Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889-06-09 / 23. szám

hiányokra, megkísérlem másfelől amaz ut köv< tásére hívni fel az érdekeltek figyelmét, mely városnak viszonyai között leghelyesebb s tegezé ravezetöbh egy polgári leányiskola létesitéséné Aztán videant consules.

Minden nemzet közmondása úgy tartjí hogy a nőt és a halált Isten adja. Ki van ezzt fejezvo, hogy a nő életünk fele, ellentétben másik féllel, az enyészettel. Lucifer is Madách nál még csak a nőt találja útjában, hogy meg semmisíthesse a világot. Schoppenhauer ajanlji a nőjség fogalmának kitörlését, mert ezzel elérve a czél: a mindenség halála. Látható tehát hogy a nő oly tényező, mely nélkül hiányzik okoskodásunk helyességének egyik faktora, a tökéletesség gyűrűje nincs bezárva a nő belevo nása nélkül.

S mégis mily bántalomban, elhanyagolásban részesült a legújabb korig nemünk e másik (ele.

Családi összejövetelek alkalmával ebéd után, valamint vendéglői és kávéházi1 összejövetelkor is a legfőbb érdekű tárgyat — melyről az emberek a politika napi kérdéseinek megbeszélése . után, társalogni szoktak — rendesen nem más, mint az állattenyésztés, birtokberendezés, vadászkutyák s egyéb beszélgetés, képezi. Azonban ilyenkor vagy egyéb időtöltés közben fölmerült beszélge tés folyama alatt ki hallotta valaha, hogy a gyermekek (plane leányok 1) nevelése felett csak egyetlen szó is váltatott volna? Valóban, ha ezl ügy iránt tudakozódnánk, csaknem minden em-l bér azzal állana elő, miszerint a gyermekszobaI kormányzása nem az ő d'-lga. „Oh ón ezeket az| asszonyra bízom I* — volna hihetőleg a válasz.l Ezt olybá veszik, mintha az előle gondok a férfi I méltóságával nem is férnek össze.

Ezt pedig rendkívül különösnek találom,! hogy mig az atyák az állattenyésztésre oly ki-1 váló gondot fordítanak világszerte, az emberi lé I nyék nevelése oly foglalkozás, melyet figyel I mökre érdemtelennek tartanak. A mamák — akik! alig tanultak más egyebet, mint idegen nyelveket,J, zenét és társadalmi ügyességet, (a hol telik az erszényből 1) támogattatva ügyetlen dajkák és nemzeti geniusunkkal teljesen ismeretlen külföldi nevelőuök által — tartatnak a gyermekek táp láléka-, ruházata-, foglalkozása- és oktatására vonatkozólag illetékes rendelkezőknek.

Korunkban az élet verseny küzdelme oly erős, hogy a megkivántató erőfeszítést, sérelem nélkül, kevesen tudják elviselni. Ennélfogva kü lönös fontosságúvá válik, hogy a gyermekek ne vetése nemi különbség nélkül — nem mint Békésen, hol a lányok az elemi oktatáson kivül egyéb oktatásban nem részesülnek — úgy legyen kezelve, miszerint testileg és szellemileg képe. sitve legyenek a rajok váró küzdelemre.

Erre egy polgári leányiskolán kivül a köz- egészségügy főtényezői, u. m. egy artézi kút, gőzfürdő és toroaintézet hiányával bir Békés városa.

Míg honi városaink nagyobb részében a leánynevelés a fiú neveléssel egyeniő figyelemben részesül, addig Békés városának, mely finevelés tekintetében bőven van ellátva, (lévén elegendő elemi iskolája, ipariskolája és 6 osztályú gymnasiums), de a lányiskoláztatás tekintetében Qyula, Csaba és Szarvas mellett elmaradt, nem lóvén több elemi leányiskolája mellett polgári leányiskolája. Szégyen és nagy mulasztás ez egy, 24,000- lakossal bíró jómódú magyar városra, melynek számos értelmes földmives-, tehetős ipar- és kereskedelmi osztálya és meglehetős in- telligentiája van. Van ugyanis virágzó kaszinója, polgári köre, városnegyedeiben 10 olvasóköre, 3 gyógyszertára. Békés városa székhelye kir. járásbíróságnak, adóhivatalnak, szolgabirói és közjegyzői hivatalnak és vasúti állomási hely. És egy ilyen intelligens városnak nincs még polgári leányiskolája! Méltányos dolog-e ez f Miért legyenek városunk lányai kizárva az őket megillető, egyéniségüknek és szükségeikn-k megfelelő ma- gasb képzésből ? 1 Hát ők csak mostoha s nem ép oly édes gyermekei szülőiknek, mint fiaik ? A leány a ház jóltevő angyala, bűbája, világossága és üdvei És ezekért ne áldozna Békés város elöljárósága, felekezetek, testületek és a szülők ? Rajta tehát, kik évekkel ezelőtt Ígéreteket tettek és szónokoltak ez ügy érdekében I Nyúljanak erszényükhöz és lépjenek a tett mezejére.

Vegye kezébe az elöljáróság ez ügyet, hiv jón gyűlést össze, melysn megbeszélendök volnának az iskola létesítésének utja-módjai, s bizto 8Ítom, hogy szeptember elején már megnyílhat a polgári leányiskola I ső osztálya. Remélem, hogy Békés város nemes szívű közönsége, mely körgátra, kövezetre, bérházra és egyebekre száz ezreket költött s a gymnasiumot is évi 2000 frt segélyben részesíti, ez iskolával szemben sem vonja meg nagylelkű évi segélyezését. Ha az utczák világítására áldozunk, ne feledkezzünk meg a közoktatásról, melynek hivatása, hogy a század világosságát terjessze. Városunk nagylelkű hölgyei pedig gyűjtéseket, tombola-estélyeket és jótékony bazárt rendezhetnének, melyeken, mint

nem hagyatván, nehogy Csaba községe igényeitől elessék, utasítottam a községi elöljáróságot a per bejelentésre, mivel pedig az elöljáróság eme rendelkezésemet megfelebbezte, és mivel a hasonló perbejelentések a kártalanitásról szóló törvény záros batáridőig megteendők az 1886. évi XXII. t.-cz. 115. §-a alapján a perbejelentést e vármegyei t. főügyész által eszközöltettem, s a község jogainak megvédésével a t. főügyészt megbíztam.

Szarvason az egyességi tárgyalások jelenleg vannak folyamatban, s e hó 26-án fog megtartatni a közbirtokosságnak azon gyűlése, melyben község kívánalmai tárgyaltatni fognak. Figyelemmel kisérem ez ügyet, 8 a szükséghez képest itt is kötelességemnek fogom ösmerni a község érdekeit minden módon megvédeni.

A kártalanítási összegek megállapítása tárgyában az 1888. XXXVI. törvényezikk 11. §-a alapján működendő albizottság a vármegyei köz- igazgatási bizottság által megalakittafott, s ennek elnökéül. Dr. Hajnal István, helyettes elnökéül Ladies György, tagjaiul Keller Imre, Jancsovics Emil, — póttagjaiul pedig Vidovszky János, Székács István s Hoffmann Mihály választattak meg. (Foly. köv.)

Úgy a

1876. évi

mint

mins-laz áldás neratői repkedhetnek. A nők, ilyenl a (angyalok, a kik szemök jóságos fényét öldö I-(sugár gyanánt lövetik szivünkbo, mitől önkei l.ltelenül is megnyílik erszényünk. Tauszerekéri (magas kormányhoz fordulhat az elöljáróság, bldom, hogy készséggel kap mindent, a mint s: illmos felekezeti és községi intézettel megtette átteszi ezután is.-I Ennyi mindaz, mit a létesítendő polgi •(leányiskola érdekében még egyszer elmond« »(akartam, most tehát nincs egyéb hátra, mint t -jraimat azon óhajtással zárni be, vajba az érd ,(keltek nem habozva, minél előbb megmozduln tjnak e tekintetben. Az ügy rendkívül fontosság Iközérdekűsége kényszerít szavaimat még egysz (fölemelnem, megérdemelt figyelmet óhajtván k< |teni városunk e régen érzett hiánya iránt. 1 (ügy városunk egyik fö ügye, s igy mindnyájul (ügye; a czél szent és közös, és igy az eszköze (ajánlása- s alkalmazására nézve kinek-kinek v« (joga, sőt bizony kötelessége is hozzá szólni.

Végzem ezen, a városunk miveltségéne (magas színvonalát emelni ezélzó soraimat aze (óhajtásom nyilvánításával, hogy vajha szavaim r hangzanának el a pusztában, hanem találnána méltó viszhangra megyei tanfelügyelő urnái, városi elöljáróságnál, lelekezetek papjainál t városunk intelligentiájánál, mindnyájokat a tel mezejére terelvén, hogy ki-ki tenné meg szóvá Itollal, tettel a mi tőle telik e mindnyájunk ügyé ben. A létesítendő polgári leányiskola nevébe előre I

Dixi et salvavi animam.

Békésen, 1889. május 30-án.

Kabós Bálint) gymnasiumi tanár.

Alispáni jelentés.

Békésvármegye tavaszi rendes közgyűlésére.

(Folytatás)

11. Közbiztonság.

A személy és vagyon biztonság elleni elkövetett bűneseteket annak idején a tekintetes vár negyei közigazgatási bizottság havi ülései elé tér esztett jelentéseimben részletesen felsorolván, i igyanezen bűnesetek hasonló részletességgel « cözigazgatási bizottságnak féléves jelentéseibe^ ií élemlitve lévén, ez alkalommal elégnek találom elezm, hogy a múlt év szeptemberétől kezdve náig elkövettetett a vármegyében gyilkosság 2. mberölés 1, és súlyos testi sértés 4 esetben.

A vagyon biztosság kisebb jelentőségű tol- ajlások által lett csupán megtámadva. Megjegy- endőnek tartom e helyütt, hogy Gyulaváros ta- ácsát felhívtam, miszerint személy és vagyon- iztosság megóvása tekintetéből föltétlenül szűk égés éjjeli rendőrség életbe léptetése iránt a szűk- égés intézkedéseket sürgősen tegye meg, s egy- sersmind azon óhajomnak adok kifejezést, bogy ár rendelné meg a vármegye tekintetes bizott- iga szabályrendeletileg az éjjeli rendőrségnek vármegye minden községébe való szervezését.

Ongyillkosság 23 esetben követtetett el, míg a életlen halálesetek száma 8 volt. Tűz a múlt év szeptembere óta 46 esetben volt, mely alkalomkor 39,178 forintnyi érték égett el. A leégett épületek és tárgyak biztosítva voltak 31 esetben.

A tüzbiztosság tekintetében üdvös javulás várható a múlt év őszén életbe lépett tűzrendészet! kormány rendelet folytán. Ennek alapján a vármegye községei a még szükséges tűzoltó szerek beszerzésére utasitattak, s azokat legnagyobb részt már be is szerezték, helyi érdekű tűzrendészed szabályrendeleteket alkottak, melyeknek nagy része e közgyűlésen felülvizsgáltatni, s azonkívül önkéntes tűzoltó egyesületek alakultak, melyek szabályzatai a m. kir. belügyminiszter úrhoz jóváhagyás végett felterjesztettek.

A kémények a vármegye minden községeiben az e tárgyban fennálló vármegyei szabályrendelet rendelkezéseinek megfelelőleg havonként seper- tettek.

A lőpor árulási helyiségek tűzbiztonságuk tekintetében a járási föszolgabirák által a lefolyt évnegyedben megvizsgáltattak és rendben levőnek találtattak.

111. Közmunka és közlekedési ügyek. Védtöltések.

Az évi zárszámadás szerint a vármegyei közmunka alap 1888-ik évi bevétele:

325,937 frt 97 kr.

kiadása: 298,389 frt 65 kr. maradványa: 27,549 frt 14 kr.

Beszedetlen hátralék 10.232 frt 01 kr. volt a múlt év végével. E hátralékból a folyó év folyamán már tekintélyes mennyiség beszállitatott, a még kinn levő hátralékok hajtása pedig folyamatban van. A vármegyei közmunka alapot ér deklőleg a múlt évi szeptember havától a mai napig a következő jelentősebb műépitmények létesítettek, s építkezések vannak folyamatban, illetve vállalat tárgyát képezik.

lelépitetett a gyula-várii biduál 2 darab, a gyulainál 4 darab, a dobozi bidnál 6 darab, a békésinél 1 darab jégtörő, melynek összesen 6819 írtba kerültek.

ikorl Teljeseq kiépültek a szarvasi, szent-andrásj iklöjköut 5090 méter hosszban 84.038 forint költiny-jséggel.

•t a| A gyotna-endrődi kőutnak tavaly kiépitetle- tu-|nül maradt 600 méter hosszú szakasza az idén izá-|munkába vétetett, s a szakasznak körülbelül fele és|már ki is kövezteteit.

Az Orosházán, Békésen és Csabán foganato- ;ári|sitani elhatározott kisebb kövezések munkálatai a anijközmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter so-|ur által jóváhagyott szerződésekkel kiadattak s a Je-|kövezés legközelebb megkezdetik. rá-| Azonkívül legközelebb foganatba fog vétetni ga,|a szeghalmi u. n. ördögárki hídnak meghosszab- zer bitása 2520 forint értékben, és a remetei bidnál el-(szükséges 4 jégtörő felépítése 2430 forint érték- Az|ben, mely muukák Veres József szalontai ácstnes- nkjteruek adattak vállalatba.

ök | A vizszabályozás terén üdvös javulást remélek an|a közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter |ur azon reudeletei folytán, melyekkel a gyula-bé- ek|kési kettős-körös csatornának ármedrét a partok onjbelebbezóse által 170 méterrel kibővíteni, a nejKörös-Tarcsa-Gyoma közötti rész mindkét partik (ját véglegesen kiépíteni, s a Szarvas alatti 18-ik afszámu átmetszést erős töltésekkel ellátni rendelte. és|E vizszabályozási munkálatok keresztül vitele re itt(znélhetőleg hosszú időre megfogja menteni várme- iljgyénket az árvizeknek a tavilyiboz hasonló pusz- é-Jutásaitól. E munkálatok foganatosítása részben in (még a múlt ősz folyamán meg is kezdetett, s s (k.-tarcsa-gyomai Körös rész jobb parti végleges |végtöltései nagyobb részt el is készültek a bal (part kiépítése az idén folytattatik, s a kettős kö- |rösi gyula-békési csatorna kiszélesítése legközelebb (foganatba fog vétetni. — A községeknek árvíz (elleni biztosítása tekintetéből a vármegyei közigazgatási bizottság ismételve, újból elrendelte, hogy ‘ (minden vármegyei község körgáttal vétessék kö- 1 (rül, s a meglevő körgátak kijavitassanak. E rendelkezés végrehajtása iránt az intézkedések meg- |tétettek, csak is Öcsöd községe vonakodott a kör- ! (gátat felépíteni, s a közigazgatási bizottságnak ' (ide vonatkozó határozatát megfelebbezte, mely 1

Ifelebbezésének elutasításával a m. kir. belügymi- 1 s| ’ OJ !

niszter ur által azonban a körgát felépítése elrendeltetett; és ismételt sürgetéseim daczára Gyula

Ivarosában húzódik el ez ügy, s tétetnek az in- 1 u |

Itézkedések oly lassúsággal, hogy a körtöltésnek I (az idéu való végleges kiépítésére nincs kilátás, ’(mi ha a városra nézve — mitől Isten mentsen — (egy közeli árvíz alkalmával végzetes leend azért (a felelősség a képviselő testületet terhelendi.

. j IV. Vegyesek.-| A közigazgatás terén előfordult fontosabb (mozzanatok részletes ismertetését a következők- -(ben vau szerencsém előterjeszteni: E-( 1. Az 1886. évi XXI. törvényezikk 64. §•

y|g) pontja értelmében a vármegyei pénztárak nem E -(különben a vármegye kezelésére bízott jótékony d cjczélú alapítványok az elnökletem alatt működő í (küldöttség által a lefolyt félévben is havonként a i|előzetes értesítés nélkül a tekintetes közgyűlés 8 elé ezúttal bemutatott jegyzőkönyvek szerint meg- t vizsgáltatván azok kezelése mindannyiszor rend- D ben levőnek találtatott.

Legutóbb a folyó évi május 6 án megtartott pénztári vizsgálat eredményét e következő adatok tüutetik fel.1

a) a vármegyei pénztárakban találtatott:

készpénzben 7.183 forint 11 krajezár

kötvényekben 351.209 forint 87 krajezár

Összesen 358.392 fonat 98 krajezár

b) az árvagyámpéuztárban

készpénzben 96 forint 13 krajezár

kötvényekben 106.816 forint 27 krajezár

Összesen 106.912 forint 40 krajezar.

2. Az idei ujooczozás az uj véderő törvények késői életbe lépte folytán csak is e hó 10- én kezdetett meg, s eddig a gyulai járásban és Gyula városában végeztetett be, és jelenleg B.- Csabán van Nagy Károly árvaszéki elnök polgári elnöklete mellett folyamatban. Az ujonezozás eredményéről szóló jelentésemet a folyó év őszi köz gyűlés elé fogom beterjeszteni.

3. Az italméréBÍ jog megváltásáról szóló 1888. évi XXXVI. törvényezikkhez kiadott utasítások értelmében a kártalanítási igények a folyó évi április 1-ig be lévén jelentendők, felszólítottam a vármegye összes községeit, bogy kártalanítási kérvényeiket hozzám mutassák be. A bejelentések úgy a vármegyei számvevőség, mint egy általam összehívott bizottság által tüzetesen meg vizsgáltattak, s legnagyobb részt a szabályoknak megfelelöeknek találtattak. Csupán két községben képez a kir. kisebb haszonvételi jogosultságok kártalanításának ügye nagyobb nehézséget, neve- vezetesen Csabán és Szarvason, hol közbirtokos- sági testület bírta eddig a regálét, melyre a község is, és jogosan tulajdoni igényeket formál. Mmdkét helyen cgyességileg óbajtatik a vitás kérdés megoldatni. Csabán az egyesség létre is jött, az azonban úgy a törvény szabta alakiságok meg nem tartása, valamint az ügy érdeme miatt is a vármegye rendkívüli közgyűlése által jóvá

1100. ikt. 1889.

Hirdetmény.

városi szabályrendelet, az 1876. évi 14 t.-cz. által tiltatik den oly cselekmény, mely a közegészségre káros befolyással leltet és mely a köz- tisztasággal ellentétben áll. Miután pedig tapasztaltatok, hogy némelyek ezen intézkedést szem elöl tévesztve, az utczára mo- ogató és szappan levet, szemetet s egyéb köztisztasággal ellenkező és a közegészség veszélyeztetésére szolgáld anyagokat bocsájtanak ki;

miután a városban levő istállók és sertés ólakból az azokban meggyülemlett trágya és ganaj a szabályrendelet ellenére nem elegendő pontossággal takarittatik ki: annálfogva figyelmeztetik a város közönsége, hogy ilyen szabály és törvény ellenes cselekményektől annyival inkább tartózkodjék, ’minthogy elleneseiben a törvényszerű megtorlás kivétel nélkül alkalmazásba vétetni fog.

Gyulán, 1889. jun ius 7.

Wieland Károly, h. r. kapitány.

E i r e k.

Lapunk tisztelt olvasóinak

boldog ünnepet kívánunk.

Pünkösd ünnep — mely Gyulán három napig tart, miután tudvalevőleg Pünkösd harmadik napja fogadott városi ünnep, és pedig hitfelekezeti különbség nélkül, — eltekintve néhány, a külvárosokban rendezett tánczvigalomtól, megszokott ünnepi egyhangúságban vonul el fölöttünk. A pünkösd egyébként Csabán szokott némi mozgalmat kelteni, a másod napon tartott lóversenynyel és azt követő ligeti tánczvigalom- mal, mely utóbbi azonban az utóbbi években igen sokat hanyatlott egy évtizedhez képest. Az dén a csabai „nőtlen urak“ vállalkoznak a ló- versenybálak hajdani renommeját helyreállítani.

A közigazgatási bizottság június havi rendek ülését, nem mint sajtóhibából közöltük f. bo 10-ikeu hétfőn, hanem 11-ikén, kedden fogja tartani.

Az aradi ügyvédi kamara Dutkay Bélát önkéntes lemondása folytán tagjai sorából törölte.

Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter a gyulai III. temetkezési egylet alapszabályait jóváhagyta.

Az országgyűlési képviselő választók 1890-iki névjegyzékét a küldöttség és illetőleg a küldöttség jegyzője összeírta; a választásra jogosultak száma 1426.

A sárréti vasút kót-vésztő-szeghalmi vo- naláu — a vármegye közgyűlésének határozata folytán — Lakatos Aladár közmunka és közi. miniszteri titkár elnöklete alatt folyó hó 6-án újabb közigazgatási bejárás volt, melyen még részt vettek Maiéter műszaki tanácsos, a vármegye részéről Fábry Sándor főjegyző, közigazgatási bizottság részéről Haviár Lajos mérnök, a vállalkozó Soenderop ezég részéről Polacsek mérnök, és az érdekelt községek olőljárói.

— Az országos vásár, értjük nlatta : a belső vásár lelőtte silány volt, s mögötte maradt kereskedőink és iparosaink szerény várakozásának is, — a délutáni eső is egyik tényezője volt gyönge forgalomnak; kereskedők, iparosok egyaránt majdnem úgy hordták vissza áruikat, mint ahogy ki vitték, a forgalom a rendes közép vásári forgalomnak felét sem érte el.

A békésinegyei gazdasági egylet, június hó 10 én, délelőtt 10 órakor Csabán a kasino nagytermében közgyűlést tart, következő tárgy- sorozattal : I. Elnöki jelentés a lefolyt évről. 2. A