Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-07-28 / 30. szám
Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. V&czi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. ScTvwarz Gyula Váczi-utcza 11. ez. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon A képviseleti közgyűlésből. Lapunk zártakor írjuk e sorokat ; alig tíz perczczel annak utána, midőn Dutkay Béla polgármester kimondotta a határozatot. hogy a városi tanács javaslata a laktanya építésre, ezzel kapcsolatos liáz és kölcsönvételre nézve 40 képviselő „nemu szavazata következtében nem emelkedhe- tik határozattá, s ami ezzel egyértelmű : a laktanya építési ügyben semminemű olyan érdemleges határozat, mely annak megoldását előbbre vinné, nem hozatott. Nincs az országnak több oly szerencsétlen városa, mint aminő mi vagyunk; olyan dolgok történnek nálunk, amik a legobskurusabb hírnevű faluban se történhetnének meg. Más városok a szó szoros értelmében törik magukat utána, elkövetnek minden képzelhetőt és képzelhetetlent, erejűket meghaladó anyagi áldozatokat ajánlanak fel, kérnek, kunyorálnak, hogy a kormáuy adjon nekik királyi táblát, pénzűgyigazgató ságot, katonaságot, vagy amennyiben van katonaságuk szaporitsa annak létszámát. És sok város hasztalan kér. hasztalan ri- mánkodik; ajánlata úgy biráltatik el, hogy nincs összhangban az állam érdekkel és legfényesebb ajánlatai visszautasittatnak. Mi nem panaszkodhatunk a kormány ellen ; sőt a legnagyobb hálával kell be- ösmernünk, hogy oly dolgokat, a miknek megtartásáért, fejlesztéséért vagy, elnye réséért más városok küldöttségei a miniszterek ajtó küszöbeit koptatják el, ezeket a dolgokat a kormány — Gyula városának légkisebb kezdeményezése nélkül, saját jóakaratából ajánlja fel. Szatmárnak volt pénzügyigazgatósága; mit mindent el nem követett, hogy megz> Báró Wenckheim Béla emlékezete. 1810—1879. Felolvasta Gyulán, 1889. év julius hó 7-én. Göndöcs Benedek. (Vége.) A szivekbe visszatért bizalom és lelke- sült öröm megható nyilvánulásai között foglalta el újra a megye föispáni székét, melyről u év előtt számüzöttként menekülnie kellett, s az elnöklete alatt megejtett első megyei tisztujitással a megyének n évig tartott tetszhalott állapota ismét uj életre kelt. Annál lesujtóbb volt aztán a csalódás, melyen a nemzetnek még egyszer átesnie kellett, midőn az országgyűlés feliratában remekül kifejtett közjogi elvek és a nemzet jogos kívánalmai, mint teljesitethetlenek, a bécsi kormány által visszautasittattak, az országgyűlés fel lett oszlatva, a halottaiból csak még az imént feltámadott alkotmányos megyei élet fonala újra megszakadt, a nemzeti önérzetökben mélyen sértett hazafiakból nem rég alakult megyei tisztikar országszerte leköszönt, s báró Wenckheim Béla — jelleméhez és múltjához híven — szintén felmondta a föispáni szolgálatot. De a nemzet önérzetes magatartásán, s a jellemében nyilvánuló őserö szilárdságán végre is megtört az erőszakos rendszernek minden kísérlete, a nemzetellenes politika teljesen lejárta magát, és a legfőbb intéző körök utóljára is kénytelenek voltak belátni, hogy a kettős birodalom fennállását s a közös uralkodóház érdekeit egyaránt fenyegető válságból való kibontakozásra csak egy út és mód maradt, s ez : Magyarország alkottarthassa, mit mindent el nem követ, hogy újra visszakapja: a fővárosi újságokban hetek óta olvasható elkeseredett közlemények a megmondhatói. Mi egy lépést nem tettünk a pénztigyigazgatóságért, nem volt: megkaptuk! nagy szerencse, hogy nem tették előzetesen szavazás tárgyává, elfogadjuk-e vagy nem, mert nem felelünk érte, hogy a képviselő testület vissza nem utasítja. A törvényhozás meghozza a honvédség szervezésére vonatkozó uj törvényt, melyből Gyulára nézve az a kimondhat- lan nagy előny hárul, hogy a honvédség állandó létszáma a század keretek kiegészítése folytán csaknem meg négy. sőt ötszöröződik. — A katonai törvények ál tálában katonás természetűek; — a hon - védelmi miniszternek nem áll módjában a törvény gyors végrehajtásánál minden felmerülhető skrupulust, önérdeket és irigységet respektálni. akárhányszor megtörténik, hogy ha életbevágó s a salus rei publicaet érintő érdek forog fen, még a törvényes formákat sem lehet szigorúan megtartani. Laktanya helyiségül kinézik a Koronát, másrészről emeletre akarják építtetni a sóházat. Kivel konferáljon a honvédelmi hatóság? Mind a 200 képviselővel? hiszen más városokban megszokta, hogy a város fejével a polgármesterrel, kis községekben hogy elég a bíróval jegyzővel végeznie ; feltételezi, de fel is kell tételeznie róluk, hogy azok a község illetőleg a város érdekében járnak el, és annak nevében jogosultak ajánlatot tenni s az elfogadott ajánlatot képesek a közgyűléssel is elfogadtatni. Gyulán erre nincsen eset. Itt először is oly melléktekintetek miatt — melyeket még most gyöngédségből nem szállítunk le a maguk értékére — lemondanak a Koronának kaszárnyává alakításáról. A minister, ki előzetesen már elfogadta a Koronának kaszárnyává alakítási tervezetét, kelletlenül bár, de megnyugszik, hogy Isten neki ! hadd maradjon az árvaház : árvaház, ha olyan nagyon féltik, s csináljatok a Koronából pénzügy- igazgRtósági hivatali helyiséget. De miután a törvény folytán az újonnan épülendő laktanyára sürgős szükség van, táviratilag felrendeli a miniszter a város polgármesterét, hozzanak újabb terveket. hogy a Korona elejtésével hova lehet kaszárnyát építeni ? A polgármester a távirati rendelkezés folytán — az idő rövidsége miatt — sebbel-lobbal elkészíttet két tervet, másik két helyet pedig tartalékban ajánl. — A miniszteri közegek mint czéljaiknak legjobban megfelelőt elfogadják a sóház melletti Kráhm féle házat, melynek megszerzése egy szomszéd kerttel körülbelől 10,000 írtba kerül, a laktanya felépítés 40—45,000 írtba, az összes költség volna 55—60,000 forint, mellyel szemben a .szó szoros értelmében biztos évi 10,000 forint jövedelem mutatkozik és mikor szavazásra kerül a dolog, hogy biztosittassék a honvédség és a jövedelem Gyulának : akkor az irigység kerekedik felül, és mert esetleg annak a háznak árába értéken felül mondjuk hogy 2000 forinttal többet kellett fizetni, megkoczkáztatja, hogy dugába dűljön a kaszárnya építésnek és ezzel a honvédség szaporításának egész tervezete, nyílt kérdés maradván igy is, hogy egyáltalán lehet-e esetleg más részletes terv és költségvetés mellett — melynek alapos kidől gozására a miniszter sürgetése folytán nem volt phisikai idő, phisikai képesség — egy krajczárt is megtakarítani ? A tegnapi tanácskozásra s szavazásra még visszatérünk. De félünk, nagyon félünk, hogy a minister kijött béketüréséből és nem lesz hajlandó tovább — játszani ; ezesetben a tegnap történtek hordereje még ki sem számítható. Annyit tudunk, hogy ez a határozat végtelenül kompromittáló s megszégyenítő a városra nézve ; egyedül főispánunk szives interventiója s befolyása lehet mentő horgonyunk, mely annak végzetes következményeit rólunk elháríthatja. A csabai patronatus. (Folytatás) Állítja továbbá, hogy az örökbevallási szerződésben érintett ingatlanok a közbirtokosság telekkönyvi tulajdonait képezik. Mindezekből azon következtetésre jut, hogy a kegyúri jog a közbirtokossági testületet illeti, mert a kapcsolatos nemesi javakat nem Csaba mezővárosa, hanem lakossai vették meg s ezeknek jogutódai alkotják a közbirtokossági testületet, mert a kegyúri terheket nem a város, de ezen testület viselte, mert a kegyúri jogot a mikor arra alkalom nyilt, ezen testület gyakorolta, s mert ezen gyakorlatot 42 év szentesítette, s igy e testület mellett az elévülés is harczol. Álláspontjának erősítésére felhozza még, hogy a földesurak által az egyház pártfogói jog terheinek könuyitésére adott 2000 frt, mely szerinte a fóldesurak részére adott ellenértékbe betudatott, holott azt a város első vitairatának első okmánya tanúsága szerint a földesurak a városi pénztárba készpénzben befizették — a közbirtokosság pénztárában kezeltetik, bogy a mikor az 1868-ban a város pénztárai elkülönittet- tek 8 reudeztettek, a kegyúri jog fel sem hozatott. s igy a közbirtokosság ebbeli joga vita tártau^auan. co auaim i uuijrxc állítása. A közbejött világtörténelmi események kényszere is siettető a fordulatot, mely végre meghozta a fejedelem és a nemzet közötti teljes és őszinte kibékülés áldását; de ennek előkészítésében, a király szivének a nemzethez való hajlitásában, a haza bölcsén : Deák Ferenczen kívül, báró Wenckheim Bélának volt? legtöbb része, legnagyobb érdeme. Az ő nyilt, egyeneslelküsége, lovagias jelleme, finom tapintata, s mindenekfelett pedig megnyerő kedves modora, eltalálta az utat és hangot a király szivéhez is, a kivel többnyire lóversenyek és vadászatok közben, nem a politikus merev magatartásával, hanem szellemdús gevallér főúr és hírneves sportsmann képében gyakrabban érintkezvén, jól választott pillanatokban alkalmazott szellemes ötletei s az állami ügyekre való czél- zásai, a haza érdekében s a nemzeti ügy javára, a legnagyobb ékesszólásnál is több hatást gyakoroltak. Elvégre helyre lett állitva az alkotmány ; megtörtént a nemzet és királya közötti ünnepélyes kibékülés, s a megnyílt uj korszak jövője iránti bizalom, a múltakra fátyolt vetett. Báró Wenckheim Béla előbb mint belügyminiszter, majd mint ő felsége személye körüli miniszter, foglalt helyet a második magyar felelős minisztériumban; később egy Ízben miniszterelnök is volt; s midőn 1875-ben a volt Deák- és balpárt fuzionált és az országos szabadelvű párt megalakult: báró Wengk- heim Béla volt a lánczszem az egymással oly sokáig éles ellentétben állott politikai pártok között; az ő általános népszerűsége és minden párt által egyaránt tisztelt, rokonszenves yctliacgc ICllC icucbuvt. ac Win-uvwfcw« w.w. utasát, kiegyenlítését, s Deák Ferencz ajan- ísa folytán ö felsége báró Wenckheim Bélát izta meg a fúzióból támadt szabadelvű kor- íány elnökségével és megalakításával. S mint igazi jó hazafi, a ki nem saját icsőségét kereste, hanem az ország javát és közérdek előmozdítását hordta szivén: mi ön az uj szabadelvű kormány alatt az állam gyek rendes mederbe tereitettek, önként ;mondott a miniszterelnökségről, Tisza Kál iánt ajánlva utódjául, mint olyat, a kinek azafiságában, jellemében és képessegében, a :ón és nemzet egyaránt megbizhat; ő pedig jra a király személye körüli miniszteri állást iglalta el, a melyen — ö felségének teljes izalmát és kiváló kegyét bírva — haláláig legmaradt. Az újabb korban betöltött politikai sze ;plóse azonban már sokkal inkább köztudo- íásu, minthogy annak bővebb méltatására zükség lenne! az életrajzíró tollat itt má De báró Wenckheim Bélának nemcsak nyilvános szereplése, hanem magán élete is, a nagy jellemnek ritka szép példáját tárja elénk. Neki ugyan nem volt saját családja, mert nem nősült mag; e helyett | szeretet melege s a családiasság nemes zománcza, egész életükön át a legszebb harmóniában egyesité a testvéreket, s a . „ladányi bárók“ nyilt házát úgy ismerte ország-világ, mint édes otthonját a régi pátriárchális magyar főúri családi életnek, s boldog tanyáját a barátságnak és vendégszeretetnek. Leereszkedő szívélyessége önkénytelen bizalomra bátoritá a hozzá közeledőt; jószívűsége általánosan ismeretes volt; de legjobban ismerte azt mégis Körös-I.adány és Mezőminden ügyében-bajában, mindig atyai jó- . akarót és kész segítőt talált; nem is volt itthon más neve, csak az, a ' mit a ragaszkodás bizalmaskodása adott rá: ,a mi bárónk.'1 Férfias edzettsége és kitartása közbeszéd és sokszor bámulat tárgya volt. Afrika sivatagjain 4o foknyi hőségben naponként 12 órát lovagolt gróf Almássy Györgygyel és gróf Batthyány Lajossal, a nélkül, hogy e fáradalmak, vagy az utazás kellemetlenségei ellen egy hangot is panaszkodott volna; Pestről Körös-Ladányba, 120 angol mérföldet, lovagolt 9Va óra alatt, 5 lovon; Gyuláról pedig Zsombolyára, 70 angol mérföldet 6 óra alatt tett meg, saját nevelésű 4 lován. Nagy agarászatok, szarvas- és rókavadászatok kitűnő rendezésének senki sem volt nálánál nagyobb mestere. Vadászati és lovas bra- vourjai különben nemcsak itthon, hanem a külföldön is jól ismertté tevék nevét és daliás, ritka szép férfias alakját. Szeretetreméltó nyájas modora, örök víg kedélye, szellemtől sziporkázó ötletei, társaságát végtelenül kedvessé tevék, a hol ő volt, ott kedvtelenség, levert hangulat nem lehetett, a min mások aggódva törték fejőket, azon ő eszesen, könnyű szerrel átsiklott, s egy-egy jóizü élcze a legnagyobb lehangolt- ságot is lölderité. Meghalt Budapesten, 1879. julius 7-én, 69 éves korában. Hült tetemei a körös-ladányi családi sírboltban aluszszák az örök álmot; de tetteit felirta a történelem, nevét híven Őrzi a kegyelet, nemes példája mintaképül marad a jövő nemzedékre, s a hazában és különösen Békés vármegyében, a melynek‘méltó büszkesége volt, dicsőült emléke mindig élni fog 1..,
