Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-10-13 / 41. szám
41-ik szám VIII. évfolyam Szerkesztőség: 1 Főtér Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vistza. Előfizetési dij: Egész évre ..........5 írt — kr. Fé lévre ...............2 „ 50 „ F.vnegyedre .. .. 1 „ 25 L Egyes szám ára 10 kr, ____________________ 2 Gy ula, 1889. október 13-án. V? Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ID010=137* T=un.os. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyilttér tora 10 '■-A Hirdetések felvétetnek. Budapesten. Goldbery er A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Sch/warz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fűrdö-uteza 4. sz. Bécsben: Schulek Henrik, Moose Jludolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon A regále bérlete. Nincs talán ügy, a mely miatt az utóbbi időben annyi teuta folyt volna el, mint a regále-ügyben és ez nagyon természetes, mert mindenkit legjobban érdekelnek azon dolgok, mindenki legérzékenyebb azon dolgok iráni, a melyek mint polgáriasán kifejezni szoktak, zsebbe vágók Gyula városának többszörösen volt és van oka ezen kérdéssel foglalkozni s ma talán jobban és inkább mint valaha. Midőn az urádalomtól megvette a város a regálét, bátran elmondhatjuk hogy jutányos áron ; és talán helytelent kiadta haszonbérbe igen magas áron, az egyes regále bérlő által okozni szokott képzelt és nem képzelt sérelmekért, az igen magas csapbéréit s más többféle kellemetlenségért vigasztalui tudtuk magunkat azzal, hogy a búsás bérleti jövedelemből nyerendő haszon és összegyüj- tendő városi vagyon a városnak culturalis előhaladást s egy szebb jövőt lesz hivatva megteremteni s ennek az érdekében szívesen áldozott, szívesen tiirt mindenki, s az egyesek készséggel áldozták filléreiket 8 tűrték a kellemetlenségeket a köz érdé kében, de ezen vigaszunkban csakhanu.r fájdalmasan kellett csalódnunk, s ma a helyzet egészen máskép áll. Az állam időközben megváltotta a regálét s ma már úgy állunk, hogy nem csak jövedelmet nem fog a városnak hajtani a regále (eltekintve a nyerendő 20°/0 kárpótlástól) de talán ki sem fogja futni a nyerendő váltság dijj kamata a felvett kölcsön kamatát. A mily természetes volt tehát hogy addig mig a városnak tetemes haszna volt a regáléból, a város polgárai szívesen és z> harisról. (Folytatás) Színház után kimennek sétálni a nagy boulevardokra. Innen származott a nálunk is ismert közmondás, hogy színház után jönnek a legszebb vendégek. Mert a mi a nagy bou- levardokon ilyenkor elegantiában, fényűzésben látható, az felülmúl minden képzeletet. A nagy boulevard, ez a párisi elnevezés, mely kezdődik a Place de la Republictöl és végződik a Place de la Concordaon _ ne m más mint egy szabálytalan félkörben futó hosszú széles ut. Minden egyes mintegy 5 pereznyi járó részének persze más neve van. Első a Porte St. Martin boulevard, azután jön bd. Porte St. Denis, bd. de Bonne Nouvelle vagyis a jó újdonságok bdja, mely onnan vette elnevezését, hogy 70-ben a fran- cziák első győzelmét itt tudatta a Petit Journal czimü néplap, azután jön bd. Prissoniere, bd. Montmartre — ez a félvilág találkozási helye — azután a bd. des Italiennes, hol a legelegánsabb közönség jár, azután a bd. des Capucines, hol a nagy opera van, és végül a bd. Madeleine, mely a hasonnevű templomtól nyerte elnevezését. Mint mondani szerencsém volt, ezek együtt képezik a nagy boulevardot, mely a tulajdonképeni Páris kifejezése. Itt ismerhetjük meg Párist olyannak, a milyen. Este 5 óra után kezdődik rajta az élet. De milyen élet, telve pezsgéssel, vidorsággal, szikrázó szellemmel. — Az emberek itt nem járnak, hanem sétálnak a szó chickes értelkészséggel tűrték az egyes bérlő utján okvetlenül előálló zaklatásokat és kellemetlenségeket, éppen oly természetes hogy ma midőn már a város a jövedelemtől elesik a polgárok arra törek esznek, hogy a regálé bérletét ők nyerjék el, s ha már a városnak elesik a haszna, a polgárok is mentve legyenek az egyes bérlő által okozni szokott kellemetlenségektől, mert a mily szívesen hoznak a polgárok áldozatot városuk előnyére, ép oly kevéssé hajlandók azt meghozni egy reájuk nézve idegen bérlő kedvéért. Ez a törekvése egy consortiumnak a mely a czélból alakul, hogy a regálét illetve az italmérési adót haszonbérbe vegye s ez képezi válalatuknak erkölcsi alapját, a mely részökre minden jó indulatot megszerez. Százötven vagy hatvan — a szám nem lényeges — gyulai italmérő állott össze egy társaságba az italmérési adó bérbe vételére, s hogy szándékuk komoly, arra nézve elég bizonyságot adtak akkor, amidőn a megtartott tárgyaláson 28000 írtos ajánlatot tettek. S az ember csaknem hajlandó lenne a csudálkozásra, hogy ily magas árért (a város 24 ezer forintért adta ki) a kincstár nem hajlandó a szerződést megkötni, ha nem látnánk a coulissák megé s nem tudnánk hogy valaki — igazán érthetetlen rósz akaratból — olyan feljelentést tett a kormánynál, hogy a gyulai ital- mérési adóért 40000 frt évi haszonbért lehet megkapni s ha nem tudnék hogy az összeirásnál azon hiba kö vettetett el, hogy egyes italmérőknél a kimért ital felvétetvén. ugyanazon ital felvétetett az elárusítóknál is és igy tetemesen nagyobb mennyiségű fogyasztás lett feltüntetve a ténylegesnél. * l Ez utóbbi hiba most már corrigálva lesz a megejtett ujjabb felvétel által s a mint tudjuk ezen tévedés folytán újabb tárgyalás lesz megtartva október hó 20 án. Az eredményt természetesen előre nem tudhatjuk, kérdés hogy menyire Uttetett le a fogyasztás menyisége az ujjabb felvétel alapján, s menyire közelíti meg igy az államkincstár ajánlata a consortium 28000 fitos ajánlatát, .és kérdés még az is hogy a consortium nem e fog esetleg nagyobb ajánlatot tenni, anynyi azonban bizonyos, hogy a magasabb ajánlat már minden remény nélkül tétetnék arra nézve hogy a fogyasztás kifizesse azon óriási haszonbért, s ha figyelembe vesszük hogy Orosháza, a hol pedig a regále bizonnyára megér annyit mint Gyulán, 19 ezer forintért nem volt hajlandó a bérletet átvenni, be kell látni minden elfogulatlan embernek, hogy a gyulai italmérési adóért 28000 forintnál többet adni bizonyos veszteség nélkül teljesen lehetetlen. De ismételjük, hogy semmi positivet nem tudunk a magasabb ajánlatról a positiv csak a 28000 írtos ajánlat, s most csak ahhoz szólhatunk hozzá s a dolog ily állása mellett van nehény őszinte szavunk a megalakult cousoi tiumhoz és az ő 28000 frtos ajánlatukhoz. Mi a magunk részéről az oly nemű vállalatoknál mint az italmérési adó bérlete, sokkal helyesebbnek tartjuk ha az többek kezébe jut, s bizonyos körülmények között leginkább óhajtottuk volna hogy a váios maga vegye ki a bérletet, erről azonban szó sem lehetvén azon óriási ár mellett, a melyet a kincstár kíván, a város kötelességébe állónak tartjuk, hogy támogassa er= kölcsileg azon polgárait a kik a bérletre vállalkoztak, s minden tőle telhető módon támogassa a társaságot, amely bérbe akarja venni az italmérési adót és pedig úgy azon kérdésnél hogy a bérletet elnyerjék, mint később s reméljük is hogy ez a támogatás nem fog almaradni, s lesz gondunk rá hogy az a közérdek szempontjából minél hathatósabb legyen. A megalakult consortium ha 28000 frtért az italmérési adót bérbe veszi, el lehet rá készülve, hogy az reá nézve veszteséggel fog járni, de ő ezen veszteséget könyebben elviselheti mint a város, mert az ital mérőkből alakult társaság ha veszítene a befolyandó adónál, ezt a veszteséget bőven kárpótolhatja az italok beszerzésénél, a melyek jó minősége okvetlenül emelni fogja a fogyasztást is s olcsósága (t. i. nem lesz kénytelen egy bérlőtől vásárolni) ha ott vásárolhatja a hol akarja, kárpótolni fogja ama veszteséget a mely netalán az italmérési adó bérleténél őket érni fogja. Tehát a mit vesztenek a réven, megnyerik a vámon. Mi nem féltjük a consortiumot, hogy elválalt kötelezettségének eleget tenni nem tudna, s korainak tartjuk azok kárörömét a kik azt mondják na csak hadd menjenek bele majd meglátják egy év múlva, hogy fognak könyörögni hogy múljék el töllük a keserű pohár; mert hiszen a 28000 frtot csak nem fogják egészen elveszíteni, a s legroszabb esetben is 24000 frtot feltétle- nül bevesznek, s kell hogy be vegyenek, egyszerűen abból következtetve, hogy a mostani regále bérlő ugyan anyi bért fizet a városnak s óriási kiadásai s személyzete mellett továbbra is óhajtja a bérletet, talán még magasabb árért is, igaz hogy te temes különbség az hogy a fogyasztási adó bérlet is az ő kezében van. Reá fizetnének tehát 4000 frtot a bérletre, vegyük mében, mintha e rengeteg nagy ut egy tár salgó terem volna. A széles járda nagy ré ízét a vendéglők székei foglalják el, hol az emberek hűsítőként absyntot isznak. — Itt nutatják be a divat őrült gyorsasággal vál :akozó termékeit s a mi itt megtetszik, azt íárom év múlva már Békésmegyében viselik De a szeszélyes divat termékei alatt ki ;árólagosan a női viseletét kell értenünk íbben Páris csodákat teremt s Ízlésével mész- >ze tengereken túl is imponál, ez ágát az párnák szabad művészetnek nevezi és bizony művészet mesés leleményességének a gyulai érjek és apák ép úgy adóznak, mint teszem kelet-indiaiak. De a milyen megmérhetetlen mélységű l női divat e bányája, ép oly egyszerű a férfi riselet. A franczia sohe se visel mást, mint sgyszerü fekete kabátot, Monsieur Carnot, a köztársaság elnöke ép úgy, mint az utolsó rnok. Férfi piperkőcz, holmi Giegerl Párisban lem létezik. A párisi férfi legfölebb. esernyő lyelével űzhet luxust. De igy annál érdeke iebb az ellentét. Lesznek, a kik mosolyogni fognak, mi [őn azt mondom, hogy a párisi nők szeretlek beszélni, sőt magukban azt fogják mon- ani — hiszen nálunk is akad . . . Kérem ,e nem úgy van. Tudom, hogy a mi hölgyeink zép ajkai is gyakran nyílnak meg, hogy sza- iorán termő eszméiket kifejezzék, de a párisi őké egyáltalán mindig nyitva van, és ha be- zél velük legalább annyit : ceca, parfaitment, xagtement, vous avez raison, voila — min- ig mondanak. De azt meg kell vallanom ogy nem fecsegnek, hanem csevegnek, és sevegésüknek meg van a maga sajátos bü- ája, rendszerint oly üres és mégis vonzó, oha olyanról nem beszélnek a mi kell :met ifi (hacsak otthon a férjeiknek nem.) Itt a nagy boulevardon érdekes őket megfigyelni, ha valamelyiknek egy jó ötlete támad, egész sans géve megállnak, hogy kényelmesebben kaczaghassanak. Ah, mert kaczagni szeretnek, a nevelés — mondja egy franczia iró — az élet fűszere, nélküle egész létünk ízetlen volna. E nagy boulevardon nem kevesebb mint i4 szinház van azonkívül itt van, a Grevin Mussée és a hírhedt Montagae Russe. E két helyen igazán érdemes lesz megállapodnunk. Az első a. Montagne Russe — vagyis orosz hegység nevét a most uralkodó orosz sympathia révén nyerte. Egy rengeteg nagy terem, melyet hosszában kigyózó alakú fahegys'ég szel ketté, melynek gerinczén orosz szánok rohannak egymással párhuzamosan őrült gyorsasággal. A szánokat egyszerűen a nehézkedési törvény hajtja. Ez a kolosszális terem, mely ötször akkora, mint a gyulai babilon, este 8 órától éjfél utáni egyig van nyitva és egyszerűen arra szolgál a párisiaknak, hogy egymással találkozzanak. Hanem a mit itt találunk — az mind hamis 1 Az orosz zenét franczia muzsikusok ját- szák, a spanyol tánczot normandi nők lejtik, a mosoly hamis, a szerelem hamis, az áru- czikkek, melyeket a bazárokban árulnak hamisak, a szingálok, kik fegyvertánczot ugrálnak párisi hordárok. Szóval ez egy teljes talmi világ, és mégis idejár az egész — no különösen a félvilág. Találunk itt szerecsen, chinai, indiai, tonkini nőket, kiknél alig bírjuk felismerni, hogy nők-e vagy férfiak, mert egyformán czopfosak és egyforma ruhát viselnek. Hanem szerencsére oly ruták, hogy zavart nem idéznek elő. De vannak itt büszke spanyol nők madonna arczczal, bűvös tekintetű creol nők, Algériának sajátos női szépségei, kik rendkívül hasonlítanak a mi szép czigány hölgyeinkhez ; láttam sárga bőrű anamita nőt, kikről egy előkelő franczia hírlapíró azt jegyezte meg, hogy egy párisi jól nevelt macskának sokkal több értelme van, mint nekik. Szóval este 8 órától éjfél utáni egy óráig átlag |—4ooo nő fordul meg e furcsa helyen. És mégis 1 — kiált fel a Figaró egyik számában — e helyen még egy házasság sem köttetett. Azt hiszem — nem a hölgyeken múlt. De mint mondám érdemes belépni, mert egy frankért — annyi a belépti dij — az ember megnézheti, hogy milyen színű és viseletű nők vannak a kerek világon. Megnézni érdemes. A Grevin Muse, mint neve is jelzi egy -nuzeum, mely viaszk figurákban mutatja be a múlt és jelen történetét, de leginkább a nagy forradalmat. E viaszk figurák igazán megdöbbentő hűséggel állítják elébünk az alakokat és eseményeket. Itt láthatjuk Dantont amint a conventben szónokolt, a tengerzöld Robespieret, midőn a hegypártiak gyűlésen komorul elfoglalja az elnöki széket, a fiatal St. Justot, midőn egy szál ingben vezeti a lelőtt tábornok helyett a forradalmi hadsereget, a szép Corday Saroltát a hogy a fürdőkádban ülő vérszomjas Maratnak szivébe mártja tőrét, oly irtóztató realizmussal vannak a vércseppek odatapasztva, hogy az ember hátán hideg borzong végig. De láthatunk itt nyaktilozást és egyéb borzalmasságot, melyekkel nem akarom a t. halgatóim idegeit felizgatni. Az óriási pinc'.ehelyiségekben az inqi- sitió van viaszkban megtestesitve minden borzalmasságaival és hogy mennyire igyekeznek természetesnek feltüntetni az abból is megítélhető, hogy például a tűz, melylyel a
