Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-06-30 / 26. szám
A másodsorban feltett kérdésre nézve két irányban kíván az érdekelt egyház feleletet nyújtani, mily mérvben áll fenn a kegyúri viszony 8 teljesitendökre nézve és ezek költségeinek forrására nézve ? A teljesitendökre nézve ismét általában, a m-ndenkori eshetőségekre nézve kiinduló pontjához képest oda concludál, hogy a csabai rom. kath. egyház feh-tti kegyuraság a legfőbb kegyúri jogból nyervén eredetét a birtok adományozásával az teljes mérvű kötelezettséget ró a kegyurra, s igy a kegyuraság uem térhetne ki a szaporodó hívek számának megfelelő nagyságú templom építése elöl sem, s ha földrengés, háború döntené halomra a kegyúri épületeket, azok újra építése is a kegyur terhe volna. A jelenleg gyakorlati jeleutőségü esetre nézve pedig az egyház látogatási jegyzőkönyvekből teszi nyilvánvalóvá, hogy a templom és papiak fentartási Költségei a kegyuraságot terhelik, a hívek szolgáltatván a szükséges kézi- és jgás napszámokat. A költségek forrásául a már előadottak nyomán az adományoz kegyúri uradalmat illetve, ingatlanainak s a kir. kissebb haszonvételeknek összes jövedelmeit jelöli ki. A harmadsorban feltett kérdésre, híven azon kiindulási ponthoz, mely az első kérdésnél jelezve lett, bogy t. i. a magánosok kegyúri jogának forrása a legfőbb kegyúri jog, s hogy az ado- mányos jószággal e jog elválaszthatatlan kapcsolatban van annyira, hogy aunak hatálya a birtoklási s telekkönyvi állapotban történt változások által nem érintethetik, s minden uj tulajdonosra a jószággal együtt közvetlenül átszár mazik, s hogy a kegyuraságról lemondani sem lehet, — azon következtetésre jut az érdekelt egyház, hogy a csabai róm. kath. egyház kegyura az, a ki a csabai Haruckkern-féle birtokokat az 1846. évi szept. 19-én kelt őrökbevallási szerződés szerint megvette, vagyis Csaba városa. (Folyt, köv.) A gyámpénztárak ellenőrzése. A „Békés" folyó évi 24-ik számábau közlött értekezésem kiegészítéséül, bogy t. i. a „gyám- pénztári kölcsönök kezelése is igen egyszerűen ellenőrizhető, szemben K. D. urnák a „Békés" 25. számban megjelent közleményére, a kővetkezőket jegyzem meg : Fönntartom azon állításomat, mikép feleslegesnek tartom, a felek személyes értesítését; elv vül állítandó fel linden községi szabályrendeletben azonban, „hogy mindazon adós, a ki tőketartozásából, a szokásos 10 százalékon felül nagyobb mennyiséget kíván törleszteni, erre nézve a kölcsön engedélyező s utalványozó község elő- leges engedélyét tartozik megszerezni, mely engedély nélkül a közgyám, a többlet törlesztést fölvenni jogosítva nem leend."* Ha ezeu kérdés ilyetén megoldást nyer, az esetben a közgyámok ellenőrzése e téren is a legkönnyebben lesz keresztül vihető. Jancsovics Péter, vármegyei árvaszéki ülnök. Tanügy. A ref. egyházközség által fentartott elemi iskolák növendékeinek közvizsgálata a mai napon veszi kezd tét és következő renddel fog megtartatni a templomban: 1. Vasárnap délutáu a 3. és 4. fiosztályok növendékeié, melynek vezetője Rácz János. 2. Hétfőn reggel az 1. és 2-ik fiosztályokó melyeknek vezetője Bene Ferencz. 3. Hétfőn délután a központi leányiskola 3. és 4. osztályáé, melyeknek vezetője Gyóji Miklós. 4. Kedden reggel a központi leányiskola 1. és 2. osztályáé melyekuek vezetője Kincses Dániel. 5. Kedden délután a külső vagy vegyesisknla 1. és 2. osztályáé, melyeknek vezetője Asztalos Ferencz és segéde Bognár Károly. A közvizsgálat kezdete d. e. 8 utáu, d. u. 3 után. 836/1889. Az 1889. évre eső egyenes adók kivettettek és a főkönyvben előirattak: igy az 1889. évi adó előírás be van fejezve. Tekintettel az 1883. évi XLIV. t.-c. 36. §-ára felhivatik tehát az adózó közönség, miszerint az adókönyvecskék kiegé*) Ha ez aközBégi szabályrendeletben kimondatnék — mert eddig nincs kimondva — az esetben a gyámpénztári adós csak önmagát okolhatná, ha a községi elöljárósághoz való elöleges kérvény, illetőleg az elöljáróságtól kapott engedély nélkül a kötelezvényben előirt 10%-nál uagyubb tőkeösszeget fizetne a közgyámnak, és utóbbi a tőketöbbletet elsikkasztaná, [gy természetesen elesnék az illető adósok személyes értesítésének szüksége is, de megváltják, hogy mi ciélszerüségi szempontból nem kötnénlf semminemű vexákhoz az adóság fizetést ; ezt a hajlamot nem szabad semmiféle utón módon korlátozni, még pénztári ellenőrzési szempontból sem, és miután semminemű érdemleges akadály nincs, mely az általunk proponált személyes értesítés ellen szólana: indítványunkat most is fen kell tartanunk. Szerk szitásé végett folyó évi augusztus hó 15-ig a városi adóhivatalnál okvetlenül jelentkezzék. Gyulán, 1889. junius 29-én. Dutkay Béla, polgármester. Hírek. Előfizetési felhívás a „Békés" 1889. évi második felére. Lapunk e hó végén VIII. évfolyamának első felét töltvén be, tisztelettel föl hívjuk mindama tisztelt olvasóinkat, kiknek előfizetése juuiusbau lejár, hogy előfizetéseiket mielőbb megújítani szíveskedjenek. A lap ,prog- rammja, mellyel éveken át sikerült a közönség osztatlan bizalmát megnyerni, jövőben is a régi marad. Békésvármegye és abban a megye *szék helye Gyula városa közigazgatási, társadalmi és közgazdasági érdekoit képviselni, tárgyilagosán, higgadtan, függetlenül, de óvakodva mindennemű személyeskedéstől, ezen eszmét tűztük ki zászlónkra, s ezen eszme szellemében fogunk ezután is működni. Összeköttetéseinknél fogva ama kellemes helyzetben voltUDk és vagyunk, hogy elvont elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei 8 községi érdekeink istápolásával foglalkozhatunk, s eme törekvésünkben megyénk és városunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapunkat ; a megye közönségétől reméljük az ed- digelé is hálásan tapasztalt további becses támogatást. Lapuuk előfizetési dija szintén a régi marad, és pedig a julius—szeptemberi évnegyedre 1 frt 25 kr, juüus—Jcczerabor bóra 2 frt 50 kr, mely összeg vidékről a „Békés kiadó-hivatalának Gyulán" czim alatt postautalványon küldendő be A közigazgatási bizottság julius havi rendes ülését jövő hó 8-ikáu fogja tartatni. Blaha Lujza gyulai vendégfcllépteiröl és városunkban tartózkodásáról lapunk múlt számában terjedelmes tudósítást közöltünk; örömmel konstatálhatjuk, bogy a teles művésznő harmadik és negyedik fellépte az első két esténél is nagyobb közönséget vonzott a pavillonba, úgy hogy a nemzet csalogánya minden fellépte alkalmából nagyobb és nagyobb számú közönség előtt játszhatott, tehát az érdeklődés -‘felléptéivel nem hogy csökkent, de mindig jobban fokozódott. A négy előadás brutto bevétele mintegy 1800 forint volt» melyből az utolsó estére „Parasztkisasszony"-ra 600 forinton felüli bevétel esik. A pavilion terme ekkor a szó szoros értelmében zsúfolásig megtelt közönséggel, a rögtönzött karzaton 300-ao' felül szorongtak, a hallgatóság száma 800 főn felül volt. Még töbüeo is lettek volna, de már nem kaptak sem ülő, sem állóhelyet BlabajLujza „Királyfogás“ l* lóra, nemkülönben a „Parasztkisasszony“ czim- szerepében játékával és dalaival egyaránt elragadta a közöuséget, mely különösen buc-úfellép- tekor oly szívből fakadó ovátióban részesítette, hogy a legfényesebb kitüntetésekhez szokott művésznőt is láthatólag meghatotta. A rendesen vi-: rágfukar közönség megjelenésekor elárasztotta szebbnél szebb csokrokkal, gyönyörűen énekelt dalait elsőtől utolsóig megujrázta, és ami Gyulán példátlan, tehát megörökítendő esemény számba megy, a Póli néni jelenetben nyílt színen háromszorosan, — előadás végén pedig hatszor kitapsolta. Elmondhatjuk, hogy városunkban senki sem aratott még oly féuyes erkölcsi és anyagi sikert, mint aminőt Blaha Lujza, ki — mint többször kifejezte — maga is a legkellemesebb emlékkel fog gyulai fellépteire visszaemlékezni, és — mint Ígérte — mindig és bármikor örömmel jön Gyulára, ha erre alkalom kínálkozik. Hogy a müvószuö oly jól érezte magát körünkben, abban — mint múlt számunkban is konstatáltuk, és ezúttal is a legnagyobb elismeréssel és köszönettel kell ismételnünk — ha nem is kizárólagos, de túlnyomó és igazi érdeme van Gön- döcs Benedek apát és lelkésznek, aki az ő páratlan vendégszeretetének kiapadhatlau tárházát kimerítette — amivel pedig sok van mondva, — hogy az előkelő művésznő Gyulán tartózkodását kellemessé s feledhetleoné tegye, és ezt tette oly előzékenységgel, annyi tapintattal, mely különlegesen is igényli a legnagyobb elismerést. Aradi Gerö társulata s vele együtt Blaha Lujza — ki folyó hó 3-ikétöl kezdve a váradi színkörben fog 4, esetleg 6 estén vendégszerepelni — hétfőn délben utaztak el Gyuláról és pedig a társulat nyári állomáshelyére Szolnokra, a művésznő pedig a fővárosba. Békesvármegye központi választmánya f. hó l5 én Jancsovics Pál alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen resztvettek dr. Fábry Sándor főjegyző, Jaotsovics Emil, dr. Kovács István, Kövér László, O áh György, Nagy Károly, Hoff mann Mihály választmányi tagok és Popovics Szilveszter aljegyző. A küldöttségek által összeirt választói névjegyzékekben összeiratoit Orosházán 934, Tót-Komlóson 350^ Gyula-Váriban 87, Bán falván 32, Öcsödön 540,. Szabad-Szent-Tornyán 44, Nagy Szénáson 30, P,-Fóldváron 187, Sára sonban 26, Kondorosom 35, Puszta-Szeut-Tornyán 140, Szent-Andráson 397,Kétegyházán 212, UjKigyóson 204, Csorváson 113, GyomáD 537, End- rődön 484, K-Tarcsán 206, Dobozon 89, Mező- Berénybnn 812, Körös-Ladányban 365, Füzes- Gyarmaton 329, Szeghalmon 454, és Vésztőn 179 országgyűlési képviselő választó. A névjegyzékekben többnyire a választók életkorára nézve merültek fel észrevételek és rendeltettek el pótlások, egyébként az összeírások julius hó 5-ikétöl 25-ig a vármegye közigazgatási kiadó hivatalánál, nemkülönben a községi elöljáróságoknál közszemlére lesznek kitéve. Gyulavárosa központi választmánya Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt folyó bó 22-én ülést tartott, melyen az összeíró küldöttség előterjesztette az országgyűlési képviselő választék 1890. évre összeirt névjegyzékét. A névjegyzék törvény értelmében julius 5-től 25-ikétg fog a polgármesteri hivatalban közszemlére kitétetni. A gyulai kör (úri kaszinó) folyó bó 24- éu rendkívüli közgyűlést tartott, melyen Dutkay Béla igazgató lemondása és Tapolcsányi Imre jegyző Gyuláról való elköltözése folytán igazga. tónak Dr. Zöldi Jánost, jegyzőnek pedig Popo- vies Szilvesztert választották meg és pedig mindkettőt közfelkiáltással egyhangúlag. Kövei' László alelnök is lemondott volt tisztéről, de a közgyűlés bizalma előtt meghajolva az alelnöki tisztet továbbra is megtartotta. A békésmegyei tanitó-egyesület julius 4-én Mező-Berényben közgyűlést tart, következő tárgysorozattal: 1. Egy olvasmány tárgyalása különösen nevelői szempontból. Eladó Kolozsi Géza. 2. A főjegyző jelentése a lefolyt évről. 3. Az 1890 ik évi közgyűlési tételek kitűzése. 4< Miben áll az ismétlő iskola nevelői hatása. Eladó: Vadat József. 5. Miként vívhatja ki és tirthatja meg a tanító maga iránt növendékeinek szeretetét. Előadó: Gécs János. 6. Az igazgató bizottságnak az árvabáz alaptőkéjének növelésére vonatkozó előterjesztése. Eladó: Donner Lajos. 7. Egyesületünknek a f. évben aug. 20-án tartandó Ill-dik egyet tan. gyűl. végrehajtó bizottságának gyűlésen való képviseltetése. Előadó: Tyehlár Károly. 8. A pénztár megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése s a költségvetés bemutatása. 9. Könyves tanszertáros jelentése. i0. A jövő közgyűlés helyének kitűzése. 11. Tárgyalása azon írásbeli indítványoknak, melyek a közgyűlés előtt legalább 10 nappal előlegesen az eloökségbez benyújtottak. l2. Tisztviselők és igazgató-bizottsági tagok választása. a közgyűlés d. e. 8 órakor kezdődik. A közgyűlést megelőzőleg jul. 3-án d. u. 5 órakor igazgató-bizottsági gyűlés fog tartatni. A kik ingyen elszálásolásra igényt tartanak, előre jelentkezzenek Nyemecz János tanitó urnái. A gazdasági egylet által rendezett gép kisorsolás alkalmával a következő számok huzat- tak ki: „718., 17., 94., 522., 934., 449. 62." Az ezekre esett nyeremény tárgyak a sorsjegy beküldése mellett az egylet titkáránál Békés-Csabán átvehetők. Kozma Gusztáv rom. kath. segédlelkész Gyuláról, hol is lelkészt szent hivatását évek hosz- szú során keresztül a hívek teljes megelégedésér6 példásan betöltötte püspöki rendelkezés folytán Nagyvárad-Olasziba tétetett át és folyó bó 26-án utazott el körünkből. Helyére Szabó Sándor uj- kigyósi segédlelkész tétetett át Gyulára. Az aratás az elmúlt bét folyamán megye- szerte kezdetét vette ; kisebb gazdák az árpát már le is aratták, szikesebb talajú földeken búza kereszteket is lehet látni, de ez G6ak elszórtan fordul elő, mert búzára nézve az aratás tulajdon- képen e héten kezdődik. A kilátások lehető leg- szomorubbak; a közép tertQés kilátást, melyben még Depókkal előbb reménykedtüok, tőnkre tette a rozsda s a hét több reggelén leszállóit köd, mely pusztító hatással volt a búzára s árpára. A legkitüuöbb földeken a buzavetés alig adja a magot vissza, s ahol legkedvezőbb a helyzet, legfeljebb három-öt magot lehet remélni, a búza s árpa minőségileg is a lehető legsilányabbnak igérkez.k. Szomorú évnek nézüuk elébe, mely számos gazdára s haszonbérlőre lesz válságos kimenetelű. Egyedüli reményünk és vigasztalásunk a tengeri, mely nagyon szépen fejlődik, és ba kedvező idő jár rá, igen bő termést ígér. Az utczai világítást a képviselő testület tudvalevőleg vállalkozó utján határozta kezelni a jövőben. A városi tanácshoz 4 darab zárt ajáulat adatott be, melyek a folyó bó 27-ikéu tartott tanácsülésen felbontatván N. Szabados Antal ajánlata, mely az utczai világítást évi 3012 forintért vállalja el, legolcsóbuak találtatott és igy a Tanács az utcza világításra nézve Szabadossal köti meg a szerződést, még pedig julius hó f-tőljövő óv végéig terjedő egy és fél esztendőre, mely idő alatt vállalkozó köteles lesz kivétel nélkül minden este a lámpákat felgyujtatni. A phylloxera Békésen is konstatáltatok a múlt héten, és pedig a kamuti szőlőkben, melyekből jókora részt inficziált a pusztító rovar. Az esetről jelentés tétetett a földművelési miniszterhez. Szabályrendeletek jóváhagyása. A belügyminiszter a hidak és kompokra, valamint az azokon való közlekedésre nézve, — a fegyelmi birság és rendbüntetések hovuforditáeáról és kezeléséről, és a külföldiek bejelentése körül szükségelt eljárás tárgyában alkotott három rendbeli törvényhatósági szabályrendeletet jóváhagyva le- küldte a vármegye közönségéhez. A Soenderop G. és társa cz<*g, a tavaszi rendes közgyűlés határozata 8 illetőleg felszólítása folytán elkészítette a békésmegyei vicinális vasú- takra vonatkozó tervet és a napokban be is terjesztette azt a vármegye alispánjához. Ez ügyben lehetőleg még a jövő hó folyamán rendkívüli megyei közgyűlés hivatik össze, mely az ajánlat el vagy el nem fogadása fölött fog határozni. Az ugyanezen ezég által épített gyoma-dévaványai vasút remélhetőleg már augusztus hóban lesz a forgalomnak átadható. Csabán a uöegylct julius 10-ikén, 24-én augusztus 7-én és 20-áo tárgysorsjátékot fog rendezői, mely czélra a belügyminiszter 3000 darab 20 kros sorsjegy kibocsátását és elárusitását engedélyezi. A közigazgatási bizottságnak megbízása folytán az alsó-fehér-körösi, hosszufoki és iván- fenéki védtöltések belebbezése miatt a gyuladobozi, doboz-ladányi és ladány-szegbalmi vármegyei utakon, valamint a doboz-békési majdani törvéoybatósági utón való közlekedés a földmunkálatok ideje alatt, továbbá az ártéri hidak teljes kiépítéséig teljesen biztosítandó, az utak áthelyezésének feltételei pedig tüzetesen és szabatosan megállapitandók lévén úgy, hogy a közlekedés joga egyelőre szerződésileg, később pedig telekkönyvileg is biztosítható legyen, a vármegye alispánja ezen ügyben a helyszínére tárgyalás kitűzését látta szükségesnek, s annak vezetésével a vármegye főügyészét bízta meg. A tárgyalást julius bó 2-án (kedden) reggel 9 órakor a Szana- zughoz, d. e. 10 órakor a dobozi hídhoz, d. u. 4 órakor a békési hídhoz, julius 3-án (szerdán) d. e. 10 órakor Körös-Ladány községházához tűzte ki s a megjelenésre egyúttal az alsó-fehér- körösi, hosszufoki és iváníenéki ármentesitő- társulatot, a kir. államépitészeti hivatalt, a gyulai, békési és szeghalmi járási főszolgabirákat pedig e bizottsági eljárásban, utóbbiakat a járásuk területén való részvételre felhívta. Meghívó. Báró Wenckheim Béla Békésvármegye volt főispánjának és Magyarország miniszterelnökének emlékszobra leleplezésére, mely 1889. julius 7 én d. u. 5 órakor fog a gyulai népkertben végbemenői, és pedig kővetkező programmal; „Isten áldd meg a magyart", énekli a dalárda. 2. Emlékbeszéd b Wenckheim Béla felett, tartja Göndöcs B. 3. „Hazádnak rendületlenül", énekli a dalárda. Este zártkörű tánezvi- galom a népkerti diszcsarnokban. A jövedelem a csarnok felszerelésére fordiiittatik. Belépti díj a tánczvigalomra : Család egy 2 frt. Személyjegy 1 frt. Felülfizetések a jótékony czél iránti tekintetből köszönettel fogadtatnak. A tánczvigalom kezdete este 8 órakor. — Kéretnek a hölgyek egyszerű öltözetben megjelenni. A gyulai róm. kath. nagytemplomban jövő vasárnap reggeli 9 órakor ünnepélyes hálaadás fog tartatni azon alkalomból, hogy a templomot Báder Károly jeles festő valódi műizlés- sel kifestette; a szent mise alatt Jancsovics Margit és Rücke Szeréna urhölgyek, továbbá Szent-Királyi Zoltán és Takácsi Lajos solo darabokat fognak énekelni, az orgona kíséretet pedig Niedermayer Antal kántor vezeti, melyre az ájtatos közönség figyelmét már ez alkalomból felhívjuk. Eljegyzés. Haviár Lajos kir. mérnök, az allamépitészeti mérnöki hivatal főnöke eljegyezte városunk diszes hölgykoszorujáuak egyik legékesebb virágszálát, Rüke Mariskát, özv. Czingulszky Józsefnó úrnő szeretetreméltó kedves leányát. Szívből fakadó legjobb kivonatunkat füzzük az ifjú jegyesek szerelem kötötte szép frigyéhez. Eljegyzés. Feldmann Miksa kárpitos iparos eljegyezte Kóhn Herman helybeli kereskedőnek kedves leányát Reginát. Gratulálunk. Hymen. Bandhauer Alajos budapesti fűszer- kereskedő, (városunk szülötte) eljegyezte Ágoston Ignácz széles körökben ösmert és keresett aranyműves szép és kedves leányát Annát. K. Nagy Sándor kir. alügyész. ki rövid másfél hónapig működött a helybeli ügyészségnél, f. hó 28-án tért vissza körünkből rendes állomására Nagy Váradra, vivén magával a birói és ügyvédi karnak e rövid idő alatt is méltán kiérdemelt meleg rokonszenvét. Kisérje jókivá- natunk 1 A technikusok tanulinány-utja. A Klimm Mihály műegyetemi tanár vezetése alatt az Alduna megtekintésére kirándult technikusok 23-án érkeztek vissza a fővárosba. Orsováról Temesváron át Aradra mentek, hol a városi- és a kolturmérnökség fogadta szívélyesen a társaságot. Ott megszemlélték a mezőhegyesi csatorna munkálatait a kultúrmérnökök kalauzolása mellett; majd a város szebb részét mutatta be Virágli városi főmérnök. — Aradról Békésre vezetett a kirándulók útja, hová 20-án érkeztek. Békés- Földvárott a békési kaszinó nevében dr. Hajnit1
