégedéssel, boldogsággal áraszsza a szivünkhöz oly közel fekvő Sárrét magyar községeit és derék lakosait. Sok küzdelem, sok csalódás, irielynek hatása alatt nemcsak a Sárét derék népe, hanem magunk is nem egyszer csü'gedő félben voltunk, sok és nagy áldozatok árán vívtuk ki a mai napot, okunk és jogunk an azt ünnepelni s megbecsülni. A Sárrét maga sokat áldozott, hogy a rá nézve létkérdéssé vált gyors és biztos közlekedési útat megszerezhesse, de áldozott a vármegye közönsége is lyan arányban és oly összeget, amely páratla- áll a vicinális vasútak krónikájában. És há látlanság volna megfeledkezni róla, hogy a vasút létesítésében hervadhatlan érdemeket szerzett a vármegye volt népszerű főispánja Terényi Lajos, már akkor, midőn még cs^ik a vármegye fő- gyzője volt, szóval, tettel agitált az eszme létesítésén, és akinek népszerűsége s agitácziója nélkül aligha sikerült volna a vármegye közgyűlésével a négyszázezer forint árú törzsrészvényt megvásároltatni. Ugyanilyen hervadhatlan érde- eket szerzett í§ vármegye kormányzója, Jan- csovicts Pál alispán is, ki nem kevesebb szívós- ággal működött közre a vasút létesítése elé természetesen és mesterségesen gördített akadályok elhárításában. Végre sikerült, s ami sokáig képzelem szüleménynek tetszett — ime valóság: sárréti vasút teljesen készen van és a mai napon g a közforgalomnak átadatni. — A szokásos mű- tanrendőri bejáráson a kormány részéről Gyön- gyösy Janos miniszteri tanácsos, a vármegye részéről Ji-nicsovies Pál alispán, dr. Fábry Sándor főjegyző s Haviár Lajos államépitészeti hivatali ""nők, a vasútigazgatóság tagjai elén Terényi Lajos elnök, a Soenderop ezég mint vállalkozók és az érdekelt községek elöljárói vesznek részt, kiindulás ma délelőtt 9 órakor történik Füzes- yarmaton, az első vonatot minden községben, főleg pedig Szeghalmon ünnepélyesen készülnek fogadni. Szivünkből óhajtjuk, hogy a vasút men- n fekvő községek már ez évben bő termésüknek bő feleslegét szállíthassák az új vasúton. Reíszig Ede főispán és kormánybiztos e hét folyamán, Gyomán Endrődön, Körös-Tárcsán, Me- zőberényben, Puszta-Földváron, Tót-Komlóson és Sámsonban volt az ottani helyzet és munkásviszonyok tanulmányozása végett; ezzel körútját be is fejezte. Most már az aratás küszöbén lévén, amennyiben a felmerült munkásmozgalmak, köz- gazdasági hátrányokból Vagy sérelmekből táplál - koznánaK, tartani lehetne tőle, hogy az elégület- lenség az aratási munka folyama alatt nyilvá- ulna, még most ugyan előre nem látható s azért is nehezen elhárítható rendellenes cselekvények- bon, aminők különben nálunk évről-évre előfordultak eddig is, anélkül hogy azok általános szó- czialis beszámítás alá estek vagy a megfelelő törvény hatáskörén túl terjedő kivételes hatósági ntézkedéseket vontak volna maguk utáu. A rendszerint. felmerülő diíferencziák alatt értjük ugyanis azt, amidőn a termés, közbejött hőség, rozsda, szorulás, vágj egyóbb elemi osapás miatt mega. 3*1 k-1 csendőrség megtámadtatván, lőni volt kénytelen sis ez alkalommal többen megsebesittettek, azon -j- ban szerencsére, nem életveszélyesen, ág A karhatalomnak erélyes közbelépése el “'(nyomta a zendülést, vagy legalább is elfojtotta ii-jés Orosházán május másodikával a nyugaton I lépett be, s azóta is ott minden csendes. a| A zavargásról a főszolgabíró távirati jelen 5 Itéséből értesülvén, azonnal személyesen is k' m (mentem a helyszínére, s a tett intézkedések« i- (felülvizsgáltam. Csabán meg május másodika vált kritiku M nappá. A munkás kör tagjai 1-én nagyobb szám k|ban összejőve, tárgyalták azon képzelt sérelmü Mket, hogy a május l-ének megünneplése meg n|nem engedtetett, s hogy körük alapszabályai ré Mezükre még mindig ki nem adattak. A bujto |gatók az idegen kör-alkotók, végtelenül félre !-(vezették ezt a meglehetős tudatlan népet. Elh~ n tették velők, hogy ha körük alapszabályokat !-|nyerend, jogosan fognak cselekedhetni olyano (kát, mi a szegénységgel küzdő nép sóvár kép (zeletében gyakorta megfordul, u. m. vagyon (megosztást, a munkabér feltételeinek szabad die (állását stb. A jámbor tót nép — ki előtt a nem égé (szén értett „alapszabály“ szó mintegy mysticus (fogalmat fejezett ki, abban valami panaceát, min (den bajára való gyógyírt vélt, s e panaceáért (harezra lett volna képes szállni.-| Szolgabirájukat okolták azért, hogy alap (szabályaikat, melyek még mindig a belügymi (niszternél valának, meg nem kaphatók. Yalak (elhitette velők, hogy az alapszabályok már rég .(leérkeztek s csak a főszolgabíró nem akarja azo lkat kiadni. S az elvakított nép hitt e félrevezetésnek is, mint hitt a többinek, s elhatározták |hogy erőszakkal fogják elvenni a főszolgabirói (hivatalból alapszabályaikat. A másnap reggelét (tűzték ki tervük kivitelére S össze is jöttek (másnap reggel a kitűzött helyen, a piaczon (mintegy 50-en, s hosszas zúgolódás után ; — és (miután egy-pár békés polgárba is bele kötöttek |s egyet meg is vertek, — neki indultak tervük (keresztül vitelének. A főszolgabirói hivatalba (azonban el se juthattak, mert útközben talál- | koztak Sztraka György főszolgabiróva), ki értelsülvén a munkások ^gyülekezéséről s zavargásairól, sietett a piacz térre személyesen rendet csinálni. A tömeg szembe látván jönni a fő szolgabirót, megtámadta azt s leverte. A magát bátran védelmező férfiú a túlerő számos ütése alatt összerogyott s eszméletét vesztette, majd az élés ütések fájdalmára feleszmélt és erős küzdelemmel sikerült kimenekülnie a gazok köréből. Sebei azonban oly súlyosak, hogy ágyba döntötték. (Vége köv.) I I Tanüg 3T_ A ref. egyház elemi fi- és leányiskoláiban az évet záró közvizsgálatok folyó hó 28-, 29- és 30-ik napjain fognak megtartatni a következő renddel a templomban : vasárnap d. u a nagyobb fiiskola, hétfőn d. e. a központi leányiskola, hétfőn d. u. a kisebb fiiskola, kedden d. e. a központi kisebb leányiskola, kedden d. u a külső vagy vegyes iskola növendékeinek közvizsgilata Kezdete d. e. 9 órakor, d. u. 3 órakor. A polgári iskola nyilvános zárvizsgái a lapunk múlt heti számában közölt programm szerint megtartattak az iskolaszék kiküldött tagjai a szülék érdeklődése mellett. A tanévet bere kesztő zárünnepély holnap lesz. A vizsgálat eredményéről a már nyomatás alatt levő tanügyi értesítő ismertetése kapcsán tesszük meg észre vételeinket. Évzáró vizsgák a gyulai róm. kath. elemi iskolákban. A gyulai róm. kath. elemi iskolák belvárosi 5, németvárosi 4 és nagymagyarvárosi 2 iskola termében, vagyis összesen 23 osztályban az évzáró vizsgák a folyó hó 20-án és ezt követő napokon 28-ig délelőtt és délután folytak le a szülők nagyszámú megjelenése, nagy fokú érdeklődése mellett, s őszintén meg kell vallanunk, hogy az iskolai növendékek, szabatos feleleteik, a költemények kitűnő szavalása, szép, helyes -irás, diszes rajzaik, a leány növendékek gyönyörű kézi munkáik által a szülőknek jogos várakozásait nem csak kielégítették, hanem reményeiket is felülmúlták. Minden egyes növendéknek feleletéből kilátszott az, hogy vezetésük, illetve nevelésük, a legértelmesebb és legszakértőbb kezekbe van letéve. Valódi lelki Őrömmel látjuk tehát leányaink élén a Szent-Vinozéről nevezett kedve- testvéreket iskoláinkban, mert tapasztaltuk, hogy leányaink nemcsak vallásos nevelésben részesülnek, hanem e mellett a kézi munkák, női s«ik- kelések, női hímzések, női ruha varrások és szabások, házi ruha szabások és varrások, minden nemében is oktatást nyernek, de örömmel szemléljük a tantestület minden egyes férfi és női tagjának működését is, kik fáradságot nem ismerő^ lankadatlan buzgalommal igyekeztek növendékeik szíveibe csepegtetni mindazt, a mi jó, szép üdvös és hasznos. Különösen megemlítjük, hogy leánynevelésünk terén ő méltóságát gróf Wenckkeim Frigyesnét illeti a hála érzete, mert az általa alapított árvaház apáczáit a leányisko Iák oktatására nagyon is szerény díjazás mellett engedé át. Fogadják egyenkint és összesen f szülők háláját és legforróbb köszönetét I Egy je lenvolt ezülö. — Iskolai vizsgálat Gyula-Váriban. Mint az elmúlt évben tettük, úgy a jelen alkalommal örömmel közöljük a Gyula-Váriban, illetőleg Várallján lefolyt iskolai zárvizsgálatot. A nö vendékek száma 40—50 fiú és leányból áll, ki zárólag a mélt. gr. Almásy Dénesnél alkalmazottak gyermekei. — Az iskola felszerelése, mely egyedül a mélt. grófnak köszönhető, mintaszerű tanítója, buzgalma és szakképzettségénél fogva melynek a vizsgálaton fényes tanujelét adta, ritkítja párját; bámulatos eredményt mutatott föl a falusi, illetve pusztai, földműves cselédség he- Azért, t. polgártársak, azt tanáoslom őni un- nek, vállaljanak a közeledő aratásra munká »ok megmivelésre földet, és ha majd valamely hí ’él- ipar behozataláról lesz szó, tanulják azt n családjaikkal együtt, s mikor a Tisza-meder s rat bályozása megindul, tegyenek ajánlatot a földi jg velési miniszter urnák egy szakasz elvállalásé da- Egyúttal pedig ismételve ajánlom, hogy te- munkaadókkal békességben éljenek, túlságos 1 ni- vetéléseket ne támaszszanak, hanem barátságos ,an megegyezzenek velők s olyanokra ne hallgasi • a nak, akik önöket munkavállalástól netalán lel szólni akarnák, aminek legnagyobb kárát mag cé- vallanák, annál kevésbbe pedig hallgasson P olyanokra, akik arra unszolnák, hogy mások iU. akik munkát vállalni készek, ezen szándékuk!) ,ra megakadályozzanak. Ezt a törvények is tiltj jjfi és büntetik. Én, ha baráti tanácsaimat követik és iga ságos kéréssel fordulnak hozzám, amennyibi gn tehetségemben fog állni, mindig kész leszek s er gitségökre lenni. e- Szives üdvözlettel maradván őszinte képv ö- selőjük és barátjuk, jy Budapesten, 1891. junius 10-ón. Irányi Dániel. p Alispáni jelentés. E Békésvármegye rendes közgyűlésén, május hó 26-en 189 1, (Folytatás.) y E körök jóváhagyott alapszabályokkal nej J bírván, a legszigorúbban utasítottam a járási fc :I szolgabirákat s Gyula város polgármesterét, hog azok működését a belügyminiszter úrhoz féltéi ’ jesztett alapszabályok jóváhagyásáig akadályoz f zák meg s hassanak egyébként is oda, hogy a .’ eltévelyitett nép a békés munkásság terére visz 1 szatereltessék. A nép a nyilvános gyülekezette ekként eltiltva lett, azonban mint pl. Csabán is legnagyobb részt titkon gyűlt egybe s tárgyalt » képzelt sérelmeit s elérhetlen óhajait. Az inge rültség a külső izgatás, a munkaidénynek i hosszúra kinyúlt tél miatt való el-el maradása ' s az ennek folytán beállott nélkülözések, s i kukoricza művelés bérfeltételeinél való állitóla ' gos sérelmeik folytán egyre növekedett közöttük mig végre az május elején kitört. A budapesti socialisticus kör május 1-énel megünneplésére hívta fel a vármegyében fenn álló 8 alakulóban levő munkás köröket. E felhívásnak lett is foganatja, s Orosházán és Csabán tüntetőleg óhajtották a munkások május l-jót megünnepelni. A hatóságok azonban ez ünnepet, — a belüeyminiszter úrnak rendeletéhez képest — betiltották. A munkások a tilalmat látszólag megadólag fogadták s talán elmúlt volna május 1-eje minden baj nélkül, ba apró események nem idéznek elő nagyobbat. Ott is bebizonyult, hogy a társadalom gépezetének működését legtöbbnyire nem nagy behatások, hanem apró porszemek akadályozzák meg. Orosházán egy fehér zászló volt e porszem, a békesség hirdetője, egy fehér zászló, a munkáskor zászlója. A munkások e zászlót reggel a kör helyiségén kitűzték. A csendőrség parancsnoka tüntetést látván ebben, bevétette e zászlót, s hogy módjuk se legyen a munkásoknak újból kitűzni, azt el is vétette, Ez vált a nép állítólagos sérelmévé. Követelték vissza zászlójukat, tulajdonukat, s mert a tetteiben következetlenné nem válható hatóság azt ki nem adhatta, zavargás, mondhatni zendülés tört ki a nép között. A főszolgabíró látva a nép fékevesztett ingerültségét, táviratilag egy század katonaságot kért a közeli csabai állomás parancsnokságtól. A kato naság d. u. 4 órára érkezett meg, s akkorra kitört a zavargás is, s a nép megostromolni akarta a főszolgabirói hivatalt lobogójáért. A zavargó tömeget csakis karhatalommal lehetett szétoszlatni, s ez alkalnmmal sajnos, vér is ontatott. A is gyilkos munkája után erősebben dolgozott, előbb felkorbácsolta a vizet, őrült tánezba kergető a magára hagyott tutajt, majd beleragadt keservében a hold bárányaiba, szétkergette őket, hogy a hold nem tudott többé elrejtőzni. Világított hát. Ahl de világa egy rettenetes valót mutatott meg a szerencsétlen Gergelynek. Ott úszott az evező kampójába akadva a Katinka teste. Meglátva kedvesét, utánna ugrott, hozzá úszott s amint elérte, megragadta testét, de későn, — Katinka halva volt. Boldog fiú — szíve ott repedt meg, halálát ő is a folyóban lelte. «I * * *>* Az öreg Gergely meg várta várta a szeretőket. Meg is jöttek, de már nem volt lakodalomra szükség. Eltemette őket a folyó gyomrába, „drágáit“, — „szemefényét“ s ma már csak öntudatlan életének ábrándos álmaiban élnek, látja őket. * * * Az esti szél meg mindennapos azóta a füzes lombjai közt. Mintha megsajnálta volna, amit tett, ott sír-rí, zúg-búg egész éjen át a part fái közt. Mintha félne a vízre menni, csak ott nyög keservesen a vén füzesek közt, tördelve, rázva ezek derekait. Oda-oda lopja magát a víz szélére sötét éjjeken, ott tombol, dühöng, sikolt s ordít, de amint feljön a hold s ránéz szomorú arczával elbuvik reszketve a falombok közzé, ezekke takarja be magát, hogy ne lássa a haldokló Katinka tetemét. Géléi József,
