Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-01-29 / 5. szám

Dcnunczians Kepviseio. uyuia varos or­szággyűlési képviselője Csatár Zsigmond válasz­tóihoz egy Dyilt levelet intézett, melyre megjegy­zéseket tenni nem akarunk, miután már múlt számunkban kijelentettük, hogy micsoda vélemény­nyel viseltetünk ezen ur iránt, csupán az tűnt fel az egész nyilt levélben, hogy most már végre Csatár ur magához méltó állást választott, beál­lott deouncziánsnak ; mint írja, feljelenté a „B.- Gyulai Hiradó“-t és „Békéstt-t az aradi ügyész­ségnél. Ha azt azért tenné, hogy őt becsületében sértettük, az elleniem lenne kifogásunk, hanem ő maga kijelenti, Hogy azért ád fel, mert politi­kai czikket közöltünk, az ilyen embert pedig ná­lunk úgy hívják, hogy spiczíi; s ha a képviselő ur abban leli gyönyörűségét, hogy mint iskolás­gyermek szalad a tanítóhoz árulkodni, hát mi nem zavarjuk ebben a mulatságban, csakhogy ezúttal nem fog piros nadrágot kapni, mert a „Békés“ czikke először is nem volt politikai czikk hanem társadalmi, másodszor, mert a „Békés“ cautiója le van téve s igy még ha politikai czik két irtunk volna is, vagy akarnánk írni, ahhoz jogunk van. Tessék tehát csak árulkodni, nem ijedünk meg tőle. A németvárosi körből két hirt kaptunk ezen a héten, az egyik arról szól, hogy úgy a „B.-Gyulai Híradó“- mint a „Békés“-re előfizetni nem fognak. Habár sajnáljuk, hogy abban a kör­ben, mint nem politikai körben, a politikai szen­vedély annyira lábra kapott, hogy már az igaz­mondást sem tűrik, s a vá'asztmány értelmetler tagjai (tisztelet a 4 kivételnek) megfosztják a kői értelmes tagjait attól, hogy helybeli újságot ol­vashassanak, — nem tehetünk mást, mint azt högj az ámítás ezen újabb következményét regisztráljut a magunk részéröl — ha a kör tagjai nem tud nak arra való választmányi tagokat választani megszünüuk a kört törekvéseiben támogatni, ami eddig készséggel tettünk s a nagy közönségre bízzuk megítélni, hogy érdemes-e olyan kör tá mogatásra, a mely a tisztességes hangon kifeje zett ellenkező nézetért ilyen szélsőségekre vete medik? A lapunkkal szemben tanúsított ezen el járás nem lepett meg bennünket, de annál inkábl meglepett, hogy a választmány egy régebbi gyű lésén felvette tagul Csatár Zsigmondot, miko még nem volt képviselő, most pedig mikor má képviselő, kimondta, hogy az az előbbeni határo zat érvénytelen, s Csatár Zsigmondot a tagok so rából törölte. Ennyi elég annak megítélésére, hog; a németvárosi olvasó-kör választmánya csak néh; tudja, hogy mit cselekszik, Nyugalomba helyezett törvényszéki bíró A városunkban általánosan ismert és közszeretet ben s tiszteletben álló Herbeth Antal kir. taná esős, törvényszéki biró saját kérelmére nyugdi jaztatott. Midőn sajnálattal vesszük, hogy a tör vényszék ily kiváló bírája távozik, be kell valla nunk, hogy az a nyugalom jól megérdemelt azoi hosszas fárasztó s jeles munkálkodás után, ; melylyel a közéletben Herberth Antal szerepelt b hogy ezen érdemeket magasabb helyen is mél tányolták, azt mi sem mutatja inkább, mint a: hogy csak nem régen kapta meg a királyi taná csosi czimet. Őszintén óhajtjuk, hogy a nyugaton hosszas legyen, édesnek kell lenni, mert műnk; után édes a nyugalom. Kacsa. Kövér kacsát rebbentett fel valam csajbókos ember, a mi bejárta a fővárosi lapoka is, hogy Szemnecz Emil és Rácz Géza jönnél Gyulára Csatár nevében párbajra hívni mindéi embert, aki nem Csatárra szavazott, s közöttül különösen Chriszto Miklóst, a „Híradó“ szerkesz tőjét. Erre vonatkozólag Szemnecz Emil ur részé rőt egy — lapunk szerkesztőjéhez intézett levél ben — a következő nyilatkozat közlésére kéret tünk fel: „Felkérem legyen szives lapjában kije lenteni, hogy a fővárosi lapokban foglalt ami hírből, hogy én Békés-Gyulára utaztam Chriszti Miklós urat Csatár nevében provokálui, egy szó sen igaz, mert én midőn két év előtt a „Függet­lenség“ szerkesztőségéből kiléptem, Csatár ur ral — kivel egyébiránt bizalmas viszonyban az előtt sem állottam —, minden érintkezés megszakítottam s igy eszem ágában sen lehet, hogy az ö érdekében bárkit provokáljak Budapest, 1888. jan. 26. Szemnecz Emil m. k A megyeházán február hó 5-én tar tandó bál — mint előre bizton megállapítható — oly népesnek és oly sikerültnek Ígérkezik, amim sikerrel farsangi bál évtizedek óta vagy talál egyáltalában nem dicsekedhetett Gyulán. A si kérnék egyik legkiválóbb bizonyítéka ama ör vendetes körülmény, hogy a bálanyai tisztsége gróf Wenckheim Frigyesné szül. Wenckhein Krisztina grófnő kegyeskedett elvállalni A nemes grófnő tudvalevőleg kiváló pártfogóji az iparos ifjúsági egyletnek; ő volt az egyle díszes zászlajának anyja, s az ö háromszáz forin tos adománya, adta ung az alapot a most fel avatandó ház épithetésére. Az egylet 3 tagú kül döttsége f. hó 27-én tisztelgett O-Kigyóson t grófnénál, ki a legnagyobb előzékenységgel fo­gadta az egylet küldötteit és kijelentette, hogy i felajánlott bálanyai tisztséget szíves készséggé vállalja el. Hisszük, hogy eme örvendetes kő rülmény folytán vidékről még számosabban vesz nek részt a Gyulán soká emlékezetes sikorüne! ígérkező fényes tánczvigalomban. Békésen a központi kaszinó által f. év január 21-én rendezett zártkörű tánczvigalom is mét megfelelt azon régi jó hírnevének, melylye eddigelé is dicsekedhetett, amennyiben szebb éi kedélyesebb mulatságot kívánni is alig leheteti olna, és ha maradt is volna valami kívánni való, igy csak az lehetett, hogy bár több táDezosnö ett volna, mert oly bő áldást tánezosokban egy- igy mulatság alig mutathatott fel, a hölgykoszoru em is panaszkodhatik, hogy keveset tánczolt. Az lső négyest 22 pár tánczolta s azokból csak innyi, mert a legjobb akarat sem tudott volna öbb tánezosnőt találni. — Ott láttuk: Szentmi- íályi Mariska (Gyula), Igaz Róza, Hajnal Nina, Szegedi Ilonka és Vilma, Hajnal Erzsiké (Kigyós), Dzeller Betty és Matild (Gerla), Jenei Vilma Bpest), Vincze Mariska, Kalmár Ilon (Gyula) íonzitski Olga, Bányai Ida, Batizi Ilka, Kratoch- Róza, Uierbach Mariska és Róza (Gyula) [isasszonyok, a menyecskék közül: ifj. Jancsovics ?álné, Dr. Henzelmann Elekné, Szécsényi Káz- nérr.é (Kigyós), Dr. Hajnal Istvánná, Pallay Je- iőné, Horvát Józsefné (M.-Berény), Dr. Hajnal Albertné (Ó-Kigyós), Roscher Jánosné stb. A kar aton : Lavatka Gyuláné, Emperl Ernőné, Sulucz "iándorné, Déry Istvánná, Dr. Frey Lipótné, Be- ledikty Józsefné, Dr. Untervéger Pétorné, özv, üzeglédiné és özv. Kolláricsné (N.-Várad) asszo­nyok, Hajnal Róza, Hajnal Margit (Kigyós), Frey Leontin, Sulucz Viktoria, Wagner Sarolta, Pándi Krisztina (Kigyós), Déry Aranka, Kollárics Vilma [N.-Várad), Kozics Mariska, Vég Nina, Szegedi Margit, Florek Emma és Kny Katalin kisasszonyok Vannak gazdáink között sokan, kik azt hiszik, hogy a magárjegyzékek csak azzal aczéllal bírnak, hogy vevőket hóditsanak az illető ezég nek. Csakhogy ez a nézet nem helyes. Magke reskedelmünk terén a kimentő és nagy gonddal kiállított árjegyzéknek az a feladat jut, hogytá jékoztatva a közönség a magüzlet összes viszo nyairól, kiszorítsa az ügynököknek a gazdaközön ség félrevezetésére irányuló szereplését, tudvalevő hogy az árú tisztasága, valódisága s meghízható forráshói való származása sehol sem oly fontos és sehol ezzel oly sok visszaélés, mint a magkereskedés terén, és épen ezért a gazdaközönségnek egyene sen szolgálatot tesz az a ezég, mely a magüzlet ről a legrészletesebb tájékoztatást nyújtja árjegy­zékeivel. E tekintetben hazánkban első helye áll Mauthner Ödön magkereskedelmi telepe Bu­dapesten, mely még a külfüld legelső világczégeivel is vetekedhetik, az általa évenkint kiadott gaz dag tartalmú és díszes magárjegyzékkel, melynek 1888. évi folyama e napokban jelent meg. Ez árjegyzék egyszersmind Mauthner üzletének ed dig senki által el nem ért nagy kiterjedését igazolja, mert csak ily tekintélyes üzletkörrel b ró kerereskedő van képesitve; ily tökéletes árjegy zék annak jeléül is szolgál, hogy Magyarország­ban egyetlen üzlet sem részesül a gazdaközön ség oly általános támogatásában, mint a név zett ezégé. A vetési időszak küszöbén nem lesz felesleges az érdekelt közönséget arra figyelmez tetni, hogy a nevezett ezég, mint a hazánkban fenálló üzletek egyik legrégibbje, már egymagában fennállásának hosszú tartamában is soliditásának legjobb bizonyítékát nyújtja, de figyelmet érdé mel továbbá az is, hogy a magüzlet összes reform törekvéseit ez a ezég kezdeményezte s ezzel mezőgadaságnak oly fontos szolgálatot tett, mely a növénytermelés haladását kétségkívül hatható sau mozdította elő, amit az is igazol, hogy alig van év, mely e ezég kitüntetéseinek számát szaporítaná, s igy a lefolyt évben is az országos kertészeti egyesület nagy arany érmet nyerte el ezég, oly kitüntetést, melyre még eddig egyetlen ezég sem találtatott érdemesnek. A ki a magk reskedés terén felmerült javításokat megismer kívánja, az e pontból bizonyára a legtökéletesebb tájékozást merítheti Mauthner Ödön főárjegyzé kéből, mely rendkívüli gazdag tartalmában oly tájékoztató segédeszközt szolgáltat, a minővel eddig gazdaközönségünk nem rendelkezett. Ma uthner főárjegyzékét az eddigi 96 oldalról 144 nagy quart oldalra terjedelemig nagyobbitotta meg, mi által a gazda közönség minden irányú igényeit kielégíthetőnek véli. Külső dísze pedig saját kert jének egy részletét tünteti fel, oly művészi Ízléses kivitelben, mely hazai nyomdaiparunkat (a Deutsch-féle művészeti és könyvnyomdái inté­zetnek) valóban becsületére válik és a legilleté­kesebb szakköröknek osztatlan tetszését vívta ki magának. Jelen figyelmeztetésnek czélja tehát az, hogy a gazdaközönség érdeklődését ezen szép és tájékoztató kiadványra felhívjuk, megjegyezve hogy a menyiben azt még olyanok, kik ez üzlet tel rendes összeköttetésbe még nincsenek, meg ismerni kivánnák, forduljanak ez iránt levelező lapon a ezéghez (Budapesten koronahercszegut cza 18) mely ismert előzékenységével főárjegy zékét postafordultával ingyen és bérmentve kül di m£g. A „Gresham“ életbiztosító társaság Lón douban. Előttünk fekszik ezen életbiztosító tár­saságnak 1887. junius 30-án befejezett 39-ik üzlet­évi jeleutése, mely az 1887. november 29-ón tar­tott rendes közgyűlésén a részvényesek elé terjesz­tetett melyből a következő főmomentumokat vesz- szük át. A lefolyt év eredménye rendkívül kedve­ző volt. Ennek folyama alatt 6124 biztosítási ajánlat nyujtatott be 58.038.225 frank értékben, s ebből 5448 ajánlat 48.901.000 frank biztosítási ösz- szeg fogadtatott el, melyekről a megfelelő mennyisé­gű kötvények ki is állíttattak. A jutalék bevétel, a visszbiztositásokra kiadott összeg levonásával' 1.4779.358.61 frankra rúgott, melyben az első biztosítási év 1,735.853'44 frank jutaléka is benn- foglaltatik. A mérleg kamatszámlája 3,899.035-52 frankra rúgott, s jutalékbevétel hozzá adásával a társaság évi bevételét 18,678.393-10 frankra melte. Az év folyama alatt a társaság által kifi­zetésre utalványozott életbiztositási kötvény köve­telések 7,038.706-46 frankra rúgtak. A kiházasi- tási és vegyes biztositási szerződések, stb. köve­telései, melynek határideje lejárt, 2,597.392-29 frankot tett ki. Kötvények visszavásárlására ,092.257-71 frank adatott ki. A biztositási és já­radék-alap 3,350.230-10 frakkal emelkedett, A övetelések főösszege az üzletóv végén 97,872.236 56 frankra rúgott. Tőkebefektetések: 207.523,95 frank az angol kormánynál értékesítve, 1.220.697 92 frank as indiai és telepitvényi kormányoknál iztonságban, 15.049.988*54 frank ideken állam- mértékben, 2.609.700-73 frank vasutrészvények elsőbbségek és kötvényekben, 38.837.238-64 frank vasúti és más adóslevelekben, 16.008.956-87 frank háztulajdonokban, melyek között Bécsben és Bu apesten is vannak a társulatnak házai. 9.023. 5803 frank jelzálogban és különféle értékben 14.914.971 88 frank. Az iparos ifjúsági egylet választmánya hó 23-án tartott ülésében a fébruár 5-ki bál előkészítésével foglalkozván, megválasztotta a bál rendezőket, és pedig tekintettel a tánczvigalom ezuttali nagyobb jelentőségére, saját tagjain Fráler Gyula, Steigerwald Gyula, Jondz Ferencz és Kóhn Dávidon kívül rendezőkül felkérni ha tározta Haviár Lajos, Bodoky Zoltán, Popovics Szilveszter, Chriszto Miklós |s Ventilla György urakat. A bál vendéglőse Huszka János, ezuk rásza özv. Reinhardt Józsefné, a talp alá valót pedig Jancsiék fogják húzni. A báli meghívók összesen kilenczszáz darab — a múlt héten küldettek szét helyben és vidékre, honnan igen sokan fognak bálra bejönni. A ki meghív igényelne s azt meg nem kapta volna, kéretik Kóhn Dávid egyleti jegyzőhöz fordulni, — Tombolajegyek pedig S a 1 József elnöknél kap hatók. A képviselő testület folyó hó 26-án Iá togatott közgyűlést tartott, de még sem annyir látogatottat, hogy a pótlaktanya megvásárlását ellehetett volna határozni, mert a képviselő tes tűiét tagjainak felerésze most sem volt együtt igy újabb közgyűlési napol február hó 11-ike tü zetett ki, mely alkalommal a jelenlevők többsége fog már határozhatni és pedig tekintet nélkül megjelentek számára. — Az uj törvény folytán fogyasztási adóügy is szőnyegre került. Gyűlést megelőző délután ugyanis jött meg Dobay János polgármester előzetes kérdésére a pénzügyigaz gatóság levele, melyben értesíti a várost, hogy április 1 -éjétől kezdve az uj tarifa szerint kell fogyasztási adót fizetni, a 28500 frt helyett 40200 frtot, a szőlős gazdák e szerint egy hold után eddigi 20 frt helyett 40 forintot. Egyhangúlag határozatba ment, hogy a város mint erkölcsi testület semmi szín és körülmények között nem ád érte többet a mai 28500 forintnál; ha a kincs tár hajlandó ily összegért továbbra is meghagyni megtartják, de többet nem fizetnek érte s azért felmondják. A felmondás a közgyűlésből kifolyó lag el is küldetett Debreczenbe. — Keller Imre képviselőnek napirenden kívül tett indítványa foly­tán a körösszabályozási ügy megvizsgálása, vala­mint a szabályozási ügy körébe eső, úgy a kölcsöu- törlesztés, mint az adminisztraczionalis költségekre vonatkozó kivetési könyvek és naplók lezárása esetleg egyes érdekelteknek fenforgó panaszainak megvizsgálására Dobay János polgármester elnök­lete alatt Keller Imre, Schröder Kornél, Göndöcs Benedek, Gerlein Reinhardt, Miskucza György Sz. Kis Mátyás, Stefáncvics Péter, Gergely Pál Bogár Lázár és Erkel János képviselőkből álló küldöttség neveztetik ki. Egyideüleg pedig az arad-békésraegyei ármentesitő- és belvizlevezető társulat elnöksége átiratilag felkéretni rendeltetik, hogy az aisó-fehér-körösi öblözet körébe eső mű­szaki ártérfejlesztési munkálatoknak ez év folytán leendő befejezése iránt intézkedni szíveskedjék. A képviselő testület elhatározta még, hogy az árvapénztári szobára vasablakokat és vasajtót tétet és hogy a megyei állatorvosnak tavaszi ló­vizsgálatok alkalmával minden ló után járó 2 kr. dijat a közpánztárból utalványozza ki, mire a közgyűlés még néhány árlejtósi jegyzőkönyv hely­benhagyása után feloszlott. Az iparos (ifjúsági egylet február hó 5-én vagyis következő vasárnapon tartandja su­gárúton épült háza felavatását, és minden intéz­kedést megtett arra nézve, hogy emlékezetes ün­nepélyt rendezzen. Az ünnepély sorozata követ­kező : Délelőtt az egylet tagjai az egyleti helyi­ségben sorakoznak és onnan testületileg a róm. kath. főtemplomba vonulnak, hol ez alkalomból ünnepélyes mise fog tartatni. Mise után az egy­leti lobogó alatt visszamennék testületileg az egyleti helyiségbe, mely a felavatási ünnepély színhelye lészen. A magándalkör elénekli a hymnust, ezután S a 1 József tart elnöki meg­nyitó beszédet, Ivánkovics János lelkész, Sze­ged szab. kir. város országgyűlési képviselője, a szegedi iparos ifjúsági vezéregylet elnöki minő­égében tartja a felavató beszédet, melyet dr. Serényi Armin egyleti tagnak szónoklata fog övetni; az ünnepélyt a magándalkör a Szózat“ eléneklésével fejezi be. Délben a polgári kör“-ben bankett, este a vármegyeháza lisztermében és mellékhelyiségeiben tánezvi- ;alom lesz, szünóra alatt pedig a tombola- árgyak, melyek már eddig meghaladják a négy­százat és .biztosan ötszázan felül lesznek _ ógnak kisorsoltatni.l — A küldött tárgyak ki esznek állítva a megyeházán és azok túlnyomó •észének szépsége és értékes volta mindenkit meg fog lepni. A felavalási ünnepély programm- járól külón értesítők nem fogoak kiadatni. 95 krajezárért egy egész hónapig bárki egy jól szerkesztett népies irá­nyú ellenzéki képes politikai napilapot járathat: a KIS UJSÁG-ot, mely Budapesten Wodianer F. és Fiai, bpesti könyv­nyomdász, könyv- és hirlap-kiadóhivatalában jelenik meg. A „KIS ÚJSÁG“ nerazeties ellenzéki politikát kö­vet, szívós kitartással, lankadatlan erélylyel küzd a haza boldogságáért, s a honfenntartó magyar faj uralmáért. A „KIS ÚJSÁG“ nagy gondot fordit, hogy olvasó­inak igényeit minden tekintetben kielégítse. Úgy a fő­város, mint az ország és a külföld minden hírét napon­ként híven és gyorsan közli. A nevezetesebb napi esemé­nyeket szép kiviteli képekkel illusztrálja. Ezenkívül rend­kívül érdekfeszitő, — többnyire a fővárosi életbél merí­tett, — regényeket közöl, a melyek bárki által könnyen élvezhető népies nyelven vannak megírva. Előfizetési árak félévre 4-50; egy negyed évre 2"z5 és havonkint 75 kr. Mutatvány számok bárkinek egy hétig ingyen kül­detnek, ha e lap kiadóhivatala (Budapest, IV kér., Sár- kantyus-u. 3. sz ) levelező lapon erre felszélitatik. 18. 1—3. Törvényszéki csarnok. Súlyos testisértés. Széli Istvánná már régebb idő óta obligóban volt; tartozott Dénes Sándornak 20, azaz húsz o. é. krajczárral; többször felszólította már a hitelező eme jelentékeny somma letörlesztésére, elfogadta volna azt rátánként is, — de hát a hol nincs, ne keress; azt mondja Széli Istvánná, hogy . nem telt sehogy sem az adósságra. — 1887. ok­tóber hatodikén Dénes Sándor adósának háza i előtt haladván el, jó pecsenyeszag ütötte meg az • orrát. — Rögtön eszébe jutott, hogy ő ama bizo­■ nyos 20 krt véres verejtékével kereste, s az im- i posztor asszonya, a helyett, hogy tartozását róná i le, — lakmározik s eszi a pecsenyét bőségesen. I Volt is ne mulass; a hitelező jogos fölháborodás- 3 sál csapott ragadozó madárként a dáridozókra,- s szörnyű felháborodással követelte pénzét; <ftp- ' megint csak azzal fizették ki, hogy nincsen. l Csodálható-e, hogy nagy bosszúságában a ) kezeügyében levő paradicsomos üveget a csalfa ! asszony koponyájához vágta, ki a 20 krért ennek- folytán 25 napig repedt fejjel szolgálta ki hitves i társát. — Azóta nagyot változott a világ rendje, i az asszony a 20 krt kifizette, a koponyája meg­- gyógyult, sőt jó barátságba is keveredett Dénes , Sándorral, a mit bizonyít az, hogy a tárgyaláson t pityeregve kért enyhe ítéletet a vádlott részére,- meg is esett a törvényszék szive, mert csak egy 3 hónapot adott neki; de hát ezt is sokalta, s feleb­- bezett. — Az ügyész pedig megnyugodott az itó­- letben. Lopás. . A kedélyes Boskó György hajdanában mint napszámos dolgozott gr. Wenckheim Frigyes bir- í tokán, s akkor tájban árgus szemeivel megfigyelte, . hogy fizetéskor a tiszttartó nagy mennyiségű bankó 3 közt durkál abban | vasszekrényben. — Egy év telt el azóta, sok viz lefolyt az Élővíz-csatorna poshadt árkában; s ez alatt az idő alatt ke- ; gyetlenül rósz dolga volt Boskó uramnak. - Egy­5 szer eszébe jut a vasszekrény. —-------Hatalmas ; vésővel, fejszével fölfegyverkezve besompolygott a kastély udvarára; s 9 óra után hozzálátott a . munkához. — Békével dolgozhatott, mert a vas- , szekrényt rejtő iroda az épület lakatlan részén van. Kibontotta a falat ott, a hol legvékonyabb, , a kályha szomszédságában, aztán a támadt nyi- t l.ison bebújván, — feldöntötte a kályhát, hogy a . szobába hatolhasson. — Először az asztalt feszí­tette fel s onnan 158 frt 65 krt zsebre vágott. t Aztán neki esett a Wertheim szekrénynek; ásta- véste, furta-faragta, — de hiába. — S midőn látta, hogy nem boldogul, — a zsákmány csekély i volta feletti indignaczfójában fölirta egy iv papi­■ rosra, hogy: „kevés volt“. Aztán megugrott. . Beösmert mindent, csak azt nem hol a pénz? — • A végtárgyaláson elítélték 3 évi fegyházra. Feleb- . bezett az ügyész és vádlott is. Közveszélyü cselekmény. 1887. jul. 30-án Almási János kamasz tót I legény Csabáról a szomszéd községbe igyekezett a vasút mentén; s hogy meg ne unja magát, ; próbára tette, vájjon tud-e treffelni; s csakugyan • tudott, mert a táviró-oszlop tetején febérlő por- í czellán szigetelők közt hármat három dobásra , porrá zúzott. Épen az oszlop alá ment, hogy meg­győződjék dobálási jártasságának eredményében, midőn Csendes János vasúti őr, csendesen hozzá- sompolygott s a ripőköt épen akkor csipte fülön,

Next

/
Oldalképek
Tartalom