Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889-07-14 / 28. szám

Melléklet a „Békés“ 28. számához.

sége a bekövetkezhető árvizek ellen teljesen biztonságba érezhesse magát.

A hidak mindenütt jókarban vannak.

IV. Közoktatás.

A közoktatás menete a lefolyt hóban a bo érkezett jelentések szerint rendes volt, — a tan' köteles gyermekek áz iskolákat pontosan látó gatták, — a zárvizsgálatok legoagyobb részt jó eredménynyel megtartattak.

V. Földmivelés, ipar és kereskedelem.

fiz őszi vetések aratása megyeszerte meg kezdetett, azonban a búza, valamint a tavaszi vetések is, a tengeri kivételével általában nagyon gyengék, igen sok helyeken pedig a rozsda, né mely helyeken a jégverés a vetéseket tökélete sen megsemmisítette.

A . phylloxera szőlő pusztító rovar mind inkább nagyobb területeket pusztít, s újabb, ed dig phylloxera mentes szőlőkben is elterjedni kezd, igy a múlt hóban Békésen két nagyobb ki terjedésű szőlőskertben, továbbá a kamud kér tekben és az orosházi szőlőskertekben fedeztetett fel a phylloxera rovar.

Az ipar és kereskedelem terén semmi je lentékenyebb forgalom nem észlelhető.

VI, Vegyesek.

A járási tisztviselők jelentéseik szerint községi ügykezelést a lefolyt hóban is megvizs gálták — s Kígyós község gyámpénztáránál felfe dezett sikkasztás kivétetével, — teljesen rendbe aláitattak. A Kígyós községénél felmerült sik kasztás folytán a csabai járás főszolgabirája által a sikkasztást elkövetett közgyám ellen, a gyelmi eljárás elrendeltetett, állásától felfüggesz tetett s vagyonára a biztosítási zárlat elrendel tetett s foganatosistatott, az elsikkasztott össze előre láthatólag a sikkasztást elkövetett közgyá vagyonából fedeztetni fog.

A vármegyei pénztárak az elmúlt hó folyt mán általam megvizsgáltatván, azok rendben ta láttattak.

Az elmúlt hó folyamán megvizsgáltam békési, gyomai és gyulai járási főszolgabírói hi vatalokat, s mindhárom helyen az egész ügy kezelést — kisebb lényegtelen eltérésektől eite kjntve — a mely irányban különben a kellő uta sitást megadtam, — rendben levőnek találtam

Öcsöd községében egy részvénytársaság ál tál takarékpénztár alakíttatott, mely bizonya az ottani helyi művelődés és a közgazdászati ügyekre jótékony hatást fog gyakorolni.

Végül megemlítem, hogy B.-Csaba község s az ottani közbirtokosság között a regale ügyben egyezség jött létre.

Gyulán, 1889. julius hava 7-én,

Jane so vies Pál,

A csabai patronatus.

(Folytatás)

2, A város álláspontjának críticája

Ha állana az, hogy a kir. adományos jószágok alatt CBupán az adományos által allodialiter művelt löldeket kellene értenünk s hogy csupán ezekkel kapcsolatos a kegyúri jogosítvány s ha áltana az, hogy csupán a legfőbb kegyúri jog, forrása a magánosok kegyuraságáuak s valamely egyház feletti kegyuraság másként, mint kir. adomány utján meg sem volna szerozhe'ő. ha állana az,, hogy nemesi javakat 1846-ban nem szerezhettek nem nemesek, s hogy ezek megszerzéséhez kir. jóváhagyás volt feltétlenül szükséges, s hogy specialiter a patruimtusi jogra nézve egy mezővárosi jobbágy község személyi szerzési képességgel nem birt — ajikor megállhatna Csaba városa képviselőjének azon állítása is, hogy a róm. kath. egyház kegyurasága — legalább részben ma is az allodialis birtok részek tulajdonosait illeti.

Ám vita tárgyát nem képezheti, hogy az adományos jószág egyforma részei gyanánt volt tekintendő az allodialis fundus épúgy, mint a jobbágy telki á llomány, hogy a kegyuraság, ba adományos jószággal járt ezen jószágnak nem egyes részével volt kapcsolatos, bogy a magán kegyuraság nem csupán kir. adomány, de a glossa sza vaj szerint „Patronuin faciunt dós, dedificatió fundus“ másként is származhatok, s hogy az 1844. 4. t. ez. a nemzeti javakra a birtok szerzési képességet nem nemesekre is kiterjeszti s kir. jóváhagyás az őrökbevallási szerződések érvényességéhez nem szükségszerüleg kivéntatott, s hogy Csaba városa már 1846-ban is bírt a patronatu si jogra nézve is szerzési képességgel.

Csaba város képviselőjének a tényleges állapotból vont következtetései pedig még a valószínűség színét is nélkülözik.

A midőn ugyanis elösmeri, hogy a volt földesurak megszűntek gyakorlói lenni a patronus jogai és kötelezettségeinek — nem ezen megszűnés valódi oka és forrására utal, ahol mindjárt megtalálta volna egyszersmint a jogutód megje•lését és az.átruházott jog és kötelezettség tér- ■ Sdelmét is, — de hivatkozik arra, hogy a jogu- idok miként gyakorolták és magyarázták egy- ldalúlag kötelmeiket és jogaikat, s hogy az egy- Idalúlag gyakorolt és magyarázott teljesítésekhez!

másik érdekelt fél halgatag és kifejezetten is lozzá járult.

Nem szenved kétséget, hogy észrevehetőig lidomborul azon törekvése az idők során a pat- onus alanynak, miként a kegyúri terhek egy szánadásra kötelezett testület intentiójának inkább negfelelóleg évenkénti és lehetőleg egyenlő ré- izekre osztassanak, a mely irányzat betetőzést nyei i község azon kívánságában, melynek az egyháa násodik vitairatához 87 alatt csatolt kérvénybei id kifejezést, hogy t. i a patronusi teher tőkésít- lető legyen.

Ámde a kötelezettség terjedelmét még hí tisztán magánjogi kötelezettségről volna is szó nem az egyik szerződő fél óhajtása, akarata é elévüléssel nem támogatott gyakorlata szabja me| s a másik érdekelt félnek — különben sem: jó váhagyást involváló ténykedései ez értelembei oly nyomatékkai, mint azt Csaba városa képvise lője feltüntetni kívánja — nem bírhatnak.

De ezen a kegyúri viszony inkább külse mint belső mi voltát megvilágítani óhajtó érveié sen kivül aztán mi egyébbel sem támogathatja város azon álláspontját, hogy a kegyúri alapit ványnak csak kezelője, letéteményese volt, — si ennek ellentmondanak egyébb adatai.

Eltekintve ugyauis az őrökbevallási szerzi dés világos szavaitól, melyek a kegyúri jogot úg jogosítványaiban, mint kötelezettségeiben telje mértékben szállítják át a városra, a mely szerzi dés azonban, daczára annak, hogy abban szán szerű értékükben is tetemes jogosítványok azé reztetnek meg a város által — általa nem lét< zőnek tekintetik, — magából azon körülményb bogy 1857. és 1858-ban és 1860-ban a 2000 fr alapítványi tőke kamatait jóval túlhaladó s maj< nem az egész tőkének megfelelő összegek ada nak ki a város által a kegyúri terhek czimén, s egyház szükségleteihez képest — kitűnik ezt okoskodás tarthatatlansága.

De különösen megdől akkor, ha nem ezt külső körülményre, de a dolog természetében re lő belső lényegére vetjük tekintetünket.

Eltörpül annak fontossága, hogy a patron tusi jogból kifolyólag miként gyakorolta kötél zettségeit a patronus, mert hiszen erre egyéb k rülményekeu kivül azon általános emberi törekv is irányadó lehetett, minél kevesebbet teljesitei ha azt nézzük miként érvényesítette jogait ? kell mondanunk teljes mértékben!

Az egyház második vitairatához 6 “/. ah csatolt praesenta erre elegendő bizonyságnak!

De ugyanezen okmány halomra dönti a v ros képviselőjének azon állítását is, hogy nu az örökváltsági cassa és pátronátusi pénztár k zelése a város adminisztratív hatósága alól elv natván, — s a közbirtokossági testület kezeié alá kerülvén — ma már a csabai róm. katb. eg ház patronatusának ezen testület le me tekiute dó.

Mert a most hi atolt okmányban uyilváuv lólag Csaba városa gyakorolja a juss praesenta dit.

(Folyt, köv.)

Wenckhei.n Béla báró szoborleleplezé ünnepélye.

(Julius 7.)

Épen tizedik évfordulója a napnak, amik , megyénk feledhetlen nagy üa s büszkeség : Wenckheim Béla báró, a trón, a haza s szü megyéje őszinte báuatára örökre lehunyta sí mejt; iái tiz esztendő pedig nagy idő a mi ke . szakunkban, amidőn csaknem minden napn megvan maga mozgalma s eseménye, a most , zajlott tiz óv pedig különlegesen is gondoskod I róla, hogy a pillanatnyilag korszakalkotó jelt tőségünek vélt eseményeket alig pár hó múl , újabb események feledékenység örvényébe tasz l sák, hogy abba néhány nap múlva ők maguk . elmerüljenekA bánatos kegyeletet azonban, melylyel I j késvármeg) e közönsége, egyik legjelesebbjét: . halála hírét tiz évvel ezelőtt iogadta, az esen nyekkel terhes idő nemcsak hogy el nem eDyé i tette, de meg sem csorbította; sőt, bogy valót megközelítsük : talán ma még jobban, n . fájdalmasabban mondhatja el Békés vármeg- közönsége, amit a római dalnok oly találóan jnzett ki: „multis ille bonis flebilis occidit, ni

y flebilior quam mibi!“

Halála hírével egyidejűleg indult meg megye termében a kegyeletes mozgalom, bt- Wenckheim Béla báró emlékezete — mit i- vünkben ápoltunk — lát .atóan is megörökitt sók. Midőn az indítvány megtétetett, súlyos- szonyok közt voltunk, jobbadán önmagunk áli 3 zalkószBÓgére utalva, és a mellszobor, mely- gyulai népkerti pavilion legfőbb dísze, ha n t oly monumentális mű is, mint aminőnek aki- terveztük és aminővé válni óhajtottuk : az a

asztalosunk és elégtételünk megmarad, hogy azlPei lókés vármegye közönségének kezdeményezésérelalk adományaiból készült, hogy akit éltében büsz-lhoi en vallottunk magunkénak, annak szép emlé-lcij ezetét szivünkben, daliás alakját és kífejczés-ljel eljes szép arezvonásait érezben mi fogjuk meg-Imi irizoi. lés

A mellszobor kisebb dimmeDsiójához mér-lse lető a leleplezési ünnepély is. Bizonyára nem Imi ett volna nehéz dolog az ünnepélyt ha nem isles országossá, de lényegesen nagyobb szabásiiválbi tenni. Az ország közönsége, a fővárosi I&jookUe nyomán most, c-aknem egy hét múlva vesz róla|B szólukar tudósításokban tudomást, talán máskép!^ lehetett vagy kellett is volna csinálni? vagy ta-|*é Ián igy volt jobb? nem keressük, meddő rekri-|M minácziókba semmi kedvünk bocsátkozni, rnidőnl0 meg nem történteket megtörténtekké, s viszontp a megtörténteket meg nem történtekké különbeni*1 sem tehetjük.

A népkertben délutáni 3 órától kezdve!^ folytonosan hullámzott a közönség, — mindigl^ szaporodva, úgy hogy 5 órára, mikor a leleple-l1 zési ünnepély kezdetét vette, a tágas sétányutak|J és a pavilion előtti körönd, mely előtt a rendet}- a tűzoltóság tartotta fenn, — egészen el voltak p lepve, A megyei közgyűlés által kiküldött tör-p vényhatősági, továbbá községi s társadalmi kttl-|‘ döttségek, melyek nagyszámban jelentek meg, al szoborral szemben levő körüDd előtt sorakoztak.I A megyei notabilitások közül ott voltak : Terényil Lajos főispán, Jancsovics Pál kir. tanácsos al-1.

■ ispán, Beliczey István volt főispán, Wenckheiml [Frigyes gróf (három fiávall, Almásy Dénes gróf,| I Beliczey Rezső, Karassiay István stb. és a kiket I légytől egyig notabilitások közé kell számitanunk.I la legszebb női közönség, a gyönyörű hölgy ko-1 [szőrű. melyre a leleplezett érezszobor sem ma I Iradhalott érzéketlen, a midőn díszes szálain vé-1

gig tekintett.

Az ünnepélyt esemény vezette be. Esemény-1 Iszámba vesszük, hogy a rendes körülmények kö-l Izott hadilábon álló két zenekar egyszerre sl [együttesen játszott, tegyük mindjárt hozzá, hogy la legnagyobb szabatossággal, mintha évek óta [összeszoktak volna. Ez a legnagyobb dolog, ami [Göndöcs Benedek apát és lelkésznek valaha si I került; méltó a megörökítésre, s különösen [méltó volna akkor, ha ez az eset kiinduló pontja -Ivolna a két zenekar egyesülésének, mi mindkot- -Itónek erkölcsi s bizonyára anyagi előnyére is * válna, mert az egész alföldön nem volna párjuk ,|s messze vidékeu monopolizálnák a számbave- i Ihető nagyobb mulatságokat.

Niedermayer Autal kántor szakavatott kar llnagyi vezetése alatt az ad hoc alakult illetőleg Ikibővült magándalkör szépen, meghatóan előadta Kölcsey hymnusát, mit a közönség levett föveggel 11hallgatott végig.-I Göndöcs Benedek apát és lelkész lépett a

■ Ikörönd közepén emelt tribünre s felolvasta a .■Lfárcza“ rovatban közölt szoborleleplezési em

lékbeszédet.

. Beszéd közben lehullott a szoborról a lepel |(uiely lepel, el nem hallgathatjuk nézetünket: kis -Isé túligényteleu és tulszerény volt) és mmdenk .[meglepetten nézett a szobor kiiejezésteljes arcz (vonásaira. A mellszobor Strobenz Alajos szob Irász egyik ,legjobb alkotása. Ki a boldogult bá írót csak egyszer látta, és figyelmesen megnézte,

I rögtön iáismer; különösen sikerült az arczél s u szem. Egész életnagyságé bronzba öutött mellIszobor, a legszebb és legjobb kivitellel, magas, Isyenit márvanyulapzaton áll, a talapzat felírása rI „Báró Wenckheim Béla“. Gereuday műtermében ’I készült. — A szobor fölötti márvány emléktábla [aranyozott felírása:

Emelte:

Békés vármegye közönsége bű fiának, Feledhetlen főispánjának,

Magyarország volt miniszterelnökének MDCCCLXXXIX.

Emléktábla fölött koronául a Wenckbein

II

lezimer.

I A nagy figyelemmel hallgatott felolvasás utál |a magándalkör ismét a legszebb harmóniába! [elénekelte a „Szózat“-ot; a Pistával ad hoz ősz- jlszejott Jancsiek lelkesen elhúzták Rákóczit és ez- |zel a leleplezési ünuepély véget ért.

I Este bál volt a csarnok termeben. — Ez i „|mulatság nem sikerült. A siker hiányának sol g| tényezője van. Először is a bál hirtelen volt ren e|dezve, másodszor rendezőség, mely a bálért bnz i-lgólkodott volna, épeu nem volt, és amenuyibet lijnévleg még is szerepelt, a tánezteremben alakul [meg épen csak a táuczok rendezésére; tükröké a|a mulatság folyamán helyeztek a falakra, addi| y|senkinek sem jutottak eszébe, pedig a csarnol i- termébe sok és nagy tükrök kellenek, különben t ;-|lerem igen sötét; lnszterek, még pedig 3 daral i | nagy luszter beszerzése elkerülbetlenül szükséges i-j A kasztszellem szintén egyik hathatós tényezőji a|a bál sikertelenségének; a teremben levő női n Inagy részét kellemetlenül ériutette ama érzés, bőgj r|a csarnok folyosói s ablakai teszik azt a szolgá -1 latot, ami máskor a karzatnak jutott osztályrészül

•dig egy dologgal jó lesz a pavilion megnyitása kalmából rögtön tisztába jönnünk. Ez pedig az,

>gy a pavilion terme nem alkalmas elite táncz- galmakra, különösen nem alkalmas, ba az elite Ízöt oly kizárólagos körnek akarják lefoglalni iely azzal ád magáról életjelt, hogy czélzatosan 3 tüntetőén elmarad oly mulatságról, ahol legki- sbb blamázs nélkül megjelenhetnék. Ha ez a lélyon tisztelt kaszt csak maga akar hálózni: a sarnokban bajosan fog mulatni, mert a csarnok Ali kiadásait nem fogja fedezni tadni. A négye- eket 42 pár tánczolta ezúttal, hátha csak majd 0—12 pár táncsolja, mint „elite* bálokon meg- örtenik, s a terem csaknem kongott az üresség- ól ; a mulatság egyébként hajnali 4 éráig tartott. Megjegyezzük, hogy miután a pavillonban még lines vendéglő, Huszka János vállalkozott ételeket és italokat kiszolgáltatni, és a kiszolgálás i lehető legjobb volt.

A bál bevétele volt 302 írt 30 kr. s pedig belépti dijakból 186 frt, íelnlfizetésekböl 116 fr,

30 kr. Kiadás 160 frt 62 kr ; tiszta jövedelem 141 frt 68 kr. Felülfizettek: N. N. 100 itt, Kropf Jenő 1 frt, Grimm A. József 2 frt, Erkel Rezső 5 frt, Ligeti és Radon 1 frt,’ Réh Adolf 1 frt, Gubicza Károly 1 frt, Fáy Ignácz 30 kr, Galiacz János 1 frt, Ferenczy Alajos 2 frt. Moldoványi Alajos 2 frt.

Templomi ünnepély.

Göndöcs Benedek apát lelkész ismét élvezetes napot, örömünnepet szerzett városunk közönségének. Találékony a szeretet! Hogy Isten [házába vonzza azokat, kiknek boldogságát any- Inyira szivén hordja: oly apostoli buzgalommal, [oly áldozatkész lélekkel egyesített templomában [mindent, mi Istenhez emel, hogy — ha szabad Imagamat igy kifejezni — nemcsak híveit, de [még a jó Istent is — kinek házát ily remekül [felékesité — önmaga iránt hálára kötelező.

Áldoztak bár tagadhatlan, sokat mások is, Ide a főtevékenység, a lankadhatlan fáradozás, [mely e szép Bikert eredményező, elvitázhatatla- nul az Apát űré.

Isten fizessen meg érte neki 1

A helybeli róm. kath. templomban fényes hálaadó isteni tisztelet tartatott az elmúlt vasár- | napon ; azon alkalomból, hogy a több mint száz [év óta festetlenül álló templom igazán jó ízlés- [sei, a templom alaptőkéje és egyes nemes lel- ilkek kegyadományaiból, kifestetett s a munkálat ,[alatt semmi szerencsétlenség nem adta elő magát.

A nagy segédlettel tartott ez. misét 6nne- [pélyessé tették s fényében emelték: Jancsovics ‘ Margit és Hücke Szeréna urhölgyek; előbbi :|Stradella nel sec. XVU. „O Del mio dolce“, .lutóbbi pedig Stradella : „Sei miéi sospiri“ szó- | lójával, Seraphi hangjokkal, bámulatos ügyességgel gyakorolt éneklőképességükkel, vajha ál- [landó primadonnái lennének a megifjult, megszépült egyháznak s szereznének máskor is ily i|élveztes örömet. *<■

11 Méltán érdemelnek elismerést, dicséretet a [közreműködő férfitagok is, kik szelleműk legjobb erőit, képességék legszebbjeit fordítók isten ' dicsőségére. Szent-Királyi Zoltán tiszt, ur Csima >|Sándor „Szeretlek Isten véghetetlen“ czimü dalrabjával s Takácsy Lajos ur alkalmi énekjével [enjelték e nap ünnepélyességét.

.1 Fénypontja volt az isteni tiszteletnek a Jancsovics Margit arhölgy által énekelt „Exaudi Domine'“ ez. egyházi ének Béliczay Gyulától, |melyet Würth János, Diósy Lajos, idősb Nie- [dermayer Antal urak hegedűn, Vinkler Rudolf [ur fuvolán és ifj. Niedermayer Antal tiszt, ur [nagybőgőn kisértek oly szabatos ügyességgel, '[oly élvezetet nyújtó összharmoniával, a mely telhetetlen, hogy az ember szivét lelkét ne emelje u| Istenhez. Legyen szabad reménylenünk,' hogy .[máskor is fogják az istenitisztelet fényét tehet- 5 [ségökhöz képest emelni s különösen id. Nieder- '[mayor Antal urnák alkalmat nyújtanak arra, “[hogy bemutassa karnagyi képessegét s ezáltal n|növelje a zenei téren eddig szerzett bokroB ér- a|demeit.

Nem tudom megállni, hogy ne említsem [Bader Károly budapesti festő ur nevét, ki iga- [zán megfelelt a beléje helyezett bizalomnak, [mert remekül vitte keresztül a reája bizott tervet. Minden oly összhangban van beosztva és | rendezve, mely kiváló müizlésre vall.]

Ami végre a templomi közönséget illeti: [aligha vonzott valaha a legszeretettebb sátoros B| ünnep is ennyi előkelő hívőt az Isten házába.

Gyula, 1889. jul. 13.

n Egy jelenvolt.

j Tanügy.

‘ Kereskedelmi tanintézet Nagyváradon.

Alapittatott Nagyvárad város s a nagyváradéi kereskedelmi tanintézetet pártoló egyesület tá- jjJ [nógatásával.

! I Vallás- közoktatásügyi m. kir. nragu. minisztériumnak 1889. évi február hó 28-án 7777.- szánjam rendelete folytán nyilvános jelegge) végleg fel* jjrubézott, a budapesti kereskedelmi akadémiával Jegyeulő berendezésű, rangú és joga szakiskola, jgl Az intézet czélja és berendezése.

•k| A nagyváradi kereskedelmi tanintézet czól- a|ja: oly ifjakat nevelui a magyar kereskedelemnek, ib|kik általános és szakműveltségük valamint gya* s | korlati képzettségűk szempontjából mint önálló je|kereskedők vagy kereskedelmi és forgalmi tiszt- ki viselők betölthessék hivatásukat.

;y| A nagyváradi kereskedelmi tanintézet áll í-|hároin évfolyamból (osztály), melynek befejezte 1. után a növendékek vallás- közoktatási, másfelől