Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-02-19 / 8. szám
8-ik szám. Gyula, 1888. február 19-én VII- évfolyam. f------------------1 Sz erkesztőség: Fö-utcza 39. szám a. házban, ho.va a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok, nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. .. 5 frt — kr. Félévre .......... .. 2 „ 50 „ Évnegyedre .. .. i » 25 „ l Egyes szám ikára 10 kr. .-A Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IBod-Olsiy Zoltán. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttsr tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váezl-utcza 11. sz. Eckstein Bér mit fúrdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon A törvényszék. Említettük már lapunkban, hogy Csabán mozgalom indult meg a törvényszéknek átvitelére vonatkozólag s említettük azt is, hogy ezen mozgalommal szemben Gyula város képviselő testületé az igazságügy miniszterhez egy bizottságot küldött fel, mely természetesen kellően indokolva a törvényszéknek továbbra is Gyulán való hagyását kérelmezze. Mi nem akarunk arra a kétszínű álláspontra helyezkedni ezen ügyben a mire a „Békésmegyei Közlöny“ helyezkedett kijelentve, hogy az egész kérdést a közérdek szempontjából fogja fel, a mely kijelentés őszinteségében hinnünk alig lehet s megmondjuk nyíltan és őszintén, hogy minket ezen kérdésnek szempontján felül, mint Gyula városa polgárait vezet Gyula város érdeke is. Ha czéloztatik egy már rég idő óta megállapított helynek megváltoztatása s illetve speczialiter a törvényszék átvitele, természetszerűleg fel merül a kérdés, hogy miért? Gyulán nem felel meg talán az igazságszolgáltatás kellékeinek a törvényszék oly mértékben, mint Csabán? Dehogy nem, azt tatán a csabaiak sem vonják kétségbe. Van B.-Csabán a törvényszéknek jobb helyisége mint Gyulán, van talán Csabán alkalmas fogház ? Nincs. B. Csabán van talán a megyeszékhelye, a mely a központosítás elvénél fogva indokolná a törvényszéknek a megye székhelyére való áthelyezését. Nem. Talán valamely magasabb állampolitikai szempont, vagy nemzeti szempont követeli a törvényszék áthelyezését, a mit a csabaiak kitaláltak, de mi nem tudunk. Nem. Vagy állam gazdasági szempontból előnyös az, hogy az itt már meglévő épületek helyett, az állam épitessin Csabán — esetleg a város hozzájárulásával — uj épületeket ? Nem. Vagy magán gazdasági szempontból előnyös az, hogyha valakinek a megyénél Békésvármegye a honvédelmi harczban. A felváltás. Mig nemzetőrségünk a délmagyarországi szerb lázadók elleni táborozásban elismerésre méltóan felelt meg honvédelmi feladatának, a helyzet mindinkább veszélyesebbé vált. A haza és szabadság dühöngő ellenségeinek ereje folytonosan növekedett. A felizgatott, félrevezetett nép nagy csoportokban gyűlt a lázadók zászlói alá s nap- ról-napra szaporító azok hadait. S mig harczosaink egyrészről erejök elégtelensége, a hiányos felfegyverkezés, másrészről a főhadparancsnok s egyes dandárnokok hazaellenes magatartása és működés í miatt csak védelemre voltak kárhoztatva; a lázadók a legnagyobb erőfeszítéssel készültek a harczra s lázas tevékenységet fejtettek ki seregeik szaporítására, felfegyverzésére s különben is kedvező hadállásaik erődítésére. A magyar kormány, mely kezdetben nem méltatta komoly figyelemre a lázadók készülődéseit s fészkelődéseiket nem tekinté veszélyeseknek, s nem kísérte éber őrködéssel később sem hazaellenes tevékenységüket s nem fordított kellő erőt megfékezésükre s a lázadásnak keletkezésében elfojtására: már a táborozás első napjaiban nem ringathatta többé magát azon hitben, hogy a kéz alatt osztrák hatalom s Szerbia által nyíltan is támogatott és törvényszéknél egyidejűleg dolga van, az egyikért Csabán töltsön egy napot, a másikért pedig Gyulán ? Nem. Avagy talán azt követeli a közérdek, liogy egyik város a másik rovására emeltessék s a mig az egyiknek megadatik minden, a mi a fejlődés és virágzáshoz szükséges, addig a másiktól megvonatik minden, a mi úgyszólván a létfentartáshoz szükséges ? Nem. Hol van tehát az a közérdek, a mely a törvényszék átvitelét kívánja Csabára? megmondjuk: az önérdekben. Nincs és nem lehet kifogásunk az ellen, ha bármelyik nagyközség s közöttük B.-Csaba minden lehetőt elkövetett és elkövet a maga érdekeinek előmozdítására, hiszen ez természetes és kötelesség is, de tiltakoznunk kell az ellen, mikor az önérdek közérdeknek akar feltolakodni. Arra hivatkoznak, hogy B.-Csaba vasúti központ, azért kell átvinni a törvényszéket, milyen álokoskodás ; au contraire, mert B.-Gyulán van a megye székhely és a törvényszék, itt kellene lenni a vasúti központnak is. Mert annak van értelme, hogy a ho már léteznek hivatalok : államiak és önkormányzatiak, odahelyeztessék a vasutiköz pont, de hogy egy helyről a mely y2 órai és szintén vasúttal összekötött távolságra esik attól a pompás vasúti központtól, annak a kedvéért elvitessenek a hivatalok, az csak önérdek által sugalmazott indokolás lehet. B.-Csaba egy igen virágzó kereskedelmi város, — a mit mi nem irigyelünk tőle — a melynek van jövője, B.-Gyulá nak pedig vau múltja, a mely múlt hisz- szűk, hogy a mig az állam érdekeit szem- előtt tartó kormány fog az ország élén állani, meg fogja gátolni azt, hogy tönkre tétessék jövője. Mert be kell vallanunk, hogyha a törvényszék és megye, mely városunknak lét- fentartója elvitetik, Gyula megszűnik város lenni, lesz egy nagy falu éppen úgy a mint Csaba egy rósz falu lenne, a vasúti zpont nélkül. Mi nem képzelhetjük, hogy a magyar rmány kezet nyújtson egy város tönkretételére; úgy is az a baja hazánknak, hogy vidéki városaink kihaltak, nincs bennük élet, a czentralizátió miatt; nem közérdek tehát az, hogy szaporitassék a kihalt vidéki városok száma még Gyulával is, akkor mikor a statusquó alapján fejlődik és virágzik Csaba mint kereskedelmi város, mint vasúti góczpont, fejlődik és virágozik B.-Gyula mint megye székhely. Nem közérdek az, hogy Békésvármegyének egyetlen egy városa legyen és éppen az, mely minden gazdasága mellett nem volt képes még az intelligentia azon fokára emelkedni, hogy rendezett tanácsú város legyen. Nem közérdek az, hogy Békésvármegye egyetlen rendezett tanácsú városa mesterséges utón tönkre tétessék. Keressék a haladást a csabaiak a maguk utján, fejleszszék városukat a maguk módja szerint, igyekezenek intelligens várossá lenni a maguk erejéből, készséggé támogatjuk törekvéseikben, de ne akarjanak a mi kárunkra haladni, ne akarják tőlünk elvenni a haladás feltételeit, ne vezesse őket irigység és önérdek. Ha csakugyan fejlődésképes Csaba, a mit készséggel concedálunk, ne akarja a fejlődés kellékeit mi tőlünk szerezni meg, mint a hogy mi nem akarjuk ő tőle. Legyen Csaba város jó testvér mint mi, a ki megelégszik az örökség felével, ne kívánja az egészet, a mi városunk is olyan gyermeke közös édes anyánk a hazának, mint Csaba. Mi elhisszük, hogy a törvényszék épületébe törekvő utas Csabán egy díszesebb vendéglőben elhelyezett kényelmesebb ágyba hajtja nyugalomra fejét, mint Gyulán, s ebben utánozni fogjuk Csabát, de higyje el Csaba is nekünk, hogy egy kényelmes ágy nem elég fontos közérdek, nem elég indok arra, hogy a törvényszék Gyuláról Csabára helyeztessék át. Békésmegye közigazgatási bizottságának folyó év február hava 13-án tartott rendes üléséről. Alispánt elöadmányok. Az alispán rendszerinti jelentés tudomásai vétetett. Néhány hadköteles kivételes nősülés iránti folyamodványa — a bizottság részéről pártolólag lettek felterjesztve — a honvédelmi min szterhez, Ugyancsak néhány hadköteleseknek, a hadsereg kötelékéből ideiglenes elbocsátásuk ügyében hozott kedvező határozatok, az illetékes hadpa- rancsuoksághoz, hozzájárulás végett megküldettek. A szeghalmi izraelita hitközség elnökének, a kerületi anyakönyvvozetői állás betöltésére vonatkozólag 2 évi időhalasztást kérő lolyamodvá- nyának hely nem adatott, hanem utasittalott, hogy f. év julius haváig egy rendszeres képesítéssel hiró anyakönyvvezetőt alkalmazzon, ellenkező esetben a közigazgatási bizottság fog arról gondoskodni a hitközség terhére, avagy intézkedni, hogy a hitközség más anyakönyvi kerülethez osztassák be. A közigazgatási bizottság árvaügyi felebb- v iteli küldöttségébe Dr, Hajnal István, Hoffmann Mihály rendes tagokul, Jantsovits Emil póttagul a megye főispánja által kineveztettek. A kir. ügyésznek a vezetése alatt álló állami fogházak állapotáról szerkesztett s bemutatott jelentése, a DLelyszerint az elmúlt január havában 92 fi és 12 nő volt a rab létszám, és hogy az elmúlt január havában 1265 munkanap után 7 frt 75 kr foiyt be, tudomásul vétetett. Meyyei tiszti főügyészi elöadmányok. Két egybehangzó határosat ellen fellebezés- nek helye nem lévén, Medvegy György szarvasi lakos által, 6a Medvegy Jánosnak az atyai háztól rendőrileg eltávolítása ügyében beadott felebbe- zése ügyelembe nem vétetett. Grimm A. József gyulai lakos regale bérlőnek, Weisz Mór gyulai lakos ellen, tilos italmérés miatt folyamatba levő ügyében kelt összes iratok, a miniszteri rendelethez képest — felterjesztettek a belügyminiszterhez. Báró Wunckheim Viktor, Gróf Dessevflfy Ernilné és Fejérvári Miklósné jogi képviselőjének, a községi adók megállapítása tárgyában beadott lázadók megtörhetők s fészkeikből egy hamar kiverhetők lesznek. Átlátta a kormány, hogy a szerb lázadás sokkal hatalmasabbá, veszélyesebbé fajult, minthogy azt azon csekély erővel, melyet ellenében alkalmazott megtörni lehessen; átlátta, hogy az óriási területre kiterjedt felkelés elnyomása, sokkal nagyobb s harczra alkalmasabb erőt igényel. De ama haderőt, melynek működésétől sikert várni lehetett, elő kellett teremteni, s addig mig a nemzet kiállíthatja honvédéit, a nemzetőrségnek védelmi felhasználását a haza érdeke feltétlenül parancsolja. Nem csoda tehát, ha ily körülmények közt, midőn vármegyénknek az ellenség féken tartására táborba szállt nemzetőrsége haza készült, a kormány, a hadparancsnokok s a veszélyben levő vármegyék aggodalomba merültek. — Négyezer erőteljes, lelkesült, habár hiányosan felfegyverzett egyént a harczterről elbocsájtani felette veszélyesnek tűnt fel, s ezt megakadályozni a hadparancsnokoknak érdekében állott, mert tartani lehetett attól, hogy a különben is túlnyomó erővel rendelkező lázadók vérszemet kapva támadólag fognak fellépni s hadainkat szétszórhatják; s nem igen lehetett bízni abban, hogy vármegyénk képes leend hazatérő nemzetőrei helyett ugyanany- nyit a harcztérre küldeni, vagy egyátalán a felváltást — a megyében is lábra kapott zavargások miatt — teljesíteni. Vármegyénk közönsége is felfogta a hely- e et veszélyes voltát. Átlátta, hogy erejének minél nagyobb kifejtését a haza érdeke köve teli; de érezte azt is, hogy táborba küldött nemzetőrsége a hazatérést joggal kívánhatja, s felváltásukra a vármegyét az adott szó szentsége kötelezi s az elől kitérni lehetetlen. óvatosan, a legnagyobb tapintattal s erélylyel indította meg tehát ideje korán a mozgalmat a nemzetőrség felváltására. Gyakoroltatta a honmaradtakat a fegyver forgatásban; előkészítette őket a harczra. Községről-községre jártak a vármegye küldöttei s élénk színekkel ecsetelték a lázadók iszonyatos kegyetlenségeit, s pusztításait. Igyekeztek meggyőzni a népet arról, hogy ha a lázadást engedjük tovább terjedni, s ellenségeinket határaik közzé nem szorítjuk s le nem verjük, betörnek azok vármegyénkbe is s vérbe s lángba fogják borítani azt így tartatott fenn a lelkesedés, s fokoz- tatott a vágy megmérkőzni, harczba szállni a haza ellenségeivel; s igy történhetett meg, hogy táborban levő nemzetőreink felváltása nagyobb akadályokba nem ütközött. Azon buzgalom, melyet vármegyénk nemzetőrsége tekintélyes részének első alkalommal történt táborba küldésével tanúsított: ismételve is kifejezést nyert a felváltás sikeres keresztül vitelében. Tanúságot tett ezzel a vármegye tisztikara, a községek elöljárósága, hogy a haza veszélyeztetett helyzetét átérezte, szivén viselte a haza érdekeit, s hogy erélyt, fáradhat- lan tevékenységet, a vármegye viszonyait figyelmen kívül nem hagyó gondossággal, nálunk nyugalmát, érdeKeit nem veszeiyezteto vatossággal párositá akkor, midőn táborozó lemzetőreink hazatérhetésére a lehetőséget úztositá, anélkül, hogy a haza védelmére ez .Ital hátrányosan közrehatott volna. Julius 26-án gyűlt össze a vármegye ál- andó bizottmánya, a felváltás módozatainak negállapitása végett; s elhatározta, hogy a elváltásnak, a „tett ígérethez, a teher egyen- öség elvéhez, az igazság és méltányossághoz lépest,“ mulhatlanul meg kell történni, a tá- lorozásra kitűzött három hét elteltével; s ehhez lépest minden község „egyrészről a hazafias lészség kitüntetésére, másrészről a nagyobb zámban rejlő nagyobb biztonságra tekintetei“: ugyanannyi nemzetőrt állítson ki, meny- yit első ízben kiállított. Elrendelte továbbá a közgyűlés, hogy linden község a maga nemzetőreit egészen I.-Becskerekig köteles elszállítani; s úgy filézni a kiindulást, hogy augusztus elsején es- s az egész nemzetőrség Haczfelden (máskép sombolyán) összejöhessen, s onnan másnap Jkor tovább indulván, augusztus másokikán ste okvetlenül N.-Becskereken legyen. In- ézkedett, hogy a táborban levők ugyanazon zekereken térjenenek vissza, melyeken a felválni csapatok szállíttatnak; s hogy a visszaté- 5k fegyvereiket, töltényeiket a felváltók- ak számadás terhe mellett átadják, s figyelmeztettek ezek, hogy minden nemzetőr fegy- errel, legalább vasvillával lássa el magát, s visszatérőknek azokat adják át, hogy haza ivet védelmi eszközökkel rendelkezhess enek.
