Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-11-24 / 47. szám
bek kezdeményezésére felszínre került az eszme, hogy az olvasókör politikai, nevezeten 48-ae függetlenségi párti körré alakuljon át; az eszme kezdeményezői előterjesztették az ügyesen szerkesztett alapszabály tervezetet is. Konstatálhatjuk, bogy az átalakulás eszméje nem találkozott osztatlan helyesléssel, sőt hogy igen számosán szólaltak fel ellene, még pedig olyan tagok, akik különben a 48-as párt hívei, de akik még sem szeretnék, ha az olvasókör, mely egy városrész köre, húsz éven át megőrzött pártnélküli jellegét elvesztené. Az anélkül is köztudomású különben, hogy az újvárosi olvasókör — noha nem volt politikai szervezete — tagjai túlnyomó részének pártállásánál fogva keletkezésétől kezdve otthona, sőt melegágya volt a közjogi ellenzéki elveknek, minden politikai csatározásnak ez volt kiindulási pontja s főhadiszállása, de miután ennek a körnek nagy érdemei vannak abban is, hogy amíg onnan indult ki a 48-as párt akcziója, az ellentáborral vívott harcz tisztességes, alkotmányos küzdelem volt, mentt minden olyan elfajulástól, melyek a legutóbbi képviselő választáshoz fűződnek : az olvasókörnek tényleges párt színezete nem akadályozta a más politikai pártálláson levő polgárokat, hogy az olvasókörnek évtizedet meghaladó időig hűséges fizető tagjai legyenk, anélkül, hogy a körben folyó politikai természetű cse- lekvónyek ellen csak egyszer is óvást emeljenek, de természetesen nem lehetnének tagjai abban a pillanatban, amidőn a kör hivatalosan is pártkörré alakulván át, alapszabályai értelmében csak azt fogadhatná tagjának, aki a nogyvonnyolczas függetlenségi párt bevallott híve. Valóban kár is volna e miatt sokakra nézve megnehezíteni vagy lehetetlenné tenni a további s jövőbeli tagságot. Arra nézve nem is mondunk véleményt, ha váljon az újvárosi olvasókör mint eddig nem politikai testület szép vagyona örökségül szállhatna e a politikaivá alakult körre, ami szintén megfontolandó kérdés. A kezdeményezők íntenczió- jának helyességéről tanúságot tehetünk, de másrészről alkalmunk volt azóta meggyőződni rőla, hogy a különben helyes és üdvös czél a tervbe vett metamorphosis árán nem volna olérhető, s igy reméljük, hogy az átalakulás egyszerű kísérlet marad és a kör mint olvasókör fogja elismert szép és sikerdu8 hivatását jövőben is betölteni. Az iparos ifjúsági bál az előkészületek bői következtetve igen jó mulatságnak ígérkezik. A rendezőség legalább mindent elkövet, hogy az egyletnek a népkerti csarnokban első ízben rendezett tánczvigalma méltán sorakozzék az iparos ifjúsági bálák évtizeden át kivívott jó hírnevéhez. A nyersbőr vásár elhelyezés régóta vajúdó ügyében megjött a miniszter leirata, melyben a ténynek megfelelőleg teljesen korrektül jelzi, hogy a nyersbőrvásár elhelyezés egyszerű közegészségi kérdés, melyben a város van hivatva első fokú határozatot hozni. Az alispáu csak másodfokban, ha t. i. az első fokú határozat megfelubbeztetnék és a miniszter harmad és u'.olsó fokban, nevezetesen ha valaki az alispáui határozat elleu folyamodnék fel. A kérdés most már természetes medrébe tereltetvén, meglehetünk nyugodva, hogy a nyersbőr vásár ott marad, a hol évtizedek óta fennáll s a hol legiukább alkalmas — a Szerecsen téren. Orosházán folyó hó 20-áu volt a most rendszeresített negyedik jegyzői állásra a választás. A képviselőtestület a pályázók közül szavazattöbbséggel Padi Ferenez községi írnokot választotta meg. Füzes-Gyarmaton a napokban ösmeret- len gonosztevő Moskovics József ottani lakosnak deszkabódéját meggyujtotla, a faalkotmány egészen leégett. A kár jelentéktelen ugyaD, a bűnös szándékot azonbau határozottan bizonyítja a vész színhelyén megtalált kanócz. A tettes nem volt kinyomozható. Az orosházi pénzügyőri szakasz ellen igen jóbértesült oldalról feljelentés tétetett a pénzügy- miniszternél, ki az alaposnak látszó feljelentés megvizsgálására a szeged-szabadkai pénzügyőri főbiztost küldte ki. A főbiztos hétfőn este váratlanul Orosházára érkezett s még azon este igen súlyos visszaélések nyomára jutott. A főbiztos több felet kihallgatott s ezek Szondi János szetnléez ellen igen terhelő vallomásokat tettek; igy bebizonyult, hogy a szeszégetök egy részével összejátszott, 8 az államkincstárt érzékenyen megkárosította. A fővigyázó utánozta főnökét és hasonló visszaéléseket követett el. Mindkettő fel lett füg gesztve. A vizsgálat még folyamatban van. Gyilkosság és öngyilkosság. Orosházán Ribár Mihály 49 éves tanyás f. hó 20—21-dike közti éjjelen nejét, a 32 éves Farkas Juliannát az istállóban főbe lőtte s azután a házba ment, bezárkózott, és ott a maga fejébe is golyót röpített. Mindkettő szörnyet halt. A szomorú tett okát az adja meg, hogy a tanya gazdája Székács József tímár már több ízben észlelt apróbb tolvajlásokat, de nem tudott a tettes nyomára akadni. A napokban azonban rájöttek, hogy Iii- bár a tolvaj, 8 ez kétségbeesésében, és a büntetéstől való félelemtől határozhatta magát a végzetes tettre. Ribár különben iszákos ember volt. Nyilvános köszönet, burka és társa kereskedő urak azon ruhakolmókórt, melyeket a nőegylet részére adományoztak, fogadják hálás köszönetünket a szegények nevében is. A nőegylet elnöksége. „Az Anker" élet és járadék biztosító társulat. Ezen társulat minden biztosítással foglalkozik, mely az ember életére vonatkozik, u. m. a) biztosítással az ember életére és kiházasitási biztosítással ; b) haláleseti biztosításokkal és viszont biztosítással a halálesetért teljesített befizetésekért; c) járadék biztosításokkal nyeremény rész biztosítással. — A nyeremény rész osztaléka 1888-baD ; a) túlélési esetekben kifizetésre került biz- lositások után a biztosított töke 25.066°/o-ára rúgott; b) a haláleseti biztosításoknál a» évi dij 25°Igára; c) az 1888 ban liquidált társulások ered- ménye G3U°/0 a kamatok kamatjával. Részvény- tőke és biztosítéki alap 1888. decz. hó 31-én frt 86.471.934.03. — Az utolsó, évi jelentés szerint a biztosítási állomány 1888. decz. hó 31-én frt 173.667 929.88 töke és 52.079.40 járadék volt. Kifizetések: halálesetekért 1888. decz. hó 31-ig frt 16.850.886.04. túlélési esetekben liquidált biztosítások után 1871—1889 ig frt 45.027 372.86. összesen frt 61.878.258.90. — Vezérkép visel őség magyarország részére Budapesten a társulat házában Gizella tér 6. szám Anker udvar. 184. 4—6 Egy ajánlásra méltó könyv. Egy füzetecske fekszik előttünk, melynek czime : „Jó tanács aranyat ér I“ Ez különösen jó háziszerek hasznának és becsének tárgyalására szorítkozik, és ezt nem csak szenvedőknek, hanem egészségeseknek is, tüzetes átolvasásra kellene méltatni. A gyógyszer helyes megválasztásától függ leginkább az eredmény, éppen úgy legtöbb esetben lehetséges, annak idejében való alkalmazása által, valamely veszélyes betegséget megelőzni. Fent nevezett könyvet kívánatra bérmentve megküldi, Richter kiadóintézete, Lipcsében. Os időktől fogva ösmeretes és kedvelt háziszer a hagyma. A népnél mint háziszer sok fájdalom és bajnál hasznosnak bizonyult. Régi kor Írásai bizonyítják, hogy1 századokkal ezelőtt már ismert volt a hagyma mint házi- szer. — Az uj korban véletlenségből fedeztetett fel, hogy a hagyma lé csodás gyógyhatású, köhögés, hurut, sth. bajoknál. Különféle gyógyszerek hozzá adásával késziti a Titze Oszkár féle gyógytár Nauzslanban cukorkákat, mely minden eddigi gyógyszert a fentnevezett bajoknál felülmúl. — Helyben kapható: Bodoky Mihály vörös kereszthez czimzett gyógytárában 20—40 kr csomagokban Figyelni kell a csomagolásra, melyen szab. védjegy van Oskár Titze aláírással. Uj műcsarnok Budapesten. Budapest kezd mindinkább világvárosi jelleget ölteni magára. A nagyszerű építkezések folyton monumen tálisabbá teszik összbenyomását; az egye9 részletek pedig valóságos meglepetést nyújtanak ujdonszerüségük és szépségük által. így legközelebb általános érdeklődés és bámulat tárgya volt a Hatvani-utczában készült vasáruház, mint egyetlen és páratlan a maga nemében a continensen, és még feltűnőbbé lett a nagyszerű fénynyel berendezett Ne- ruda-féle üzletterem megnyitása után; újabban azonban az épület első emeletén megnyílt óriási csarnok kelti fel a közönség figyelmét, és pedig méltán, a mennyiben ott oly műélvezetet nyújtó látványosság góczpontja van, minő eddig Budapesten nem létezett, A Késmárkg és Illés ismert ezég rendezte be ezen csarnokot állandó mütárlatnak, hol a külföld és házai iparművészet legújabb és legszebb alkotásai vannak a leggazdagabb választékban összegyűjtve és közszemlére téve A mi a párisi villágkiállitásou diszmü-áruk és fényüzési csikkekben uj és szép látható volt, a mi Anglia müipar- telepein ismert eredetiséggel és geniálitással alkottatott, a mi hazánk fejlődött majolika- és fayence-gyártmányai- ban legszebb produkáltatott, ott díszeleg számos változatban Késmárkg és Illés ezen uj műcsarnokában, mely egy nagy kiállítás gazdagságát, pompáját és müizlését egyesíti magában, s mely I legkellemesebb séta-alkalmat nyújtja a nagy közönségnek és a leggyönyörűbb műtárgyak meg- szemlélbetésére. A Késmárkg és Illés ezég már rég bírja a nagy közönség bizalmát és elismerését, mert Hatvani utczai disz- mü-kereskedésében eddig is a legszebb áruk szolgáltattak ki; kerepesi utón levő utazó-czikkek és sport-áruk raktárában a legjobb készítmények legjutáuyosabbau kaphatók; a Kerepesi bazárban pedig a legnagyobb játékáru- raktára van, mely tárgyak hazai készítmények, Szélaknán árva és szegény gyermekek által a külföldi versenyárukat felülhaladó csínnal és szilárdsággal állíttatnak elő. A Hatvani-utczai műcsarnokkal azonban a Késmárkg és Illés ezég az első Budapesten, hogy világvárosi módon nem földszinten, hanem az első emeleten rendezte be óriási csarnokát diszmü-tárgyak és iparművészeti készítmények állandó tárlatává, mely valóban páratlanul áll az osztrák birodalomban, s a párisi és londoni ilynemű csar nokokhoz hasonlóan — czélja, főleg alkalmat nyújtani minden iparművészeti novitás megtekinthetésére, a nélkül, hogy az általánosan szokásos kinálgatással háborgat- tatnának, csupán hogy megkedvelés esetén a látott tárgyat megvehesse a szemlélő, úgy mint az minden kiállításon szokásos. Reméljük, hogy a nagy közönség megértve, és méltányolva a Késmárkg és Illés ezég intentióit, tömeges látogatásával éppén úgy fel fogja karolni ezen nj vállalatát, mint az eddigieket pártfogása által a legszebb felvirágzásra juttatta. 239. 1—1, Nincs nézeteltérés. manapság az orvosok közt, az iránt, hogy a rheumatiz- must a vérben meggyűlt savak okozzák, s hogy a vese és máj működésének zavartsága miatt nem válhatnak ki e savak a veséből. Tehát nem szenvedhet kétséget, hogy a rheumatizmus csak úgy gyógyítható, ha alapoka megszűnik, vagyis a vese és máj egészséges működése hely. reáll. Ez azonban csak egyetlenegy orvossággal érhető el, a melynek összeállitása tudományos alapon történik, s a melynek különös sajátságai vannak arra, hogy a vesét és májat egészséges működésre indítsák. Ilyen orvosságot bírunk Warner Safe Cure-jében, mely már sok ezer embert szabadított meg a rheumatizmus tói. Egy palaczk ára % frt. — Kapható az ismertebb gyógyszertárakban. Főraktár: Bodoky Mihály gyógyszertárában B. Gyulán. ___________ Ir odalom. «... ”®ékésvármegye 1848—1849.“ Irta Oláh György. I. kötet. — E czim alatt hagyta el a sajtót csak, a napokban egy 32 ívre, nagy 8-ad rétben nyomatott mű, mely mint czime is mutatja, Békésvarmegye 1848/#-ik évi küzdelem teljes életét írja le híven és mi fö, okmányokká igazoltan, tehát teljes hitelességgel. Vármegyénk eme mozgalmas napokban a szabadságharca kezdetétől végéig mentve volt az ellenség dúlásaitól, téréin csaták nem vivattak, — igy polgárainak vagyona kímélve maradt; de kétszeresen igénybe lett véve polgárainak áldozatkészsége vérben és pénzben ; — igénybe lett véve a vármegye és községek hatóságainak kitartó, ernyedetlen munkássága, sok ízben tapintata, hogy a megtámadott hazának segítségére, oltalmára legyenek. Hogy miként teljesítették e kötelességet hatóságok, községek és e megye minden polgára cs különösen annak akkori iljusága, miként vették elejét a lakosság félrevezetésének hon- és szabadsagszeretet ihlette erély és tapintat által: ezt e mű terjedelmesen és hiven irja le. Az iró nemcsak a megye ezen idők után sutba dobott, megsemmisíteni igyekezett levéltárát kutatta ki padlásról, rejtett odúkból, de kutatott a városok és községek levéltáraiban is fá- radhatlanul, hangya szorgalommal; és csak ez által vált lehetővé, hogy ily terjedelemben és időszaki folytonosságban irja meg müvét, mint a mint az megírva van. Minden előleges híresztelés, ajánlás nélkül jelent meg az első, tartalmas kötet, azon reményben, hogy a nem nagy számban megjelent mű példányai megyénk közönsége által méltánylandó pártolásra taláíva, lehetővé teendik a mű máso dik kötetének megjelenését is. Ezen reményben közöljük az előfizetési felhívást, jelezve azt, hogy az I. kötet az előfizetések beérkezte után minden előfizetőnek bérmentve küldetik meg. A munka bővebbi méltatására még visszatérünk. Előfizetési felhivás „Békésvármegye 1848-1849.“ czimü történelmi munkára, A közszabadság elveire fektetett nemzeti átalakulás nagy forradalma, a szabadság s alkotmányos jogokért, a nemzeti előbaladbatásért vívott csaták, a honvédelem véres harczai, az önfeláldozó hazaszeretetnek, a reges/.erü vitézségnek oly sok lélekemelő példáit tüntetik fel : minőket csak a nagy feladatra hivatás tudatával élő nemzetnek léteiéért: egy világrész vezérletére küldött népnek a szabadság, egyenlőség s testvériség világfeDtartó eszméiért küzdött harczai mutathatnak fel. Nemzetünknek e dicsőségteljes korszakát kimerítőn ösmertetö történelmi mű alkotása, még uiiudig a jövő föladata. Sok, igen sok részletet homály fed, az okiratok, adatok, melyek a homályt felderíthetnék, nagyrészben eltűntek, megsemmisittettek, vagy egyes levéltárak sötét zugaiban porlepetten, elrejtve hevernek. A még létező okiratok megmentése, a közvetlen tapasztalatokon nyugvó adatok összegyűjtése, különösen a nagy nemzeti küzdelem részleteinek felderítése : hazafias kötelesség. Ily kötelességet véltem teljesíteni, midőn szülőföldem, Békésvármegye 1848—1849. évi történetének megírására vállalkoztam. Eveken át ku tattam, gyűjtöttem az okmányokat, adatokat, s muukám elkészülvén, Békésvármegye honvédegy- lelének hálás szívvel fogadott segítsége mellett annak első kötetét vármegyém közönsége elé bo- csájtom, tisztelettel kérvén a dicsöségteljes korszak alkotóit, azok utódait, a nemzeti átalakulás küzdelmei iránt érdeklődő polgártársakat, tegyék lehetővé előfizetéseik által a mű második kötetének is kiadbatását. Gyulán, 1889. évi uovember hó 15. Tisztelettel: Oláh György. A „Békésvármegye 1848—1849.“ évi történetét részletesen felderítő 60 íven felül terjedő, 2 kötetből álló műnek előfizetési ára 6 frt, könyvárusi ára 8 Irt. Az előfizetési pénzek bérmentve alalirott könyvkereskedő s könyvnyomdatulajdonoshoz küldendők. Az előfizetők részére a mű első kötete azonnal bérmentve megküldetik. Az első kötet tartalma I. Békésvármegye utolsó követei. II. A mártiusi események hatása és az átala kulás. I. A „gyulai kör.“ U. A községek. III. Zavargásák. IV. Szervezkedés. III Báró Wenckheim Béla. IV. Békésvármegye tisztviselői és a községek elöljárói. V. Áldozatok a haza oltárára. VI. Nemzetőrök és önkéntesek. I. A nemzetőrség alakulása. U. A nemzetőrség szervezése. III. A táborba szállás előkészületei. IV A táborozás. V. A felváltás. VI. Az önkéntesek. VII. A honvédek. . VIII. A 30-ik honvéd zászlóalj. Honvédtisztek ajánlása. VII. Az első népfelkelés s az aradi táborozás I. Angyalkutuál. II. Aradon. VIII. A helyzet a vármegyében. I. Pénzügyi viszonyok. II. Társadalmi élet. III. Lázadás. IX. Az első országgyűlési képviselők. A második kötet tartalma. I. Az aradi csata. Az aradi táborozás. II. Újabb áldozatok a haza oltárára. I. A nők áldozatkészsége. II. Az egyházak I községek adományai. III. Békésvártnegye a honvédelmi harezban. I. A honvéd ujonezozás. II. Az önkéntesek. III. Szabad csapatok. IY. Mozgó nemzetőrség. V. Népfelkelés. YI. Toborzások, honvéd zászlóaljak alakítására s kiegészítésére. J IV. Függetlenségi nyilatkozat és hatása. 1] vármegye tisztviselői. A tisztujitás. VI. A megyeszekbely ügye. VII. Közgazdasági viszonyok. Az arad-szolnoki vasút ügye. VIII. Közegészségügy. m T®,r?leSy® pénzügyi helyzete. X. Társadalmi viszonyok. XI. A badi foglyok. XII. Hadi tudósítások. XIII. Országgyűlési tudósítások. XIV. Az uj törvények életbeléptetése. XV. Zavargások. XVI. Rögtönitélő bíróságok. XVII. A védbizottmány. XVIII. Hadi szertárak, kórházak. XIX Békésvarmegye honvédéinek névsora. XX. A sérült honvédek s elesettek özvegyeiről, árváiról gondoskodás, XXI. Újabb adakozások, XXII. A szabadságharcz végnapjai. XXIII. A szabadságharcz után. I. A megye szervezése. Hivatalnokok. Mr ^ forradalmi iratok megsemmisítése. Hl. Kossuth bankjegyek. IV. Üldözések, elfogatások, büntető eljárás, besor ozások. TT„, AV- Társadalmi élet Yv-ir » 0BZílal{ és 0r08Z hadsereg élelmezéseXXV. A hadi sarcz.-innm I ,Hajnau ®8 Geringer alapítványok. XXV11. Békésvármegye kiadásai a szabadságbarezra. XXVIII. A honvéd- egylet. A mű második kötete 1-890, évi julius ha- vában fog kiadatni. — és ha a költség előfizetés áltál fedezve leend, az 1848/9-ben közéletünk te- rén működött jeleseink arczképei a II. kötethez mollekeltetnek. Az első kötethez br. Wenckheim Béla 1848. évi arczképe van mellékelve. Gyula, 1889. november 15. IDCbay János, könyvkereskedő s nyomdatulajdonos Gyulán, á „Vendéglősök Lapja“, mely a hazai szállodások, kávésok és pinezérek 16 szakbeli intézeteinek hivatalos közlönye, a közelgő uj évvel már fennállásának hetedik évfolyamába lép. E lap az, mely mig egyrészről a szaktársak szeli lemi ismeretkörük kiterjesztését előmozdítja, addig másrészt a hazafiui érzetet ápolja s terjeszti a magyar nyelvet és műveltséget. Czélja a vendéglői ipar fejlesztésének előmozdítása s magyarosítása. E jól szerkesztett lapot mi is őszintén ajánljuk a műveltebb vendéglősök és kávésok, valamint azok alkalmazottjainak szives figyelmébe és pártfogásába. Előfizetési ára egész évre 6 fél evre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek Ihász György szerkesztő és kiadó nevére Budapest, VIII. Zerge-utcza 5. sz. a. küldendők. Mutatványszámokat kívánatra bárkinek is megküld a kiadóhivatal. Árlejtési hirdetmény. Az 1890-ik évben Békésvármegye (örvény- vónyhatósága részére szükséges irodai szerek (kikiáltási ár 1290 Irt) 208-81 kilogramm tisztított petroleum (kikiáltási ár 80 frt) 32 pár csizma (kikiáltási ar 224 frt) és a szolgaszemélyzet részére szükséges ruhanemüek (kikiáltási ára 733 frt 50 kr) árlejtés utján leendő biztosítására zárt ajáulati verseny nyittatok, melyre a vállalkozni óhajtók azon megjegyzéssel hivatnak fel, hogy szabályszerüleg kiállított bélyegzett s 10%-nyi bánat pénzzel terhelt zárt ajánlataikat az alispá- ni hivatalhoz folyó évi deczember hó l-s5 napjának d. e. 9 órájáig annál is inkább adjak be, mert utóbb érkezett ajánlatok figyelembe nem fognak vétetni. Az ajánlatok, melyekben az árleengedések százalékokban fejozendők ki, azonnal felbontatnak és tárgyaltainak. Az ajánlatban minden vállalkozó tartozik kijelenteni, bogy az árlejtési teltételeket ismeri, s azok megtartására magát kötelezi. Csak oly ajánlatok vétetnejr figyelembe, melyek hazai gyártmányokra vonatkoznak, mely körülményt az átvételnél vállalkozó igazolni tartozik. Az árlejtési feltételek a vármegyei közigazgatási kiadó hivatalban, s a járási fószolgabiró- ságoknál, valamint Gyula város polgármesterénél a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Gyulán, 1889. november 21-én. 243. 1 — 1 Jancsovlcs Pál, alispán. a legjobb es legolcsóbb ajándékok maradnak, három éven felüli gyermekek számára. Legolcsóbbak azért, mert ásóknak színes kövei majdnem elpusz- tithatlanok, úgy hogy a gyermekek évekig Játszhatnak velök.Minden valódi Építőkő-Szekrény pompás mintafnzete- ket tartalmaz és későbben kiegészítő- szekrény által rendszeresen megnagyobbítható. Ára: 40 kr., 70 kr., 85 kr., 1 frt. 10 kr. és feljebb. Óvakodjanak értéktelen utánzatoktól és csakis,,Horgony“ gyári jegygyei ellátott szekrény fogadtassék el. A ki Építőkő-Szekrényt szándékozik venni, az olvasna el előbb „A gyermek legkedveltebb játéka“ czimü pompásan színezett könyvet, melyet ingyen küld meg: Richter F. Ad. és társa, Bécs, I. Nibelungcng&sse 4.
