Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-06-21 / 25. szám
A 350 írt átadása védenczem ellenében be- igazolást nem nyert. Az ügyész úr utolsó vádpontja Praznovszkky ellenében azon '360 frtot, melyről állítólag a vizsgálat során elismerte volna, hogy a Gyula városi bor- és húsfogyasztási-adóbevételekből elsikkasztotta. Úgy de ez tévedés, mert védenczem már a vizsgálat alkalmával is kiemelte, hogy Gyula városánál hiány nincs, s ha esetleg túlfizetés történt, ezen összeg a városnak visszajár. — Igaz, hogy azon kijelentést is tette, miszerint a menynyiben hiányként volna ez összeg megállapítható, kész azt megtéríteni. De ezen nyilatkozatban a sikkasztás beismerése egyátalán nem foglaltatik s nem hagyhatom említés nélkül, hogy védenczem előadása szerint a vizsgálóbíró azzal biztatta, hogy beismerés esetén a vizsgálati fogság meg fog szüntettetni. Ily módon a szabadlábra helyezés kecsegtető Ígéretével a szabadság utáni vágy felfokoztatván a szerencsétlen fogolyban, nagyon természetes, hogy készséggel fogadta el a vizsgálóbíró által kívánt értelmű választ. Különben ezen eset nem vonható a btk. 462. §-a vagyis a hivatali sikkasztás fogalma alá, mert vádlott hivatalos hatásköréhez a bor és húsfogyasztási pénzek kezelése nem tartozott, ily ténykedésbe hivatalos minőségben be nem folyt, ily irányú megbízatást a főnök (vagyis a polgármestertől) vagy a városi tanács, avagy aj képviselőtestülettől nem nyert, már pedig a m. kir. Curia is kimondotta (1881 : 12,647. sz. a), hogy a hivatalnok, ki bár hivatalos eljárás közben felvett, de mégis oly pénzt sikkaszt el, melynek felvétele és kezelése az ő hivatalához nem tartozik : a 355. §-ban meghatározott sikkasztást követi el. Tehát ha fennforogna is az, hogy e pénzösszeget védenczem eltulajdonitá, ez esetben is csak egyszerű, s nem hivatali sikkasztás miatt lenne a 350 frtra vonatkozólag elitélhető. Szász István védője azon tévhitében, hogy védenczemet befeketítve, az ő védencze fehérebb színben fog feltűnni, egy külön vádat emeit ■ Praznovszky ellenében, hogy t. i. az 1887. évi 1750 frtos befizetést egy, régebben Szásztól kapott „külön“ nyugtával igazolta a városi adóhivatalban, megfelelőleg kiigazítván a keletet, mely nyugtát később megsemmisített. Védenczem ezen, neki imputált ténykedést tagadja, s valóban mi értelemmel sem bírt volna az, hiszen mint kitűnt, kapott ő Szásztól hamis nyugtát a mennyi csak kellett, s ha Praznovszky beismeri magát a sikkasztás tényét, vagyis az 1750 frt elidegenítését, miért ne ismerné el a nyugtával való manipulatiót is, ha igaz lenne. De ez ellen szól még az is, hogy a Szász által vezetett könyvek is egybehangzanak védenczem előadásával, sőt hogy az 1888. év tavaszán elsikkasztott 4000 frtra ép azért volt szükség, hogy belőle a jelzett 1750 frt fedeztessék s a 4000 frt tényleg megfelelő részében ép erre lön felhasználva. így tehát amaz 1750 frtról s illetve nyugtatványáról Szásznak tudomással kelle birnia. Ezekben végeztem volna a vádakkal con- cret alakjukban, lássuk a kérdést ismét általánosabb szempontból. A közvád tisztelt képviselője ugyanis úgy tünteti fel védenczemet, mint a ki megfeledkezett családfői kötelességeiről akkor, midőn a bűn ösvényére lépett. Vizsgáljuk tehát mélyebben e kijelentést. Nem riadok ettől vissza, mert a bűncselekmény forrásáig menve vissza, a helyzet véden- czemre csak könnyebbé válhatik, Ugyanis tek. Törvényszék! a gonosztevőknek két osztálya van : a született és a nevelt gonosztevők csoportja. A nap egyaránt árasztja szét jótékony, éltető sugárzását s mégis egyik virág hasznos, kellemes gyümölcsösé fejlődik, a másik bóditó méreggé. Az első rendeltetésszerű gonosztevők kategóriájába, mely nem börtön, de kórházak s filantropikus intézetekbe küldendő — nem tartozik védenczem, mert ez esetben nem töltené el lelkét bűnbánat s már rég, még ifjú korában kitört volna belőle az öröklött rósz tulajdonság. O neveltetett a bűncselekményre. Keressük tehát a tényezőket, melyek ez eredményre vezettek. Védenczem tisztviselő volt. Évi fizetése 700 frt, mondd hétszáz forintból állott, melyből el kelle tartania családját is. E 700 írtért lefoglalta a város védenczem- nek majdnem egész napját, majdnem egész tevékenységét s mindenesetre elvonta attól, hogy kenyerét más útoa megkeresse. A viszontszolgáltatás annyi volt, melyre el lehet mondani, hogy a megéléshez kevés, a meghaláshoz sok. A hatalmas igy használja ki ferde társadalmi szerkezetünkben a gyöngébbet. Hozzájárúlt ehei az, hogy Praznovszkyt is megáldotta az ég gyermekkel. De a családi ál dás nála együtt járt a képzelhető legnagyobb szerencsétlenséggel, mert gyönyörű leánygyermeke süketnéma! A viruló leányka fejlődött e okos szemeinek minden pillantása mint egy néma vád ösztökélte az atyát arra, hogy ne nézze tehetetlenül szenvedéseit, szellemi elzüllé sét, szerezze meg neki azt, a mit körülötte min den gyermek, minden ember bir, a beszélő képességet. Az érző atyai szív nem tudott ily körül mények között magának parancsolni, s a társadalom polgára a legborzasztóbb összeütközésbe jővén az atyával, ez győzött s a polgár elbukott ! 8 most követ dob rá a társadalom, mely nem adott neki elégséges megélhetési eszközt, mely még a létminimum feltételeit sem nyújtotta neki munkája viszontszolgáltatásaként s a mely igy első sorban tette lehetetlenné, hogy védenczem vele solidaritásban, összhangzatos együttmaradásban kitarthasson. A létért való küzdelem iszonyú tragédiáját látjuk ismét megelevedni azon végeredménynyel, hogy | nagyobb hal megeszi | kisebbet. Ha védenczem bűne nem a kényszer szüleménye lett volna, de ő aljas indokból vált volna bűnözővé, úgy bizonyára nagy összegekkel elvitorlázott volna idegen világrészbe. 0 nem ilyesmit tett. Cselekménye élénken emlékeztet azon macskáéra, a melyet a háziúr tart, hogy egereket fogdosson, de elég enni valót neki nem ad s az megnyalja a tejes lábast. Lehet-e ezt nem természetesnek tartani?! Azt hiszem, az előadottak után a család- apai kötelmekről való megfeledkezés vádja igen kétes értékűvé válik, valamint az előadottakban elég czáfolata rejlik azon ügyészi álláspontnak is, hogy enyhítő körülményt nem lát fennforogni. Sőt a büntetés kimérésére nézve súlyosítókat hoz fel az ügyész ur, mint péld. a szokássze- rüséget, mely itt a bűnözésekben szerinte nyilvánul. Azt merem erre vonatkozólag koczkáz- tatni, hogy a szokásra igen találóan jegyezte meg Dochov, hogy : „nicht der Mensch hat die Gewohnheit, sondern die Gewohnheit hat ihn.“ S valóban, ha megállhatna is ez esetben a szo- kásszerüség, (mit ugyan megczáfol a helyzet kényszerhatása alatt szülemlett bűnelkövetés s annak elpalástolási vágya), még akkor is a fenti szellemes kijelentés szerint a felelősség e vonásért igen-igen megcsappan. A büntetés kiszabásánál a hosszúra kinyújtott vizsgálati fogságon kívül figyelembe veendőnek találom tek. Törvényszék azt, miszerint annak czéljából a nevelés itt már elesik, mert tevékeny megbánással állunk szemben II. r. vádlottnál, s nem marad egyéb hátra a megtorlásnál, mi pedig mindig csak kisebb jelentőségű lehet s a társadalmi bosszú különösen a jelen esetben már előzetesen elég kielégítést nyert. Figyelembe veendő, hogy védenczem tár sadalmi állásánál fogva, a hatékonyabban fennforgó becsérzet alapján, kétszeres lelki szenvedésnek van kitéve s ha a törvényt nemcsak holt betűknek tekintjük, de azt tartjuk, hogy e betűkben eszmének, az igazság eszméjének kell lüktetni : akkor az előadott körülmények súly lyal fognak birni. Végül tiltakozó szavamat kell felemelnem azon kérelem ellen, hogy a bűnhalmazat még egyszer mint súlyosító körülmény is érvényesíttessék, a mely kérelem ama viadorokra emlé keztet, a kik kardjuk hegyét megmérgezik, hogy vele egy szúrással kétszeresen lehessen sebezni Kérem a tek. Törvényszéket, ne méltóztas. sék túlszigorú büntetést megállapítani, mert ez nemcsak igaztalan lenne, de az atyja tevékeny, ségére utalt szerencsétlen gyermek s keresetfor rás nélkül álló, tehetetlen nő kebelében a társa dalom iránti keserűséget még csak növelné, az igazság eszméjébe vetett hitet megrenditené könnyen végzetes következményekre vezetne az igazságszolgáltatásnak czélja pedig nem lehet katasztrophák előidézése. Ezek alapján kérek ítéletet. 414-1891. ein. Pályázati hirdetmény. Gyula rendezett tanácsú városában f. évi június 30-án d. e. 9 órakor tartandó tisztujitó-széken betöltendő következő állásokra pályázat nyittatik: I. Hat évi megbízatással megválasztandók: 1. Egy polgármester, évi fizetése 1700 örint. 2. Egy közigazgatási tanácsnok, évi fizetése 1000 frt. d- Egy tanácsnok a községi bíráskodás gyakorlására, évi fizetése 400 frt. 4. Két első osztályú tized-tanácsnok 300—300 frt évi fizetéssel. 5. Hat másodosztályú tized-tanácsnok 240—240 frt évi fizetéssel. 6. Egy mérnök, egyszersmind építészeti tanácsnok, évi 500 frt fizetéssel. 7. Egy főügyész, évi 300 frt fizetéssel. 8. Egy számvevő, évi 700 forint fize téssel. Egy pénztárnok, évi 1000 frt fizeVasúti menetrend. Érvényes 1891. június 1-től. *> H ■rö H fi Ib 0 Nagyváraira. Aradra . Budapestre. Szegedre . . { Indul 4’50 p. regg. 7-44 „ regg. 2 56 ,, d. u. 12-18 6-23 d. u. este 12-18 10-14 d. u. este Érkezik 12-18 „ d. u. 8- 31 p. d. e. 9- 46 „ d. e. 5-20 „ d. u. 3-45 8-45 d. u. este 7-20 5 50 este regg. Békésvármegye alispánjától. Egy ellenőr, évi 500 frt fizetéssel. Egy erdőtiszt, évi 400 forint fize9. téssel. 10. 11. téssel. 12. Egy közgyám, évi 800 forint fize téssel. . Élethossziglan tartó választás utján betöltendő 1. Egy orvos, évi 600 frt fizetéssel. 2. Egy iktató-kiadó, évi 700 forint üzetéssel. 3. Egy adó- és birtok-nyilvántartó évi 700 frt fizetéssel. 4. Egy könyvvezető, évi 700 forint fizetéssel. 5. Egy állatorvos, évi 200 forint fize téssel. 6. Két írnok, évi 500—500 frt fizetéssel. Felhívom ennélfogva mindazokat, kik ezen állások valamelyikét elnyerni óhajtják, hogy kérvényeiket, és pedig a minősítéshez kötött állásokat elnyerni óhajtók az 1886. : XXII. t.-cz. 74. §-a értelmében képesitésöket igazoló okmányokkal felszerelve folyó évi junius hó 27-ik napjának déli 12 órájáig közvetlen hozzám nyújtsák be; a törvény szerint képesítéshez nem kötött állások elnyeréséért folyamodók pedig kötelesek hiteles okmányokkal igazolni, hogy már hasonló állásban jó eredménnyel működtek, az irnoki állásra pályázók ezenkívül kötelesek folyó évi junius 24-én délelőtt 9 órakor a városi főjegyző hivatalos helyiségében megjelenni, s ott magokat tollbamondás mellett való próba verseny- írásnak alá vetni. A közigazgatási tanácsnok kivételével a többi tanácsnoki állást elnyerni óhajtók a város polgármesterénél folyó évi junius 27-éig szóbelileg is jelentkezhetnek. Gyula, 1891. junius 13. Jancsovics Pál, 132. 1—1. alispán. Bármely mélyek, kik állású megbízható szesorsjegy-társaságok létrehozásához tagok szerzésével foglalkozni akarnak, szép jövedelmet nyerhetnek. Ajánlatok intézendők a Budapesti BankegyesAlet részvénytársasághoz Budapesten. 127.3-4. . hogy a szobák a mázolás alatt 1 használtatta!“ sanak, mivel a hélium étien szag én a lassú, ragadós száradás, mely az olajfratéknek ó* az olajtakknak sajátja, el került etilt. Email ott a használata olyan «gytzorB, hogy kikt maca vágashat! a máaoláat. Apailó nedvaa tárgygyal MtdrtilhfltÖ, anélkül, bscr •HeMümá Mayát. Mac kfllOnbftrtatni: w Hl&fiitt siobapalló - fénymázt, •áraáabarnát ás mahagonlbarnat, mely akár csak az ol^j- Miták födi be a pallót s egyúttal fényt is ad. Ezért egyaránt alkalmazható régi vagy nj pallóra Teljesen beföd minden foltot, korábbi mázolást ztb; van azután tiszta fénymag (színezetten^ uj pallókra és parketre. mely csupán fényt ad. Különösen parketre a olajfestékkel mar bemázolt egészen aj pallókra való. Csak fényt ad, ennélfogva nem födi el a famustrát. Postacsomag, körülbelül 35 négyszög mtr. (két középnagyságú szobára való) 5 frt. 90 kr., vagy 9 '/5 márka. A közvetlen megrendelések minden városban, ahol raktárak vannak. Ide küldendők. Mintamázolások és prospektusok ingyen és bőrmentve küldetnek. A bevásárlásnál tessék Jöl vigyázni a„cégre s a gyári jegyre, mivel ezt a több mint 1850 éve létező gyártmányt sokfelé utánozzak és hamisítják, • sokkal rosszabb, ■ gyakran a célnak meg nem feletö minőségben hozzák forgalomba. Christoph Ferenc, i ralódi szoDapalló ■ iénylaü: feltalálója és eiyedflli ryártója, Prága, K. Berlin. 136 1—12. 4-54 * * V * * * * * * Uj! Mindenki aranyozó Uj! folyékony arany és ezüst. i * * * * * * HIRDETÉSEK, Házeladási hirdetmény. Fehér Ignáczné a pacsirta-ufcczai 1236 számú házát örök áron eladja, vagy esetleg bérbe adja. A ház áll: 3 nagy szobából, I nagy konyha, I cseiéd-szooa, I melle épített pincze, I külön majorsági udvar, sertes-él, fáskamra, egy nagy díszes gyümölcsös kert es igen dövízu kútból. Venni szándékozók kéretnek alólirott- nál a feltételek felől tudakozódni. 137. 1—1. Fehér Ignáczné. Arlejtési hirdetmény. A szabadkai és a pejréti düllőben tanyai iskolák építése határoztatván el, az építésűé k vállalkozó részére leendő átadása ozéljából f. év junius hó 28-án délelőtt 11 órakor a város - náza nagytermében nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni. Egy-egy iskola előirányzat építési költsége 1231 frt 50 kr. Vállalkozni óhajtók az árlejtés megkezdése előtt az előirányzott összeg l<Ju/0-át kötelesek bánompénzül letenni. Megfelelő bánompénzzel ellátott írásbeli zárt ajánlatok elfogadtatnak s azok a szóbeli árlejtés befejezése után vétetnek tárgyalás alá. Gyulán, 1891. évi junius 6-án. 130. 2—2, Dutkay Béla, «. k. polgármester. Újonnan javított és tökélesbitett, fölülmúlhatlan, nem kell összetévesztem^ a hitvány utánzásokkal. Mindenki tud egyszerű bekenés által rámákat, kosarakat, szobrokat, lámpákat, faragványokat ara-)f ^ nyózni. — Pompásan és tartósan. — Mosható, jótállás évekig, nélkülözhetH len a háztartás és az üzlethez. UMF“ Kapható üvegekben, « ff * *898 üveg ára 40 kr. ecsettel. Kloss száll, ujdonsági raktára Brüniíben. Árjegyzékek ingyen és bérmentve. 4—5. 4. * * * * * * * * ^CHLICK-féle vasöntőde és eéP^r M részvény-társaság1 Budapest en. Városi iroda és raktár: Podmaniczky-utcza 14. szám alatt. Gyár és irodák: VI., külső váczi-ut 1696/99. sz. | VI. Ajánlja kitűnő és szilárd szerkezetű, géz- és járgány csépió-készületeit és számos első dijakkal kitüntetett SCHXlCK-féle szabad. 2 és 3 vasú ekéit, /fi és szabadalmazott mélyítő éltéit, Ts eredeti Schlick és Vidats-féle egy vasú ekéit, — talaj mi velő eszközeit, boronáit és rögtörő hengereit, valamint Schlick-féle szab. „HALADÁS“ sorbavetö-gépeit. Készletben vannak továbbá: gabonatisztitó rosták (BAKER és V1DATS rendszer), takarwánykészitö gépek, tengeri mor- zsolók és darálók, szabad. Jókay-féle „Hungária“ daráló gépek erőhajtásra, őrlőmalmok és olajmalomberendezések. Eredeti amerikai kévekötő és marokrakó arató-gépek és fűkaszáló gépek, szállítható mezei vasutak stb. Legjutányosabb árak. — Előnyös fizetési feltételek. ArjBüJZtó Jciváaatra ingyen és bérmentve. Raktár B.-Csabán : STARK ADOLF urnái. 53. 6—24. A Schlick-féle vasöntőde és gépgyár részvény-társaság igazgatósága.
