Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889-10-20 / 42. szám

anyagi áldozatok tételére is el vannak ké­szülve: hogy Gyulán ily viszonyok között az ital mérési adó bérbeadásának kérdése több min; egyszerű üzlet, mertegyszersmint a tagadhatlanul forrongásban levő kedé­lyek megnyugtatásának kérdése is, — s ily szempontból is elbírálandó volna. A pénzügyminiszter az italmérési adó megváltási ügyének most fenforgó stádiu­mában, amikor az évi bérösszegre nézve már alig van nagyobb differenczia a kincs­tár és a konzorczium között, akkor fogja a város iránti jó indulatát bebizonyítani, ha ami — ismételjük — a kincstár feltételei­ben legsúlyosabbnak látszik, nem tesz épen Gyulára nézve különbséget és mint a többi összes bérlőkkel, a gyulai konzor- cziummal is feltételes szerződést köt és ez által nem fogja az egy év utáni felmon­dásnak lehetőségét kizárni. Arról meglehet győződve a pénzügy- minister, hogy a konzorczium nem fogja felmondani a bérletet, ha ki jön vele ; meglehet győződve róla, hogy nem fogja felmondani még akkor sem, ha öt-hat mondjuk nyolczezer írt defiezitje lenne rajta, mert amit elveszt igy a bérleti ré­ven, megnyerheti az ital szabad beszerzé­sének vámján, de a Gyula városa s a többi községek italmérési megváltása kö­zötti összeg különbözet oly óriási nagy, hogy jogosulttá válik a feltevés, miszerint — amit ma a szenvedélyek nem enged­nek meglátni, de amit a higgadt össze- hasonlitónak kombiuáczióba kell vennie — 12—15000 írt. vagy talán még azon felüli évi veszteség is fenyegetheti az ön­zetlenül súlyos obligóba menő érdekeltséget, melyből nem volna helyes állam politika, de nem volna benne logika sem, hogy amig szerződése értelmében egy év múlva az egész országban minden bérlő, legyen bár község, konzorczium, vagy magánember szóval mindenki kimászhatnék, csak és egyedül épen agyulaiak ne, épen azok a gyu­laiak, akik a legmagasabb összeget fizetik, s amely konzorcziumnak túlnyomó többsé­gét nem is üzleti érdek, hanem sok tekin­tetben eszményi czél vezérel, midőn már az első bérleti évben is nagyon súlyos anyagi veszteség kilátásának veti magát alá. Lehetetlen, hogy a pénzügyminiszté­riumban ezt komolyan akarnák, és ha mé­gis úgy volna : ennek a paralizálása, en­nek a leküzdése az, amit a konzorczium a megváltási ügyben legnagyobb horderejű­nek és fontosságúnak tart méltán magára nézve. A közigazgatási bizottság rendes ülése. (1889. okt. 14.) Jelen voltak: Jaucsovics Pál m. alispán el nöklete alatt: dr. Fábry Sándor m. főjegyző, Bánhegyi István, kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. mérnök, az államépitészeti hivatal főnöke, Steinecker Gábor a kir. folyammérnöki hivatali főnök, Gaszner Pál kir. pénzügyigazgató, Oláh György m. í. főügyész, Keller Imre, Hoffmann Mihály bizottsági tagok, Székács József közgaz­dasági előadó és dr. Kovács István m. főorvos. Az alispáni rendszerinii havi jelentés tudo­másul vétetett. A kisujszállás-dévaváoya-gyomai helyiérdekű vasat czéljaira szükséges földterületek kisajátí­tása, valamint a Szarvas és Szcnt-Andráa köz­ségek területén foganatosított kisajátítás, nem­különben a Gyoma, Tarosa és M.-Berény közsé­gekben megtartott kisajátítási eljárásról tárgyalt küldöttségi jelentések, mint különösebb intézke­dést nem igénylők egyszerűen tudomásul vétettek. Kivételes nősülés iránti 26 rendbeli folya­modvány mind pártolólag lett felterjesztve a nagym. m. kir. honvédelmi ministerhez. Békésvármegye központi árvaszéke, vala­mint Gyula városa árvaszéki ügyvitelének meg­vizsgálása czéljából kiküldött bizottság jelentései alapján, melyek felterjesztettek a belügyminisz­terhez, utasítva lett a vármegyei árvaszéki elnök, illetve Gyulaváros polgármestere, mint a Gyula városi árvaszék elnöke, hogy a felügyeletük alatt álló árvaszéknél észlelt és a bizottsági jelentés ben kitüntetett hiányok, mulasztások, illetve sza bálytalanságok orvoslása iránt a szükséges intéz­kedéseket tegyék meg, s eljárásuk eredményéről a folyó év deczember hava 1-ig ide jelentést tegyenek. Grünvald Jakab rabbi helyettes csabai la­koznak, a csabai orthodox izr. hitközség anya- könyvvezeiőjéül történt megválasztása jóváhagyó­lag tudomásul vétetett. Gyula város polgármesterének jelentése, melyben értesíti a bizottságot, hogy a Gyula városi körgát tervezetének elkészítésével Lux Gyula mérnök bízatott meg, tudomásul vétetett. 6°/0-os magyar, nemkülönben az erdélyi és temesi földtebermentesitési kötvényeknek bevál­tása tárgyában leérkezett belügyministeri körren­delet, Békésvármegye központi, valamint Gyula város árvnszékének s nemkülönben a saját árva­táraik önálló kezelésére jogosított községek elöl­járóinak miheztartás végett megküldelett. Tanfelügyelői előadmányok. A csabai községi polgári leányiskola 1889/90. tanévi költség előirányzata 4975 irt 59 kr. be­vétellel, 4979 frt 22 kr. kiadással helybenhagyva, jóváhagyás vézett a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerhez felterjesztetett. A szarvasi ipariskola 188%. tanévi pénztári számadása a m. számvevőségnek megvizsgálás végett kiadatott. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministen leirat, melyszorint az orosházi határban beszün­tetni rendelt tanyai zugiskolák ideiglenesen és feltételesen megtürését tudatja, Orosháza község elöljáróságának és Harsányi Sándor ev. lelkósz- szel közlése elrendeltetett. A gyulai ipariskola segélyezési és jutalma zási alapjáról bemutatott 188%. tanévi pénztári számadása 1120 frt bevétellel, 560 frt kiadásé»! és 560 frt maradványnyal helyben hagyatott; — ugyancsak a gyulai ipariskola 188%. tanévi pénztári számadása 1504 frt 79 kr. bevétellel, 1488 frt 60 kr, kiadással, 16 frt 19 kr. marad­vánnyal, 190 frt 76 kr. beszededen hátralékkal, 560 irt kifizetetlen tartozással, 353 frt 15 kr, fedezetlen hiány kimutatással helybenhagyatik. A békési iparos iskola 188%. tanévi pénz­tári számadása megvizsgáltatván, 871 frt 96 kr. bevétellel, ugyanannyi kiadással helyben ha­gyatik. . ... A p.-földvári községi iskola 1888. évi pénz­tári számadása 642 frt 96 kr. bevétellel, 561 frt 24 kr. kiadással, 81 frt 72 kr. maradványnyal 222 frt 61 kr. beszededen tartozással helyben hagyatik. Az orosházi határban jövő tanévben felál- tandó községi tanyai iskola felállítása ügyében beterjesztett főszolgabírói jelentés tudomásul vé­tetett. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minis- ternek leirata, melyben megengedi, hogy Résen- zveig Jakab Kétegybázán egy magyar tannyelvű elemi magán iskolát állíthasson fel, nevezett fo­lyamodóval és a kir. tanfelügyelővé! közöltetik. Henczély Károly p-sz.-tornyai községi is­kolai tanítóvá, Haan Emmának csabai községi iskolai ipartanitónövé és Pivár Jánosnak a gyu­lai községi ismétlő iskola tanítójává történt meg­választatásuk helyben hagyatik és megerösittetik. Marcsek Etelka szarvasi okleveles kisded­óvónőnek, egy általa Szarvason felállítandó kis- dedovoda intézet iránti kérvénye, a vallás- és közoktatásügyi ministerhez pártolólag lett fel­terjesztve. A gyulai államilag segélyezett polgári fiis- kola 1889/90. tanévi költségelőirányzata 4975 frt 8 kr. bevétellel, 7044 frt 41 kr. kiadással be­terjesztetvén, azzal adatik vissza pótlás végett a községi iskolaszéknek, hogy találjon módot arra nézve, miszerint a torna- és ének tanár 150—150 forintnyi évi fizetéseik 200—200 forintra felemel tessenek, bogy igy a fizetés felemelésért folya­modó tanárok méltányos kérelmének elég tétessék, az ekként újból kiállítandó költségvetési előirány­zat még e hó végéig beterjesztendő lesz. Gyula város polgármestere felbivatik, hogy a gyulai határban felállítandó községi tanyai is­kolák ügyének mibenállásáról még a f. hó 25-ig kimerítő részletes jelentését tegye meg. A gyulai járás föszolgabirája felbivatik, bogy a kétegyházai gór. kel. iskolai adó hátra­lék ügyét véglegesen intézze el s eljárása ered­ményéről f. hó 31-ig jelentést tegyen. A gyulai iparos iskola 188%. tanévi pénz­tári számadása megvizsgáltatván, 1438 frt 45 kr. bevétellel, 1434 frt 32 kr. kiadással, 4 frt 13 kr. maradvánnyal, 298 frt 60 kr. beszedet­ten hátralékkal, 560 frt kifizetetlen tartozással, és 257 frt 27 kr. fedezetlen hiánykimutatással helybenhagyatott; — Gyula város polgármestere pedig felbivatott, hogy az elköltött 560 frtnyi ipariskolai segély alap helyre állításáról, szük­ség esetén az 1870. évi 17. t.-cz. 87. §-a alap­ján, a most folyó tanév végéig gondoskodjék. Felbivatik az orosházi járás föszolgabirája, hogy T-Romlós községét utasítsa, miszerint ke­belében a községi iskolaszéket megalakítsa, s ennek kötelességévé tegyo, miszerint a polgári fiú- és leányiskola egyelőre I. osztályainak fel­állítása iránt a szükséges intézkedéseket tegye meg, melyről szóló főszolgabírói jelentés f. évi november 25-ig elváratik. Közgazdasági előadó elöadmáuyaiként tár­gyaltatott hat rendbeli miniszteri rendelet a phyl­loxera szőlő pusztító kártékony ' rovar kiirtása ügyében, — melyek kiadattak a vármegye alis­pánjának azon utasítással, hogy a miniszteri ren­deletekben foglaltakra nézve — saját hatásköré ben a szükséges óvintézkedéseinek eredményéről, “ rendszerinti havi jelentéseiben a bizottságot mindannyiszor részletesen értesítse. Tiszti ügyészi előadmányok. Nagy Péter k. ladányi községi pénztornok- nak, alispáni határozattal ellene folyamatba tett fegyelmi ügyben beadott folebbezése elutasít­va lett. Harsányi Gyula Endréd községi volt Írnok­nak, — Endrőd község képiselötestülcte által 1889. évi junius 13-án 43/89. az. alatt hozott ha­tározata ellen- beadott folebbezése vissza uta- sittatott. Schvarcz Jónás és társai b.-csabai lakosok regále bérlőknek Klein Izráelné és Dalmin Pál csabai lakosok ellen folyamatba tett ügyére vo­natkozó összes iratok, a m. kir. belügyminiszter­hez felterjesztettek. Gyula város képviselő testületének azon ha­tározata, melyszerint a vágóhíd takarítónak havi fizetését 8 forintra leszállította — helyben ha­gyatott. Péter András és neje szeghalmi lakosoknak halasi birtokukon vizmű engedélyezése tárgyában hozott s megfelebbezett alispáni határozat, indo­kainál fogva helyben hagyatik. Mezö-Berény községe vásárjain az árulási sorrend megállapítása tárgyában a község által beadott felebbezésnek, — miután két egybehang­zó határozat ellen törvény értelmében felebbezni nem lehet, — hely nem adatott. A kir. államépitészeti hivatal ügykörébe tartozó- előadmányok : A kir. állam építészeti hivatal főnőkének réndszerinti havi jelentése, — melynek alapján az orosházi kőut építés vezetésével megbízott Bulla Sándor községi mérnök részére 75 forint­nyi pót dij kiutalványozva lett, — tudomásul vétetett. A szarvasi járás tőszolgabirája utasittatik, hogy a szarvasi nagy hidat, a kir. állam építé­szeti hivatal által helybenhagyandó tervezet sze­rint, a hid tulajdonos közbirtokosság által, a köz­lekedés beszüntetésének terhe mellett, a folyó év végéig mulbatlanul állíttassa helyre. A békési cseresznye bid lebontási és újjá építési muukáiról felvett felülvizsgálati jegyző­könyv — 2824 frt 06 kr vállalati összeggel hely­ben hagyatik. ­Glasner és Eibeschitz társ vállalkozó ezég részére 849*59 köbméter szállított kavics ára fe­jében 4587 frt 79 kr kiutalványoztatik. A gőzkazán próba dij lefizetésekről szóló több rendbeli nyugták, az illető kazán tulajdono­sok részére leendő kézbesítés czéljából, az illeté­kes járási főszolgabiráknak kiküldettek. A Schlick télé vasöntöde és gépgyár rész­vény társasággal a gyomai vashid építősére nézve 19236 frt erejeig kötött szerződés jóváhagyatott. A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek leirata, melyben értesíti a bizottságot, hogy Gyo­ma községének kérelme alapján a ványai vasút 4l8-ik építési szelvényénél, egy 4*0 m. széles útátjáró készítését rendelte el, — Gyoma község értésitése végett, — a gyomai járás tőszolgabi- rójanak másolatban kiadatott. A kir. állam építészeti hivatal utasittatik, hogy a gyomai bid pilléreit, — a vonatkozatos miniszteri rendelet értelmében építéssé fel. A békési nagy hídtól a povádi torkolatig bellebbezett védgáton a vármegye részéről a köz­lekedési forgalomnak helyreállítása tárgyában eszközölt küldöttségi eljárásról felvett jegyzőkönyv, az összes iratok kapcsán, véleményezés végett ki­adatott a vármegye tiszti főügyészének, — hogy váljon nem leuDe e kötelezhető a bosszú foki ár- mentesítő társulat arra, hogy töltése bellebbezé- sének összes anyagi következményeit viselje P A gyomai 33-ik számú átmetszésen épülő hid faalkatrészei munkálatainak házilagos kivite­lével 24561 frt 60 kr költségösszegen belül, a kir. állam építészeti hivatal megbizatott. Kovács L Mihály szalontai lakos és b.-csa­bai birtokos megyei közmunka váltsági ügyében beadott kérelmével végleg elulasittatott. A Szcghalom-ványai útvonalnak, a törvény- hatósági úthálózatba leendő felvételét, a közigaz gatási bizottság uem javasolja, s ily értelemben terjeszti vissza az ügyet a törvényhatósági köz­gyűléshez. Végezetre több község részéről megyei köz­munka váltsági hátralékok — behajthatlanság czi- mén törlése iránt beterjesztett kimutatásai, — részint pótlás végett, részint pedig a törölui kész összegek behajtása iránt újból czzközlendö szi­gorú eljárás végett vissza adattak ; — Orósháza, Endrőd és M.-Beréuy községek részéről bason tárgyban beadott kérelmeknek hely adatott. Ezzel az ülés még az első nap déli 12 óra­kor bevégzödött. A közigazgatási bizottság árvaügyi felebb- viteli küldöttsége f. év október hava 14-én dél­után 3-án üiést tartott. Alispáni jelentés A közigazgatási bizottság október havi ülésére. Méllóságos Főispán Ur 1 Tekintetes közigazgatási Bizottság : Az 1889. évi szeptember haváról szóló rénd­szerinti jelentésemet az 1876. évi VI. t.-cz 15. §-a érteimében tisztelettel a következőkben ter­jesztem elő ; /, Közegészségügy. A lefolyt hóban a vármegye területén sem­minemű járvány nem fordult elő, s igy a köz­egészségi állapot — tekintve, hogy a halálozási esetek száma is aránylag csekély volt — a leg- kielégitőbbnek mondható. Az egészségügyi rendészet megyeszerte pon­tosan foganatosíttatott. — A közhelyek fertőzte- lenitettek, az árúba bocsátott élelmi szerek több­szöri vizsgálat alá vétettek, a köztisztaságra kellő gond fordittatott stb. Tudomásomra jutván, hogy a szikviz gyártásnál az egészségi követelmények nem pontosan tartatnak be, a vármegyében levő összes szikvizgyárakat s a gyártás módját meg­vizsgáltattam, különösen vizsgálat tárgyává ren­delvén tenni a szikvizes üvegek kupakait, a te ­kintetben, hogy azok nem tartalmaznak-e az egészségre káros mennyiségben ólmot. Az első fokú közegészségügyi hatóságok jelentései a vizs­gálatok eredményéről beérkeztek, s azok szerint több helyütt merült fel hatósági intézkedésnek, s a szikvizes üvegek lefoglalásának szüksége. A 7 éven aluli gyermekek gyógykezelése kellően ellenőriztetett. A folyó évnek e hó else­jével letelt III-ik negyedében 7 éven alúli gyer­meknek gyógykezelés nélkül hagyása miatt fel­jelentetett az orosházi járásban 10 szülő, a csa­baiban 19, a szeghalmiban 2, a szarvasiban 11, Gyula városában 11. Nem történt feljelentés a gyulai és gyomai járásban. — A feljelentések fe­lett minden egyes esetben tárgyalás tartatott, s annak alapján ítélet hozatott. Az állategészségügy a lefolyt hóban szintén igen jó volt. Csupán Gyornán Wodianer Albert báró halmágyi pusztáján fordult elő az üszögös sertés orbáneznak egy két esete, és Gyulán ál­lapíttatott meg a száj és köröm fájás betegség 2 esetben. A Gyornán fellépett sertés orbáncz megszűnt anélkül, hogy járványos jelleget öltött volna, a Gyulán észlelt száj és köröm fájásnak — mely a múlt havi országos vásár alkalmával hurczoltatott be — tova terjedése pedig az azon­nal alkalmazott óvrendszabályok által lett meg­gátolva. II. Közbiztosság. A személy biztossága a lefolyt hóban egye­dül a gyomai járásban lett mogtámadva. Hol Sep­tember 8-án Murzsi Lajos és társai gyomai lako­sok Lukács Bálint és Gábor Ferencz gyomai la­kosokat megtámadták, s összeverték. Szeptember 9-én Suki József gyomai lakos Bátort Sándort az utczán megtámadta s úgy megverte, hogy sú­lyos testi sérüléseket szenvedett. Múlt bó 22-én pedig Endrődön Uhrin István és fia János ifjú Ubrin Pált verték meg oly súlyosan, hogy neve­zett életveszélyes sérüléseket szenvedett. A tettesek mind három esetben átadattak a kir. biróságuak. A vagyonbiztosaág ellen merénylet követte- tett el Csabán, hol Stanko András ka tarája fa­lát ösmerétleu tettesek kiásták, s onnan 174 fo­rint árú ruhát loptak el, s az orosházi járásban, hol Nagy Miklós és Cseh Lajos kakasszéki lako­soktól 4 darab sertést, — Szűcs György puszta­földvári lakostól 8 zsák tengerit, — Kabodi Mi­hály p.-földvári lakostól 30 forint értékű ingósá­got, — és Benczúr János tót-komlósi lakostól egy darab sertést loptak el. A tettesek az utób­bi három esetben felfedeztettek. Véletlen baleset egy ízben B.-Csabán for­dult elő, hol múlt hó 13-án Mázán Pál csabai lakosnak más fél éves fia vizzel telt dézsába esett — s ott lelte halálát. Öngyilkosságot négy egyén követett el. Saj­nálattal kell ezek között megemlékeznem a köz- tiszteletben állott endrödi plébános Dobos Lajos­ról, ki elmezavarban ön kezével vetett véget nagy reményekre jogosító iíju éleiének. — Sziutén el- mezavarbau lett öngyilkossá Zsilált János esabai jómódú földes gazda. Takács Mihály orosházi lo* kupecz kútba ölte magát. Békésen Hévízi István békési lakos ösmeretlen okból kötél által vetett véget életének. Tűz a múlt hóban 5 esetben fordult elő. Szarvason, Csabáu és Gyula-Váriban 1—1, Gyu­lán ppdig 2 ízben. A hivatalos becsű szerinti kár e tűzeseteknél 2700 forint. Valamennyi leégett épület biztosítva volt. III. Utak, hidak és védtöltések. A vármegyei utak, a gyakori esőzések foly­tán a múlt hónapban felette megrongáltattak. A hidak és védtöltések jó karban vannak. Az aUó-feliér-körösi ármentesitő társulat gátjai belebbezésén serényen munkálkodik, a sebes-kö­rösi és borettyó-körösi társulatok gátjainak vég­leges mértékben való kiépítése fokozott munka­erővel folyamatban van. 1V. Vegyesek. A vármegyei pénztárak általam a múlt hó­napban is vizsgáltattak s rendben levőnek ta­láltattak. A múlt hó utolsó napjaiban az ügykezelést Gyula városábau a folyó évben már másod íz­ben, megvizsgáltattam, e vizsgálatomat különö- 6ev a rendőrkapitányi, s mértékhitelesítői híva-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom