Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-03-25 / 13. szám

be fog következni, amikor csak valamire való jégtorlódás lesz a kettős Körösön azt pedig senki sem garantirozhatja, hog az ideihez hasonló kemény tél, ebből ki folyó nagy jégtömeg, és ennek rohamc torlódása már akár a jövő évben ner fog-e ismétlődni. S ha ismétlődik, k tudja, hogy egy ujabbi katasztrófát képe sek leszünk a mai nagy áldozatokkal i megváltani ? Ki tudja, hogy nem lesznek- a védekezésre kedvezőtlenebb körűimé nyék, amelyeknek egyik vagy másik né pes városunk is áldozatul eshet ? Amint lapunk múlt heti számában úgy ezúttal is konstatáljuk, hogy eme sú lyos helyzetből való egyedüli kibontakozási út nah a Fekete-Körös folyónak ősi medrébi való visszaterelését tartjuk. Eme eszme mellett foglaljon határo­zott állást a létkérdésében fenyegetett há­rom város és a vármegye közönsége; in­duljon meg ez irányban egyöntetű agitátic rögtön a vész lezajlása után, hogy a Fekete- Körös ősi medrébe terelése igényelte mű­szaki munkálatok még a nyár folyamán megkezdessenek. Nem ösmerünk el oly érdekeket, melyek három város existen- cziájának biztosításával szembe állíthatók lennének, és amennyiben mégis felállita- nák, azoknak ily magas érdekek előtt ell kell némulniok. Nem zárkózunk el annak beösmeré- sétől, hogy a Fekete-Körösnek régi med­rébe való áttétele százezerekre rugó költ-l ségeket fog maga után vonni; de emel költségek nem terhelhetik az alsó-fehér-1 körös-szabályozási - társulat érdekeltségét, I nem pedig azért, mert azok viselésére —I különösen ma a katasztropha okozta sú-| lyos vesztesége után — különben is kép télén, de nem terhelheti azért sem, mertl aktákból be tudjuk bizonyítani, hogy emez érdekeltség nemcsak hogy nem ki-l vánta a Fekete-Körösnek a nagy csator-| O J I, nába történt áthozatalát, hanem épen el-l lenkezőleg mintegy előre sejtve a reájar háruló veszélyeket, kereken tiltakozott isii ellene; méltánytalanság, igazságtalanság,! sőt képtelenség volna tehát a restitutio-l nális munkálatok költségeit majdan az ér-r dekeltségre róni akarni. Praecedensre is hivatkozhatunk, ne-l vezetesen a Csohos-éri töltéseknél a hely- | zet teljesen analog a kettős Körösével. Az Elővízcsatorna érdekeltsége épugy nem ki-1< vánta annak idejében a Nádormalom csa-l? torna vizét a régi Fehér-Körösbe hozni, I* mint ahogy az Alsó-Fehér-Körös érdekelt-L ség nem kérte a Fekete- K öröst; a Cső hoséri töltési munkálatok költségeit tehátl az állam fedezte, mert igazságtalanság lettL volna azt arra az érdekeltségre átruházni,|l mely annak idejében ellenmondott az Élő-I viz-csatorna létesítésének. A Szanazugotr szintén reánk oktroyálták, tiltakozásunk el-|J lenére, s ma, midőn minden számbavehetől . műszaki vélemény megegyezik abban, hogylj a jelenlegi állapot Csaba, Békés és Gyula i végveszélyeztetése nélkül tarthatatlan, ép- oly képtelenség lenne a Fekete-Körös töl- t . tés épitési alapmunkálat költségeit a Sza- 1 , nazug által sújtott városokra róni, mint aminő képtelenségnek bizonyult a Cső- , hoséri munkálat költségeinek velük valói megtérítési szándéka, noha eme munka | ugyancsak eme három város érdekében , Békésmegye közigazgatása 1887. év II-odik elében. (Folytatás.) 5. A személy- és vagyonbiztonságra vonat­kozó adatok. A személybiztonság ellen elkövetett büntet­tek a következők : Kondoros községben a mult évi julius hava 31-én Sinkó Sámuel oda való lakos, Peczko Adamcsok Sándor által összeszólalkozás közben oly súlyosan ültetett fejbe, hogy a kapott sérü­lések következtében pár nap alatt elhalálozott. Békésen Farkas György békési czigány, a vele vadházasságban élt Farkas Katalin által megmérgeztetvén, elhalálozott. Dobozon Puskás Ferencz dobozi lakos ve- jét, Kárnyáczky Józsefet egy éles késsel megtá­madván, baloldalán és fején életveszélyesen meg­sebesítette. Gyoma községben a múlt év november hava 2-án az éjjeli órákban Tandi Sándor gyomai la­kos, Sallai Imre, szintén gyomai lakost össze- szóllalkozás közben agyonütötte. Békésen a műit évi november hava 7-én Horváth József czigány Reszelő Juliánná 35 éves czigánynőt késsel agypnsznrta. Orosházán a mult évi deczember hava 22-én Sranko János, peres ügyből származott viszálko- dás közben Kertész György orosházai lakoson oly erős űtési sérüléseket ejtett, hogy ez a kapott sérülések következtében 3-ad napra elhalálozott. 5-1 Az ezen bűntényeket elkövetett tettesei . Imindannyian elfogatván, az igazságszolgáltatás y ’lnak átadattak. A személybiztonság ellen elkövetett bünté í ínyek száma a múlt óv első felében elkövetettek- lS|hez képest egygyel kevesbedett. ni H vagyonbiztonság ellen elkövetett bünte- “ijnyek főleg készpénz és lótolvajlásokban nyilvá- i-múltak. s| A vármegye különböző községeiben 7 eset- ejben összesen 611 frt 45 kr. készpénz és 11 eset­iben összesen 27 db. lo lett eltolvajolva. A tettesek kézrekeritése iránt a kellöl ópé- Isek megtétettek ugyan, azonban eredményre igen |kevés esetben vezettek. ,1 Tüzeset 70 volt, 45-el több, mint a múlt év -|I sö, és 26-al több, mint az 1886--k év Il-ik .(felében. J A tüzesetek által okozott összes károknak (hivatalos becsű alapján megállapított végösszege 165,213 frt 19 krt tesz ki. I A leégett tárgyak biztosítva voltak 45, és Lem voltak biztosítva 25 esetben. ■| A tüzesetek a következő községekben me- ilrültek fel : B.-Gyulán 9, B.-Csabán 9, Szarvason J5, Sz.-Andráson 3, Öcsödön 2, Gyula Váriban 3, (Kétegybázán 2, Mező-Berényben 4, K.-Tarcsán 1. |Gyomán 2, Endrödön 4, Orosházán 10, T.-Kom lléson 1, N.-Szénáson 1, P.-Földváron 1, P.-Sz.- |Tornyán l, Sámsonban 2, Csorváson 1, Szeghal |mon 4, Füzes Gyarmaton 4, és Körös-Ladányban ll esetben. Községeink a tűzoltáshoz szükséges védsze írekkel, fecskendőkkel el vannak látva, s azok jókarban tartása rendszeresen ellenőriztetik. B.- Gyula rendezett tanácsú város, B.- Csaba és Orosháza községek a tüzesetek ellenében szer­vezett tűzoltó-egyesületek által is támogatatnak. Mindezek mellett azonban tüzreudészeti sza­bályzat hiányában a tüzesetek keletkezésének okait lehetőleg megszüntetni s a tűzoltást rend­szeresen vezetni alig lehetvén, a vármegye kö­zönsége I tüzreudészeti szabályzat megalkotását elodázhatlan szükségnek ösmerte fel, s a múlt év deczeraber havában tartott rendkívüli közgyű­lésében azt el is készítette, e szabályzat közhírré tétel s az esetleges felszólamlások benyujthatása végett a vármegyebeli községek elöljáróinak adatott ki. Az engedélyezett lőporárulási helyiségek száma 13, melyek a múlt év lí-ik felében is tel­jesített vizsgálatok alkalmával a közbiztonság igényeit kielégítő s megnyugtató biztos állapot­ban levőknek találtattak. Öngyilkosság a lefolyt félévben 23 fordult elő, még pedig B.-Csabán 4, Békésen 3, Dobozon 3, Szarvason 3, Orosházán 3, Gyomán 2, Tót- < Komlóson 1, Öcsödön 2, Csorváson 1 és Bánfai- j ván 1 esetben, ; Az öngyilkosok száma a múlt év első felé- | íiez viszonyítva, egygyel szaporodott. | Véletlen haláleset 20 alkalommal merült fel, 38 pedig vúbe esés folytán 7, tűz által 4, mér- . ;ezés következtében 1, zuhanás miatt 5, elgázo- 1 ás következtében 1, és leforrázás miatt 2 esetben. 1 A véletlen halálesetek száma a múlt év első < ’eléhez viszonyítva 10-el gyarapodott. , 6. Közegészségügy. j j A közegészségügyi viszonyok a lefolyt 1887, ív Il-ik felében nem voltak kedvezőknek mond- latók. Majd szórványos, majd járványos jelleggel iralkodtak a veres himlő, vörheny, roncsoló to- ‘oklob, több helyt a hártyás torokgyik, legkülö- I lösebben pedig a hólyagos himlő. Voltak egyes községek, mint például Csaba, , íol a fentebb említett betegségek egymás mel- ett együttesen mutatkoztak. ( A jelzett kóralakok között a legsúlyosabb ^ ) legjobban elterjedt a hólyagos himlő volt, a , nely különböző időben fellépett kitörésével 17 , cözséget támadott meg 187,426 lakossal. Ezek között leginkább szenvedtek Csaba, I Eudröd, Szarvas, Szeut-András és Szeghalom. I A járvány — a mely már október havában f kialudni látszott — november és deczember hó­napokban újból emelkedést mutatott, — a mely körülmény abban leli magyarázatát, hogy a hi­degebb évszak beálltával népünk tűzhelyére vo­nulván vissza az érintkezésre, s ez által a to­vább ragályozásra több alkalom nyílt. A himlőjárvány 18 községben teljesen meg­szűnt, s jelenleg csak B.-Gyula, B.-Csaba, Két- egyháza és Mezö-Berény községekben mutatko­zik. azonban csak szórványosan. Azon kérdés eldöntése végett, hogy a beoll tottak és be nem oltottak között a megbetegedés és halálozás minő arányokat mutat ki, s így a beoltás minő védelmet nyújt, az 1887. év ápri- hava 1-től kezdve statisztikai adatok szereztet­vén be, az eredmény a következő: 1887-ik évi ápril hava 1-töl a folyó évi január hava 5-éig megbetegedett 480 beoltott s 577 be nem oltott egyén, a beoltás nem volt megállapítható 5 eset­ben, s igy megbetegedett összesen 1062 egyén. Meghalt a beoltottak közzül 80, a be nem oltot­tak közül 319, összesen 399, meggyógyult 635, 8 gyógykezelés alatt maradt 28 egyén. Egyébként a védhimlő oltást közelebbről szabályozó 1887. évi XXII. t.-czikk végrehajtása iránt a múlt évi juoius hava 23-án 40.180. VII. a) szám alatt kiadott belügyminiszteri rendelet alapján a kellő intézkedések megtétettek, a vár­megye védhimlőoltás czéljából területileg beosz­tatott. — az oltó körök és oltó orvosok kijelöl­tettek s az illetékes vármegyei és községi ható­ságok a végrehajtásra kellően utasítva lettek. *®ren különösebb intézkedést kívánt azon körülmény, hogy a vármegyében egyes egyházak lelkészei a jelzett rendelet 6-ik §-ában körvona- lozott bizottsági közreműködésüket azon alapon, mert e közreműködést nem törvény, csak sza­bályzat kívánja, s mórt e tekintetben felettes ha­Az árvíz. Lapunk mult heti számában hü leírását adtuk a marói kiszakadásnak, és az abból következett óriási veszélynek, mely ebből Gerla-Postelekr< Békésre, Gyulára s Csabára hárult. Fájdalommal kell konstatálnunk, hogy eg hét óta a katasztrófa nem hogy nem enyhült hanem oly dimmensiókat öltött, arninökre a leg nagyobb pessimists sem lehetett elkészülve. A Élöviz-csatorna balpartjának Csaba-Békós közötti átszakadása folytán ugyanis a feltartózhatlan ár elborította a csabai kisrétet, elpusztította Doboz Megyeri, Boros-Gyánt, meghágta a békés-földvári vasutat, megtöltötte Belenczérest, ostromolj) Mezö-Berény és Körös-Tarcsa körtöltéseit, fényé geti Gyornát és Endrődöt, másrészről keresztül szakította folyó hó 22-én délelőtt az államvasutak Csaba-földvári útvonala közötti gáttestet és a Hajduvölgyön és annak mellékágain meglátogat)) Kondorost, Csorvást, és ha nem tudják eme völ gyön Zárgáttal fentartani, leszalad egészen Szén tesig. Hozzávetőleg számítva 60,000 holdon felüli terület van eddig árvízzel boritva, a leroskadt tanyai házak és gazdasági épületek száza meg haladja az ezret. A Gyula, Doboz, Békés, Csaba, Mező-Berény közötti területen feltáruló látvány valóban ideg ázó, a szörnyű pusztulás nyomait csak a vizböl kilátszó épület romok jelölik, egyébként észak, nyu got, kelet és dél felé sík tenger, talpalatnyi sziget élkül. Isten tudja, mikor fog eme területről a víz egészen leapadni. * • * A lezajlott hét védekezési történetét csak dióhéjba szorítva is hűen megirni oly feladat. ely meghaladja erőnket. De nem tesszük azért sem, mert — mint lapunk mult heti számában is jeleztük, — a dátumok sorrendjében közölt ese­mények közül az utóbbi keletűek túlszárnyal ják vagy talán épen ellenkező világításba helye k az előbbi eseményeket, és az igy superált helyzetek képének markáns vonásokkal ecsete­lésére igazán nem rendelkezünk elegendő térrel, fővárosi nagy lapok mindenike tart különben saját külön tudósítót a veszedelem által leg- nkább fenyegetett Békésen és Csabán, ezen „saját külön“ tudósítók hasábos táviratai gondoskodnak róla, hogy napok óta izgatottság­ban tartsák az egész ország közönségét, sőt az Egyetértés“ és „Nemzet“ térvázlatot is hoznak árvizboritotta területről. « * * Békés városa helyzetét élénken és hűen il­lusztráló tudósítások közül közöljük a iolyó hó -iki keletüt, (mely már szintén túl van szár- yalva) következőkben: Békés, márcz. 21. Az áradás egyre nagyobb tért hódit s már a békés-földvári szárnyvasutig jerjed s most ez szolgál védgátul. Ez a vonal azonban csak rövid ideig tarthatja magát, mert ellenkező esetben nagy duzzadás állana be, mely Békésre könnyen végzetessé válnék. A földvári vasúti töltést az áradást holnapig bizonyára átlépi s ek­kor Berény és Tarosa lesznek veszélyeztetve. A ve­szedelemre mindkét helyen előre készülnek 8 kör­gátakat építenek az árvíz felfogására. Mezö-Be- rényre táviratilag hívtak ezer kubikost Szentes­ről, a kik a városi töltésvonalakat kiépítsék. A uép kétségbeesése nagy s a katasztrófát közelle- vönek tartják. A helyzetet semmi sem jellemzi jobban, mint az, hogy Békés és Földvár közt ma este már a vasúti forgalom is megszűnt s az utolsó vonatok ma többnyire menekülőket szállítottak. Békés ezzel jóformán el van zárva a világtól; egy ten­ger veszi körül, melynek dagálya egyre fenyege­tőbben hajtja a kétségbeesett város felé a pusz­tító hullámokat. Emberi segítségben nincs többé bizalma senkinek s a letbargia a kétségbeesés mentési munkája közben fokozatosan úrrá válik a sújtottak fölött. Békés mindennek daczára is szívósan védekezik, csakhogy a küzdelmet ember- felettivé teszi a megvédendő vonal hosszúsága. Húsz kilométerre terjed a fenyegetett rész, mely­nek minden pontján tartani lehet a veszélytől. Az egész vonalat ellepték a munkások, a kik a halál- félelem lázával dolgoznak. A remény, bármily hal­vány is az, erőt ad izmaiknak és kitartást önt lei­kökbe. Jancsovics főszolgabíró Baross miniszter buzdító távirata folytán a bírót és főjegyzőt a töltésekre küldte, hogy a népet bátorítsák. — A városban minden alkalmad anyagot felhasznál­nak a mentési munkálatokhoz. A vészbizottság határozata folytán még' az akáczfákat is kivagdal­ták s karókat és czölöpöket faragtak belölök, minthogy egyéb anyag már nincs kéznél. Pedig a jobbparton erdő van, mely bőven szolgáltatná az anyagot, de ez az erdő most hozzáférhetetlen. Az árviz megsemmisítette az összeköttetést s más­ként, mint tutajjal vagy csolnakkal nem juthatni odáig. Erre azonban nincs idő, mert az erdő kissé távol esik. A nyomorba jutott nép védtelenül van kitéve a biconytalan jövő esélyeinek. A katasztrófa bekövetkezése esetén gyámoltalanul fog állaui. Wenckheim Frigyes gróf valódi jóltevője és vigasztalója az elhagyatottaknak. Az ő kastélya magasabban fekszik s a nemes gróf felajánlotta a menekülőknek, hogy veszély esetére siessenek hozzá, ellátja őket lakással és élelemmel. De ez az áldozatkészség, bármily szerencse is a tönkre- jutottakra, alig lehet elég arra, hogy a veszély­ben forgók mindannyian számíthassanak rá s igy ez idő szerint csak gyenge vigasztalást ad ez az emberbaráti ajánlat. Baross miniszter ma délután táviratilag kiutalványozia a város által kért tízezer forintot. Ezt az össseget az adóhivatal fizeti ki. Irányi képviselő holnap ideérkezik. Az elöutött tanyákról és az uj városrészből egész nap csóna­kokban mentik a mi menthető. Testileg lelkileg kimerült emberekkel eveznek védettebb helyre a szánalmas vízi jármüvek, asszonyok és gyermekek sírva búcsúznak rombadőlt otthonuktól, melyet sokan talán örökre elhagynak. A pusztulás képe mindenfelé. A vályogházak sorra ledőlnek és sár­falaik alá temetik az egyszerű nép minden va­gyonát. Gazdáiknak nem marad egyebük, mint a puszta föld, a mezőségi telek, melyet sik egyfor­maságba borított a piszkos bullám. Estére gőz- czölöpverögép érkezik Budapestről. A csabai or­szágúinál az újvárosi körgát erősen szivárog. Ezt is lázasan erősitik. Éjjel fáklyák mellett dolgoz­nak. A cseresnye-hidat, melyből karvastagon Jö­vel a viz, műszaki katonák védik, ezek ma háromezer homokzsákot sülyesztettek le. Az ibrányi városrész, különösen fenyegetve van. A víz lassan bár, de egyre árad. * * *. . Csabáról márczius 23-iki kelettel írják. A szélroham északra hajtja a kisréti áradást, mely az átszakitott tiszavidéki vasútvonalon át elborí­totta a herényi határban levő kamuti pusztát és a szőlőket Azaz: délfelé a csabai, észak felé pe­dig a kondorosi és szarvasi határ felé hömpölyög s elnyeléssel fenyegeti a még soha vizzel nem veszélyeztetett vidéket. A láthatár sik tengert mu­tat. A csabai tanyáknak nagy része vízben áll. A csatorna tíz czentimeter apadást mutatván, a vá- osi gát építését abbahagyták. A jobb parton is apadás szemlélhető. Az ár kissé visszahúzódik. A csatorna víz egész nap apadásban volt. A ka­tonaság — melyből 1000 emberen felül van Csa­bán, (és pedig Szegedről, Aradról, N.-Váradról) a körgátat erősiti; a viz átszivárgását az utászok fogják föl. Gr. Degenfeld Scbomburg hadtestpa­rancsnok Csabára érkezett és a munkálatokról a kormánybiztos előtt kifejezte megelégedését, meg­dicsérte a lakosságot ernyedetlen buzgalmáért, különösen bámulatának adva kifejezést, hogy az Elövízcsatorna balpartja s a herényi utón a ki­szakadt viz ellen oly rövid idő alatt védtöltést tudtak huzni, kijelentette, hogy szükség esetén még több katonaságot is bocsát a szorongatott lakosság részére. Nagy-Váradról ma éste kétszáz katona érkezett ide. A mostani veszedelem közepette inopportu- unak tartjuk ugyan bárkivel bármi fölött polé­miába bocsátkozni, de nem halgathatjuk el azt, hogy csabai laptársunk a „Békésmegyei Közlöny“ hó 18-iki számban a Csabát ért sajnos veszély felett érzett elkeseredésében igaztalan vádas­kodásokra ragadtatja magát. Azt sejteti ugyanis, mintha T e r ó n y i Lajos helyettes alispán ten- dencziósusan vissza tartotta volna a miniszternek táviratát, melyben a sikonyi és vészéi zárgát en­gedélyezve volt. Meggyőződtünk és vész múltával laptársunk is akár akták bői meg­győződhet róla, hogy Terényi Lajos h. alispánt ez ügyben nem hogy gáncs nem, hanem csak fel­tétlen elismerés illetheti. Mert az elzárás engedé­lyezése nem volt az ő joga, hanem a miniszteré; azt táviratilag meg is sürgette, és mihelyt a miniszter megadta az engedélyt, ama perezben táviratilag közölte azt Csabával. De meggyőződtünk rról is, hogy Terényi Lajos h. alispán hamarabb felismerte a Csabát fenyegető veszélyt, mint a csabai közönség ás hatóságok. Tizenharmadikán, vagyis a gerlai kiszakadást követő napon nem kevesebb, mint három távirat meneszte­tett a csabai főszolgabíróhoz, sürgősen elrendelve bolt Fehér-Körös partjainak közerővel való vé­delmét, fájdalom eredménytelenül. Mi azt hisszük, hogyha a csabaiak negyed rész annyi erélyt fej­tenek ki eme holt Körös töltések védelménél, mint amennyit később a város megmentésére for­dítottak, a katasztrófa talán nem öltött volna oly borzalmas mérveket. Csabán egyébként a veszély egyik jelenté­keny oka a 8ituatió körüli bámulatos tájókozat- nságban is rejlik. — Először is semmi megbíz­ható műszaki adat a város és a határ egyes pont­jainak viszooylagos magassági fekvéséről. De mi- nek jellemezzük ama tájékozatlanságot, mely Vé­szé alatt katonasággal őrizteté napokon át a bal- parti töltést, nehogy a gyulaiak azt átvágják. Sőt a rémképek már odáig is terjedtek, hogy ál­lítólag kísérletet is észleltek a gát átvágására, és a katonaság össze is ütközött az elkeseredett (1) földmivo8ekköf, amint erről telekürtölték az ösz- SZ68 peéti lapokat. — D o b a y János polgár- mester végre is kényszerítve volt eme légből ka­pott visiókat megczáfolni a „Pesti Napló“-ban ; z igazságnak megfelelően demonstrálva, hogy a vészéi balparti töltés átvágásából a különben Bem szorongatott Gyulának absolute semmi előnye, de csakis kárja, még pedig sokkal nagyobb kárja lenne mint Csabának, mert ezáltal tízezer hold- nyi földét borítaná el árvízzel. * * * Gyulán e héten az árvízveszély Dem fokozó­dott, sőt ha eltekinthetnénk attól, hogy a gerlai áradat két mértföldnyi hosszúságú vonalon mossa Fehér , majd a Kettős-Körös külső töltéseit, azt mondhatnánk, hogy a veszély teljesen megszűnt. Mindazáltal kiépítették és teljes biztonságba hoz­ták az Ajtósfoktól a biczerei zárgátig az Élőviz- csatorna jobbpartját; az áradat Szeregybázán és "agyfenéken lassan bár, de apad napok óta. A Tőz kiszakadása miatt el van boritva a várii uradalmi rét és a gyulai olábrét is. A „Pikósán- ezot“ erélyesen őrzik, noha a bánom föld a nagy belvizek következtében maga is tenger, úgy hogy árviz esetében sem lehetne benne nagyobb kár. tóságaik által külön utasítva nem lettek — meg­tagadták. A vármegye alispánja ezen, annyira fontos közegészségügyi intézkedés akadálytalan menetének biztosítása czéljából a nagyraéltóságu m. kir. belügyminiszter úrhoz feliratot intézett, hogy az egyes egyházak lelkéBzi kara a védhimlő­oltás tárgyában kiadott szabályzatban előírtak pontos teljesítésére egyházi felsőbb hatósága ut­ján is utasittassék. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom