Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-03-25 / 13. szám
be fog következni, amikor csak valamire való jégtorlódás lesz a kettős Körösön azt pedig senki sem garantirozhatja, hog az ideihez hasonló kemény tél, ebből ki folyó nagy jégtömeg, és ennek rohamc torlódása már akár a jövő évben ner fog-e ismétlődni. S ha ismétlődik, k tudja, hogy egy ujabbi katasztrófát képe sek leszünk a mai nagy áldozatokkal i megváltani ? Ki tudja, hogy nem lesznek- a védekezésre kedvezőtlenebb körűimé nyék, amelyeknek egyik vagy másik né pes városunk is áldozatul eshet ? Amint lapunk múlt heti számában úgy ezúttal is konstatáljuk, hogy eme sú lyos helyzetből való egyedüli kibontakozási út nah a Fekete-Körös folyónak ősi medrébi való visszaterelését tartjuk. Eme eszme mellett foglaljon határozott állást a létkérdésében fenyegetett három város és a vármegye közönsége; induljon meg ez irányban egyöntetű agitátic rögtön a vész lezajlása után, hogy a Fekete- Körös ősi medrébe terelése igényelte műszaki munkálatok még a nyár folyamán megkezdessenek. Nem ösmerünk el oly érdekeket, melyek három város existen- cziájának biztosításával szembe állíthatók lennének, és amennyiben mégis felállita- nák, azoknak ily magas érdekek előtt ell kell némulniok. Nem zárkózunk el annak beösmeré- sétől, hogy a Fekete-Körösnek régi medrébe való áttétele százezerekre rugó költ-l ségeket fog maga után vonni; de emel költségek nem terhelhetik az alsó-fehér-1 körös-szabályozási - társulat érdekeltségét, I nem pedig azért, mert azok viselésére —I különösen ma a katasztropha okozta sú-| lyos vesztesége után — különben is kép télén, de nem terhelheti azért sem, mertl aktákból be tudjuk bizonyítani, hogy emez érdekeltség nemcsak hogy nem ki-l vánta a Fekete-Körösnek a nagy csator-| O J I, nába történt áthozatalát, hanem épen el-l lenkezőleg mintegy előre sejtve a reájar háruló veszélyeket, kereken tiltakozott isii ellene; méltánytalanság, igazságtalanság,! sőt képtelenség volna tehát a restitutio-l nális munkálatok költségeit majdan az ér-r dekeltségre róni akarni. Praecedensre is hivatkozhatunk, ne-l vezetesen a Csohos-éri töltéseknél a hely- | zet teljesen analog a kettős Körösével. Az Elővízcsatorna érdekeltsége épugy nem ki-1< vánta annak idejében a Nádormalom csa-l? torna vizét a régi Fehér-Körösbe hozni, I* mint ahogy az Alsó-Fehér-Körös érdekelt-L ség nem kérte a Fekete- K öröst; a Cső hoséri töltési munkálatok költségeit tehátl az állam fedezte, mert igazságtalanság lettL volna azt arra az érdekeltségre átruházni,|l mely annak idejében ellenmondott az Élő-I viz-csatorna létesítésének. A Szanazugotr szintén reánk oktroyálták, tiltakozásunk el-|J lenére, s ma, midőn minden számbavehetől . műszaki vélemény megegyezik abban, hogylj a jelenlegi állapot Csaba, Békés és Gyula i végveszélyeztetése nélkül tarthatatlan, ép- oly képtelenség lenne a Fekete-Körös töl- t . tés épitési alapmunkálat költségeit a Sza- 1 , nazug által sújtott városokra róni, mint aminő képtelenségnek bizonyult a Cső- , hoséri munkálat költségeinek velük valói megtérítési szándéka, noha eme munka | ugyancsak eme három város érdekében , Békésmegye közigazgatása 1887. év II-odik elében. (Folytatás.) 5. A személy- és vagyonbiztonságra vonatkozó adatok. A személybiztonság ellen elkövetett büntettek a következők : Kondoros községben a mult évi julius hava 31-én Sinkó Sámuel oda való lakos, Peczko Adamcsok Sándor által összeszólalkozás közben oly súlyosan ültetett fejbe, hogy a kapott sérülések következtében pár nap alatt elhalálozott. Békésen Farkas György békési czigány, a vele vadházasságban élt Farkas Katalin által megmérgeztetvén, elhalálozott. Dobozon Puskás Ferencz dobozi lakos ve- jét, Kárnyáczky Józsefet egy éles késsel megtámadván, baloldalán és fején életveszélyesen megsebesítette. Gyoma községben a múlt év november hava 2-án az éjjeli órákban Tandi Sándor gyomai lakos, Sallai Imre, szintén gyomai lakost össze- szóllalkozás közben agyonütötte. Békésen a műit évi november hava 7-én Horváth József czigány Reszelő Juliánná 35 éves czigánynőt késsel agypnsznrta. Orosházán a mult évi deczember hava 22-én Sranko János, peres ügyből származott viszálko- dás közben Kertész György orosházai lakoson oly erős űtési sérüléseket ejtett, hogy ez a kapott sérülések következtében 3-ad napra elhalálozott. 5-1 Az ezen bűntényeket elkövetett tettesei . Imindannyian elfogatván, az igazságszolgáltatás y ’lnak átadattak. A személybiztonság ellen elkövetett bünté í ínyek száma a múlt óv első felében elkövetettek- lS|hez képest egygyel kevesbedett. ni H vagyonbiztonság ellen elkövetett bünte- “ijnyek főleg készpénz és lótolvajlásokban nyilvá- i-múltak. s| A vármegye különböző községeiben 7 eset- ejben összesen 611 frt 45 kr. készpénz és 11 esetiben összesen 27 db. lo lett eltolvajolva. A tettesek kézrekeritése iránt a kellöl ópé- Isek megtétettek ugyan, azonban eredményre igen |kevés esetben vezettek. ,1 Tüzeset 70 volt, 45-el több, mint a múlt év -|I sö, és 26-al több, mint az 1886--k év Il-ik .(felében. J A tüzesetek által okozott összes károknak (hivatalos becsű alapján megállapított végösszege 165,213 frt 19 krt tesz ki. I A leégett tárgyak biztosítva voltak 45, és Lem voltak biztosítva 25 esetben. ■| A tüzesetek a következő községekben me- ilrültek fel : B.-Gyulán 9, B.-Csabán 9, Szarvason J5, Sz.-Andráson 3, Öcsödön 2, Gyula Váriban 3, (Kétegybázán 2, Mező-Berényben 4, K.-Tarcsán 1. |Gyomán 2, Endrödön 4, Orosházán 10, T.-Kom lléson 1, N.-Szénáson 1, P.-Földváron 1, P.-Sz.- |Tornyán l, Sámsonban 2, Csorváson 1, Szeghal |mon 4, Füzes Gyarmaton 4, és Körös-Ladányban ll esetben. Községeink a tűzoltáshoz szükséges védsze írekkel, fecskendőkkel el vannak látva, s azok jókarban tartása rendszeresen ellenőriztetik. B.- Gyula rendezett tanácsú város, B.- Csaba és Orosháza községek a tüzesetek ellenében szervezett tűzoltó-egyesületek által is támogatatnak. Mindezek mellett azonban tüzreudészeti szabályzat hiányában a tüzesetek keletkezésének okait lehetőleg megszüntetni s a tűzoltást rendszeresen vezetni alig lehetvén, a vármegye közönsége I tüzreudészeti szabályzat megalkotását elodázhatlan szükségnek ösmerte fel, s a múlt év deczeraber havában tartott rendkívüli közgyűlésében azt el is készítette, e szabályzat közhírré tétel s az esetleges felszólamlások benyujthatása végett a vármegyebeli községek elöljáróinak adatott ki. Az engedélyezett lőporárulási helyiségek száma 13, melyek a múlt év lí-ik felében is teljesített vizsgálatok alkalmával a közbiztonság igényeit kielégítő s megnyugtató biztos állapotban levőknek találtattak. Öngyilkosság a lefolyt félévben 23 fordult elő, még pedig B.-Csabán 4, Békésen 3, Dobozon 3, Szarvason 3, Orosházán 3, Gyomán 2, Tót- < Komlóson 1, Öcsödön 2, Csorváson 1 és Bánfai- j ván 1 esetben, ; Az öngyilkosok száma a múlt év első felé- | íiez viszonyítva, egygyel szaporodott. | Véletlen haláleset 20 alkalommal merült fel, 38 pedig vúbe esés folytán 7, tűz által 4, mér- . ;ezés következtében 1, zuhanás miatt 5, elgázo- 1 ás következtében 1, és leforrázás miatt 2 esetben. 1 A véletlen halálesetek száma a múlt év első < ’eléhez viszonyítva 10-el gyarapodott. , 6. Közegészségügy. j j A közegészségügyi viszonyok a lefolyt 1887, ív Il-ik felében nem voltak kedvezőknek mond- latók. Majd szórványos, majd járványos jelleggel iralkodtak a veres himlő, vörheny, roncsoló to- ‘oklob, több helyt a hártyás torokgyik, legkülö- I lösebben pedig a hólyagos himlő. Voltak egyes községek, mint például Csaba, , íol a fentebb említett betegségek egymás mel- ett együttesen mutatkoztak. ( A jelzett kóralakok között a legsúlyosabb ^ ) legjobban elterjedt a hólyagos himlő volt, a , nely különböző időben fellépett kitörésével 17 , cözséget támadott meg 187,426 lakossal. Ezek között leginkább szenvedtek Csaba, I Eudröd, Szarvas, Szeut-András és Szeghalom. I A járvány — a mely már október havában f kialudni látszott — november és deczember hónapokban újból emelkedést mutatott, — a mely körülmény abban leli magyarázatát, hogy a hidegebb évszak beálltával népünk tűzhelyére vonulván vissza az érintkezésre, s ez által a tovább ragályozásra több alkalom nyílt. A himlőjárvány 18 községben teljesen megszűnt, s jelenleg csak B.-Gyula, B.-Csaba, Két- egyháza és Mezö-Berény községekben mutatkozik. azonban csak szórványosan. Azon kérdés eldöntése végett, hogy a beoll tottak és be nem oltottak között a megbetegedés és halálozás minő arányokat mutat ki, s így a beoltás minő védelmet nyújt, az 1887. év ápri- hava 1-től kezdve statisztikai adatok szereztetvén be, az eredmény a következő: 1887-ik évi ápril hava 1-töl a folyó évi január hava 5-éig megbetegedett 480 beoltott s 577 be nem oltott egyén, a beoltás nem volt megállapítható 5 esetben, s igy megbetegedett összesen 1062 egyén. Meghalt a beoltottak közzül 80, a be nem oltottak közül 319, összesen 399, meggyógyult 635, 8 gyógykezelés alatt maradt 28 egyén. Egyébként a védhimlő oltást közelebbről szabályozó 1887. évi XXII. t.-czikk végrehajtása iránt a múlt évi juoius hava 23-án 40.180. VII. a) szám alatt kiadott belügyminiszteri rendelet alapján a kellő intézkedések megtétettek, a vármegye védhimlőoltás czéljából területileg beosztatott. — az oltó körök és oltó orvosok kijelöltettek s az illetékes vármegyei és községi hatóságok a végrehajtásra kellően utasítva lettek. *®ren különösebb intézkedést kívánt azon körülmény, hogy a vármegyében egyes egyházak lelkészei a jelzett rendelet 6-ik §-ában körvona- lozott bizottsági közreműködésüket azon alapon, mert e közreműködést nem törvény, csak szabályzat kívánja, s mórt e tekintetben felettes haAz árvíz. Lapunk mult heti számában hü leírását adtuk a marói kiszakadásnak, és az abból következett óriási veszélynek, mely ebből Gerla-Postelekr< Békésre, Gyulára s Csabára hárult. Fájdalommal kell konstatálnunk, hogy eg hét óta a katasztrófa nem hogy nem enyhült hanem oly dimmensiókat öltött, arninökre a leg nagyobb pessimists sem lehetett elkészülve. A Élöviz-csatorna balpartjának Csaba-Békós közötti átszakadása folytán ugyanis a feltartózhatlan ár elborította a csabai kisrétet, elpusztította Doboz Megyeri, Boros-Gyánt, meghágta a békés-földvári vasutat, megtöltötte Belenczérest, ostromolj) Mezö-Berény és Körös-Tarcsa körtöltéseit, fényé geti Gyornát és Endrődöt, másrészről keresztül szakította folyó hó 22-én délelőtt az államvasutak Csaba-földvári útvonala közötti gáttestet és a Hajduvölgyön és annak mellékágain meglátogat)) Kondorost, Csorvást, és ha nem tudják eme völ gyön Zárgáttal fentartani, leszalad egészen Szén tesig. Hozzávetőleg számítva 60,000 holdon felüli terület van eddig árvízzel boritva, a leroskadt tanyai házak és gazdasági épületek száza meg haladja az ezret. A Gyula, Doboz, Békés, Csaba, Mező-Berény közötti területen feltáruló látvány valóban ideg ázó, a szörnyű pusztulás nyomait csak a vizböl kilátszó épület romok jelölik, egyébként észak, nyu got, kelet és dél felé sík tenger, talpalatnyi sziget élkül. Isten tudja, mikor fog eme területről a víz egészen leapadni. * • * A lezajlott hét védekezési történetét csak dióhéjba szorítva is hűen megirni oly feladat. ely meghaladja erőnket. De nem tesszük azért sem, mert — mint lapunk mult heti számában is jeleztük, — a dátumok sorrendjében közölt események közül az utóbbi keletűek túlszárnyal ják vagy talán épen ellenkező világításba helye k az előbbi eseményeket, és az igy superált helyzetek képének markáns vonásokkal ecsetelésére igazán nem rendelkezünk elegendő térrel, fővárosi nagy lapok mindenike tart különben saját külön tudósítót a veszedelem által leg- nkább fenyegetett Békésen és Csabán, ezen „saját külön“ tudósítók hasábos táviratai gondoskodnak róla, hogy napok óta izgatottságban tartsák az egész ország közönségét, sőt az Egyetértés“ és „Nemzet“ térvázlatot is hoznak árvizboritotta területről. « * * Békés városa helyzetét élénken és hűen illusztráló tudósítások közül közöljük a iolyó hó -iki keletüt, (mely már szintén túl van szár- yalva) következőkben: Békés, márcz. 21. Az áradás egyre nagyobb tért hódit s már a békés-földvári szárnyvasutig jerjed s most ez szolgál védgátul. Ez a vonal azonban csak rövid ideig tarthatja magát, mert ellenkező esetben nagy duzzadás állana be, mely Békésre könnyen végzetessé válnék. A földvári vasúti töltést az áradást holnapig bizonyára átlépi s ekkor Berény és Tarosa lesznek veszélyeztetve. A veszedelemre mindkét helyen előre készülnek 8 körgátakat építenek az árvíz felfogására. Mezö-Be- rényre táviratilag hívtak ezer kubikost Szentesről, a kik a városi töltésvonalakat kiépítsék. A uép kétségbeesése nagy s a katasztrófát közelle- vönek tartják. A helyzetet semmi sem jellemzi jobban, mint az, hogy Békés és Földvár közt ma este már a vasúti forgalom is megszűnt s az utolsó vonatok ma többnyire menekülőket szállítottak. Békés ezzel jóformán el van zárva a világtól; egy tenger veszi körül, melynek dagálya egyre fenyegetőbben hajtja a kétségbeesett város felé a pusztító hullámokat. Emberi segítségben nincs többé bizalma senkinek s a letbargia a kétségbeesés mentési munkája közben fokozatosan úrrá válik a sújtottak fölött. Békés mindennek daczára is szívósan védekezik, csakhogy a küzdelmet ember- felettivé teszi a megvédendő vonal hosszúsága. Húsz kilométerre terjed a fenyegetett rész, melynek minden pontján tartani lehet a veszélytől. Az egész vonalat ellepték a munkások, a kik a halál- félelem lázával dolgoznak. A remény, bármily halvány is az, erőt ad izmaiknak és kitartást önt leikökbe. Jancsovics főszolgabíró Baross miniszter buzdító távirata folytán a bírót és főjegyzőt a töltésekre küldte, hogy a népet bátorítsák. — A városban minden alkalmad anyagot felhasználnak a mentési munkálatokhoz. A vészbizottság határozata folytán még' az akáczfákat is kivagdalták s karókat és czölöpöket faragtak belölök, minthogy egyéb anyag már nincs kéznél. Pedig a jobbparton erdő van, mely bőven szolgáltatná az anyagot, de ez az erdő most hozzáférhetetlen. Az árviz megsemmisítette az összeköttetést s másként, mint tutajjal vagy csolnakkal nem juthatni odáig. Erre azonban nincs idő, mert az erdő kissé távol esik. A nyomorba jutott nép védtelenül van kitéve a biconytalan jövő esélyeinek. A katasztrófa bekövetkezése esetén gyámoltalanul fog állaui. Wenckheim Frigyes gróf valódi jóltevője és vigasztalója az elhagyatottaknak. Az ő kastélya magasabban fekszik s a nemes gróf felajánlotta a menekülőknek, hogy veszély esetére siessenek hozzá, ellátja őket lakással és élelemmel. De ez az áldozatkészség, bármily szerencse is a tönkre- jutottakra, alig lehet elég arra, hogy a veszélyben forgók mindannyian számíthassanak rá s igy ez idő szerint csak gyenge vigasztalást ad ez az emberbaráti ajánlat. Baross miniszter ma délután táviratilag kiutalványozia a város által kért tízezer forintot. Ezt az össseget az adóhivatal fizeti ki. Irányi képviselő holnap ideérkezik. Az elöutött tanyákról és az uj városrészből egész nap csónakokban mentik a mi menthető. Testileg lelkileg kimerült emberekkel eveznek védettebb helyre a szánalmas vízi jármüvek, asszonyok és gyermekek sírva búcsúznak rombadőlt otthonuktól, melyet sokan talán örökre elhagynak. A pusztulás képe mindenfelé. A vályogházak sorra ledőlnek és sárfalaik alá temetik az egyszerű nép minden vagyonát. Gazdáiknak nem marad egyebük, mint a puszta föld, a mezőségi telek, melyet sik egyformaságba borított a piszkos bullám. Estére gőz- czölöpverögép érkezik Budapestről. A csabai országúinál az újvárosi körgát erősen szivárog. Ezt is lázasan erősitik. Éjjel fáklyák mellett dolgoznak. A cseresnye-hidat, melyből karvastagon Jövel a viz, műszaki katonák védik, ezek ma háromezer homokzsákot sülyesztettek le. Az ibrányi városrész, különösen fenyegetve van. A víz lassan bár, de egyre árad. * * *. . Csabáról márczius 23-iki kelettel írják. A szélroham északra hajtja a kisréti áradást, mely az átszakitott tiszavidéki vasútvonalon át elborította a herényi határban levő kamuti pusztát és a szőlőket Azaz: délfelé a csabai, észak felé pedig a kondorosi és szarvasi határ felé hömpölyög s elnyeléssel fenyegeti a még soha vizzel nem veszélyeztetett vidéket. A láthatár sik tengert mutat. A csabai tanyáknak nagy része vízben áll. A csatorna tíz czentimeter apadást mutatván, a vá- osi gát építését abbahagyták. A jobb parton is apadás szemlélhető. Az ár kissé visszahúzódik. A csatorna víz egész nap apadásban volt. A katonaság — melyből 1000 emberen felül van Csabán, (és pedig Szegedről, Aradról, N.-Váradról) a körgátat erősiti; a viz átszivárgását az utászok fogják föl. Gr. Degenfeld Scbomburg hadtestparancsnok Csabára érkezett és a munkálatokról a kormánybiztos előtt kifejezte megelégedését, megdicsérte a lakosságot ernyedetlen buzgalmáért, különösen bámulatának adva kifejezést, hogy az Elövízcsatorna balpartja s a herényi utón a kiszakadt viz ellen oly rövid idő alatt védtöltést tudtak huzni, kijelentette, hogy szükség esetén még több katonaságot is bocsát a szorongatott lakosság részére. Nagy-Váradról ma éste kétszáz katona érkezett ide. A mostani veszedelem közepette inopportu- unak tartjuk ugyan bárkivel bármi fölött polémiába bocsátkozni, de nem halgathatjuk el azt, hogy csabai laptársunk a „Békésmegyei Közlöny“ hó 18-iki számban a Csabát ért sajnos veszély felett érzett elkeseredésében igaztalan vádaskodásokra ragadtatja magát. Azt sejteti ugyanis, mintha T e r ó n y i Lajos helyettes alispán ten- dencziósusan vissza tartotta volna a miniszternek táviratát, melyben a sikonyi és vészéi zárgát engedélyezve volt. Meggyőződtünk és vész múltával laptársunk is akár akták bői meggyőződhet róla, hogy Terényi Lajos h. alispánt ez ügyben nem hogy gáncs nem, hanem csak feltétlen elismerés illetheti. Mert az elzárás engedélyezése nem volt az ő joga, hanem a miniszteré; azt táviratilag meg is sürgette, és mihelyt a miniszter megadta az engedélyt, ama perezben táviratilag közölte azt Csabával. De meggyőződtünk rról is, hogy Terényi Lajos h. alispán hamarabb felismerte a Csabát fenyegető veszélyt, mint a csabai közönség ás hatóságok. Tizenharmadikán, vagyis a gerlai kiszakadást követő napon nem kevesebb, mint három távirat menesztetett a csabai főszolgabíróhoz, sürgősen elrendelve bolt Fehér-Körös partjainak közerővel való védelmét, fájdalom eredménytelenül. Mi azt hisszük, hogyha a csabaiak negyed rész annyi erélyt fejtenek ki eme holt Körös töltések védelménél, mint amennyit később a város megmentésére fordítottak, a katasztrófa talán nem öltött volna oly borzalmas mérveket. Csabán egyébként a veszély egyik jelentékeny oka a 8ituatió körüli bámulatos tájókozat- nságban is rejlik. — Először is semmi megbízható műszaki adat a város és a határ egyes pontjainak viszooylagos magassági fekvéséről. De mi- nek jellemezzük ama tájékozatlanságot, mely Vészé alatt katonasággal őrizteté napokon át a bal- parti töltést, nehogy a gyulaiak azt átvágják. Sőt a rémképek már odáig is terjedtek, hogy állítólag kísérletet is észleltek a gát átvágására, és a katonaság össze is ütközött az elkeseredett (1) földmivo8ekköf, amint erről telekürtölték az ösz- SZ68 peéti lapokat. — D o b a y János polgár- mester végre is kényszerítve volt eme légből kapott visiókat megczáfolni a „Pesti Napló“-ban ; z igazságnak megfelelően demonstrálva, hogy a vészéi balparti töltés átvágásából a különben Bem szorongatott Gyulának absolute semmi előnye, de csakis kárja, még pedig sokkal nagyobb kárja lenne mint Csabának, mert ezáltal tízezer hold- nyi földét borítaná el árvízzel. * * * Gyulán e héten az árvízveszély Dem fokozódott, sőt ha eltekinthetnénk attól, hogy a gerlai áradat két mértföldnyi hosszúságú vonalon mossa Fehér , majd a Kettős-Körös külső töltéseit, azt mondhatnánk, hogy a veszély teljesen megszűnt. Mindazáltal kiépítették és teljes biztonságba hozták az Ajtósfoktól a biczerei zárgátig az Élőviz- csatorna jobbpartját; az áradat Szeregybázán és "agyfenéken lassan bár, de apad napok óta. A Tőz kiszakadása miatt el van boritva a várii uradalmi rét és a gyulai olábrét is. A „Pikósán- ezot“ erélyesen őrzik, noha a bánom föld a nagy belvizek következtében maga is tenger, úgy hogy árviz esetében sem lehetne benne nagyobb kár. tóságaik által külön utasítva nem lettek — megtagadták. A vármegye alispánja ezen, annyira fontos közegészségügyi intézkedés akadálytalan menetének biztosítása czéljából a nagyraéltóságu m. kir. belügyminiszter úrhoz feliratot intézett, hogy az egyes egyházak lelkéBzi kara a védhimlőoltás tárgyában kiadott szabályzatban előírtak pontos teljesítésére egyházi felsőbb hatósága utján is utasittassék. (Folyt, köv.)
