Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889-09-08 / 36. szám

36-ik szám. 1 Szerkesztőség: Főtér Dobay János kereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vitaza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. .. 5 frt — kr. Félévre ............ Évnegyedre .. .. i , 25 . V Egyes szám ára 10 kr. J Gyula,71889- szeptember 8-án, _______ VIII. évfolyam. Tá rsadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ZDoTosty János. í Ziadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyllttér aora 10 kr. Ja Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. ez. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-uteza 11. ez. Eckstein Bernát fürdő-utcza 4. sz. — Bécsben: Sehdlék Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Vásári forgalmunk hanyatlása. A ki ezelőtt csak két évtizeddel is heti, de különösen országos vásárainkon megfordult, s azokon ma is még néha- néha megfordul, látni fogja a szembe­szökő hanyatlást, az élénkség, a forga lom, és különösen a vidékiek látogatása tekintetében. Mig az eladók száma kétszeres sza­porulatot tüntet fel, a keresők száma az elébbi csekélyebb eladókhoz képest is ugyancsak megfogyatkozott. Okát az országos és különösen a he­tivásárok túl bőséges adományozásában keressük és véljük is feltalálni Es ebben van is valami ; — mert mig a múltban a vásári jog engedélyezé­sét csak is a fejlődésre törekvő közsé­geknek, illetőleg úgynevezett mezőváro soknak adományozták, ma, a ki folyamo­dik érte, megkapja, ha község, ha puszta — mindegy ; a képesség könnyen kimu­tatható. Hogy a valóban hivatott közsé­geknek káruk, vagy fejlődési akadályuk van-e abban, az komoly kérdés tárgyát nem képezi. És a következmény az, hogy az ily nyomon vásárt nyert községeknek meg­van a sokadalmuk hetenként egyszer és évenkint többször, fejlődésük azonban nincs, mert arra nem képesek, hiányoz­ván náluk az az elem, mely a fejlődés előmozdítására képességgel bir; — inig a valóban fejlődésre képességgel biró köz­ségek lakosai panganak, mert meg van vonva tőlük azon elemnek látogatása, mely szükségleteit beszerezni kénytelen volt a nagyobb községekbe jönni, az ott kifej lődött ipart és kereskedelmet a biztos megélhetésben előmozditá és fokozott ter­heinek viselésében segíté. Jóllehet, hogy eme kisebb helyeken a vásári forgalom, mely élelmi és kisebb iparczikkek beszerzésére és elárusitására szorítkozik, a vásárok éppen a kisebb iparos­nak vannak kárára, mert a túlságos vá­sárlátogatás nemcsak időpazarlással jár, hanem czikkeinek értékesítése sokszor ve­vők hiányában nem sikerülvén, még a kiadott kocsibért sem keresi meg, és in­nen van az, hogy vásárra jövő iparo­sainknak tekintélyes része alig kezd ön­állóan működni, örökölt, vagy talán há­zasság által nyert tőkéjét forgatni, már úgy elforgatta, hogy azt többé nem ta­lálja meg bármily munkás, bármily szor­galmas legyen is. A ki nem hiszi, nézze meg az adó­főkönyveket, ott különösen az I. osztályú kereseti-adót fizetőket, és meg fogja látni, hogy igazunk van ; de az évi adó leírási tételek is igazolják állításainkat. A baj reánk, nagyobb községekre komoly; — nem volna-e helyén orvoslá­sáról gondoskodni? Vásáraink hanyatlásának, ez csak egyik oka, és ez a baj nem csak a mi­enk, hanem általános, érdekel nem csak minket, de mindazon nagyobb községe két, kik még 48 előtt vásári jogosultság­gal birtak ; — nekünk azonban van még egy okunk, a mely fölött, gondolkozni szükséges. Tizenöt évvel ezelőtt, hogy vására­inkba rendet hozzunk, s az állatvásárok országos hirnevét különösen nemcsak meg­őrizzük, de lehetően fokozzuk is, szabály­rendeletet alkottunk, és e szabályrendelet annyira jónak bizonyult, mig megtartot­tuk és megtartattuk, hogy maga a me­gye is utánunk indult és a többi vásár­tartó községeknek hason szabályrendele­tet alkotott ; — hogy a szabályrendelet mennyire gyakoroltatik és tartatik meg a községekben, nem tudjuk, hogy mutat­koznak-e annak üdvös eredményei ott, vagy nem : szinte nem tudjuk ; — hogy azonban nálunk a szabályrendelet nyom­dafesték csak, azt két év óta látjuk; — a sertés vásárt akkor kezdik, a mikor akar­ják, úgy, bogy a tulajdonképeni kezdetén jövő vevők vagy jószágot nem, vagy csak selejtest kapnak és ez által állatvásárunk iránt bizalmatlanok lesznek. E panaszt nem mi tesszük, hanem teszi azon vásár­látogató közönség, mely a vásári határ­napokat pontosan megtartja. Elismerjük, hogy e viszás helyzet előidézésében különösen a vásártéren lakó és ott szállást adó közönségünknek is van része, mert jószághajtó vendégeit prote gálja, s igyekszik őket kedvezményekben közbenjárások által részesíteni; — de a város nemcsak a vásári részből áll, sőt a szabályrendelet megállapítja nemcsak az időt, a midőn az eladásnak kezdődni kell, hanem ezen időt évről-évre kellően meg is hirdettetik a hatóság által, és a vásárra jövő vevő közönség ezt tekinti hi­telesnek, joga van kívánni, hogy az hite­les is legyen. Vagy tartsuk meg a szabályrendele­tet, ha azt a vásárok rendje érdekében szükségesnek tartjuk, vagy dobjuk a sut­ba, ha azt vásáraink fejlesztésére felesle­gesnek, czélboz nem vezetőnek tartjuk ; ha pedig módosítani kell, módosítsuk úgy hogy az vásáraink jó hitelének megfe­leljen. Békésvármegye törvényhatósági bizott­ságának rendkívüli közgyűléséről. (1869. aug. 31.) (Vége.) A délelőtti tanácskozás utau hozott egye­düli egy határozat hitelesítése után a rnsgye fő­ispánjának elnöklete alatt kezdetét vevén a tárgysorozati ügyek tárgyalása, Kovács Mátyás és tarsai csabai lakosok által — Csaba község képviselőtestületének 124.—1889. kgy. sz. alatt hozott határozata ellen beadott felebbezésük el­vetésével, — a neheztelt határozat jóváhagyást nyert, M.-Berény község képviselőtestületének a község tulajdonát képező „Magyar király“ szál­loda bérbeadása tárgyában kelt határozata jóvá­hagyatott, - K.-Tarcsa község képviselőtestüle­tének a k.-tárcsái regálebérlők haszonbérleti ösz- szegéből leengedést megeugedő határozata, ha tályon kívül helyeztetett; — Orosháza község képviselőtestületének a kincstári földek vásárlása tárgyában hozott határozata jóváhagyást nyert; — Gyoma községében egy „közvágóhíd“ építé­sére az engedély megadatott; — Csaba községé­nek a polgári leányiskola költségeinek fedezé­sére szükséges köjcsön felvétele engedélyezve lett; — Gyula rendezett tanácsú város képviselő- testületének a vásárhelypénz felemelése tárgyá­ban hozott határozata hatályon kívül helyeztetett; P.-Szent-Tomya községének az 1500 frt kölcsön felvehetésóre az engedély megadatott; — Vésztó községének kérelme az iránt, hogy Szeghalom községében adóhivatal és közjegyzőség reudsze- résittetnék, pártolólag lett felterjesztve ai igaz­ságügy és pénzügyminiszterhez ; — Orosháza köz­ségének a vármegyei kémónysepretési szabály­rendelet módosítása iránti kérelmének hely nem adatott; — K.-Tarcsa községében, a községi köz­gyám fizetésének felemelése engedélyezve lett; — Szarvas, K.-Tarcsa, B-Csaba és M.-Berény köz­ségeknek a marhavágatásért szedendő dijjak tár­gyában alkotott s bemutatott szabályrendeletei jóváhagyattak; — Csorvás községe s a határbeli uradalmak között, a községi pótadó megváltása felett létrejött egyezség jóváhagyatott; — Csaba község háztartásában egy, 250 Irt évi díjjal ja­vadalmazott hajdni állás engedélyezve lett; — végre több község részéről beterjesztett 1888-ik évi számadóaok felülvizsgáltatván, jóváhagyattak. ezzel az ülés délntán */25 órakor véget ért, f. év szeptember hava 2-án délelőtt 11 órakor hitele­sítési közgyűlés tartatott. A csabai regále. A vármegye közgyülésé- uek Csabavárosa s az ottani közbirtokosság kö­zött létrejött egyesség tárgyában hozott és lapunk inult heti számában reprodukált határozata kő­vetkező: Tárgyaltatott a csabai járási főszolgabirája által 1889. évi augusztus hava 22-én 2832. szám alatt kelt jelentése mellett törvényhatósági jóvá­hagyás végett beterjesztett s a m. kir. belügy­miniszternek 35.993/889 IV. b. szám alatt kelt rendelete alapján az 1886. évi XXII. t. ez. 114. §-a értelmében kiküldött vármegyei bizottság közvetítésével Csaba község közönsége s a b.-csa­bai közbirtokosság között a csabai kir. kisebb haszonvételi jogok s az ezek hasznosítására szol­gáló 8 a csabai közbirtokosság birtokában lévő ingatlanok és ingóságok tulajdon joga felett kö­tött egyezség, valamint ezen egyezség ellen Beli- czey István csabai lakos, képviselő testületi tag által törvényes időben beadott fellebbezés. Olvas­tatott az állandó választmány ide vonatkozó vé- leraéoyes jelentése. Határozat. A vármegye tör­vényhatósági bizottsága a m. kir. belügyminiszter urnák ezen ügyben kelt 35.593/889. számú rende­letében jelzett álláspontra helyezkedve a B.-Csa­ba község s a b.-c8abai közbirtokossági testület között kötött s 1889. évi augusztus 21-én aláirt vagyonrendezési egyezséget, — mely szerint a közbirtokosság a királyi kisebb haszonvételi jogo kát, és mindazon ingókat és ingatlanokat, ame­lyek ama jogok jövedelmeiből szereztettek, s a csabai rom. katli. egyház irányában eddig gyako­rolt kegyúri jogokat, az azokkal járó teherrel együtt Csaba községére a jövö évi április 1-én átruházza, Csaba községe pedig kötelezi magát ezen vagyonokért a jelzett idő pontban 329.814 lórin tot készpénzben fizetni — az alább telhozot- takra való tekintettel az 1886. évi XXLl. t.-cz 24. §-a alapján a közvetkezö módosítások, illetve feltételek mellett jóváhagyja. Az egyezség módo­sítandó akként : 1. hogy az egyezség tárgyát képező 8 a leltárban felsorolt javak nem az egyez­ségben megbatározott fizetési határidőben, hanem ezen határozatnak jogerőre emelkedese után azonnal minden tdokozi kárpótlás nélkül utruba- zaudók Csaba községere. 2. hogy a Csaba közsé­gi kegyúri joggal kapcsolatos kotolezeltsegek fe­jében a közbirtokosságnak járó 329.814 lonut vi8zteberböl 20.000 trt töke értékként s egyszers- raiud a már e oztmeu felmerült és még íedezet- len kiadás tejébeu 4200 Irt a község javára le- vouassék. 3. Az egyezség által a közbirtokossági javakért viszteberkeut megállapított 329.814 lo- rinlból a fentebbi 24200 írt levonása után ten- rnaradó 305.614 ioriutnak a közbirtokosság ré­szére leendő kifizetése akként eszközlendö, Hogy az italuiérósi jog kártalanítása lejeben Csaba községének járó ailami kotmeuyezelt kötvény az 1888. évi XXXVI. t.-cz. 19. § a alapján közlor- galtnu kötvényekké változtatván át, a közbirto­kosság ezen közforgalmú és a fizetésnél névér- tékbeu számítandó kötvényekkel fizetendő ki, az esetleges többlet készpénzzel fedeztetvén. — A mennyiben az egyezkedő lelek az egyezségnek a fenti pontokban körvonalozott módosítását elfo­gadják, a folyó évi augusztus 21-én kiállított egyezség a fentebbiekhez képest pótlólag módo­sítandó s a jóváhagyási záradékkal leendő ellá­tás végett a vármegye alispánjához beterjesz­tendő, ki az ezen határozatnak megtelelő egyez­ség jóváhagyási záradékkal való ellátására ezen­nel feibatalmaztatik, s egyidejűleg megbizatik, hogy a jogérvényessé vált egyezségnek végre­hajtása tekintetében a szükséges intézkedéseket annak idejébeu tegye meg. — Megokolás. Habár a vármegye törvényhatósági bizottsága, mint az a folyó évi április 15 én tartott közgyűlésében hozott 13. bgy. számú határozatában is kifejte­tett, azon nézetbeu van, hogy a jog és igazság szoros és szigorú alkalmazása mellett a köz­birtokosság birlalatában levő javak Békés-Csaba községet illetnék, mindazon által e kérdés megoldásánál a bírói út igénybevételét mel­lőzni óhajtotta s a méltányosság érveit is fi­gyelembe véve a fenforgó vitás kérdésnek — a községre nézve kedvező egyezség köthető, — egyezségi utón való megoldását tartja czélszerübb- nek, miután kétségtelen, hogy az egyezség tár­gyát képező javak a közbirtokossági testületnek 1863. óta jóhiszemű birtokában vanuak, mely idő alatt a közbirtokosság e javakat minden felelős­ség nélkül s több középületet emelvéo, a község fejlődésének előmozdítására használta, s e 27 évi1 jóhiszemű birtoklás a Csaba község lakosságának tekintélyes részét képező közbirtokosok között a regále jogokra vonatkozólag tulajdon joguk iránt oly biztos igéuy vélelmezésére nyújthatott alapot, hogy annak rideg figyelmen kívül hagyása, a méltányosság elveibe ütközve, a község lakossá­ga nagy részénél elkeseredést, s a község belbé- kéjének megzavarását okozná, és minthogy a közbirtokossági jogok adásvétel tárgyát képezvén jóhiszemű 3-ik szerzők kezére is mentek át, ezek­nek jóhiszeműleg szerzett tulajdonuktól való meg­fosztása nemcsak a méltányosság, de a jog elvei­be is ütköznék, és minden esetre a javak köz­forgalmának biztonságában vetett bitet rendítené meg, miknek következményei, erkölcsi, és anyagi hatásukat tekintve, károsabbak volnának a köz­ség fejlődésére nézve, mint egy méltányos egyez­ség; különösen ha az egyezkedés meghiúsulta ese­tén folyamatba teendő per hátrányos következmé­nyeit is hozzá vesszük, mely előre láthatólag évek bosszú során sok költekezéssel folyva a köz­séget fejlődésében, a lakosságot egyetértésében s vagyoni gyarapodásában zavarná meg és tarta­ná nyugtalanságban; mig az egyezség, megóván a községet az eredményében végül is nem telje­sen bizonyos per esélyeitől, s az azzal járó koczkázattól, a község érdekeit és a lakos­ság nyugalmát közmegelégedésre biztosítja. Figyelembe véve ekként a méltányos egyezségnek a perlekedés lelett elvileg előnyös voltát, a vár­megye bizottsága a fenforgó égyezséget a meg­batározott módosítások mellett jőváhagyandónak tartotta, azért is, mivel az, az 1886. évi XXII. t. ez. 110. 113. és 114. §§-aiban körülirt törvé­nyes alakiságok pontos megtartásával, a várme­gye küldöttségének közvetítése mellett és hozzá­járulásával, több hónapon át tartó, s mindkét szerződő tél érdekeit méltató, beható tárgyalások után létesittetett, s különösen minthogy az, ha­bár előreláthatólag nem is oly előnyös Csaba községére uézve mint a leltárban feltüntetve van mégis, miután a község a kárpótlásul adandó összegnek körülbelül kétszeresét nyeri, s miután az ezen határozatban megjelölt feltételekkel az egyezség hátrányai némileg eloszlattattak, az a községre nézve elég méltányosnak és elég ked­vezőnek mondható. Az egyezségnek e határozat­ban megjelölt módosításainál azon indok vezérelte a vármegyét, hogy azt a községre nézve, annak jogi álláspontjához képest minél előnyösebbé téve, a többször hivatott miniszteri rendeletben kifej­tett azon elvet, bogy az egyezség egy kedvező esélyű per előnyeivel érjen fel, minél inkább megközelítse. Így módosítandó volt az egyezség a vagyon átadás idejére vonatkozó részében, minthogy az egyezség tárgyát képező javaknak a község részére való azonnali átadását misem gátolja, s az ügyletnek mielőbbi lebonyolítása pedig a községre nézve kívánatos és előnyös ; meghatározandó volt továbbá a kegyúri jog ter­heinek egyenértéke, s annak valamint az eddigi még fedezetlen kegyúri kiadásoknak a község által fizetendő összegből való levonásba hozatala elrendelő volt, mert a kegyúri kötelezettségek fejében az egyezségben mi kárpótlás sem vétetett fel, holott a kegyúri jogok a vármegye folyó évi 178. bgy. számú határozata értelmében is ezen­túl a községet illetvén, e czimen a községnek az eddigi tapasztalathoz képest előreláthatólag kö­rülbelül a megállapított tőke kamatainak megfe­lelő évi kiadásai leendenek, s igy méltányos hogy a község eme terhekkel szemben is kárta- lanitassék ; a kifizetés módozataira vonatkozó rendelkezésnél pedig azon elv vezérelte a várme­gye bizottságát, hogy B.- Csaba községét egy nagy összegű kölcsön felvételétől, s ez által azon zsibbasztó, a község gazdasági fejlődésére hát­rányos befolyásoktól megóvja, melyek egy nagy s hosszú éveken át letörlesztendö tartozás terhe­ivel rendszerint együtt járnak. Békésvármegye legtöbb ai)ót fizető me­gyebizottsági tagoknak 1890-ik évre ösz- szeáilitott névjegyzéke­Gr. Wenckbelm Frigyes nagybirtokos, Uj- Kigyós, 76724 90, id. br. Wodianer Albert nagy- birtokos, Budapest, 34967.59, gr. Wenckheim Rudolf nagybirtokos, Doboz. 21684.64, gróf Almásy Kálmán nagybirt. Kétegybáza, 16,031.85, gróf Wenckheim Károly nagybirtokos, Gerla, 14176.54, Kárász Imre nagybirtokos, Szeghalom, 11603.92, gróf Wenckheim Dénes nagybirtokos, Doboz, 9767.96, br. Wenckheim Viktor nagy- birtokos, Körös-Ladány, 9570.47, gróf Apponyi Albert nagybirtokos, Budapest, 7945.42, Geist

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom