Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-01-06 / 1. szám
I-sö saÄiitj Szerkesztőség: Fő-utcza 39- szAm a. ház-, ban, hova a lap szellemi részét illeti közlísroényete Gyula, 1889. január 6-án. _ ftt álVili. évfolyam hús illaté küldendők. Kéziratok nem adatna'« vis«za. Előfizetési díj: r Egész évre .. .. .. 5 Irt — kr.: Félévre ......... Évnegyedre .. •• 1 » 25 » i [ Egyes szám ára 10 kr. L_ Társadalmi és közgazdászai hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Dl. BocLcQszy Zoltán Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle háf Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Slrdetéiek szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. NylIMér tara 10 kr. Hirdetések felvétetnék: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-uteza 6. sz. Schwarz Gyula Váczl-utcza 11. az. Eckstein Bernét fürdö-utcza 4. sz — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa l . J _ hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon ^í rnSim link olvadóihoz ! W I 1 i Lapunk e s/imávak1 a nyolczadik évfolyamába lép bej; a hét év változatos jolt a lap történetiben, három éve, hogy tiegszlint az' politikjii lap leinni s a jelentei szerkesztőség vitteJ_át szerkesztését.! Tiszta lelkiÖstrlrettel elmondhatjuk, hogy mindent elköiittünk lapunk nivuau- jának emelésére- Js szerénytelenség nélkül elmondhatjuk, hogi az" jbátran kiállja a versenyt bármely njís vidéki lappal. S ha talán gjfengeségllnk^nem ^engedte azt, hogy felijmuljnkij laptársainkat Scfanao -^k kifejezéssel es ló’zlesi módjá- 1790 íorit egy, a niben * e£e lépést sem caonyi Jáá; hátra- aMgaz^ágtómondásában főtitkára, aijj jelszatfcnK Ja ^it .zászlónkra gyűlésre, igtZ) a ált Tl.v:v<ll ^akarunk a dáeát, egyut-ograinriakj eli'Iuefjük szeféladat. tudtuk min lkai nem mi ily fájdalom, tanulmányozá^ryaldsíjjini i eb| hol huzamosat lés örömmell tésáben közvt, *t a zássiói réti emelnj., annál tnern a közlöny, volléte tartanén BJ| é a főtitkári teew tésbül éziyéáenmt egj jjj ról szóló róc anyági í.s - gában a jel negmondví^A,;, juk: gyarapszat, bár stl-fáyS került-\j}elé( epreseknek, , zeumőr ftirbgye törékweinitiwi-í —»-Aiiu ránk törek Bizalommal fordulunk tehát olvasóinkhoz, hogy sorakozzanak zászlónk alá, melyen mindig büszkén és szeplőtlenül fog ragyogni az arany jelszó : „az igazság “ Gyula, 1888. jan. hó 5. A. szerkesztőség. Előfizetési feltételek A .Békés“ 1 évre- kr, JL kiadó-hivatal. Városi választások. 4« szón f tattu k az igazai es inat okoztunk je kiezérttallareszere yaegyji az — em í nem tő támo.atásban,. mé meg telál fogja terniétetszd az évipa volunk. ' , követőijói toljuk, hog lap megver felvirjgoznék, a ét A lakqzgetőjavé, a ingám számogatójává lenne, te ti. zesültiink ab- t lapunk irá- leg várni jok sokkal in- emélyi hiúság dekek buzgó anyagi ha- 1 az erkölcsi perczig sem, fogjuk, hogy el fogunk néelhagyná ellentétmondi nekünk nem rnec ■eséggel. dj hiiíüjlNein .habozunk thátul házbs' kelLhnk igy, vay t mogffkell jteuniinlk, deelű térén”) sennmit a« ejs <§fszo lön Inkati mely az igf-i szón dll.l főlek Vagjy kell fehát községünknek egy 0í&p; inejjly városi, negyei és társadalmi kt)fdésel|f.ben, najyoktal s kicsinyekkel, hffalmaúpokkal és gye igéiéi szemben bir tttorságülgal kimoidan aagazat, bir bá- pággi Iil megmcidan. a, a mi szivén *a s ekkor kérjük tmlgatásukat. — !icm kell, (hogy lüwBég ne lenne nem liissiiM-},-» ék®^fii nyugodt öntudattal visszalépőn; »órásnak éppen ne» mondható hirlapró pályáról, mely számunkra virágot «rrterem s átadjuk helyünket ama szerercsiebbeknek, a kik talán tudni fogják a löziség kegye megszerzésének módját. De ml nem akaju a közönség kegyét hajhászni, mi ízt tettünk éjjelt nappal egygyé, minden tyagi haszon nélkül, hogy irányt adjtlallmert hisz a sajtóra csak igy van szlkg. Komolyan s ügjnk igazságában bizva, kezdjük meg telt a nyolczadik évfolyamot, de előre íelentjük, hogy a ^ennyiben a közönség tologatásában nem részesülne lapunk, ugy<z ej8g évnegyed del beszüntetjük azt. Beszüntetjük netnp anyugi áldoza toktól való visszariadáj miatl de azért, jjjert ha az olvasó kö Qség Iszáma nem áll arányban a fárad jgal Is gonddal, mely egy lap szerkesz ével Kr, akkor a reá fordisott munka ‘“gsziil termőjfirő j0Oni, .«uueiete, maljijb { f A múlt évben nagy port felvert vá rosi képviselő választások óta, a mely mint köztudomású az elkövetett számos törvényszegések miatt megsemmisittetett, ma fél év telt el s az eredmény a választásoknál az mint volt akkor. ■ Mi voltunk az elsők a kik akkor felI szólaltunk a törvénysértések ellen s követeltük a rendnt Áa s jav .nn' , [tunk az elsők s utánnunk e város egész intelligentiája a kik azzal gyanusittattunk, hogy a választás megsemmisítését azért kívántuk s vittük keresztül, mert a Csatár párt került ki győztesen az úrnából Nevetséges volt a gyanúsítás, mert hisz’ ha a nagy nyári munka idején a mikor a földmives osztály túlnyomó része külső muukával vau elfoglalva, az intelli- gentia’pedig itthon van, — s mint tudjuk a Csatár párt zömét a földmives osztály ké- éezi — mégis ők győztek, nagyon kevés ész kellett hozzá be látni, hogy a téli időben annál inkább győzelemre fognak jutni. Nem is az vezérelt minket felszólalásunkban, hanem egyedül és kizárólag a törvénytisztelet és igazság s hogy ez igy van, arról most már talán azon elfogult polgártársaink is meggyőződhettek a kik rögtön készen voltak a gyanúsítással, meg győződhettek anyival is inkább, mert a mint láthatták, az intelligentia egy csepp részt sem vett e választásban, tétlenül ősze dugott kézzel nézte végig azt, már pedig ha a nyári választásokat azért akarta volna megsemmisíteni, mert a Csatár párt győzött, bizonyára legalább megpróbálta volna felvenni most a harczot, de még kísérletet sem tett. A tény az, hogy a Csatár párt minden ponton győzött a belváros kivételével, de ezért nincs ok félre verni a harangot; abban nem látunk hibát, ha a politikai pártok érvényesiteni törekesznek magukat a községi életben sőt helyeselni tudjuk, —■ a mi hiba az az, hogy már eleve kimondották, hogy senki egy lélek sem kell nekik, ha csak nem Csatár párti; de különösen nem kell Benki, a ki az úgy nevezett intelligens osztályhoz tartozik. Enyire nem szabad menni, az ilyen elveket a községi életben hangoztatni nem szabad, az hogy valaki Csatár párti az nem képezhet a város ügyeit szivén hordó egy polgár előtt sem oly qualificatiót a mi kizárólag képesít a városi képviselőségre s az hogy valaki nem volt Csatár párti, nem lehet oly nagy bűn, a mellyel szemben minden érdem meg semmisül. IJiszen mind anyian párt emberek vagyunk, mindegyikünknek van politikai meg győződése, de azt érett politikai felfogással biró emberek nem bűnnek, hanem eróny- k szokták tartani, a mely bűnné csak akkor lesz, ha rút önérdekből gyúródik, ezt a bélyeget pedig semmiféle pártnak sem lehet a másikra reá sütni s ép pen ezi-rt óvatosnak kell lenni az ilyen kijelentéseknél a melyekkel talán éppen azokat riasztjuk el a közéletben való szerepléstől a kik legtöbb érdemet szereztek a tiszteletre és becsülésre s a kiknek talán a legnagyobb hasznát vennők a köz élet terén. Politikai párt súrlódások sem községet sem társadalmat nem tettek még sehol virágzóvá s azért nem szabad a politikai súrlódásokat átvinni a községi és társadalmi életbe, meg van azoknak is a magok helye, kell az is a maga idejében, üdvös az is és jótékony hatással van a köz szellemre módjával gyakorolva, de végzetessé válik ha a községi ás társadalmi életbe át vitetik. Mi a Csatár párt felől is úgy vagyunk meg győződve, hogy városunk felvirágo- zása éppen anyira szivükön fekszik mint bármelyikönknek, de azt azon az utón ha a politikát, be viszik a községi életbe, el nem érhetik*. Jaj annak a községnek melynek - clósttfócn «r-juzau Diegrouü i’s helyett a magas politika vezeti az ügyeket s háromszorosan jaj annak a községnek, ahol az ügyek élire az értelmes és becsületes emberek helyett a politika felkavart iszapjából felszínre kerülő egyének lépnek, És kérdezzük váljon a városi ügyek vezetése körül netán felmerülő hibákat nem lehet e meglátni csak Csatár párti képviselőnek ? És kérdezzük váljon ezen hibákat nem képes e más orvosolni csak Csatár párti? És kérdezzük váljon várossát nem szeretheti e más mint, a ki Csatár párti? És kérdezzük, hogy a város előhala- dására a polgárok jólétére nem munkálkodott-e más s nem munkálkodhatik-e inás, mint a ki Csatár-párti? Komolyan megfontolva azt kell mondanunk, hogy de igen, sőt már tapasztalatból tudjuk, hogy bizony úgy e város mint annak polgárai jólétéért tett már igen sokat más is, — mondják meg tehát, miért ne lehetne városi képviselő más is, mint Csatár párti? Ily elvvel községi választásokra csak az elvakult szenvedély indulhat, a mely az orránál nem lát tovább. De menjünk tovább Ha a Csatár pártnak is az a czélja, a mi minden becsületes polgárnak, hogy a város ügyei lelkiösmeretesen, igazságo san vezettessenek, hogy ennek folytán a lakosság s a város fejlődjék s gyarapod jék, miért ne haladhatnánk e czél felé közös erővel, miért fecséreljük el erőnket az egymás elleni harczba ? Ha kátyúba jutott a szekerünk, mi ért vesszünk össze rajta, hogy ki huzza ki azt onnét, a helyett, hogy mindnyájan hozzálátnánk a kihúzáshoz, mikor igy an nak ott kell maradni, mert senki sem nyúl hozzá, hanem inkább egymást üti. Az iutelligentiának be kell látni, hogy eddig nem jó úton haladt; be kell látni, hogy a közöny és tespedés, a melybe sülyedt nagyon visszás eredményeket szül, s a velők szemben állóknak is be kell látn végre, hogy azt csak a helyzetet kizsák mányoíni akaró ravasz politika törekszik velők elhitetni, hogy az intelligentia ne kik ellenségek. Az intelligentia, a földmives és ipa ros osztály együtt képezi a nemzetet melynek, ha csak egyik része is hiányzik, a többinek el kell pusztulni. Nem egymás ellen kell tehát szélma- omharczot folytatni, hanem egyesülni kell a harczra, a melyei városunk és polgáraink boldogságát fogjuk kivívni. Szándékosan nem mondottuk el ezeket a választás előtt, nehogy azt hihessék, hogy a választásokra akarunk befolyást gyakorolni, elmondjak a választás után azért, hogy tegyék ezeket komoly megfontolás tárgyává azok, a kiket illet. Gondolják meg jól, hogy a politikának a városház termében semmi helye nincs, s ott nem lehet kérdés az, hogy valaki miképpen imádkozik s milyen elveket vall, hanem csupán az, hogy köz- igazgatási mizériáinkon segitve legyen. Mi teljes megnyugvással vesszük a Csatár párt győzelmét a városi képviselő- választásoknál, mert hisszük, hogy ők is a város java s az igazságért fognak küzdeni, s a városháza kapujában fogják hagyni a politikust s a terembe csak a városért aggódó b annak jólétéért küzdő városatyát viszik be s reméljük, hogy híven fogják teljesíteni kötelességeiket a ebben a reményben üdvözölj ül az újonnan megválasztott képviselőket. Elnöki beszéd. A békéamegyei régész- és közművelődés történelmi társulat közgyűlésén, Gyulán 1888-dik év deczember 80-án elmondta Göndöcs Benedek, egyleti elnök. Tisztelt Közgyűlés 1 Midőn legszivélyesebben üdvözlöm a közgyűlés minden t. egyes tagját, ugyanakkor tudatom, hogy egyletünk ez évben csak egy vándor gyűlést tartott nyilvános felolvasással 1888. okt 21-én Gyoma városában, melynek lelkes közönsége a legszivélyesebben fogadta e vándorgyűlésen megjelent egyletünk tagjait, mely szives fogadtatás s a magyar vendégszeretetért e helyen hálás elismeréssel kel adóznom Gyoma városának és a felolvasáson megjelent n. érd. közönségnek. A gyűlést megnyitó elnöki beszéd ntán Nagy- tiszteletű Garzó Gyula ur tartott történelmi jellegű érdekes felolvasást Gyoma város múltjából. Ezt követte Oláh György urnák szintén történelmi tárgyú felolvasása az Angyalkut körüli csatáról, melynek figyelmes meghallgatása után másnap bemutattattak azon leletek, melyek a Körös szabályozási munkálatok alkalmával felszínre kerültek. Itt azonban sajnálattal kell felemlítenem, hogy a körösszabályozási munkálatokat vezető Steioaker mérnöki karvezető, a békésmegyei múzeum részére ama leletekből mind e mai napig semmit sem küldött be, holott a megyei muséum- nak lenne első sorbán mindahhoz, a mi a megyében találtaik joga, miért is igen óhajtandó tód- ne, hogy ezen irányban a t- kar-elnök ur egyletünk részéről megkerestessék. Örömmel tudatom a társulattal, hogy Scbla, uoh Lőrinoz N.-váradi püspök ur ő excellentiája- az egylet tiszteletbeli tagjává lett válásztását és a tagsági diplomát igen kedvesen vette és a küldöttségnek, mely neki azt átDyojtá, a megüss- tisztelő figyelemért köszönetét mondva, azon rokonszenves érzelemnek adott kifejezést, miszerfüt óhajtja : hogy a Békésmegyei közművelődési egylet sokáig virnljon. Egyúttal az egylet alapit.^ a tagjai közé is belépvén, az alapítványi dijat I fizette. zönség Az 1887-ik évben a közgyűlés elhatároztjaradtam a községek és pénzintézetek kerestessenek végből, hogy a Békésmegyei régész ósld rlósi egylet alapítói tagjai sorába be''JlsMsK} felhívásnak eddi,"; az az eredménye* elöfogat bérlője, az egylet «^gek közül töh | /
