Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-11-25 / 48. szám

hazafiságuknak a szabadságharcz alatt szép példáit tanúsítók — méltán megérdemlett koszorúit megtépni; de a dicsőségből követelem a megillető osztályrészt a békésieknek is.

Ha következtetni lehet a harezolók elszánt bátor önfeláldozó küzdelmére abból, — hogy hányán estek el soraik közül, s hányán sebesültek meg : Békés vármegye javára mutat az igazság mérlege.

Láttuk, hogy Zurich parancsnok tudósi- tása szerint 6-an estek el, 5-en sebesültek meg írjuk ezeket a debreczeni önkéntesek javára.

Nem sokára a csata után midőn vármegyénk népe vissza tért, a vármegye közönsége részletes kimutatást kívánt a szolgabirák- tól az angyalkuti csatában elesettek és megsebesültökről.

Lássuk a kimutatások adatait.

A váddal leginkább sújtott békésiek közül a harezban elestek:

Barkóczi István nős, birtokos, roszerdei Mucsi István családos vagyontalan.

Újvárosi Mucsi István családos vagyontalan.

Jenei István családos vagyontalan, Fábián István családos, vagyontalan. Tehát magáról Békésről 5-en estek el az angyalkuti csatában ;

nehéz sebet kaptak pedig :

B. Balog István nős, vagyontalan, Csávás Lajos nőtlen,

Füsüs János, nős, vagyontalan, ifj. Váradi István, nőtlen,

Broda Imre nőtlen,

Broda Károly nőtlen,

Kis Bálint Sándor, nős, gyermekes vagyontalan,

Marti János, családos, vagyontalan,

Z. Horváth Ferencz, kézműves családos. Körösi András, családos, vagyonos, könnyebb sebesülést szenvedtek :

Fesető János, családos,

Györfi Mihály családos,

Kis L. Sándor, családos,

Varga István, kézműves, családos. Kocsor András családos,

Fekete János családos, vagyonos,

Kis Gergely János, családos, vagyontalan.

Vájman József, kézműves, vagyonos, Nagy Sándor, nőtlen vagyonos,

Ács Szűcs János, nőtlen, zsellér, Leichman Károly, nőtlen,

Hidvigi Imre, nőtlen,

Sebestyén Nagy István, nőtlen, vagyonos, Somlyai István, nőtlen,

Gy. Szabó János, családos, vagyontalan. Láthatjuk ezen hiteles adatokból, hogy lazok, kik közül egy harezban az elesettek lés sebesültek száma 30 — midőn a vitézek és elszántak közül is csak 11 az áldozat, — a jgyávaság vádjával joggal nem sujthatók. (Folyt, köv.)

Ejfy megtört honfi.

Az „Egyetértés“ czimü nanilao szent z-án megjelent száma, tárczájában egy rövid közleményt ád Findura Imre „Fáy András éíete és müve“ czimü irodalomtörténeti taEÖW&l* kMe"é"y

SOkan lehetnek> kik Lovassy Lászlóról alig, vagy semmit se hallottak, jó részben épen közöttünk is ; noha az ö szülői-rPlBl1 szornszédunk, nehány vo- nast szenteljünk az ö életének és tetteinek

idézve Horvath Mihály 25 év magyarorszátr története II, kötetének 4i és következő 6 lapjairól, pár adatot melyek megvilágítják, hogy az igazi demokracziának rendithetlen előhar- ezosa volt ő; de a gyanakvó kormány drasti- kus példát akarván adni a2 ő utána törekvő s reá figyelő ifjúságnak, valamint az egész szabadelvű ellenzéki pártnak, elrettentésül rommá sújtotta jogtalan, igazolhatlan Ítélettel, melyet, hogy meghozhasson, a megvesztegetést, lólekvásárlást is foganatba vette; de igy is csak két s a hitelességre megkivántató er kölcsi tulajdonokKal nem biró tanút volt ké pes előállítani, a vádat pedig nem sikerült bebizonyitnia, annyival inkább, mert a bírák közül ketten, Császár Sándor és Földváry Ferencz a felmentésére szavaztak. Tisztelet emléküknek 1

De hát mivel vádoltatott Lovassy László ? Azzal i-ör, hogy a pozsonyi ifjúság társadalmi egyesületének tagja volt, 2-or hogy lengyel menekülőket ápolt. 3-or, hogy egy lengyel emlékkönyvébe saját neve után oda tette e szót: republikánus, 4-er hogy báró Wesselé .yi Miklós részére adott fáklyás-zene alkalmával a tisztelgők élén állva, lázitó beszédet mondott, (ő tartotta az üdvözlő szónoklatot), 5-ör hogy Nagy-Váradról pozsonyi barátainak levelet irt, abban említi, hogy a népfelségi elvek már e tájon is terjedeznek,

6-or hogy a barsi követválasztáskor a kormány ellen izgatott.

Nagy zajt ütöttek e pontok azon időben, t. i- 1836-ban. És ma? Társadalmi egyesületeket szabadon alkothatjuk azon czélból, hogy az emberi jogok terjesztésére kötelezzük magunkat. íme I czél azon időben főben járó oün volt. A lengyel menekültek ápolása nem foglalkoztat ma bennünket, nagyon megváltoztak az idők s benne az emberek. Hogy ka valaki republikánusnak mondja is magát, semmi bűnt nem lát benne senki. Egyes nagy hazafiaknak szinte szabados dolog fáklyás-zenét adni s ott szónokolni a megihletett ajkak tüzétől melegülten. A népfelségi elvek pedig nemcsak terjednek szabadon, de követeink e nélkül nem is állhatnak fel beszélni. A népfelségi elvek_hirdetésének köszönhetik követeink jókora adaga megválasztását, ma

már a népfelségi tanok vallása köztudat. A követválasztásoknál izgatás pedig a kormánypárt ellen vagy mellette, ha nem rendes, de megengedett foglalkozása sokaknak, egészen a magát elpusztításig, — tehát a legszélesebb értelembe vett feláldozásig.

Ki ez a Lovassy László ma ? Égy 70 éven felül álló élemedett öreg, oly tisztes külsővel most is, mely megható romja egy nagyratörü, kiváló hivatásu, de az önkény által összetört, fentszárnyalásából alábuktatott léleknek, hasonló végzettel az orvvadász által szárnyon lőtt bérezi sas sorsához.

Alantirottnak szerencséje volt mintegy

20—25 évvel ezelőtt is közelebbről érintkezhetni Lovassy Lászlóval, már akkor őszbe borúit a fej, a lélek, egyes emlékszálai össze- kuszáltan nyilatkozónak nála, Csak a ki magányát meglophatta, ez vehette észre, hogy a lélek mint tépelődik a letűnt idők szép és eszmedús emlékeivel, mint forrong néha heves kitörésekkel, mint Kovászna időnkint elő* bugygyanó patakja.

Felszállott a tört szárnyú lélek, a menynyire birt jottan-ottan, de nem a régi rugé- konysággal, mely röl Horváth M. azt mondja, „a beszéd, melyet Lovassy László ez alkalommal (t. i. mikor Wesselényit Pesten fáklyás zene alkalmával üdvözlé) mondott, nem kevésbé elragadta szónoklati szépsége, mint megdöbbentette merészsége által a hallgató közönséget.“

A hang, mely akkor birtokában sokkal érczesebb volt, ma már egészen szelíddé, lágyulná lett, a test ma is régi teltségében látható, alig csekély meghajlás vehető észre az egykori daliás termeten. Jelenben n.-sza- lonta közelében Erdőgyarakon él az egykor oly nevezetes férfiú, ki egy ország közönségének figyelme, élénken féltett tárgya vala. Meglátogattam őt Sánta Gábor gyulai földbirtokos rokonom előzékeny szívességéből, ki ama birtokot megvette 1881-ben, mely néhai Balogh Péter tiszántúli ref. püspöknek tulajdona volt, utóbb fiának a Debreczenben lakó> Balogh Imrének birtokává lett. Ennek kezéből vette meg Sánta Gábor. A tisztes ős*

■ 2000 forintnak a közmunka-váltsági pénztárból Ivaló kifizetése ellen kifogást nem emel, s a vármegye közönségének ide vonatkozó határozatát Ijóvá lagyja. A bizottság felösmerve azon hely- Izetet, hogy a vármegyei helyi érdekű vasutak (létesítésére irányuló törekvés csakis komoly ta- Inultnány s vállvetett munkálkodás mellett, a vár-. Imegyo egyes vidékei érdekeinek, közgazdasági (állapotainak s forgalmi viszonyainak kellő s alapos megösmerése után vezethet a megkívánt eredményre; számot vetve azon általánosan elösmert tény nyel, hogy a munkálkodások és tanulmányozások sikere szőkébb körben könnyebben biztosítható : 6 e 1 i c z e y István főispán, akadályoztatása esetén Jancsovics Pál alispán elnöklete alatt Vidovszky János, Bulla Sándor, Borsothy Géza, Oláh György, Haviár Lajos és Téré nyi Lajos bizottsági tagokból álló szűkebb küldöttséget oly megbízással ruházta fel, hogy az érdekelt vidékek lakosainak s a vasútépítés terén jártas s köz- elösmerésnek örvendő hazai szakértők tanácsának meghallgatása, esetleg a már létező s utánzásra legalkalmasabbnak talált vasúti vonalok megtekintése után a vasúti vonalok iránya, az építendő vasutak szerkezete s rendszere, azok költségvetése sa költségeknek honnan s mily módon leendő fedezése tekintetében a bizottság elé kimerítő javaslatot tegyenek, tanulmányaik folytatásánál szem előtt tartván azon, a vármegye érdekeivel öszbangzó körülményt, hogy a létesítendő helyi érdekű vasutak — amennyire csak a viszonyok ás körülmények megengedhetik— a vármegye területén hozassanak a fővonallal összeköttetésbe. — A tanulmányok folytatására esetleg szükséglendő pénzösszegek a fentebb érintett 2000 forintból lesznek utalvá- nyozandók. Eme határozat beható eszmecsere után hozatott.

A még nyár folyamán létesült úgynevezett „négyvennyolczas“ politikai pártkör — melytől azonban mellesleg említve távol vannak a Jan- isovics Emil jelöltsége mellett küzdött negyven- ayolczasok — múlt vasárnapon gyűlést tartott a Végh József belvárosi házában e czélra épült valóban tágas és megfelelő helyiségben. A közgyűlés indokát maga a helyiség képezte, mely _ isné

teljük — felette czólszerü, de amely még is jagy viszályra ad okot, mert a tagok nagy része lokálja érte az évi 450 forint házbért és a kör- )ől való kilépését helyezi miatta kilátásba. A többiég azonban elhatározta, hogy a helyiséget mégis kibérli.

Szerencsétlenség a vasúton. Folyó hó !l-én hajnalban a Csaba felől Orosházára menő 'egyes vonaton nagy szerencsétlenség történt, íún József 38 éves vonatvezető egyik kocsiból itakart lépni a másik kocsi lépcsőjére, de a nagy ödbeu nyirkossá vált deszkán megcsúszott, más ersió szerint pedig lehajlás közben a robogó vo- at kerekei közé zuhant. Mind a két keze eltört lábain is súlyos zuzódást szenvedett. Sikoltásá- a megnyomták a vészjelzőt, mire a vonat meg- llott. A nyílt pályáról beszállították a szeren- sétlent Orosházára, ahol azonnal orvosi segélyen részesült, mindkét karját amputálni kellett, hosházáról elszállították haza Szegedre ; na- yon kétes, hogy életben marad-e.

|gyógyszert sehol máshelyt, mint csak a papjána ti íreméi. És egy pár hónap nem is elég idő arra k|hogy egy egész falu orvosra szorult népét egyszer >-|re lehessen régi orvosától egy újhoz terelni; í alföldhöz ragadt szegényeket egy,1 ingyenes hely '-Iről két drága helyre kéuyszeriteni. — De azt ii ■t|megteszi, hogy az aleopath.' orvos által előír a|gyógyszert sajátjából fizeti a szegényekért ki. A. 1.1ritka kivételért — a fent elmondott körülményei s I miatt — kár volt oly nagy port verni I ó| Uj Kígyóson, 1888. november 23. ti Szabó Sándor,-I róm. kath. káplán.

|| _________

Hí

rek.

■I A békésmegyei „Jó szív" bizottság folyó -1hó 18-án ülést tartott, melyben résztvettek : B e 1 i o t e y István főispán elnöklete alatt; ISzabó János k,-tárcsái helv. hitv. esperes-lelkész, (dr. Hajnal István, Ladi cs György és P o- |p o v i c s Szilveszter m. aljegyző. A bizottság Jlegutóbbi ülésének határozata folytán a vizkáro- Isult megyei községek helyi bizottságát beterjesz- (tették a segélyezendők egyéni kimutatását, amelyeket a központi bizottság egész terjedelmében el is fogadott. A bizottság rendelkezésére (áll az országos „Jó szív“ bizottság 4000 frt küldeménye, az állam által küldött 2000 frt, és közvetlenül a vármegye alispánjához befolyt köcyör- adomány 3584 frt (utóbbi összegbe foglalva az időközi kamatok) összesen 9584 frt. Ezen ősz- szegből a Békés városi tanítók, kiknek földilletményeit az árviz elborította, 600 forinttal, Csabán 148 károsult 3864 forinttal, Békésen 211 károsult 2900 forinttal, Gyulán 20 károsult 900 forinttal, Mező-Berényben 59 károsult 899 forinttal, és végül K,-Tárcsán 17 károsult 430 forinttal segélyeztelek. A segélyösszeget a helyi bizottságok fogják szétosztani.

A békési ev. ref. gymnasium tanárkara 1888. deczember hó 8-án a városi bérház dísztermében tánczvigalommal egybekötött felolvasó estélyt rendez, melyen Pöcz János tanár Madách: „Ember tragédiája“ czimü művéről tart előadást. A rendező bizottság : Ivabós Bálint, Pöcz János, Veress Vincze, tanárok. Belépti dij : személyenként 1 frt. Karzati ülőhely : I. sor 1 frt. II. és

III. sor 60 kr. Karzati jegyek előre válthatók | Lavatka J. ur kereskedésében. A tisztajöve-| delem a „tiszántúli ev. ref. tanári egyesület“| nyugdíj intézet alapja javára iordittatik. Felülfi-| setések a jótékony czélra köszönettel fogadtatnak | 3s hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete: este 8| írakor.

A megyei vasúti bizottság folyó hói L8-án délután B e 1 i c z e y István főispán el-| íöklete alatt alakuló ülést tartott, melyben részt-| 'ettek Jancsovics Pál alispán, Ladies György,) Jorsothy Géza, Keller Imre, Bulla Sándor, Tatay| lános, Haviár Lajos, Oláh György és Terényiji jajos bizottsági tagok. Elnöklő főispán a meg- elent tagokat szívélyesen üdvözölvén, előterjesz-1 etett a szeptemberi rendes megyei közgyűlés |< latározata, s a közmunka- s közlekedésügyi mi-11 lissternek lapunkban már jelzett leirata, mely-l* ien a vasutak tanulmányozására megszavazott);

ÉVati annyi Hagy városban több oly kórház, me Jben kizárólag homeopathice orvosolnak. Arge 11862-ben Pesten kiadott „Különféle betegség (hasonszenvi gyógyítása“ czimű műve 49-ik le Iján sok olvasható e tárgyban. Ha kuruzsolas (homeopathia, miért engedte meg az osztrák ke Imány 1837-ben ennek szabad gyakorlatát P Mii Iállítottak Bécsben 1848-ban az állam pártfogó (mellett klinikumot s több kórházat, hol ho path, kúrálnak? — A prágai orvosi kar össz tagjai közűi csak egy szavazott az ott felállítani bom. path, klinikum ellen. Lásd Argenti fe 'idézett művét. Az 1844-ki magy. országgyűlés* kaiméval mind a két ház egyhangúlag szavaz meg a hóm. tanszék és klinikum felállítását.

S a névtelen iró még azt írja a homeopat könyvekről: „ha aztán egy szakértő egy ily mi vet kezébe vesz, ott találja a botrányos hazudi zás mellett az ízetlen felületesség összes csömöi letességét.“

2) A névtelen írónak mi volt a terve czil tével ? Homeopathiát kicsinyleni és azzal még sei 'oglalkozni? Ezt elérte: — de túl lőtt a czélon nert erre kevesebb szó is elég lett volna 1 Vág alán a kígyóéi népet akarta megmenteni, félti égés* égi állapotát? Vegyen elő egy statisztikai kimu atást s meggyőződik róla, hogy messze főidői incsen oly kitűnő egészségi állapot mint épet [igyóson I Pedig e nép több mint egy negyed szá ad óta nagyobbára homeopatice ervosoltatik 'agy talán a kath. papot akarja kizárólag a lel i útra terelni ? Vagy azt mondja talán a névte m iró: a tiszta igazság adta toliamra a szót; a; I igazság pedig nyíltan szerepel I

Az ám I Hisz itt van bírói szava; a kígyós |kath. pap előtt egy másik kath. papot is szere- (peltet 8 itt nyíltan feltárja feljajdulásának okát |„az osztó igazság azt parancsolja, hogy ha az or |vos nem áll az oltárhoz hogy misét szolgálhasson sem pedig nem töri azon fejét, hogy theologia |búvárlatokba mélyedve egy uj vallást gondoljon k

hát ekkor bizon jó lenne, ha a lelkész is azor (foglalkozás mellett maradna, mely szakmája, ahol |aztáu hivatását betöltheti, mig mint orvos csak (kontár marad.“ Igaz ez, — meg szép is 1 de csak (úgy ba homeopathice vészük 1! Ám de a névtelen (iró aleopatbice akarja értetni magát és nehogy (valaki ne ismerje fel, hogy mi volt e czikkel a (terve, mindjárt az elején rá olvasta ugyancsak a (másik kath. papra: nem szenved kétséget, hogy (az orvosok volnának az elsők, kik nem tartanák (méltóságukon alulinak elmenni hozzá tanulni, hogy (igy maguknak biztosítsák azon jövedelmet, mely |joggal őket illeti, a tisztelendő urnák meghagyván (az oltárt jövedelmi forrásul.“ Sokan azt gondolhatnák, hogy eszmetársitás folytán jön mindjárt e sorok után a kigyósi kath. pap gyógyítási módijának éles megítélése; s hogy talán Kígyóson is bár „szereit ingyen szolgáltatja ki“ — vagy lorvos, vagy gyógyszerész érzékenyen károsittatik és a pap az ajándékokból gazdagszik I Higyje meg, mélyen tisztelt uram I a kigyósi plébános semmi ajándékot sem fogad el gyógyításért soha, annál kevésbé péuzt. De különben is oly emberek jönnek hozzá, akikről már vagy rég lemondott egy két orvos, vagy oly szegény, hogy ingyen

nép kényszerítő körülményeit, különösen, bog Kígyóson csak pár hónap óta van orvos ; továl bá, hogy a nép évtizedek óta papja által orvc soltatik, s a nép apja és nagyapjától hallva sze rencsés gyógyításait rendithetlen bizalommal ra gaszkodik hozzá — s figyelmen kivül bagyvi hogy „az orvos iránti bizalom leggyógyitóbb ha talom“ és azt sem hozva fel, hogy e pap magi küldi betegeit előbb az orvoshoz s csak ha néhi hetekig tartó kúra sem fordiija állapotát jobbra könyörög a beteg, hogy adjon még egyszer nek a már annyiszor sikerrel használt gyógyszeréből — szerepel e lelki orvos testi orvosként is mert nincsen arra szive, hogy ily körülményei közt a segélyt megtudná bárkitől is tagadni, — Ha nem használ is a szer — biztos hogy nem árt; de legalább megnyugtatott egy beteg szivet. Végre azt is elhallgatva, hogy e pap maga kérte fel községünk jegyzőjét: tenné közhírré, hogy mi vei van már a falunak orvosa ezután ne ö hozzá járjanak gyógyszerért, hanem az orvos úrhoz; s e pap személyesen kérte fel az itteni orvost, hogy gyógykezelje házi személyzetét; — s midőn mindezt elhallgatja, azt pedig nyíltan bevallja, hogy a kigyósi pap szereit ingyen szolgáltatja ki.“ — még azt meri kérdeni: „minő alapon avatkozik a( pap az orvos dolgába ?“ A könyőrület és népe| iránti szeretet alapján!

A névtelen iró egy tiszteletben megőszült, ( közszeretetben álló egyházi férfiútól — ki 40 év| óta szenvedéllyel tanulmányozza a bomeopithiát —| azt meri kérdeni: „és ön képzeli: hogy egy si-( lány mű elolvasásával egy hosszú élet feladatát|l pár bét alatt megoldotta ? Az ily felfogásban vagy|í 9gy óriási elbizakodottság, vagy egy óriási lelki-1 izegénység nyilvánul; de hiszen ez a kettő úgyis |l caröltve jár : ikertestvérek.“ ||

így I —• így Hl ji

1) Silány műnek nevezi a legnagyobb tekin-p élyek neve alatt kiadott munkákat egy „névtelen“)* ró. Mines szándékom a bomeopathia védelmére]I :elni; de nem tudom megállni, hogy ne figyelmes-] issein a névtelen irót: miként lehet legkőnnyeb-|l en homeopathia népszerűtlenné tenni: s ha helyJi etüknél fogva ennek tanulmányozására kénysze-1* itett fiatal embereket jobb útra terelni és homeo-|t athiától elrettentve arra bírni, hogy pénzüket ide-Jt; iket, szellemi erejüket egy más tárgyra fordítsák|ii - más irányba tereljék. Járja le elébb tekinté-Jv ét Hahnemannak, dr. Argentinnek, dr. Mayerbof-|t< rnrk, dr. Fleischmannak és Murenzellernek bé-|u i törzsorvosnak; vagy dr. Wurmbnak, kitől sok (a jl és külföldi orvos nyert a bécsi hóm. klinikán|oc (tatást; vagy gr. Hohenwart cs. k. tanácsos-|>g ik — kit királyi tekintély 1847-ben a bécsi hóm. j< 'v. egyesületének elnökévé nevezett ki; ezek a|&- gi írók s tekintélyek; az ifjú, ma is működő te-p* ntélyekről hallgatok; mert mig ezek tekintélyed nkre Dem lesz silányitva, addig mindig lesz mü-|já iknek olvasója s gyógymódjoknak utánzója. Ha-|— nk is bírt és bir nagy nevű hóm. orvosokat ;|oi 'en volt dr. Müller ezredorvos, majd Forgó|és stmegyei főorvos, Balogh, Bakodi és dr. Atto-|m pr. A ma is sikerrel működő s hírnévnek ör-Ue ndő fiatalabb hóm. orvosokat mellőzöm. De|at ilöuben is, hacsak kuruzsolás és nem rendsze-|jő

R Innnmnnv a nrwn fruArrumAri • míárf nnl♦ A»Iao