Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-05-06 / 19. szám
Esküvő. Basch Simon pusztakereki gazdái-1 kodó vasárnap délután esküdött örök hűséget Basch Irmának, Basch Lipót békésmegyei föld- bérlö kedves leányának. Az ifjú házaspár fogadja legjobb szerencsekivánatunkat. Gyula városa központi választmánya f. hó 4. délelőtt D o b a y János polgármester elnöklete alatt tartott ülésében a belügyminiszter leirata folytán elrendelte az országgyűlési képviselő választók 1889. évre érvényes névjegyzékének ősz szeirását. Az összeíró küldöttség tagjaiul megválasztanak M o n d á k György, Petik Ambrus és K o h n Dávid mint jegyző. Gerla-Póstelek község képviseletében az ottaDÍ birtokosok kérvényt adtak be folyó hó 2-án a vármegye alispánjához, melyben tekintettel az árvíz katasztrófára s különösen ama körülményre, hogy a dohánytermesztést feladják, kérik, Gerla s Pósteleknek mint községnek megszüntetését és önálló pusztává alakítását. Nagy tűz volt Csorváson április 26-án délután 4 órakor szélviharos időben (ugyan akkor, amidőn Gyulán a borzasztó orkán dühöngött) és Isten csodája, hogy az egész falu le nem égett; a tűz Pap János háza kéményénél keletkezett és ezzel együtt, elhamasztott hat lakházat, amelyek közöl csupán kettő volt biztosítva. A lakosság derekasan működött az oltás körül, amit elismeréssel kell róla megemlítenünk. Az okozott kár meghalad 1500 forintot. Agyonsujtóttá a villám a múlt csütörtöki zivatar alkalmával Molnár Benedek öcsödi gazdának Csikai Sándor nevű 24 éves béresét, ki a tanyán az istálló végét tapasztotta. Gazdája már párszor hívta be, hogy ne ázzék, de a béres azt felelte v mindjárt, csak ezt a kevés sárt tapasztom fel a kezemből“ s aztán indult is beleié, de alig tett pár lépést: a villám lecsapott s a béres azonnal élettelenül rogyott össze. — Orosházán ugyan ekkor délután a táviró hivatalba ütött be a villám. Épen egy sürgöny továbbítása lett befejezve 8 a táviró készülék el lett zárva. Szerencsére, mert alig történt ez meg, midőn óriási dörrenés reszketteté meg a levegőt és a tá- virógép előtt nagy tüzoszlop csapott fel. Ha csak pár másoperczczel előbb üt be a villám, roppant nagy szerencsétlenséget és károkat okozott volna. A villámhárító tökéletesen szétromboltatott. Orosházán tűz volt április 25-én éjjel 12 órakor. A toronyőr késő jelzése folytán a ki- gyuladt házon kivül a szomszéd épület nádfödele is a lángok martaléka Iőq. Orosházán a lóvásárló katonai bizottság április 27-én huszonhat darab lovat vett 250— 260 forintért. Méncsikó Orosházáról 7 darab, Csá kóról 8 darab kelt el. A térzenék a református templom előtti sétányon a küszöbön álló országos vásár miatt csak jövő héten hétfőn fognak megkezdődni. Rácz Jancsi zenekara mégis indította az aláírási ivet, melyet a közönség pártfogásába ajánlunk. Az aradi kereskedelmi s iparkamra április 30-án tartott teljes ülésében az orosházi ipartestületnek megkeresése folytán kimondotta, hogy az 1872. évi ipartörvény hatálya alatt ipar- engedélyt nyert egyének, habár mesterségüket nem is tanulták, iparuk folytatásában nem akadályozhatok, mert a törvénynek visszaható erő nem tulajdonítható. Ugyancsak az orosházi ipartestület építészeti szakosztályának felvilágosítás adatott arra nézve először, hogy oly ács, kőmives és asztalos iparosok, kik az 1872. évi ipartörvény hatálya alatt nyertek iparigazolványt, de mesterségüket nem tanulták, mintén jogosult iparosoknak tekintendők, tanonezot is tarthatnak; másodszor, akik az uj ipartörvény életbe lépte óta, miut tanult iparosok kőmivességre, vagy ácsiparra váltottak iparigazolványt, jogosítva vannak segédeket tartani; harmadszor azok is, kik építési engedélyhez nem kötött munkálatok végzésére nyertek iparigazolványt, dolgozhatnak segédekkel. Székács István és Szánthó Albert a levelező tagságról lemondván, a kamara eddigi ügybuzgó működésükért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Eljegyzés. Korossy Kamii gorendási uradalmi tiszttartónak a gyulai elite bálákból ösmert kedves szép leányát Zsófiát eljegyezte N ávay Emil csanádmegyei földbirtokos és közalapítványi uradalmi tiszt. Gratulálunk. Csatár Zsigmond mandátuma felett e hó 17-én mond Ítéletet a VII. bíráló bizottság; az eredményt gyanítani sem lehet, mert a bíráló bizottságok oly nagy változatosságot nyújtanak határozataikban — egy esetben nem rendelik el a vizsgálatot, mert egy aláíró visszavonta az alá írását, másik esetben pedig elrendelik — daczára, hogy őt vonta vissza — a mely kizárja még a lehetőséget is a tények ismeretén alapuló combi- natióra. Egyébiránt Csatár megiut ide lennt járt, de nem érdemes foglalkozni silány szó áradatával, melylyel úgy látszik, már azelőtt, mielőtt igazolnák, el akarja önteni a várost. Hát még ha igazolva lesz, A járványok krónikájából. Csabán a vármegyéhez beérkezett hivatalos jelentés szerint — a vőrheny és toroklob teljesen megszűnt. Közgyűlés. A gazdák és iparosok általános hitelszövetkezetének b.-gyulai fióktelepe alakuló közgyűlését f. évi ápril 22-én délután tartotta. Jelen volt 41 tag, 141 személy képviseletében 360 részvénynyel, s igy az alapszabályok értelmében a gyűlés megtartható volt. — Pénztárnoki, titkári, könyvelői jelentés egyhangúlag elfogadtatott és helyeslő tudomásul vétetett. A múlt évi osztalék, tekiutve a kezdet nehézségeit, miután 7°/0-ban lett megállapítva, örvendetes tu domásul vétetett. Egyúttal kimondatott, hogy a működést az intézet megkezdi s e czélból a ezé- geztetés iránt a törvényes lépések megtételére a választmányt utasítja a közgyűlés. A fióktelepnek van 464 tagja, 1022 részjegygyei. A tagok névsora két példányban a központi igazgatóság hoz felterjesztetik, hogy a ezégeztetés lehető legyen. Ezek után megejtetett a tisztujjitás. Miről a végleges alakulás megtörténte után fogunk szólani. Eltűnt leány. Szeghalom alatti pusztáról Kovács István tanyai lakosnak negyedik évében levő kis leánya Szent György napján eltűnt; öt nap múlva beszálitották hulláját Füzes-Gyarmatra, de külerőszak nyomai nem voltak rajta megállapíthatók. A népfölkelési tettleges szolgálat alól a honvédelmi miniszter által Békésvármegye terüle tén ideiglenesen felmentettek: Terényi Lajos h. főjegyző Gyula, Gally Gyula jegyző Csaba, Seiler Elek szolgabiró Csaba, Varga Mihály rendőr Csaba, Kerepeczki Márton rendőr Csaba, Lipták János rendőr Csaba, Liker János rendőr Csaba, Lipták F. György rendőr Csaba, Zsilak Pál' rendőr Csaba, Lipták Sz. János rendőr Csaba, Kerepeczki Mihály rendőr Csaba, Práznovszky Ferencz szolgabiró Szarvas, Golián Sámuel jegyző Szarvas, Barts Emil gyógyszerész Szarvas, Medveczky József gyógyszerész Szarvas, Dr. Baky Endre orvos Öcsöd, Fábry Sándor szolgabiró Gyoma, Házy Imre jegyző Gyoma, Máday Aladár gyógyszerész Gyoma, dr. Horváth Béla orvos Endrőd, Kalocsa István gyógyszerész Endröd, Szerb Miklós jegyző Kétegyháza, dr. Hódy János orvos Gyula-Vári, dr. Rottmann József orvos Doboz, Viskovics Ignácz s. jegyző Doboz, Bencze János jegyző Szeghalom, Nagy Imre rendőr Szeghalom, K. Fejér Sándor rendőr Szeghalom, Szigeti Imre rendőr Szeghalom, ifj. Kiss Ferencz gyógyszerész Szeghalom, dr. Domokos Kálmán orvos Füzes-Gyarmat, Horváth Gyula jegyző Füzes-Gyarmat, Tómösközy József jegyző K.-Ladány, Kovács Gyula jegyző K.-Tarcsa, Braun József jegyző M.-Berény, Pethe József jegyző Kondoros, Bézy Balázs jegyző Orosháza, Sperlágh Ignácz gyógyszerész Orosháza, Matula Mihály rendőr Orosháza, Szalai János rendőr Orosháza, Palóczy Lajos gyógyszerész Orosháza, Blaskó János rendőr Orosháza, Kapus János rendőr Orosháza, Takács Ferencz rendőr Orosháza, Újhelyi Mihály rendőr Orosháza, Rosta András rendőr Orosháza, Fehér József rendőr Orosháza. Povázsay Mihály jegyző Tót-Komlós, dr. Chrenka Dániel orvos Bánfalva, Apró Endre gyógyszerész Bánfalva, Schik Emil községi biró Nagy-Szénás, Torkos István jegyző Sámson és Salacz Géza jegyző Uj-Kigyós. A „nagy-román városi ifjúság“ f. hó 7-én (ó-hitüek husvét 2-ik napján) felerészben az alföldi árvízkárosultak, felerészben a nagy-román városi „olvasókör“ alap javára u é p - b á 1 a t tart; belépti dij személyenként 50 kr., felülfizeté- sek birlapilag nyugtáztatuak. Huszka Janos vendéglős ma délután nyitja meg a „Komlj“ kertjét megszokott ünnepélyességgel, melyre telhivjuk a közönség figyelmét. Halálozás. Özv. Farkas Zzigmoudné szül. Erkel Terézia múlt szombaton délután fél 6 órakor agyszéltiüdés következtében hirtelen meghalt. A gyászosét általános mély részvétet keltett a közönség minden részében, mert a boldogult mint páratlan szivjóságu, sok jótékonyságot gyakorlott nő köztiszteletben állott; különösen hervadhatlan érdemeket szerzett a nöegylet körül kifejtett áldásos működésével. Sajátságos rendelése a sorsnak, hogy a melynek évtizeden át volt lakója, két órával előbb balt meg a kastélyban, a midőn a kastély uj tulajdonosai, az ifjú grófi pár költöztek abba be. Temetése héttőn délután volt nagy részvét mellett. A koporsót a családtagok, ösmerősök s tisztelők diszesnél díszesebb koszorúi árasztották el és a közönség legnagyobb része Ki- kisérte a boldogultat örök nyugalma helyére. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés következő: „Eleméry Aurélnó szül. Farkas Mária, férje Eleméry Aurél és gyermekei: -Gjula, István, B’e- rencz, Irma, Klára; továbbá Erkel Fer-mcz és Rezső mint testvérek, úgy maguk, mint számos rokonaik és barátaik nevében fájdalmas szívvel jelentik a felejthetetlen jó édesanya, illetőleg anyós, nagyanyjuk és testvérük özv. Farkas Zsigmondné, szül. Erkel Teréziának f. hó 28-án d. u. fél 6 órakor életének 67-ik évében a halotti szentségek felvétele után, agy- szélhüdésben történt gyászos elhunyták — Az elhunytnak hült tetemei f. hó 30-áu délután 4 órakor fognak a gyulai árvaházból a szélmalom melletti sirkertben a családi sírboltban örök nyugalomra tétetni; az engesztelő szent-mise áldozat pedig ugyanaznap reggel 9 órakor a rom. katb. nagytemplomban az Ég Urának bemutattatni. — B.-Gyula, 1888. ápril 28-án. Áldás és béke hamvaira!!“ Nagy czirkusz jön Gyulára folyó hó 10-én és két előadást fog tartani a kápolna előtti téren, áldozó csütörtökön és pénteken. A czirkusz működő személyzetének száma 120 egyén; van mintegy 60 darab idomított lova, elefántjai s dro- medárjai, egyszóval oly nívón álló társulat, ami nő Carré óta nem fordult meg Gyulán. Egyebekben pedig lapunk idevonatkozó hirdetésére felhívjuk olvasóink figyelmét. Adakozás az árvízkárosultak részére. A vármegye alispánjához a múlt hét folyamán Öcsöd község 100 frtot, Bánfáivá 10 frt 69 krt., Gyulavari 12 frt küldöttek könyöradomáuyul a megyei árvízkárosultak részére. — K é t e g y- háza_ község elöljárósága — minta járás főszol gabirájának jelentéséből olvassuk — azt Írja, hogy senki sem adakozott az emberbaráti czélra s tény- !eg egy krajezárt sem küldött. Ezt az inhumanus tényt korán sem Írjuk Kétegyháza lakossága, hanem kizárólag az elöljáróság terhére, már csak azért is, mert annyi szemérmet elvárhatna az ember egy több s bizonyára módosabb tagokból is álló elöljáróságtól, hogy ha egyébért nem is, legalább a község és saját renomméjük megóvása végett sem fog néhány forintot sajnálni oly csaknem kötelessógszerü humanismus gyakorlásánál, ahol szomszédos községekben rendkívüli csapassál sújtott embertársaik felsegéléséről van szó. Egyebekben pedig csaknem bizonyosra veBzszük, hogy az elöljáróság nem is czirkuláltatott adakozás iránti felhívásra szóló aláírási ívet, mert ahogy mi ösmerjük a kétegyházi viszonyokat, képtelenségnek tartjuk, hogy ott egyetlen egy adakozó sem került volna. A kiviteli bor után fogyasztási adót kell fizetni. 52. §. Eladott borok adó mentes leírása. A bor adómentes leszámításának van helye azon esetben, ha a szemle- ívvel birt adófizető fél legalább 56 liternyi bormennyiséget más, szintén szemleivvel biró adófizetőnek ugyanazon beszedési körben átenged vagy pedig egy másik beszedési körbe kivisz, következő feltételek szemelött tartása mrllett: a) az adófizető fél köteles a pénzügyi közegnél szemlei /ének előmutatása mellett a kirakodást és elszállítást 6 órával előbb bejelenteni; b) a kirakodás egy kiküldött pénzügyi közeg jelenlétében eszközlendő; c) az efféle bor szabályszerint, megállapodás nélkül és hivatalos felügyelet alatt szállítandó rendeltetési helyére, még pedig: ugyanazon beszedési körben, mig az érdeklett adófizetőnek át nem adatik, ha pedig a bor más adókerületbe szállittatik, mig a szállitmánynyal a határi át nem lépi, vagy az uj tulajdonos azt át nem veszi. — A szemleivre tett kirakodási elismervény az adóköteles félt az adó alól csak azon esetre menti fel, ha hozzá járul a bizonyítvány arról, hogy a szállítmány a beszedési körből kilépett, vagy az uj birtokos kezéhez adatott át. (1868. t. szab. 6. füzete 46. §.) Minden más esetben az eladott borokra nézve igénybe vett adómentes leszámításra az engedélyt csak az illető pénzügy- igazgatóság adhatja meg. (1868. törv. szab. 6-ik füzete 47. §.) — Ebből kifolyólag ajánljuk, hogy a vidékre eladott bort előre be kell jelenteni, a fogyasztást lefizetni, illetve a vevővel úgy egyezkedni, hogy a fogyasztást ö fizeti, s ne az eladó, hanem a vevő keresse a maga jogát. (Sincerus.) A közönség1 köréből*) IbTyil^rárLos Icöszönet. A Kettős-Körös balpartjának Gerla és Békés községek között folyó évi márczius 12-én történt átszakadásain kirohanó árviz Körös-Tarosa községét is végelpusztulással fenyegette. Az 1881. évi árvízveszély szomorú emlékei, az újabban fenyegető veszedelem, s a bekövetkezhető kataszróphá- tói való remegés, kétségbeesett, lázas tevékenységre kény- szeritették a lakosságot, és a védekezés körül teljes egy hónapon keresztül kifejtett rendkívüli erőfeszítés, és a létérdek megmentése iránti nehéz küzdelem végeredménye az lett, hogy Körös-Tarcsa község a katasztróphától ez időszerint megmenekült. Azonban most a veszély után, nyugoetabb megfontolással tekintve vissza az átélt szorongatott helyzetre, s elfogulatlanul ítélve a körülmények felett, be kell ösmerni, hogy magára hagyatva nem lett volna képes a község megküzdeni a veszedelemmel, s menthetlenül elpusztul, ha egyedül önerejére kénytelen támaszkodni. Nemcsak anyagi segélyre, de hatósági és erkölcsi támogatásra is volt szükségünk, hogy el ne csüggedjünk és el ne pusztuljunk. A hatósági és erkölcsi támogatást Terényi Lajos miniszteri biztos ur, és főszolgabírói hatalommal felruházott Chriszto Miklós ur, a műszaki támogatást a megyei államópitészeti hivatal főnöke Haviár Lajos kir, méynök ur nyújtották; az anyagi segélyt és más oldalról| a műszaki támogatást mit Gróf Károlyi Tibor elnök ur. Mik ólai Mihály szakasz igazgató és Csonka Pál társulati mérnök ur által — a kürös-tisza-rnarosi ármente- sitő és belvizszabályozási társulat nyújtotta. A nevezett — és általunk mélyen tisztelt hatósági és illetőleg társulati tisztviselők mindnyájan, de különösen! és legfőképp Terényi Lajos miniszteri biztos ur, nem kímélve időt, erőt, fáradtágot, egygyé téve nappalt éjjelt és kimerülve, de meg nem törve, kitartással és erőfeszítéssel, de fáradhatatlanul küzdöttek a lakossággal együtt a legnagyobb veszélyben a község megmentéséért, és Isten- segítségével győzedelmet vettek a pusztulást és halálthozó árviz veszedelmen. Hogy mit tettek ők Körös-Tarcsa községért azt — községünknek a legnagyobb veszélytől s a végelpusztulástól ez időszerint szerencsés megszabadulása hathatósan hirdeti, azt gyenge emberi szóval elmondani, vagy tollal leírni lehetetlen. Orökhálára kötelezték községünket maguk irányában, s fogadják az egész lakosság legöszintébb és legforróbb köszönetét, s találják legnemesebb jutalmukat a társadalom és emberiség iránt híven teljesített feladatuk sikerében, mely egyebek között Körös-Tarcsa községnek a legnagyobb árvízveszélytől szerencsés megszabadulásában nyilatkozik. K.-Tarcsa, május 1. 1888. A község nevében : Marti Sándor, Kovács Gyula, biró. jegyző. *) Ezen rovatban közérdekű felszólalásokat díjtalanul közlünk Szerk. Törvényszéki csarnok. Súlyos testi sértés. Sebestyén Zsigmond harmad éve nyáron uiutyiban tütötte a cséplőgépet Steigauf György gyei, valahol az orosházi határban. De hát nem jól ütött ki a munka, mert egy este borravaló helyett szidást kaptak a gépésztől ; természetesen ez is mutyiba ment. Ez fájt mind a. kettőnek végtelenül, a jövedelmen csak meg tudtak osztozni valahogy, de a szidást szívesen átruházta volna egyik a másikra. Az ezen eszmecseréből folyt vita belenyúlt az öreg éjszakába; s a fütő konzorcium két tagja még akkor is zsörtölődött. Nem sokára elszenderültek; de a szittya ivadék Sebestyén Zsigmondot nem hagyta pihenni az a gondolat, hogy ő még nem vesze- aedte ki magát kellőképen a német sógorral. — Fel is riadt álmából, úgy kakas kukorékoláskor. 8 első sorban jól oldalba rúgta a mellette hor- tyogó Steigautot. Ez aztán keztyü helyett felvette a neki adott oldalrugást, s megkezdődött a gépfütök rettentő páros viaskodása. Rövid ideig vívták a harezot, mert mindegyik harczképte- lenné lett. — Sebestyén Zsigmond az ujját ha- rapdálta össze Steigauf Györgynek; azt állítja, hogy önvédelemből tette, mert a német bütykös ujját a szájába pöczkölvén, beszélő szerszámát a füléig akarta kibővíteni; tehát szája megmentése végett harapott a germán bütyökbe. De Steigauf Györgynél rosszabbul járt Sebestyén Zsigmond, mert a német sógor, midőn a harapás által előidézett fájdalmában [fölorditott, a triviálisán hangzó „jaj“ szó után szájába kapta ellenfelének orrát s annak két-harmadát leharapta úgy, hogy a megmaradt torzsaképződménybe besüt a nap, beleesik az eső; amennyiben a kis orrcsutak szelelőlyuka ég felé néz, mint a vizsla orra. De a mellett, hngy eltorzult a szagló szerszáma Sebestyénnek, mód nélküli nagy csapásként nehezedik reá az, hogy — mint mondja — az orvos 30 frtért reparálta ki az orrát. Egyedül az vigasztalja szegényt, hogy midőn a reparáczió megtörténte után berukkolt fegyvergyakorlatra, úgy megborzadt tőle az egész ezred, hogy nyomban kiszuperálták, mint hasznavehetetlen, eltorzult förmeteget. — Sebestyén Zsigmond a páros viaskodásért egy havi togházra, Steigauf György pedig 9 havi börtönre ítéltetett. — Az ítélet jogerős. Közgazdászat, ipar, kereskedelme. Az „Adria“ biztositó társaság által kötött tömeges tűzbiztosítás ügyben érdekes végzést hozott: „(Jsanádtnegye alispánjától töszolgabiró urnák M.-Kovácsháza. A í. évi február hó 29-en 2737/887. sz. a. kelt jelentésére vonatkozólag, melyben a tűzbiztosítások körül Kunágota, Apácza es ltef.-Kuvácsbáza községek elöljáróságát által követett eljárás megvizsgálásáról lelvett ügyiratokat határozat hozatal vegett beterjeszti értesítem czi- met, miszerint a bemutatott iratokból arról gyö- ződten meg, hogy Kuuágota, Apácza és Ret.-h.o- vácsháza községet az Adria biztosító társulat megbízottjaival a tűzbiztosítást, illetőleg egyes községi lakosokra uézve kötelező szerződést kötöttek az által, hogy határozatba j kimondották, mi kép ezentúl a tűzbiztosítások az egyes községi lakosok részéről a megállapított feltételek mellett kizárólag az Adriai biztosító intézetnél eszközöltessenek. Miután a községi elöljáróság ezen eljárása által a biztosító intézetek között fennálló es iniudenkor üdvösnek bebizonyult szabad verseny teljesen ki- záratik, miután a községi elöljáróság akkor midőn hatósági tekintélyének közbe vetésével egy biztosító társulattal minden megbízás nélkül a községi lakosokat kötelező szerződésre lépett és ezt sem a képviseletnek sem a felsőbb hatóságoknak jóváhagyása végett be ne mutatta, hanem a hozott elöljárósági határozat értelmében egyes községi lakosoknál az elöljáróság! tagok közre működésével az adriai biztosító intézet érdekében tűzbiztosításokat vétetett fel, a jog és hatás körén túl ment, miután továbbá az elöljáróság ezen illetéktelen és szabálytalan beavatkozása által a községi lakosság a tűzbiztosításokat illetőleg tévútra vezettetett, Kuuágota községnek m. é. február 10-én ez érdemben 2. sz. a. hozott taoács- jülési végzését, valamint ugyan ezeu községi elöljáróság által m. é. juoius bó 15-én kiállított kötelező nyilatkozatott Apácza községnek a községi elöljáróság által az Adria biztosító társulattal szemben m. é. junius hó 27-én kiállított kötelező nyilatkozatát, illetve az abban a tűzbiztosításra uézve foglalt m. é. május hó 14-én a községi eiöljöroság által az adriai biztositó intézet érdekében kiállított kővetkező nyilatkozatát, minden következményeikkel együtt vagyis a községi elöljáróságok részéről a községi lakosokra nézve az adriai biztosító intézettel válalt mindennemű kötelezettégekkel együtt ezennel megsemmisítem; egyben utasítom lÖ9Zolga- biró urat, ameunyibeo Kuoágota és Apácza köz- ségekuél a vizsgálat iratokból kitSnőleg a közreműködött elöljárósági tagok az adriai biztositó intézet érdekében oly eljárást követtek, mely a kényszer biztosítás látszatával bir, amennyiben a helyi Hatóság tagjai hivatalos tekintélyük felhasználatával az adriai biztosító intézet érdekében egyes községi lakosoknál tűzbiztosításokat vétettek tel a mely a biztosítást az illető községi lakosok önszántokból aligha tették volna; továbbá amennyiben a vizsgálati iratokból az is kitűnik, hogy ezen biztosításoknál a megyei hatóság tekintélye jogtalanul felhasználtatott, ezen biztosításoknál^tevékenyen közreműködött elöljárósági tagok ollen ■ a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálotot haladék nélkül foganatosítsa és a vizsgálat eredményéhez képest az 1886. évi XXII. t. ez. 8-ik fejezete értelmében járjon el és eljárásáról annak idejében hozzám tüzetes jelentést tegyen. — Végül az ösz- szes ügyiratokat további eljárás végett kiadom. — Makó 1888. márczius hó 12. — Meskó Sándor s. k. alispán.
