Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-04-28 / 17. szám
eugedelmcl, — hogy az 1868. évi XXXIII. t. ez 8, §-a kimondja, hogy az örökváltsági kárpótlá kizárólag azokat illeti, kik az úrbéri örökváltsági tőkét s kamat részleteit kifizették s a 9. §. ren delk6zése megengedi, hogy ha az örökváliság szerződés többek egyetemleges kötelezettsége vagy községek által köttetett, tehát mint Csabán történt, — az érdekelt felek, vagy örököseik magok közt egyénenként a kárpótlási összeget feloszthatják ; s ezzel szemben az italmérési jog kártalauitási összegének egyéni felosztását megengedi-e ? Nem ; sőt kimondja, hogy az íeloszthatlau közvagyont képez. S mi történik most ? Azon vagyont, mely kir. kisebb haszonvételek ozimén szerepel, úgy tekinti«, mint egyéni tulajdont s annak felosztá sát is megkezdették s alkalmazni kívánják az italmérési kártalanításra az 1868. évi XXXTI1. t ez. rendelkezéseit. Ezen körülmény kötelességévé teszi a tör vényhatóságnak az 1886. évi XXII. t. ez. 115 a frtelmében az erélyes beavatkozást. Az erélyes beavatkozás szükségének meg okolására fel kell említenem egy nevezetes körülményt, Ha valóban egyéni birtoknak minősíttetné nek az 1846. évi szeptember 19-én kötött szer ződéssel szerzett javak s az italmérési jog kár talauitási összege felosztatnék, oly kéuyes hely zetbe juthat Csaba községe, a melyből kibontakoznia nehéz leend. — Kétségtelennek tartom bogy a csabai róm. katb. egyház kegyúri terhei az idézett 1846. évi szeptember 19-ki keletű szerződés 8-ik pontja értelmében Csaba községet illetik, kétségtelennek tartom, hogy ez Csabi községével szemben, tekintet nélkül a királyi ki sebb haszonvételi jogokra vonatkozó jogviszo nyokra, jogérvényesen meg fog állapíttatni kétségtelen, bogy a kegyúri terhek fedezésére jogot eladott volt földes urak akarata, de or szágos törvények s jogszokások szerint is a kir kisebb haszonvételi jogok jövedelmei jelöltettek i s szolgálnak ; s ha már most nemcsak a jövedelem, de maga az alap is elvész, s a kötelezettség fennmarad, mit fog tenni a város, mit fogna tenni a róm. katb. egyház, s mit a volt földesarak jogutódai. Ezen kérdésekre nem felelek, — móltóztassanak az érdekeltek gondol ózni rajta. Mindezek után, midőn ismételten kijelentem hogy Csaba község s az úgynevezett csabai reale közbirtokosság között semmi féle egyezkedésnek helyét, szükségét nem látom, az egyezkedést jogilag lehetetlennek tartom, kérem az állandó választmány határozati javaslatában előterjesztett okok mellett az általam, különösen a szerző dő felek jogszerzési képességére vonatkozó okokkal a hozandó határozatot pótolni; kérem az 846. évi szeptember 19 én kelt szerződés alap ján szerzett javakat és jogokat, valamint ezen ja vak s jogok hasznosítása folytán származott és származható vagyonokat, ingókat s ingatlanokat Csaba község tulajdonának tekinteni, azokat községi vagyonoknak kijelenteni, s mind ezen vágyó ok birioklntának megszerzésére, védelmére, biztosítására a községet 1886. évi XXII. t.-cz. 115. a értelmében utasítani. Békésvármegye helyiérdekű vasutai (Folytatás.) Szeghalom távolsága Gyomától az I. vonalál 32'0 kim, a Ill.-nál 37, a IV.-tiól 51 kim, Vésztő távolsága Gyomától I.-nél 38-0, Ill.-nál 0 kim, IV.-nél 47-0 kim. Szeghalom távolsága Csabától az I. vonal- 68, a Ill.-nál 73, a IV.-nél 46 kim; Vésztő távolsága Csabától I.-nél 74 0, Ill.-nál 78, IV.- 44 kim Szeghalom és Vésztő összes távolsága Gyo- ma és Csabától áz I. vonalnál 212, a Ill.-nál 230, IV. 188. Ennélfogva Szeghalom és Vésztő, Gyo- és Csabához a IV. vonallal van legközelebb hozva. Az állomási lakosság minden vonalnál ugyan* t. i. ál él ma határában levő egyéb földes úri jogaink éa ha' azon vételeink főleg a város úrbéri borraóróso mi att néni csak lolytonos csökkenésnek és versengésnek kitéve leimének, hanem beszedésük költségesebb volta és felügyelet nehézségei mellett egyszersmind folyvást tartható súrlódások kútfejévé is válthatnának j e tekintetből többször nevezett Csaba mezővárosával már a múlt évi október 24-én örökváltsági s illetőleg bevallási szerződésre lépvén, annak folytában az örökösön megvett, birtokba Csaba mezővárosát, múlt évi de- czember 31-ón törvényesen be is vezettettük, és azt uekiek átadván, azóta nem csak csendes birtokában van, hanem ugyaucsak a múlt évi de- czember 31-én kiadott cautionalis levél értelmében az illetőknek már a vételi árból is nevezetes summákat leszállított, és ekkepen azon örök vételi szerződés annyira foganatba rneut, hogy ab- i bau lényeges változtatásokat tenni legnagyobb bo- nyolódások nélkül többé nem is lehetne, mivel azonban amaz örök váltsági szrződés formájára nézve a felsőbbi helyeken ószré vétel alá esett, ne hogy e miatt az illető felek egymásnak aggodalomra szolgáltassanak okot, ezen egész tárgynak érett megfontolása után szabad i eltökéllott I akarattal a már említett szerződés lényegének I megtartása mellett újólag e következő és rnásol- hatlan örök bevallási szerződésre léptünk, stb.* Megösmervén ekként a szerződést, hivatkoz I nőm kell az, 1836. évi VIII, t.-cz. 6. §-ára, mely világosan kimondja, hogy „akár örökös, akár ide I igleui úrbéri kötések szoros magyarázatúak lesz I nek“, I a szerződésről lehet-e mást megérteni,I mást bizonyítani, minthogy a kir. kisebb ha«zon-j vételi jogok Csaba községének, mint jogi sze l mélynek s nem egyeseknek, a jobbágyoknak s »I jobbágy telki és curialis nemeseknek adattak el. I Hl ha még kétség férne is a kir. kisebb ha-1 szouvételeknek Csaba község, mint jogi sz<-méh által történt szerzéséhez, nem irányadó-e, ma-| goknak i volt földes urAknak világosan törvényes I bizonyság előtt kifejezett akarata. Az 1847. évii ápril 17- ón tartott megyei közgyűlés jegyzököny-| veiben megörökítve találjuk, hogy az eladó föl-1' des úri kötbirtokosok kivétel nélkül Urszinyi An-1 dor ügyvédet „Csaba városa községével kötöttI örökös szerződésben megérintett királyi haszon r vételek eladása bevallására''teljes meghatal mázát- túl rendelik és vallják." Az 1844. évi 4. t.-cz. a nemesi javak bir-1 hatásának jogát a nem nemes, törvényesen beveti I vellásu bonlakosokra kiterjeszti; ha Csaba köz-1 ség nem nemes és nemes lakosai szerezték megl a kir. kisebb haszonvételi jogokat, mint vitatta-l tik, bár ez szeriutem törvény szerint — k ülőn I* királyi adomány nélkül nm volt gyakorolható,r mi szükség volt a szerződés kötésnél a község |j czimére, a község elöljáróságának hatósági rész-l* vétére, s kérdem tekintettel az idézett törvényi8 czikre s tekintettél az 1791., 33., 1836.,. 29. ésls 1840. 39. törvény czikkekre lehettek-e az egyéni!8 jogszerzésnek részesei izraeliták, s aláírhatták vol -1 na-e az adásvételi szerződést, ha nem a község|e egyeteme a jogszerző. De lehet e világosabb bizonyítéka annak,|e hogy a tulajdonjogot Csaba község mint jogi|a személy, szerezte meg, minthogy a birtokba öl vezettetett be törvényesen, mint erről a vár-jk megye levéltárában őrizett adatok s maga a|h szerződés is tanúskodnak, ha az 1844. évi 4 |k t. ez. alapján a jog egyénileg szereztetett volnál^ meg, kérdem, megtörténhetett volna-e a köz- u ségnek mint jogi személynek birtokba vezetéseik s váljon hogy képzelik el a joggal kérkedők a|a birtokba való bevezettetésük végrehajtását? |d Nem terjeszkedem ki részletesen arra, hogy|J* Csaba községe az 1846. év kezdetétől fogva az|e úrbéri korcsmáltatásra vonatkozó törvényes jo-|ei gait, mint azelőtt nem gyakorolta, és pedig)*1 miért? mert az a nemesi jogon bírt italmérésiP jogba, e dolog természeténél fogva teljesén be-|*‘ olvadt, s váljon, ha a jog, a jobbágyok általi*8 egyénileg szereztetett, tehette volna-e azt a község, hogy e jogát ne gyakorolja, vagy talán a v nemesi birtok jogán szerzett italmérési joggal!ti az úrbéri korcsmáltatás joga és hasznai is jog-|u szerüleg egyéni tulajdonná változtak? L Mondom, tek, törvényhatóság, erről részle-p tesebben nem szólok: valamint azt is csak rö-la viden érintem, hogy Csaba község elöljárói az [a 1845. évi 2176. Bzámu jegyzőkönyvi czikk tanú Itt sága szerint az iránt - folyamodott a megyéhez, |h hogy adjon bizonyítványt arról, hogy a község v; terhére követelések betáblázva, s a község ellenlü passiv perek folyamatba téve nincsenek ; a ki ös-|a meri azon kor jogtörténelmét, tudni fogja, hogyld ilyen bizonyítványra azért volt szükség, mert a|s< község e nélkül az 1836. évi Vili. és 1840. évi B VII. t. oz. áltál megeugedatt örökös vagy ideig- jenes úrbéri kötéseket, s az 1844. évi 4. t. ez. jogén örök adás-vételi szerződéseket nem köthetett; mig a jobbágyoknak ilyen bizonyítványokra egyéni kötéseknél szükségök egyátalán nem volt. Áttérek a legerősebb jogára a tisztelt csabai közbirtokosságnak, t. i. a fizetésre. Kétségtelen, hiszen bizonyítékok vannak rá, hogy a volt csabai jobbágyok a kir kisebb haszonvételi jogok vételárába fizettek, de tagadom, hogy ezen fizetés oly elbírálás alá eshetnék, mint azt elhiszem, nagyon szeretnék; fizettek, de nőm a volt földes urakuak; hanem hatósági kivetés alapján Csaba községnek s ez aztán az általa kivetett és beszedett összegeket, kötelezettsége alapján szolgáltatta át a jogosítottaknak. Sajnálom, hogy ezen oly nagyon nevetnek es sajognak az érdekelt közbirtokos urak: mondok hát olyat is, min nem igen lesz mit nevetni; mindenek előtt tek. Kalmár biottsági tag ur azon közbeszólására, hogy azokó a tulajdonjog a kik fizettek, leszek bátor megjegyezni, hogy én is úgy vélem, s talán épen a bizottsági tag ur lenne leginkább hivatva felvilágosítani a csabai közbirtokosokat arról, hogy az 1439/1847. jegyzőkönyvi *), Bírjuk a megyei t. főügyész ur Ígéretét, hogy a Szerződés egész szövegét lapunkban közölni fogja. fizerk. a-iczikk szerint bevallott felhatalutaztatása alapjai írj miért vette fel, mint Csaba varos ügyésze | mis íi-lkolczi kereskedőtől a város részére a 10,001 t-lezüst forintot ? ttl Jól tudjuk különben, hogy ugyancsak a: >- 1847. évben, az 1445. jegyzőkönyvi czikk tauusági >* [szerint ugyaucsak Csaba községe 100,000 ezüs ‘-[forintot vett fel Gr. Rédey Adómtól, s még tete '-jmesebb összegeket másoktól is, és pedig azért I'Jliogy az adásvételi szerződésben meghatározol! [fizetési kötelezettségének eleget tehessen. jgj| Sőt ba még a jóval korábbi időkre vissza- jmegyüuk, midőn még az állítólagos jogszerzői '■ [aligha léteztek, már Csaba városa úgy, mint azl [az. akkori törvények megengedek, jogott szerzel ®[a kir. kisebb haszonvételekre, igy az 1816 és "| 1820-ik években, az egyes földes uraknak tetemes ' Melegeket adott, ezeknek kölcsőu czime volt; de '[igen knnynyen igazolható hogy ezen, az 1845. óv- *|ben is betáblázással biztosított kölcsön összegek, ‘[inért nem szerepelnek tovább, mint Csaba község ’(követelései. Áttérek ezek után a birtoklás jogosultságáénak kérdésére. Kétségtelen, hogy a szerződés kötését követő években a kir. kisebb haszonvételi jogokat a |község gyakorolta, erre nézve elég bő adatokat [tartalmaznak a vármegyei s községi levéltárak. .[Meggyőződést szerezhet mindenki arról, hogy az 11847. évb <n a helytartó tanácshoz felterjesztett, a [vármegye községeinek gazdasági viszonyait tel- |tüntető jelentés, Csaba községére vonatkozólag mit tartalmaz; de eltekintek ettől, i lássuk a forradalmi éveket követő alkotmány ellenes korszakban [minő hatósági tekintet alatt volt a kir. kisebb [haszonvételi jogok gyakorlata. Jól tudjuk, hogyr azon kormányrendelet, [mely a politikai közigazgatási hatóságok szerve- Izetere n-'/ve kiadatott, feladatává teszi a közsé- Lek felett álló közigazgatási hatóságnak, hogy a [községi közigazgatási ügyek s községi vagyou |kezelésén' k ellenőrzésére, a felett való intézke [(lésre „községi képviselőket szemeljen ki, s a |Községi képviselőség tagjaira Dézve azon kell [lenni, hogy ne csak épen oly egjének szemeltes- [senek ki, kikben a törvény kívánta tulajdonok [meg vannak, hogy a hivatalosak választmányi [tagokul, vagy elöljárókul csak addig hivatalkod- |,anak, mig e tulajdonoknak birtokában ma- Iradnak.“ Ezen szabályzat életbeléptetése után Csaba [község bírája 1851. évi május 13-án az iránt folyamodott a megye főnökéhez, hogy miután az |őrök váltsági, kir. kisebb haszonvételi jogok ren- [dezése és kezelése uagy nehézségekkel s terhes felelősséggel jár, 6 a községi elöljáróság dzen fontos feladatokban a helyzet igényelte odaadással, a közönségre nézve teljesen megnyugtatólag saját hatáskörében, más tömérdek közigazgatási teendői mellett, ne | működhetik, alakítson a községi képviselőségből egy választmányt az érintett ügyek rendezésére, állandó intézésére. A megye főnöke kegyes volt meghallgatni e kérelmet s annak értelmében intézkedett is* azonual. Nem ismertetem részletesen a csabai regale közbirtokosság ügyeit intéző választmánynak születési bizonyítványát, mely ugyan törvényes voltát kétségtelenné még nem teszi; de annyi bizonyos, a „folyamodványhoz csatolt névjegyzékben megnevezett kijelölés végett előterjesztett egyének közül az első számtól kezdve 25-ig kizárólag, azoknak az elöljárókkal a járási fő-, vagy akadályoztatása esetén az alszolgabiró személyes jelenlétében, többször említett ügyben tartandó i értekezletbe leendő befolyása, hozzájárulása meg- ’ engedtetik,------kijelentetvén még, hogy valahányszo r az elöljárók által az összejövetel, illetőleg a tanácskozás szüksége felösmertetik, a főszolgabírói hivatalnál történendő előleges beje- 1 lentés után korlátozás nélkül megtartassák." stb. t Ezen. engedély alapján intézkedett az örök i váltsági s regale választmány a tanácscsal együtt tartott ülésekben éveken keresztül — melyekre , nézve az adatokat részletesen ösmertetui nem kívánom, de biztosíthatom a tek. vármegye kö * zönségét, bogy semmi kétséget sem hagynak lent 1 az iránt, miszerint a regále ügy községi közügyet * képezett 8 a telsobb hatóságok által ilyennek is tekinteteit; sőt volt eset az 1855. év folyamán , hogy mtdou a megye főnöke, a regale s örök váltsági választmány határozatát hatályon kívül' belyezte, Csaba község lakosai^— s az aláírásból azl látom, hogy többnyire azok, vagy azok elődei, kik most oly erős állást foglalnak el a községgel szemben, igy például Urszinyi Andor, Bartóky József, Bzucsu Mózes, Lepény Pál | többen, erolyesen tiltakoznak ezeu tény. ellen, s kijelentik, hogy a „tek. megyei főnökség helybenhagyásával működött választmánynak factumát szerlelett compromittálná, ha azon rendelet, — mely az elöljáróságot 8 választmányt illetéktelen- uek mondotta ki — kedvezőbbre nem változtat tatnék át,“ s indokolja ezt avval, hogy „Csaba városa — mint közönségesen tudva van, az ur- bériség és regálék czime alatt roppant terhet vállalván el,, igazságosnak, s törvényesnek lenni véljük, hogy az ekként szerzet draga birtokával szabadabban rendelkezhessék.“ S valóban nem tudom inegérteui, hogy mi okból vannak ma más véleményben azon t. bizottsági tagok, kik 1855. évben aláírták azon legfőbb hatósági megerősítést is nyert okmányt, melyet ekként vezetnek be i mi alulírott B. Csaba város választmánya, nyilván tudtul adjak, hogy az 1846. évben az összes közönség által az örökváltsági és kir. kisebb haszonvételi, legelő elkülönítési s egyéb ügyek elintézésére megválasztott képviselő testületből kijelölt és felhatalmazott képviselők.“ stb. Azt hiszem, mellőzhetem évek történetét, köztudoióásuak nutkozó eseményei ; nem akarván tovább élni a tek. bizottság türelmével. M$g csgk anpak elöterjeszthetésóre kérek a közelebbi ezen ügyre vo- vÍ8Sza Szeghalom 7537 Füzes-Gyarmat 6473 Körös-Ladány 6266 Vésztő 6636 Körös-Tarosa 4826 31.738 lakos, hossz- a Kótősszosen azaz kerek számban 32 ezer lakos. Ezek szenut legczélszerűbb lenne költség és a forgalomra való tekintettel Vésztő-Ladány-gyomai vonalnak kiépítése Ladáuy- Szeghalom-Füzes-Gyarmat, valamint a Beróuy- tarcsai szárnyvonalakkal. Ha pedig ez akár engedélyezési, akár egyébb akadályokba ütköznék, ami magán értesülés szeriut be fog következni, úgy a Kót-Vósztő-Tarcsa-berényi vonalat vélvéu kiépítendőnek egy szárnyvonallal Tárcsától La* dányou és Szeghalmon át Füzes*Gyarmatig. Ezen vonalaknak előnye az, hogy a helyi forgalmat legrövidebb Uten létesítik s ezen kivyül is közvetítenek a N.-Váradás viszont, ami a jövedelmezőségforgalmat' átmeneti köti irápybó nél lényeges elönynyé válhatik. Füzes-Gyarmat később a mintegy 23'0 kilométernyire levő Báráuddal is összeköthető lenne, a mi által ismét tetemes átmeneti forgalom nye- retnék meg. Szerény nézetem szerint tehát első sorban kiépítendő helyi érdekű vasúti vonalak lennének iBókésvármegyében : 1. Kó t- Vésztő- Ladány- Gyom a 2. Ladány-Szegbalom-Füzes- Gyarmat 3. Orosháza-Tót-Komlós , 43'0 kim. 22-0 kim. 20-0 „ Összesen 85-0 kim. Ha pedig a gyomai csatlakozás nem volna kivihető, ngy első sorban kiépítendők lennének : 1. Kót-Vésztö Tarosa- Berény 32 0 kim. 2. Tarcsa-Ladány-SzeghalomGyarmat . : 132-0 „ 3 Orosháza-Tót-Komlós 20 0 „ Összesen 84*0 kim Másodsorban kiépítendők lennének : 4. Orosháza-Szarvas 38 0 kim. 5. Szénás-Csákó-Koudoros 120 1 6. Füzes-Gyarmat-Báránd 7-0 » . Békésmegyében, (összesen 23’0 kim.) 7. Esetleg Berény-K.-Tarosa 8-0 kim. Összesen 05 0 kim. Áttérek ezek után az első sorban kiépítendő 85 0 kim. vasút költségeinek, valószínű forgalmának és jövedelmezőségének tárgyalására. Mindenekelőtt az a kérdés, milyen módon karjuk v vasúti hálózatunkat kiépíteni. Közúti vasút gyanánt kiépítve olcsóbb, jövedelmezőbb és szerény nézetem szerint megfelelőbb lenne a vasat, mert a forgalom irányához jobban simulna, továbbá több kisebb vonat bevezetése által úgy a személy-, mint az áruszállítás kényelmesebbé s a fővonal vonataihoz való csatlakozás gyakoribbá tétethetnék, de ' ezen vasút üzletének kezelését a kir. államvasutak az 1880. évi XXXI. t- ez. 8. §-& alapján esetleg át nem venné. Viszont a közönséges helyi érdekű vasutak módjára kiépített vonalak drágábbak, kevésbé jövedelmezők a vidék foigalmi igényeihez kevésbé alkalmazkodók lennének, melyeknek üzleti kezelése azonban a kir. államvasutakra lenne átruházható. Egyébránt a kir. államvasutak kezelése lehet kényelmes, biztos, de drága és nehézkes, a helyi érdekeket egyátalában figyelembe nem vevő, A míg például az arad-csanádi vasút 50—54°/0-ával a nyers jövedelemnek tartja fenn az üzletet, ddig a m. kir. államvasutaknál ezeu kiadások a nyers bevételek 59 90°/o-ára emelkednek. Továbbá az épi'kezésuél magánál is tetemes nehézségek merülnek fel azon esetben, ha a kir. államvasutak veszik át a kezelést. Ezen kérdés különben későbbi részletekhez tartozik.-A költségeket az A) alatt mellékelt kimutatásban tüzetesen igyekeztem kiszámítani. Ezek szerint 1 kim. nyílt pálya 24-92 kgos sínből 12,403 frt 87 krba, 20-0 kgos sitiből pedig 11.149 frt 25 krba kerül. Felszerelések, magas építmény Btb-el 1 kim. pálya kerül kerek szambán 17 ezer, illetőleg 14,500 írtba. Megjegyzendő, hogy ezen számításoknál úgy az egységárak, valamint az átalányösszegek akként vannak számítva, hogy azokból az építés idejétől és feltételeitől függőleg 10—20°/o-li esetleg megtakarítható lesz, Hogy ezen költségvetés reális, mutatja a B) alatt csatolt kimutatás a helyi érdekű vas- utakról, melyben tiz pálya fordul elő, hol a tényleges tőke kilo neterenkéut 11.364—19802 frt között volt. Az A) alatti költségvetés végén közölt azon adat, hogy a mező-túr-túrkevi vasút kimé- tere 12,093 írtba került a végleszámolás eredménye. A hidak mikénti átalányösszege szintén oly tapasztalati adat, melyen azok kiépíthetők, a megállapított hosszak azonban az ármentesitós érdekében hova-tovább valósziuüleg nagyobbit- tatni fognak. (Vége köv.) Hírek. A belügyminiszter leirata Békésvárniegye közönségéhez, melyben tudatja Herényi Lajos főjegyzőnek főispánná történt kinevezését, következő : „1480. 8z. ein. Békésvármegye közönségének Gyulán. 0 császári és apostoli királyi Felsége, folyó évi ápril hó 23-án kelt legfelső elhatározásával Beliczey István Békésvármegye főispánját, ezen állásától saját kérelmére felmenteni, helyébe Torényi Lajos vármegyei főjegyzőt Békésvármegye főispánjává kinevezni méltóztatoit. űrről a vármegye közönségét értesítem. Budapesten, 1889. ápril hó 24-én. Baross, a. k.“ Békés vármegyének uj főispánja van. helyi társadalom avatottabb köreiben már napok óta el volt terjedve a bir, hogy rövid idő múlva bZenzácziós események fognak bekövetkezni. bir szájról szájra kelt, pertraktálták baráti körökben, byilvános helyeken, de reporteri kötelességünk utólagosan is konstatálni, hogy az emberek kombináltak, sejditettek, de tudni semmit sem tudtak, úgy hogy amikor az esemény igazán megtörtént és annak hire elterjedt, meglepőleg halott azokra is, kikre kevésbé volt váratlan mint a nagy közönségre nézve. Terényi Lajos megyei főjegyzőnek Békés vármegye főispánjává törtéut kinevezése valóban szeuzáoziós esc
