Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-11-10 / 45. szám
45-lk szám. Cryula, 1889. november 10-én VIII. évfolyam f------------------------^ I S zerkesztőség: Főtér Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiziratok nem adatnak viaaza. Előfizetési dij: Egész évre.........1 5 írt — kr. Fé lévre ...............2 »50 „ Évnegyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. J __________Á L Társadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDERT VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ^DoToq.37- János. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyilttér aora 10 kr. JA Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fúrdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Tanyai iskolák. ii. Múlt számunkban jeleztük, hogy véleményt mondunk, hol találjuk legczélsze- rübbuek a tanyai iskolák felállítását; első sorban foglalkozva a jelenleg felállítani szándékolt két tanyai iskolával, az eperjesi és szabadkaival. Ha pénzügyi oldalát tekintjük az eperjesi iskolának, kétségtelenül leghelyesebb volna az eperjesi város birtokon vagy a szomszédban levő Wagner birtokon felállítani, hol meglevő czélszerü épület is van; ez azonban Eperjes szélén fekszik s távol az egész pusztai lakosságtól; és ha a város — mi legczélszerübb lenne — épületet emelne, bár ez sem egész központ, pedig Eperjesen a földvétel nehéz, mert az ott levő birtokosok többnyire ott laknak, és birtokából senki sem szeret, hacsak 300 □ ölet is adni, és ebben idegen birtokost tűrni; a bérlet nem ajánlható, mert az iskola nem egypár évre, de örök időkre épül, és igy annak a város szerzett tulajdon birtokán kell lennie. Mi tehát határozottan az Eperjest átszelő 20 méteres út megfelelő pontján oliajtnánk, mint városi birtokon, de a foglalókat onnan ki kellene küszöbölni, mert biz ez az át némely helyen csak 12—15 méter széles, kivált ott, hol város atyák a gazdák. A szabadkai iskolának a „Pomana“ kút körüli felállítását nem tartjuk czél- szerünek, mert ez Szabadkának egész szélén, más határbeli dűlőben fekszik; sokkal helyesebbnek véljük a kétegyháza- csabai országút közepe táján a 2-ik bid körül, mert Szabadkát ez az út középen választja el, a sűrűén épült tanyák elég gyermek contingenst adnának, és ott is az országúira, mely elég széles és oly z> Almanach.* Már-már azt hittük, hogy az Almanachok kora örökre lejárt minálunk. A sajtó rohamos fejlődése általában egyre kisebb területre kez- dé szorítani a szépirodalmi könyveket s az utolsó tiz évben még gondolni is alig mertek kiadók arra, hogy a kedves emlékezetű Al- manachokat fölkeltsék mohlepte sírjaikból. — Körülbelül igy okosodtak: minek almanach, mikor a napi sajtó elárasztja a közönséget regénynyel, novellával, tárczával ? Vájjon van-e nálunk még publikum, mely kedvelt Íróit, a kikkel külön-külön mindegyre találkozik, együtt is szeresse látni. Ez a kérdés sok fejtörést okozott kiadóknak és íróknak egyaránt, mígnem a Singer és Wolfner kiadó-czég, szövetkezve Mikszáth Kálmánnal, mert és nyert. A közönség hamar megadta a választ. Igenis, szereti együtt látni kedvelt Íróit. A Mikszáth-féle Almanach váratlanul fényes sikert aratott első föllépéssel, s ma már az Almanach a legnépszerűbb szépirodalmi könyv Magyarországon. A magyarázat igen egyszerű: az Almanach a régibb és újabb írói nemzedék legjobbjainak a találkozója. S mert valamennyi nem találhat helyet egyszerre, minden esztendővel újabb meg újabb, a közönség előtt azonban nem ismeretlen név vegyül a régibbek közé. Minden esztendőben i4—15 el* Almanach az 1890. évre. Szerkeszti Mikszáth Kálmán. Egyetemes Regénytár V. és VI. kötete. Singer és Wolfner kiadása. Ára díszkötésben 1 frt. magaslatokkal bír, hol biztosan lehet építeni, tehát nem idegen területre. A fentebb már költségvetésbe vett és felállítani Vendelt két iskolán kivlil, még legalább három tanyai iskola fokozatos felállítására lenne szükség; és itt első sorban a „Kolbászfalu« igényelheti azt, mely már rendszeres községnek nevezhető, és a mely a város minden terheihez hozzájárul ; — itt a Csíkosér felőli részen lenne az felállítandó, hogy aCsíkosér-szeregyházai gyermekek részesülhessenek oktatásban, mert a külsőségek e részein legkevesebb 100 gyermek nélkülözi az iskolai oktatást. A második szükségelt iskola felállítása a Siórétnek vasúti részén innen levő valamely pontján lehetne a csabai és len- csési utak között, a biczerei, széleséri, sióréti, lencsési és győrkehelyi lakosoknak, hová még a kálváriái szőlők lakosainak gyermekei is járhatnának. A legalkalmasabb pont megválasztása a hatóság gondja lenne. A harmadik vagyis inkább ötödik tanyai iskola felállításának helyéül legczél- szeriibbnek a Farkashalmot véljük, és ide járhatnának a németbenedeki és kispili, urasági szőlő vidék lakosainak gyérmékéi ; — itt telek vásárlásra szükség nincs, mert a Farkashalom oly nagy, hogy azon igen czélszerü iskola épület lenne emel hető, mellette pedig oly közterület van, mely besövényezve a tanitónak kerthelyiséget is adhatna. Az idők folyamán ez iskolák, fekvésüket tekintve együtt okvetlen kevés leendnek, kivált ha a kiköltözködési kedv és a városbóli szabadulás vágya fokozódik, mint évek óta ; — de két évtizedre elégnek gondoljuk ; — a jelenleg véle ményezettek pedig úgy vannak elhelyezve, hogy egymástól távol, a közbeeső részékben szervezendők csakugyan czélsze- rüen lesznek későbben is elhelyezhetők. Ha a jövő évi költségvetésben két tanyai iskolának felállításába mentünk, haladjunk a jövő három év mindenikében egybe csak — és ha ezt tesszük, nevelésügyünk nehány év múlva elfogja érni azon magaslatot, melyre törekedni polgári és emberi kötelességünk. Gyula városa legtöbb adót fizető városi képviselőinek névsora az 1890. évre. 1. Békésmegyei takarékpénztár . . 4403*66 2. Gróf Wenckheim Antal örökösei 3556*97 3. Gróf Almásy Kálmán .... 2264*57 4. Grimm A József...............................2116*84 5. Gr. Wenckheim Károly . . . 1276*57 6. Göndöcs Benedek lelkész II. . . 1056*— 7. Ferenczy Alajos kamarai tag II. 900*76 8. Rém. kath. egyház ..................... 737*17 9. Wagner János......................................651*67 10. Lux Gyula mérnök II.................... 639*38 11 . Braun Mór............................................610*61 12. Winkler Lajos gyógyszerész II. . 533*88 13. K. Schriffert József..................... 528*01 14. Végh József................................ 523*11 15. Széchenyi Lajos leikész II. . 522*44 16. ifj. Kohlmann Ferencz kam. t. II. 518*42 17. Keller Imre ügyvéd II................... 503*14 18 . Lukács Károly ...... 484*92 19. Dr. Erkel Rezső orvosi oki. II. . 472*— 20. Gerlein Reiohart........................... 449*58 21. M iskucza György........................... 444*29 22. özv. Schriffert Józsetné ! . . 418*47 23. Winkler Ferencz........................... 407*55 24. N. Szabados Antal..................... 396*53 25. S zikes Márton . j . 1 ! . . 389*19 26. Ludvig Mihály................................ 387*59 27 . ifj. Endrész András..................... 364*94 28. S zilágyi István......................| 349*95 29. Kalmár Mihály ügyvédi oki. II. . 341*60 30. Védel Károly ügyv. oki. II. . . 337* — tapsolnak majd e drámának az aradi hölgyek, csupa öröm lesz látni. — Jókai után mindjárt egy fiatal leány : Tutsek Anna. A szerkesztőtől mindenesetre szép figyelem veit, hogy a nagyobb közönség előtt most először föllépő fiatal leány kezét a Jókai kezébe teszi. Ám, hogy magára is biztosan menne, azt mindenki el fogja ismerni, a ki elolvassa a „Reggeltől estig“ czimü költői szép novellát. Uj név e helyen a Murai Károlyé is, de pompásan beillik az élők illő társaságba. Egy kis vígjáték játszódik le előttünk egészséges humortól pezsgő novellájában. Csak je- lenetezni kellene, s kész a vígjáték, méltó társa a „Virágfakadás“-nak, mely ma is reper- toire-darabja a nemzeti színháznak. Megint egy uj név: Justh Zsigmond. Egy pár éve, hogy feltűnt e fiatal iró, ki nemcsak az életben, de az iró-világban is méltó helyet foglal el az előkelőségek közt. A ki „A két Ernesztiná“-t elolvassa, annak kedvenezévé lesz Justh Zsigmond, ki nemcsak éleslátásu megfigyelő, de ügyes elbeszélő is. Nem csak színez, de mesél is s alakjai valósággal el vannak lesve az életből. Több uj alak nincs az Almanachban. A többivel találkozott az olvasó az Almanachnak vagy első, vagy második évfolyamában, Újra találkozunk a régi gárda egy jelesével : Vadnai Károlylyal, kinek Bolla Nella, sajátságos czimü novellája a szabadságharcz és az azt követő sötét korszakból veszi érdekes tárgyát. Bolla Nella vén leány s megindító történetét mondja el: hogyan lett azzá. A hölgyvilágot, Tutsek Annán kivül. Be- niczky né-Bajza Lenke és Gyarmathy Zsigáné képviselik. Beniczkyné idegen földön játszat le egy romantikus, érdekes meséjü történeteit 31. Léderer Lajos kam. tag II. . . 333*06 32. Ladies György ügyvéd II. . . 322*68 33. özv. Jondz Ferenczné .... 321*25 34. Löffler Mór ... . . ... 316-80 35. Bodoky Mihály gyógyszerész II. . 313*— 36. Czinczár József ...... 312 05 37. özv. Prág Albinná...................... 305*45 38. Hnffmann Mihály ügyvéd II. ! . 293*68 39. Bogár Lázár...........................291*42 40. Szabd András........................ 287*36 41. Kozics Pál . . ...... 282*56 42. Sánta János................................ 275*53 43. Mnldoványi Gyula ügyvéd II. . 266*28 44. özv. Nuszbek Józsefné . ', .• ... 264*52 45. Szeut-Mihályi Lajos mérnök II. . 257*16 46. Schu8zter János................... 254*25 47. Kempf József...........................251*01 48. S chriffert József.................. 247 79 49. Gőg András........................ 245*68 50. Heiv. hitv. egyház............. 244*22 51. Csausz Lajos....................... 243*06 52. i ly. Uferbach János............. 242*49 53. N agy Jenő gyógyszerész II. . . 240*— 54. Hoffmann Rezső.................. 239*26 55. Schriffert István.................. 234*36 56. Q erudek István.....................231*60 57. özv. Reinhart Józsefné .... 230*76 58. Jantsovits Emil ügyvéd II. ! . 229*— 59. Bezsán József lelkész II. . . . 225*80 60. Mogyoróssy Ferencz................214*12 61. Stefánovics Péter................214*11 62. Démusz József.......................... 212*84 63 . Góg Péter............................ 209*24 64. Illés József . |.......................... 205*92 65. Kádár Heurik....................... 200*32 66. Reisner Zsigmond....................196*98 67. ö zv. Bodoky Károlyné .... 195*46 68. Dr Berényi Ármin ügyvéd II. . 195*— 69. Örley Mária..........................194*90 70. G ombos György.....................191*54 71. Kimpián János.....................190*75 72. Zölrly János ügyvéd II. ... 189*68 73. Pettner János............................... 188 08 mi g a Gyarmathy Zsigáné története („Házasság, hadverés Isten dolga") az ő kedves Kalota- szegjén játszódik le s egyike az Almanach legszebb darabjainak. Most jön a fiatal gárda. Peletei István, a rajzok kitűnő mestere (Az öreg legény,) Tóth Béla az ő Gülbabájával, aztán Bársony -István, a „Szabad ég alatt" Írója, ki nemcsak a leírásokban, de a mesélésben is nagyhirtelen elsőrendű íróvá lett, Rákosi Viktor, kit sokkal többen ismernek Sipulusz néven, Hevesi József, ki ezúttal egy jóizü humoros történettel mutatja be magát — s legeslegvégül a szerkesztő Mikszáth : „Jus gladii" ez. pompás történetével. Természetesen úgy illett, hogy a szerkesztő maradjon utolsónak. Könnyű neki úgyis tudják róla, hogy nem utolsó. De elég ennyi az „ismertetésből*. Most hadd beszéljen a szerkesztő s hadd lássuk, mit irt a könyve elé előszónak: Egy pár Teleky-tragédia hevert az asztalomon az Almanachba szánt rajzok és novellák mellett. — Egy este, ki hitte volna, beszélgetni kezdtek a kéziratok egymás közt, vagy hogy csak álmodtam én azt. — Hol vagyunk ? — szólalt meg egy sárga théka. — A bírálónál — felelte egy másik tragédia. — Uj biró, rossz biró. De hogy jutott be ez az ember az Akadémiába ? A kéziratok elkezdtek kaczagni. S olyan bántó ízetlen az, mikor a ko.nor, méltóság- teljes tragédiák röhögnek. — Hogyan jutott be? ha, ha, hal Nehéz beteg volt, azt hitték az akadémikusok: „No, oeszeio taiaiKoziK az Aimanacnoan s mese egy nálunk szokatlanul nagy számú közönségnek. A magyar írók általában — fájdalorr — még mindig szenvednek az ősrégi magyal betegségben, de csodák csodája, mihelyt arról van szó, hogy az Almanach közönségénél! kell irni, levetkőzik e betegségeket s igaz: becsület kérdésévé teszik, hogy az Almanachba a legszebb dolgukat Írják meg a legszebben, a legtöbb gonddal. Mert egy napi lapban a soli mindenféle közlemény közt elvész a gyenge hirtelenében összehányt-vetett dolgozat is, átr az Almanachban valamennyi igj’ekszik kitenn magáért tudván, hogy nem olyan közönség elé lép, a mely csak olvas, de a mely bírál is Valóságos nemes verseny az, melyre kelnek íróink, — öregek és ifjak — minden esztendőben egyszer. Ennek természetesen a közönség örül a legjobban. Innen van aztán, hogy az Almanach évről-évre e uelkedik, nemcsak érdekességben, de irodalmi értékében is. Előttem fekszik az 1890-re szóló Almanach, a harmadik évfolyam e nagybecsű vállalatból. S mindjárt kellemesen lep meg, hogy Mikszáth szellemes előszava után Jókai, a magyar költők fejedelme, nyitja meg a sort. Jókai mindig érdekes, most különösen az, mert csakugyan beváltja fenyegetését az aradi hölgyekkel szemben: vázát adja ama színmüvének, melynek aradi nők lesznek a hősei. Az aradi nők voltak t. i. a kik fölfogadták, hogy Jókaitól, a 25. §. megszavazása után, nem ol vasnak többet. De egy regényírón bajos kifogni, főként ha az a regényíró Jókai. Mindjárt megfenyegette (?) az aradi nőket, hogy csak azért is drámát ir, melynek ők lesznek a hősnői s mint az Almanachban jelzi, e kedves fenyegetését tényleg be is váltotta. Hogy
