Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889-05-19 / 20. szám

20-ik szám* Gyula, 1889. május 19-én VIII. évfolyam 7? 1 Szerkesztőség: Főtér Dobáy János kereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak wlaaza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. .. 5 frt — kr. ’rélévre .......... Évnegyedre .. * 25 » . Egyes szám ára 10 kr. ,-A BÉKÉS. Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: 3Do"toa3r Tários. r Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Berndt fürdö-uteza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon A vármegye közgyűlése. A vármegyeház nagyterme, mely alig néhány nap előtt a főispáni beik­tatás lélekemelő s imposans ünnepélyé­nek tanúja volt, holnap ismét megnépe­sül, hogy ezúttal oly tanácskozásoknak legyen szinhelye, melyeknek — feltételez­zük és reméljük — helyes irányú lefolyá­sától és eredményétől a vármegye számos községének kulturális s anyagi előmene­tele van függővé téve. A vármegye főispánjának kinevezése folytán megüresedett lőjegyzői, s az en­nek betöltése folytán valószinüleg meg­ürülő más tisztviselői állások választás ut­ján leendő betöltése már önmagában is fontos tény, mely — az eddigi mozgal­makból is előreláthatólag — önmaga al­kalmas nagyobb érdeklődés keltésére. A közgyűlés két első napja igen látogatott­nak ígérkezik; a törvényhatósági bizott­ság tagjai az önkormányzati jogok egyike iránt sem érdeklődnek annyira, mint az általános tisztujitás és részleges tisztvi­selői választások iránt. Ezen, bizonyára örvendetes érdeklődés akkor is érvénye­sül, ha — mint ez esetben — a válasz­tási előmozgalmak kevés kétséget hagy­nak fenn a választási eredmény felől és amidőn váratlan meglepetések alig kínál­koznak. A tisztviselők választási általunk épen nem kicsinyeit fontosságú kérdésénél azon­ban sokkal mélyrehatóbb ügyek igénylik ez alkalommal a közgyűlés bölcs megol­dását. A vasúti bizottság javaslatát a vár­megyei helyi érdekű vasutak létesítése s több, ez irányban beadott indítvány és emlékirat kérdését annyira fontosnak, a vármegye közlekedési s közgazdasági fej­lődésére olyannyira életbevágónak tartjuk, hogy azzal a lapunkban hetek óta megje­lenő s szerénytelenség nélkül állapíthatjuk meg, kiváló érdeklődést keltett czikksoro- zatokban tartottuk szükségesnek foglal­kozni. És miután eme czikksorozatot la­punk mai számában fejezzük be, a vasút kérdésének e helyen való bővebbi fejte­getése helyett csupán arra szorítkozunk, hogy a közgyűlés eme legfontosabb ügyére a törvényhatósági bizottság tagjainak szi­ves figyelmét felhivjuk. Fontosnak tartjuk a gazdasági egye­sületnek indítványát a földmíves iskola lé tesitése tárgyában. Annak idejében közöl­tük az indítványt, üdvözöltük és üdvözöl jük ez alkalomból is, de megvalljuk, hogy nem tartjuk az ügyet oly természetűnek, mely a vármegye közgyűlésén megoldást nyerhetne. A vármegye — sajátságos vi­szonyai között, jobbadán csak erkölcsi támogatásban részesítheti a földmíves is­kola eszméjét; nem mondjuk, hogy okkal- móddal nem járulhat némi anyagi segély- lyel is az iskola felállítása s majdani ten- tartásához, de ez oly kevés, hogy alig jö­het figyelembe. Megvalljuk, hogy mi a földmíves iskola létesítését csakis állam­költségen tartjuk kivihetőnek; az állam­nak különben is első sorban érdeke, hogy oly kiválóan agrikultur vármegyében, aminő Békés, földmíves iskola létesítés­sé k, megbocsátbatlan hiba s mulasztás, hogy eddig is nem létesítettek. Azt hisz szűk, hogy a közgyűlés leghelyesebben intézkedik, ha a földmíves iskola létesi tése ügyében újabban felir a kormányhoz és esetleg a képviselőházhoz is. A közgyűlés tanácskozási sorrendjé­nek legnagyobb és kiváló fontosságú ré­szeit a községek különféle természetű ügyei, nevezetesen szabályrendeletei, zárszáma­dásai s kérvényei adják. A dolog termé­szetében rejlik, hogy ezen ügyek bölcs megoldására nézve nem szerencsés tanács­kozási forum egy népes közgyűlés, mely­nek látogatói túlnyomó része nem ösnier- beti az előiratokat, és igy bajosan szólhat a községek gyakran legvitálisabb jelentő­ségű ügyeihez. A szakbizottságok és az állandó választmány előkészítő javaslataiban kell a bizottság tagjainak megbizniok; de ezt jó lélekkel megtehetik, mert tudjuk, hogy a bizottság és az állandó választmány lelkiismeretes komolysággal tárgyalják és készítik elő a tanácskozás anyagját képező ügyeket. Ezt tapasztaltuk már a múltban és még fokozatosabb mérvben reméljük ezt a jövőtől, mert az uj főispán, ki az állandó választmány elnöke, a vármegye összes községeinek ügyeit, helyzetét, szük­ségleteit közvetlenül ismeri, és ezen ismereteit bizonyára a községek jól felfogott érde­kében fogja érvényesíteni. A terjedelmes sorozat letárgyalása na­pokra igénybe veszi a bizottság tagjai fi­gyelmét; reméljük, hogy az érdeklődés meg is lesz, és eme bitben szivünkből üd­vözöljük a törvényhatósági bizottság tag­jait ! ________ Bé késvármegye helyiérdekű vasutai (Vége.) A sárrétiek elleninditványán kívül még egy beadvány kerül kapcsolatos tárgyalás végett a tör­vényhatósági közgyűlés elé, a Soenderop és társa vasútépítő és kezelő társaságé, mely különösen a mellékletét képező gondosan kidolgozott s csi­nosan kiállított „emlékirat“ miatt valóban figyel­met érdemel. Mivel ezen emlékirat egy gondosan tanul­mányozott vonaloak viszonyait tüzetesen ismerte­ti, amely vonal a múlt számuakbau közölt ellen- iuditváuyban foglalttal azonos, szükségesnek tart­juk azt legalább főbb vonásaiban közölni. Folyamodó ezég által a Kőt-, Vésztő-, Szeg­halom-, Körös-Ladány- Dóvaványai vasúti vonal­nak, valamint a Szegbalom-füzes-gyarmati szárny­vonalnak nyom jelzése kérészül vitetett, s az ösz- 8zes kiépítendő hos<z 500 kilométerben állapít­tatott meg. Ezen vonalunk majdani kiépítése utáu Gyomától Körös-Ladány 32, Szeghalom 38-5, Fü­zes-Gyarmat 49-0, Vésztő 51-9 és Két 58-5 kilo­méternyire lenne: Mező-Berénytől természetesen mindegyik 19 0 kilométerrel távolabb Ezeu emlékirat szerint afiumei szállítmányok Csabáig, sőt Kétegyházáig Budapesten mennek át, s Gyoma Budapesten át 87, Mezöberény 49, Csaba 13 kilométerrel van közelebb Fiumóhez, mint Szegeden át. A Sárrét keleti része, illetőleg Körös-La- dány Gyomától közvetlenül a gyomai nagy hidon át 27, Dóvaváuyán át pedig 32 klmeternyire van. A szállítási távolság külómbsége tehát csak 5-0 kilomecer, mely annál kevésbé vehető számításba, mert viszont Kisújszállás felé az út Budapestre 44 kilométerrel rövidebb. — Ezen összeköttetés az oderbergi irányban 33 4 kim. ut megrövidü­léssel jár. A dévavánvai összeköttetés olcsóbbá teszi a kisterennei szenet, utat nyit északkelet felé, Bé­késvármegye érdekközösségébe hozza Dévaványát és lehetöve teszi azt, hogy a Kisújszállás- gyomai vasút a vármegye közvetlen befolyása alá helyez tessék, illetőleg, hogy ezen két vasúti részvény­társaság egyesitessék. A létesítendő helyiérdekű vasutak főiránya tehát Két Dévaványa lenne. A Mező-Túr túrkevi vasút építési költsége 13600 trtot tett ki kilométerenként, amelynél ezen vasút 18200 fittal kerülne kilométerenként többe, összesen tehát 31800 írtba. A Kisújszállás- gyo­mai vasút költségei 30.000 írtban lettek megál­lapítva, amely arányban ezen sárréti vasút Kilo­méterenkénti költségéi 34000 frtra rúghatnának. Ezen emlékirat csatolása mellett a Soende­rop ezég beadványában megnevezett vasútvonalak kiépítésére 400.000 írt segély megszavazása ese­téo, és ha az érdekelt községek ugyanolyan ösz- szegeket szavaznak meg, mint azt már elébb egyik régebben tervezett sárréti vasútra tették — az 1890-ik óv végéig biztosíték letétele mellett ajánl­kozik, feltéve, hogy a kir. kormánytól a végleges engedélyt elnyeri. Sőt ajánlkozik a nevezett ezég arra is, hogy megfelelő hozzájárulás mellett a vár­megye által kiváut többi vasutat is kiépíti. Egy- «zersmiud a községeknél való erkölcsi támogatást, valamint a 400.000 frt megszavazását kéri. Ezek folytán a törvényhatósági közgyűlés három kapcsolatos beadvány lelett lesz hivatva határozni és pedig: I. A kiküldött vasúti bizottság jelentése f i­iéit, mely a vármegye összes helyiérdekű vasút­vonalait felöleli, és a megnevezett vonalakra elő- muukálati engedély kérését javasolja. II. A sárréti megyebizottsági tagok ellen- inditváuya felett, mely a sárréti vasútnak más vonalozását, a Szarvas-, Orosháza- tót kotnlósi vasútnak Mezőhegyesig való meghosszabbítását javasolja, s az építés péuzügyi rendezésére is ha tározott javaslatot tesz; egyebekben a vasúti bi­zottsággal egyetért. HL A Soenderop ezég beadványa, illetőleg kérvénye felett, mely a sárréti vasút vonalozására nézve az elleninditványuyal megegyez, csakhogy, mint a Kisújszállás- gyomai vasút elsőbbségi köt­vényeinek tulajdonosa maga óhajtaná az 50 kilo­méternyi vasutat 400 000 frt vármegyei és mint­egy 220.000 frt községi segélylyei kiépíteni ; a többi vasútvonalak kiépítésére nézve pedig csak nagyon is általánasságbaa. ajánlkozik. Mit tegyen már most a törvényhatósági köz­gyűlés, bogy ezen belátliatlau horderejű ügyben jól határozzon ; mely irányban működjenek, hova szavazzanak az egyes bizottsági tagok, hogy vár- megyéjök érdekét lelkiismeretök szerint előmoz­dítsák ? Vegyük az ügvet részletes tárgyalás alá, mert bizonynyal érdemes reá. Tárgyaljuk első sorban a vasutak vonalo­zását. A Szarvas-, Orosháza- tótkomlósi vonalra, valamint a Szénás-, Csákó- koudorosi szárnyvo­nalra nézve csupán azt kívánja az elleniuditvány, hogy az Mezőhegyesig meghosszabbittassék. Ez a kérdés a vasúti bizottságbau — tud­orukkal beható vita tárgyát képezte, és a Mező­hegyesig való meghosszabbítás elejtetett s pedig mert nem közvetlen érdek és mert a miutegy 12 kilométernyi vonaloak miutegy 9 kilométernyi része Csanád vármegye területén van. — Ennél­fogva az olleninditvány ezen része egyelőre elej­tendő lenne, annál is inkább, mert félő, hogy az idegen érdekekbe ütközik. Ezen vonal szükséges­nek felismert kiépítése kiilömben később is bár­mikor foganatosítható Írsz. Nehezebb és nagyobb kérdés a sárréti vas­út vonatozása. A szakértői vélemény szerint a gyomai ősz szeköttelés inendatik műszaki és kereskedelmi te­kintetben is legelőnyösebbnek, mert bár az épí­tési hossz nem — a szállítási hossz a legrövidebb s azon felül azou nagy előnynyel jár, hogy a he­lyiérdekű vasút közvetlenül a m kir. állam vas­utak ha fut be. Miután azonban ezn vonatozás engedélye­zése ellen alapos aggodalmak merültek fel, az véglugeseu elejtetett. Kérdésbe tehát csupán a Mező-borényi és a dóvaváoyai csatlakozás jöhet, miért is hasonlítsuk össze ezeknek tüzetes adatait. A Kút-, Vésztő , Tárcsa , herényi s Tarcsa-, Ladáuy-, Szeghalom- füzes gyarmati voualak hosz- szai a Soouderop-féle állomás elhelyezések mel­lett a következők: Kőt- Vésztő...............................6'6 kim Vésztő- Körös Tarcsa .... 19'0 „ Körös-Tarcsa- Mezö-Bcrény . . 7-0 „ Kót-Mező-Berény összesen 32-6 kim. Füzes-Gyarmat- Szeghalom . . 10-5 kim­Szeghalom- Körös-Ladány . . 6-5 „ Körös-Ladány Körös-Tarcsa . . 11-0 „ Füzes-Gyarmat- Körös-Tarcsa összesen 28 0 kim. Az építési hossz összesen 606 kim. Ezen vonalozás mellett a községek egymás­tól, illetőleg Gyoma és Mező beróny állomástól a következő kilometer távolban lesznek: Állomások Szeg­halom K.-La­dány Füzes­Gyárin. Kőt |M-;Be- reny Gyo­ma Szeghalom _ 6-5 10-5 43 10 24-50 43-5 Vésztő 36-5 30 53-6 6-6 26-0 450 K. -Tarcsa 17-5 11-0 280 25-6 I 7-0 260 Két 4310 36-6 53-6 — 132-6 51-6 K.-Ladány 6*5 — 17-0 36-6 118-0 37-0 F.-Gyarmat. 10-5 170 — 53-6 |35 54-0 Miután pedig a Soenderop-féle vonatozás mellett Köt- Gyoma .... 58.5 kim. Körös-Ladány Gyoma .... 320 kim, a herényi csatlakozás esetén Két Gyomáboz 6 9 klmeterrel közelebb van, Körös-Ladány Gyoméhoz azonban 5"0 kilométerrel távolabb van. — Felem­lítendő o helyen, hogy a Soenderop-féle vonato­zásnál egy köti vonat a bpesti irányban 3-szor megy ellenkező irányba, nevezetesen Szeghalmon, Oéva-Ványán és Gyomán, melyek közül csak a gyomai 3 kilometer látszik a szállítási távolság­nál beszámítva lenni; a többi mintegy 2—4 ki­lometer pedig nem. A herényi csatlakozásnál csu­pán Mező-Berényben megy egy ugyanolyan vo­nat ellenkező irányban, ami beszámíttatott. Mi­után azonban erre nézve pontos adataink nincse­nek, a tény constntálása daczára ezen körül­ményt az összehasonlításnál figyelembe nem vesszük. Ezeken kivül a Két-, Berény- gyomai vona­lon az árú 32*6 kim. pályán, hogy úgy fejezzük ki magunkat — „saját vonalon,“ 19'0 klmetert a kir. államvasutak vonalán fut meg; holott a'Kót- Ványa- gyomai vonalon 39-5 kim. saját vonalon, 16 0 kim. idegen helyiérdekű vonalon s 3 0 kim. kir. államvasuton megy. A Körös-Ladány-, Be­rény- gyomai vonalon szállított áru 18 kim. sa­ját vasúton és 190 kim. államvasuton megy; ho­lott a Ladáuy-, Ványa- gyomai áru saját vonalon 13 0, idegen vasúton 16 0, államvasuton 3 0 kim. utat tesz meg. Ennélfogva a herényi csatlakozás az 53 ki­lometer hosszú és nagy vidéket átszelő bihari vasutakat 69 klmeterrel rövidebb utón juttatja Gyomára, és 22 9 klmeterrel rövidebb utón a kir. államvasutakhoz, mint a Váuya- gyomai csatla­kozás; viszont Körös Ladáuy (Szeghalom és Fü­zes-Gyarmat) a herényi csatlakozással 6 0 klme­terrel távolabb esik Gyomától, ámbár, hogy a kir. államvasutakhoz 11-0 klmeterrel közelebb jut. Ha pedig az ellenkező irányban való futásra csak 3 kilométert veszünk fel, akkor a Ványa- gyrnnai csatlakozás a Körös-ladányi irányból csak 2 0 kilométerrel rövidebb, a kótiból pedig 9-9, kerek számban 10 kilométerrel hosszabb. A Soenderop-féle beadvány B) mellékletét képező térképen tessék Körös-Ladányt Tárcsával összekötni, és e vonalra 11, Vésztőt Tarosával szintén összekötni, és ide 19 kilometerr irnt ; a Berény- tárcsái vonalon pedig 8 helyett 7-et írni es akkor mit fogunk látni? Elmondjuk. Először azt, hogy Déva-Ványa Gyomától egyenlő és pedig 19'0 kim. távolban van; másod­szor, hogy Körös-Ladány tói Ványáig 13-0 kilo­méter az építendő vonal, Berényig 18-0 a távol­ság pedig az előbbitől mintegy 15, utóbbitól 18; mert az előbbi a Gyoma-ványai vonal egy részéu is fut. A külömbség tehát az építési hoszban Vá­nya jávára 5-0, a szállítási hoszban mintegy 3 0 kilometer. Ez pedig nem ok arra, hogy idegen terü­leten levő idegen vasutba vigyük be a mi helyi­érdekű vasutainkat, holott a kir. államvasútakba ágaztathatjuk azt be, Az oderbergi irányban határozottan előnyös a ványai csatlakozás, az aradi, tehát vecierovai és predeáiiba pedig határozottan előnyös a he­rényi. Tény az, hogy Szeghalom a herényi csat­lakozás esetén nehezebben közlekedhetik Vész­tővel s igy Váraddal, e*t azonban nagy rész­ben ellensulyozamlja a Fűzes-Gyarmat-báráudi csatlakozás, a melynek kiépítésére kilátás van. Kereskedelmi és forgalmi tekintetben mia- dezek utáu azt állapíthatjuk meg, hogy a heré­nyi csatlakozás czélszerübb. De lássuk az építési hosszat és költségeket. A herényi csatlakozás elfogadása esetén kié­pítendő les/. 60 6 kim, vasút, egy Sebes és egy Kettős-körösi hid. A Soenderop-féle vonal 50 0 kim. a tárcsái szárnyvonal pedig 7"0 kim. ez ösz- szesen 57-0 kim.; kell még a vonalon egy Sebes- Körösi és egy Berettyói híd. A többlet tehát a herényi csatlakozásnál 3-6 kim. vasút és a kü­t ,a.pnrtie mai szá,naálxoz fél iv melléklet van csatolva.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom