Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-01-27 / 4. szám
A belügyminiszter jóváhagyta a vármegye közgyükének ama határozatát, mellyel a kezelő személyzetnek 50—50, a közigazgatási kiadónak pedig 100 írt jutalomdijat szavaztak meg. Kélegyházán is alakult a napokban önkéntes tűzoltó egyesület, mint mindenielé ott is jobbadán az intelligentia, kereskedők és iparosok köréből. Az alapszabályok beterjesztettek a vármegyéhez, a végleges megalakulás az alapszabályok jóváhagyása után log megtörténni. A gyomai második gyógyszertár felállítását a belügyminiszter — a vármegyéhez intézett leiratában — nem engedélyezte. .Megkerült tolvaj. Lapunk múlt heti számában irtuk volt, hogy Budai Tódor kisbiró házából 80 forintot elloptak. A tettes Makrai Imre békési illetőségű 16 éves suhancz, kinek múltja is van, amennyiben libalopásért már el volt ítélve. Teljesen ösmeretlen volt a Budai házánál és a lopást egyszerű tolvajösztönből követte el, anélkül hogy tudta volna, hogy annyi pénzre fog találni. A sok pénz meg is szédítette, mert eszeveszetten költekezni kezdett, 8 ez felkötötte rá a figyelmét, elcsípték ekkorra csak 25 trt maradt meg nála. Té tét bsösmerto s most benn van a fogházban. Az iparos ifjúsági egylet bálja, mely szombaton, február 2-án — két ünnep nap közötti éjjelen — tartatik a Koronában, az előkészületekből következtetve, mint minden évben úgy ezúttal is leglátogatottabb tánczvigalma lesz a farsangnak. Jancsi bandába van most is szerződtetve és a rendezőség minden lehetőt elkövet, hogy a bál sikerét — mely minden kételyen felül áll — biztosítsa. Az öreg Bráuya János (Van-e ki e nevet nem ösmeri) f. hó 14-én élte 77-ik évében hosz- szas, súlyos betegség után meghalt. Typikus alak szállott vele sirba, egy évtizeden át tényleges szolgálatban volt katona, ki a harminczas, negyvenes években esztendőkön ál volt (feküdt szokta volt oldicsekedni a jó öreg) Lengyel és Olaszországban, mely nemzetek nyelveit, szokásait teljesen elsajátította és nagy kedvteléssel csillogtatta különösen olasz nyelvbeli jártasságát, mely élte fogytáig nem hagyta cserben, ha olasz vándormü- vészek vetődtek Gyulára, vagy ha bíróság előtt tolmácsi funktiókat végzett. Mikor az ötvenes években hazajött Gyulára, az akkori bíróság káplá- ri ranggal városi börtön felügyelőnek nevezte ki, 'mely minőségében nagy tekintélyre tett szert. A rendezett tauács alakultakor káplárból cselédfelügyelő lön, mellesleg pedig az autograph gépet kezelte. Jó izü, jó kedélyű ember volt, kinek halálát minden ösmerőse őszintén fájlalja, temetése péntek délután volt nagy részvéttel. Béko hamvaira! Halálozás Kéry Elek dobozi jegyzőt pótol- hatlanul nagy és fájdalmas csapás érte. Szeretett neje Ecsedy Hermina f. hó 23-án hosszas súlyos betegség után meghalt. A boldogult nő mintaképe volt a házias erényeknek, igazi hitves, gyermekeit bálványozásig szerető anya, agg szüleinek hU gyermeke, odaadó rokon, a társas életben köz kedveltséguek örvendő szerény nö. Halála széles körökben kelt igaz részvétet, és az imposansan nyilvánult a boldogultnak végtisztességén, melyen vidékről is számosán vetlek részt. A halálesetről kiadott családi gyászjclcutés következő: Kéry Elek, Doboz község jegyzője, a maga, valamiut gyermekei : Zoltán, Aranka, Margit és Jolán ; ipa : Ecsedy János, napa : Sümeghy Johanna : sógornői: Ecsedy Karolina és Ecsedy Vilma: sógdTai: Ecsedy Jenő, Szél Sándor, és Csete György; testvérei: Kéry Kálmán; nagynénjeik : özv. Szilágyi Sándurné, szül. Erdélyi Terézia; Jarmaczky Jó zsefné családjaikkal, úgy számos rokonai nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti ferrón szeretett felejthetlen nejének Ecsedy Herminának folyó hó 23-án, reggeli 4 órakor életének 43-ik, boldog házasságának 24-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldo gultnak földi maradványai f. hó 24-én d. u. 3 órakor tétettok a dobozi ev. ref. sirkertben örök nyugalomra. Béke poraira, Áldás emlékére 1 Miről jó a város atyaság? Miskovics Száva vizsgáló bíró megvál áztatván városi képviselőnek, felébredt a lelkiismerete, hogy eddig adót nem vallott be és sietett jelentkezni az adófelügyelőnél; hogy neki 1887, évtől kezdve 1 — 1 frt állami adót kell fizetni ( ddig vájjon eltitkolta). Persze nagy készséggel fogadták .a honfiúi áldozatot s rögtön javaslatba hozatott az adófelügyelő 1041. számú végzésével hogy reá évenként 1 frt III. oszt- kereseti-adó vettessék ki 1887-től kezdve. Rósz nyelvek azt beszélik, hogy a vizsgáló biró ur egy, helybeli adóügyek ben igen jártas egyén tanácsára azon okból sietett adót fizetni, hogy városi képviselő lehessen, de erre is egy kicsit későn kelt lel mint a végtárgyalásokra, mert az adót már a választás előtt kell fizetni s nem utáuna. Jó is volna nem űzetni adót s mikor az embert nagy1 tisztesség éri, a mely adófizetéssel jár, akkor rohann: adót fizetui, Lát annyira sem ősmeri a magyar törvényeket a magyar biró ur? A bíráló bízott ság 1. számú határozatával megsemmisítette a vizsgáló biró ur képviselőségét, s most két szék közt a pad alá esett s megtörtént vele az a mal- heur bogy a mért nem lebet képviselő, fizetui fog évenként 1 irtot. Méltó büntetés. Ugyan kérjük a vizsgáló biró urat, vizsgálja meg, ösz- szefér-e egy vizsgáló bírói állással a törvény kijátszására irányuló cselekmény, s ha úgy találja, hogy nem, ajánljuk, máskor jobb tanácsadókra hallgasson, mert most az egyszer az aranyozott ta □ácsnál többet ért volna az aranyozott hallgatás. A polgári kör f. évi február 23-án saját könyvtára javára zártkörű tánczvigalmat rendez, melyre a meghívók febr. elején fognak szétküldetni. A gyulai polgári kör közgyűlése f. évi jan. hó 27-én azaz ma d. u. 5 órakor kezdődik, mely előre láthatólag igen népes és érdekes lesz s kívánatos is, hogy azon a kör tagjai mindnyájan jelen legyenek mert, hogy mily fontos pl. a 24. tagú választmány correkt összeállítása, azt a választmánynak a múlt év folyamán és azelőtt felmerült kényes ügyekbeni bíráskodása eléggé megmagyarázza, s éppen ezért óhajtandó a választmánynak csakis régi kipróbált törzstagok és a higgadt öregebbek sorából való toborzása A újvárosi olvasó-kör vasárnap, folyó hó 27-én délután 2 órakor tartja tisztújító közgyűlését. A gyulai róni. kath. hitközség egyház-1 tanácsa f. évi február 2-án délután 4 órakor a belvárosi iskola helyiségében rendes közgyűlést tart, melyre az egybáztanács t. tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgy: A gazdasági szakosztálynál többrendbeli jelentése és az 18S9. évi költségein irányzat elfogadása. Gyulán, 1889 január 26-án Göndöc8 Benedek e-yh. elnök. A gyulai korcsolya-egylct által rende- zett jégünnepély f. hó 25-én fényesen sikerült, a fáklya s lampion fény s görög tűz téuye mellett tova sikamló alakok s a német városi fúvó zenekar messze elhangzó zenéje egész tündéries szint kölcsönöztek távolból tekintve a Körös jegének s a ^nálunk szokatlan látvány több ezerre rugó közÖDBéget gyűjtött össze a körösparton és hijlou, a mely egész nagyvárosi képet nyert. A rendezőség bátorságot nyerhetett az első sikerből ahhoz, hogy a sikerült mulatságot mielőbb megismételje. Adomány a megyei múzeumnak. A gyomai körösmunkálatoknál — mint már említettük, több régiséget találtak, a melyeket — a mint értesülünk — Steinecker Gábor kir. mérnök, a megyei múzeumnak elküldött. A régiségekről, azt hisszük, jövő számunkra már meg kapjuk a kimutatást a muzeura igazgatójától. Az I. gyulavárosi takarékpénztár évi rendes közgyűlése 1889. év február 2-án d. e. £ órakor Gyulán, az intézet helyiségében fog meg tartatni, melyre a t. ez. részvényesek ezennel meghivatnak. Tárgyak: 1. Az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentése s a tiszta nyereménynek felosztása feletti határozat hozatal. 2 Az 1889. évi költségvetés megállapitása. 3. A kilépő 10 igazgatósági tagnak 2 évre és az £ felügyelő bizottsági tagnak 3 évre titkos szavazat utjáni megválasztása. Gyulán, 1889. január 15 Az ev. ref. egyház által fentartott elemi iskolákban a szokásos félévi vizsgák kővetkező sorrendben fognak megtartatni : ma délután a Rács János rektor vezetése alatti III. IV. osztály, holnap d. e. a Bene Ferencz vezetése alatti I. és II- ik otztály : d. u. a Gyóji Miklós által tanított III- ik és IV. osztály, kedden délelőtt a Kincses Dániel által tanított első és második osztály; délután az Asztalos Ferencz által vezetett I. II. osztály növendékei vizsgáznak. Az egyház érdemekben megöszült tanítója : Asztalos Ferencz, miután le fogja tétetni a mostanival már 102-ik vizsgát, két hónap híján 51 évi tanítóskodás után jól megérdemelt nyugalomba vonul. Az egyház- tanács azzal rótta le némiképen elismerésének adóját, hogy fizetésének élvezetében meghagyta S a segédtartásboz is évi 50 írttal járul, mely határozat még a bekövetkezendő olbalálozás után a hátramaradó családnak adandó kegyeleti év időtartamára is kiterjed; mely hogy miuél később következzék be, s hogy a tanügy emez ősz munkása minél tovább élhessen a jóltoltött élet bol dogitó öntudatának birtokában, mi is szívből kívánjuk. „The Gresham“ életbiztosító társulat Londouban. E társulat évi jelentése, mely az 1888. junius 30-án befejezett 40. üzletévről szól és a részvényesek 1888. deczember 28-án tartott rendes közgyűlése elé terjesztetett, rendelkezésünkre állván, annak következő főpontjait közöljük: Az elmúlt év eredménye rendkívül kedvezőnek mondható. A társulathoz az utolsó év alatt 5932 iztositási ajánlat nynjtatott be 50.971,150 frank értékben, melyek közül efogadtatott 5317 drb. 43 993,750 frank biztosítási összeggel és erről a megfelelő számú kötvény ki is állíttatott A díjbevétel i visszbiztositási dijak levonása után 14.944,278 frank 95 ctsra rúg, mely összegben az 1,596.249 frank 17 ctst tevő első évi dijak bennfoglaltatnak. A kamatszámla mérlege 4.217,019 frank 78 cts-ot tesz, a mi által a társulat évi jövedelme a díjbevétel bozzászámitásával 19.161,298-73 frank-ra emelkedett. A társulat az elmúlt év folyamán 8.478,973 rank 10 cts ot utalványozott oly követelések folytán, melyek életbiztosítási kötvényekből eredtek Lejárt kibázasitáei és vegyes biztosítások lejében fizetett a társulat 2.082,000 frank 75 cts-ot, kötvények visszaváltására 1.138,985 frank 10 cts-mot fordított a biztosítási és járadékalapok 4.243,651 frank 35 ctmet gyarapodtak. Az összes cselekvő vagyon az üzleti év végével 102.846.222 frank 47 cts-re rúgott. Tőkebefektetések: 572,238 f* 03 cts abritkor- mány értékeiben, 528,113 fk 23 cts. az indiai és gyarmatikormányok értékeiben; 15.518.180frank 73cts. idegen államok értékpapírjaiban : 2 374,307 trank 18 cts. vasúti részvényekben, elsőbbségek és garantált; 43.316,000 frauU 33 cts. vasúti-és egyéb köl- csön-kötvényekbeu; 16.347,199 frank 28 cts. a társaság ingatlanaiban, mely összegben a társaság bécsi és budapesti házainak értéke bennfoglalta- tik: 8.488,624 frank 05 cts. jelzálogban és végül 15.701,559 frank, 34 cts. különböző értékekben. A budapesti fiókigazgatóság az intézet saját palotájában a Ferencz Józseftéren van. Irodalom. A „Magyar Háziasszony“ czimü hetilapnak megjel-nt a 3-ik száma következő tartalommal : A nők a tűzhely körül, Jókai Mórtól; Milyen volt a háziasszony régente? Ferenczyné Zay Aloj- zától: A fűtésről, Dr. Jékey Vilmostól; A jó sültek titka, De Gerandó Antóniától. A nők idegessége: hasznos tudnivalók, baromfitenyésztés, kony- nászát heti étlappal, különfélék, hymen, kérdés és leieletek, nyílt társalgó stb. „Munka után“ ez. mellékletének tartalma: Blaba Lujzához, (vers) Rúd* nyánszky Gyulától, budapesti élet Yó—Zsytól; Gyöngéd anya (családi kép). Spaoyolnők. A kö- ménymagos leves novella Allmásy Darvas Camil- látói, Erőszakolt boldogság elbeszélés Beniczky Bajza Lenkétől, Kétféle szerelem G. Böttner Júliától, irodalom, talányok stb. Ezenfelül regény melléklet. Az egyetlen már 8. évben levő Magyar házi* asszonyt ajáuljuk hölgyeink figyelmébe, mert kellemes és hasznos szórakozást nyújt, KiaJóhivatal Károlykörut 8) sziveson küld mutatvány számokat. A csinos kiállítású lap ára negyedévre 1 frt 60. Az ipartörvény kiegészítve az 1888 év végéig kibocsátott miniszteri rendeletekkel s elvi batároza’okkal czimü, Grünvald Józsel kereskedelmi és iparkamarai fogalmazó által jegyzetekkel és uasitásokkal ellátott, kiadásomban megjelenő mű már sajtó alatt lóvén, felkérem mindazokat, kikhez ide vonatkozólag előfizetési felhívást küldöttein, hogy a gyüjtó-iveket a példány oukiut 1 frt 50 kr. előfizetési összeggel folyó évi február hó 15-ikéig hozzám annálinkább beküldeni szíveskedjenek, minthogy ezen határidőn túl, a körülbelől ápril hóban megjelenő, s mintegy 30—35 ívre terjedő inü már csak bolti áron vagyis 2 Irt 60 krért lesz kapható. Djbrecsen, 1889. január hó. Itj. Gsáthy Károly kir. gazd. tanintézeti, keresk. akadémiai könyvárus s kiadó. Egyhástér 344. sz: (a Nagytemplomnál.) Általános könyvjegyzék 1889. A Singer és Wolfner előnyösen ismert könyvkereskedő ezég ily czim alatt bocsájtotta ki uj kiadásban, a már eddig is széles körbou elterjedt köny várj egy zekét, tízen uj kiadás megérdemli, hogy e helyen szóljunk róla. Mindegy 30.00J mű kimerítő ősimét tartalmazza és kiterjed az egész irodalomra, a szakirodalomra is. Nyelvro képviselve van a német ,ngol, franczia, olasz, és spanyol. A magyar irodalomnak külön füzetet szentelt a ezég. Említésre méltó a lolyó iratok (német, franczia és angol) czim és árjegyzéke. A katalógus ingyen vidékre bérmentesen is küldetik. Közgra.z&a.sásg'. Pályázat. A bákésmegyei gazdasági egylet 120 ar. íraukból álló pályadijat tűz ki egy népies nyelven irt műre, mely a hazai házi szárnyasok okszerű tenyésztését, táplálását, hasznosítását, be* egségeinek orvoslását stb. tárgyalja. Kívánatos, iOgy csak a gyakorlati eljárásra terjeszkedjék ki, i mellőzze a hosszas faj és élettani leírásokat, hogy i köznép, — a kinek szánva van, — könnyen elfogja s megértse. A pálya művek idegen kézzel rva, jeligés levéllel ellát /a, f. évi april bő 15-ig > bákésmegyei gazd. egyl. titkárságához kttlden- lők be. A pályanyertes mű az egylet tulajdona ieend. Békésmegyei gazd. egylet, Zlinszky István, titkár. számadásaikat a községek két részre oszták, egyikben a „török részre való adók“, másikban pedig a „magyar részre való adók“ számoltatván el. Békés vármegye e tekintetben is kivételt képezett. A mint a török hatalma járma alá hajtotta Vármegyénket teljesen megszűnt hatósága. A török uralom alatt Békésvármegye Sem tényleg, sem jogilag nem létezett. Nem találunk a tőrök uralom korszakából az alkotmányos közélet jelenségeire, még nyomaira sem a törvényhatósági igazgatásnak ; a vármegye földes urai elzülöttek s az idegenben nem tartották fenn a vármegyét. A községek, melyek a török hóditó har- czai, vagy az az után bekövetkezett más fél- százados szenvedés alatt végkép el nem pusztultak : megtartották az ősi magyar községi Szervezetet s vezették a községi elöljárók a helyi közigazgatást a magyar törvények s szokások szerint; a török nem igen avatkozott belügyelkbe, ha az adókat pontosan fizették s a szolgálmányokat teljesitették. Nem is volt községeink helyzete felette Sanyarú. A lakosok a török urak földjeit haszonbérelték, peres ügyeiket, sőt válópereiket Is a török Igazság szolgáltatás közegei, a ka- dik intézték j s a török urak jólelküen megengedték, hogy a derék keresztyének halálra verjék egymást ostoraikkal, baltáikkal, fegyvertartását nem engedvén meg a török a tüzes vérü magyaroknak, ha a bündijat, vér- pénzt aztán hűségesen beszolgáltatták ; — sőt elég volt természetes halállal is kimúlni arra, hogy egyik másik aga, szubasa falu ura, vagy iszpája megvegye a békességes jobblétre költözik diját. A fontosabb ügyekben, mégis Csak a vármegyéhez folyamodtak igazság szolgáltatásért.* „Mi Horvát Péter és Seriny Pál Bihar- vármegyének hites Törvénytevő assessorával együtt adjuk emlékezetére a kiknek illik, mindeneknek, hogy mikor a jelenvaló i6zo-ik esz» tendőben Sz. Iván havának io-ik napján Vá radon, úgy mint szokott Helyünkön szokásunk és rendtartásunk szerint némü-némü Törvényeknek .meglátására és eligazítására némely fő nemes Személyekkel leültünk volna, ^övének mielőnkben egyfelől a vitézló Verős Márton sarkadi kapitány, másfelől pediglen a vitézid Nádudvari János' és Cossai Márton, egyenlő akaratból jelentvén, hogy ö nekik Békési és Dobozi Határ felöl volna némü-némü egyenetlenségek és egymás között való ellenkezések, mely felől mivel hogy egymás között meg nem egyenesedhettek volna egymás akaratyábúl mind a két Fél bizonyos Embereket meg eskiittettenek volna, és kérének azon bennünket, hogy azokat a Tanú vallásokat megolvastatnánk szorgalmatosán és a Tanuk vallása után a miképpen Mi a dolgot Törvény szerint eligazítanék, semminemű ho- szu porral, költséggel és fáradsággal nem bántanák egymást, hanem azzal t llyesógel megelégednének és ahoz tartanák magokat. Mely jő kegyelmek kérését szemünk eleibe vevén, és őket kiküldvén, egymással beszélgeténk arról, miképpen és mimóddal egyenesíthetnénk közöttük veszekedést, holott nem volt volna * Érdekes adatot szolgáltat a helyzet megvilágítására a doboz-békési határper, melynek iratai a gr. Károlyiak levéltárában őriztetnek. közöttük semmi Törvény való Hivatal és sem- minémü port egymás ellem Törvény S éken nem erigáltak volna, hanem egymás között csak szóbúi való veszekedések voltának volna, Mely dologról beszélgeténk egymással tetzék az, hogy mind a két Félt bizonyos Vinculum- ra adatringálnók, mellyre ha reá mennének és kötnék magokat a közöttük való veszekedést lecsendesitenök, és Törvény szerint dolgokat eligazítván, őket állandó békeségre hoznók de ha Magokat kötélben nem adnák, mi sen fárasztanók magunkat, hanem ezután Törvényei igazítanák el dolgokat. Behiván azért őket, mikor ami végezésünket Nékiek raeji mondatuk volna, ők is akarván magoknak kedvezni, és a Bókeségnek inkább örülni é: engedni, hogy sem mint a sok költségei é: gyülölségel Magokat bátUani és fárasztani készek lőnek, Magokat bizonyos kötílben adni és egy más után egyenként 500 frtig adák bé hogy valami képen Miő közötük Törvény Sze rént a dolgot eligazitanóka megirtt 500 írtok kötil alatt azt ők megtartanák. Mely Törvényt ha valamely Fél felbontaná, és megnen állaná, a meg álló Fél ezen Levélnek erejéve csak maga Házátúl egyik Vice Ispányát é: egyik Szolga Biráját Bihar Vármegyének ki vihesse. ás az 500 frtrúl non Obstanti Bell ductu, messis, et vindemiarum temporibus in hibitione conhadictióne, repulsióne non curáti ixclusisetiam aliisquibns vis Juri dicis remediú exequáltathasson és igazat tétethessen, akár mi rtémü ingó bihgó javaiból! Melynek k'ét része az Arbiteré volna, harmadrésze pedig megálló Félé légyen stb." (Folyt, köv.)
