Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889-05-19 / 20. szám

Melléklet a „Békés“ 20. számához. egyenes állami adó czimen 39786 frt. 36 kr. had- meutességi adó czimen 549 frt. 14 kr. folyt be, mely összegekhez, a múlt év hason havi bevéte­leit viszonyítva az egyenes adónál 11982 frt. 10 kral kedvezőtlenebb, a hadmentességi adónál 199 fr 58 krral kedvezőbb eiedméuy mutatkozik. — tudomásul vétetett. — Klioger Gyula k. ladányi hadmentességi adó­ja 24 frtról 3 Írtra Keejár János csabai hadmen­tességi adója 24 frtról szinte 3 írtra és Zelenyánsz- ki Mihály csabai lakos 24 frtnyi hadmentességi adója 12 írtra leszállittatott s az így fen maradt többlet összegek törlése elrendeltetett: Táván Géza békési lakos kereskedő III ad osztályú kereseti adéja ügyében hozott s meg- fslebbezett kir. adófelögyelői határozat indoká­nál fogva helyben hagyatik. Veres Lajos gyomai lakos tanító, 5 frtnyi IV. oszt. kér. adójából 4 frt töröltetik. Bagoly Lajos békési lakos 16 frtnyi had­mentességi dijja 8 írtra Ieszállittatik. Kovács János b.-csabai Ínkos hadroentességi adója elleni felebbezésével elutasittatott. Duffek Kálmán szeghalmi lakos tanitó — megfelebbezett IV. oszt. kér. adója fenntar- tntik. Szabó Ferencz és Kiss Lajos gyulai lako­sok, ideiglenes ház-adómentesség iránt újabban beadott kérelmüknek hely adatott. Csicsely János I. csabai lakos, 1888. évi hadmentességi adója elleni felebbezésével eluta­sittatott. Gyuricza Antal endrődi lakos, I. oszt. kor. adója változatlanul fenotartatik. Pusztai József orosházi lakos, és Papp György Gyula-eperjesi pusztai lakosra a kir. adó­felügyelő által kirovott 10—10 frt fegyver-adó jövedéki kihágási birság helybenhagyatott. Bereczki István és társai békési lakosok — földadó visszatérítési, illetve kiegyenlítési ügyök­ben hozott adófelügyelői elutasító határozat el­leni felebbezésének hely nem adatolt. Bodva Sándor vésztői lakos 2 frtnyi fegy­veradója töröltetik, a reája kiszabott 20 frtnyi fegyveradó birság helyett pedig a 2 napi elzárás büntetésének alkalmazása elrendeltetett. L. Molnár János 36 frt 72 kr, Hegedűs János 18 frt 64 kr, Liss Imre 28 frt 47 kr, és V. Molnár Béni 26 Irt 79 kr, mindannyian öcsödi lakosok, — továbbá Nagy P. János szentandrási 18 frt 88 kr. és özv. Gallovics Istvánná, Kiss Gábor Erzsébet békési, 40 trt 94 kr. adóhátra­lékaik biztosítása tekintetéből, amennyiben neve­zetteknek lefoglalható ingóságaik nincsenek, a biztositási és kielégítési végrehajtás ingatlau bir­tokaikra elrendeltetett. A kir, államépitészeti hivatal ügyköréhez tartozó előadmányok. A kir. államépitészeti hi. vaal főnökének rendsaerinti havi jelentése tudomásul vétetett. Békés községében az 1889. évi m. köz- munkaváltsági tartozásból törölni kérelmezett 248 frt 50 krnyi — valamint Gyoma községében 1 ugyanez évi 37 frtnyi közmunkaváltsági tartozás törlése nem lett elrendelve. hétegyháza községében 45 kézi nap leírása szintén nem lett elrendelve, hanem utasittatott a gyulai járás föszolgabirája, hogy ezen ügyben legszigorúbb vizsgálatot tartson. Gyulavári község körgát tervezete, a víz­jogi törvény 161. § a, és a 552.—88. kb. számú határozat értelmében leendő további eljárás vé­gett, Gyulavári község elöljáróságának kiadatni rendeltetett. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter nek rendelete értelmében módosított és záradék­kal ellátott, az 1889. évi orosházi, csabai és békési kövezésekre vonatkozólag, 63,662 frt 7 kr, erejéig Glasner és Eibeschitz társ vállal­kozó czéggel kötött szerződés helybenhagyatik s a kivitel vezetésével és ellenőrzésével a kir. ál­lamépitészeti hivatal megbizatik. Uj-Kigyós község területén épitendő 2 át­eresz házilagos kiépítése — mely ez évre lett elhalasztva — elrendeltetett, melynek keresztül­vitelével a kir. államépitészeti hivatal közben- jötte mellett, a csabai járás föszolgabirája lett megbízva. A gyomai 33-ik számú átmetszési jóidnak még ez év folyamáu való kiépítése, a meginditott szabályozási és ármentesitési munkálatokra való tekintettel — elrendeltetik. Gr. Wenckheim Károly csorvási uradalmi, Schmidt Antal gyulai, és Geiszt Gáspár és Gyula csákói gőzkazántulajdonosok részére a kazán- használhatáei engedélyokmányok kiadattak. Öcsöd községének, a község védelme czél- jából létesítendő körgát kiépítése ügyében be­adott felebbezését elutasító miniszteri rendelet alapján utasittatik Öcsöd község elöljárósága hogy a 652.—88. kb. számú határozatnak most már haladéktalanul eleget tagyen. Vésztő község elöljáróságának az 1888. évi m. közmunkaváltsági tartozásból fennmaradt 22 frt 50 kr. hátralék törlése iránti kérelme eluta­sítva lett, mert a zálogolási jeuyzökönyvek el­késve vétettek fel s a törlés iránti kérelem el­késve terjesztetett be. Utasittatik az államépitészeti hivatal, bogy a dobozi és békési hidak meghosszabbításának és átalakításának terveit, a leérkezett miniszteri rendelet utasításai értelmében dolgozza át s mi­előbb terjessze be. Végezetre a közmunka- és közlekedésügyi miniszternek leirata értelmében, a Békés községi vámdijtéti lek érvénybe hagyása iránti ügy, — határozat hozatal végett illetékeség szempontjából — a törvényhatósági közgyűléshez áttétele elren­deltetett. Ezzel az ülés még az első nap délelőtti óráiban bevégződött. Alispáni jelentés. A közigazgatási bizottság május havi ülésére. Méltóságos Főispán ur ! Tekiutetes közigazgatási bizottság 1 Az 1889. évi április haváról szóló rendsze­rinti jelentésemet az 1876. évi VI. t.-cz. 15. §-a értelmében tisztelettel a következőkben terjesz­tem elő: I. Közegészségügy. A közegészség tekintetében a lefolyt hóban az előző havi állapotokhoz viszonyítva, némi ja­vulás észlelhető. Ugyanis az Öcsödön és Tót- Komlóson márczius havában fellépett roncsoló toroklob, illetve hólyagos himlő teljesen meg­szűnt, a Gyulán és Dobozon mutatkozott szem­csés köthártyalob ragálya tovább nem terjedt, s az eddigi megbetegedéseknél is gyógyulás álla­píttatott meg és a vármegye többi községei kö zül is csupán Csabán és Körös-Tárcsán fordultak elő járváuyos jellegű betegségek. így Csabán a márczius havában még csak szórványosan mutat­kozott vörheny a lefolyt hónapban már nagyobb mérvet öltött, s 12 esetben halállal is végződött. Körös-Tárcsán pedig a hörghurut lépett tel na gyobb mérvben s egy esetben végződött halállal. E betegségek terjedésének meggátlására az intézkedések a főszolgabírói jelentések szerint megtétettek s pontosan foganatosíttattak is. Múlt havi jelentésem kapcsán tisztelettel jelentem, hogy a 7 éven alóli gyógykezelés nél­kül elhalt gyermekek halálesetei tárgyában a je­lentések a járási tisztviselők részéről időközben beérkeztek s azokból meggyőződtem, hogy a gyógykezelés nélkül elhalt gyermekek szülei a halottkémek, illetvo elöljárók által az I-ső fokú közegészségügyi hatóságoknak mindenkor ponto­san bejelentettek, s ezen hatóságok által a fel­jelentés mindenik esetben érdemileg elintóztetett. A közegészségügyi törvénynek a 7 éven alóli gyermekek gyógykezeltetésére vonatkozó rendel­kezése egyébiránt megyénk lakossága által úgy látszik, lehetőleg betartatik, miután a legsűrűbb népességű járásainkban is nem fölötte nagy a gyógykezelés nélkül elhalt gyermekek száma. így a csabai járásban a múlt 1888. évben 76 ily sset fordult elő, a békési járásban 39, Gyula i városában 43, S az orosházi járásban 23. E kö­rülmény 8 a hatóságoknak általam ujonoan fel­hívott éber figyelme remélhetővé teszi, hogy a gyermek győgykezelés megyénkben a legkedve­zőbb viszonyokat érendi el. Az állategészségügy több esetben volt meg­támadva. így Gyomén Sterzmger Ármin carriol vállalkozó lovai között a főszolgabíró által pda kihívott vármegyei és állami állatorvosok, a tal- konykór felléptét állapították meg, minél fogva 4 fertőzött ló ki is irtatott, a többi lovak pedig 60 napi zár alá helyeztettek. Csabán Kocziszki Mihály birkaállományábau a ragadós körömfájás ütött ki. Mező-Berényben a lépfene és veszett­ségnek 2—2, Körös-Tárcsán pedig a takonykór­nak egy esete fordult elő. Gyula-Váriban pedig egy tehén hullott el lépfenébeo. Mindeme ese­tekben az állategészségi törvény rendelkezései betartattak, úgy hogy remélhető, miszerint e be­tegségek nagyobb kiterjedést nem nyerendenek. Megjegyzem végül, hogy az egészségügyi rendészet vármegyeszerte pontosan foganatosítta­tott az utczák, közterek tisztán tartattak, a köz­helyek fertőztelenitettek, az áruba bocsátott élelmi szerek több ízben megvizsgáltattak stb. II. Közbiztonsaág. A közbiztosság nagyobb bűntények által nem volt megzavarva, csupán apróbb lopások, leginkább élelmi pzikkek jogtalan eltulajdonitá- sai fordultak elő, mi nyilvánvalóvá teszi, hogy e vétségek indító rugói nem annyira a bűnös haj lantokban, mint inkább a tavaszi, rendszerint ke­reset- és élelmihiányban bírják alapjukat. Csabán Zahorán György éléskamarája töretett fel s sza­lonna s egyéb élelmiszerek vitettek el, Kígyóson Széchenyi Lajos plébános udvaráról több apró­jószág lopatott el, Gyomán meg valóságos bűn­banda fedeztetett fel, mely aprójószág tolvaj- lására alakult s hetek óta űzte mesterségét. Történt még hasonló apróbb lopás Szarva­son és Öcsödön. A tettesek nagyobb részt kézrekeritettek. Öngyilkosságok s balesetek feltűnő számmal a békési járásban fordultak elő. — Nevezetesen ápril hó 15-én Mező-Berényben Forgács István 72 éves aggastyán unottá vált élte terheitől sza­badulni óhajtva, felakasztotta magát, 17-én Kö­rös-Tárcsán Szőke Imréné nebézkóros nőt viz- merités közben érte baja, minélfogva a Körösbe bukott s ott lelte halálát, 21-én Lörincz Mihály tnező-berényi lakos a kútba ugrott s oda is veszett; 27-éu Vig Gábor békési gazdasági cse­léd elakadt szekerének kiemelése közben az emelő rúd által oly súlyosan Uttetett főbe, bogy annak következtében még az nap meghalt, 28-án Sivó Ferencz harraadféléves gyermek, játék köz­ben egy, vízzel telt gödörbe esve, annak pos- ványos vizébe lelte korai halálát, 30-án pedig Magyar Krisztina, békési 12 éves leányka kide- rithetien ok miatt felakasztotta magát. Előfordult azonkívül még Öcsödön két ön­gyilkossági eset, Nagy Sámuel és Csekő László akasztván fel magukat. Ez utóbbi haláleseténél némi gyanús körülmények is merülvén fel, a vizsgálat megtartására a kir. járásbíróság fel­hivatott. Tűzeset az egész megyében csak kettő volt. A szarvasi tanyákon, hol egy bizto#itatlan 12 frt értékű szalmakazal égett el, s Öcsödön, hol Klein Miksa biztosított boltja gyuladt isme­retlen okokból ki, s 1900 frt értékű bolti czikke el is égett. A kémények a lefolyt hóban is az e tárgy­ban kiadott szabályrendeletnek megfelelőleg, ren­desen seperiettek. A lőpor árulási helyiségek biztosságuk tekintetében vármegyeszerte meg­vizsgáltattak, s e részben aggályos állapot sehol sem találtatott. 111. Utak, hidak, védtöltések. Az utak a lefolyt hóban a hosszan tartó esőzések miatt általában roszak voltak. Az idő járás jobbra fordultával e hó vége felé azonban foganatba vétethetett azok javítása, s némely já­rásban a közerő egy részének kirendelésével, másutt az utkaparók fokozott munkálkodásával a lehetőségig helyre is állíttattak. Nagyobb közle­kedési akadály csakis a csabai járásban fordult elő, hol a csaha-békési gáton, s a csaba-gerlai utón szünetelt egy ideig a forgalom a rendkívüli mély sár miatt. A községi utak s utczák, járdák kijaví­tására s a belvizek levezetésére stb. folyó évi 212. sz. rondeletemmel a községek elöljáróit fel­hívtam. A hidak mindenütt jó karban vannak. A védtöltések a tavaszi rendkívüli áradások által jelentékenyen nem rongáltattak meg. IV. Vegyesek. A járási tisztviselők jelentéseik szerint, a községi ügykezelést a lefolyt hóban is megvizs­gálták, a vármegyei pénztárak pedig általam vizsgáltattak meg s teljesen rendben találtattak. Sajnálattal emlékezem meg arról, hogy Mester András, Békés községének 3 cykluson át szolgált, általánosan tisztelt, érdemes bírája múlt hó 14- én meghalt. Helyébe Salamon András ed­digi albiró lett megválasztva. A hernyóirtás a megyében mindenütt foga­natosíttatott. A phylloxera terjedése ez időszakban meg­állapítható nem lévén, arról jelentést nem tehetek. Gyulán, 1889. május 12-én. Jancsovics Pál, _________ alispán. 65 80 III. 1889. A in. Qszt&lyu kereseti adó- és nyilvános számadásra kötelezett válla­lati adó összegek mérve ellen benyújtott felebbezések elintézésére illetékes békés­vármegyei felszólamlást bizottság Illéseit Gyulán a városháza nagytermében folyó 1889. évi május hó 23-án délelőtt 9 óra­kor kezdi meg. Gyulán, 1889. május 16-án. Kaczrinszky, kir. adófelügyelő. E i r e k. Békésvármegye tisztikara Jancsovics Pál kir. tanácsos alispán vezetése mellett, B.-Csabán, május hó 12-ón vett búcsút a vármegye volt fő­ispánja Beliczey Istvántól. Az alispán ékes szavak­ban emelte ki a volt főispán érdemeit, melyeket 13 évi működése alatt a közügy szolgálatában szerzett, s elfogódott hangon vett búcsút a tisz­tikar névében is attól a férfiútól, ki a tisztikart mindenkor szeretetteljes jó indulatában részesí­teni szives volt. A volt főispán elérzékenyülve mondott köszönetét a tisztelgőknek, b hálával em­lékezett meg a tisztikar működéséről, a mely reá is fényt vetett. Délután 1 órakor, a csabai vigadó dísztermében, — mely bármelyik fővárosnak is díszéül szolgátua — lakomára gyűltek a tisztel­gők, s a vidékről bejött községi jegyzői kar és a csabai inteligens társadalom vezérférfia társa­ságában, délutáni 3'/s óráig időztek. A lakomá­ba részt vett a volt, s jelenlegi főispán is. Az első felköszöntöt az alispán mondta el 1 volt főispánra emelvén poharát; ugyancsak a volt főispánt éltet­te felköszöntöjével Sztraka Gy. csabai löszolgabiró, Terényi Lajos főispánra az ősz alispán s Varságh Béla emelt poharat. Beliczey Rezső a megye tiszti karát ; Szeműn Sámuel csabai főjegyző Jancso­vics Pál alispánt; Fábry Károly a volt s jelenlegi főispánt, Jancsosits Péter, Karassay István volt m. első alispánt éltették'. A Rákóczy-induló hangjai, közben, melyet Pu rcsi Jancsi jeles czigány ban­dája hangoztatott, befejeződött a lakoma és a társaság egy része a kedves SzécbeDyi-ligetbe vonult; a honnan kedves érzelmek között osz­lott széjjel az egybegyült vármegyei tisztikar. Zsilinszky Mihály föispáui kinevezését — melyet már lapunk folyó hó 5-ki számában küszöbön állónak jeleztünk — a hivatalos lap keddi száma közli. Tagadhatlan dolog, bogy a kinevezés hire nem keltett Csongrádmegyében lelkesedést, a csongrádiak szívesebben vették volna helyi ember kinevezését, és ily irányban tettek is kísérletet a kormánynál, de megvagyunk róla győződve, hogy Zsilinszky Mihály — noha kinevezését hidegen és ellenszenvvel fogadták is Szentesen — rövid idő alatt kivívja a csongrá­diak rokonszenvét és tiszteletét. Mi ismételten s örömünket fejezzük ki a megyénk kiváló fiát ért kitüntetés felett, szerencsekivánatunk őszinte­ségét fokozza ama, a föváiosi lapokban is közölt életrajzi adst, hogy Zsilinszky Mihály másiél év­tizeddel ezelőtt a „Békés“-nek szerkesztője is volt, és igy bennünket kegyeletteljes reminiscen- tia fűz az ő nevéhez és egyéniségéhez. A fővá­rosi hírlapok általában és a mit különlegesen íb hangsúlyozunk : pártkülönbség nélkül rokon­szenves kommentárral registrálják Zsilinszky Mi­hály kinevezését, és elismerik az uj főispán sok­oldalú képességét, és kiváló érdemeit. Zsilinszky Mihály életrajzi adatait következőkben ösmer- tétjük : 1838. május elsején született Csabán. Szarvason, Budapesten, majd Hallebau és Ber­linben elvégezve tanulmányait, hosszabb utazá­sokat tett külföldön, mig a békési ev. esperesség tanárnak nem hívta meg a szarvasi főiskolába. Szarvason irta első nagyobb munkáját: Az egye­temes történelem életirati vázlatokban. Ezután még sok történelmi tanulmányokat irt, összegyűj­tötte a Kossutb-dalokat. Ujjászerkesztette a Diruer-féle „Magyarország történelmé“-t, lefor­dította Lamartine „1848-ki forradalom történe­tét" s Lecky munkáját : „A felvilágosodás tör­ténetét Európában, Önálló dolgozataiból a főb­bek : „Magyar hölgyek jellemrajza“, „Széptan előcsarnoka.“ Szerkesztette a „Békés" czimü la­pot, azonkívül számtalan történelmi, politikai és társadalmi czikket irt. Egyik alapítója s évtize­den át főtitkárja volt a békésmegyei régész- és művelődéstörtőnelmi társulatnak, mely tisztében nagy irodalmi tevékenységet fejtett ki. Kiváló nagy munkája | \ régi magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalása a reformácziótól kezdve“, melyből eddig csak az első kötet jelent m'g bujtatott szent zsolozsmákat; nagyhangon elzú- gott érzékeny kebel nyilatkozatokat hivatalos hangon feltálalt száraz csemegéket; zöld leve­lekkel körül ékesített és virág nyelven elre- begett díszes kebel sóhajtásokat, szóval na­gyon sok féle alakban és gyémánt kiadásban, melyek közül egy némelyre a rossz nyelvek szükségszerüleg megrendelték a — fekete kávét. A mi ezután következett az legalább is olyan érdekes volt, mint a keleti bonyodalom. Tarka csoportok alakultak, melyek lelkesült hangulatban méltatták a méltóságos nap ked­ves-benyomásait. Itt fokkingot szürcsölgettek franczia inyenczkedéssel, ott illatos füst go­molyban éldelegtek. En se akartam elmaradni a többitől. Egy szerény trabucco mellett dicsértem Wekerle kitűnőségét, és csendesen morzsol- gattam magamban a belém szorult toaszt egyes tetszetősebb mondatait. Nagyon sajnálom, hpgv nem mertem elmondani, de mit tehetek róla, ha oly nagy az én szemérmem. Tudom, hogy Tarjagossy Illés bátyánk szégyenletében soha se szállott volna többé senkihez sem. Hatásos lett volna szörnyen, csak az a kár, hogy lángoló, lelkesedésemben elfeledtem e „specifiers, toaszt java részét. Emlékezetem teljes megerőltetésével csak annyit tudok visszaidézni, hogy az uj főispánt a gondviselés kiváló erényeinek gyakorlatá­ban, folyton a közjóra munkálva sokáig meg­tartani ne terheltessék. Ugy-e bár ez is remek, hát még a többi ? Ezért nem is tudom megbocsátani egy jó barátom túl erős kritikáját, ki ismerve be­szédemet Írásban, ezt súgta fülembe, jobb volt hallgatni. Csodálkoztam is nagyon, hogy még többen nem követték példámat. Hja, a lemon­dás ritka erény 1 Fioikói

Next

/
Oldalképek
Tartalom