Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-09-01 / 35. szám
35-tk szám. Gyula, 1889. szeptember 1-én VIII. évfolyam* f------------I S zerkesztőség: Főtér Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vtaaza. Előfizetési díj: Egész évre............5 frt — kr. Fé lévre .................2 „ 50 „ Évnegyedre ..... 1 . 25 „ . V Egyes szám ára 10 kr. ) __________Á Tá rsadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. * Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: üoloay TáuiLOS. f----------------1 Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér aora 10 kp. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váezi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schdlek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon A képviseleti közgyűlés után. Ami mellett lapunk folyó évi julius 28-án megjelent számában érveltünk, habár nem teljes meggyőződésünkből, hanem a viszonyok sürgősségének kényszerűségénél fogva, — megtörtént és a honvédség szaporított létszáma részére az akkor előterjesztett terv fogadtatott el, mint legolcsóbb az újonnan előterjesztett négy, illetőleg hat tervvel szemben. Ha a városi tanács által akkor beterjesztett tervet fogadja el a képviselő testület, reményünk lehetett volna arra, hogy a laktanya egy kis utánjárás mellett még a folyó évben felépül és annak jövedelmét a város közönsége élvezi, de mert az előterjesztés megbukott, várhatunk jövő tavaszig az épitkezés megkezdésével és le kell mondanunk legalább is 8—9 hónapig egy oly jövedelem élvezetéről, a melyre, tekintve jelen, és még inkább jövő viszonyainkat, nagyon is rá szorultunk volna. De hát hiába! nálunk sok a számítás nélküli okos ember, és még több a népkegy hajhászó, a kiknek felülni akad ember elég. De hát jobb későn, mint soha ; a polgármester elég tapintatos volt a gyűlésnek eme tárgyát — úgy előterjeszteni, hogy az megszavazva is legyen, mert látta, hogy a laktanya mellett az egész képviselő testület — kivéve hármat — mellette van, e három pedig a 148 mellett számba nem jöhet, — csupán a helyiség megválasztásánál voltak eltérések : mert — hát — minden városrész magának szerette volna a laktanyát — épiteni, — és ezen kis önösség felett csudálkozni okunk nincs : de a képviselő testület nagy többsége mégis a legjutányosabb és a honvédelmi miniszter által is helyeselt tervet szavazta meg, és igy lesz a mai szükségletnek megfelelő laktanya. A városi tanács egy oly költség felett rendelkezik, melyből, ha terve és különösen költségvetése helyes, tekintélyes megtakarítást érhet el. — Mi e megtakarítást — nem kívánjuk a megszavazott összegből levonásnak tekinteni, hanem inkább ohajtanók, hogy az a jövőrei gondoskodásra tőkét képezzen, mert valószínűnek tartjuk azt, hogy egy harmadik zászlóaljjal nem csak inegkináltatunk, de a helyes katonai elhelyezés tekintetében azt el is kell fogadnunk. — Ekkor mulhatlan szükségünk van ujjabb területre, a hol ez elhelyezhető is legyen ; — és e czélra leg alkalmasabbnak tartjuk magunk is a „Fur- mincz“ telkét. — E telek eladó, és ára elég méltányos; a városi tanács helyes költségvetése mellett a 80,000 forintból megtakaríthatja az összeget annak megvételére, és értékesítheti azt ideiglenesen úgy, hogy az, némi jövedelmet hozzon a katonai pénztár javára, vagy mint veteményes földet — vagy mint herést, vagy mint más czélra bérbe adandó területet: a katonai pénztár megfogja hozni a 80,000 forintnak kamatját — és törlesztését, és e telek vétele a városnak, illetőleg eme pénztárnak csak hasznot hajtó jövedelmi forrása lehet. — Az eme javaslat feletti gondolkozást — ajánljuk az illetők figyelmébe. A költségvetéshez mint — nagy részben elfogadott és letárgyalthoz szólni nem kívánunk; érdeklődünk azonban a körgát iránt, amely a három tervezet mellőzésével egy negyedik tervet léptet előtérbe, amely lehet hogy helyes, de az illetőknek véleményüket és tervüket előbb kellett volna nyilvánosságra hozni, hogy az ideje korán megfontolandó és kidolgozható lehetett volna. Tartunk tőle, hogy a folytonos ter- vezget.és a körgát oly szükséges létesítését addig fogja késleltetni mig egy Csabát ért hasonló katasztrófa nem fog itt is bekövetkezni. — És kié lesz akkor a felelősség ? Békésvármegye törvényhatósági bizottságának rendkivüli közgyűléséről. (1881. aug. 31.) Szombaton d. e. V4IO órakor a 50—60 tagból álló közgyűlést, melyen Csaba községe erősen képviselve van, elnöklő löispán, mielőtt üdvözölné, rövid szavakban ecseteli az indokot, mely szükségessé tette a rendkivüli közgyűlés egybehivását, a mely alkalommal már előzetesen is kijelenti, hogy a Csaba községe és a közbirtokosság között létrejött egyezség jóváhagyásának tárgyalása alatt — az ügyben érdekeltek gyűlésen jelenlevő tagjai — ha kívánnák, az ügyhez hozzá szólhatnak tárgyilagosan, de az ügyben szavazati jogukat nem gyakorolhatják. Az ügyben leérkezett ösmeretes belügyminiszteri rendelet felolvasásával vette kezdetét a tárgyalás, — Beliczey István biz. tag kifejezett óhajához képest. Beliczey István biz. tag kifejezést adott azon óhajának is, hogy e rendkivüli közgyűlésen ez ügyben hozandó közgyűlési határozatban az elől felolvasott belügyministeri rendelet minden egyes pontja bevétetnék és határozattá emeltetnék. • Olvastattak továbbá a kérvény egyes mellékletei külön-külön, továbbá Beliczey István biz. tag által törvényes időben beadott felebbezés, végül az állandó választmányi vélemény, mely ugyan több ellenvetéseket tartalmaz, még is az egyezséget — a beadott felebbezés mellőzésével — azzal tartja jóváhagyandónak, hogy az egyez- ményi javak, nem az egyezségben kitett határidőben, de az ezen r. közgyűlésen hozandó határozat jogerőre emelkedése után azonnal adatnának át Csaba községének. Kezdetét veszik ezután az egyes felszólalók nézet nyilvánításai ; — első felszólaló Beliczey István, ki szóval is óhajtja indokolni beadott íe- lebbezését, s kéri a közgyűlést, hogy az állandó választmányi vélemény mellőzésével, a felolvasott belügyministeri rendelet értelmében hozatnék határozat. Törvényellenesen hozottnak tartja az ügyben hozott Csaba községi képviselő testületi határozatot, mert mig egy részt az illető községi képviseleti közgyűlésen — több az ügyben közvetlen érdekelt folyt be a határozat meghozásához, — de másrészt, a hozott képviselőtestületi határozat, a szokott módon nem lett meghirdetve, — kifogásolja továbbá a leltárt, melyben több oly egyezményi javak vannak felvéve, melyek a közbirtokosság tulajdonát soha sem képezték, — de kifogásolja a bemutatott becsü- bizonylatokat is, melyek nem szakértők közben- jötte mellett készíttettek. Nézete szerint az egyezség értelmében Csaba városa igen nagy rövidséget szenved, s kori a közgyűlést, hogy a csabai közbirtokossági ügyek vétessenek újabb vizsgálat alá, s annak alapján hozandó újabb egyezség kötésére utasittatnának a szerződő felek. — Jancsovics Pál alispán szólal fel utána az állandó választmányi javaslat elfogadása mellett. Szucsu Béla erősen reflektál Beliczey István biz. tag által előadottakra, különösen pártfogásába veszi a megtámadott csabai közbirto kosságot, Beliczey István biz. tag álláspontját a csabai közbirtokossággal szemben — következetlennek nyilvánítja, — az állandó választmány véleményének mellőzésével, az egyezséget eredeti szövegében kéri jóváhagyni. Beliczey István válaszol Szucsu Béla — különösen személyes érdekű reflekszióira. Dr. Hajnal István az állandó választmányi véleményt elfogadásra ajánlja. Jancsovics Emil az egyezség jóváhagyásához nem járulhat. Keller Imre uj egyezség kieszközlését proponálja, illetve a tárgyalás alatt levő egyezség kibővítését kéri. Dr. Kovács István fejtegeti az ügyben felmerült jogok s az azokból levonható consequentiák természetét, végül elfogadja az állandó vál. véleményét. Jlaviár Dániel, nem tartja helyesnek, sót 'örvénytelennek tartja azon nézetet, mely szerint az egyezség tárgyát képező javak Csaba város tulajdonát képeznék, — miért is a beterjesztett egyezség jóváhagyását megszavazza. Szemián Sámuel felel Haviárnak, s bebizonyítani igyekszik, hogy azon kérdéses javak csakugyan Csaba város tulajdonát képezik. Szépen fejtegeti és példákkal bebizonyítja, hogy a közvagyonok megszerzéséhez nem múl katlanul szükséges, hogy ahhoz minden egyes lakos hozzájáruljon, mégis közvagyont képez, — az egyezséget a maga eredetiségében ajánlja elfogadásra. Az elhangzott nézetek eltérők; — miért is az elnöklő főispán is nézetét nyilvánítani szükségesnek tartja, — ki is az egyezséget óhajtja, a méltányosság korlátái között, de a szőnyegen levő egyezséget csak úgy tartja jóváhagyhatónak, ha az, a Keller biz. tag javaslata szerint azzal fog kibővittetni, hogy Csaba városa a patronatusi jogok után is kapjon 20,000 frtot, mely kibővítéssel az állandó választmányi vélemény határozattá emeltetett. Az ülés vége %1 órakor. (Vége köv.) 28. 3 hitfelek, iskolának nádváltság . 29- 3 « » tűzifa átalány 30. Polgári iskola fentartására . 31- v ■ tűzifára . . . . 32. Ipariskolára 33. Orsz. tanítói nyugdíj-alapra. 34- Ismétlő iskolára ... 35. Tanyai 3 iskolára .... 36. Tégla járdákra ..............................] 37 . Járda padlókra.............................. 38 . Apróbb hidakra .... 39. Toronyórák gondozására ... 40. Kutak fentartására........................ 41 . Katonai pótadóra........................ 42 . Előfogatozásra.................................... 43. Házi szegények élelmezésére . . 44 Toloncz élelmezésre........................ 45. Községi jegyzői nyugdíjalapra . . 46. Laktanya kölcsön kamataira . . 47. Élővíz csatornára.............................. 48. Alt. ártéri köröstörlesztésre . . 49. Végrehajtásokra ............................. 50 . Előre nem láthatók........................ Ös szesen Levonva a kitüntetett jövedelmet . , Marad fedezendő ........................ 22 6.86 414— 4000— 156— 400— 60— 425— 1200— 1189.81 2361.34 200— 100— 270— 2642.60 500— 2000— 64.58 265.67 700— 600— 1030— 2000— 5250.33 71005.31 31233.40 39771.91 Gyulaváros költségvetése 1890. évre. 1. Bevételek: Közpénztári maradvány . . 807.24 2. Előbbi évekről aktiv követelés . _ _ 3. S zántóföldekből................................... 12 020.93 4. Kaszálókból............................. 18 91.15 5. Legelőből................................................ 32 80— 6. Erdőből................................................ 30 00— 7. Nádasból . .......................................... 10 0— 8. Faiskolából.......................................... 15 0.50 9. Veteményes földből........................ 34 7.56 10. Fűzfa vesszőkből.............................. 30 0— 11. Kórházi föld és Szent Pál árok . . 123.50 12. Szarvasépület bérlete ........................ 50 0— 13. Németvárosi szénáskert .... 30— 14. Vágóhíd jövedelem........................'. 20 60.40 15. Vadászati jog bérletéből . . . 489— 16. Állam kötvény kamataiból . . . 50.40 17. Kisbirtokosok földhitelint. kamat. 50,— 18. Községi adóhátralékból .... 853.17 19. Napszámosok adójából .... 180— 20. Mértékbitelesitésből........................ 47 1.93 21. Doboltatásból ................................... 65 .83 22. Állami ménlovak élelmezéséből . 143— 23. Toloncz ellátásból.............................. 88 .45 24. Különfélékből.................................... 12 2— 25. Gyámi tartalék alapból .... 1400— 26. Végrehajtásokból.............................. 1289.43 27. Iskolai czélokra.............................. 14 18.91 Összesen 31233.40 1. Kiadások: Esetleges pénztár hiány .... 2. Állam adóra ......................................... 22 24,28 3. Egyenérték illetékre........................ 71 9.20 4 Mértékhitelesitési tárgyak törlesztésére.................................... ..... . Mé nlovak és lovasok élelmezése . 300— 5. 313.27 6. Középületek tisztán tartására . . 260— 7. Épületek tűz elleni biztosítására . 72.41 8. Földhitelintézetnek kamat . . . 68.94 9. Békésmegyei takarékpénztárnak 2000 frt után 6% kamat . . . 120— 10. I. Gyulavárosi takarékpénztárnak 384— 6400 frt után 6°/0 kamat . . . 11. 32000 frt kölcsöntörlesztésre VIII. részlet 10% . . . . . . . 3200— 12. I. Hazai takarékpénztárnak 10000 frt kölcsön törlesztésére . . . 627.50 13. A tartalék alapnak 3400 frt után 6% kamat és törlesztése . . . 1604— 14. Tisztviselők fizetésére .... 18720— 15. Cselédség fizetésére : . . . . 7040— 16. Cselédség ruházatára ........................ 14 97— 17. Utazási költségekre . . . . . 1000— 18. Napi dijakra.......................................... 20 0— 19. Irodai eszközökre.............................. 53 4.20 20. Nyomtatványok és könyvkötési 600— munkákra .......................................... 21. Fűtés és cselédségnek világításra 1017.62 22. Utczai lámpák világítására . . . 3212— 23. Hivatalos lapokra .............................. 35 .30 24. Postadijak és bélyegekre . . . 20— 25. Iparos munkákra.............................. 30 0— 26. Rajztanitó fizetésére........................ 315— 27. 3 bitfelekezeti iskolának áll. kölcsön-kamat ........ 564.40 |I. csoport minden adónem 92,633 frt 65 kr. után 25 krral .... II. csoport földadó 41,161 Irt 28 kr. után 15 krral .................................... II I. csoport egyéb adónemek 51,472 frt 37 kr. után 21 krral . . . 23158.25 617415 10809.12 Összesen 40141.52 I—II. csoportra esik adóforint után . __.40 L— IU. csoportra esik adóforint után . —.46 Ápolda költség előirányzat 1890-ik évre. Bevételek:/ 1. Pénztár maradvány .... 2. Tőkepénzek után . . . . . 3. Földbérletből.................................... 4. Kertbérletből . .............................. 5. Birság pénzekből.............................. 6. Mulatságok engedélyéből . . . Összesen Kiadások. 1. Ápoldai szegények élelmezésére 2. Házi szegények segélyzésére 3. Szegény gyermekek tartására 4. Szegények ruüázására 5. Beruházásokra . , . 6. Koporsókra........................ 7. Gyógyszerekre . . . 8. Sírására .............................. 9. Előre nem láthatókra . 60.65 887.37 674— 300— 50— 70— 2042.02 1800— 1680— 150— 95.94 40— 48— 54— 10— 164.08 Összesen: 4042.02 Levonva a bevételt 2042.02 Mutatkozik hiány 2000.— Mely összeg a közpénztárból fedeztetik, minthogy ezen összeg a közpénztári költségvetésben fel véve van. Tiizrendörségi költség előirányzat dik évre. Bevételek: 1. Pénztár maradványból ..... 2. Kűunlevö követelésből........................ 18 907.03 956.10 Összesen: 963.18 Kiadások. 1. Tűzrendőrségi fizetésre .... 2160.— 2. Tűzrendőrségi ruházatra .... 672.— 3. Tüzoltószerek fentartására . . . 300.— 4. Tüzoltószerek szállításáért jutalom . 50.— 5. Előre nem láthatókra........................ 200.— Ös szesen: 3382.— Levonva a bevételt 963.18 Mutatkozik hiány 2418.82 Kivetendő és pedig a meghatározott kulcs után 1. Házak után . .................................... 2883.— 2. Jövedelmi adó után ...... 346.50 Összesen: 3229.50 Levonva a szükséglendő összeget 2418.82 Mutatkozik felesleg 810.68 mely összegből tartalék alap alakítandó.
