Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889-06-23 / 25. szám

Melléklet á „Békés“ 25 számához. Öcsödön, hol Izbéki Ferencz suhancz Konczi Már ton mező csőszt felügyelői kötelességének részre li'tjlatlan teljesítése miatt hosszúból agyonverte. A vugyoubiztosságot nagyobb bűntények nein za­varták meg. Csont Antal orosházi lakos zse­béből, Tót Komlóson egy korcsmában való meg- báltában 84 forintot elloptak. Sámson közsé­gében Lampel Pál szatócs boltját feltörték, s 81 forint értékű árúkat loptak el. A gyulamezei pusztán pedig 28 klg. szénát, Szarvason 2 darab birkát' tulajdonítottak jogtalanul el. A tettesek csakis a gyulai-mezei lopásnál kerittettek kézre. Tűz a múlt hóban 6 esetben fordult elő a vármegyében, még pedig Mező-Berényben és Csa­bán 2—2 izbeu, s azou kivül K.-Tárcsán b Öcsö­dön egy—egy esetben. A hivatalos becsű szerin­ti kár e tüzeseteknél 3240 foriutot tett ki, mely­ből biztosítás folytán megtérült 1518 forint, meg- téritetlenttl maradt 1722 forintnyi kár. A kémények az e tárgyban kiadott m. sza­bályrendeletnek megfelelöleg a lefolyt hóban is rendesen sepertettek. Baleset 3 ízben fordult elő a lafolyt hóban B.-Csabán Kis Imre nevű békési származású ka- nisz fiú, és Gyulán Schwarcz Béla nevű üllői il­letőségű mesterlegóny lürdés közben vesztették el életöket. Öcsödön Izbéki Istváu családja mér­gezési tünetek között megbetegedett, és a legki­sebb családtag el is halt. A mérgezés valószínű­leg valamely romlott tápszer felhasználásából eredt. A vizsgálat e részben a járás főszolgabí­rója által folyamatba tétetett. Öngyilkos lett Dobozon ör. Molnár József, Mező-Berényben Vig Lajos 14 éves fiú, kik fel akasztották magokat, továbbá Gyulán Zsoldos Já­nos napszámos ki agyonlőtte magát. III. Utak, hidak és védtöltések. Az április havi esőzések által megrongált közutak a lefolyt hóban megyeszerte kijavitattak, és az utkaparók állandó tevékeny munkálkodása mellett jó karban tartatnak. A gyima-ondr >di kőut munkálatai teljesen betejeztettek, s ez ut átadatott a forgalomnak. A községi utak, utczák, és járdák a főszol­gabírók jel'ütései szerint megyeszerte kijavitattak. A hidak jó karban vannak. A gyomai 33 ik sz. átmetszási megyei hid a inult hó 28-dikán az állam „Bodrog“ nevű kotrójának a hid alatt való keresztül voutathatása czéljából felbontatott, azon­ban a hid a közlekedésnek, felbontatása után már 6 óra múlva újra átadható volt. A védtöltések szintén jó karban vannak. A tavaszi munkaidő beálltával a védtöltések mun­kálatai is megkezdettek, igy a Kettős-Körös csa­torna töltés belebbezései vétettek a múlt hó folya- máu foganatba, és a sebes-körösi és ivánfenékt társulatok kezdették meg serény munkálkodással védgátaik magasítását és erősitásét. IV. Vegyesek. A járási tisztviselők jelentéseik szerint a községi ügykezelést a lefolyt hóban is megvizs gálták, a vármegyei pénztárak pedig általam vizs gáltattak meg, s teljesen rendben találtattak. A phylloxera a gyomai járás főszolgabírójá­nak jel intése szerint az endrödi határban is meg- hauosulni látszik. Jelentést tettem e részben a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnái, ki a pusztulásnak indult endrödi szőlők megvizsgálására egyik közegét kirendelte; Gyulán, 1889. junius 14-éu. Alispán helyeit : Dr. Fabry Sándor vára. főjegyző. A képviselő testület folyó hó 17-én Dut- kay Béla polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a képviselők kevés számban jelentek meg; különösen az intelligentia volt gyéren képviselve. Yégh Gábor lemondása s id. Miskucza György elhalálozása folytán két tanácsosi állás lévén üresedésben, Jancsovics Pál kir. tanácsos alispán a tisztújító közgyűlésen való megjelenésben akadályozva lévén, az elnökléssel Dutkay Béla polgármestert bízta meg. A bizalmi férfiak törvény értelmében kijelöltettek, és a be­jelentett kijelöléshez képest Merza Károly belvá­rosi II. osztályú tanácsossá, Tőkés Sándor I. tizedbeli tiszteletbeli tanácsosnak, Mundruczo De­meter nagyoláhvárosi II. osztályú tanácsossá, Rusz Demeter ugyan ezen tizedbeli tiszteletbeli taná­csosnak, S. Kovács Ferencz kisvárosi tiszteletbeli tanácsosnak közfelkiáltással megválasztattak. Bé­késvármegye főispánjának Trrényi Lajosnak lei­rata, melyben a képviselő testületnek főispánná történt kinevezése feletti öröm és bizalam kife­jezést adó határozatára hazafiui köszönetét nyil­vánítja, lelkes éljenzések mellett örvendetes tudo­másul vétetett. A körösszabályozási költségek újabb törvényes kivetése iránt a képviselő testület múlt évi deczemberi határozatával intézkedés tétetvén s a folyamatban levő műszaki árfejlesztési mun­kálatoknak remélhetőleg még ez évben történő befejezésével megfelelő leszámolás mellett mind­azon kérdések, melyek a körösszabályozási járu­lékok kivetése körül felmerültek, megoldatni fognak s a bonyolult helyzet és a pénztár zava­ros állapota a jogosság elvének megfelelően ren- deztetni fog: ez értelemben ez alkalommal teendő intézkedésnek szüksége fen nem forog. A laktanya pénztárt illető'eg ennek rendezése czéljából elo- dázhatlanul végrehajtandó legfőbb szükségnek mutatkozik a még künlevő kivetéseknek sürgős behajtása, esetleg azoknak telekkönyvi bekebele­zése általi biztosítása, valamint a múltban történt zavarok és rendetlenségek rendbe hozatala, mely munkálatok azonnali foganatosítása elrendeltetett és -azoknak teljesítésével illetőleg vezetésével a polgármester felügyeleti jogának épségben hagyása mellett Schröder Kornél városi ügyész bízatott meg olyként, hogy a munkálat teljesítéséhez szük­séges végrehajtót és segédszemélyzetet legjobb belátása szerint alkalmazhatja, felhatalmaztatván a polgármester, hogy a felmerülendő dologi s személyi kiadásokat a laktanya pénztár terhére kiutalványozza. A rendbehozatali munkálat vég­határidejéül f. évi deczember hó vége tűzetvén ki. A laktanya pénztár rendezése, mint a későbbi kezelés körül követendő eljárásra nézve követ­kező irányelvek fogadtattak el: 1. A laktanya pénztár kivetése közadó jellegével bírván, behaj­tása körül a közadók behajtására vonatkozó in­tézkedések alkalmazandók. 2. Azon üres telkek, melyek eddig laktanya járulékkal megróva nem voltak 1889. évtől kezdve a kivetési legkisebb összeggel 1 Irt 20 krral rovandók meg. 3. Amenyi- ben az üres telkeken uj épületek emeltetnének, a beépítéstől kezdve 25 frt- 50 krral rovandók meg. úgy azonban hogy ezen kirovási összegből az üres telkekre kivetett 1 frt 20 kr. leszámítandó. 4. Azon uj épületek, melyek eddig laktanya já­rulékkal megróva nem voltak, 25 frt 50 krral rovandók meg, az építést követő évtől járó 7°/0 Kamatokkal. (Ezen intézkedést a jelent és jövőt illetőleg méltánytalannak, mert az épitkezési haj­lamot bénitónak, a múltat illetőleg pedig külö­nösen az utólagos kamatszedés folytán mint jog­talan visszaható erejűt egyenesen törvénybeütkö­zőnek tartjuk. Szerk.) 5. Oly házak, melyak ere detileg megróva voltak, vagy később rovattak meg, a kirovott összegnek 34*/a évi részletéből ha elemi csapás folytán elpusztultak, csak az el­pusztulás idejéig esedékes tőke s kamat részletek fizetésére kötelezhetők, a külömbözet terhűkről leírandó; újra felépítés esetén azonban a felépí­tést követő évtől kezdve a 34'/2 évből hátralékos évekre esedékes összegek előirandók s 7°/6 ka mattal törlesztendők. 6. Azok, kik laktanya járu­lék köteles ingatlant magán úton szereznek, a szerzés idejéig esedékes tőke s kamat részletek fizetésére is köteleztetnek. 7. Azok, kik bírói árverésen laktanyán járulékkal terhelt ingatlant szereznek, a szerzés idejétől kezdve 34'/2 évből még hátralevő évekre esedékes összeget fizet ni kötelesek; bírói árverésen eladott ingatlanok után csak a kirovástól az eladásig terjedő évekre ese­dékes tőke s kamat részletek követelendők. 8 Azon ingatlanok után, melyek laktanya járulék­kal eredetileg megróva voltak, ha mentesített jogi személyek (vármegye, város vagy egyházak) tu­lajdonába jutnak, a szerzés idejéig a 34*/2 évre esedékes összegből a megfelelő évekre eső tőke s kamatai fizetésére kötelezendők, s a mentesség csak azon időre terjedhet ki, mig az ingatlan tulajdonukat képezi s ha az ingatlant eladnák nem mentesített egyéneknek, az eladástól kezdve a 34l/a évből hátralevő évekre esedékes részös­szegek az uj tulajdonos irányába követelésbe veendők. Hasonló eljárás alkalmazandó azon in­gatlanokra nézve, melyek eredetileg megróva nem voltak, de időközben a mentesített jogi személyek által eladattak. 9. Azon kivetések, melyek oly ingatlanok után voltak előírva, melyek bírói ár­verésen eladattak, s a követelések a vételárból fedezetet nem nyertek, általában véve törlendők; előírandó azonban a szerzés idejétől a 34* 2 év­ből hátralevő évekre esedékes tőke rész és ennek kamatai. 10. Azon esetekben, midőn a kötelezett terhére kevesebb Íratott elő, mint a mennyi jog­szerűen kiróható, a kirovási összeg helyesbítendő, a múltra nézve kamat nélkül követelésbe veendő, az esetleg tévesen előirt többlet pedig leírandó. 11- Minden a laktanya pénztár rendezése s an­nak további kezelése körül egyesek részéről be­nyújtandó panaszok és felszólamlások felett a fenti irányelvek szem előtt tartása mellett a fo­kozatos felebbezési jog érintetlen hagyásával elsőfokulag a városi tanács határoz, határozatáról az érdekelteket értesíti s a jogerőre emelkedett határozatok végrehajtása iránt intézkedik. A kép­viselő testület a vármegye közgyűlésének ama határozata ellen, amelynél fogva Végh Gábornak, helyettesített rendőrbiztosi idő tartamára havi 25 forint fizetés rendeltetik el, felebbezést ád be. A polgármesternek azon intézkedése, mely szerint az ideiglen megürült rendőrbiztosi állásra Békési János rendőrhivatali írnokot alkalmazza, helyeslő tudomásul vétetvén, a polgármester felhatalmaz- tatott, hogy a h. rendőrbiztos helyére dijnokot fogadhasson fel. Közel másfélórai meddő vitát idézett Gyepes Ferencz fövényesi csősz ellen el­rendelt vizsgalat tárgyában beadott polgármesteri jelentés. A képviselő testület tagjai annyira fel vannak háborodva a csősz állítólagos (mellékesen mondva a vizsgálat által ki nem derített) üzel- mei ellen, hogy a szabályrendelet intézkedései ellenére, mely a cseléd félfogadási s elbocsátási ügyeket kizárólag a polgármester hatáskörébe utalja, valóságos elkeseredéssel követelték a csősz rögtöni elcsapását; alig lehetett a hangulattal szemben kierőszakolni, hogy az ügy továBbi in­tézkedés czéljából a polgármesterhez visszautal­ásáéi:, Nekünk az a nézetünk, hogy ez ügyet nem kellett volna a képviselő testület elé terjesz­teni, tanácskozás tárgyául pedig épen nem szabad lett volna bocsátani; ha a polgármester illetékes az ügyben határozni, túleleget tesz, ha tett intéz­kedéseiről a képviselő testületet egyszerűen érte­síti, noha ez is teljesen felesleges; igy a mos­tanihoz hasonló elkeseredett meddő vitatkozás el volna kerülhető. Kiss István városi képviselőnek ismetelt írásos bocsánat kérése alapján, mely a „Békés“ múlt számában is megjelent és pedig azért, mert Moldovánvi István tanácsos ettől tette függővé, hogy a noha név említése nélkül becsü­letükben megtámadott városi tanácsosok bírói útra nem terelik az ügyet, miután ez megtörént a képviselő testület is hallgatagon napirendre tért a lapunkban annak idejében szellőztetett botrányos incidens fölött. A körgát ügyében az előmunkálati költségek fedezhetésére a városi tanács 1000 frt kölcsönnek felvételével megha- talmaztatott, ezen összeg a majd kivetendő kör­gát költségekből lesz visszafizetendő. A laktanya építésre vonatkozó szakosztályi vélemény és ta­nács tervezet oly szégyenteljes vitát provokált, melyet — hasonló körülmények között — nem egy megye székhelyi hanem az utolsó somogy- megyei kis község képviselő testületétől sem hit­tünk volna. E kérdéssel lapunk más helyén fog­lalkozunk és ismételten hozzá fogunk szólani, e helyen csak annak regisztrálására szorítkozunk, hogy kicsi hijja volt, miszerint az értelmetlenség az egész laktanya építést már most meg nem hiúsította. Egyébként érdemleges határozat csak a jövő hó 27-iki közgyűlésen fog hozatni. Dr. Zöldy János városi orvosnak kérvénye folytán 1 havi szabadság megadatott. Több kisebb érdekű jobbadán magánügyek tárgyaltattak s szabályren­deletek hirdettettek még; a közgyűlés délután 6 órákor oszlott szét. Tanügy. Iskolai értesítés. A gyulai polgári fiúisko­lánál'az évzáró vizsgálatok következő sorrendben tartatnak; Junius 24-én délelőtt 8 órakor magyar nyelv I., számtan, mértan [II., — délután 3 óra­kor természetrajz II., magyar és német nyelv IV. — 25-ikéc délelőtt természetrajz I., magyar és latin nyelv ILI., délután szára és mértan II., földrajz és történet IV. — 26 ikán délelőtt föld­rajz I., német nyelv III., délután földrajz II., szám és mértan IV. — 27-ikén délelőtt szám és mértan I., magyar nyelv II., délután latin nyelv II., tertnészet'an és természetrajz IV. — 23-ikán délelőtt latin nyelv I., földrajz és történet III., délután latin uyelv IV. — 29 én délután 4 óra­kor rajz és irás kiállítás, ének és testgyakorlati vizsgálat, a jutalmak kiosztása, az érdemsorozat felolvasása, az iskolai év befejozése. Ezen vizs­gálatokra a t. szülők és a tanügy barátai tiszte­lettel meghivatnak. Az iskolaszék megbízásából: Kovaiszky Józset igazgató. Értesítés. A gyulai r. k. iskolák zárvizs­gálatai következő sorrendben tartatnak : Junius 22 én reggel a belvárosi fiú iskolai III. IV., dél­után a II. osztályban. — Junius 24-dikén reggel ugyanott az I. fiú osztályban, dólutáu a VI., V. IV. leányosztályban. — Junius 25-éu reggel a belvárosi leányiskola III. II., délután az I. osz­tályban. — Junius 27-én németvárosi leány isko­la IV. III. osztályban reggel, az I. II. osztályban délutáu. — Junius 28. a uagymagyarvárosi fiú osztályba reggel, délután a leáuyosztálybau. Ju­nius 29. röggel 7 órakor ünnepélyes „Te Deum,“ — ut.-iua az évi értesítők kiosztása Gyulán, 1889. juaius 21. Az igazgatóság. Iskolai értesítés. A gyulai izr. elemi fi és leányiskolánál a folyó évi zárvizsgálatok kö­vetkező sorrendben tartatunk : Junius 30-án, va­sárnap délelőtt a 3. és 4. osztályban s julius l- én, héttőn délelőtt az 1. és 2. osztályban. Ezen vizsgálatokra, mely napokon egyszersmind a le­ány növendékek kézimunkái kiállítva lesznek, a t. szülök és tanügybarátok tisztelettel meghivat­nak. A gyulai izr. iskolaszék. Hírek. Előfizetési felhívás a „Békés“ 1889. évi második felére. Lapunk e hó végén VIII. évfo­lyamának első felét töltvén be, tisztelettel fel hívjuk mindama tisztelt olvasóinkat, kiknek elő­fizetése júniusban lejár, hogy előfizetéseiket mi­előbb megújítani szíveskedjenek. A lap prog- rammja, mellyel érékén át sikerült a közönség osztatlan bizalmát megnyerni, jövőben is a régi marad. B ikésvármegye és abban a megye szék­helye Gyula városa közigazgatási, társadalmi s közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyilagosan, liggadtan, függetlenül, de óvakodva mindennemű ;zemélyeskedé8től, ezen eszmét tűztük ki zósz- óukra. 8 ezen eszmo szellemében fogunk ezután s működni. Összeköttetéseinknél fogva ama kel­lemes helyzetben voltunk és vagyunk, hogy el­vont elméletek fejtegetése helyeit kizárólag me­gyei s községi érdekeitik istápolásával foglalkoz­hatunk, 8 eme törekvésünkben megyénk és váro­sunk kiváló fiainak közreműködése támogatja la­punkat ; a megye közönségétől reméljük az ed- digelé is hálásan tapasztalt további becses támo­gatást. Lapunk előfizetési dija szintén a régi marad, és pedig a julius—szeptemberi évnegyedre 1 frt 25 kr, julius—deczember hóra 2 frt 50 kr, mely összeg vidékről a „Békés kiadó-hivatalának Gyulán“ czim alatt postautalványon küldendő be. Blaha Lujza vendégfelléptei képezik a hét főeseményét. Ez szőrit most háttérbe minden más kérdést, ez iránt érdeklődik társadalmunk minden rétege, apraja, nagyja egyaránt. Feled- hetlenek a napok, melyeket körünkben tölt, pedig ünnepeltetése nem olyan zajos, nem olyan fényes, mint aminőhöz a nemzet csalogánya másut szok­va van, de szeretet, hódolat és tisztelet igaz érzelmei kisérik öt minden léptében. Művésznőnk páratlan szive a közönség látszólagos tartózkodá­sa daczára megérezte az iránta táplált benső ér­zelmeket és szerefetreméltóságának kifogyhatlan dús tárházával viszonozza azokat. Blaha Lujza s vele Aradi Gerö társulatáuak Gyulára jövetele ez alkalommal igazán oly rögtönözve történt, hogy még lapunk múlt számában semmi tudomásunk uem volt róla, és így a küszöbön álló nagy ese­ményt nem is regisztrálhattuk. A közönség csak a kedden széthordott elöleges színi jelentésekből vett tudomást a reá váró páratlan műélvezetről, ennek lihet betudni, bogy a nagy művésznő fo­gadtatása előkészületek hiányában minden külső fényt nélkülöző és, — mint fenebb is konstatál­tuk — csupán érzelmekben nyilvánuló. A mű­vésznő gyulai tartózkodásáról és első két fellép­téről lapunk tárczájábno adunk tudósítást. A békésmegyei gazdasági egylet f. hó 17-én tartá évi rendes közgyűlését számos egyleti tag részvéte mellett. Elnök üdvözölvén a közgyűlésre nagy számmal megjelent egyleti tagokat, titkár az elnöki jelentést olvassa, melynek kapcsában Novak D. úgy az igazgatóság mint az igazgató válaszimánynak buzgó és közhasznú működéséért az egylet köszönetének jkönyvi kifejezésést indít­ványozza, mely egyhaugulag elfogadtatott. Az idei teendőkre nézve, — miután sem Gyoma, sem Szeghalom kiállítás tartására nem vállalkoztak, őszre egy termény és gyümölcs kiállításnak tar­tása elvben elhatároztatott. Továbbá: Ha az idő rö­vidsége még meg engedné, a Wood és Clayton-féle kévekötő arató gépekkel aratási kísérlet tétetnék ; s ha a megye közöusége a kellő hold mennyisé­get jegyezné, őszre egy gözeke kibérlését szinte elhatározta a közgyűlés. Két indítvány is adatott be: Geiszt Gáspár a legfontosabb terményünk a búza termésének fokozása érdekében műtrágyázá sokkal, Zlinszky István pedig a lucernások és is- -áló trágya kezelésénél gypszszel teendő kísérle­tezést indítványoz. Az ülés legfontosabb tárgya • az elnök lemondása kedvező megoldást nyert; a mennyiben elnök lemondását a közgyűlés egyhangú kérése folytáu visszavonta. A békésmegyei gazdasági egylet titkárá­tól vesszük és közöljük a következő sorokat: Tekintetes szerkesztő ur! Örömmel olvastam be­cses lapjának legutóbbi számában azon óhajtá­sának kifejezését, hogy a békésmegyei guzd. egy­let köz. és vál. gyűléseiről vezetett jegyzőkönyvek a megyei lapokban közöltessenek. Teljesen osztom nézetét, s meg volt ennek czélszerüségéről az igazg. vál. is győződve, midőn ezen közérdekű dol­gok közzétételét a titkári hivatalnak elrendelt!; teljesítőm is ezt a múlt év végéig pontolho, de fájdalom legtöbb lap vagy éppen nem, vagy csak nagyon rövidke kivonatban emlité fel, s az e ne­mű közleményeket csakis quasi laptö telékül, hé­zagpótlóul tekintő, minek következtében az újabb időben tartózkodtam t. szerk. uraknál alkalmat­lankodni. Becses felszólalása által azonban újra felbátorít /a, igyekezni fogok a közérdek szem­pontjából is, óhajtásának eleget tenni, s a többi lapok szerkesztőit is ismételve megfogom kéré­semmel ez ügyben keresui. Fogadja kiváló tiszte­letem kifejezését. B.-Csaba, 1889. junius 17-én, Zlinszky István, egyleti titkár. (Köszönettel vesz- szűk Zlinszky István titkár urnák szives ígéretét, hogy a gazdasági egylet üléseinek jegyzőkönyveit és egyéb közérdekű közleményeit a megyei saj­tónak rendelkezésére bocsájtandja. A múltat ille­tőleg meg kell jegyeznünk, hogy a „Békés“ nem volt nobány év óta oly helyzetben, hogy eme jegy­zőkönyveket közölhette volna, nem pedig azért, mert jegyzőkönyvek nem küldettek el a szerkesztő­séghez. Többi megyei laptársunk nevében nincs jogunk nyilatkozatot tenni, de a „Békés“ részé­ről ígérjük, hogy a gazdasági egylet közleményei­nek mindenkor készségesen és pedig örömmel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom