Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-07-22 / 30. szám
30-ik szám Gyula, 1888. julius 22-én VII. évfolyam f---------^ I S zerkesztőség: Fő-utcza 39. szám a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre.........5 írt — kr. Fé lévre .. .. .. .. 2 „ 5° » Évnegyedre .. .. 1 „ *5 Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászat^ hetilap. MEGJELENIK MINDÉIT VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Dr. Zoltán.. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttár tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. $z. Eckstein Berndt fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Közigazgatási absurdumok. Ennek lehet csak nevezni azokat a törvénytelen cselekedeteket, a melyeket a városi képviseld választások alkalmából város és vármegye egymásra halmoz s a melyeket látva, tudva és hallva a szent Írásnak az Írástudókról mondott szavai jutnak eszünkbe, úgy látszik ezután ezt kell nekünk is polgártársaink lelkére kötni : „mindeneket azért, melyeket nék- tek parantsolnak, hogy megtartsátok, megtartsátok és megtselekedjétek ; de az ö tselekedeteik szerint ne tselekedjetek : mert ők mondják, de nem tartják meg.“ Nézzünk végig ennek a városi képviselő választásoknak történetén s fogjuk látni, hogy a törvény intézkedéseit ők mondják, de nem tartják meg Kezdjük a választások alapján az összeíráson; erre vonatkozólag a törvény azt rendeli, hogy a választói névjegyzék a választást megelőző év legkésőbb szeptember haváig a képviselő testület álta kiküldött küldöttség által állitandó egybe, s mi történt Gyulán ? Az 1887. év szeptemberig összeállítandó névsor összeállítására a bizottságot ki küldik 1888. junius hó 19-én, annak elébe tesznek egy kész névsort s az ac- ceptáltatik s a választások oly közeli időre tűzettek ki, hogy a névsor elleni panaszok beadására a törvény által elő irt terminusok sem lettek be tartva; ugyanis, mint emlitánk, az összeíró küldöttség 1888. junius hó 19-én lett megválasztva Gyula város képviselő testületé által; feltéve tehát, hogy ez a küldöttség azt az óriási munkát 5 nap alatt elvégezte, a mi a lehetetlenséggel határos, az összeírás közszemlére 1888 junius 24-én tétethetett ki, s tényleg ekkor lett kitéve, junius 24-én történvén a közszemlére kitétel, junius 30-ig lehetett az ellen észrevételt beadni, julius 5-ig intéztethettek el a panaszok, az elintézés ellen julius 15-ig lehetett felebbezni az igazoló választmányhoz s ennek határozata ellen pedig julius 25-ig a közigazgatási bizottsághoz, a választás maga pedig már julius 8-án megtartatott. Nem-e kiváló gondos megtartása a törvénynek, hogy a julius 8-án megtartott választás alapját képező választói névlajstrom ellen még a választás után 17 napig lehet jogorvoslattal élni? S hogy mennyire nem tartattak meg a törvényben előirt terminusok, annak illusztrálásául elég ha felemlítjük, uogy az alispánnak a választást elrendelő határozata julius 3-áu lett közhírré téve, tehát ez ellen julius 11-éig lehetett felebbezni, a választás pedig julius 8-ára volt kitűzve, s igy a választás megtörténte után lehetett volna még megfelebbezni a választást elrendelő határozatot. És hogy az összeírással teljesen végezzünk s az rendben legyen, az alispáu az igazoló választmányba egyik tagul kinevezi az összeíró küldöttség elnökét s az igazoló választmány kimondja, hogy ez az összeírás teljesen a törvényeknek megtele- lőleg történt s az nem lényeges, hogy az összeírás, mely időben történt. Ugyan kérjük, ha szabad kérdezni, mi hát akkor a lényeges? De menjünk tovább: a törvény azt rendeli, hogy az igazoló választmány két tagja a képviselőtestület által a választást megelőzőleg választatik, a választás meg- tartatik julius 8-án, s az igazoló választ- Ittáuy két tagja megválasztatik julius ll-óa, ez törvénybe ütközik s talán azt mondták rá, hogy törvénytelen? Dehogy, az igazoló választmány bele jön annyira az igazolásba, hogy maga-magát is igazolja, annak daczára, hogy ennek a kérdésnek elbírálása nem hozzá, mint érdekelt félhez, hanem a törvényhatósági bizottsághoz tartozik. De hát ezt a törvény rendeli igy, s a törvényt azért hozták, hogy legyen mit meg nem tartani. Az 1882. évben megválasztott képvi selök mandátuma lejár 1888. deczember hó 21-én; az uj képviselőtestületet összehívják megalakulásra 1888. julius 14-ére, tehát vagy megekarják fosztani a régi képviselőket mandátumuktól, a mihez semmi joga nincs senkinek, vagy 264 képviselővel prezentelik meg a várost, a mit a törvény tilt. Ez ellen kérvény adatik be az alispánhoz, melyben az mondatik: „Nagyságodhoz fordulok mint a rendezett tanácsú városok feletti közvetlen felügyelettel meghízott hatósági közeghez, hogy az uj képviselő testület megalakítását megakadályozni s oda hatni méltóztassék hogy jövőben ily törvény ellenes eljárások elő ne forduljanak.“ S mi történik ? Talán az alispán elintézi a kérvényt, nem tartja meg az alakuló gyűlést, s elrendeli a vizsgálatot, hogy ki az oka ennek a felfordult világnak ? Dehogy, nem, egyszerűen át teszi a kérvényt az igazoló bizottsághoz. És az igazoló választmány, a melyiknek választása még akkor nem volt jog erős s nem az még ma se, mert az ellen ie- lebbezés adatott be, az igazoló választmánny a melyiknek egyik tagja az összeíró küldöttség elnöke, az igazoló választmány a kinek a kérelemhez absulote semmi köze sem volt mert a megalakítás tekintetében uincs szava, miután a törvény világosan kimondja, hogy tekintet nélkül a ő működésére alakítja meg az alispán a képviselő testületet, az igazoló választmány a mely nem illetékes ebben határozni, hogy „jövőben az ily törvény ellenes eljárások megaka- dólyoztassanak;“ össze ül s hogy valamikép illetékes legyen a kérvény elintézésére kimondja, hogy abban a választás megsem- misétése kéretik s elutasítja ezt a kérelmet holott erről a kérelemről abbau a kérvényben egyetlen egy szó sem volt s hogy a képviselő testület megalakításának meg- gátiását lehetett kérni a választás megsemmisítésének kérése nélkül is, aminthogy az úgy is kéretett, az abból is kitűnik, hogy maga az igazoló választmány a választás megsemmitése nélkül mondta ki, hogy az alakulást el kell halasztani. Nagyor érdekes lenne foglalkozni a határozat iudokaival melyek a nem kért megsemmisités elutasítását hivatvák indokolni s kutatni az indokot, hogy mért kellett az igazoló választmánynak okvetlenül elutasítani valamit s miután a kérvényben nem talált elutasítani valót hát elutasította azt ami nem kéretett, de résziut azért mert a részletes bírálatot lapunk különben is igénybe vett tere nem engedi, résziut mert egyik-másik indokkal már fentebb foglalkoztunk, csupán egyre kérjük még olvasóink figyelmét, a megtartott választás törvényességét az igazoló választmány azzal indokolja, hogy a választás kiírását a képviselő testület határozta el, ezen határozat ellen a törvényes határ idő alatt senki felebbezéssel nem élt, tehát jogerőre emelkedett s igy a választás törvényesen tartatott meg. . Igen szép sophisma, csakhogy azt is figyelembe kell venni, hogy a határozat tévedésen alapult, a tévedést pedig egy hatósági közeg, a polgármester idézte elő, midőn azt jelentette, hogy a képviselők mandátuma lejárt, holott az nem járt le, — már pedig egy; hivatalos jelentéssel előidézett tévedésen alapuló határozat — a mely hivatalos jelentés igazságában a priori kételkedni nincs jogunk — ha később kiderül a tévedés nem válik jogerőssé, s azt a tényeknek megfelelőleg liigazitani lehet és kell; és a hatóság által előidézett tévedésen alapuló cselekménynek az igy tévedésbe ejtettekre nem, s legfeljebb arra a hatósági közegre lehet jogi következménye, a ki azt a tévedést tudatosan vagy tudatlanul előidézte. Folytathatnának még tovább is, de azt hisszük elég ennyi, hogy megvilágítsuk, mik történnek az 1886. évi XXII. törvényczikk intézkedéseinek kijátszására, s azt hisszük elég ennyi, hogy polgártársainkat figyelmeztessük : „mindeneket azért — mikor meglátjátok és meghalljátok a ti elöljáróitokat — melyeket nektek parantsolnak hogy megtartsátok, megtartsátok és megtselekedjetek, de az ő tselekedeteik szerint ne cselekedjetek : mert ők mondják, de nem tartják meg. “ Tanügy. A gyulai államilag segélyezett községi polg fiúiskola értesítése az 1887/g-ik isk. évről, szer késztette Kovalszky József igazg. tanár, nyomatott Dobay Jauos könyvnyomdájában. Megjeleni jul. 7-én, elég korán, a kiállítás tiszta, hibátlat dicséretet érdemlő gyorsasággal került a közönség kezébe; de hát az is az előle Értesítések rendeltetése, hogy azok idejében és ne idő múltán szolgáljanak kinek-kinek. Terjedelme 21 lap. talán minden eddigi társánál subtilisabb tüzet ez. Tartalma a kővetkező; 1-or. Adatok az iskola történetéhez t. i. 1888-at illetőleg, kezdetét vette az isk. év 1887. szept. 1-én, de a tanítások csat szept. 7-én kezdettek meg, a mikor az isk. törvények felölvastattak s az órareud kiadatott. Szüret, ünnep és más okok miatt 20—30 nap szúuet tartatott körülbelül évközben, okt. vegén a szabadban toruázás be lett szüntetve a Kedvezötieu idő miatt es tolytattatott csak busvét után. Időszaki és havi értesítők kiadattak rendesen. A tanítás berekesztetett juni. 23-án, 2ő diáétól jul. 2-ig zárvizsgálatok tartattak, 3 án történt a vizsgálat ének, rajz, szavalásból s az isk. tanév teljesen berekesztetett az iskolaszék elnöke Ladies György áltál. A növendékek szorgalma, erkölcsi magaviseleté az egész évben általában kielégítőnek mondható, szigorúbb büntetés csak neháoy esetben lett alkalmazva. (Szerettük volna ezt a néhány esetet elrettentő például felsorolva látni; mert a büntetésnek oly nagy a jogosultsága könnyelműségre, zabolatlausagra oly igen hajlandó korunkban.) Az ev iolyta alatt kilépett 11 növeudek, ezek közül 3 iskolait folytatta (hol VJ, ö kereskedő lett, 5 pedig iparos taaooczczá. II- ór. Az iskolai hatóság 29 taggal, (tavaly 27, azelőtt pedig 30 tag volt, vájjon mi ennek az oka, ónért uem egyenlő a tagok száma évről évre?) III- ór. A tanári testület és löglalkozisi köre, a hitoktatók szama. Tauitottak együtt heti 112 órám IV- ör. Az előadott tantárgyak vázlata és a hasznait aezi könyvek, osztályonként beitktatva, Használtatott mintegy 20 db kézikönyv. V- ór. A uóvedekek érdem sorozata* Az első osztály létszáma öl, de ebből kimaradt 8, rendkívüli vagy magántanuló volt 11, a múlt évben óO volt az i-só osztályban. Osztályfőnök Pivár Jáuos. A 2-ik osztályba feljárt 27, kimaradt kettő, osztályzatot nem nyerhetett betegség miatt 1. Ősz tályfónök Homolya István. A 3-ik osztályba feljárt 17, kimaradt 1, magántanuló. t. osztályfőnök Kovahzky József. A 4-ik osztályba feljárt 16, ebből 1 magántanuló. Tehát a létszám vala év elején 111, év végére maradt épen 100. A 4-ik osztály főnöke Finta Ignácz. A két alsó osztály tanult 11 féle tantárgyat, a két felsőbb osztály 13 félét. Tantárgyak szerint az osztályzat igy néz ki : Hittanból: jeles mind a négy osztályban 41, jó 30. elégséges 14, elégtelen nincs. A hit dolgában tehát elég biztatólag állunk. Magyar nyelvtanból jeles 11, jó 26, elégséges 38, elégtelen 10. Számtanból jeles 6, jó 21, elégséges 43, elégtelen 15. Német nyelvből jeles 5, jó 9, olégséges 14, elégtelen 2, kimaradt 3, összesen 33. Mértanból jeles 7, jó 23, elégséges 45, elégtelen 10, kimaradt 23, ösz- szesen Ili. Földrajzból jeles 19, jó 25, elégséges 35, elégtelen 6. Természetrajzból jeles 10, jó 9, elégséges 12, együtt 30. Mértani rajzból jeles 5, jó 36, elégséges 36j elégtelen 8. Természettanból jeles nincs, jó 8, elégséges 7, Rajzból jeles 5, jó 49, elégséges 31, elégtelen nincs. Éneklésből jeles 3, jó 30, elégséges 42, elégtelen 6, összesen 85. A 4-ik osztályban nincs szépírás tanítás.. Szépírásból tehát igy a három osztályban : jeles 5, jó 37, elégséges 25, elégtelen 3. Testgyakorlatból jeles 10, jó 15, elégséges 50, elégtelen 5, felmentetett 5. Latin nyelvet, mint rendkívüli tantárgyat hallgatta a négy osztályban összesen 54, jeles 1 (szűk perczent), jó 16, elégséges 17, elégtelen 2j (bő perczent), összesen 54 (és igy az Értesítésben nem helyes a kimutatás, mert ott az áll, hogy a latint 68 tanulta, nem tanulta 42, — hanem igenis ez : tanulta 54, nem tanulta 31, részint kimaradt, részint magán vagy rendkívüli tanuló volt 26, összesen 111. A számok kérlelhetlenek 1) Tavaly a latint 58 tanulta, 46 nem, ez évben tanulta 54, nem tanulta 3l, és jeles csak 1 növendéke van a latin nyelvnek (büszke lebet az illető erre), a ki is a 2-ik osztálybeli tíródy halmán, míg a német nyelvből már van Ö jeles uóveudek. Írásbeli dolgozatokból jeles 15, jó 3ö, elégséges 35, elegtelen nincs. A mulasztási órák ősz- szege 3244, ebből kimentetlen 30, hogy a 3- és 4-ik osztályban mennyi a kimentett, annak rovata nincs, feleljen róla a nyomda; mert csak a set also osztálynál van helyesen kimutatva. Ha egyaránt mulasztott volua minden tanuló, esnék egyre 29—38 óra; azonban 5 tanuló nem mulasztott semmit. A 16-ik lapon tett jegyzet. C) pontja felesleges, mert haszuálva sehol nincs az Értesítés so- rataibau. A Yl-ik helyen áll a növendékekre vonatkozó stat. adatok az 1887/g-ik isk. évben, hol ösz- szes létszám gyauánt 110 növendék szerepel, holott egy magan tanuló is meghúzta magát a 4-ik osztály árnyékában, teljes létszám e szerint 111. Most már kimutatható, hogy jeles osztályzat adatott a növendékeknek 141, jó 358, elégséges 457, elégteleu 88 esetben. Jeles növeudék vau 5, ju 19, elégséges 41, elegtelen 20, összesen 85, együtt a kimaradt, rendkívüli vagy magán 26 ta- uucoral 111. Legtöbb in vannak sülyedőben (rósz osztályzattal) a latinból 20-au, azután a számtanból lóén, legkevesebb ;u a németből, csak ketten. Hittan, Torteuelem, Term, tau és rajzból nincs rósz osztályzatú. A mi a falekezeteket illeti, róm. kath. 52, móz. vall. 29, ev. ref. és ág. vall. 20, gór. kei. 10, összesen 111. Helybeli növeudék 84, vidéki 27, foglalkozásra nézve értelmiségi 40, iparos 43, kereskedő 21. földművelő 7. E szerint felfogták ez iskola hivatását legjobban a kereskedők együtt az iparo«
