Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889-06-30 / 26. szám

István eluö'c, a hosszufoki ármentesitő társulat nevében pedig Hegedűs Mihály alelnök üdvözölte a Vezető tanárt és a technikusokat. — Békésen a város közönsége nagy mérvben hozzájárult ah­hoz, hogy a vendégek a maga valódiságában megismerjék a magyar vendégszeretetet az alföl­dön. A technikusok egyes családoknál nyertek szállást a két napi ott tartózkodás alatt. Este az ármentesitő társulat adott díszvacsorát a vendé­gek tiszteletére, a mit a kaszinó által rendezett és igen sikerült tánczestély követett. — Másnap a hosszufoki társulat vendégei voltak n techni­kusok és nagy érdeklődéssel tanulmányozták a társulat által teljesített nagyszabású ártérfejlesz- tési munkaiatokat, majd a folyamatban levő gát­építéseket és a társulat fontos gátzsilipjeit tekin­tették meg. Borsiczky társ. főmérnök és Zolnay sza­kaszmérnöknek mindenre kiterjeszkedő felvilágosító magyarázata mellett, A békési tartózkodás alatt Hegedűs Mihály alelnök és Környez Lajos társu­lati igazgató fáradhatlanok voltak a vendégek el látása körüli gondoskodásban. — 22-ón Békésről Gyomára ment a társaság, hol Steinecker Gábor kir. mérnök ismertette a Gyoma és Endröd mel­lett részben már elkészült, részben most készülő Körös-átmetszésnek terveit, majd pedig a hely­színen a munkálatokat és egy állami kotrógép működését mutatta be. Mint az ármentesitő tár­sulat vendégei éjfélig voltak együtt Gyomán a technikusok vendéglátóikkal, a mikor vonatra ül­tek, a legszebb emlékeket vive magukkal a ta­nulságos, érdekes és élvezetes útról. A csabai regálé. Lapunk múlt heti szá­mában már jeleztük, hogy Csaba város és a köz birtokosság között a megyei küldöttség interven- tiója folytán a regalera nézve az egyesség meg­köttetett. Az egyesség lényege következő : Csaba városa átveszi a közbirtokosság minden ingó és ingatlan vagyonát, tehát a banképületet és a ré­ti 60 okta földet is, melyek a közbirtokosság ne­vére vannak telekköuyvezve, és azért a város a közbirtokosságnak a földesuraknak 1846' évben fizetett vételára 329 ezer forintot fizet ki, s ezzel a regale összes ingó és ingatlan vagyona, nem különben a kincstártól nyerendő kártalanítási összeg is a városé lesz. Ezen egyesség Csaba vá­rosára csak törvényhatósági jóváhagyás után vá­lik jogerőssé és e miatt Oláh György m. főügyész a város érdekeit minden eshetőséggel szemban meg­védendő, a tulajdoni jog iránti keresetet kéuy télén volt a kir. törvényszékhez beadni. A kereset közel 2800 példányban adatott be, oly és annyi szám­ban, mint a hány tagja van a csabai közbirto­kosságnak. Oláh György főügyész Szarvas városa nevében is adott be keresetet a kir. törvényszék­hez az ottani regale tulajdonjoga tárgyában; Szar­vasra nézve a kereset beadása több mint óvatos­ság, mert — mint több Ízben megírtuk — a vá­ros és a közbirtokosság között eddig minden egyez­kedési kísérlet meghiúsult. A vármegye alispán­ja azonban még mostsem adta fel a reményt, hogy egy esetleg Szarvasra kimenő megyei kül­döttség ott ép úgy fog egyesség kötése mellett közreműködhetni, mint a hogy az a küldöttségnek Csabán sikerült. Tüzek a megyében. Szent Andráson fo­lyó hó 16-ikán Csik Imre földműves háza leégett. A hatóságilag felbecsült kár értéke 250 frt, az épület 500 forintra volt biztosítva. Csorváson fo­lyó hó 11 én Müller Náthán kereskedő két egy­más mellett fekvő háza s abban sok bolti czikk és minden ingóság a lángok martaléka lön, a kár becsértéke 3000 forinton felüli, mely azonban fe­dezetet talál az 5800 frt. erejéig levő biztosí­tásban. A sáska, mely Szegeden és a szomszéd Csongrád megyében rendkívüli károkat okozott, az orosházi határban is fellépett és pedig első sorban a kenderföldeket lepte él. Az orosházi fő­szolgabíró, ki az uj csapást (mintha az eddigi is nem elég volna) az alispánt hivatalnak bejelentet­te, jelentéséhez nagyobb bizonyság okáért néhány sáska példányt is mellékelt; az esetről sürgős je­lentés tétetett a földmivelési miniszterhez, egyide- üleg azonban az ellepett kenderföldeken a sáska irtása is elrendeltetett. Magánhirek szerint a sás­ka irtás most még nagy sikerrel folyik, félhetni azonban, hogy a sáska járás — melytől ember­emlékezet óta megvoltuuk kiméivé — króuikus elemi csapásul talál meghonosulni, mitől óvja az Ég gazdáinkat. Szeged és Csaba között a vasúton folyó hé 26-ikán egy útas mérgezés tünetei között meg­betegedett és Csabán kórházba szállíttatván ke­véssel azután meghalt. Az utolsó áloui. Párját ritkító szerencsét­lenség történt folyó hó 23-án délután a Vásár­hely s Orosháza közt levő pályatesten. Egy 12 éves pásztorfiut gázolt el ott a vonat 8 a szeren­csétlenségben leginkább az a megdöbbentő, hogy a vonatvezető már messziről látta a gyermeket a siueken, de nem bírta a gőzgépet idejében megállítani. Az elgázolás Vásárhely és Orosháza között a 79. sz. őrház közelében történt. A fiú, mint kiderült, az egyik vasúti őrnek a teheneit legeltette volt s a sínekre ülve elaludt, még pe­dig olyan mélyen, hogy a közelgő vonat dübör­gésére sem ébredt föl. A mozdonyvezető már messziről észrevette, hogy valami feketélik a sí­neken, de először azt hitte, hogy kutya, azután meg, hogy ruhacsomó. Mikor már körülbelül 300 méternyire volt a fiútól s fölismerte, hogy embe- rilény, nem volt képos többé a mozdonyt megál­lítani, mert az alföldi vonatok mozdonyán gőzfé­kező nincsen (olég hiba! Szerk.) Mikor a vona­tot megállította, a fiú már darabokra szakgatva feküdt a kocsik alatt. A szomorú ügyben megin­dították a vizsgálatot. A gépkezelőket és kazánfűtőket vizsgáló bizottság f. évi julins hó 14-én d. e. 7 */2 órakor Csabán vizsgálatot tart. Sziui előadások Gyomán. A befejezéséhez közelgő gyomai szinházi évad érdekes előadáso­kat nyújtott. Vasárnap sziure került Edvi Illés Károlynak „Czifra Juczi* czimü népdrámája bér letszünetben igen szép közönség előtt. A darab, különösen annak első és második felvonása nagy hatást tett, és úgy a darab költői nyelvezete, mint annak drámai helyzetei igen tetszettek. De ez alka lommal is kitűnt, hogy a társulat legkiválóbb tagja Bogyó Ilonka, kit a közönség ezúttal is elhalmazott tetszésnyilatkozataival. Kedden,, Thurán Anna“ ke­rült színre a közönség érdeklődése mellett. A czim- szerepben ismét csak Bogyó Ilonka aratott tapso­kat. Kitűntek még Nyáray, kit nyilt jelenetben is megtapsoltak, és ki minden szerepében tehet­ségének jeleit adja, továbbá Egry, Havasy és Mezey. Csütörtökön Bogyó Ilonka jutalomjátékául „Falu és város“ czimü életkép került színre. A tehetséges fiatal művésznő azért választotta e da­rabot jutalomjátékául, mert ebben fog a szegedi színházban, melynek ősztől fogva szerződött tagja, r— először föllépni. A színkör — a szó igazi értelmében zsúfolásig megtelt és meg­értük ez előadással, hogy Gyomán is kiírhatták volna a pénztár fölé, hogy az összes jegyek el keltek, és ez Gyomán, de bármely vidéki város­ban is, nagy szó. A közönség e tömeges meg­jelenésével bizonyára elismerését és rokonszen- vét akarta kifejezni a törekvő művésznő iránt, ki helyét mindenkor megállja, sokszor elragad kedvességével és bájával, és a ki a mellett pá­ratlan szorgalmat tanusit, mert nem legkisebb érdeme, hogy szerepét mindig szóról-szóra tudja. Ennyi előny előtt a kritikának, is meg kell hajolnia és ez is szívesen járul koszo­rújával a virágokhoz, melyekkel Bogyó Ilonkát csütörtökön kitüntették. Thalia templomának ka púi különben nemsokára becsukódnak. Szombaton Deréky Antal jeles népszínműve. „A búzavirág- kerül s/.inre, mely alkalommal Nagy Géza és Tér- nyei József urak mint műkedvelők fognak föllépni. Vasárnap búcsú előadás lesz és azután elvonul a társaság, hogy uj földön uj babátokat arasson. A Budapesti Hírlapinak a hazai mű­velt olvasóközönség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szel­lemét : minden pártérdek mellőzésével küzdött nemzetünk- és fajunkért, ez egyetlen jelszóval : magyarság I Viszont az ország legkiválóbb in- telligentiája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a ma­gyar újságírás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a „Budapesti Hírlap“ érte el : legnépszerűbb, legelterjedet- lebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kívül a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, a mennyivel egy magyar lap sem dolgozik. Minden fontosabb bel- vagy kül­földi esemény felől rendes levelezőn kívül saját külön tudósító értesít közvetlenül: a távirati szol­gálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk : nem történik a világon semmi jelentékeny dolog a nélkül, hogy a „Bu­dapesti Hírlap* arról rögtön ne adjon hü és kimerítő tudósítást. A „Budapesti Hírlap* poli­tikai ezikkeit Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő, Grünwald Béla, Balog Pál Írják más kiváló ha­zai publicistákkal biven a lap független, magyar, pártérdekeket nem ismerő szelleméhez. Politikai hírei széles körű összeköttetések alapján a leg­megbízhatóbb forrásokból származnak. Az or­szággyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bir a lap. A „Budapesti Hírlap* távirati tudósításai manap mar teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szer­vezett hírszolgálatával. Európa összes metropo hsaiban Londontól Konstautinápolyig saját tudó­sítók vannak, akik úgy az ott történő eseménye­ket, miut az elektromos dróton oda futó híreket rögtön megtáviratozzák. A külföldi rendes tudó­sítókon kivül minden fontosabb esemény ielől a szerkesztőség külön kiküldetésü tagjai adnak gyors és bő értesítést. A „Budapesti Hírlap* e czélokra havonkint oly összeget fordít, miut a mennyi ezelőtt 10 évvel még egy-egy hírlap egész költségvetése volt.; de sikerült is elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő orgánu­ma a sajtónak. A „Budapesti Hírlap* Tárczaro- vata a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A napirovatokat kitűnő zsurnaliszták szerkesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítók­ra ván bízva. Rendőrségi és törvényszéki rovatai külön-külőn szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangou tárgyalják, hogy a „Buda­pesti Hírlap* helyet foglalhat minden család asz­talán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, a mi tájékozására szükséges. A regénycsarnokban CRak kiváló Írók legújabb müveit közli. — Az előfizetés föltételei : Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 Irt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legcélszerűbben pos- tautalványuyal eszközölhetők következő czim alatt : A „Budapesti Hírlap* kiadó-hivatalának, IV. kerület, kalap utcza 16. szám. 112. 3—3. Irodalom. Jókai Mór újabb regéuyéböl Révai test vérek kiadóhivatala (Budapesten, [V. váczi utcza 1.) eddigelé összesen már 97 füzetet bocsájtott ki, —^-valóságos kis könyvtárt képez már is ez a halmaz könyv, összesen alig húsz forint. — Ön­kéntelenül is anyagi oldalát fogjak a dolognak legelőször, mert drágának elhíresztelt könyvpia- ezurikon valóban rendkívül csekélynek kell mon­danunk, ha alig hu*z forintért teljesen tizenhat kötet birtokában vagyunk, kivált, ha ez a tizen­hat kötet mind J ó k a i t ó 1 való. — A lélekido- már, e regény, melynek szépségei kiiogyhatlanok, mely Jókait ismét abban az utólérhetlen nagyság­ban tünteti fel előttünk, melyben az ő geniusa a 70-es évek elején ragyogott, — mely regényiro­dalmunkat ismét oly müvei szaporítja, milyent az utolsó évtizedben a külföld sem igen produkált — ez a nagyszabású, hatalmas alkotás ép a fü­zetes vállalatnak képezi legújabb részét és most már ez a regény is negyedik kötet vége felé jár. — Nem vagyunk barátai a füzetes vállalat­nak, mert sajnosán tapasztaljuk akárhányszor, hogy nagyhangzásu czimek alatt, jobbára a kül­föld silány termékei, még silányabb fordításokban ezer számban lepik el a szegény emberek kajlé- kait, hová azokat lelkiismeretlen, de élelmes ügy­nökök sok rábeszélés árán, meg aztán jó pénzért becsempészték, de ha látjuk, hogy Révai testvérek ép ezt akarják ellensúlyozni, hogy pár kraj- czárért ők Jókait akarják a nemzet közkincsévé tenni, ezt a hazafias törekvést nemcsak nekünk kell támogatnunk, de lelkünk egész hevével buz­dítjuk támogatására minden olvasónkat. A lélek- idomárnak eddigelé 19 füzetét bírjuk, a kiadóhi­vatal akár egyszerre, akár lassankint megküldi az eddig megjelenteket s bizton hiszszük, hogy a kik Jókaival e füzetes vállalat utján ismerkednek meg, Jókainak csak ép oly lelkes tisztelőivé válnak, mint a hogy pártolóivá lesznek magának a vállalatnak is. — Az egyes füzetek ára csak 20 krajezár. ZPeUlivás. Felkérem azon tisztelt volt vevőimet, kik a Gyulán volt kereskedésembe tartoznak, szívesked­jenek tartozásaikat — minden további felszólítás bevárása nélkül — ezen hónap végéig múlhatat­lanul kifizetni. A fizetések felvételével, úgy a további el­járással gyulai lakos tek. Dr. Zöldi Géza ügy­véd urat biztam meg. Debreczen Junius 20,1889 tisztelettel. Nagy Ferencz 129. 2—2. volt könyvárus. 329/1689. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX t* ez. 102. 103. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a b.-gyulai tek. kir. járásbíróság 845/880. száma végzése által Dósa József és ifj. Dózsa József zerindi lakos végre­hajtatok javára Bak Gusztáv gyulai lakos ellen 521 forint 4 krajezár tőke, és ennek járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag le és felül foglalt és 803 frt — krra becsült 5 tisztitó ros­ta, 1 kukuricza morzsoló gép, 1 tizedes mérleg, l vasta­licska, 1200 üres-zsák, 5 mázsa bükköny, 10 zsák köles és 10 zsák zabból álló ingóságoknak nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis az uradalmi nagy magtárban leendő eszközlésére 1889-ik év július hó 1-ső napjának délelőtt 9 órája hatá­ridőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. ez. 107. §-sa értelmé­ben a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is készpénz fize­tés mellett eladatni fognak. Mindazok, kik elsőbbségi jogokat vélnek érvényesít­hetni. kereseteiket vagy szóbeli bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt bir. végrehajtóhoz adják be. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. ez. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt B.-Gyulán 1889-ik évi jun. hó 18. napján. 121. 1—1 Tar Gyula kiküldött bírósági végrehajtó. A meggyőződés hatalma. Árlejtési hirdetmény. A nagy peéli g. kel. egyház iskola kibővítés Világos ‘bizonyítékok győzik meg a közönséget, hogy Warner Safe Cure-je az egyedüli hatásos szer vese* és májbaj, továbbá a vizszervek bajai ellen, nemkülönben az ezekből származó minden egyéb bajok, nevezetesen rheumatizmus, köszvény, vizibetegség és gyomorbaj ellen. § Az emberiség legnagyobb része, szenved e bajok egyikében. Warner Safe Cure-je kéznél van minden olyan családban, melynek kedves hozzátartozóinak egészsége. Orvosok sikerrel alkalmazzák Warner Safe Cure-jét ott, ahol minden más szer hatástalan marad. , Ezreket gyógyított már Jd Warner Safe Cure-je, s mindenki kigyógyulhat általa. Az alább közölt bizonyítványok és hálálkodó levelek minden kétséget kizárnak. Bécs, IV. Freihaus. Warner Safe Cure-jét családomban, valamint több más ismerős 09aládban is jó eredménnyel használták, s kész vagyok erről személyesen értesítést is adni. 116 2—3 Sild Rudolf. Pchery, Sohlan m. Csehország. Kötelességemnek ismerem nyilvánosan is kifejezni' köszönetemet a miatt, hogy Warner Safe Cure-je gyo- mor-, vese- és májbajomból teljesen kigyógyitott, minek­utána két esztendeig a legborzasztóbb kínokat állottam ki, s ez idő nagy részét ágyban töltenem kellett. A ke­zelő orvosok tehetetlenöl álltak, s nem tudtak rajtam segiteni. Prasek János, vendéglős. Paks, Magyarország. Örömmel értesítem, hogy Warner Safe Cnre-jének kitűnő hatása van. Részvényből és görcsökből kigyógyit. S. Bene István. Csuzon, Magyarország. Egy Bright-vesebajban szenvedő beteget Warner Safe Cure-jével gyógyítottam, s kitűnő eredményt értem el vele Dr. Kircz Gyula. Kralowitz, Csehország. Warner Safe Cure-jével kitűnő eredményt értem el. Sefl Lipót, cs. k. jegyző. Krakkó. Warner Safe Cure-jének jó hatása van hólyagba­jomnál. ZáránBzki Szaniszló, os. k. főtörvsz. irodaigazgató. Königsberg, Eger m. Csehország. Indíttatva érzem magamat, hogy minden szenve­dőnek a legmelegebben ajánljam Warner Safe Cure-jet. Ezt a szert mindenki bizalommal használhatja. Hosszabb időn át májdaganatban, epekőben, ét­vágytalanságban szenvedtem, fájdalmat éreztem a jobb oldalamban, szóval kín volt az életem. | Miután minden más szer és a fürdőkura eredmeny- telen maradt, Warner Safe Cure-jét használtam s e szer bála istennek teljesen kigyógyitott. .... Brandlné, divatarusno. Bécs. VII. MyrthengasBe 6. sz. Az igazsághoz híven bizonyíthatom, hogy Warner Safe Cure-je űekem rendkívül használt, miután minden más szer eredménytelen volt. Elhchar Janos. Szeged. Warner Safe Cure-je nekem nagyon használt. Baross László, lelkész. Pilgram, Csehország. Warner Safe Cure-je öt évig tartó gyomorbajosá­ból teljesen kigyógyitott; Národny Baruska, I háztulajdonosno Belgrád. Alulírott Warner Safe Cure-jét mindenkinek a leg­melegebben ajánlhatom mint vértisztitó szert, továbbá főfájás és szívdobogás ellen, mivel ez a szer engem e betegségekből teljesen kigyógyitott. Küevics Katalin. és újra építésre ezennel árlej'tést hirdet. — Vál­lalkozni szándékozók tartoznak ajánlataikat folyó 1889. évi június hó 30-ig I0°/# bánompénz leté­tele mellett alulirt lelkészi hivatalba benyújtani. Az árlejtés 1889. év juuius hó 30 án d. a. log a helyszínén megtartatni. Nagy-Peéli g. kel. lelkészi hivatal. 117. 1—1 ­Hirdetmény. A b.-gyulai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy az alső'ü’ahér-körösi ármentesitő társulat ke­retéhez tartozó Gyula-békési nagycsatorna bal­parti védtnltéíeinek belebbezése czéljából kisajá­títás alá vett területekre nézve a kártalanítási el­járás megkezdésére és pedig 1- ör. Békés község határában levő s kisajá­títás alá vett földterületeket érdeklőleg Békés községházánál megtartandó tárgyalási határnapul 1889- évi julius hó 18-ik napjának 8 óráját, 2- or. A Doboz község határában lévő és ki­sajátítás alá vett földterületeket érdeklőleg a Doboz községházánál megtartandó tárgyalási ha­tárnapul 1889. évi julius hó 18-ik napjának reg­geli 8 óráját. 3- or. a Gyula város határában lévő s kisa­játítás alá vett földterületeket érdeklőleg a b.- gyulai kir. törvényszéknél (II. számú helyiség) megtartandó tárgyalási határnapul 1889. évi ju- lius hó 22-ik napjának reggeli 9 óráját kitűzte; arra a kisajátítót és az összeírásban loglalt azon tulajdonosokat, a kikkel az árra nézve egyesség nem jött léire úgy nem különben a többi összes telekkönyvi érdekelteket, illetve képviselőit, vala­mint a távollévő 8 ismeretlen tartózkodásé béké­si, illetve dobozi és gyulai érdekeltek gondnokait ez’ úton is megidézi azzal, hogy az érdeklettek elmaradása a kártalanítás felett hozandó érdem­leges határozatot nem gátolja; a békési érdekel­tek közül távollévők s ismeretlen tartozkodásuak részére gonduokul Konkoly Jenő békési ügyvé­det, a dobozi és gyulai érdekeltek közül távol­lévők és ismeretlen tartózkodásnak részére gond­nokul Jancsovics Emil gyulai ügyvédet kinevezvén. A kir törvényszék B.-Gyulán, 1889. junius 25. Novak Lipocay elnök. 130. 1-3. jegyző. arner Safe Cure-je kapható a „Salvator“ gyógyszertárban Pozsonyban, Török József ur gyógy­szertárában Budapesten, s más gyógyszertárakban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom