Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889-07-28 / 30. szám

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. V&czi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. ScTvwarz Gyula Váczi-utcza 11. ez. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon A képviseleti közgyűlésből. Lapunk zártakor írjuk e sorokat ; alig tíz perczczel annak utána, midőn Dutkay Béla polgármester kimondotta a határo­zatot. hogy a városi tanács javaslata a laktanya építésre, ezzel kapcsolatos liáz és kölcsönvételre nézve 40 képviselő „nemu szavazata következtében nem emelkedhe- tik határozattá, s ami ezzel egyértelmű : a laktanya építési ügyben semminemű olyan érdemleges határozat, mely annak megoldását előbbre vinné, nem hozatott. Nincs az országnak több oly szeren­csétlen városa, mint aminő mi vagyunk; olyan dolgok történnek nálunk, amik a legobskurusabb hírnevű faluban se történ­hetnének meg. Más városok a szó szoros értelmében törik magukat utána, elkövetnek minden képzelhetőt és képzelhetetlent, erejűket meg­haladó anyagi áldozatokat ajánlanak fel, kérnek, kunyorálnak, hogy a kormáuy ad­jon nekik királyi táblát, pénzűgyigazgató ságot, katonaságot, vagy amennyiben van katonaságuk szaporitsa annak létszámát. És sok város hasztalan kér. hasztalan ri- mánkodik; ajánlata úgy biráltatik el, hogy nincs összhangban az állam érdekkel és legfényesebb ajánlatai visszautasittatnak. Mi nem panaszkodhatunk a kormány ellen ; sőt a legnagyobb hálával kell be- ösmernünk, hogy oly dolgokat, a miknek megtartásáért, fejlesztéséért vagy, elnye réséért más városok küldöttségei a mi­niszterek ajtó küszöbeit koptatják el, eze­ket a dolgokat a kormány — Gyula vá­rosának légkisebb kezdeményezése nélkül, saját jóakaratából ajánlja fel. Szatmárnak volt pénzügyigazgatósága; mit mindent el nem követett, hogy meg­z> Báró Wenckheim Béla emlékezete. 1810—1879. Felolvasta Gyulán, 1889. év julius hó 7-én. Göndöcs Benedek. (Vége.) A szivekbe visszatért bizalom és lelke- sült öröm megható nyilvánulásai között fog­lalta el újra a megye föispáni székét, mely­ről u év előtt számüzöttként menekülnie kel­lett, s az elnöklete alatt megejtett első me­gyei tisztujitással a megyének n évig tartott tetszhalott állapota ismét uj életre kelt. Annál lesujtóbb volt aztán a csalódás, melyen a nemzetnek még egyszer átesnie kel­lett, midőn az országgyűlés feliratában reme­kül kifejtett közjogi elvek és a nemzet jogos kívánalmai, mint teljesitethetlenek, a bécsi kormány által visszautasittattak, az ország­gyűlés fel lett oszlatva, a halottaiból csak még az imént feltámadott alkotmányos me­gyei élet fonala újra megszakadt, a nemzeti önérzetökben mélyen sértett hazafiakból nem rég alakult megyei tisztikar országszerte le­köszönt, s báró Wenckheim Béla — jellemé­hez és múltjához híven — szintén felmondta a föispáni szolgálatot. De a nemzet önérzetes magatartásán, s a jellemében nyilvánuló őserö szilárdságán végre is megtört az erőszakos rendszernek minden kísérlete, a nemzetellenes politika teljesen lejárta magát, és a legfőbb intéző körök utóljára is kénytelenek voltak belátni, hogy a kettős birodalom fennállását s a kö­zös uralkodóház érdekeit egyaránt fenyegető válságból való kibontakozásra csak egy út és mód maradt, s ez : Magyarország alkot­tarthassa, mit mindent el nem követ, hogy újra visszakapja: a fővárosi újságokban hetek óta olvasható elkeseredett közlemé­nyek a megmondhatói. Mi egy lépést nem tettünk a pénztigyigazgatóságért, nem volt: megkaptuk! nagy szerencse, hogy nem tették előzetesen szavazás tárgyává, elfo­gadjuk-e vagy nem, mert nem felelünk érte, hogy a képviselő testület vissza nem utasítja. A törvényhozás meghozza a honvéd­ség szervezésére vonatkozó uj törvényt, melyből Gyulára nézve az a kimondhat- lan nagy előny hárul, hogy a honvédség állandó létszáma a század keretek kiegé­szítése folytán csaknem meg négy. sőt ötszöröződik. — A katonai törvények ál tálában katonás természetűek; — a hon - védelmi miniszternek nem áll módjá­ban a törvény gyors végrehajtásánál minden felmerülhető skrupulust, önérdeket és irigységet respektálni. akárhányszor megtörténik, hogy ha életbevágó s a salus rei publicaet érintő érdek forog fen, még a törvényes formákat sem lehet szigorúan megtartani. Laktanya helyiségül kinézik a Koro­nát, másrészről emeletre akarják építtetni a sóházat. Kivel konferáljon a honvédelmi hatóság? Mind a 200 képviselővel? hiszen más városokban megszokta, hogy a város fejével a polgármesterrel, kis községekben hogy elég a bíróval jegyzővel végeznie ; feltételezi, de fel is kell tételeznie róluk, hogy azok a község illetőleg a város ér­dekében járnak el, és annak nevében jo­gosultak ajánlatot tenni s az elfogadott ajánlatot képesek a közgyűléssel is elfogad­tatni. Gyulán erre nincsen eset. Itt először is oly melléktekintetek miatt — melyeket még most gyöngédségből nem szállítunk le a maguk értékére — lemondanak a Koronának kaszárnyává alakításáról. A minister, ki előzetesen már elfo­gadta a Koronának kaszárnyává alakítási tervezetét, kelletlenül bár, de megnyug­szik, hogy Isten neki ! hadd maradjon az árvaház : árvaház, ha olyan nagyon fél­tik, s csináljatok a Koronából pénzügy- igazgRtósági hivatali helyiséget. De miután a törvény folytán az újon­nan épülendő laktanyára sürgős szükség van, táviratilag felrendeli a miniszter a város polgármesterét, hozzanak újabb ter­veket. hogy a Korona elejtésével hova lehet kaszárnyát építeni ? A polgármester a távirati rendelkezés folytán — az idő rövidsége miatt — sebbel-lobbal elkészít­tet két tervet, másik két helyet pedig tar­talékban ajánl. — A miniszteri közegek mint czéljaiknak legjobban megfelelőt elfogadják a sóház melletti Kráhm féle há­zat, melynek megszerzése egy szomszéd kerttel körülbelől 10,000 írtba kerül, a laktanya felépítés 40—45,000 írtba, az összes költség volna 55—60,000 forint, mellyel szemben a .szó szoros értelmében biztos évi 10,000 forint jövedelem mutat­kozik és mikor szavazásra kerül a dolog, hogy biztosittassék a honvédség és a jö­vedelem Gyulának : akkor az irigység kerekedik felül, és mert esetleg annak a háznak árába értéken felül mond­juk hogy 2000 forinttal többet kellett fizetni, megkoczkáztatja, hogy dugába dűl­jön a kaszárnya építésnek és ezzel a hon­védség szaporításának egész tervezete, nyílt kérdés maradván igy is, hogy egyáltalán le­het-e esetleg más részletes terv és költ­ségvetés mellett — melynek alapos kidől gozására a miniszter sürgetése folytán nem volt phisikai idő, phisikai képesség — egy krajczárt is megtakarítani ? A tegnapi tanácskozásra s szavazásra még visszatérünk. De félünk, nagyon félünk, hogy a mi­nister kijött béketüréséből és nem lesz hajlandó tovább — játszani ; ezesetben a tegnap történtek hordereje még ki sem számítható. Annyit tudunk, hogy ez a határozat végtelenül kompromittáló s meg­szégyenítő a városra nézve ; egyedül fő­ispánunk szives interventiója s befolyása lehet mentő horgonyunk, mely annak vég­zetes következményeit rólunk elháríthatja. A csabai patronatus. (Folytatás) Állítja továbbá, hogy az örökbevallási szer­ződésben érintett ingatlanok a közbirtokosság telekkönyvi tulajdonait képezik. Mindezekből azon következtetésre jut, hogy a kegyúri jog a közbirtokossági testületet illeti, mert a kapcsolatos nemesi javakat nem Csaba mezővárosa, hanem lakossai vették meg s ezek­nek jogutódai alkotják a közbirtokossági testü­letet, mert a kegyúri terheket nem a város, de ezen testület viselte, mert a kegyúri jogot a mi­kor arra alkalom nyilt, ezen testület gyakorolta, s mert ezen gyakorlatot 42 év szentesítette, s igy e testület mellett az elévülés is harczol. Álláspontjának erősítésére felhozza még, hogy a földesurak által az egyház pártfogói jog terheinek könuyitésére adott 2000 frt, mely sze­rinte a fóldesurak részére adott ellenértékbe be­tudatott, holott azt a város első vitairatának első okmánya tanúsága szerint a földesurak a városi pénztárba készpénzben befizették — a köz­birtokosság pénztárában kezeltetik, bogy a mi­kor az 1868-ban a város pénztárai elkülönittet- tek 8 reudeztettek, a kegyúri jog fel sem hoza­tott. s igy a közbirtokosság ebbeli joga vita tár­tau^auan. co auaim i uuijrxc állítása. A közbejött világtörténelmi események kényszere is siettető a fordulatot, mely végre meghozta a fejedelem és a nemzet közötti teljes és őszinte kibékülés áldását; de ennek előkészítésében, a király szivének a nemzet­hez való hajlitásában, a haza bölcsén : Deák Ferenczen kívül, báró Wenckheim Bélának volt? legtöbb része, legnagyobb érdeme. Az ő nyilt, egyeneslelküsége, lovagias jelleme, finom tapintata, s mindenekfelett pe­dig megnyerő kedves modora, eltalálta az utat és hangot a király szivéhez is, a kivel többnyire lóversenyek és vadászatok közben, nem a politikus merev magatartásával, ha­nem szellemdús gevallér főúr és hírneves sportsmann képében gyakrabban érintkezvén, jól választott pillanatokban alkalmazott szel­lemes ötletei s az állami ügyekre való czél- zásai, a haza érdekében s a nemzeti ügy ja­vára, a legnagyobb ékesszólásnál is több hatást gyakoroltak. Elvégre helyre lett állitva az alkot­mány ; megtörtént a nemzet és királya kö­zötti ünnepélyes kibékülés, s a megnyílt uj korszak jövője iránti bizalom, a múltakra fátyolt vetett. Báró Wenckheim Béla előbb mint bel­ügyminiszter, majd mint ő felsége személye körüli miniszter, foglalt helyet a második magyar felelős minisztériumban; később egy Ízben miniszterelnök is volt; s midőn 1875-ben a volt Deák- és balpárt fuzionált és az orszá­gos szabadelvű párt megalakult: báró Wengk- heim Béla volt a lánczszem az egymással oly sokáig éles ellentétben állott politikai pártok között; az ő általános népszerűsége és min­den párt által egyaránt tisztelt, rokonszenves yctliacgc ICllC icucbuvt. ac Win-uvwfcw« w.w. utasát, kiegyenlítését, s Deák Ferencz ajan- ísa folytán ö felsége báró Wenckheim Bélát izta meg a fúzióból támadt szabadelvű kor- íány elnökségével és megalakításával. S mint igazi jó hazafi, a ki nem saját icsőségét kereste, hanem az ország javát és közérdek előmozdítását hordta szivén: mi ön az uj szabadelvű kormány alatt az állam gyek rendes mederbe tereitettek, önként ;mondott a miniszterelnökségről, Tisza Kál iánt ajánlva utódjául, mint olyat, a kinek azafiságában, jellemében és képessegében, a :ón és nemzet egyaránt megbizhat; ő pedig jra a király személye körüli miniszteri állást iglalta el, a melyen — ö felségének teljes izalmát és kiváló kegyét bírva — haláláig legmaradt. Az újabb korban betöltött politikai sze ;plóse azonban már sokkal inkább köztudo- íásu, minthogy annak bővebb méltatására zükség lenne! az életrajzíró tollat itt má De báró Wenckheim Bélának nemcsak nyilvános szereplése, hanem magán élete is, a nagy jellemnek ritka szép példáját tárja elénk. Neki ugyan nem volt saját családja, mert nem nősült mag; e helyett | szeretet melege s a családiasság nemes zománcza, egész életü­kön át a legszebb harmóniában egyesité a testvéreket, s a . „ladányi bárók“ nyilt házát úgy ismerte ország-világ, mint édes otthon­ját a régi pátriárchális magyar főúri családi életnek, s boldog tanyáját a barátságnak és vendégszeretetnek. Leereszkedő szívélyessége önkénytelen bizalomra bátoritá a hozzá közeledőt; jószí­vűsége általánosan ismeretes volt; de legjob­ban ismerte azt mégis Körös-I.adány és Mező­minden ügyében-bajában, mindig atyai jó- . akarót és kész segítőt talált; nem is volt itt­hon más neve, csak az, a ' mit a ragaszkodás bizalmaskodása adott rá: ,a mi bárónk.'1 Férfias edzettsége és kitartása közbeszéd és sokszor bámulat tárgya volt. Afrika siva­tagjain 4o foknyi hőségben naponként 12 órát lovagolt gróf Almássy Györgygyel és gróf Batthyány Lajossal, a nélkül, hogy e fára­dalmak, vagy az utazás kellemetlenségei el­len egy hangot is panaszkodott volna; Pest­ről Körös-Ladányba, 120 angol mérföldet, lo­vagolt 9Va óra alatt, 5 lovon; Gyuláról pe­dig Zsombolyára, 70 angol mérföldet 6 óra alatt tett meg, saját nevelésű 4 lován. Nagy agarászatok, szarvas- és rókavadászatok ki­tűnő rendezésének senki sem volt nálánál nagyobb mestere. Vadászati és lovas bra- vourjai különben nemcsak itthon, hanem a külföldön is jól ismertté tevék nevét és da­liás, ritka szép férfias alakját. Szeretetreméltó nyájas modora, örök víg kedélye, szellemtől sziporkázó ötletei, társa­ságát végtelenül kedvessé tevék, a hol ő volt, ott kedvtelenség, levert hangulat nem lehe­tett, a min mások aggódva törték fejőket, azon ő eszesen, könnyű szerrel átsiklott, s egy-egy jóizü élcze a legnagyobb lehangolt- ságot is lölderité. Meghalt Budapesten, 1879. julius 7-én, 69 éves korában. Hült tetemei a körös-ladányi családi sír­boltban aluszszák az örök álmot; de tetteit felirta a történelem, nevét híven Őrzi a ke­gyelet, nemes példája mintaképül marad a jövő nemzedékre, s a hazában és különösen Békés vármegyében, a melynek‘méltó büszke­sége volt, dicsőült emléke mindig élni fog 1..,

Next

/
Oldalképek
Tartalom