Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-03-10 / 10. szám
böröadös, esztergályos, fésűs, gombkötő, hentes, kárpitos, kefekötő, késes, kosárfonó, nyerges és szíjgyártó, kelme és fooálfestö, könyvkötő, mézes- kaíácsos, órás, rézműves, sütő, szappanos, szobafestő, tajték és pipafaragó által előállított ipar- czikkek árusíthatók. 10. §. Füzes-Gynrmat heti vásárjain idegen iparosok által az arany és ezüstmüvesek, bádogos czuk- rász, esztergályos, fézüs, gombkötő, hentes, kárpitos, kefekötö, késes, knzárfonó, könyvkötő, mé- zeskalácsos, órás, rézműves, sütő, szappanos^szobafestő, tajték és pipafaragó által előállított ipar- czikkek árusíthatók. 11. §Körös-Tarcsa község heti vásárjain idegeu iparosok által az arany és ezüstraűves, csizmadia, kalapos, szabó, kötélverő, késés, fazakas és üveges által előállított iparczikkek árusitsatók, valamint az idegen szatócs és kelmekereskedök összes áruit szabádon árusíthatják. 12- §, Doboz község heti vásárjain idegen iparosok által az asztalos, bognár, csizmadia, esztergályos, fésűs, gombkötő es paszományos, kádár, kalapos, kárpitos, kefekötö, késes, kosárfonó, kovács, könyvkötő, kötelverő, lakatos, mézeskala- csos, nyerges és szíjgyártó, órás, rézöntő, réz és bronzmüves, szabó, szappanos, szűcs és tímár áltál előállított iparczikkek árusíthatók. 13. §. Kétegybáza község heti vásárjáin idegen iparosok által egyedül a cserépedények árusítása szabad. 14. Tót-Komlós heti vásárjain idegen iparosok által az arany és ezüstműves, bognár, késes, sapkás, rézműves, rézöntő, könyvkötő, kosárfonó, kárpitos és esztergályos által előállított iparczikkek valamint női rövid áru czikkek árusíthatók. 15. §. Bánfáivá község heti vásárjain idegen iparosok által a szitás, rostás, szürszabó, bádogos, szűcs, lakatos, késes, sütő, szíjgyártó, rézműves, órás, kalapos, nöszabó és könyvkötő által előállított iparczikkek árusitbasók. 16. §. P.-Földvár község heti vásárjain idegen iparosok által a bognár, kádár, asztalos, esztergályos, lakatos, kovács, szabó, szürszabó, kalapos, szűcs, csizmadia, czipész, szíjgyártó, tímár, kötelverő, órás, arany és ezűstmüves, üveges, fazekas, könyvkötő, fésűs és ruhafestő által előállított iparczik- kék árusíthatók. 17. §. Csorvás község heti vásárjain idegen iparosok által a rézműves, ruhafestő, bádogos szürszabó kalapos, kefekötő, sütő, kádár és mézeskalácsos által előállított iparczikkek árusíthatók. 18. §. Mezö-Berény, Uj-Kigyós, Sámsoni, N.-Szénás, Sz.-Szt-Tornya és líyula-Vári községek heti vásárjain bárminemű czikkek az idegen iparosok által is szabadon árusíthatók. 19. §. Hatósági igazolványnyal ellátott felső-magyar országi házaló kereskedők, a fennálló rendőri szabályok fenntartása mellett, a heti vásárokat szabadon látogathatják. 20. §.Jelen szabályrendelet a földmivelés, ipar és kereskedelelügyi m. kir. miniszter jóváhagyása után azonnal életbe lép, s annak végrehajtásával e> Nők az alkotmányban. (Miiéi Ernő felolvasása Gyulán, márt. 2-án.) A kereskedelmi csarnok tagjainak feled- hetlen estét szerzett Mezei Ernő jeles publicistánk, ki a csarnok meghívását elfogadva, rendkívüli elfoglaltsága mellett is időt szakított magának, hogy igazán érdekes felolvasást tartson Gyulán, melynek czimét és tárgyát ,Nők az alkotmányban,“ képezte. A szives felolvasó alkalmatos tárgyon töprenkedve a fővárosi nagy .tüntető körmeneten látta a nők részvétének lelkesítő befolyását a tömegekre, — ez adta meg neki a keresett thémát. A felette szellemes felolvasásból — sajnálatunkra — csak igen hézagos kivonatot közölhetünk következőkben: Legelőbb a nöemancipáció ellen nyilatkozik. Borzad tőle. Lehetséges volna e akkor, hogy a nők választott királynői legyenek a férfisziveknek ? Mennyi megható kímélet, a társadalmi életnek mennyi édes fűszere veszne ki örökre a világból. Szentnek tartja azokat a határvonalakat, melyeket az örök természet vont meg a két nem feladatai között. A nyilvános cselekvés, mindaz mi erőt, küzdelmet, határozott elvet követel, az a férfiak hatás köre; a benső élet, mindaz mi szemérem, könyörület, a széretet és szerelem minden nyilvánulása, az a nők birodalma. Mihelyest a nők a nyilvánosság küzdterein megjelennének, a művészet és költészet geniusai to- vare b beimének, apolit ikai szén y edélyek telj esen a vármegye alispánja bizatik meg. Bókésvármegye törvényhatósá i bizottságának Gyulán, 1888. szeptember 24-én és folytatva tartott rendes közgyűléséből. Kiadta : Popovits Szilvaszter vára. I-ső aljegyző. 828. sz. i IX. a. Jóváhagyom azzsl a módosítással, hogy a szabályrendelet 14. §-ából a kalaposok, a 18-ából pedig Vésztő községe kihagyandó. Budapesten. 1889. január 27. A miniszter helyett: Matleko- vies s. k. (P. H.) Hírek. Kossuth Lajos díszoklevele. Lapunk egyik előbbi számában megírtuk volt, hogy a városi tanács a képviselő testület határozatából kifolyólag, Kossuth Lajos hazáDk legnagyobb fia s Erkel Ferencz, Gyula városa hírneves szülöttje díszpolgári oklevelét Heletya Gyula mérnökkel elkészíttette. Dobay János polgármester e héten expediálta a remek kivitelű díszokleveleket és pedig a Kossuth Lajosnak szólót következő levél kíséretében : Mélyen tisztelt Hazafi ! Midőn Gyula városa díszpolgárává történt változtatásáról szóló oklevelet megküldeni szerencsém van : bocsánatáért kell esedeznem, hogy a fentebbi — bar szerény, — de e szerénységében is oly sokat és mindent mondó megszólítással éltem. — Valóban, ba látjuk hazánkban, — és épen a legközelebbi parlamenti tárgyalások alatt kell szomorúan Iát nunk, — a visszaesés és nemzeti hanyatlás végzetes ~ és boldogtalan áramlatát; ha azt kell látnunk, hogy a honfi kebel ihlete, mely szeretni készt hazát és nemzetet, a többség előtt nem azon tényező többé, melyei számolni érdemes volna; ha látjuk, hogy azok, kiket pedig a nemzet azzal bizolt meg, hogy őrködjenek a felett, hogy a honfi lelkesedés örök Veszta tüze kiolthatlanul égjen s a nemzet miaden tagja ez oltárnál hevüljön tettekre, e tüzet miként akarják hamu alá fojtani; ha látjuk, miként ritkulnak meg azoknak sorai, kik a nemzeti jog védelmében emésztik fel erejüket s miként menekül a nemzeti jog a hűtlen megbízottaktól visz- sza oda, hol a jog örök és ős forrása van, t. i. a nemzat minden egyes fiához : valóban ezeket igy látva, a hazafi czimmel történt megszólítás a polgári érdemek teljességét fejezi ki. — Az érdemek e teljessége s az érdemek ez elismerése méltán illeti azt, ki nemzetünk hivatását oly ragyogóan irta be egykor' földrészünk nemzeteinek történelmébe. Kialbatik a kebelben sok minden, de a múltak emléke soha, s ha a múltak emléke egykor újból megszólal, s talán elementáris erővel fogja követelni a tiszteletet maga iránt, ohl akkor Önnek tisztelt Hazafi, az események kérlelhetlen menete nagy igazságot szolgáltatott. El még e nemzetben a múltak kiolthatlan em léke s a hazaszeretet, s ezt azon férfiúnak kö szönheti, kinek bzívo hontalanságában is hazájl s nemzetéért dobog, ki e szeretetet a távolbóa is átsugározza hozzánk. Ezt viszonozzuk mi ragaszkodásunk s őszinte tiszteletűnk e szerény jelével ez itt mellékelt okmánynyal, kérvén, hogy azt elfogadni kegyeskedjék, kérvén egyúttal részünkről az Egek urát, hogy Önt nagy Hazafi, mindnyájunknak még sokáig tartsa meg. Haza- fiúi tisztelettel maradván, Gyulán, márczius 2-án 1889. Alázatos szolgája : Dobay János s. k. polgármester. elhatalmasodnának és minden párt külön nemzetté válnék, mely semmi közösséget nem ismerne a többi pártokkal. A felolvasó egész világ nézlete megváltoznék, ha nőket látna a nyilvános tisztviselői, bírói vagy papi tisztségekben. A mai társadalmi szervezetben a szabadságnak hive, mert hiszi, hogy a szabadság fejleszti a nagy társadalmi érzéseket és virágzásra juttatja a közjó minden csiráját, d * mihelyest a nők megosztoznának a férfiakkal a nyilvános tekintély követelésében, rögtön kon- verzativvé válnék; meg volna győződve, hogy a társadalom üdvét csak a legszigorúbb fegyelemmel lehetne biztosítani, olyan kormányt kívánna, mely mindig az emberek nyakán tartaná vas kezét. Milyen eszközök kellenének is, hogy a nők kezében tisáteltté tegyük a törvényhozónak, a birónak, a tisztviselőnek jogarát, ha lábukon a papucs szent jelvénye sem lebegne többé a férfiak fölött. „Szabadság és szerelem* énekelte egy magyar költő. A nők részvételével a politikai életben elkellene vesztenünk a szerelmet is a szabadságot is. De milyen kimerithetlen thema a nők befolyása a közéletre mai társadalmi szervezetünk korlátái között. Bizonyos, hogy a nők titkos széreplése képazi a világ történelem igazi hátterét, ha a történet Íróknak adatgyűjtésben eltompult szeme nem is veszi észre. Néhány kivételes nőnek végzetes befolyását persze a történelem is fölemlíti. Ez a tökéletes női szépségnek, a habokból kellő Venus- nak hatalma, a milyen volt Aspásiáé Perikies fölött, Kleopátráé Antonius fölött, Pompadour asszonyé XV. Lajos fölött. A mi századunkban ez a női befolyás, ha nem is lép a nyilvánosság elé, talán még nagyobb mértékben érvényesül, mint ezelőtt. Persigny azt mondottam. Napóleonnak : Sirel mi mindnyájan a nők által vezettetjük magunkat, de én legfdlMezei Ernő jeles publicista, as „Egyetértés* főmunkatársa s volt országgyűlési képviselő felolvasása díszes és nagy közönséget vonzott a „Magyar király “-ban levő kereskedelmi csarnok helyiségébe f. héj 3-án. A széksorokat, jobbadán hölgyek foglálták el, a férfiaknak csupán állóhely jutott. A hírneves iró 8 óra után a közönség lelkes „éljen“-zései közepette lépett a felolvasói emelvényre, 8 mintegy háromnegyed óráig tartó felolvasásával egészen elragadta a hallgatóságot. „A nők az alkotmányban“ volt felolvasásának czime s tárgya, s mi sem üIub- trálhatja fényesebben Mezei Ernőnek országszerte elismert kitűnő képességeit, mint hogy ezzel a kimeritettnek gondolt themával nemcsak hogy mindvégig lebilincselte a közönséget, hanem kiaknázatlan uj momentumokat is tudott lelhozni. A hallgatóság szűnni nem akaró tapsokkal és kitörő „éljen“-zéssel viszonozta a jeles felolvasás szerezte magas élvezetért őszinte háláját. Felolvasás után az étteremben társas vacsora következett, melynek folyamán JJzinczár Adolf a kereskedelmi csarnok elnöke, s dr. Herényi Ármin lelkes felköszöntőkben éltették Mezei Ernőt önzetlen szívességéért, hogy a csarnokot lejövetelé- vel és felolvasásával megtisztelte, (megjegyezzük, hogy Meéei Ernő a felolvasásnak részére felajáu lőtt jövedelmét a kereskedelmi csarnok könyvtárának gyarapítására ajánlotta fel), a szívből jövő ovatiókra Mezei igen szellemes pohárköszöntöben éltette a hölgyközönséget. Vacsora után hajnalig tartó rögtönzött tánczvigalom fejezte be a jelenvoltak előtt sokáig kellemes emlékben maradó sikerült estélyt. Mezei Ernő másuap délben utazott vissza a fővárosba. Mártius tizenötödike, a magyar nemzet ujászületésének évfordulója közeledvén, a különböző egyesületek, nevezetesen kaszinókben, olvasó körökben megindult a cliablouszerü mozgalom az örök kegyeletreméltó nap megünneplésére. Mint szokásban van : mindenfelé társas vacsorák lesznek, igy nevezetesen a polgári casinóban, (melynek ivét eddigelé is igen sokan Írták alá) ujvá rosi, nagymagyarvárosi s németvárosi olvasó körökben és valószinüleg a Végh József házában levő úgynevezett 48-as körben is. A nap kiválóságához méltó szellemi mozgalomról, mint a múlt években sem történt, ezúttal sem vettünk hirt. Ritka kitüntetés érte gr. Wenckheim Frigyesné szül. Wenckheim Krisztina grófnőt. X1IL Leó pápa a buzgó vallásosságáról és páratlan jótékonyságáról egyaránt ismeretes főúri nőt a „pro ecclesía et pontifice* emlékéremmel és rendjellel tüntette ki. A veres kereszt egylet választmánya ülést tartott a napokban afelől, hogyan lehetne a böjti időszak alatt műkedvelők közreműködésével egy hangversenyt rendezni. — Felmerült ez alkalom mai azon óhajtás is, hogy czélszerü lenne lépéseket tenni a hangverseny sikerültebbé tétele végett B 1 a h a Lujza vagy P á 1 m a y Ilka közreműködésének kinyerésére. — Óhajtjuk, hogy a szép eszme életet nyerjen és a helybeli zenekedvelőknek is módjuk és alkalmuk lögyen közreműködhetni a közönségnek pedig a zeneestély élveiben gyönyörködhetni ; — a jövedelem három felé osztatnék : — a népkerti csarnok szinterme berendezésére, a nagytemplom festéséhez, — és a veres kereszt egylet javára. Az italmérési illetéket 1889-ík évre folyó hó 7 és 8-án tárgyalta illetőleg vetette ki az e lebb vagyonomat, fslséged az egész országot veszítheti el miattuk. Hogy a diplomáczia legfinomabb szálait a nők szövik, ez nagyon természetes, mert a diplomáczia titkos működése leginkább felel meg tehetségeiknek és szenvedélyeiknek. De korunk uralkodó erői között az is, mely leginkább van kitéve a nyilvánosság napfényének, a szónokok szereplése, nagyon alá van vetve a nők befolyásának. Alig is lehet nagy szónok, kinek oldala mellé nem kellene képzelnünk a sugalló Egeriát. Mert a szónok ihletet, lendületet, gondolatainak fényét, eszméinek szárnyalását leginkább a női társalgásból nyerheti. Ez volt Aspásia szerepe Perikies irányában, ez madam Rolan- dé a girondiak között. Itt a nő ép úgy a mu-l zsa hivatását tölti be, mint a költő és a művész irányában és a szónoknak még a költőnél is nagyobb szüksége van arra, hogy a női társalgás harmata üdítse fel szellemének virágait, és a női szellemtől tanulja el az élő kifejezés varázsát. A mi modern alkotmányos életünk azonban minden ilyen kivételes befolyásnál nagyobb, erőt adott az általános női befolyásnak. A mi időinkben a nők behatása a közéletre demokratikus alapot nyert. Mentői több férfi bir politikai joggal, annál több nőnek is van rá módja, hogy női érzésével lágyítsa meg a közélet küzdelmeit. A felsőbb osztályokban mennyi női becsvágy van érdekelve a politika minden sikerében. Hazánkban mondhatjuk a korteskedés igazi művészete a nőké. Akár mily virtuóz .férfi korteseink vannak is, férfiaknak nehéz mindent ígérni, a mit tőlük kivánnak, és nehezen esik a tett Ígéreteket beváltani. De a nők elérhetnek mindent azzal, hogy csak Ígérni látszanak a nélkül, hogy valamit beváltaniok kellene. Mit jelent a bornak és pénznek hatalma, ka- csintós szép szemek varázslata mellett, mi a czélból alakított bizottság, melyben a kincstárt Timcsák p. ü. fogalmazó, mint a debreczeni m. kir. pénzügylgazgatóság kiküldöttje képviselte. Bejegyzett cégű kereskedők, illetőleg ezukrászok közül mindössze 8-an folyamodtak és kaptak kicsinyben való elárusitásra engedélyt és mindeteknek illetéke egyöntetűen 24 forintban állapíttatott meg. Baját termésüket elárusító bortermelők közül 8-an folyamodtak és kaptak engedélyt. Csorváson a községi képviselő testület, február hó 28-én a dr. Ryll eltávozása folytán üresedésbe jött orvosi állásra 8 pályázó közül szavazat többséggel az egyizben már Csorváson volt községi orvost dr. Gremsperger Ferenczet választotta meg. Halálozás. Gerebenics István csizmadia inoster, a képviselő testület választott ' tagja, folyó hó 4-én hosszas, súlyos betegség utáu meghalt. A boldogult 53 évet élt és évek hosszú során át élte fogytáig elnöke volt a csizmadia ipartársulatnak, melynek ügyeit uagy buzgósággal vezette s temetkezési egylet, taDonczversenyek létesítése, nemkülönben az anyag raktár szervezésével (moly utóbbi azonban csak jóakaratu kísérlet értékig emelkedett) ki is érdemelte iparostársai bizalmát. Halálát özvegyén s két gyermekén kívül kiterjedt nagyszámú rokonság és iparostársai szivük mélyéből fájlalják, temetése' folyó hó 6-án volt nagy részvét mellett. Legyen a föld könnyű porainak ! Az utolsó farsangi napok nagyobb zaj és mozgalom nélkül példás csendben és rendben vonultak el fölöttünk ; a színházi álarezos bálát hirdető maskara karavánon kívül, mely kedden délután zeneszóval járta be a város főbb utczáit élénkebb mozgalom csupán a németvároson volt, hol még mindig dívik a „tyukverés* rnysztérinma, noha a német atyafiak is tagadhatlanul sokat engedtek — csak egy évtizeddel ezelötthöz is — Carneval bohóságaiból. Este nagyon sok helyen volt bál, de épen ez a körülmény nagyon megosztotta a tánczkedvelőket és igy a mulatságok inkább családias jellegüeknek voltak mondhatók. Békésen folyó hó 3-áo a véderötőrvény- javaslat tárgyában népgyüle's volt, melyről az „E—s* nyomán a következő tudósítást adjuk : Békés város közönsége, melynek képviselője a 48-as párt vezére, Irányi Dániel, hogy kifejezést adjon hozzá való ragaszkodásának és határtalan tiszteletének, impozáns uépgyülést tartott. A vá- •03 előkelő férfiaiból álló végrehajtó bizottság alakalt múlt héten, melynek elnöke Szegedy Károly ev. rét. lelkész, alelnöke Konkoly Jsnő ügyvéd, jegyzője Dapsy Géza kisdedóvós, tagjai Emperl Ernő tiszttartó, Debreczeni Károly gyógyszerész, Osvátb Ferencz igazgató-tanár, Borsiczky Lajos főmérnök, több előkelő iparos és földbirtokos stb. E bizottság a hatóságtól engedélyt eszközölve ki a népgyülés megtartására, falragaszokon tudatá annak vasárnap délután három órakor való megtartását. A népgyülés általános lelkesedés s páratlau részvét mellett folyt le. A uép már */a3 órakor ellepte a nagyk bérház előtti tért, folyton éljenezve a hazát, Kossuth Lajost és Irányi Dánielt. Három .órakor kibontott nemzet lobogókkal, melyeken „Le a törvényjavaslat* czimü feliratok csüngtek, zenekar kíséret mellett vonult fel a negyedbeli 10 népolvasókör. A rendező bizottságot a nép „éljen a király!“ kiáltásokkal fogadé. Dapsy Géza bizottsági jegyző üdvözölvén az összegyűlt tengernyi népet, kifejté hivatalos pressió egy gyöngéd kézszori^áshoz képest. A női korteskedésnek ellentálhatlanul kell hatnia oly országban, hol a nők oly szépek és csábítók, a férfiak lovagias szokásoknak hódolnak és rendszerint tele vannak képzelgő hiúsággal is. A mi választásaink zavaros vizein legbiztosabban halad oly hajó, melynek zászlószineit női szoknya képezi és kor- mányrudját finom női ujjak irányozzák. De hatalmasan nyilvánul a női befolyás a tulajdonképani nép között is. A magyar alföldi választó kerületekben a parasztasszonyok és lányok élénk érzelmeikkel, naiv rábeszéléseikkel heves kitöréseikkel vezetik a férfiakat. Ennek a befolyásnak lehet is köszönni, hogy a mi magyar választókerületeinkben még leg- kevésbbé pusztított a vesztegetés mérge és a nép oly nemes öntudatot tanusit politikai jogainak gyakorlatában. Felolvasó elérzékenyülve emlékszik hasonló tapasztalataira, melyeket politikai pályája kezdetén, mint Békésvármegye egyik képviselőjelöltje szerzett. Ó is érezte a női lelkesedés melegét, mikor M.-Borény paraszt asszonyai elhalmozták virágaikkal és Gyoma város piaczán keserves sírással fogadták bukásának kihirdetését. Ezzel a mezőberényi emlékkel van összefűzve a felolvasó lelkében a mi hitet és eszményt őrzött meg a politika küzdelmeiben. A női könyek mindig újító harmattal fogják öntözni közéletünket és hazánkban nagyon kívánnunk kell, hogy a nőknek ez a közvetett befolyása megmaradjon. Mert a mi országunknak leginkább van szüksége arra, hogy közéletét a szeretet melege hassa át, és ezt mindig csak a nők meleg részvéte fogja biztositani.
