Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889-01-06 / 1. szám

I-sö saÄiitj Szerkesztőség: Fő-utcza 39- szAm a. ház-, ban, hova a lap szellemi részét illeti közlísroényete Gyula, 1889. január 6-án. _ ftt ál­Vili. évfolyam hús illaté küldendők. Kéziratok nem adatna'« vis«za. Előfizetési díj: r Egész évre .. .. .. 5 Irt — kr.: Félévre ......... Évnegyedre .. •• 1 » 25 » i [ Egyes szám ára 10 kr. L_ Társadalmi és közgazdászai hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Dl. BocLcQszy Zoltán Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle háf Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők Slrdetéiek szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. NylIMér tara 10 kr. Hirdetések felvétetnék: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-uteza 6. sz. Schwarz Gyula Váczl-utcza 11. az. Eckstein Bernét fürdö-utcza 4. sz — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa l . J _ hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon ^í rnSim link olvadóihoz ! W I 1 i Lapunk e s/imávak1 a nyolczadik évfolyamába lép bej; a hét év változatos jolt a lap történetiben, három éve, hogy tiegszlint az' politikjii lap leinni s a jelen­tei szerkesztőség vitteJ_át szerkesztését.! Tiszta lelkiÖstrlrettel elmondhatjuk, hogy mindent elköiittünk lapunk nivuau- jának emelésére- Js szerénytelenség nélkül elmondhatjuk, hogi az" jbátran kiállja a versenyt bármely njís vidéki lappal. S ha talán gjfengeségllnk^nem ^en­gedte azt, hogy felijmuljnkij laptársainkat Scfanao -^k kifejezéssel es ló’zlesi módjá- 1790 íorit egy, a niben * e£e lépést sem caonyi Jáá; hátra- aMgaz^ágtómondásában főtitkára, aijj jelszatfcnK Ja ^it .zászlónkra gyűlésre, igtZ) a ált Tl.v:v<ll ^akarunk a dáeát, egyut-ograinriakj eli'Iuefjük sze­féladat. tudtuk min lkai nem mi ily fájdalom, tanulmányozá^ryaldsíjjini i eb| hol huzamosat lés örömmell tésáben közvt, *t a zássiói réti emelnj., annál tnern a közlöny, volléte tartanén BJ| é a főtitkári teew tésbül éziyéáenmt egj jjj ról szóló róc anyági í.s - gában a jel negmondví^A,;, juk: gyarapszat, bár stl-fáyS került-\j}elé( epreseknek, , zeumőr ftirbgye törékweinitiwi-í —»-Aiiu ránk törek Bizalommal fordulunk tehát olvasóink­hoz, hogy sorakozzanak zászlónk alá, me­lyen mindig büszkén és szeplőtlenül fog ragyogni az arany jelszó : „az igazság “ Gyula, 1888. jan. hó 5. A. szerkesztőség. Előfizetési feltételek A .Békés“ 1 évre- kr, JL kiadó-hivatal. Városi választások. 4« szón f tattu k az igazai es inat okoztunk je kiezérttalla­reszere yaegyji az — em í nem tő támo.atásban,. mé meg telál fogja terniétetszd az évipa volunk. ' , követőijói toljuk, hog lap megver felvirjgoznék, a ét A lakqzgetőjavé, a ingám számogatójává lenne, te ti. zesültiink ab- t lapunk irá- leg várni jo­k sokkal in- emélyi hiúság dekek buzgó anyagi ha- 1 az erkölcsi perczig sem, fogjuk, hogy el fogunk né­elhagyná ellentét­mondi nekünk nem rnec ■eséggel. dj hiiíüjlNein .habozunk thátul házbs' kelLhnk igy, vay t mogffkell jteuniinlk, deelű térén”) sennmit a« ejs <§fszo lön Inkati mely az igf-i szón dll.l főlek Vagjy kell fehát községünknek egy 0í&p; inejjly városi, negyei és társadalmi kt)fdésel|f.ben, najyoktal s kicsinyekkel, hffalmaúpokkal és gye igéiéi szemben bir tttorságülgal kimoidan aagazat, bir bá- pággi Iil megmcidan. a, a mi szivén *a s ekkor kérjük tmlgatásukat. — !icm kell, (hogy lüwBég ne lenne nem liissiiM-},-» ék®^fii nyugodt öntudattal visszalépőn; »órásnak éppen ne» mondható hirlapró pályáról, mely számunkra virágot «rrterem s átadjuk helyünket ama szerercsiebbeknek, a kik talán tudni fogják a löziség kegye meg­szerzésének módját. De ml nem akaju a közönség ke­gyét hajhászni, mi ízt tettünk éjjelt nappal egygyé, minden tyagi haszon nél­kül, hogy irányt adjtlallmert hisz a saj­tóra csak igy van szlkg. Komolyan s ügjnk igazságában bizva, kezdjük meg telt a nyolczadik évfolyamot, de előre íelentjük, hogy a ^ennyiben a közönség tologatásában nem részesülne lapunk, ugy<z ej8g évnegyed del beszüntetjük azt. Beszüntetjük netnp anyugi áldoza toktól való visszariadáj miatl de azért, jjjert ha az olvasó kö Qség Iszáma nem áll arányban a fárad jgal Is gonddal, mely egy lap szerkesz ével Kr, akkor a reá fordisott munka ‘“gsziil termőjfirő j0Oni, .«uueiete, maljijb { f A múlt évben nagy port felvert vá rosi képviselő választások óta, a mely mint köztudomású az elkövetett számos törvényszegések miatt megsemmisittetett, ma fél év telt el s az eredmény a vá­lasztásoknál az mint volt akkor. ■ Mi voltunk az elsők a kik akkor fel­I szólaltunk a törvénysértések ellen s kö­veteltük a rendnt Áa s jav .nn' , [tunk az elsők s utánnunk e város egész intelligentiája a kik azzal gyanusittattunk, hogy a választás megsemmisítését azért kívántuk s vittük keresztül, mert a Csatár párt került ki győztesen az úrnából Nevetséges volt a gyanúsítás, mert hisz’ ha a nagy nyári munka idején a mi­kor a földmives osztály túlnyomó része külső muukával vau elfoglalva, az intelli- gentia’pedig itthon van, — s mint tudjuk a Csatár párt zömét a földmives osztály ké- éezi — mégis ők győztek, nagyon kevés ész kellett hozzá be látni, hogy a téli idő­ben annál inkább győzelemre fognak jutni. Nem is az vezérelt minket felszólalá­sunkban, hanem egyedül és kizárólag a törvénytisztelet és igazság s hogy ez igy van, arról most már talán azon elfogult polgártársaink is meggyőződhettek a kik rögtön készen voltak a gyanúsítással, meg győződhettek anyival is inkább, mert a mint láthatták, az intelligentia egy csepp részt sem vett e választásban, tétlenül ősze dugott kézzel nézte végig azt, már pedig ha a nyári választásokat azért akarta vol­na megsemmisíteni, mert a Csatár párt győ­zött, bizonyára legalább megpróbálta volna felvenni most a harczot, de még kísérle­tet sem tett. A tény az, hogy a Csatár párt min­den ponton győzött a belváros kivételével, de ezért nincs ok félre verni a harangot; abban nem látunk hibát, ha a politikai pártok érvényesiteni törekesznek magukat a községi életben sőt helyeselni tudjuk, —■ a mi hiba az az, hogy már eleve kimon­dották, hogy senki egy lélek sem kell ne­kik, ha csak nem Csatár párti; de külö­nösen nem kell Benki, a ki az úgy neve­zett intelligens osztályhoz tartozik. Enyire nem szabad menni, az ilyen elveket a községi életben hangoztatni nem szabad, az hogy valaki Csatár párti az nem képezhet a város ügyeit szivén hordó egy polgár előtt sem oly qualificatiót a mi ki­zárólag képesít a városi képviselőségre s az hogy valaki nem volt Csatár párti, nem lehet oly nagy bűn, a mellyel szemben minden érdem meg semmisül. IJiszen mind anyian párt emberek va­gyunk, mindegyikünknek van politikai meg győződése, de azt érett politikai felfogás­sal biró emberek nem bűnnek, hanem eróny- k szokták tartani, a mely bűnné csak akkor lesz, ha rút önérdekből gyúródik, ezt a bélyeget pedig semmiféle párt­nak sem lehet a másikra reá sütni s ép pen ezi-rt óvatosnak kell lenni az ilyen kijelentéseknél a melyekkel talán éppen azokat riasztjuk el a közéletben való sze­repléstől a kik legtöbb érdemet szereztek a tiszteletre és becsülésre s a kiknek talán a legnagyobb hasznát vennők a köz élet terén. Politikai párt súrlódások sem közsé­get sem társadalmat nem tettek még sehol virágzóvá s azért nem szabad a politikai súrlódásokat átvinni a községi és társa­dalmi életbe, meg van azoknak is a ma­gok helye, kell az is a maga idejében, üdvös az is és jótékony hatással van a köz szellemre módjával gyakorolva, de végzetessé válik ha a községi ás társadal­mi életbe át vitetik. Mi a Csatár párt felől is úgy vagyunk meg győződve, hogy városunk felvirágo- zása éppen anyira szivükön fekszik mint bármelyikönknek, de azt azon az utón ha a politikát, be viszik a községi életbe, el nem érhetik*. Jaj annak a községnek melynek - clósttfócn «r-juzau Diegrouü i’s helyett a magas politika vezeti az ügyeket s há­romszorosan jaj annak a községnek, ahol az ügyek élire az értelmes és becsületes emberek helyett a politika felkavart iszap­jából felszínre kerülő egyének lépnek, És kérdezzük váljon a városi ügyek vezetése körül netán felmerülő hibákat nem lehet e meglátni csak Csatár párti képvi­selőnek ? És kérdezzük váljon ezen hibákat nem képes e más orvosolni csak Csatár párti? És kérdezzük váljon várossát nem szeretheti e más mint, a ki Csatár párti? És kérdezzük, hogy a város előhala- dására a polgárok jólétére nem munkál­kodott-e más s nem munkálkodhatik-e inás, mint a ki Csatár-párti? Komolyan megfontolva azt kell mon­danunk, hogy de igen, sőt már tapaszta­latból tudjuk, hogy bizony úgy e város mint annak polgárai jólétéért tett már igen sokat más is, — mondják meg tehát, miért ne lehetne városi képviselő más is, mint Csatár párti? Ily elvvel községi választásokra csak az elvakult szenvedély indulhat, a mely az orránál nem lát tovább. De menjünk tovább Ha a Csatár pártnak is az a czélja, a mi minden becsületes polgárnak, hogy a város ügyei lelkiösmeretesen, igazságo san vezettessenek, hogy ennek folytán a lakosság s a város fejlődjék s gyarapod jék, miért ne haladhatnánk e czél felé közös erővel, miért fecséreljük el erőnket az egymás elleni harczba ? Ha kátyúba jutott a szekerünk, mi ért vesszünk össze rajta, hogy ki huzza ki azt onnét, a helyett, hogy mindnyájan hozzálátnánk a kihúzáshoz, mikor igy an nak ott kell maradni, mert senki sem nyúl hozzá, hanem inkább egymást üti. Az iutelligentiának be kell látni, hogy eddig nem jó úton haladt; be kell látni, hogy a közöny és tespedés, a melybe sülyedt nagyon visszás eredményeket szül, s a velők szemben állóknak is be kell látn végre, hogy azt csak a helyzetet kizsák mányoíni akaró ravasz politika törekszik velők elhitetni, hogy az intelligentia ne kik ellenségek. Az intelligentia, a földmives és ipa ros osztály együtt képezi a nemzetet melynek, ha csak egyik része is hiány­zik, a többinek el kell pusztulni. Nem egymás ellen kell tehát szélma- omharczot folytatni, hanem egyesülni kell a harczra, a melyei városunk és polgá­raink boldogságát fogjuk kivívni. Szándékosan nem mondottuk el eze­ket a választás előtt, nehogy azt hihessék, hogy a választásokra akarunk befolyást gyakorolni, elmondjak a választás után azért, hogy tegyék ezeket komoly meg­fontolás tárgyává azok, a kiket illet. Gondolják meg jól, hogy a politiká­nak a városház termében semmi helye nincs, s ott nem lehet kérdés az, hogy valaki miképpen imádkozik s milyen el­veket vall, hanem csupán az, hogy köz- igazgatási mizériáinkon segitve legyen. Mi teljes megnyugvással vesszük a Csatár párt győzelmét a városi képviselő- választásoknál, mert hisszük, hogy ők is a város java s az igazságért fognak küzdeni, s a városháza kapujában fogják hagyni a politikust s a terembe csak a városért aggódó b annak jólétéért küzdő városatyát viszik be s reméljük, hogy híven fogják teljesíteni kötelességeiket a ebben a re­ményben üdvözölj ül az újonnan megvá­lasztott képviselőket. Elnöki beszéd. A békéamegyei régész- és közművelődés történelmi társu­lat közgyűlésén, Gyulán 1888-dik év deczember 80-án elmondta Göndöcs Benedek, egyleti elnök. Tisztelt Közgyűlés 1 Midőn legszivélyesebben üdvözlöm a köz­gyűlés minden t. egyes tagját, ugyanakkor tuda­tom, hogy egyletünk ez évben csak egy vándor gyűlést tartott nyilvános felolvasással 1888. okt 21-én Gyoma városában, melynek lelkes közönsé­ge a legszivélyesebben fogadta e vándorgyűlésen megjelent egyletünk tagjait, mely szives fogadta­tás s a magyar vendégszeretetért e helyen hálás elismeréssel kel adóznom Gyoma városának és a felolvasáson megjelent n. érd. közönségnek. A gyűlést megnyitó elnöki beszéd ntán Nagy- tiszteletű Garzó Gyula ur tartott történelmi jelle­gű érdekes felolvasást Gyoma város múltjából. Ezt követte Oláh György urnák szintén történel­mi tárgyú felolvasása az Angyalkut körüli csatá­ról, melynek figyelmes meghallgatása után más­nap bemutattattak azon leletek, melyek a Körös szabályozási munkálatok alkalmával felszínre ke­rültek. Itt azonban sajnálattal kell felemlítenem, hogy a körösszabályozási munkálatokat vezető Steioaker mérnöki karvezető, a békésmegyei mú­zeum részére ama leletekből mind e mai napig semmit sem küldött be, holott a megyei muséum- nak lenne első sorbán mindahhoz, a mi a megyé­ben találtaik joga, miért is igen óhajtandó tód- ne, hogy ezen irányban a t- kar-elnök ur egy­letünk részéről megkerestessék. Örömmel tudatom a társulattal, hogy Scbla, uoh Lőrinoz N.-váradi püspök ur ő excellentiája- az egylet tiszteletbeli tagjává lett válásztását és a tagsági diplomát igen kedvesen vette és a küldöttségnek, mely neki azt átDyojtá, a megüss- tisztelő figyelemért köszönetét mondva, azon ro­konszenves érzelemnek adott kifejezést, miszerfüt óhajtja : hogy a Békésmegyei közművelődési egy­let sokáig virnljon. Egyúttal az egylet alapit.^ a tagjai közé is belépvén, az alapítványi dijat I fizette. zönség Az 1887-ik évben a közgyűlés elhatároztjaradtam a községek és pénzintézetek kerestessenek végből, hogy a Békésmegyei régész ósld rlósi egylet alapítói tagjai sorába be''JlsMsK} felhívásnak eddi,"; az az eredménye* elöfogat bérlője, az egylet «^gek közül töh | /

Next

/
Oldalképek
Tartalom