Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-05-20 / 21. szám
21-1 k szám Gyula, 1888. május 20-án VII* évi olyant r Szerkesztőség: Fő-utcza 39. szám a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .'. '.. .. 5 írt — kr. Félévre ............2 „ 5° » Év negyedre .. .. 1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. L____________Á Tá rsadalmi és közgazdászati hetilap. MEG-JELENIK MINDEN VASARNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tnlajdonos: IDr. Bod.oüs:3r Zoltán. Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. ez. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fördö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Budolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Pünköst napján. „A vigasztaló Szentlélek pedig, kit az Atya az én nevemben küld, az titeket megtanít mindenre és eszetekbe juttat mindent, amiket nektek mondottam.“ E szavakkal oktatta az Üdvözítő tanítványaiban a kétkedő emberiséget. A1 kalomszerü e szavakra hivatkozni napjainkban, mikor épen a feledékenység oly jellemző sajátja az embereknek minden dologban, mi vallási életére vonatkozik. Mit is mondok vallási élet, hiszen e kor reális hajlamai mellett, mintegy rendszeres irtó háborút látunk minden szebb, nemesebb idealizmus ellen s ki tagadná pedig, hogy a vallás a tökélyre vezető ideál. S akkor ki állítaná, hogy az idealizmus hanyatlása a vallás eszméjének kárára van. S ilyenkor akaratlanul is a felvilágositás kegyelméért fohászkodunk : „Jői el Szentlélek Isten.“ A helyes idealizmus egy arany középút, mely az ember szellemi életének megfelel, de a realitás talaját sem nélkülözi. Nem emelkedik azonban túl az emberi értelmi képzettség korlátain, melynél tilalomfaként áll a tehetetlenség. Nem száll le a köznapiasság ingoványába, melyben az érzékiség, földi jólét csekély támasztékkal birnak az emberi jelleg megőrzésében, sőt inkább ezek a sülyedést előmozdítják. Világosabban szólok. A mai kor jellemző sajátsága ez egy szóban foglaltatik: „túlzás.“ Túlzás a szellem terén, túlzás az anyagiak keresésében. Mikor mindenfelé azt látjuk, hogy több a kiadás, mint a bevétel; tovább nyújtózkodunk mint a meddig a takaró ér, kénytelenek vagyunk e túlzás felett elmélkedni. A felvilágosodás ma teljesen kicsépelt szalma, pedig uton-utfélen mégis azzal táplálkoznak, kik egyebet nélkülözve kénytelenek e silány phrázissal port hinteni a hagy közönség szemébe. Minden dolognak addig van kellő becse, mig saját értéke szerint biráltatik, mig túl nem hajtják azon határon, a hol jelentősége nemcsak megszűnik, de nevetségessé válik. A szellem haladását és kivitt eredményeit csodálva kell szemlélnünk, de egyszersmind annak túlzása rettegést kelt bennünk. Ha az ember saját szellemi értékében túlzott erősséget lát, vagy szellemi tőkéjét oly nagy bankjegynek gondolja, mely szerinte igen kevés vagy épen semmi körben sem váltható fel; ez tulhajtása az idealizmusnak, de egyszersmind gőgje miatt káros a társadalomra. „Az ilyen beszédjében nagyhangú szavakat használ, hallgatásában daczos; járásában merev, feleleteiben éles ; mindig erős támadni, mindig gyenge magát védeni; kelletlenül ad, tola- kodólag kér; soha sem teszi azt, amit tehet, vagy tennie kell, de mindig kész arra, mi nem kötelesége s mit nem tehet.“ De áz a túlzás sajátja, hogy a megkezdett utón nincs megállása, sőt még a figyelmeztetések sem emelhetnek gátat, mert „halad a ki megindul.“ Megeshetik, hogy e szellemi túlzó akár külső körülmények, akár talán saját szorgalma folytán mások fölé emelkedik, azt hiszi valaki, hogy. az állását megillető tiszteletet nem saját szelleme fényének fogja betudni ? Óh igen minden kitüntetés, mely éri — lehet pedig egyrésze kötelesség- szerű— gondolata szerint az ő fényes te hetségének tömjénez. S utoljára önmaga bámulója lesz szellemi fölényének s e bámulás mehet addig, mig semmi tekintély nem létezik s az emberi ész mintegy az istenség trónusán szerepel. Sőt ez ész bámulat vezethet oda, hogy az emberi egyéni vélemény megásva- sírját minden kívüle álló tekintélynek az istenség megdönthetien tekintélyét is e sírba szándékszik dobálni. Szándékszik mondom, mert önmagáról képzelete szerint lerázhatja e tekintélynek kötelező terhét vagy johban mondva áthághatja annak törvényeit, de megszűnni nem fognak. Az ilyenekből válnak azon izgága emberek, kik előtt sem hatalmi, sem szellemi, sem társadalmi tekintélyek nem léteznek s kik minduntalan a rend és nyugalom háboritásával zavarják a polgári élet csendes boldogságát. Ez következménye a helyes idealizmus elvesztésének s ilyenkor önkénytelen tör elő az ájtatos sóhaj: „Jőj el Szentlélek Isten. A szellemi túlzás látszólagos előnyökkel kecsegtet, de ha az ember nem tekint nemesebb részére a szellemi erőkre, akkor e látszólagos előny az anyagi élvezeteknél hátrányául fog szolgálni az emberi jellegnek. „A pénz beszél ember szól“ ujabbkori közmondás, de a régi klasszikus mondásoknak nem volt soha talán oly általános becse és használata mint ennek. A régi közmondások mindig valami nemes ideá szolgálatában állottak; ez azonban az embernek, a teremtmények’ királyának sírásója. Az ember tehát csak addig beszél, beszédjének addig van határozó tekintélye, mig bizonyítéka a pénzérték ékesen szóló ércznyelve? Az emberi érték ott kezdődik, ahol a milliók vannak vele egy mérleg- seprenyőben? Az erény, becsület csak félre dobott lejárt pénz, mely után pár elaggott régész kapkod, kik aztán az uj nemzedék gunytárgyai? Sajnos, de e kérdések jogosultsággal birnak, sőt még sajnosabb, hogy igenlő feleletet kapunk reá. Korunk realisztikus iránya teljesen a földi boldogságra szorítkozik, vagyis önmagában az embert csak egyik alkotó része szerint akarja méltányolni. Ez elis érhető, csakhogy „két bűn árán az egyik a fösvénység, mely mindig szívtelen, a másik a tékozlás, mely mindig oktalan“ mondja egy tudós főpap. Az egyik a vagyonoso- dást mozdítja elő, a másik élvezetet szerez. A vagyon mintegy vezető „tüzoszlop“ jár ma az emberiség előtt, mely képzeletük szerint a boldogság „igéret-foldére“ vezet. Én ezt nem helytelenítem mint eszközt, mert sok szép és nemes tettnek lehet a forrása, de boldogítónak nem nevezhetem, ha életczélnak tekintjük. Vájjon az emberi szív vágya kielégíthető a jólét bizonyos fokával ? Nem. Hiszen az emberi természetnek tulajdonsága, hogy minden kielégített vágy ujjakat kelt s igy a nyu- gottság édenébe soha sem juthat. A végtelenségig oly számos lépcső van, hogy folytonos munka árán sem vagyunk képesek odáig eljutni. És mégis mily izgalom, mily küzdés és mennyi keserves verejték árán törnek a vagyonosodás kétes utján a boldogság után! Még ez sem volna baj, hanem, ha e törekvést mintegy a boldogságnak bölcseleti rendszereként tüntetjük fel, akkor kiöl az emberből minden nemes hajlamot s képes lesz az emberiség egy talpalatnyi földért a legcsekélyebb anyagi haszonért piaczra vinni erényt, becsületet s mindent, mi emberi jelleget nyom reá, mely megkülönbözteti őt az oktalan állatoktól. De mégis talán a boldogságnak némileg hűsítő árnyékával kecsegtet e vagyon szerzési hajlam. Sovány még vigasztalásnak is, szerzési értéknek pedig ép oly csekély, mint Ézsau tál lencséje. Boldogságot szerezni oly kincsen, melynek elvesztése, mint mardosó lelkiismeret kisér egész életén, nem nevezhető boldogságnak. S épen azért, mikor a tömeget kétségbeesett iparkodással látjuk küzdeni a garasért £ étszerezett hévvel fohászkodjunk: „Jőj l Szentlélek Isten.“ Az élvezeteknek több faja van, de mely a helyes idealitást nélkülözi inkább érzéki gyönyörnek nevezhető, s inkább érzék ingerlés mintsem élvezet. Ideális gyönyörök oly kevés értéken szerezhetők meg, hogy az ember alig képes felfogni ez élvezet nagyságának származási okát Talán épen ez az oka, hogy sokan kicsinyelik mert pénzbe nem kerül, mert kiszórt aranyaik csillogását nem mutathatják a bámuló tömegnek. Talán ez ez oka hogy vagyoni jóléten megszerezhető ér zéki élvezetek hálója által engedik magú kát megfogatni. Pedig ez anyagi élvezetek öltözzenek bármily ékes mezbe erős in gert kelthetnek, mely arra ösztönzi az embert, hogy teljes hévvel törjön vágyá nak tárgya—után, de kielégítést—nem fog nak nyújtani. S a miért igen gyakran oly hévvel törtünk, mikor elértük vagy nem elégítenek ki, vagy teljesen kiégett érze lem-világgal jutalmaznak fáradságunkért. Megérdemli-e az ilyen élvezet, hogy meggondolatlan tékozlással vesztegessük érte testi erőnket és anyagi jólétünket Legkevésbbé. S mégis, mikor az oktalan tékozlássá fogyasztják az egyede, a köz élvezetek szerzésére az anyagi erőket, szomorkodva kell elismernünk, hogy helyes ideális ne velés szükséges volna korunknak. E helyes idealizmus a vallás, mely szellemi életünknek megadja az őt meg illető élvezetet, anyagi részünktől nem vonja el mi annak szükségszerű követelménye Megóv benünket a vallás a túlzástól, mely úgy szellemi, mint anyagi téren mutatko zik, s gazdagít berniünket oly kitűnő élet filozófiával, mely minden körülményeink között megadja a megelégedés és nyu godtság boldogító támasztékát. S épen azért ma a vigasztalás és felvilágositá ünnepén mintegy fogadalomként vértez zük fel magunkat a vallái eszméivel, ve gyük fel annak igéit fegyverként. Hogy ez igy legyen, jöj és segíts Szentlélek Isten, Sz- K. Z. szüntettessék, de az eddiginél nagyobb díjazással jövőben is fenntartassék, a miniszterhez felirat felterjesztése batároztatik. A közigazgatási bizottsági 1887. évi második félévi rendszerinti havi jelentés — a mennyiben az a „Békésiben már közölve lett — ez indokból olvasatlanul tudomásul vétetett. A vármegyei árvák rendszerinti jelentése az árvaügyek 1887. évi állapotáról — felolvastatván, tudomásul vétetett. Márki Lajos vármegyei főjegyző elhalálozása folytán megüresedett főjegyzői a eunek betöltése folytán egyéb tisztviselői állás választás uijáni betöltésére, a kijelölő bizottságba a közgyűlés részéről beválasztattak : Novák Kamii, Ladies György és Haviár Dániel, az elnöklő főapán részéről megválasztattak : Dr. Hajnal István, Tatai István, és Göndöcs Benedek bizottsági tagok; a választás másodnap 15-én ejtetett a bizottsági tagok rendszerint nagyszámú részvéte mellett, mert még csak a választási actus az, mely a bizottsági tagokat — a közgyűlésen tömeges megjelenésre bírni képes. Különben a választás következő eredménynyel folyt le; — a vármegye főjegyzőjévé az egyedül jelentkező T e- r é n y i Lajos gyulai főszolgabíró — mint helyettes főjegyző közfelkiáltással megvátasztatott; az ekként megüresedett főszolgabírói állásra — eddig helyettes főszolgabíró Kövér László, mint egyedül pályázó szinte egyhangúlag lett megválasztva ; végre e választás folytán megüresedett szolgabirói állásra a mennyiben Hücke Lajos az utolsó perezben visszalépett, igy az egyedül pályázó Ambrus Sándor szinte egyhangúlag lett megválasztva gyulai szolgabiróvá; — mind há • rom ujonan megválasztott tisztviselő — nyomban a közgyűlés színe előtt letette a hivatalos esküt, s mindenkinek fizetése a kővetkező junius hava l-töl tétetik folyóvá. A vármegyei tiszti n y u g d i j-i n t é- z e t igazgató választmányába Schröder Kornél és Hoffmann Mihály beválasztattak, ugyszinte e választmányban működött eddigi két orvos Dr. Hajnal István és. Dr. László Elek njból beválasztattak , Terényi Lajos m. főjegyző önálló indítványa, a békés-gyulai első folyamodásu törvényszéknek a vármegyében leendő állandósítása és a vármegyének egy némely szomszédos vármegyebeli községgel leendő kikerekitése iránt a kormányhoz intézendő felirat tárgyában, mely inditvány egész terjedelmében lenyomatva, minden egyes bizottsági tagnak jó eleve megküldetett, meglehetősen érddkes eszmecsere után, egész terjedelmében elfogadtatott, s egy az indítványhoz hasonló szellemben szerkesztendő felirat kézbesítésével, a törvényszék állandósítása érdekében külön a kormány Elnök s az Igazság- ügyminiszterhez, a megye kikerekitése érdekébeu külön a kormány Elnök s a belügyminiszterhez •gy bizottság küldetett ki, mely bizottságba beválasztattak a megye alispánjának elnöklete alatt: Szeberónyi Gusztáv, Göndöcs Benedek, Schriffert Ede, Háán Lajos, Dr. Kovács István, Keller Imre. Eábry Károly, Dr. Hajnal István és Hoffmann Mihály megyebizottsági tagok. A hozott határozatot lapunk más helyén egész terjedelmében köBskésvármegye közgyűlése. (május il—19.) Május hava 14-én hétfőn reggel 9 órakor a megyei székház nagytermében B e 1 i c z e y István elnöklő főispán s a közép számban egybe gyűlt bizottsági tagok kölcsönös szívélyes üdvözlése után a közgyűlés kezdetét veszi. A vármegye alispánjának a vármegye állapotáról időközben tett nevezetesebb intézkedéssi- ről szóló rendszerinti jelentése egészben felolvastatván, általánosságban tudomásul vétetett; bár egyes részeiben hosszas és érdekes vitára adott alkalmat, ugyanis e jelentésben azon alispáni indítvány, hogy a belvizek levezetése iránti intézkedések megtételére az ármentesitő társulatok, törvényhatóságilag kötelezendők lennének, kiada tik a közigazgatási bizottság kebeléből kiküldött szükebb körű bizottságnak, — hogy egy egy ha sonló ügybin lett megbízatása tárgyával, ezen indítványt is karolja fel — s ekkép tegyen ja- ivaslatot, egy a miniszterhez felterjesztendő felirathoz ; — ugyszinte ezen rendszerinti alispáni jelentésben kifejtett azon indítványra, mely szerint a közigazgatási bizottságban eddig működött közgazdasági szak-előadói állás, nem hogy megA tavaszi lóvizsgálat alkalmából minden egyes ló után megállapított 2 kr. vizsgálat, díjnak eltörlése, illetve az ezen ügyben 388/87. b.-gy. számú határozatnak hatályon kívül helyezése iránt beadott indítványra felbivatik a vármegye alispánja, hogy ezen úti átalány mikénti felemelése folytán eredő- többlet fizetés honnan és mily utón leendő fedezése tékintetéböl a vármegye állandó választmánya elé javaslatot terjesszen, s javaslatát az állandó választmány véleményével felszerelten, a vármegye közgyűlésének mutassa be. A belügyminiszternek rendelete értelmében, a vármegyei tiszti nyugdíj-szabályzat módosítása — az állandó választmány véleményével egyezőleg feganatosittatik, felemlítve a módosítás legnevezetesebb részét, mely szerint a nyugdij-képesség nem 5, — de 10 évi szolgálat után áll be. Ugyancsak a belügyminiszternek rendelete alapján — felhivatnak a megyebeli összes köz- igazgatási hivatalok, hogy iktató hivatalaikat utasítsák, miszerint, a felek kívánatéra az iktatók, minden egyes esetben beadványi felzetet kötelesek kiadni. A vásártartási szabályrendelet a miniszteri leirathoz képest módosítva, jóváhagyás végett felterjesztetik a miniszterhez. Lapunk mai számához fél ív melléklet Tan csatolva.
